Kanadai Amerikai Magyarság, 2006. október (56. évfolyam, 43. szám)
2006-10-28 / 43. szám
4 — — 43. szám — 2006. október 27. Emléktábla Nagy Imrének Katonai tiszteletadással avattak emléktáblát Nagy Imre miniszterelnöknek és mártírtársainak, illetve Pál Kovács Lászlónak, az 1956-os Corvin közi harcosok parancsnokának hétfőn a Corvin közben. Nagy Imre, Maiéter Pál, Losonczi Géza, Gyimes Miklós emléktábláját Jánosi Katalin, a mártír miniszterelnök unokája és Kopátsy Sándomé, Budapest — közelmúltban elhunyt — 1956-os rendőr-főkapitányának özvegye, a Corvin közi harcosok parancsnokának emléket állító táblát Havril András vezérezredes, vezérkari főnök és Bocskai T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke leplezte le. A vezérkari főnök rövid köszöntő beszédében elmondta, hogy két éve, amikor a Magyar Honvédség áttért az önkéntes hivatásos haderő rendszerére, új katonai kultúra is született, amely magában foglalja a hősökre való emlékezést és a példaképkeresést is. Kifejtette, hogy ezekben a gondolatokban méltó helyük van az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. Jánosi Katalin beszédében azt hangsúlyozta, hogy mindig mesterkéltnek tartotta a forradalmárok, mártírok szétválasztását utcai harcosokra, illetve értelmiségiekre, politikusokra, mivel 1956-ban mindenki tette azt, amit rá mért sorsa: valaki az utcai harcokban, valaki az egyetemeken, a munkahelyén, vagy a parlamentben. Hozzáfűzte, hogy Nagy Imre miniszterelnök jogi keretbe foglalta az egyszerű forradalmárok követeléseit és állami szintre emelte azokat. Bocskai T. József úgy értékelte, hogy ma is olyan nemzeti egységre van szükség, mint 1956-ban, amikor az utcán egymásba karolva vitték a szabadságot, és együtt tudott cselekedni zsidó, cigány, sváb és magyar, valamint nem kérdezte senki, hogy ki kommunista, és ki nem, egy közös cél volt: „Ruszkik haza, szabadságot Magyarországnak!” Barna Péter, a Világszövetség főtitkára azt fejtette ki, hogy 1956-ban egy addig porig alázott nép mutatott nemzetközi jelentőségű példát a hazafiságból, a nemzeti öntudat újjáéledéséből és a bátorságból. Az emléktáblákat Tempfli József, nagyváradi megyéspüspök szentelte fel, visszaemlékezve — a megfogalmazása szerint — a Vörös Hadsereg tankjai mögé bújt kommunista vezetőkre is, akiknek nem volt elég több száz ember kivégzése, több tízezer bebörtönzése, megnyomorítása, hanem 30 éven át bemocskolták a forradalmat, annak szellemét is ki akarva irtani. áradások Spanyolországban Tartós esőzések következtében több folyó kilépett a medréből Spanyolországban, és víztározók vize is túlcsordult a gátakon. A délnyugat-spanyolországi Huelva tartományban elragadott az ár egy autót, benne három személlyel. A benn ülők közül egynek sikerült kijutnia a kocsiból, és biztonságos helyre jutnia, egy másik személy eltűnt, a harmadik holttestét pedig megtalálták a hatóságok. A nyugat-spanyolországi Extremadura autonóm körzethez tartozó Cáceres környékén egy gyógyfürdő mintegy 200 vendége el lett vágva a külvilágtól, mert a fürdőhöz vezető utakat elöntötte az ár. Az ország nyugati részén több országutat le kellett zárni, mert egyes szakaszaik víz alá kerültek. Az észak-spanyolországi (aragóniai) Huesca tartományban egy nagyfeszültségű távvezeték hat tartóoszlopát kidöntötte az ár, ezért áramkiesések voltak a Pireneusok több falujában. Németh Zsolt szerint az EB Is felelős a magyar gazdaság válságáért Az Európai Bizottság szocialista képviselőinek szolidaritása a magyar kormánnyal valamelyest szintén hozzájárult a magyar gazdaság mai válságához — jelentette ki Németh Zsolt egy román napilapnak adott interjújában. Az Evenimentul Zilei című bukaresti lap hétfői száma terjedelmes beszélgetést közöl a politikussal, akit a Fidesz második emberének nevez. Az újságíró azt kérdezte egyebek között Némethtől, vajon a Fidesznek van-e stratégiája arra az esetre, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem mond le, és az utcai tüntetések elcsendesednek. A külügyi bizottság elnöke kijelentette, igen, rendelkeznek ilyen stratégiával, majd hozzátette: tájékoztatják Brüsszelt arról, hogy mi tör-ténik, és mindent elkövetnek, hogy változtassanak a jelenlegi helyzeten. Németh szerint az elmúlt napok bebizonyították, hogy az EB szocialista képviselőinek szolidaritása a Gyurcsánykormánnyal hozzájárult valamelyest a magyar gazdaság mai válságához. „Ideje, hogy az EB is felébredjen, és észrevegye, hogy a magyar kormány az uniós forrásokat az EU minimális szabványainak figyelmen kívül hagyásával akaija elosztani” — idézte a román lap a magyar politikust. Németh rámutatott: nem rendelkeznek ezt alátámasztó bizonyítékokkal, de az önkormányzati és területfejlesztési miniszter nyilatkozata „nagyon komoly”. Ideje, hogy az EB is kifejtse véleményét a magyar kormány magatartásáról, hiszen a miniszter szándéka elfogadhatatlan — tette hozzá a Fidesz-politikus Ajándék az amerikai nagykövetségnek Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek néhai elődjét, Mindszenty Józsefet ábrázoló festményt ajándékozott a budapesti amerikai nagykövetségnek. Mindszenty 1956. november 4-én a Szabadság téri képviseleten kért menedéket. George Pataki, New York állam kormányzója vasárnap, a követségen tartott ünnepségen méltatta Mindszenty kiállását a szabadság és a hite mellett. April Foley nagykövet bejelentette: a Gyémánt László által készített portrét irodájában helyezi el, ott, ahol Mindszenty tizenöt évig élt. lesz annak megválaszolása, hogy az iraki hadművelet helyes ötlet volt-e és csak rossz volt a kivitelezés, a tervek eleve megvalósíthatatlanok voltak, vagy esetleg az egész háború őrültség volt. Az újság a lehetséges alternatívák között felveti azt, hogy további 30-40 ezer katonát lehetne küldeni Irakba, ezt javasolja John McCain arizonai republikánus szenátor is, akit Bush legesélyesebb utódjelöltjeként emlegetnek. De vajon támogatni fog-e egy ilyen lépést a közvélemény, és honnan lehetne előteremteni újabb katonákat? — tette fel a kérdést a The Wall Street Journal. * * * A világsajtó kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi ünnepségnek és a budapesti eseményeknek. A legtöbb elemzés méltatja az 50 éve történteket, de megemlítik az ország jelenlegi megosztottságát is. „Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet, s .... Magyarországon a legnagyobb a zűr” — írta hétfőn, az 1956-os forradalom napján közölt cikkében a washingtonpost.com, a The Washington Post internetes kiadása a magyarországi, lengyelországi, csehországi és szlovákiai helyzetre utalva. * * * Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a szovjetellenes magyar felkelés évfordulójának emlékeztetőül kell szolgálnia a világ számára. Arra kell emlékeztetnie szavai szerint, hogy nagylelkűen kell segíteni a politikai üldözések áldozatait. „Sajnos napjainkban olyan helyzetek szemtanúi vagyunk, amelyekben sokkal több szenvedést látunk, mint amennyit Budapesten láttunk” (1956 őszén) — mondta hétfőn Guterres, hozzátéve, hogy ma a közömbösség is sokkal nagyobb az üldözöttekkel szemben, mint akkor volt. * * * A forradalom évfordulójának napján közölt egy írást Magyarország gazdasági helyzetéről, Magyarország és az EU kapcsolatrendszeréről az euobserver.com független internetes hírszolgálat, amely az Európai Unióval kapcsolatos hírekre szakosodott. A Csáth Magdolna közgazdász, egyetemi tanár nevével jegyzett írás szerint a magyar gazdaság „rossz állapotban van, a munkanélküliség folyamatosan nő, főleg a fiatalok körében, ... a kis agrárgazdaságok képtelenek ellenállni a 15 régi tagállam sokkal jobban támogatott gazdái által támasztott tisztességtelen versenynek, ... agyontámogatott, olcsó és rossz minőségű, gyakran az egészségre is veszélyes élelmiszer ömlik be a magyar piacra”. „Az emberek és szolgáltatások szabad mozgása csak egy irányba működik, ... az agyelszívás folytán Magyarországot megfosztják egyetlen erejétől, az értékes emberi tőkétől is” — olvasható az írásban. A szerző szerint az EU-nak komolyan kellene foglalkoznia az új tagállamokban élő emberek növekvő elégedetlenségével. „Ahelyett, hogy szép szavakat hangoztatna a demokratikus elvekről, az emberek életminőségének javítására kellene összpontosítania” — írta. * * * Soha megemlékezés még nem illusztrálta annyira a magyar társadalom megosztottságát, mint az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplése: az ellenzék bojkottálta a kormányfő megszólalásával történő hivatalos ünnepségeket, a köztársasági elnök a Kossuth téri tüntetőket bátorította, a történelmet alig ismerő magyar fiatalok hőse pedig Kádár János — vélte hétfői helyszíni tudósításában a Libération című francia napilap. A lapnak nyilatkozó Priszka Tamás egykori felkelő azt kifogásolja, hogy a magyar miniszterelnök Apró Antal unokáját vette feleségül. Maiéter Pálnak, a Nagy Imre-kormány halálra ítélt és kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye a lapnak elmondta: hívőként és konzervatívként 1998-ban a Fideszre szavazott, de mára kiábrándult a „balkáni hangulatból, amit teremtettek”. * * * A liberális irányzatú Financial Times Nagy Imre szerepét boncolgatja hétfői budapesti visszatekintésében. Az üzleti-politikai napilap szerint Nagy Imre miniszterelnökként politikai foglyokat engedett szabadon, és enyhítette Rákosi sztálinista terrorját, ami népszerűvé tette. Soha nem tiltakozott azonban, amikor kollégáit elbocsátás, börtön vagy kivégzés fenyegette, sőt 1956-ig az egypárti uralommal szembeni bármilyen kompromisszum az ő számára is elképzelhetetlen volt. Rainer János, az 1956-os Intézet igazgatója á lapnak úgy fogalmazott: Nagy Imrének nem a forradalom idején nyújtott teljesítménye miatt van helye a magyar hősök között; a róla alkotott véleményt az az emlékezet határozza meg, hogy makacsul védelmezte a forradalom értékeit. * * * A swissinfo svájci internetes hírportál áttekintette az évforduló alkalmából, hogyan reagáltak a svájciak a magyar forradalomra, felidézve az alpesi országban lezajlott rokonszenvtüntetéseket és az ott szervezett segélyakciókat, végül azt taglalva, hogyan fogadott be az ország 14 ezer magyar menekültet 1956. novemberében és decemberében. Megjegyzi, hogy ez nem csupán nagylelkűségből történt, hanem részint azért is, mert az ötvenes évek gazdasági konjunktúrájában nagy szükség volt munkaerőre, másrészt — jegyzi meg az újságíró - Svájc feledtetni próbálta ezzel a gesztussal, hogy a második világháború alatt lezárta határait menekülők ezrei előtt. * * * Az OhmyNews dél-koreai online-újság, amely rendszeresen közöl szerkesztett cikkeket hazai és külföldi olvasóinak tollából, sőt anyagainak többségét ilyen írások teszik ki, hétfőn feltett internetes portáljára egy John Horvath névvel jegyzett anyagot, amely „szégyenletesnek” nevezi a parlament előtti békés és törvényes tüntetés rendőri feloszlatását, úgy vélekedve, hogy ez a lépés semmibe veszi a demokráciát és az emberi jogokat. Később azt írja a szerző, hogy a tömegtájékoztatás és a hatóságok „a félelem légkörét geijesztették” az október 23-át megelőző napokban, s név szerint is megemlíti ebben az összefüggésben Lendvai Ildikót, az MSZP frakcióvezetőjét. A szerző megállapítása szerint Magyarországon nemcsak a költségvetési deficit nagy probléma, hanem a „demokrácia deficitje” is. „Ha mindenekelőtt ezen a téren nem kezdeményeznek valamiféle reformot, minden más reform értelmetlen lesz” - véli az írás szerzője. Számos ünnepi nagygyűlést tartottak 2006. október 23-án szerte az országban. Debrecenben a pártok együtt koszorúztak. Együtt ünnepelték Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulóját, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóját a város közéletének szereplői. Nem mindennapinak nevezte az együtt ünneplés tényét Kosa Lajos, Debrecen polgármestere. Görömbei András akadémikus, Debrecen díszpolgára arról beszélt, hogy 1956-ban „a nemzeti összefogás olyan példáját mutatta a magyarság, ami a világtörténelemben is ritka”. Csakúgy, mint 1956- ban, ma sincs szükség a közéletben tisztességtelen, hazug és önző emberekre — hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere a város ünnepi megemlékezésén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire emlékeztető, a városban 1956. október 24-én elesettek nevét feltüntető emlékművet avattak október 23-án Székesfehérváron, az 56-osok terén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére emlékszobrot avattak Kaposváron, a Berzsenyi parkban. Gera Katalin kaposvári szobrászművész A szabadság angyala című alkotásának avatásán Mádl Ferenc volt köztársasági elnök beszédében rámutatott: „a forradalom máig tartó élő történetében itt vannak az ezrek és ezrek, akik megjárták a börtönt, az üldöztetés és a menekült sors sokféle útját. Itt vannak, és élőben mondják azóta is a történelmet, a mártírokról, a miniszterelnökről, és sok száz társukról” — fűzte hozzá. Az adományozók, azaz az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarokat tömörítő szövetség (Magyar Studies of America) nevében Egervári Gyula elnök köszönetét mondott Kaposvár önkormányzatának, hogy „befogadta” az emlékművet, támogatta a szövetség szándékát, s eleget tett a kérésüknek, miszerint Nagy Imre mártír miniszterelnök szülővárosában, Kaposváron egy emlékszobrot állíthassanak fel az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Megegyezés született a Táncsics-házról Fél éven belül magyar tulajdonba kerül a Budai Várban található, jelenleg amerikai kézben lévő épületegyüttes, ami a Táncsics-börtönt is magába foglalja. Erről írt alá szándéknyilatkozatot Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley budapesti amerikai nagykövet. A Táncsics-ház visszaadásáról szóló megállapodás aláírására — ami a korábbi magyar-amerikai dokumentumot módosítja — 2007. május 31. a határidő. A szándéknyilatkozat aláírását követően Göncz Kinga és April Foley elmondta: a megállapodás része lesz az ellentételezés is, amelynek keretében egy Szabadság téri ingatlan az Egyesült Államok tulajdonába kerül, várhatóan oda költöznek majd a Várból a jelenleg ott elhelyezett amerikai tengerészgyalogosok. Az 1948-ban háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került, utóbb az amerikaiak által 85 ezer dollárért megvásárolt várbeli ingaüan, egykori börtönépület — ahol egykor Táncsics Mihály raboskodott — ügyének rendezése George Bush amerikai elnök júniusi budapesti látogatása nyomán gyorsult fel. Akkor vetődött fel, hogy nagylelkű gesztus lenne, ha az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából a magyar állam visszakapná az ingatlanegyüttest. Ünnepel a hatalom Sokkoló élőképek peregnek a Hír TV képernyőjén, amikor ezeket a sorokat írom: egy földön fekvő fiatalembert rugdosnak a rendőrök, annak ellenére, hogy már semmi ellenállást nem tanúsít; emberek buknak fel a rájuk lőtt gumilövedékektől, rengetegen megsérülnek a hegyén-hátán menekülő tömegben. Ostromállapot alatt a budapesti Belváros, a hatalom tömegoszlatással ünnepel. A békésen lezajlott Fidesz-emlékezés hazainduló résztvevőit sem kímélték a rendfenntartók: lovas rendőrök vertek válogatás nélkül mindenkit, köztük kisgyerekes anyákat és öregeket. Miközben az emberek menekültek, a Lánchídnál és a Parlament előtt elindult az ünnepi tűzijáték, eszünkbe juttatva egy pár hónappal ezelőtti, szintén tragédiába fulladt hivatalos állami ünnepséget. Akkor sem szakadt meg a műsor, annak ellenére, hogy haldokló és súlyosan sérült emberek könyörögtek segítségért. A délutáni tüntetés akkor fordult át erőszakba, amikor a rendőrség az Alkotmány utcába indulókat könnygázzal és vízágyúkkal kezdte oszlatni. Délután a rendőrök gumilövedékekkel, könnygázzal és — a későbbi azonosítás megkönynyítése érdekében — színezett vízsugárral próbálták feloszlatni a tömeget a Deák térnél, miközben tőlük alig háromszáz méterre százezer békés ember próbálta a nyomasztó helikopterzajban meghallgatni Orbán Viktort, aki bejelentette, hogy ügydöntő reformnépszavazást kezdeményeznek a megszorításokról. A pártelnök véleménye szerint ezen a népszavazáson eldőlhet „a hazugságra épülő kormányzat” sorsa is. Kereken ötven évvel a forradalom kitörése után vérlázító, hogy újra az alapvető emberi jogokat lábbal tipró intézkedéseket vagyunk kénytelenek elszenvedni. Kezdődött azzal, hogy a huszonharmadikára virradó éjjel a rendőrök kiszorították a tüntetőket a Kossuth térről, majd a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében délelőtt meggumibotozták a tüntetők egy csoportját, köztük nőket és időseket is. Több embert letartóztattak, a szemtanúk vérző fejű embereket láttak, a sajtó munkatársait a helyszínről eltávolították. Az állami ünnepségek végig közönség nélkül zajlottak — hiába érkeztek több ezren vidékről megünnepelni a forradalmat, erre nem adott nekik lehetőséget a hatalom... Tegnap újra bebizonyosodott, hogy rendőrállam, állami terror költözött Magyarországra, a hatalom fél a saját polgáraitól, és csak paravánok és golyóálló üveg mögött, mesterlövészek és pajzsos rendőrök biztosításával mer „ünnepelni”. Gyurcsány Ferenc a külföldi vendégekkel készült közös „családi” fotó alatt folyamatosan ökölbe szorította a kezét, ezzel is jelezve idegességét és zavarát. Igaza volt a Fidesz megemlékezésén felszólaló Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének, amikor arról beszélt, hogy a kormánynak nincs bátorsága szembenézni a tényekkel, nem mer a saját állampolgárai szemébe nézni... 1956-ban egy ország elégelte meg a kiszolgáltatottságot, a félelmet, a megalázottság érzését. Akkor is a világ szeme elé kerültünk, most is rólunk közvetítenek képet a hírtelevíziók. Akinek van szeme a látásra, az hamar észreveszi a hasonlóságot a két időszak között. Tizenhét évvel a rendszerváltozás és ötven esztendővel a forradalom után sok tekintetben ugyanott tartunk. Egy krónikus hazudozó túsza lett az ország, a cinikus hatalom megint a saját polgárai ellen fordul, és válogatás nélkül büntet mindenkit, aki az útjába kerül. Lukács Csaba Magyar Nemzet Magyar Exodus - Kiállítás -1956 Magyarország összes városában megemlékeztek 1956-ról A Kiállítás képekben bemutatja hogy kik segítették és hogyan érkezett a majdnem 40,000 magyar Kanadába. Statisztikai adatokkal és pontos történelmi dokumentumokkal, szóban elmondott epizódokkal. A Rákóczi Alapítvány és a Multicultural History Society of Ontario összeállításában. A kiállítás második része a Magyar Hadtörténeti Múzeum akkor és most képes sorozata húsz panelen keresztül ábrázolja a Forradalom megrázó képeit. A kiállítást kiegészíti a torontói kanadai magyar művészek kép- és szobor sorozata 56-os témával. Külön köszönet Majthenyi Barbará-nak a művészek megszervezéséért. Megnyílt nagy sikerrel 2006. szeptember 27-én a Torontói egyetemen, a Műnk Centre konferencia termében. Október 12: National Arts Centre, Ottawa, Ontario Oktober 13-14: University of Ottawa: Ottawa, Ontario — konferencia keretén belül „Az 1956-os Forradalom 50 év Távlatából” Október 15,16, 17: Museum of Civilization, Ottawa, Ontario Október 23: Toronto Városháza - 10:00 órai nyitással Október 26-28: University of Toronto Munk Centre for International Studies, 1 Devonshire Place. Okt. 30- tói nov. 4-ig: Metro Hall (King and John St.) November 13- 19-ig: Calgary, Alberta — Városháza Dec. 5-től jan. 20-ig: Halifax, Nova Scotia, Pier 21 Museum A kiállítás fővédnökei: Őexcellenciája Michaelle Jean-Kanada kormányzója, Robert Hage-Kanada magyarországi nagykövete, Tomaj Dénes - Magyarország kanadai nagykövete, valamint David Miller polgármester. A kiállítás fő támogatói: a Rákóczi Foundation, OMNI Television, Postmodern Productions, The Hungarian Research Institute of Canada, Kanadai Magyar Mérnök Egyesület, Rákóczi Villa Board of Directors, First Erdélyi House Board of Directors, Clarendon Construction Company, Aykler Real Estate Inc.
