Kanadai Amerikai Magyarság, 2006. február (56. évfolyam, 5-8. szám)

2006-02-25 / 8. szám

T" 12 — — 8- szám — 2006. február 25. Honkongi élmények Japán, Mexikó, Párizs és Szlovákia után ismét Szingapúr felé vettem az utam a San Francisco-i röptéren. És ha még hozzátesszük a svájci szabadságot is, akkor nem pa­naszkodhatunk az idei „teljesítményre”. November 3. 2002 Hong Kong. Talán Szin­gapúrhoz hasonlítanám leg­inkább, toronyblokk egymás hegyén hátán, csak talán sokkal látványosabban — lévén a terep nagyon dom­bos. A röptér modem, s a vagyok mint ahogy a hang­súlyom után ítélték, hanem magyar. Erre hamarosan a fél kocsinak eszébe jutott a „chicken paprikash” meg hogy milyen ismerőse/roko­­na magyar. Milyen kicsi is Kowloon madártávlatból szolgáltatások aránylag jók. A gyorsvonat egy fél óra alatt behozott Hong Kongba. A terminál itt is rendezett, de este 8 órakor szinte minden kihalt. A jelek is gyengéb­bek, vagy én vagyok inkább fáradt a hosszú út után. A buszt egyszer túl lent, utána meg túl fent kerestem, de a végén valahogy csak megta­láltam. A szálloda (New World Renaissance) jó és aránylag jó helyen van a Kowloon szigeten, közel a Star Ferry­­hez a képzőművészeti múze­umhoz, a víz partján. Szerencsére feliratkoztam egy fél napos városnéző ki­rándulásra, mert mint utólag kiderült, magamtól a felét sem tudtam volna megtekin­teni mindannak, amit a szer­vezett kiránduláson láthat­tam. Hong Kong a valóság­ban sokkal nagyobb mint a térképről tűnik. Korán reg­gel, 8:30-kor indultunk. Mi­kor aztán a buszra felszede­­lőzködünk, az egyik kékhajú hölgy megkérdi hogy „Do you speak English?” Erre mondom, hogy „a little bit”, és máris kialakult a társal­gás, kérdezte, hogy hova va­ló vagyok. Mondom Texas­ban élek, mire a fél busz ka­cagni kezd. Kérdezem, hogy mi ezen a kacagni való, de hamarosan kiderül, hogy a fél busz Texas-i. Persze utá­na kiderül, hogy nem német lett egyszerre a világ! A busz tele van, kényel­mes, és a vezető elég érthe­tően beszél angolul. Útirány a Man Mo Templom Hong Kong szigetének északi ré­szén. Utána a Victoria Peak, dolgoztam, és lekéstem az utolsó kompot.” Miután azonban az alagút elkészült, ilyen kifogással már nem le­hetett kimaradni, s innen a név. Első megállónk a Man Mo templom, állítólag Hong Kong legrégebbi kínai temp­loma. A nagyságát illetően valószínűleg így is van, mert jó kicsi. Belül semmi külö­nös, a megszokott élénk pi­ros meg zöld színek keveré­ke, és kibírhatatlan füst az égő szagos füstölőktől. Hiá­ba, hol tömjén, hol szantálfa, hol kitudja mi, az embernek kell hinnie, hogy bűnei meg­bocsáttatnak, és az örök vilá­gosság fog egykoron fényes­­kedni neki. Boldogok a bol­dogtalanok, hogy tudnak hinni valamiben, és az élet egyszeriben sokkal köny­­nyebb lesz. Vetkezünk, éget­jük a gyertyát, megbocsáta-A Bank of China és a Cheung Kong Center épületeinek monumentális hatása a térről A kowlooni utcák nyüzsgésé az Aberdeen halászfalu, Stanley Market és Repulse Bay a sziget déli oldalán. Hong Kong valamikor lehet, hogy kiérdemelte a „szagos kikötő” nevet a szantálfa il­latáról, de ma már ez mind a múlté, a turista kalauz sze­rint ma már inkább „benzin­szagé kikötő” lehetne neve. A Kowloon szigetet egy alagúton keresztül hagyjuk el, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és „No Excuse Tunnel” a nem hiva­talos neve. Hogy miért? T.i. még az alagút nem létezett, csak éjfélig lehetett átmenni a másik szigetre, mivel a ha­jó csak addig járt. A kikapós férjek pedig hazatelefonál­tak, hogy „Drágám, nem tu­dok hazajutni, mert későig nak, és -minden kezdődik elölről. A Victoria csúcshoz ve­zető út említésre méltó, hi­szen az emelkedő vasutat az 1880-as években építették. Baleset soha nem volt, most az emelkedő 28 fok. Bizony a székek jól megdőlnek... A kilátás fentről csodálatos, egész Hong Kong és Kowloon egy része látszik, ha szép az idő, és úgy néz ki, hogy jól viselkedtünk, mert süt a nap. Az utat az Aberdeen ha­lászfaluba, mely a sziget dé­li részén van már, ismét busszal folytatjuk, s mikor megérkezünk kiderül, hogy a hajó ára nincs beleszámol­va az út árába, de ha nincs HK dollárunk nem baj, mert elfogadnak amerikai dollárt is. Hát igen, ezek a kisbetűs dolgok, amit az ember nem szokott elolvasni. Szerencsé­re a többlet $7 kibírható, több is veszett Mohácsnál. A halászfalu tulajdonképpen egy úszó laktelep kisebb ha­jókon, ahol az egész élete fo­lyik egy halászcsaládnak. Lassan azonban ez a mester­ség kihalóban van — eléggé érthető okok miatt. Az út fénypontja egy pagoda for­májú úszó vendéglő. Itt az­tán volt minden a megszo­kott rántottától kezdve, min­denféle gyümölcssaláta, müzli, lazac, sajtok, finom kenyér és számtalan süte­mény. Megállta volna helyét bárhol a világon. Ehhez ké­pest az epeijesi szálló regge­lije Szlovákiában egyszerű­en egy kontár munkájának tűnik. Délutáni látkép a Victoria Peak-ról kacatok között kutatni, an­nak valószínűleg aranybá­nya. Én hamar bejártam, még ha hihetetlennek is hangzik, a turkálás nem tar­tozik kedvenc foglalkozása­im közé. Visszafelé a Repulse Bay-nél nem álltunk meg, csak megcsodáltuk a Dél- Kínai tenger kékes zöld vi­zét, és a még épülő égig érő tömbházakat. Hát én ugyan nem szeretnék egy 60 eme­letes ház tetején lakni, még ha ingyen adnák sem. Pedig errefelé nem nevezhető ol­csónak a lakás. Egy lakás havi 6-7000 dollár, kert nél­kül! Persze vannak szeré­nyebb lakások is, de a több­ségük olyan, hogy abból nem kémék. Az útikalauz­nak erre az volt a megjegy­zése, hogy ez mind igaz, de a semminél csak jobb ez is. Igaza van — mint ahogy az én feleségemnek is mindig. Az útikalauz még annyit elmondott, hogy Kowloon neve a kínai hat sárkányból ered. A monda szerint az egyik kínai császár erre buj­dosott a mongolok elől, s mikor megérkezett e helyre, nagyon megtetszett neki, s megkérdezte a szolgájától, hogy mi a neve e helynek. Az hirtelenjében elnevezte a helyet „hat sárkánynak” a megfelelő számú domb után. Mikor aztán a császár utána számolt, kiderült, hogy csak öt domb van a környéken. Erre a szolga azt mondta: „Uram, elfeledted magad is hozzászámolni a sárkányokhoz!” Hát igen, is­mertem én is egy-két ilyen szolgát. Egy hosszú nap elég is volt Hong Kong-ból. Egy hatalmas léptekkel fejlődő város, ami még szolgálhat meglepetéssel. Jó hogy meg­látogattam, de még jobb, hogy nem itt kell élnem. Fodor Lajos is kitűnően működik, és az A Stanley Market lehet út legmeredekebb szakaszán hogy híres, s aki szeret olcsó 28 éve tért vissza a Szent Korona A magyar államiság leg­fontosabb jelképe, a Szent Korona pontosan 28 évvel ezelőtt került ismét haza, Magyarországra. A II. világ­háborút követően több mint harminc éven keresztül egy amerikai katonai bázison őrizték, több magyar koroná­zási ékszenei együtt, míg a viszonylagos hidegháborús enyhülésben visszakaphatta az ország. A Szent Korona több mint egy felségjel, a magyar nemzet legfőbb meghatáro­zója, a hatalmi viszonyok, a tulajdonlási formák, a jog ki­fejezője, az egész, egységes Kárpát-medence mindenek feletti megjelenítője. A világ egyetlen népének sincs ilyen ereklyéje, amely kézzel fog­­hatóan bizonyítja a magyar­ság egyetemes történelmé­ben betöltött helyét, szerepét. Napjainkban különleges üzenetet hordoz Szent Koro­nánk a globalizációs tenger­ben, mert az uniformizáló­dott világban megtestesíti a különlegességet és az eredet felvállalásának fontosságát. Természetes, hogy a nép, a nemzet és a hiteles magyar múlt kérdéseit félvállról ke­zelők beállnak azon elmélet­gyártók közé, akik a Szent Korona jelentőségét kíván­ják csökkenteni, de hála Is­tennek, egyre több olyan ma­gyar szaktekintély fejti ki vé­leményét a Korona eredeté­ről, múltjáról, akit a nemzet iránti elkötelezettség moti­vál, s ezért is a teljes hiteles­ségre törekszik, mint Badiny Jós Ferenc, Pap Gábor, Szántai Lajos. 'Koronánk hányatott sor­sáról, az elmúlt évszázadok­ban történt kalandos utazása­iról elég jól beszámolnak a korabeli források. Tartózko­dott több alkalommal is a történelmi Magyarország ha­tárain kívül, elég sokszor őrizték a trianoni Magyaror­szág mesterségesen meghú­zott vonalain kívül. Befo­gadta többek között Mun­kács vára, óvta évszázadok­kal később a kőszegi Kálvá­ria-domb és 45-ben Ameri­kába került. Mintegy harminc évig kellett nélkülöznünk idehaza a Szent Koronát, míg 1978. január 6-án végre hazakerül­hetett. A kommunisták a Nemzeti Múzeumba zárták el legfontosabb jelképünket, majd a rendszerfoltozás után 1999. december 21-én az or­szággyűlés meghozta a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvényt, amellyel le­hetővé vált, hogy a korona a jogarral és az országalmával együtt a magyar Parlament kupolacsarnokában, minden­ki által meglátogatható és szemrevételezhető legyen. Fehér porcelán koronák, tömések, általános fogászat és fogszabá­lyozás felnőttnek, gyerekeknek Kanadai megelőző rendszeres fogtisztítások, fogfehérítés fogorvosi tudással Toronto Magyar szívvel, kanadai Dr. Dénes Katalin Fogorvos A diákok szemmel láthatóan, őszinte érdeklődéssel hallgatták a visszaemlékezést Az elmúlt év novembe­rének első napjaiban ismét meghívást kaptam az Otta­wai Egyetem egyik tan­székének tanárától. Fel­kért, hogy diákjainak is­mertessem az 1956. októ­berében, hazánkban oly csodálatos módon született forradalmi megmozdulást, annak napról-napra való eseményeit és tragikus le­verésének körülményeit. Meghatódva, mégis öröm­mel fogadtuk el a meghí­vást, hiszen feleségem, Iluska is hivatalos volt. Az aznapi tantárgy nem csak az 56-os esemé­nyeket tárgyalta, hanem egy visszapillantás kereté­ben a háborús tudósítók rendkívüli fontos és veszé­lyes munkáját is ismertette a diákokkal. A tanár ki­hangsúlyozta, hogy az 1956-os magyarországi eseményekre felfigyelt az egész világ. Ennek alátá­masztása érdekében bemu­tatott egy részletet a Histo­ry Television által készí­tett, és 2005 nyarán egész Kanadában sugárzott film­ből, amelyben a nézők be­pillantást kaphattak arról, mi is történt azokban a na­pokban hazánkban. A film vetítése közben mutatott be engem a tanár a diákja­inak, hiszen engem több­ször is láthattak a képer­nyőn. Az előadás végén meglepődve, de nagyon jó érzéssel láttam, hogy a fia­talok nem csupán nézték az események gördülését, de őszinte érdeklődés és meghatottság is látszott a szemeikben. A tanárnak arra sem volt ideje, hogy megkérdezze, szeretné­­nek-e kérdéseket feltenni nekem, mert a diákok tu­catjával jöttek előre, vettek körül és kérdeztek. Az egyik diák megölelt, má­sok a kezemet szorongat­ták, alig győztem a kérdé­seikre válaszolni. Az óra már rég véget ért, érkeztek a következő osztály diák­jai, mennünk kellett, de a diákok közül többen elkí­sértek egészen a parkolóig. De volt, akinek még ennyi sem volt elég. December 4-én, az Ot­tawai Magyar Házban ren­dezett Télapó ünnepségen megjelent az egyik, Fran­ciaországból érkezett diák, akivel már az iskolában is hosszasan elbeszélgettem. Ekkor világosodott meg lőttem, hogy milyen fon­tos az, amit Bocskay Jó­zsef, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világ­­szövetségének elnöke mondott: „Ott Kanadában is nyissátok ki a kapukat, hogy a világ ne feledje el az 56-os magyar szabad­ságharcot”. Azzal a kéréssel fordu­lok minden honfitársam­hoz, volt bajtársaimhoz, hogy — még ha vélemé­nyünk néha különbözik is —, az 56-os ügy emlékére és tiszteletére rendezett méltó megemlékezéseken legyünk ismét minden ál­dozatra kész jóbarátok, testvérek! A rendezőket pedig arra kérem, hogy en­gedjék meg, hogy ezen ün­nepségeken a még élő sza­badságharcosoké lehessen a főszerep. Hetek óta tárgyalok a parlamenti képviselőkkel tartományi és központi szinten annak érdekében, hogy tegyék elérhetővé szabadságharcunk emléké­re egy emlékmű felállítá­sát Kanada fővárosában. Valószínű, hogy egy em­léktábla lesz, mely emlé­kezteti az utókort, hogy volt egy forradalom Ma­gyarországon, és volt egy ország, Kanada, mely be­fogadott negyvenezer me­nekültet, és hazát adott a hazátlanoknak. Tisztelettel: v. Polgár József Az Igazolt Magyar Sza­badságharcos Szövetség kanadai ügyintéző elnöke A képernyőn Szente Károly és Szente István szabadságharcosok (apa és fia) láthatók. Karácsony előtt végezték ki őket. Féloldalt Polgár József látható A történelmi Magyarország színes térképe Az ötszínű nyomással, 213/4"x321/4" nagyságban készült térkép a legszebb dísze a magyar otthonoknak. Ára $13 postaköltséggel együtt, speciális csomagolásban. Rendelje meg még ma, tölt­se ki a jobboldalon lévő szelvényt, csatoljon 13 dollárra kiállított csekket vagy Money Ordert, és küldje az alábbi címre: ;....................-------••.......................................... I Név:........................................................................... i Weller Publishing Co. Ltd. j utca, házszám:.......................................................... 78 Advance Rd. Toronto, i ON M8Z 2T7 Canada j s:........................................................................ j Tel: 416-233-2123 i Tartomány vagy ország:............................................ i Postai irányító-kód:.................................................... j Tel: 416-232-7979 280 Sheppard Ave. East Suite #213 Ingyenes felszíni és földalatti parkolóhelyek a Yonge Street és a Bayview Avenue között, félúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom