Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-12-03 / 49. szám

2005. december 3. — No. 49 —- 9 BENDEInc. Üzletünkben kapható: • téli szalámi • csabai paprikás szalámi • gyulai kolbász • cserkész kolbász • füstölt húsféleségek • Import készítmények: • csemegeáru • bor • sör • likőr és Pálinka • Keresse fel üzletünket! 925 Corporate Woods Pkwy. Vernon Hills, IL 60061 (A Milwaukee Ave.-nál 1 1/2 mérföldre északra a Half Day Road-tól (R-22)-től, második bejárat.) Tel: (847) 913-0304 Fax:(847) 913-0001 Nyitvatartási Hétfőtől-péntekig: 7am — 3:30 PM Szombaton 9 am - 3:30 PM vasárnap zárva. www.bende.com REPAY HENRY ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS ’ Baleseti ügyek 1 Végrendeletek ■ Üzleti ügyek; ■ Ingatlan átírások 1 Válóperek ■ Emigrációs ügyek ■ Örökösödési eljárások ■ Közlekedési ügyek Első telefonhívás térítés nélkül! 920 Davis Road Elgin, IL 60123 405 1/2 S. State St. Belvidere, IL 61008 (815) 547-3369 MEG KAPHATÓ! A budapesti Masszi Kiadó gondozásában 2003. november végén megjelent HARMATH ISTVÁN A chicagói krónikás című könyve A kötet anyagát a kiadó lektora a szerzőnek az Amerikai Magyarságban 2001 és 2002 közötti időben írott cikkeiből válogatta. „Magyarország a szülőhazám,, ahová érzelmileg és kulturálisan kötődöm. Az Egyesült Államokban életem háromnegyed részét éltem, felnőtt éveim javát. A választott befogadó országban olyannyira otthon éreztem magam, hogy elképzelni sem tudom, hogy máshol éljek. Furcsa kettős életforma ez, Magyarországtól véglegesen elszakadni képtelen vagyok, képzeletbeli kulturális énem ma is ott él, míg a valóság véglegesen Amerikához köt. A könyv ára 15,00 + postaköltség 3.00 = 18.00 USA dollár. A névre dedikált kötet megrendelhető: Stephen I. Harmath, 716 Brummel St. Evanston, IL. 60202, USA. Tel/fax: 1 -847-864-8626 E-mail: stemath@msn.com Dr. Bodoni Ildikó jogász és ügyvéd • Végrendelet és Trust előkészítés • Ügyvédi meghatalmazás «Hagyatéki eljárás > Ingatlan átírás • Válóper és gyermektartás • Szerződés • Wills and Trusts • Power of Attorney • Probate • Real Estate Closing • Divorce & Child Support • Contracts Telefon: (708)354-4912 512 W. Burlington Ave. Suite 1/A La Grange, IL. 60525 (Chicagótól nyugatra, Stevenson #55, Eisenhower #290 és Tri-State #294 utakról könnyen megközelíthető.) (48-v) r Pannon Telecom ________We’ve been in business for 8 years! Reliable Customer Service! A világ árlistáért hívják bizalommal megbízottunkat Horváth Beatrix-ot az 1-800-805-6612 számon. Example prices: Budapest: 5.9 c/min* Hungary: 6.9 c/min* Bucharest: 9.9 c/min* Romania: 11.9 c/min* *6 Second Increments Horváth Beatrix | Domestic Rates: NY - Florida @ 03.9 c/min CA - Chicago @ 03.9 c/min CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István Köszöntő Faludy György 95. születésnapjára Faludy György 1987-ben Kicsit megkésett a kö­szöntő, a születésnapot szeptemberben tartották Budapesten, de Faludy Györgyöt ünnepeli sosem késő. Kevés embernek adatik meg, hogy ilyen magas kort érjen meg, ma­gyar költők általában sok­kal fiatalabban távoznak el az élők soraiból. Olvasom, hogy Torontóban egy kis parkot - ahogy ott mond­ják parkette-et — készül­nek elevezni róla, a Saint Mary utcában, szemben azzal az épülettel, amely­ben húsz évig lakott. Pró­bálok visszaemlékezni a helyre, hisz pont húsz éve annak, hogy ott jártam ná­la látogatóban. Emlékeim­ben csak az maradt, hogy mókusok és galambok lep­ték el az utcát, amikor megjelent az épület kapu­jában, s tarisznyájából etette őket. Chicagóban manapság törvény tiltja a galambok etetését, akik is­merik kellemetlen habitu­sukat, azoknak nem kell részleteznem, hogy miért. A költő azonban szerette az állatokat, s kötelességé­nek érezte etetni őket. Kü­lönösen egy kis fekete mó­kus volt a kedvence, aki merészen egész közel jött hozzá, szinte a kezéből vette ki a mókuseledelt. December 14-én Buda­pesten a Kanadai Nagykö­vetség fogadást rendez a kalandos életű kanadai­magyar költő tiszteletére, ahol átadják a város pol­gármesterének ajándékát, BLUE DANUBE MAGYAR KÖNYVESBOLT MANHATTANBEN 217 East 83rd St. NY, NY 10028 Szépirodalom, magyar történelem, versek, ezoterikus könyvek, szótárak, szakácskönyvek, gyermekkönyvek, bestsellerek, napi újdonságok! Pop-rock zene, mulatós lemezek, humor, népdalok, operettek! Hetente 130 féle újság, magazin, rejtvények! National Geographic magyarul!!! Megrendeléseket az egész ország területéről elfogadunk! Nyitvatartás — minden nap: 11-6 Tel: (212) 794-7099 Mindenkit szeretettel vár az új tulajdonos BARTOS Gyula és Melinda (7) Paprikash Hungarian Restaurant ♦ Chicago A Touch of Europe Hungarian Style 10% off with this coupon up to $10.00 per table. Expires 11/20/05 Live entertainment nightly (W-Sa: 6:30-10:00, Su: 5:00-9:00) No cover charge. jwww.PaprikashRestaurant.com ) Reservations: 773-736-4949 Closed: M - T Hrs: W - F: 4 - 11 S & S: 11 -11 5210 W Diversey, Chicago, IL. Free parking across the street www.MetirathWines.com 24 Hours a Day, 7 Days a Week IMIGRACIOS ÜGYVÉD VÁNDOR P. FERENC wfcvV 'Ww Sokéves országos ügyészi gyakorlat után az Immigration and Naturalization Service-ben. Önálló ügyvédi irodájában bevándorlási, letelepedési és állampolgársági ügyekkel foglalkozik. Ügyek intézése egész Amerikában. 53 W. Jackson Blvd., Suite 523 Chicago, Illinois, 60604, The Monadnock Bldg. 312-663-6287 / 630-961-2496 egy akvarell festményt, amely művészi ábrázolása a kis parknak, ahol Pedery-Hunt Dóra szob­rászművésznő, Faludyt áb­rázoló bronzból készült domborműve lesz elhe­lyezve. Egy otthoni lapban Faludyval készült interjút olvastam, melyben kérdez­ték a Kossuth-díjas költőt; „Torontóban teret nevezek el önről, milyen érzés egy teret megszemélyesíteni? - Magyarázzák ugyan, de nem tudom pontosan, hol van a park. Meg fogom nézni, amint tudom. Nehe­zen ígérek, mert épp műtét előtt állok. Szemfenék romlása és a szürke hályog megakadályoz az írásban, olvasásban és tájékozódás­ban”. - Májusban a Buda­pesten megjelenő Forrás című folyóirat; Megvaku­lok? című versét közölte. Azóta megoperálták, s ha Isten is úgy akarja, jövőre láthatja a róla elevezett parkette-et. A népszerű költő 19,72 és 1989 között sűrűn, évente, kétévente járt Chi­cagóba előadásokat és köl­tői esteket tartani. Ismeret­ségem, majd barátságom Faludy Györggyel 1972- ben kezdődött, amikor az év tavaszán első költői est­jét tartotta városukban, a Kodály Zoltán Társaság rendezésében. A jó emlékű Kodály Társaságot Makkai Ádám költő és nyelvész alapította a 60-as évek végén, és elmondha­tó, hogy az első Faludy est volt a legsikeresebb ma­gyar irodalmi előadás mindmáig Chicagóban. Bensőséges barátságuk ki­alakulásához hozzájárult az is, hogy 1950 és 1953 között édesapámat és a költőt, bizonyos Rákosi Mátyás nevű kommunista gazember utasítására egy Recsk melletti hírhedt kényszermunkatáborban tartották fogva. Kettőjük sorsközösségéből indult barátság folytatódott azu­tán közöttünk és tart a mai napig. Bár az utóbbi évek­ben, a bulvársajtó által több módon vázolt házas­sága óta, nehéz személyé­hez hozzáférni. Faludyt az első siker után sokszor hívták Chica­góba. A következő 17 év alatt vendége volt Sass Márton és Magda vezetése alatt működő Itt-Ott Moz­galom chicagói részlegé­nek, később Mózsi Ferenc Baráti társaság költő, a kitűnő Szivárvány irodalmi folyóirat szer­kesztője meghívására jött előadásokat tartani Szil­ágyi Kláráék Irodalmi Ká­véházában. A 80-as évek­ben néhai Szathmáry La­jos költő, újságíró és gasztronómiai szakember látta vendégül a költőt, a messze földön híres The Bakery vendéglő különter­mében tartott találkozó­kon. Amint már említet­tem az első előadás volt a legsikeresebb, azon az es­tén tisztelői, közöttük e so­rok írója is költeményeiből szavaltak, Simon Miklós színművész betanításában. A szerzői estre 1972. ápri­lis 6-án került sor a University of Illinois Chi­cago Circle egyik külön­termében. Az előadásra Si­mon Miklós készített ízlé­ses műsorfüzetet, aki szín­játszó tehetsége mellett re­mek rajzokat produkált Faludyról és a versek sze­replőiről. Ahogy az eszté­tikus kiadványt nézege­tem, látom, hogy az elő­adás első részébe az elő­adók Faludy-Villon balla­dákat szavaltak. A tizen­ötödik században élt híres­hírhedt Francois Villon balladái Faludy fordításá­ban, vagy inkább áttölté­sében váltak ismertté a magyar irodalomban. A ti­zenegy elhangzott vers, közöttük — Ballada a sen­ki fiáról, Nyári ballada szegény Loviseről, Kerítő ballada Villonról és kövér Margotjáról, Rablóballa­da a vörös Coquillardról, Ballada a múlt idők dámá­iról, A haláltánc ballada, valamint a Négysoros vers — mind újdonság volt szá­munkra. Könyvben már olvashattuk a verseket, de művészi előadásban akkor hallhattuk először. A költő jelenléte tovább emelte az est élményét, bár a legna­gyobb unszolásra sem volt hajlandó Villon áttöltései­ből felolvasni. A versek sorait némán, száját moz­gatva az előadókkal együtt mondta, csak éppen a ver­sek felolvasását tagadta meg. Az elhatározása ké­sőbb sem változott. Mint nagy kalap borult reám a kék ég, / és hű ba­rátom egy akad: a köd. / Rakott tálak között kivert az éhség, / s halálra fáz­tam rőt kályhák előtt. / Amerre nyúltam, csak cse­repek hulltak, / s szájam széléig áradt már a sár, / utam mellett a rózsák el­pusztultak, / s leheletemtől megfakult a nyár, / csodá­lom szinte már a napvilá­got, / hogy néha még ron­gyos vállamra süt, / én, ki megjártam mind a hat vi­lágot, /megáldva és leköp­ve mindenütt........S bár nincs borom, hazám, se fe­leségem / és lábaim között a szél fütyül: / lesz még pénzem és biztosan remé­lem, / hogy egyszer nékem minden sikerül. / S ha megúntam, hogy aranytál­ból éljek, / a palotákat megint otthagyom, / hasa­mért kánkánt járnak már a férgek, / és valahol az őszi avaron, / egy vén tövisbo­kor aljában, melyre / csak egy rossz csillag sanda fé­nye süt: / maradok egy­szer, Francois Villon, fek­ve - / megáldva és leköpve mindenütt. Idézet a Ballada a senki fiáról, a vers első és utolsó strófája. Emlékszem, mintha ma lenne, a verset Dr. Kaltenekker Ferenc kórboncnok barátunk sza­valta el. A ballada remek előadásával kezdetét vette a felejthetetlen chicagói magyar irodalmi est, amelynek emlékét a mai napig őrizzük szívünkben. A műsor második ré­szében Faludy politikai verseiből és szerelmi szo­nettjeiből hallhattunk ösz­­szeállítást. Ennek örült legjobban, mert mint ké­sőbb elmondta, fájt neki, hogy a Villon-átköltései miatt, saját verseit alig is­merik. Végül a töltő felol­vasta Oda a magyar nyelv­hez című költeményét, me­lyet az első száműzetése alatt Párizsban írt 1940- ben. Szebb verset, szép magyar nyelvünkhöz azóta sem írt költő. Pomogáts Béla Széchenyi-díjas iro­dalomtörténészt, a Magyar írószövetség volt elnökét idézem: „Oda a magyar nyelvhez számomra a ma­gyar nyelvhez írt egyik legszebb és legforróbb szerelmi vallomás”... Mintha időnként elfelejt­keznénk arról, hogy Faludy magyar töltő. Aki­nek versei sokkal népsze­rűbbek, mint más fontos költők ugyancsak fontos versei”. Bánffy György Kossuth-díjas színművész mondotta: „Az Óda a ma­gyar nyelvhez olyan költői hitvallás, amilyennel igen ritkán találkozhatunk. Még első emigrációja idején, 1940-ben írta. Illyés Egy mondat a zsarnokságról című verséhez tudnám ha­sonlítani, Petőfi versei kö­zül pedig a Feltámadott a tengerhez vagy a Nemzeti Dalhoz. Hódolat a magyar nyelv géniusza előtt, mely nekem, az anyanyelvemért rengeteget küzdő színé­szek különös gyönyörű­ség”. S most hadd idézzek az Óda a magyar nyelvhez cí­mű csodálatosan szép ver­séből három strófát: „Most, hogy szobámban ér az est setétje, / te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje / s ajkad, melyről az esti fák alól / először szólt az ének magyarul. / Arcod tatár emléke már ködös, / de titkunk itt e föl­dön még közös / s a te da­lod zsong minden idegem­ben itt, idegenben......Parasztok nyelve, nem urak latija, / nem grófok rangja, de job­bágyok kínja, / magyar nyelv! fergetegben álló fácska, / hajlongasz szélci­­báltan, megalázva - / s ki fog-e törzsből lombbal hajtani? /Te vagy jelenünk és a hajdani / arcunkat rej­tő Veronika-kendő / és a jövendő. - Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy ve­lünk / és forró, mint for­rongó szellemünk. / Nem teljesült vágy, de égő ígé­ret, / közös jövő és felzen­gő ítélet, / nem hűs palac­kok tiszta óbora, / nem bil­lentyűre járó zongora, / de erjedő must, könnyeinkben úszó / tárogatószó. Politikai hitvallásából pedig hadd álljon itt az 1956, te csillag című ver­sének első és utolsó strófá­ja, amelyet Torontóban írt 1986-ban. Másnap, szer­dán reggel: por, ágyúszó / és szenvedés; mégis, mikor átvágtam / a Hősök terén, mosolyognom kellett, / mert nem állt szobor többé a csizmában; — .... ezerkilencszázötvenhat, te csillag, / oly könnyű volt a nehéz út veled! / Nagyon soká sütöttél ősz hajamra, /ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett. Befejezésül, Torontó­ból 1985. december 10 keltezett, gyöngybetűkkel írott leveléből idézek: Drága Pista! Mindez csak azért van, mert nem bírom a karácsonyi üdvözlőlapok szövegét, de azt sem, ha úgy hiszik, hogy nem gon­dolok barátaimra. Mi több, még arra is megkér­lek, hogy Veronikát és Sándort is hívd fel nevem­ben az üdvözlettel; mint­hogy nem tudom új címü­ket és régi címre írt levele­ket itt a postás egyszerűen eldobja — attól félek, ná­latok is. Kívánok Néktek szívből minden jót kará­csonyra, újévre. Jó volt, hogy itt voltál a múltkor. Minden túl rövid - az élet is. Ölellek sokszor Gyurka Az élet valóban túl rö­vid, de ki gondolta volna 1985-ben, hogy húsz esz­tendő múlva is kívánha­tunk Boldog születésnapot Faludy Gyurkának? Vörös csillag - még meddig? Az elmúlt időszakok tör­ténései bebizonyították, hogy Budapest nemzeti érzelmű közönsége nem tudja — és nem akarja — elfogadni a belvárosi szovjet emlékmű lé­tezését. A meggyalázott ma­gyar lányok, asszonyok, a ki­végzett hazafiak vére az égbe kiált, a kommunista rémura­lom fegyveres fenntartóinak obeliszkje pedig csak a fájda­lom továbbélését szolgálja. Semmi sem indokolja, hogy vörös csillagos jelkép hirdes­se 2005-ben a vörös terrort, és kegyeletsértéssel sem lehetne vádolni a torzszülemény ellen tiltakozókat, hiszen elesett katonák porhüvelyét nem rej­ti alatta a föld. A főváros lakói már többször felemelték szavukat az erek­­lyés országzászló visszaállítá­sáért és az emlékmű elbontá­sáért, de a szociálliberális többségű városvezetés elve­tette a javaslatot. A fővárosi közgyűlés egyébként 2002 tavaszán már úgy döntött, hogy elbontható a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű. A szociálliberálisok vi­szont megszavazták, hogy a mélygarázs építését követően eredeti formájában vissza kell állítani a helyére. Az orosz kormány üdvözölte javaslatu­kat. Nem így vélekedett azon­ban Dancsecs György, aki a fővárosi MIÉP képviseleté­ben a közgyűlésen megkérdő­jelezte, hogy az emlékmű va­lóban a Szabadság térre való­­e, s kezdeményezte annak Fi­umei úti sírkertbe szállítását. Dancsecs György kijelen­tette: szovjet emlékműnek nincs helye a magyar főváros­ban, szívesen látná azonban ismét fent lobogni ország­zászlónkat. Utalt rá, hogy van mód a Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezésére. A vonatkozó, 1996-os kor­mányrendelet ugyanis lehető­vé teszi, hogy méltó körülmé­nyek között áthelyezzenek emlékműveket, még akkor is, ha az egyik fél nem adja ebbe a beleegyezését. A megkere­séstől számított két esztendő­nek kell eltelnie, és bármelyik emlékmű áthelyezhető — mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom