Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-12-10 / 50. szám

12 — — 50. szám — 2005. december 10. Megkerült a világcsoda Évek óta keresték a régé­szek az ókori világ hetedik csodájaként számon tartott fároszi világítótornyot, s most végre megtalálták! Több mint 2500, kisebb-na­­gyobb régészeti lelet került felszínre az elmúlt hetekben Észak-Afrika partjainál, az egyiptomi Alexandria köze­lében. Köztük a híres világí­tótorony néhány darabja, egyenként több tonna súlyú kődarabok. Ha felszínre tud­ják hozni a többi részét is, akár újra fel lehetne emelni ezt a messze földön híres, csodás építményt. A világítótorony II. Ptolemaiosz uralkodása ide­jén, Kr. e. 270 körül épült Szosztratosz görög építész tervei alapján. Százharminc­öt méteres magasságával és három szintjével a világ leg­magasabb építményének számított. (Majd csak az Eiffel-torony szárnyalta túl a XIX. században.) Fénye száz kilométerről is eligazí­totta az éjszakában hajózó­­kat. Az évszázadok alatt többször is megrongálódott földrengések során, míg vé­gül 1349-ben — több mint ezerhatszáz évnyi működés után -— egy hatalmas föld­rengés végleg ledöntötte, s romjait is ellepte a tenger. Bár már évszázadok óta nem látható, léte olyannyira beépült a köztudatba, hogy helye, a kis Pharosz-sziget, mely nevét adta a világítóto­ronynak, szinonimaként az irodalmi magyar nyelvben is ismert. Darabjait felszínre hozni valószínűleg több év­be telik. Addig is egy víz alatti ré­gészeti parkot kívánnak ki­alakítani a történelem iránt érdeklődő búvár turisták számára. A világ hét csodájának tartott hét különleges épít­ményből ma már csak az egyiptomi piramisok látha­tók. Az UNESCO 1999-ben szavazást kezdeményezett arról, hogy a mai kor embe­re mit tart a világ hét új cso­dájának. A szavazás a végé­hez közeledik, kétszáz or­szágból már húszmillióan szavaztak az interneten. Várhatóan a kínai nagy fal nyeri meg a versenyt, mivel végig toronymagasan vezet­te a listát. Nagyon sok vok­­sot kapott még: a tibeti Pota­­la-palota, a római Colosse­um, a mexikói Chichén Itzá, az indiai Tadzs Mahal, a húsvét-szigeti szobrok, a pi­sai ferde torony. Ezek per­sze maguk is igen régi, rész­ben ókori építmények, de je­lölésük feltétele csak annyi volt, hogy ma is láthatóak legyenek. A fiatalabb korú építmé­nyek közül talán egy sem kerül be a hétbe, bár igen sok szavazatot kapott a pári­zsi Eiffel-torony, a barcelo­nai Sagrada Familia-tem­­plom, a San Franciscó-i Golden Gate híd és a syd­neyi Operaház is. Némi bot­rány is volt a szavazás körül: a kínaiak felettébb aktívnak bizonyultak (természetesen a nagy fal javára), valóság­gal hazafias ügy lett a vok­solásból. Ez ugyan kissé el­rontja az arányokat, de vég­tére is: sok lakos, sok szava­zó. Az UNESCO legfőbb célja ezzel az akcióval, hogy ráirányítsa a figyelmet az emberiség meglévő és meg­óvandó építészeti értékeire. Az ókori világ hét csodái: 1. Az olümpiai Zeusz-szobor 2. Az egyiptomi piramisok 3. A halikamasszoszi mauzóleum 4. A rhodoszi kolosszus 5. Szemirámisz függőkertjei 6. Az epheszoszi Artemisz-templom 7. A fároszi világítótorony A RÁKÓCZI ALAPÍTVÁNY Szeretettel meghívja Önt, kedves családját és Barátait a RÁKÓCZI BÁLRA melyet 2006. január 14-én szombat este 7 órai kezdettel rendez A Bál Fővédnökei: Őexellenciája Paul Martin Kanada Miniszterelnöke Őexellenciája Tomaj Dénes Magyarország Kanadai Nagykövete Bagi László Magyar Köztársaság Fökonzulja A Bál felles lovedelmét a Magyarságismereti Mozgótábor támogatására tordítiuk. mely 2006-ban 13-ik alkalommal kerül megrendezésre. Megjelenés Estélyi Öltözetben, férfiaknak Szmoking, Bocskai vagy sötét öltöny Helyszín: Belépőjegy: Blue Danube Club Bálterme Csak elővételben $100, diák $50 1680 Ellesmere Rd. Toronto, Ontario A jegyárban benne foglaltatik a pezsgös (Ingyenes, zárt parkoló) fogadás és asztalonként 2 üveg bor RSVP 2006január8-ig «Krisztina416-413-1300227mellék Mi elfogadjuk! NEM SZÁMÍT, HOGY HA ROSSZ A HITELE! 0% kamat®® ■Bfex HÍVJA IRODÁNKAT MÉG MA .r-Nem jó a hitele? Mi segítünk! Mivel nem kaptam kölcsönt a banktól, nem maradt reményem. Szerencsémre megtaláltam az Autó Creditet, amely visszazökkentett az életbe. Azonnal megadta a kölcsönt és máris boldogan száguldottam haza az új autómmal. Köszönetem és hálám fejezem ki az'„Autó Creditnek, hogy visszaadta az életkedvemet”. Janette, Barrie, Ontario, Autó Credit ügyfél. Nem akar 29,95%-os kamatot fizetni? Nálunk a kamat 0% — 12.95%-ig! Részletes felvilágosításért hívja irodánkat! 5500 Dundas St. W. Toronto, ON M9B 1B7, Auto Credit Végh László 416-554-5676 „És levévén azt, begöngyölé azt a gyolcs­ba, és elhelyezteté azt egy sziklába vágott sírbolt­ba...” — olvashatjuk az Újszövetség (Lukács 23, 53) sorait a Jézus kereszt­halálát követő események­ről. Ugyanúgy, ahogy a fel­támadás nagy misztériu­mával a materialista szem­lélet nem tud mit kezdeni, az egykor Jézus holttestét borító lepel máig teológiai és tudományos viták kö­zéppontjában áll. A mai torinói lepelként ismert lenvászon Edesszá­­ban bukkant fel a Jézus ke­reszthalálát követő évek­ben. Edessza akkor a Pár­tus Birodalomhoz tartozott, amiről vajmi keveset írnak a történelemkönyvek, pe­dig a meglévő három biro­dalom mellett — Kína, In­dia, Róma — a világ ne­gyedik nagyhatalma volt akkoriban. Az Eufrátesztől a Hindukusig terjedő hatal­mas területen élő pártusok híres lovasíjászok voltak, ismerték a vérszerződés szkíta szokását, királyaik uralma alatt a soknemzeti­ségű birodalom vallássza­badságot élvezett — írja a Kelet-kutató Tábori László a Párthia című könyvében. Az ókori szerzők által Szkítiának nevezett biroda­lom Kr. e. 247-től csaknem 500 esztendőn át állt fenn, a római birodalom egyet­len ellenfele volt keletre, s a korabeli források a legna­gyobb elismeréssel emle­getik lakóit — a pártus­­szkíta-hun-avar-magyar folytonosság bizonyított­nak tekinthető. Ahogy általában a törté­nelemkönyvek és atlaszok is „elfelejtik” ábrázolni a Pártus Birodalom 500 évét, ugyanúgy nem beszélnek a lepel pártus vonatkozásai­ról, noha már kiderült, hogy a leplet olyan rom­buszmintás ládában őrizték egykor, amilyen a pártus királyok köntöseinek a mo­tívuma is. Elég egy pillan-Ami a románoknak örömünnep, az nekünk so­ha el nem múló fájdalom. A Szent Korona országá­ból olyanok hasítottak le hatalmas szeleteket, akik­nek őseik jogán nem volt hozzá jussuk. A csonka Magyarország körüli nem­zetállamok politikusai sok­kal rafináltabbak és ráme­nősebbek voltak az elmúlt egy-két században a ma­gyaroknál, ők „megszerez­ni” akartak — és azt bármi áron. Nyolcvanhét esztendő telt el az erdélyi románság képviselőinek Gyulafehér­váron tartott nemzeti gyű­lése óta, amely kimondta Erdély egyesülését a kirá­lyi Romániával, közismer­tebb nevén a Regáttal. A románság számára ez azóta Lehull a titok leple? ... avagy a „Szent Vér” magyar vonatkozásai tást vetni a Hatrából előke­rült pártus királyi szoborra és a Mandylon borítására, s máris látjuk a döbbenetes azonosságot. A szövésmin­ta arra utal, hogy észak­mezopotámiai készítésű le­het, anyaga a pártus királyi családokban használtakkal azonos. A Leplen szabad szem­mel is láthatók a szemekre helyezett érmék nyomai, de a háromdimenziós kép is mutatja. A szemérmés temetkezés a napvallást gyakorlók körében volt használatos, az elhunytnak tehát napvallásúnak kellett lennie. A szkíták a halottak jobb szemére arany a balra ezüst érmét raktak, ami a Napra illetve a Holdra utalt. A Kárpát-medencé­ben a mai napig sok helyen temetkeznek így. A ma­gyar nyelvben nyilvánvaló az összefüggés a „szemér­mes” jelző, és a szemekre helyezett érmék között, hi­szen a szemérmes lesütött szemekkel jár, ugyanúgy, mintha érem lenne rajta. „A régészek szerint az ér­més temetkezés térhódítása csak a pártus térhódítás idején, tehát Krisztus szü­letése előtt körülbelül negyven évvel terjedhetett el Palesztinában, ott is el­sősorban Galileában és Szamáriában. így temet­keztek a pártusok, szkíták, a hunok, az avarok és a ma­gyarok is. A zsidó vallású­­ak és nemzetiségűek gyolcsban, de érme nélkül temetkeztek.” — írja Kiss Irén. Érdekes módon, miután 1204-ben Konstantiná­polyban a Lepelnek nyoma vész, és Európában csak 1357-től van bizonyítható­an nyoma, egy 1192-95 kö­zött keletkezett magyar kó­dex Jézus testét mutatja a Leplen pontosan olyan helyzetben, ahogy azt a legújabb tudományos vizs­gálatok mutatják. (A Ma­gyar Nemzeti Múzeum tu­lajdonában van ez a kézira­tos latin nyelvű mise­könyv, melyet megtalálója, Pray György után neveztek el.) A Pray-kódexben látható színezett tollrajzon jól ki­vehető a halszálka-mintás szövet. A Megváltó kezén azonos hosszúságú a muta­tó- és a középső ujj. Feltű­nő, hogy piros napkeresz­teket látunk a Lepel körül, valamint napkeresztes gló­riát. Érdemes megemlíteni, hogy a Leplen AB- csoportú emberi vér talál­ható. Nagy Ákos, Ausztrá­liában élő szerológus köny­vet írt arról, hogy a ma­gyarság évezredes túlélési képessége egyebek között annak köszönhető, hogy a B és az AB vércsoport a leggyakoribb a népességen belül. Nagy Ákos mintegy egymillió minta összeha­sonlításával, humánbioló­gusok kutatási eredménye­inek felhasználásával állí­totta fel eleink etnikai múltjára vonatkozó hipoté­zisét. Eszerint a Kárpát­medencei magyarság a nyugati végek magyarjaitól a legkeletebbre élő csángó­kig hasonló vércsoport­antropológiai képet mutat. Van tehát egy vászon, amiről az írott források, de néphit is azt tartja, hogy Jé­zus halotti leple volt. A szövésminta és az alkalma­zott szövőszék alapján is, korát kétezer évesre becsü­lik. Anyaga, anatómiai és antropológiai hitelessége, a vérfoltok, a kínzási és ki­végzési mód, amire a lep­len látható nyomokból le­het következtetni, mind­mind azt bizonyítják, hogy ilyet lehetetlen hamisítani. A tudósok, a NASA szak­értői a legmodernebb mű­szerek segítségével is csak arra a következtetésre ju­tottak, hogy megmagya­rázhatatlan a Leplen látha­tó alak keletkezési módja. A NASA szakértői szerint a képmás nagyfrekvenciájú kozmikus sugárzás által történő beégetés során ke­letkezhetett, amire többen azt mondják, hogy ez csak a feltámadás során kelet­kezhetett. Felsorolni is ne­héz mi mindent kellett vol­na tudnia annak az ismeret­len embernek, aki egy ke­resztre feszíttet kb. 33 éves, Jézushoz hasonló fér­fit, akinek mezítelen talpá­ra Jeruzsálem talajmintája tapadt, hamisítani akart. Akinek ügyelnie kellett ar­ra is, hogy pontos archeo­lógiái ismeretekkel a róma­iak által használt korbács­csal megostoroztassa, csak a keresztfa vízszintes ge­rendáját köttesse a vállára, kezét pedig a csuklón ve­resse át a szegekkel, ami szöges ellentétben áll kora felfogásával és ábrázolása­ival. Még arra is gondolnia kellett, hogy Jézus korabeli szövésmintájú halotti lep­lének anyagába Jeruzsá­lem, Edessza, Konstantiná­poly virágporát tapassza, a halott szemére pedig Pilá­tus által veretett pénzérmét helyezzen. Még arról sem feledkezett meg, hogy kumráni kézfej-tartással te­­mettesse el áldozatát. II. János Pál pápa való­dinak ismerte el a Leplet, mint Jézus testét borító vásznat. 2001-ben egy de­mográfiai konferencián vettem reszt, ahol a Fidesz­kormány egyik minisztere előadásába a következőket is beleszőtte: minisztersége alatt magánkihallgatáson volt a Szentatyánál, aki a következőt mondta: fontos, hogy a magyarok tagjai le­gyenek az uniónak, mert nagy szerep vár rájuk: ne­kik kell az igazi keresz­ténységet megismertetni Európával. Lehet, hogy a Szentatya tudta, mi az igazság a Le­pel körül? B. Zs Torino érseke másfél évtizeddel ezelőtt középkori hamisít­ványnak nyilvánította, a legújabb kutatások szerint azonban akár eredeti, vagyis két-háromezer éves is lehet a híres turi­­ni lepel. Az állítólag Jézus Krisztus arcképét megőrző erek­lyén egy vérrel borított férfi elmosódó arcvonásai láthatóak. Alapos okunk van feltételezni, hogy Jézust ezzel a lepellel ta­karták le a keresztre feszítést követően. A románok egyszer már ígértek autonómiát meghatározó jelentőségű dátum a nem túl hosszú ál­lamisága történelmében. Nem túl hosszú, hiszen az igazi államiságot számukra a függetlenségi háborút megelőző és követő, csu­pán két históriai tarto­mányt, a korábban török, kicsit orosz vazallusságot elszenvedő Havasalföld és Moldva összekapcsolása jelentette. Számukra a nagy álom mindig is Er­dély csatlakoztatása volt. 1918. december elsején látták elérkezettnek az időt, hogy ezt az igényt egy népgyűlésen nyíltan és nyilvánosan is megfogal­mazzák. Persze, az igény bejelentése még semmit nem döntött el, a nagy tör­ténelmi mozgásokat egyéb tényezők határozták meg. Például az osztrák-magyar hadsereg más frontokon való összeomlása, a ma­gyarországi „őszirózsás” forradalom által hatalomra került dilettánsok kétbal­­kezessége, magyarellenes­­sége, továbbá Kun Béláék vörös diktatúrája, ami igazi „vörös posztó” volt a győz­tes antanthatalmak szemé­ben. De Trianonig még volt némi idő hátra, s bár ott az előre elhatározott „vae victis” elvén ítélkez­tek, mégis történhettek volna némileg másképpen is a dolgok. De térjünk vissza Gyu­lafehérvárhoz. Az akkori erdélyi lakosság román képviselői ott nyilatkoztat­ták ki, hogy egyesülni sze­retnének a román király­sággal — a népek önren­delkezési elvének alapján. A többi, együtt lakó népet, magyarokat, németeket, zsidókat nem kérdezték meg az ügyben, de elhúz­ták előttük a demokratikus megoldások • mézes­madzagját, az új államisá­gon belüli kulturális auto­nómia és Székelyföld terü­leti autonómiájának ígére­tét. Hogy mennyire gon­dolták ezt komolyan, az máig is talány és megfej­tendő titok marad, ám tény, hogy az eltelt nyolcvanhét esztendő alatt, soha nem tartották be ezt az ígéretet. Az akkor tett ünnepélyes nyilatkozatukat pedig sze­retnék végleg és vissza­vonhatatlanul elfelejteni, s az egész gyulafehérvári aktusból csak a dátumra emlékezni, melyet — nem éppen alaptalanul — az or­szág nemzeti ünnepének jelöltek ki. Számunkra 87 esztendő alatt az akkori Gyulafehér­vártól a mai Gyulafehérvá­rig tartott és tart az a kálvá­ria, mely kifosztatásunk és jogfosztottságunk hosszú­hosszú útját jelenti, s ezen nem változtatott a híres „decemberi forradalom” sem, amihez azért magunk is hozzájárultunk, és fűz­tünk némi reményt. Önrendelkezés? Kultu­rális autonómia? Székely­föld sajátságos önállása? Hát ez a bukaresti politiku­sok és a gyulafehérváriak mai örökösei számára is méltánytalan, veszélyes igényeket jelent. Sőt: Ko­szovó rémét. Pedig nem mi, hanem ők tévelyegnek a történelem igazi logikáján kívül. Magyari Lajos Magyar szívvel, kanadai fogorvosi tudással Dr. Dénes Katalin Fogorvos Toronto Fehér porcelán koronák, tömések, általános fogászat és fogszabá­lyozás felnőttnek, gyerekeknek Kanadai megelőző rendszeres fogtisztítások, fogfehérítés Tel: 416-222-7979 280 Sheppard Ave. East Suite #213 Ingyenes felszíni és földalatti parkolóhelyek a Yonge Street és a Bayview Avenue között, félúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom