Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-12-10 / 50. szám

2005. december 10. — No. 50 — EíMEMltóB — 9 BENDEInc. Üzletünkben kapható: • téli szalámi • csabai paprikás szalámi • gyulai kolbász • cserkész kolbász • füstölt húsféleségek • Import készítmények: • csemegeáru • bor • sör • likőr és Pálinka • Keresse (el üzletünket! 925 Corporate Woods Pkwy. Vernon Hills, IL 60061 (A Milwaukee Ave.-nál 1 1/2 mérföldre északra a Half Day Road-tól (R-22)-től, második bejárat.) Tel: (847) 913-0304 Fax:(847) 913-0001 Nyitvatartási Hétfőtől-péntekig: 7am — 3:30 PM Szombaton 9 am - 3:30 PM vasárnap zárva. www.bende.com REPAY HENRY ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS > Baleseti ügyek 1 Végrendeletek > Üzleti ügyek; • Ingatlan átírások > Válóperek 1 Emigrációs ügyek • Örökösödési eljárások 1 Közlekedési ügyek Első telefonhívás térítés nélkül! 920 Davis Road Elgin, IL 60123 405 1/2 S. State St. Belvidere, IL 61008 (815) 547-3369 MEG KAPHATÓ! A budapesti Massxi Kiadó gondozásában 2003. november végén megjelent HARMATH ISTVÁN A chicagói krónikás című könyve A kötet anyagát a kiadó lektora a szerzőnek az Amerikai Magyarságban 2001 és 2002 közötti időben írott cikkeiből válogatta. „Magyarország a szülőhazám,, ahová érzelmileg és kulturálisan kötődöm. Az Egyesült Államokban életem háromnegyed részét éltem, felnőtt éveim javát. A választott befogadó országban olyannyira otthon éreztem magam, hogy elképzelni sem tudom, hogy máshol éljek. Furcsa kettős életforma ez, Magyarországtól véglegesen elszakadni képtelen vagyok, képzeletbeli kulturális énem ma is ott él, míg a valóság véglegesen Amerikához köt. A könyv ára 15,00 + postaköltség 3.00 = 18.00 USA dollár. A névre dedikált kötet megrendelhető: Stephen I. Harmath, 716 Brummel St. Evanston, IL. 60202, USA. Tel/fax: 1 -847-864-8626 E-mail: stemath@msn.com Dr. Bodoni Ildikó jogász és ügyvéd ■ Végrendelet és Trust előkészítés 1 Ügyvédi meghatalmazás 1 Hagyatéki eljárás ■ Ingatlan átírás ■ Válóper és gyermektartás 1 Szerződés • Wills and Trusts • Power of Attorney • Probate • Real Estate Closing • Divorce & Child Support • Contracts Telefon: (708) 354-4912 512 W. Burlington Ave. Suite 1/A La Grange, IL. 60525 (Chicagótól nyugatra, Stevenson #55, Eisenhower #290 és Tri-State #294 utakról könnyen megközelíthető.] (48-v) r Pannon Telecom ________We’ve been in business for 8 years! Reliable Customer Service! A világ árlistáért hívják bizalommal megbízottunkat Horváth Beatrix-ot az 1-800-805-6612 számon. Example prices: Budapest: 5.9 c/min* Hungary: 6.9 c/min* Bucharest: 9.9 c/min* Romania: 11.9 c/min* *6 Second Increments Domestic Rates: NY - Florida @ 03.9 c/min CA - Chicago @ 03.9 c/min (43-i) 24 Hours a Day, 7 Days a Week CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István Equestrienne — At the circus Fernando At the moulin Rouge Július elején, 55 évi mű­ködés után megszűnt la­punk elődje a Kanadai- Amerikai Magyarság, pár hét múltán azonban egy megújult újság indult teljes lendülettel a reményteljes jövő felé. Akkortájt még nem tudtuk, hogy az újjá­született lap milyen gyorsan válik elfogadottá az olvasók számára. Ma már tudjuk, hogy előfizetőink és hirde­tőink hétről-hétre váiják a lapkézbesítő érkezését. Erre utalnak az állandó telefon­­hívások, amelyben a lap ké­séséről értesítenek olvasó­ink. Mindenki megnyugta­tására közlöm, hogy a késé­sért mostanság is a posta a felelős, hiszen az újságot to­vábbra is ugyanúgy adjuk postára Kanadában és az Egyesült Államokban, mint azelőtt. Míg júliusban lapunk rövid ideig szünetelt, több fontos kulturális esemény zajlott le Chicagóban, me­lyekről érdemes beszámolni az olvasóknak. Június végén a szokásos időben, két héttel a megnyi­tó előtt meghívó érkezett a chicagói Szépművészeti Múzeumtól - The Art Insti­tute of Chicago —, amely a régen várt Toulouse- Lautrec and Montmartre cí­mű kiállítás sajtóbemutató­jára invitált. Az ilyen nagy­szabású, különleges tárlato­kat minden esetben sajtó­ebéd előzi meg, melynek színhelye ezúttal is a Dankmar Adler és Louis H. Sullivan hírneves chica­gói építészek által tervezett Chicago Stock Exchange - Tőzsdepalota - nagyméretű üzletkötő terme volt. Az 1883 és 1895 között épült patinás Tőzsdepalotát az 1970-es évek elején lebon­tották, a város története szempontjából fontos üzlet­kötő terem — Trading Room — az eredeti formájá­ban átköltözött az Art Insti­­tuteba, ahol speciális alkal­makkor ebédlőként hasz­nálják. A hatalmas méretű üzletkötő terem egyik falát az eredeti palatábla díszíti, amelyre krétával jegyezték fel az árfolyamok változá­sait a fürge írnokok. Ma­napság ezt a munkát számí­tógépek végzik, kevésbé stílszerű, modern épület­ben. Az ebédlő ezúttal is zsúfolásig megtelt a sajtó képviselőivel, akik a hírne­ves francia konyha ameri­kai változatának ínycsiklan­dozó kreációit, valamint nagyszerű borait kapták ebédre. Sajnos e sorok írója — felesége és háziorvosa utasítására — bizonyos Mayo Clinic fogyókúrára volt kárhoztatva, így csak módjával élvezhette a fan­tasztikus ételkölteményeket és a borokat. A finom ebéd és a nagyszerű borok remek hangulatba hozták a sajtó szorgos dolgozóit, akiknek jókedvét az sem tudta elron­tani, hogy az ebéd végén négy beszédet kellett végig hallgatniuk. A tanult kurá­torok érdekes információk­kal látták el a közönséget, majd a szokásos halálosan unalmas szponzori köszön­tések jöttek. Mindezek be­fejezése után elindultunk a várva-várt tárlat megtekin­tésére. A nagyszerű francia festőművész, Henri de Toulouse-Lautrec élete hálás témája volt újságírók­nak és íróknak egyaránt. Franciául, angolul és ma­gyarul se szeri, se száma a jobbnál-j óbban megírt könyveknek, nem szólva a műveit művészi reproduk­ciókkal bemutató hatalmas kötetekről. Magát a mű­vészt leginkább az impresz­­szionisták közé sorolják, pedig nagyszerű festményei közül igen kevés készült a szabadban. Toulouse- Lautrec a párizsi Mont­martre életét festette vász­naira: a mulatók, a cirku­szok és a bordélyházak vilá­gát. A Montmartre, a mű­termek, az éjszakai mula­tók, valamint a korabeli kuplerájok művészi ábrázo­lása döntő hangsúllyal sze­repel a halhatatlan francia festőzseni műveiben. Henri de Toulouse-Lautrec 1864- ben született, arisztokrata családban, és már gyermek­korában nyomorékká vált. Csak hihetetlen akaraterejé­nek köszönhetően tudta ki­bontakoztatni művészi ké­pességeit. A nyomorék lá­bú, torz testű gróf éjről-éjre a mulatók, zenés kávéházak asztalánál ülve örökítette meg az éjjeli élet híres és hírhedt alakjait, táncosokat, játékosokat, zsokékat, vala­mint a Moulin Rouge kör­nyékbeli nyilvánosházak ,Jiölgyeif ’ és „gavalléijaif’. 1901-ben, fiatalon 36 éves korában halt meg, az alko­hol és éjszakai élet eredmé­nye volt az infarktus, amelynek hatását a nyomo­rék, meggyötört test már nem volt képes kiheverni. Az 1879-ben alapított Art Institute of Chicago a századvégi gazdasági kon­junktúra hatására nagyon gyorsan fejlődött. A Michi­gan tó melletti fantasztikus iramban növekedő város, akkoriban vált Közép-nyu­gat Amerika kereskedelmi és ipari centrumává, mely­nek polgárai egyre módo­sabbak, gazdagabbak lettek. A város növekedésével pár­huzamosan nőtt a polgárság lokálpatriotizmusa, amely­nek egyik ékes eredménye a belvárosi Michigan Avenue-n a két hatalmas bronz oroszlán által őrzött oszlopos, cirádás, szecesz­­sziós stílusban épült díszes épület, amely az évtizedek során hozzáépült szárnyak­kal, utcatömb nagyságúra nőtte ki magát. A műalko­tások gyűjteménye is ha­sonló gyorsasággal gyara­podott, a Múzeum adomá­nyozói sorában megtalálha­tók a kor iparbárói, banká­rai, tőzsdei pénzemberei, akik egymással vetekedve próbálták kielégíteni filant­róp szenvedélyüket. A gyűjtők névsora, akár chi­cagói utcanévsor is lehetne: Bartlett, Cobourn, Hib­bard, Kimball, Palmer, Ryerson és Wood nevek megtalálhatók a városi tér­képen. A neves festők mű­vei végül az Art Institute képtárában kötöttek ki, így alakult ki az intézet hihetet­lenül gazdag impresszionis­ta gyűjteménye, amelynek egyik dísze Henri de Toulouse-Lautrec 1893 és 95 között készült: At the Moulin Rouge című alkotá­sa, amely Helen Birch Bartlett gyűjteményéből került 1928-ban az Art Institute-ba. Az ugyancsak hímeves Equestrienne (At the Circus Fernando) cir­kuszi festményt a Joseph Wintherbotham gyűjte­mény adományozta a Mú­zeumnak 1925-ben. Csak mellékesen említem meg a másik hímeves cirkuszi festményt August Renoir: Amerikai elismerés magyaroknak Rangos esemény zajlott New Yorkban, a Waldorf- Astoria Szálloda báltermé­ben. Amerikában és Ma­gyarországon tevékeny­kedő szakemberek, közéleti személyiségek, tudósok, művészek, politikusok kap­tak meghívást az ötvenesz­­tendős Amerikai-Magyar Alapítvány által adományo­zott George Washington-dí­­jak átadására. „Olyan személyiségeket ju­talmazunk, akik kiemelke­dőt alkottak a gazdaság, a művészet és a tudomány te­rületén, és ezzel jelentősen gazdagították az emberek és a nemzetek kapcsolatát” — olvasható az alapítvány okiratában. Az Egyesült Államok­ban rendkívül rangosnak te­kintett George Washington­­díjat először 1961-ben osz­tották ki. Az alapítványt tá­mogató személyek és cégek célja a magyar-amerikai kapcsolatok gyarapítása, az ebben kiemelkedő eredmé­nyeket elérő személyek el­ismerése. A kitüntetettek kiválasztásában korábban nem csupán az játszott sze­repet, hogy a díjazott munkásságával gazdagítsa a magyar-amerikai kapcso­latokat, hanem számos olyan alkotót is jutalmaz­tak, akik életművükkel ki­vívták az egész világ elis­merését. Ennek jegyében a díj története során posztu­musz elismeréseket is kiosztottak, például Bartók Bélának, Neumann János­nak, Joseph Pulitzemek és Raul Wallenbergnek. Az el­múlt évtizedekben számos, a világban ismert és elis­mert tudós, művész, politi­kus részesült a George Wa­­shington-díjban. A kitüntetést megkapta még többek között Teller Ede atomfizikus, Szent- Györgyi Albert biokémi­kus, Göncz Árpád magyar államfő, Oláh György No­­bel-díjas kémikus. Az idei kitüntetettek kö­re is átöleli a tudomány, a művészet, a közélet terü­leteit. Balázs A. Endre pro­fesszor a szembetegségek gyógyításában kifejlesztett úttörő módszereivel számos embert mentett meg a vak­ságtól. Nancy G. Brinker, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete nem csupán a politikai, gazdasá­gi, kulturális kapcsolatok fejlesztésében ért el sikere­ket, hanem a rákos betegsé­gek leküzdésé­ért vívott küzdelemben is nagy tekintélyt vívott ki magának. Különleges han­gulatot adott a díjátadásnak Eggert Márta ma is tisztán csengő énekhangja. Ő fantasztikus produkcióval köszönte meg a George Washington-díjat. Kaáli Géza szülész-nőgyógyász professzor mellé akár tíz­ezer gyermeket is meghívhattak volna a New York-i ünnepségre, Ma­gyarországon ugyanis ennyien születtek a pro­fesszor által tizenöt éve ala­pított lombikbébi-klinikán folytatott gyógykezelések­nek köszönhetően. Az em­beri élet végtelenségéről Zeisel Éva keramikusmű­vész vallott. A 99 esztendős formatervező iskolateremtő alkotásait ma már — töb­bek között — a New York- i Metropolitan Múzeum kincsei között őrzik. A kitüntetetteket kö­szöntötte Simonyi András, Magyarország washingtoni nagykövete, aki hangsú­lyozta: az amerikai magyar kapcsolatok az egyetemes kultúra értékeit is gyarapít­ják. Szendrei Lőrinc Acrobats at the Circus Fer­nando címet viselő alkotá­sát, melyet a Palmer család adományozott az intézet­nek. A Palmer család nevét viseli mai napig a belváros híres szállodája: a Palmer House. A Toulouse-Lautrec and Montmartre tárlat ezúttal 250 festményt, plakátot és egyéb műalkotást tartalma­zott, amelynek alapos meg­tekintése cca. két-három órát igényelt. Ilyenkor kizá­rólag a sajtó képviselői van­nak a termekben, ezért egy­szerűbb a szemlélődés. Az első teremben Toulouse- Lautrec kortársainak műve­it láthattuk, Vincent van Gogh és Eduard Manet az ismertebb, valamint Stein­­len, Luce és Willette a ke­vésbé neves művészek ké­peit. Plakátok következtek: Toulouse-Lautrec egyéni stílusban készített alkotásai, amelyeket a hatvanas évek elején 250-500 dollárért árusítottak a Michigan Avenue-n lévő galériákban. Manapság megfizethetetle­nek. Következtek a művész híresebb olajfestményei, barátja, a költő Paul Lecler­­cq 1897-ben készített port­réja, majd az 1889-ben fes­tett Moulin de la Galette sokalakos festménye, ez­után pedig a legismertebb remekmű, az At the Moulin Rouge következett. Ahány­szor elmegyek az Art Insti­­tute-ba, ezt a festményt mindig felkeresem. Ilyen­kor eszembe jut John Houston rendező 1952-ben készült Moulin Rouge című filmje, amelyben a felejthe­tetlen Jósé Ferrer alakítot­ta kitűnően a festőt, míg a felejthető Gábor Zsazsa a kor híres táncosnőjét Jane Avrilt. A Moulin Rouge után újra plakátok — posterek — jöttek, a híres La Gouloue, majd a közis­mert Aristide Bruant, ezt követően a chicagói táncos­nő Miss Loie Fuller. A kö­vetkező teremben megérke­zünk a korabeli bordélyház­ba, amelyet Lautrec ábrázol egyedülállóan. Tehette, hi­szen sokat élt és dolgozott ott, ahová tisztes polgárok csak titokba jártak. A kö­zépkorú, csúnyácska höl­gyek szenvtelen arccal vár­ják a vendégeket. In the Salon: The Sofa — ha nem tudnánk hol készült, csen­des nyugalmával és kényel­mesen terpeszkedő hölgyei­vel, akár egy színházi foyer­­ben lévő heverőn is pihen­hetnének, az éles piros szín azonban elárulja, nyilvá­nosházban vagyunk. Az In Bed: The Kiss, 1892-ben készült kisméretű festmény, két prostit ábrázol gyengéd, érzéki helyzetben, ágyban lágyan ölelkezve és csóko­­lózva. A leszbikus pár képe mástól megbotránkoztatna, itt, érzékisége valós. Végül a cirkusz világa következik, majd mindennek hirtelen vége lesz. Kiérve, azon gondolkodom, hogy talán még egyszer végignézném az egészet, de elhessegetem a gondolatot — egy alka­lommal elég ennyi. Majd legközelebb, bár Lautrec tárlat ritkán jön Chicagóba, a múlt században 1924-ben, 1930-ban, 1959-ben, 1979- ben majd 1988-ban járt itt, talán a következőre már nem lesz módom. A Toulouse-Lautrec and Montmartre kiállítás októ­ber 10-ig volt látható az Art Institute-ban. (Ill S. Michigan Ave. Tel: 312- 443-3600) MEGHÍVÓ! Szeretettel hívjuk és várjuk Chicago és környéke magyarságát a 84 éves jubileumát ünneplő Chicagói Magyar Club Hagyományos Gála báljára melyet 2006. január 28-án, szombat este 6 órai kezdettel a CRYSTAL PALACE (2648 Dempster Street, Des Plaines, II.) báltermeiben tartunk. A tánczenét az ifj. Magyar Kálmán vezetésével működő, New York-i Continental Dance Orchestra szolgáltatja. Belépés kizárólag meghívóval! Meghívó rendelésért híviák: Varga Pál (847) 541-1567, Krémer Sándor (630) 932-9845 Varga Marietta (847) 428-9560 és Nagy Imre (847) 342- 0720 telefonszámait. A helyfoglalást 2006. január 16-ig kell visszaküldeni, hogy helyet tudjunk biztosítani az igénylőknek. Jöjjön el Ön is, vegyen részt az amerikai magyarság legnagyobb Gála bálján! Mindenkit szeretettel vár a Chicagói Magyar Klub vezetősége és tagsága (50-51) EMIGRÁCIÓS ÜGYVÉD rÁNDOR P. FERENC Sokéves országos ügyészi gyakorlat után az Immigration and Naturalization Service-ben. Önálló ügyvédi irodájában bevándorlási, letelepedési és állampolgársági ügyekkel foglalkozik. Ügyek intézése egész Amerikában. 53 W. Jackson Blvd., Suite 523 Chicago, Illinois, 60604, The Monadnock Bldg. ________312-663-6287 / 630-961-2496_______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom