Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-11-26 / 48. szám

2005. november 26. — No. 48 — — 3

Az autógyújtogatások száma a múlt hét végére jelentősen lecsökkent Franciaországban. Korábban a kormány és a társadalom ellen lázadó fiatalok éjszakáról-éjszakára több mint 1000 járművet borítottak lángokba. Úgyhogy amikor az egyik éjjel Seine-St- Denis -ben „csak” 15 autó gyulladt fel, az országos rendőrfőkapitány bejelentette, a helyzet visszatért a „normális” kerékvágásba. Statisztikai szempontból ez valószínűleg igaz.

De mi az, hogy „normális”? A többségében muzulmán arab és afrikai bevándorlók, és az ő francia gyerekeik és unokáik által lakott sok száz francia lakótelepen a „normális” évek óta egyfajta krónikus intifáda volt, jóllehet ez Franciaország nagy része és a világ számára láthatatlan maradt. A Renseignements Generaux, az állam belföldi titkosszolgálata által végzett kutatás szerint körülbelül 150 tiltott zóna létezik Franciaországban, ahová a rendőrök komoly erősítés nélkül be sem merészkednek; és ez még az előttre vonatkozott, hogy a felkelés okt. 27-én kitört.

Dominique de Villepin miniszterelnök — kissé megkésve — felelevenített egy a törvényt, amely a franciák 50 évvel ezelőtt Algériáért folytatott harca idejéből származik, és feljogosítja a helyi önkormányzatokat a kijárási tilalom bevezetésére. Nicolas Sarkozy belügyminiszter kijelentette, hogy az erőszakban résztvevő külföldieket deportálni fogják, ami sokkal keményebbnek hangzik, mint amilyen valójában, hiszen a letartóztatottak legalább 92 százaléka francia állampolgár. A hűvösebb időjárás és a békefelvonulások hozzájárultak a zavargások enyhüléséhez. Félő azonban, hogy rosszabbra fordul a helyzet, mert a rendőrség lenyomozott néhány olyan SMS-t, amelyek zavargásokra hívnak fel Párizs eddig érintetlen központjában.

A gyújtogatás okozta megdöbbenés nem csak Franciaország, hanem az összes európai nagyváros status quo-ját megkérdőjelezi. Még ha jelen pillanatban meg is menekülnek (Berlinben, Brüsszelben és Athénban csak kisebb incidensek történtek), a kormányok ezen túl, nem alhatnak nyugodtak. Olaszországban az ellenzéki vezető, Romano Prodi beismerte, hogy „nálunk vannak a legszömyűbb külvárosok Európában. Nem hiszem, hogy a helyzet sokban különbözik Párizstól. Csupán idő kérdése az egész”. Spanyolországban, Írországban, Hollandiában és Németországban a szociális munkások hasonló aggodalomnak adtak hangot. Az időzített bomba magja a demográfia, a detonátor pedig a rasszizmus. Európa bennszülött lakossága — mondjuk, hogy a fehér emberek — lassan szaporodnak és gyorsan öregszenek. Az EU és az ENSZ statisztikái szerint a folyamatos bevándorlás nélkül 2050-re Németország népessége 83 millióról 63 millióra, Olaszországé pedig 57 millióról 44 millióra esne vissza. Ugyanebben az időszakban az Európát körülvevő észak-afrikai és közel-keleti országok lakossága meg fog duplázódni.

Az Európai Unió déli szegélyén néha már most is megrohamozzák a kapukat a leendő munkások. Szeptemberben és október elején több száz afrikai, akik hetekig gyalogoltak a Szaharán keresztül, megrohanták a szögesdrótokat, a Ceuta és Melilla spanyol enklávékat a marokkói partvidéken. A marokkói biztonsági erők legalább 14 embert megöltek, és több ezret kiutasítottak az országból. Azok, akiknek mégis sikerül bejutni, általában találnak munkát. Európa demográfiai hiánya miatt szükség van rájuk. Ahhoz például, hogy Spanyolország fenntarthassa gazdasági növekedésének ütemét, 1 millió új bevándorlóra van szüksége évente. A helyiek lázongása ellenére, akik fenyegetve érzik magukat, az első generációs bevándorlók viszonylag kevés problémát okoznak. Többnyire az Európában élt életüket a sokkal keményebb múltbeli életükhöz hasonlítják, és olyan állásokat vállalnak el, amiket kevés európai ember végezne el.

A nagy bevándorlási hullámok Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában azonban több mint 30 évvel ezelőtt zajlottak le, és a valódi problémát már a jövendő helyzet jelenti. A bevándorlók második, harmadik, sőt, akár negyedik generációs leszármazottai már abban nőttek fel, hogy elvileg ugyanazok a jogok és lehetőségek illetnék meg őket, mint bárki mást. A valóságban mégis az fogadja őket, hogy bőrszínük vagy furcsán hangzó vezetéknevük miatt kizárták őket az európai álomból. Németország csak öt évvel ezelőtt könynyítette meg az állampolgárság megszerzését a nem német származású bevándorlók számára. Azóta az ott élő 2,6 millió török közel egyharmada szerezte meg az állampolgárságot. A britek támogatják a multikulturalizmust, és arra ösztönzik a volt gyarmatokról származó állampolgárokat, hogy őrizzék meg etnikai és társadalmi identitásukat. A

MEGHÍVÓ HZ Első MAGYAR REFORMÁTUS egyház kAroli gAspAr TERMÉRE

439 Vaughan Rd. Toronto,

Telefon: 416-656-1342

2005. DECEMBER 4-ÉN, VASÁRNAP du. 12:30 ÓRAKOR

DISZNÓTOROS EBÉD

Előétel: hidegfelvágott csemegék Ebéd: pecsenye, sült hurka és kolbász (finom óhazai ízek)

UTÁNA FILMVETÍTÉS: -JULIANUSKodolánvi János regényéből készült film, az ősmagvarok felkutatásáról EBÉDJEGYEK ÁRA: felnőtteknek $20 és gyermekeknek $10 A jegyek kaphatók:

Molnár Imrénél (905) 891-8856 Osztrosits Máriánál (416) 654-9074

Heves vita alakult ki a felsőoktatási törvény miatt összehívott hét végi kormányzati egyeztetésen — értesült a Magyar Nemzet A magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a szocialista kormánytagok között az is felmerült, hogy a problémák rossz megoldása helyett még az is kisebb politikai kockázatot jelentene, ha nem is vinnék a jogszabályt a Ház elé. A miniszterelnök azonban a szabad demokrata miniszter mellé állt.

* * *

Versenyhivatali vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Posta ellen több piaci vetélytársa — írja a Magyar Hírlap. Azzal vádolják a céget, hogy a levélpostai piacon meglevő erőfölényét kihasználva tisztességtelen előnyökhöz jut, és a nagy megrendelőknek önköltségi ár alatt is kínál szolgáltatásokat.

* * *

Lehet, hogy mégsem romlott meg a Fidesz és az MDF viszonya? Orbán Viktor és Dávid Ibolya hosszú mosolyszünet után szerdán találkozott, és nem hivatalos megbeszélést folytatott — értesült a Népszabadság. A kötetlen konzultációt az Osváth György nevével fémjelzett Nemzeti Kör szervezte. A két pártelnök utoljára másfél éve, az EP-választások előtt ült tárgyalóasztalhoz.

* * *

A kormány adminisztratív úton venné el a gazdák kedvét a génmódosított növények termesztésétől. A Magyar Hírlap birtokába

jutott törvénymódosítási javaslat szerint csak akkor ültethetnének génkezelt terményeket, ha ehhez szomszédaik is hozzájárulnak. A bürokratikus eljárás a környezetvédők szerint is elvenné a kedvet a „felturbózott” növények termesztésétől.

* * *

November végéig minden közoktatásban részt vevő tanár és diák megkapja az úgynevezett oktatási azonosítóját — értesült a Magyar Hírlap. A tanárok meglepődtek az újdonságon, szintúgy az oktatási jogok biztosa, aki nem érti, miért nem értesítette az érintetteket az újdonságról az oktatási tárca. A minisztérium szerint az azonosítóval megpróbálják kiküszöbölni, hogy egy iskola fantomdiákok után vegyen fel állami támogatásokat, s a tanárok vagy a diákok jogtalanul vegyenek igénybe kedvezményeket.

* * *

A brit Independent Bill Clinton volt amerikai elnök képét helyezte a címlapra, megjegyezve, hogy ő is csatlakozott az iraki háború bírálóihoz és nagy hibának nevezte a beavatkozást. Mint a lap fogalmaz „átszakadt a gát, Clinton véleménye az egész világon visszhangzik. Nem lehet elpalástolni a kellemetlen érzést, vagy a nyílt ellenkezést, amelyet republikánus szenátorok és egy vezető demokrata képviselő is megfogalmazott, amikor a dsapatok azonnali kivonását sürgette” — írja az Independent.

* * *

Németországban a Tagesspiegel úgy véli, a csalás miatt börtönbüntetésre ítélt futballbíró elleni ítélet túl szigorú volt. Bár elismeri, hogy Robert Hoyzer kárt okozott bírótársainak, akiknek botrány nélkül is elég nehéz a munkája, és bűnt követett el „a németek számára szent futball ellen”, de megjegyzi, nem a bíróság dolga a sport tisztaságának védelme. Hoyzer viselkedése erkölcstelen, tévészereplése gusztustalan volt, de a bíróságnak a bűncselekményt és nem az antipátiát kéne figyelembe vennie. Két és fél év pedig súlyos büntetés egy ilyen rangú, első bűncselekményért — írja a lap. * * *

A Le Figaro a francia költségvetési hiányról és annak brüsszeli megítéléséről ír. Brüsszel szerint a párizsi várakozásokkal szemben alacsonyabb lesz a francia gazdasági növekedés és a stabilitási paktumban meghatározott három százaléknál magasabb a hiány. „A bizottság szigorú módon áll a kérdéshez” — fogalmaz a lap és emlékeztet rá, hogy az Unió gazdasági biztosa magyarázatot kért Párizstól arra, miért hiszi még mindig, hogy a jövő évi francia költségvetési hiány alacsonyabb lesz három százaléknál.

* * *

Az 1989-es Bársonyos Forradalom évfordulóján a cseh Mlada Fronta Dnes

azon lamentál, hogy vajon mennyire erős még az akkori események öröksége.

„Tizenhat évvel ezelőtt a tüntetők azt kiabálták, nem vagyunk olyanok, mint ők!” Manapság azonban a kormány úgy viselkedik, mintha mégis olyan lenne, mint a kommunista helytartók, és a nép még meg is dicséri érte — teszi hozzá. A miniszterelnök a közelmúltban azt mondta: hajlandó még a marslakókkal is együttműködni, hogy átvigye a parlamentben a szerinte szükséges törvényeket. „A kormányfő azt hiszi, szinte bármit megtehet” — vélekedik a cseh lap.

A francia Le Nouvel Observateur túlzónak tartja azt, ahogyan a külföldi sajtó — és különösen a brit sajtó — tudósított a zavargásokról. „A britek kihasználták a lehetőséget, hogy emlékeztessenek bennünket arra, hogy a mi integrációs modellünk sem jobb, mint Nagy-Britanniáé” — írja a lap. A Le Nouvel Observateur hozzáteszi, hogy Franciaországban még csak terítékre sem kerültek a Tony Blair által a parlamentben javasolt terrorellenes intézkedések, amelyek legalább 30 évvel vetették volna vissza a közösségi politikát, és amelyek miatt Nicholas Sarkozy belügyminiszter sárgult volna az irigységtől. * * *

A Le Monde a tunéziai internet-csúcstalálkozó kapcsán az Egyesült Államoknak a világháló működtetésében játszott szerepét veszi górcső alá. A lap szerint az internet amerikai találmány, és még mindig Amerika ellenőrzi a világhálót. „Ha nagyon akarná, Amerika le tudna kapcsolni egy egész országot a világhálóról” — írja a Le Monde, hozzátéve, hogy az internet politikai hatása elkerülhetetlenné vált, stratégiai szerepe pedig létfontosságú.

Washingtonnak óriási befolyása van a világhálón, és a világ többi része szeretné ennek a hatalomnak legalább egy részét megszerezni. Az egyetlen problémát az jelenti, hogy egyes országok az internet tartalmát akarják ellenőrzésük alá vonni, és mivel ez a vágy főként a nem demokratikus országokban tapasztalható, a dolog veszélyt hordoz magában — írja a lap.

* * *

A romániai Jurnalul National attól tart, hogy Európa újabb válsággal nézhet szembe az olyan állítólagos híresztelések nyomán, amelyek szerint a CIA titkos börtönöket tartott fenn kelet-európai országokban a terrorizmussal gyanúsított személyek számára. A lap szerint az európai újságok máris azt vizsgálják, hogy egy ilyen válságnak milyen következményei lehetnek úgymond a régi és az új Európa megosztásában.

* * *

A brit Independent „A

nagy fehér hazugság” címmel közöl címoldalas írást arról, hogy az iraki kormány vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, miként alkalmaztak fegyverként fehérfoszfort az amerikai csapatok a Falludzsa városának elfoglalásáért folytatott harcokban. Az Independent szerkesztőségi cikkében a fehérfoszfor használatát illegálisnak nevezi és úgy véli, hogy az ilyen elfogadhatatlan módszerekkel Bush elnök elárulja országának alapvető értékeit, tönkreteszi Amerika jó hírét — és ezzel együtt a szövetséges, Nagy-Britannia tekintélyét is.

SAJTÓSZEMLE |

KOMMENTÁR

franciák viszont kitartanak amellett, hogy az állampolgársághoz teljes nyelvi és kulturális asszimiláció szükséges. Mindezek ellenére, mindegyik ország létrehozta az elszigetelt kisebbségek nagy alosztályait.

A munkahelyeket teremtő erős gazdasági növekedés, valamint a kisvállalkozóknak kedvező nyílt üzleti környezet csökkentheti a feszültségeket. (Franciaország egyértelműen gyengén teljesít mindkét fronton.) Franciaországban, ahol az állam állítása szerint „színvak”, a társadalom nem az. Mivel az egymást követő kormányok nem voltak hajlandók foglalkozni a rasszizmus problémájával, a gettók először rejtegetni való, később megközelíthetetlen zónákká váltak, ahol a düh és elkeseredés végül kivitte az embereket az utcára, és olyan tűzvészt eredményezett, ami megrázta egész Európát.

A francia ellenzék és sajtó által provokátorának kikiáltott Nicolas Sarkozy belügyminiszter népszerűsége érdekes módon nagyot ugrott az elmúlt hetek során, de Dominique de Villepin kormányfő elfogadottsága is jelentősen emelkedett a francia közvélemény szemében — derült ki a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból. A francia belügyminiszter 11 ponttal növelte népszerűségi indexét.

A franciák 63 százaléka helyesli Sarkozynek a zavargásokban részt vett külföldiek kiutasítására tett intézkedését, és 68 százalék általánosan az elmúlt hetekbe« követett politikáját. ■

Pierre Giacometti, az 1 Ipsos közvélemény-kutató I cég igazgatójának értelme- I zése szerint Sarkozy és I Villepin már nemcsak ha-1 gyományos jobboldali vá-1 lasztótáborának, hanem al szocialista választók többi mint 40 százalékának is él-1 vezi támogatását. A belügy-1 miniszter kimagasló nép-1 szerűségét a szakértő a szél-1 sőjobboldali választók köré- I ben tapasztalható 90 száza- I lékos népszerűségével ma- I gyarázza. Ezzel szemben a I Nemzeti Front (FN) válasz- I tóinak csak 54 százaléka I elégedett a miniszterelnök I tevékenységével. I

Franciaország jelenleg I legnépszerűbb politikusa te- I hát Nicolas Sarkozy 63 szá- I zalékkal, őt követi Bemard I Kouchner, egykori szocia- | lista egészségügyi miniszter I és Koszovó korábbi ENSZ- kormányzója 61 százalékkal, valamint Bertrand Delanoe, Párizs polgármestere 56 százalékkal. I

A 2007-es elnökválasz- I tásra legalkalmasabb jelölt- H nek a franciák 61 százaléka I Nicolas Sarkozyt, 53 száza- I lékuk pedig Dominique de I Villepint tartja. I