Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-16 / 2. (29.) szám
G8 csúcs: Bush-Blair egyeztetés Blair brit miniszterelnök, a háttérben az őt mindenben támogató Bush elnökkel Skóciában gyülekeztek a G8-as csoport vezetői szokásos éves csúcstalálkozójukra. Az idei találkozónak az volt a különlegessége, hogy ezúttal nem a megszokott témát, azaz a világgazdaság általános helyzetét tekintették át, hanem a globális felmelegedésre, valamint az afrikai fejlődésre koncentrálnak, a házigazda Tony Blair brit miniszterelnök kezdeményezésére. Skóciában királynői díszvacsorával kezdődött a nyolc vezető gazdasági hatalom csúcstalálkozója, amelynek két fő témája az afrikai nyomor enyhítése, illetve a globális felmelegedés elleni hatékony fellépés. Az egyeztetések azonban már az éjszaka a legfelsőbb szinten folytak: Blair és Bush fél órán át tárgyalt négyszemközt a brit javaslatokról, és a másnapi első teljes munkanap is kettőjük munkareggelijével kezdődött. A G8-ak vezetőinek tárgyalásához csatlakoztak még a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői, de jelen volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár, illetve több afrikai és dél-amerikai állam politikusai is. És a napirend: alig egy hónapja, hogy a nyolcak pénzügyminiszterei megegyeztek, 40 milliárd dollárt engednek el a Föld 18 legszegényebb, többségében afrikai országának adósságából. Erről született végleges döntés Gleneaglesben. Viszont kérdéses, hogy ez-e az afrikai szegénység felszámolására a megoldás. A globalizációellenes aktivisták szerint nem. Míg a világ vezető hatalmasságai n. Erzsébet királynővel vacsoráztak Glenaegles-ben, a Gleneagles Hoteltől három mérföldre található Auchterarder városából több ezer ember indult el a rendőrség által kijelölt útvonalon, a menet egy mezőn került a legközelebb a csúcstalálkozó helyszínéhez, néhány tucat aktivista szerint azonban nem eléggé közel. Ők megpróbáltak átjutni a mezőn, áttörni a biztonsági rácson, és végül összecsaptak a helyszínen lévő több száz rendőrrel. A helikopteren érkező rohamosztagosokkal azonban már végképp nem bírtak, és visszakényszerültek a békés tüntetők közé. A rendbontás egyet jelentett a demonstráció végével is. A problémát a felvonulás egyik szervezője szerint az jelenti, hogy a békés tüntetők sehol sem érvényesülhetnek a radikális aktivisták kis csoportjai miatt. Látható volt, hogy 20-30 ember kezdte a rendbontást, és a rendőrség főleg velük foglalkozott, de a lényeg, hogy sokan jöttek el békésen tüntetni. Kisebb-nagyobb tömegjelenetek játszódtak a G8 helyszínétől 60 kilométerre lévő skót fővárosban is. Mivel bizonytalan volt, hogy a békemenet elindulhat-e egyáltalán, illetve kisebb csoportok többször is útblokádokat alkottak a környék útjain, aktivisták ezrei ragadtak Edinburgh-ban. Amikor viszont türelmetlenségüket akarták kifejezni, a rendőrséggel találták szemben magukat, az eredmény: 18 letartóztatás. A G8 egy klub, amelyet a világ nyolc vezető hatalma alkot, ám ez csak egy fedőszervezet — mondta egy skót aktivista. Fedőszervezet a nemzetközi világ nagyvállalatok szövetsége előtt, melynek célja, hogy a szegény államok szegénysége árán tartsa fenn a fejlett Nyugat kényelmét. A G8 a férfi szerint csupán el akaija vonni a figyelmet a valódi problémákról a most lebegtetett és sokat emlegetett adósság-elengedéssel ahelyett, hogy megszüntetné Afrikával szemben a kereskedelmi korlátokat. De nemcsak a tüntetők, hanem az elemzők is figyelmeztetnek, mégpedig arra, hogy a George Bush amerikai elnök és több európai állam által is ígért megnövelt segélyek önmagukban nem jelentenek sokat olyan országokban, ahol diktatúrák döntenek a pénz felhasználásáról, mint például Ugandában, ahol a magas jövedelműek egyáltalán nem fizetnek adót és a kormány nem számoltatható el. Mások azt róják fel, hogy a most segítséget ígérő gazdag országok azok, akik az afrikai elnyomó és milliókat szegénységben tartó rezsimeknek fegyvert szállítanak. A kereskedelmi korlátok lebontása szintén nehéz kérdés, hiszen miközben a Tony Blair brit miniszterelnök által alapított Afrika bizottság javaslatai szerint csökkenteni kellene az európai mezőgazdasági támogatásokat, hogy az afrikai termékek is piacra jussanak. Ez az a téma, ami az Európai Unió pénzügyi perspektívájának tárgyalásakor a legnagyobb feszültséget okozta Nagy-Britannia és Franciaország között az elmúlt hetekben. Klíma-ügyben nem született megegyezés a G8-ak csúcsértekezletén. Ez persze várható volt, hiszen George Bush amerikai elnök már jó előre jelezte: senki ne váija tőle azt a szívességet, hogy támogatni fogja a kiotói egyezményt. Az amerikai vezető saját gazdaságának érdekeit tartja szem előtt és érvelt azzal is, hogy nem a felhasználást kell csökkenteni, hanem a technológiát kell fejleszteni. Mégis az újdonság erejével hatott Bush azon bejelentése, miszerint: ,Az Egyesült Államoknak nemzeti és gazdasági biztonságának érdekében lassan fel kell hagynia a szerves alapanyagú üzemanyagok használatával. Ennek érdekében stratégiát dolgozunk ki, és már alig várjuk, hogy ezt bemutassuk barátainknak, a G8-aknak is.” Az amerikai elnök szerint ezen stratégiával mintegy 20 milliárd dollárt fordítanának olyan új technológiák kifejlesztésére, melyek révén kordában lehetne tartani károsgáz-kibocsátást. A döntés bejelentését megelőzően már nagy nyomás nehezedett az USA-ra annak érdekében, hogy a felmelegedésért felelős káros gázokból kevesebbet termeljen, illetve kevesebb energiát fogyasszon. A világ népességének alig öt százalékát kitevő amerikai lakosság felhasználásai teszik ugyanis ki a világ energiafogyasztásának 26 százalékát. Vele szemben az Európai Unió lett a globális felmelegedés elleni harc zászlóvivője, és már arról tárgyal partnereivel, mi legyen a teendő a kiotói megállapodás 2012-es lejárta után. Most azonban az eddig kívülállóként viselkedő Egyesült Államok is fejest kíván ugrani ebbe a vitába. Az amerikai elnök azt is elismerte, hogy a Föld felszíne valóban melegedik, ezért valamit tenni kell a növekvő üvegház-hatás ellensúlyozása érdekében. Európába vagy déli nyaralásra készül? Irodánk ez évben is rendkívül kedvező árakat kínál. Hozassa látogatóba szeretteit! Töltse fel élményeit Európában, vagy Florida, Kuba, Mexikó, Hawaii csodálatos üdülőhelyein! • meghívólevelek • betegségi biztosítás • déltengeri hajóutak • szálloda foglalás • gépkocsi kölcsönzés Szolgáltatásaink 20 éve minden igényt kielégítenek. 57 York Street London, Ont., N6A 1A6 (519) 663-0301 1-800-838-9878 235 Dixon Rd. Toronto, Ont., N9P 2M5 (416) 241-4654 1-800-265-2707 Lemondott a román kormány Július 7-én bejelentette kormánya lemondását Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő. Az előrehozott választásokat Traian Basescu államfő kezdettől fogva szorgalmazta. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő azután döntött kormánya lemondása mellett, hogy az alkotmánybíróság egy nappal azelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvénycsomag több pontját. Korábban a két ellenzéki tömörülés, a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt bizalmatlansági indítványban támadta a reformcsomagot. A bizalmatlansági indítvány megbukása után fordultak az alkotmánybírósághoz. A testület döntése nem volt váratlan, hiszen a volt kormánypárt politikusai vannak benne többségben. A kormány lemondását bejelentve a kormányfő nem is titkolta azt a meggyőződését, hogy az alkotmánybíróság véleményezésével voltaképpen a korábban hatalmon lévő párt előjogainak megőrzésére törekedett. A testület egyébként alkotmányba ütközőknek találta mindazokat a cikkelyeket, amelyek az ügyészek és bírók elmozdítására, nyugdíjaztatására, halmozott jövedelmeire vonatkoztak. Ezzel gyakorlatilag a reformok lényegét lúgozta ki, és megbénította a Románia uniós integrációja szempontjából legfontosabb területek egyikének felzárkózását az európai normákhoz. így esélytelenné vált az, hogy az Európai Bizottság ősszel kedvező országjelentést fogadjon el Romániáról, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ország 2007. évi uniós tagságát, vagyis a kabinet éppen a legfontosabb célkitűzését nem tudta volna teljesíteni. Tariceanu hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben csupán egyetlen kiút volt: ismét a választókhoz fordulás, illetve az előrehozott választásokhoz szükséges eljárások elindítása. A kormány a köztes időszakban amolyan megbízott kabinetként folytatja tevékenységét, integrációs erőfeszítéseit. Megbízható kormányforrások szerint a miniszterelnök már röviddel az alkotmánybíróság határozata után felkereste az államelnököt, aki valósággal kikényszerítette a bejelentést, azzal fenyegetve, hogy ellenkező esetben a Demokrata Párt visszavonja minisztereit a kormányból. Basescu arra alapoz, hogy a közvélemény-kutatások szerint a liberális-demokrata szövetség az előrehozott választásokon akár ötvenszázalékosnál is nagyobb többséget szerezhetne a parlamentben, és ezzel egyedül is képes lenne kormányozni. Az államfő elsősorban a Konzervatív Párttól kívánna megszabadulni, a tömörüléssel kötött szövetséget már több alkalommal is erkölcstelennek nevezte. Elképzelhető, hogy az RMDSZ a liberális-demokrata szövetség ötvenszázalékosnál nagyobb győzelme után is helyet kap az új kormányban, jelenléte ugyanis a kabinet nemzetközi megítélése szempontjából jótékony hatású. Feltehetően azonban szerepe az új kabinetben a mostaninál jóval kisebb lesz. Romániában az előrehozott választások kiírásához a parlamentnek hatvan napon belül két alkalommal el kell utasítania az államfő által kijelölt újabb miniszterelnökre és kormányára adandó bizalmi szavazatot. Az államfő csak ezt követően oszlathatja fel a parlamentet. így az előrehozott választásokra csakis a parlament beleegyezésével kerülhet sor, leghamarabb szeptember elején, legkésőbb pedig október közepén. Bogdán Tibor Ésszerűsíteni kéne - legfelül is Lojalitásukért díjazott megbízottak helyett csak konkrét munkára és időtartamra kinevezett biztosok segíthetnék a kormányt — ha ésszerűen rendelkezne a mai magyar kormány. Most... huszonkét megbízott, biztos, meghatalmazott és tanácsadó segíti a kormánytisztviselők munkáját. Többüknek hasonló területen kell működniük, ráadásul úgy, hogy az arra hivatott szakminisztériumok is elláthatnák feladatukat. A jövőben maximum két évre és kizárólag az egyik tárcához sem tartozó feladatok elvégzésére nevezhetne ki kormánybiztost a kabinet — szerepel a kormányzati szervezet reformjának nemrég elkészült terveiben. A koncepció kidolgozásával megbízott Sárközy Tamás javaslatait még a tavasz folyamán tárgyalta a kormány, a rendszer átalakítása azonban csak 2007-ben kezdődne. Akkor is csak abban az esetben, ha az egybevág a következő kabinet terveivel. A reform egyik alappillére a párhuzamos feladatokra létrehozott tisztségek visszafogása. A mostani megbízotti-meghatalmazotti rendszer eszerint úgy szűnne meg a jövőben, hogy a különböző kreált tisztségekkel járó feladatokat viszszavennék a minisztériumok. A kormány-, illetve miniszterelnöki megbízotti posztok amiatt jöttek létre korábban, mert kormánybiztos a mostani törvények szerint csak köztisztviselő lehet, külsős nem. A kiskaput elsőként Medgyessy Péter kezdte alkalmazni, távozásakor 23 „informális” segítőt hagyott maga mögött. Gyurcsány Ferenc csak tízet tartott ugyan meg, ám a létszámot rövid időn belül feltöltötte saját embereivel. Ma kilenc miniszterelnöki és hét kormánymegbízott, egy miniszteri és három kormánybiztos, két kormánymeghatalmazott, valamint hat testületben összesen 54 tanácsadó segíti a kormányfőt. Bár a posztok többsége nem jár fizetséggel, a megbízások túlszaporodása mégis nehezen fér össze a kormányzati bürokrácia csökkentéséről szóló elképzelésekkel, így elsősorban tehát nem takarékosságból kellene megszüntetni őket. A más kormányzati szervek feladataival átfedésben lévő megbízások feleslegesen növelik a szavakban mindig csökkenteni kívánt „vízfejet”, és vissza is fogják a hatékonyságot. A ma élő struktúrában például a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter (Kolber István) mellett kistérségi megbízottak munkáját összehangoló politikai államtitkár (Nagy Sándor), területfejlesztési politikát koordináló kormánymegbízott (ugyanaz a Nagy Sándor) és egy terület-, és vidékfejlesztésért felelős tanácsadói testület is működik. A belügyminisztériumi beosztottak mellett a kormányfőnek három külön önkormányzati tanácsadója (Toller László, Érsek Zsolt, Molnár Gyula) és ugyanezzel foglalkozó komplett testületé van, de egészségügyi területen is egy további megbízott (Kökény Mihály) és egy meghatalmazott dolgozik (Győrfi István). Nekik a Sárközy-féle javaslat megszüntetné megbízatásukat, így többségük maradhatna egyszerű szocialista képviselő, mindenféle jól hangzó cím nélkül. Mégsem megy Szlovákiába a Hankook A szlovák kormány visszavonja a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyártónak tervezett mintegy négymilliárd szlovák koronás támogatást, melynek az a következménye, hogy Szlovákia elveszíti a mintegy 500 millió eurós, minden idők harmadik legnagyobb beruházását jelentő lehetőséget — ismerte el a szlovák beruházás-ösztönzési hivatal vezetője, Roman Kuruc. A Hankook így másik országot keres majd a gyár felépítéséhez. Kuruc szerint Magyarország, vagy Lengyelország jöhet számításba, akik korábban versenyben voltak a lehetőségért. Természetesen készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, ha megkeresnek a Hankook részéről — mondta el a Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter arra a kérdésre, hogy hogyan állna ahhoz a helyzethez a magyar kormány, ha a dél-koreai gumiabroncsgyártó az elmaradó szlovák beruházás-ösztönzési támogatás miatt valóban elállna a Léva mellé tervezett gyár felépítésétől. A szlovák ösztönző csomag a teljes beruházási érték mintegy 21 százalékát jelentette volna, melyet a kormányon belül többen is túlzottan megterhelőnek tartottak a költségvetés szempontjából. Kóka János szerint Magyarországot továbbra sem érdekli a Hankookberuházás elnyerése azon az áron, amelyet Szlovákia vállalt a tárgyalási szakaszban. „Az adófizetők pénzéből olyan beruházásokat nem finanszírozunk, melyek nem térülnek meg” — tette hozzá. A miniszter utalt rá, hogy nem ez lenne az első eset, hogy a másutt„hoppon maradt” befektetők ismét kezdeményezik a tárgyalásokat Magyarországgal. Kóka szerint ha a Hankook Magyarországot választaná, az nem lenne összeegyeztethetetlen az ugyancsak gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone néhány hete bejelentett beruházásával, mivel nem szokás kizárólagossági jogot adni egyetlen iparágban sem. fisszel rendkívüli EU-csúcsot rendez a brit elnökség Őszre soron kívüli, informális csúcstalálkozót hív össze a brit EU-elnökség az unió jövőjéről — közölte Tony Blair brit kormányfő. Blair, aki a soros brit elnökség kezdetének napján fogadta Londonban Jósé Manuel Barroso uniós bizottsági elnököt és a brüsszeli biztosokat, a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: az általános feladat most az, hogy „az együttműködés jegyében” a tagországok megvitassák az Európai Unió jövőbeni irányvonalát. E célból „érdemesnek tűnik” összehívni az őszi, Nagy-Britanniába tervezett informális csúcstalálkozót, amelyen a tagországok vezetői áttekinthetik az előrelépés lehetséges módjait — mondta a brit kormányfő. Blair szerint a csúcstalálkozóra az EU-bizottság munkaanyagot készít az európai szociális modell fenntarthatóságáról, az EU körül zajló változások figyelembe vételével. A miniszterelnök közölte: a brit elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végére megszülessen az egyezség a következő költségvetési időszakról, de jelen pillanatban nem tudja megmondani, hogy ez sikerüle. Hozzátette: „minden egyes tagországnak megvan a maga álláspontja a költségvetésről”. Szélsőséges időjárás Európában Magyarország több megyéjében és a fővárosban is problémát okoztak a július 11-i felhőszakadások, a víz pincéket, alacsonyabban fekvő helyiségeket öntött el. Budapesten a reggeli felhőszakadást követően a tűzoltóknak 30, Pest megyében 189 helyszínre kellett kivonulniuk a pincéket, alacsonyabban fekvő helyiségeket, műhelyeket elöntő víz miatt. A viharos időjárás ellenére harminc éve nem tapasztalt szárazság fenyeget Franciaországban, ezért ötven megyében vízkorlátozási intézkedéseket vezettek be — adta hírül a Le Figaro. A francia környezetvédelmi minisztérium szerint a Franciaországban júniusban lehullott eső az ilyenkor megszokott mennyiség kilenc százalékát sem érte el. A vízhiány elsősorban a Rajna völgyében és az ország nyugati részén, Aquitaine vidékén a legjelentősebb. Pascal Berteaud, a minisztérium vízügyi felelőse szerint a két évvel ezelőtti augusztusi kánikulánál is rosszabb a helyzet, mert az idei száraz tél után sokkal kevesebb a mezőgazdaság tartaléka. A mostani helyzet az 1976-os szárazságra emlékeztet, de ennek ellenére a közel harminc éve bevezetett úgynevezett szárazsági adó most nem került napirendre. A minisztérium elsősorban a franciák mértéktartására számít. Újjáéled az egységes magyar reíormálus egyház Az egykori történelmi Magyarország területén lévő magyar református egyháztestek az egységes magyar református egyház létrejöttét, újjászületését tűzték célul — derült ki Debrecenben, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent ülésének nyitónapján. A egy éve megalakult generális konvent a Kárpát-medencei református egyházmegyék és egyházkerületek elnökségeit foglalja magába. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke Debrecenben másfél száz résztvevő előtt megfogalmazta a végcélt, az egységes magyar református egyház megalakítását. Rámutatott, a cél elérésének közbülső állomása májusban történt, amikor is az MRE zsinata módosította küldetéstörvényét, kiteijesztve az egyháztagságot a világ bármely pontján élő magyar reformátusokra. !vA trianoni döntés nyomán egyetlen olyan jogi határozat sem született, amely kimondta volna az egységes magyar református egyház szétszakadását is” —jelentette ki Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke. Ezért szerinte tulajdonképpen csak „pontosítani kell” a magyar egyháztestek törvénykönyveit. Miután májusban az anyaországban már megtették e lépést — kinyilvánították az egyháztagság kiterjesztését —, Romániában immár az erdélyi és a királyhágó-melléki egyházkerület zsinatán a sor, hogy újraélessze az egységet. Szerinte ha határokon átívelő lesz az egyház, hathatósabb fellépésre nyílik lehetőség az utódállamokban az ingatlanok visszaszerzése, a felekezeti iskolahálózat helyreállítása és általában a kisebbségvédelem érdekében. „Meleg" szombat Budapesten Tizedszer tartottak „büszkeségnapi” felvonulást szombaton Budapesten. Mintegy ezerötszáz résztvevő vonult át zenére táncolva, figyelmet felkeltve a Hősök teréről a Tabánba, ahol koncerttel és piknikkel zárult a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzneműek „önelfogadási ünnepe”. „Ha nem tanulunk meg együtt élni mint testvérek, akkor együtt veszünk el mint bolondok” — ezzel a Martin Luther King idézettel vonult a tarka tömegben elvegyülve az Ifjú Humanisták a Békés Jövőért mozgalom néhány tagja-Az Andrássy út teraszai és kávéházai felől is az elfogadás esélye érződött: elegáns üzletemberek, kíváncsi turisták függesztették fel uzsonnaidejüket, amíg a több száz rikítóan vidám ember elhaladt előttük. A több mint tíz rendőrautóval — köztük kamerás megfigyelővel és készenléti egységgel is kiegészült — biztosított felvonulás első soraiban a főszervezők társaságában haladt Pálfy Balázs, a Magyar Rádió kisebbségi témákra szakosodott, másságát nyíltan vállaló riportere is, aki hangképes beszámolóját folyamatosan rögzítette magnójára. A homoszexuálisok felvonulását egy kisebb ellen-tüntető tábor követte, de az ő jelenlétükről a legtöbb média nem tudósított. 4 — EßSMMIÄ — No. 2 — 2005. július 16.
