Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-16 / 2. (29.) szám
TP Air. -Joseph Damian West Lake Rd Tuxedo Part NY 10987 USA Mailed: July 16, 2005 2005. július 16. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 1. No. 2 Price $ 2.00 Újabb fejlemények a londoni robbantással kapcsolatban A terrorizmus szele végigsöpört London utcáin... A londoni rendőrség a nyomozás eddigi adatai alapján módosította azokat a részleteket, amelyek a július 7-i londoni bombarobbantásokkal kapcsolatban eddig megjelentek. A jelenlegi megállapítások szerint a metrókocsikban a.három robbanás 15 másodpercen belül következett be reggel 8 óra 50 perc körül, és nem teltek el percek a detonációk között, mint azt korábban hitték. A brit rendőrség egy magas beosztású tisztje, Brian Paddick egy sajtótájékoztatón közölte: a nyomozók azt valószínűsítik, hogy a bombákat összehangolt időzített szerkezetek hozták működésbe, és nem manuálisan robbantották fel, habár ez utóbbit sem zárták még ki teljesen. Egy másik rendőrtiszt, Andy Trotter bejelentette, hogy a holttestek felkutatását a Russel tér metróalagútjában egy éjszakára — a nehéz körülmények miatt — fel kellett függeszteni, de a kutatócsoport és az igazságügyi szakértők másnap már folytatni tudták a munkát. Tony Blair kormányfő a BBC televízió adásában arról beszélt, hogy az elmúlt napokban nagy érzelmi hullámokon ment keresztül — annak örömétől, hogy London kapta a 2012-es olimpia megrendezésének jogát, a londoni tömegközlekedési rendszer elleni bombatámadások tragédiájáig. Blair a BBC-nek azt mondta, hogy bármekkora éberség sem tudja megállítani azokat az egyéneket, akik elszántak arra, hogy véletlenszerűen másokat felrobbantsanak. Hangsúlyozta, hogy el kell pusztítani a terrorizmus gyökerét, és foglalkozni kell azokkal az okokkal, amelyek — mint fogalmazott — az iszlám igaz hitének szörnyű elferdítéséhez vezetnek. Ezek között említette a közel-keleti helyzet legégetőbb kérdéseit, valamint egy tisztességesebb és igazságosabb világ megteremtését. Az eddigi hivatalos adatok 49 áldozatról szóltak, de a mentőalakulatok folyamatosan hozzák fel a holttesteket a legsúlyosabban érintett metrószakaszról, a Piccadilly Line-on lévő King’s Cross állomásról, és a többi érintett helyről. A Yard július 11-én délelőtt jelentette be, hogy megtörtént az első áldozat azonosítása. A londoni rendőrség által nyilvánosságra hozott adatok alapján az 53 éves Susan Levy az első, hivatalosan azonosított áldozat. Délutánig egy másik nőt is sikerült azonosítani. Jim Dickie, a Yard illetékes főfelügyelője közölte, a merényletben meghaltak azonosítása az elhalálozás jellege miatt akár hetekig is eltarthat. A rendőrségi vezető szerint a merényletek helyszíneiről kiemelt holttesteket egy külön erre a célra létrehozott, ideiglenes halottasházba viszik. A The Times szerint a hatóságok a létező legmagasabbra emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, mert attól tartanak, hogy az elkövetők — akik a rendőrség szerint biztos, hogy életben vannak — újabb támadásra készülhetnek. A vezető brit lap biztonsági forrásai szerint a pokolgépeket elhelyező összes merénylő a King’s Cross állomáson gyülekezett, és itt szálltak fel a később felrobbantott szerelvényekre, amelyek mindegyike áthaladt ezen a hatalmas, öt földalattivonalat összefogó metró- és vasúti csomóponton. A brit muszlim közösség legnagyobb sajtószolgálata szerint több mecsetet megtámadtak Angliában a londoni merényletsorozat óta. A mértékadó Muslim News — amely az 1,6 milliós nagy-britanniai muszlim közösség nevében élesen elítélte a pokolgépes robbantásokat — azt írta, eddig négy mecsetet ért komolyabb támadás. Emellett gyűlölködő falfirkák is megjelentek, és hírek érkeztek arról, Londonban és Bristolban muszlim nőket értek atrocitások. Nagy-Britanniában a keresztény, a muzulmán és a zsidó egyházi vezetők közös közleményt adtak ki, hogy jelezzék, ellenállnak az olyan próbálkozásoknak, amelyek célja, hogy egymás ellen fordítsák a különböző közösségeket a londoni pokolgépes merényletek után. Orbánék Magyarországra híviák Busht Bombariadók Budapesten is Orbán Viktor Magyarországra várja George W. Bush amerikai elnököt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára. A meghívólevelet már átadták az Egyesült Államok budapesti nagykövetének. A meghívó aláírói között van Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bőd Péter Ákos volt ipari és kereskedelmi miniszter, volt jegybankelnök, Pálinkás József volt oktatási miniszter. Szintén a listán szerepel többek közt Entz Géza művészettörténész, Finta József építész, Hámori József neurobiológus, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet, Karátson Gábor festőművész, Kodolányi Gyula költő, Antall Jó-Bevonult a börtönbe a New York Times egyik riportere, Judith Miller, mert nem volt hajlandó felfedni informátorainak kilétét egy CIA-ügynök lebuktatása ügyében. Judith Millert és egyik kollégáját, a Time magazin munkatársát, Matthew Coopert még hónapokkal ezelőtt idézték bíróság elé, mert cikkeikben — még 2003-ban — lebuktattak egy CIA-ügynököt, Valerie Plame-t. Ez pedig bűncselekménynek számít zsef néhai kormányfő politikai tanácsadója, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió elnöke, Martonyi János ügyvéd, volt külügyminiszter, Schmidt Mária történész, Tar Pál volt washingtoni nagykövet. „Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, látogasson el Magyarországra a jövő évben abból az alkalomból, hogy ekkor, október 23-án emlékezünk meg az 1956- os forradalom ötvenedik évfordulójáról. Ez volt a világtörténelemben a legnagyobb és legtragikusabb tömegmegmozdulás a kommunista diktatúra ellen” — szerepel az amerikai elnöknek írt levélben. A levél írói kiemelik, hogy az Egyesült Államok a kezdettől fogva megértette a forradalom jelentőségét, és „áldozatkész segítsége igen sok formában nyilvánult meg a véres megtorlást követően is”. az Egyesült Államokban, és egy 1972-es legfelső bírósági döntés értelmében az újságíróknak ki kell adniuk bizalmas forrásaikat. Míg a Times újságírója, Matthew Cooper, hajlandó együttműködni a bírósággal — magyarán: megnevezni azt, vagy azokat, akiktől azt az információt kapta, hogy Valerie Plame CIA-ügynök —, addig Judith Miller — a sajtó szabadságára hivatkozva — megtagadta ezt. Ezért most „Tudjuk, Magyarország és az új demokráciák nem lennének ma az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió tagjai, ha szándékukat, jórészt éppen 1956 véres tanulságainak alapján az Ön országa és Európa nyugati része nem támogatta volna” — áll továbbá a levélben. Az írás szerint az amerikai elnök 2006 októberében olyan országba látogatna el, amelyben már minden parlamenti erő a magáénak tekinti az 1956- os forradalmat. „Látogatása elsősorban azt fejezné ki, hogy az önkényuralmak elleni harc, áldozatvállalás mindig a demokráciáért történik, azt erősíti szerte a világban. Hogy az 1956-ot követő években a helyzet ugyan reménytelennek tűnt, de a bizakodást mégsem szabad feladni” — írta a 29 magyar közéleti személyiség, politikus, művész, tudós. százhúsz napot kell börtönben töltenie. Washingtonban egyre erőteljesebb az a vélemény, hogy az informátor, vagy informátorok a Fehér Ház környékén keresendők, sőt, még Bush elnök legfőbb tanácsadójának, Kari Rovénák a neve is felmerült. Valerie Plame nevének kiszivárogtatása ugyanis pár nappal azután történt, hogy Plame asszony félje, Joseph Wilson nagykövet bírálta, sőt, hazugnak nevezte a Bush-kormányt. Bush elnök ugyanis az iraki háborút indokló beszédében azt állította, hogy Szaddám Húszéin Nigerből próbált hasadóanyagot vásárolni. Az információ kivizsgálására Wilson nagykövetet küldték ebbe a nyugat-afrikai országba, de Wilson azt bizonyította, hogy a nigeri uránvásárlás kitaláció. Ennek ellenére a hamis információ tényként került be az amerikai kormány iraki tömegpusztító fegyverekről szóló dossziéjába. „Jelenlegi ismereteink szerint semmi nem utal arra, hogy összefüggés lenne a londoni robbantások és a fővárosi bevásárlóközpontok elleni bombafenyegetés között” — jelentette be Gyurcsány Fc renc miniszterelnök a fővárosi bombariadók kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. A budapesti bombariadók hírére a rendőrség a Mammut, az Árkád és a Westend üzletközpontokat kiürítette. A Budapesti Rendőr-főkapitányságot július 7-én délelőtt kilenc óra húsz perckor riasztotta ismeretlen telefonáló egy Örs vezér téri fülkéből. A telefonáló csak annyit közölt, hogy délután négyre, időzített bombákat helyezett el az áruházakban. Furcsának tűnik az, hogy a rendőrök csak a bejelentés után öt órával küldték ki a vásárlókat az épületekből. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint azonban minden a szakmai szabályoknak megfelelően történt, a rendőrök azonnal a Őszre kivonják Irakból a brit hadsereg jelentős részét — áll abban a titkos brit kormányzati leiratban, amelyből a Mail on Sunday július 7-én idézett. A tervezet szerint a következő egy évben hasonló méretű amerikai csapatkivonás is várható, és jó esélylyel távozna a koalíció több más tagja is. A cikk szerint John Reid védelmi miniszter állította össze az előirányzott csapatkivonást, amely Tony Blair miniszterelnöknek a 8500 fős brit kontingens jelentős részének kivonását irányozza elő már három hónapon belül, és 2006 közepére már csak 3 ezer brit katona maradna Irakban. A bombariadók hírére a rendőrség kiürítette az Árkád üzletközpontot helyszínekre vonultak, csak először a vásárlók által nem látogatott területeket, majd a parkolókat vizsgálták át. Az Árkádban délután egy órakor még minden üzlet nyitva volt, de az üzletház előtt ekkor már rendőrségi mikrobuszban várt bevetésre a tucatnyi bombakereső. Néhány perccel kettő előtt hangosbemondón „műszaki okok miatt” távozásra szólították fel a vásárlókat. Ez a dolgozókat is meglepetésként érte, többségüket Reid leirata szerint a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a brit hadsereg által ellenőrzött négy dél-iraki tartományból kettőben októberben, a másik kettőben 2006. áprilisában átadja az ellenőrzést az irakiaknak. A tervezet szerint — amelyről Reid is elismeri, hogy az még nem „miniszteriálisán jóváhagyott álláspont”, bár szerinte azzá kellene válnia — a csapatkivonással 2006 végétől megfelezhető lenne az iraki brit kontingens állomásoztatásának évi 1 milliárd fontos (csaknem 2 milliárd dolláros) költsége. A dokumentum szerint az amerikai hadsereg részéről is „erőteljes csapatugyanis nem értesítették előre, mások pedig úgy tudták, hogy négy óra körül zárnak be az üzletek. A vásárlóknak a bevásárlóközpont parkolójában kellett hagyniuk autóikat. A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy a reggeli telefonról hangfelvétel készült, amelyet elemeznek, csakúgy, mint a térfigyelő és biztonsági kamerák felvételeit. Megerősítették az angol nagykövetség, a metrók, a pályaudvarok és a repülőtér ellenőrzését is, s a rendőrség mellett fokozott készenlétet rendeltek el a mentők, tűzoltók számára is, csakúgy, mint a madridi robbantás idején. Gyurcsány Ferenc kormányfő a belügyminiszterrel, az országos rendőrfőkapitánnyal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkárral való megbeszélése és információcseréje után azt mondta: nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége. kivonási igény” mutatkozik a most felmerülő tervekben. A brit védelmi miniszter által beterjesztett leirat szerint az amerikai hadvezetés azzal számol, hogy 2006 elején a 18 iraki tartományból 14-nek az ellenőrzése átadható az irakiaknak, ami lehetővé tenné a koalíciós erők létszámának 176 ezerről 66 ezerre csökkentését. A brit védelmi miniszter elismeri, hogy a brit csapatkivonással kérdésessé válik a brit ellenőrzési térségekben lévő több más koalíciós partner, például az infrastruktúra helyreállításán dolgozó 550 japán mérnök, vagy az 1400 ausztrál katona maradása is. Börtönben a New York Times újságírója Az újságírónő bebörtönzése ezrek nemtetszését vonta maga után. Egyesült Államok szerte tömegek tüntettek Titkos brit csapatkivonás Canada Post Agreement No: 41184517 Published by: Canadian Hungarians Publishing Limited 2343 Brimley Rd. Suite # 831 Toronto, ON M1S3L6 Canada Voice: 416-352-1879 Fax: 416-352-1874 E-mail: online@magyarsag.ca . Magyarsag Online: http://www.magyarsag.ca A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 246.27 HUF 1 USD (Amerika) = 201.46 HUF 1 CAD (Kanada) = 167.29 HUF Mi történt a múlt héten • Egy 22 éves magyar egyetemista lány és egy azonosságát kiadni nem kívánó, másik magyar hölgy is megsérült Londonban a július 7-én reggel történt bombarobbanások során. A szakmai gyakorlatát a brit fővárosban töltő lány kisebb sérüléseket szenvedett, a lábán és a fején áérült meg, a másik hölgy komolyabb sérüléseket szenvedett. • Magyarország a borágazatban várható túltermelés miatt krízislepárlási engedélyt kér az Európai Uniótól félmillió hektoliterre. Az idei termés várhatóan 4,3 millió hektoliter lesz, ebből azonban az exporttal együtt is csak 3,5 milliót lehet eladni. Magyarország az összesen 98 ezer hektárnyi területből ötezer hektáron számolná fel a szőlőtermelést, elsősorban azokon a területeken, ahol a tőkék már elöregedtek, vagy a tulajdonos nem kívánja folytatni a termelést. • Az anglikán egyház vezetői július 11-én úgy döntöttek, megindítják azt az eljárást, amely elhárítja az egyházjogi akadályokat a nők püspökké válása elől. • Az orosz ügyészség bűnügyi nyomozást kezdett Mihail Kaszjanov volt orosz kormányfő, Vlagyimir Putyin elnök éles hangú bírálója ellen. A politikus ellen a parlament egyik képviselője tett feljelentést jogtalan tulajdonszerzés miatt. • Több mecsetet megtámadtak Angliában a július 7- én elkövetett londoni merényletsorozat óta. A mértékadó Muslim News beszámolójában azt írta, hogy eddig összesen négy mecsetet ért komolyabb támadás. • Csaknem ötven személy sebesült meg egy bevásárlóközpont ellen elkövetett merényletben Kína északnyugati részén. • Rendőrt ütött el kerékpárjával George Bush szerda este a skóciai Gleneaglesben a nyolc vezető ipari hatalom csúcsértekezlete előtt: az amerikai elnök a karján elszenvedett horzsolásokkal megúszta az általa okozott balesetet, de a rendőr, akivel összeütközött, zúzódásokkal kórházba került. • Újabb offenzívát indított a lázadók ellen az iraki kormány július 12-én — jelentette be Ibrahim al- Dzsaafari miniszterelnök. • Halálra ítélt két radikális iszlám terroristát egy marokkói bíróság, négyet pedig életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtott emberölés, továbbá az állam biztonságának megsértése és fegyverbirtoklás vádjával. • George Bush amerikai elnök új szerződéstervezetet terjeszt a Skóciában tanácskozó G8-ak elé az üvegházhatás csökkentése és egyes klimatikus problémák megoldása érdekében. • Egymás után 4 bomba robbant egy észak-spanyolországi hőerőműben. A robbantásokat megelőzően az ETA nevében egy férfi telefonált egy bilbaói újságnak, amelyben a robbantásokra figyelmeztetett. A rendőrség azonnal kiüríttette az erőművet. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. • Megpróbált megszökni egy bűnöző a bajai bíróság épületéből. A 37 éves férfi délután fél három körül a földszinti mellékhelyiségbe indult, ám arról egyelőre nincs információ, hogy eközben milyen őrzési fokozatban volt. A mellékhelyiségben azután kitörte az ablakot, kiugrott az utcára, és elszaladt. A bajai rendőrök azonnal keresni kezdték a szökevényt, így a bíróság közelében sikerült is elfogniuk. A Bajai Rendőrkapitányság fogolyszökés miatt indított eljárást az ügyben. ISSN 1715-3948
