Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-08 / 28. szám

2005. július 8 — No. 28 — 5 Feszültté vált a helyzet Dél-Libanonban Tűzharc robbant ki Izrael és Libanon határán a szél­sőséges síita Hezbollah — a legerősebb szírpárti libano­ni párt — fegyveresei és az izraeli hadsereg katonái kö­zött. Az izraeli hadsereg közleménye szerint két, Izrael­be behatoló Hezbollah-fegyverest lelőttek. Az egykor Dél-Libanont megszállás alatt tartó izra­eliek, illetve az Irán és a szír kormány támogatását is él­vező, a pártpolitika mellett a terrorizmusban is érintett Hezbollah aktivistái között június 29-én újultak ki a harcok., amikor a Hezbollah fegyveresei végeztek egy izraeli katonával, és aknavetőkkel, illetve rakétákkal tá­madták Izrael északi településeit. Az izraeli kormány a támadások után közleményben követelte a két hete be­fejeződött választások után formálódó szírelennes kor­mánytól a Hezbollah dél-libanoni tevékenységének fel­függesztését. A diplomáciai fenyegetőzésen túl Izrael egy katonai helikopterről leszórt röplapokon a további támadások következményeire, az izraeli megtorlás lehetőségére fi­gyelmeztette a libanoni lakosságot. Izrael 1981-ben pont a dél-libanoni területekről izraeli városok ellen elkövetett támadásokra hivatkozva avat­kozott be a libanoni polgárháborúba. Az izraeli hadse­reg Bejrútot ugyan hamar feladta, Dél-Libanont azon­ban hosszú évekre megszállta. Az EU vizsgálatot indít a kínai cipők ügyében Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdett azzal kap­csolatban, hogy Kína és India dömpingáron adja-e el lábbelijeit Európában. A lépést az európai cipőgyártók nyomására tették meg, miután azt állították, hogy a kí­nai import 2005. januárja óta hétszeresére nőtt. Ameny­­nyiben bizonyítani tudják a dömpingár alkalmazását, az Európai Bizottság intézkedéseket helyezett kilátásba. A kínai ruházati import a nemzetközi kvótarendszer meg­szűnése, az idei év eleje óta kezdett gyors növekedésbe. A cipődömpinggel kapcsolatos vizsgálat valószínű­leg 9 - 15 hónapig fog tartani. Az európai cipőgyártók azzal vádolják Kínát és Indiát, hogy a biztonsági lábbe­liket (a vita középpontjában álló cipőosztályt) előállítá­si ár alatt értékesíti. Az EU állítása szerint a Kínából származó cipőimport 681%-kal emelkedett, ugyanak­kor az árak 28%-kal csökkentek 2005 első négy hónap­jában. Kína szerint a vizsgálat alaptalan, és Európának több bizonyítékkal kell szolgálnia a vádak alátámasztá­sára. A mostani lépés a legújabb fázisa a Kína és az EU között folyó kereskedelmi vitának, de ez az első alka­lom, hogy India is érintett a kérdésben. A nemzetközi textilkvóta rendszer 2004. december 31-i megszűnését követően az EU-ba irányuló import jelentősen megnőtt. Kínát azzal vádolják, hogy elárasztja az európai és az amerikai piacokat olcsó termékeivel, ami veszélyezteti azokat a termelőket, akik drágább munkaerőt alkalmaz­nak, és magasabbak a kiadásait. Spaniol kenyér magyar búzáDől Spanyolország félmillió tonna intervenciós árut igé­nyel a szárazság miatt, ebből háromszázezret Magyar­­országról oldanak meg. A madridi kormány a későbbi­ekben várhatóan további igényekkel áll elő. Kétszázezer tonna tavalyi intervenciós búzát és száz­ezer tonna kukoricát adhat át Magyarország a szárazság sújtotta Spanyolországnak az unió döntése szerint. Az ibériai állam „első körben” 500 ezer tonna intervenciós áru átvételére nyújtott be igényt. Az agrártárca koráb­ban azt remélte, hogy a teljes árumennyiséget Magyar­­ország szállíthatja le a több mint négymillió tonnás ha­zai intervenciós készletből, ám a bizottsági döntés értel­mében a fennmaradó mennyiségből százezer tonna ku­koricát Szlovákia, százezer tonna árpát pedig Németor­szág adhat át. A madridi kormány további szállítmányokat is sze­retne, de Brüsszel eddig nem engedélyezett nagyobb mennyiséget. A spanyolok szeptemberben várhatóan is­mét benyújtják kérelmüket: korábbi nyilatkozatok sze­rint egyelőre további 500 ezer tonnás igénnyel állnak elő, bár a spanyol áruhiány több millió tonnára tehető. Az unió nem nyújt költségtérítést a magyar intervenci­ós készlet Spanyolországba szállításához. Ugyanakkor — eltérően az eddigi előírásoktól — lehetőséget ad ar­ra, hogy a pályázók a 101,31 euróbán meghatározott tonnánkénti intervenciós árnál olcsóbban vehessék meg az árut, ha azt előre meghatározott spanyol kikötőkbe viszik. Magyarország számára az új szabályozás nem okoz hátrányt, mivel Brüsszel velünk az intervenciós ár mértékéig utólag elszámol. Természetellenes szexualitás A Jobbik arra kéri Gergényi Péter budapesti rend­őrfőkapitányt, hogy vonja vissza a július 9-ei meleg­felvonulást tudomásul vevő BRFK-határozatot. A homoszexualitást reklámozó demonstráció ugyanis sú­lyosan sérti a gyermeki jogokat, a kiskorúak egészsé­ges erkölcsi fejlődéséhez való jogát. A fesztivál útvonala közelében lakó, vagy tartózkodó gyermekek veszélynek vannak kitéve. Ha a rendőrség megtiltaná az SZDSZ által irányított „melegmozga­lom” demonstrációt, akkor az antiliberális párt, a Job­bik is elállna ellentüntetési szándékától. A természetellenes szexualitás ránk erőltetése az Európai Unióból jön. Legutóbb a spanyol fővárosban, a hétvégi melegfesztiválon ünnepelték, hogy kormá­nyuk — az EU-tagállamok közül immár harmadikként — engedélyezte az azonos neműek közti házasságot. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint az unió nem csak gazdaságilag, hanem erkölcsileg is haldoklik. A gyermekellenes évtizedek egyenes követ­kezménye az EU demográfiai összeomlása. A magyar külképviseleteknek éves jelentést kellene készíteniük az állomáshelyük országában történő, gyermeki jogo­kat sértő esetekről. Az űrkutatás újabb hatalmas sikere A terveknek megfelelő­en, július 4-én reggel, be­csapódott a Tempel-1 üstö­kös magjába a Deep Impact amerikai űrszonda. A bejelentést a Kaliforniá­ban lévő pasadenai repü­lésirányító központ vezér­lőtermében óriási üdvrival­gás követte. A manőver a Földtől 133 millió kilomé­terre sikeresen zajlott le. A bevágódás előtt a szonda két részre vált, és az Impactor (Becsapódó) mo­sógép méretű, 370 kilo­gramm tömegű egysége óránkénti 37 ezer kilométe­res sebességgel telibe talál­ta az üstökösmagot, míg a másik szerkezeti elem, a Flyby (Elrepülő) folytatta útját, miközben fényképez­te társa kamikaze­­manőverét. Egy fényké­pen, amelyet a Flyby 500 kilométerre az üstökösről készített, jól kivehető a ka­rambol okozta kúp alakú bemélyedés, valamint az ütközés kialakította porfel­hő. Becsapódása előtt ma­ga az Impactor is fotózott, utolsó fényképét az ütközé­se előtt 3,7 másodperccel készítette el. A kozmikus karambol következményeit földi és a világűrbe telepített óriáste­leszkópokkal is nyomon követték, hogy minél több információ álljon majd ren­delkezésükre az elemzést végző tudósoknak, akik az üstökösmag anyagmintájá­nak a tanulmányozása ré­vén következtethetnek majd arra, milyen körülmé­nyek között alakulhatott ki 4,5 milliárd éve a Naprend­szer. Az üstökösök ugyanis a legelfogadottabb elmélet szerint konzerválták, mint­egy mélyhűtötték szűkebb kozmikus környezetünk ősi anyagát. Az űreszközt január 12- én indították el a floridai Cape Canaveralon lévő Kennedy űrközpontból, és a Deep Impact 431 millió kilométer kozmikus út megtétele után érkezett meg a 6 kilométernél vala­mivel nagyobb égitesthez. A vállalkozást az űrkutatás óriási sikerének könyvel­ték el a szakemberek szerte a világon. A felvételeken két anyagkilövellés látszik. Az első oszlopszerűt később egy nagyobb, gömbként tá­guló követte, s azt jelezték a tudósoknak, hogy a be­csapódó szondaegység előbb puha, üledékes anya­got ért, majd az üstökös mélyebb rétegében ke­mény anyagba ütközött. A Tempel 1 felizzott, fény­ereje mintegy negyedóráig az eredeti ötszöröse volt. Az öt tonna dinamit felrob­bantásával azonos erejű be­csapódás nyomán kilövellő por és gázok még akár he­tekig eltakarhatják az üstö­köst, s a világűrben lévő szondák, egyéb űreszközök csak a felhő eloszlása után kezdhetnek hozzá a megfi­gyeléshez. A kutatók remélik, sike­rült elég mély krátert — ez házméretűtől a futballpálya méretűig bármilyen lehet, attól függően, milyen szi­lárd az eltalált anyag — üt­ni a New York-i belváros, Manhattan feléhez mérhető Tempel 1-en, s feltárul előttük az égitest magja. Mint már történt rá utalás, a gázból, porból, szerves anyagból és jégből álló üs­tökösök a Naprendszer leg­távolabbi részeiből szár­maznak, s mivel galaxi­sunk keletkezése idején a Nap nem melegítette fel őket, a belsejükben, fagyott állapotban megőrizték azt az anyagkeveréket, amely­ből 4,5 milliárd éve a boly­gók kialakultak. A tudósok azt is feltételezik, hogy a 3,9 milliárd évvel ezelőtti erős üstököstevékenység idején a Földdel összeütkö­ző üstökösök hozták a bolygóra a vizet és az első szerves anyagot. Az üstökösök a Nap­rendszer legkisebb objek­tumai, s gyakran piszkos hógolyóknak is nevezik őket, mert többnyire jég, por és kőzetdarabok keve­rékéből állnak. Az üstökö­sök jege nem csak megfa­gyott vízből, hanem egye­bek között széndioxidból (száraz jégből), metánból és ammóniából tevődik össze. Számos üstökös el­nyúlt ellipszis alakú pályán kering a Naprendszerben. Ezek kozmikus vándorlá­suk során megközelítik a Napot. Az üstökösök kis magja ekkor a Nap mele­gének a hatására részben megolvadva gázból és por­ból álló hatalmas felhőbe burkolózik, s ezt az úgyne­vezett napszél - a Napból eredő állandó részecske­áramlat - elfújja: így kelet­kezik az üstökösök csóvá­ja, amely mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. A jelenség a földi szemlélő számára páratlan látványt nyújthat. Magyar úiiáépítőket kér a NATO Afganisztánba A magyar kormány vizsgálja, hogy eleget te­gyen-e a NATO kérésének, és adjon-e katonákat Afga­nisztánba, tartományi újjá­építő csapatként. Az első döntési szakaszban négy­párti szakértői tárgyaláso­kat szerveznek. A kormány több minisztériummal egyeztet, mivel a kért mun­ka nem egyszerű katonai békefenntartó-stabilizáló művelet, annál jóval több. A halogatás láthatóan idegessé tette az amerikai kormányt, hiszen a NATO főtitkára kifejtette: a ma­gyaroktól többet várnak. A döntés azonban a magyar kormány kezében van. A Miniszterelnöki Hivatal szerint jelenleg nincs szó katonák Afganisztánba va­ló küldéséről. Augusztus végén csak a kint lévő (mintegy századnyi) állo­mányt cserélik. Tény, hogy Afganisztán veszélyes, az újabb misszió nem kevés­bé. Az afganisztáni NATO- részvétel kiszélesítéséről a szövetség az idén február­ban döntött, a folyamat má­jus végén el is indult. Herat és Farah tartományban két újjáépítő csapat kezdett működni. Hogy Afganisz­tán nem sétagalopp, azt ta­valy Budapesten Jaap de Hoop Scheffer NATO-fő­­titkár sem hallgatta el: „A magyar haderőnek fel kell készülnie rá, hogy aktív szerepet játsszon a NATO- ban, és részt vegyen a szer­vezet esetenként veszélyes küldetéseiben is.” A NATO stabilizáló-újjáé­­pítő erőfeszítései az ország viszonylag nyugodtabb északi részéről indultak el, és az óramutató járásával ellentétes irányba haladva most elérték a nyugati tar­tományokat. A következő lépcsőfok dél lehet, majd utolsóként a legveszélye­sebb, legnehezebb, a pa­kisztáni határtérségben lé­vő keleti tartományokra (a terrorista erők legnagyobb bázisaira) kerítenek sort. Brüsszelben a NATO-tisz­­tek úgy fogalmaztak, hogy olyan ez, mint az amerikai mozi, ahol nincsenek szá­mozott helyek. Aki hama­rabb jön, jobb helyet kap. Aki később, kénytelen a legrosszabbat elfogadni. Ezért is kellene a magya­roknak iparkodniuk — mondták. De vajon a szorongatott gazdasági-pénzügyi hely­zetű hatalom kész-e újabb terhet vállalni? Vagy hall­­gatással-halogatással átma­nőverezi a kérdés megoldá­sát a következő kormány­zatnak? Sajátos, „pártokon felüli” hallgatólagos egyet­értés érződik. Az okok elté­rőek, a kérdés közös: kinek jó, ha ezeket az ügyeket bolygatjuk? Pedig ha jövő­re a mai ellenzék veszi át a kormányrudat, Orbánék lá­bát is éppúgy szorítja majd a NATO-cipő, mint most Gyurcsányékét. Az EU visszakéri Romániától a támogatást Az EU 1,2 millió eurót kér vissza a román kor­mánytól, jelentette be a ro­mán tengerparton tett láto­gatása alkalmával Jonathan Scheele, az Európai Bizott­ság bukaresti delegációjá­nak vezetője. Az uniós po­litikus az EU-támogatás­­ban részesített tervek, vál­lalkozások végrehajtásával elégedetlen, ezért kéri visz­­sza a pénzt a közös kasszá­ba. Konstanca város kiállí­tócsarnokának építését 2002-ben uniós támogatás­sal kezdték el, ám a helyi megyei tanács élén időköz­ben történt személyi válto­zás miatt a beruházás nem fejeződött be. Jonathan Scheele bejelentette, a ter­vet a szerződés határidejé­nek lejárta miatt felfüg­gesztettnek tekinti, s az Eu­rópai Unió a bukaresti kor­mánytól be fogja hajtani az elköltött 1,2 millió eurót. „Ez lecke lesz mindazok­nak a településeknek, ame­lyek nem megfelelően köl­tik el az uniótól felvett pénzösszeget” — figyel­meztetett Jonathan Sche­ele, akinek bejelentése fel­háborította Nicusor Con­­stantinescut, a megyei ta­nács elnökét, és a város polgármesterét. Constantinescu azzal vádolta meg Scheelet, hogy bírálata a tanács volt elnökéhez, Stelian Dutu demokrata párti parlamenti képviselőhöz fűződő baráti kapcsolatából fakad. Jonathan Scheele figyel­meztette a megyei tanács­elnököt, hogy az ő sajtóér­tekezletén tartózkodnak, válaszként Constantinescu a város polgármesterével együtt kivonult a teremből, és becsapta az ajtót. Az uniós politikus fülig vörö­­södve közölte, hogy ilyen bánásmódban még soha nem volt része. Bush nem ígért viszonzást Blairnek Mivel az idei G8-csúcs Afrika megsegítése jegyé­ben zajlik, néhány adat a fekete földrész adósságál­lományáról. Mint szó volt róla, a G8-pénzügymin­­iszterek két hete egyezség­re jutottak. Az adóssá­gleírási javaslatcsomag kedvezményezett országc­soportjába a világ 38 leg­szegényebb, súlyosan el­adósodott országa tartozik; legtöbbjük afrikai. Ezek­nek az országoknak az IMF-fel, a Világbankkal és az Afrikai Fejlesztési Alap­pal szembeni tartozása 55 milliárd dollár. Ez azonban csak a multilaterális nem­zetközi pénzügyi szerveze­tekkel szembeni adósság. Az afrikai országok 1970 és 2002 között — a keres­kedelmi hitelekkel együtt — összesen 540 milliárd dollár hitelt vettek fel. Eb­ből eddig kamatokkal együtt 550 milliárdot fizet­tek vissza, de a további ka­matterhek miatt még min­dig 295 milliárd dollár a hátralékuk; ez évi 11 milli­árd dollár adósságszolgála­ti terhet jelent. Az idén januárban ala­pított, Make Poverty Histo­ry — adjuk át a szegénysé­get a történelemnek — ne­vű kampányszervezet a csúcs részvevőit alaposan ellátta tanulságosnak és el­riasztónak szánt adatokkal: a világ három leggazda­gabb emberének vagyona meghaladja a 600 millió legszegényebb ember össz­vagyonát, és 800 millió ember folyamatosan éhe­zik, miközben a világ több élelmiszert termel, mint valaha. A világon élő ösz­­szes gyermek alapszintű oktatása 10 milliárd dollár­ból megoldható lenne, ami kevesebb az amerikaiak ál­tal évente fagylaltra költött összegnél. Az amerikai elnök a té­mával kapcsolatban ezt nyilatkozta: nem azért uta­zik a G8-csúcsra, hogy Tony Blair brit kormányfő­nek jót vagy rosszat te­gyen, hanem azért, hogy a saját országának legkedve­zőbb programot képviselje. A globális éghajlati válto­zásról, amely a találkozó egyik központi témája, Bush elismerte: ez olyan jelentős, hosszú távú prob­léma, amellyel foglalkozni kell. Hozzátette: elfogadja, hogy a jelenségért bizo­nyos mértékig az emberi tevékenység okolható, de egyértelműen kizárta, hogy az Egyesült Államok elfo­gadjon a kiotóihoz hasonló bármiféle, a károsanyag­kibocsátás csökkentését globálisan és tételesen elő­író egyezséget, mert az tönkretenné az amerikai gazdaságot. A brit sajtó szerint ugyan­akkor a G8-csúcsot meg­előző szakértői egyezteté­seken körvonalazódik egy kompromisszumos megál­lapodás a klímaváltozás ügyében. A Financial Ti­mes diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta: a hatá­rozattervezet szövege elis­meri, hogy a tudományos bizonyítékok cselekvésre kötelezik az ipari hatalma­kat, és azt is, hogy az ég­hajlati változásokban sze­repe van az emberi tevé­kenységnek. A brit üzleti napilap forrásai szerint a készülő határozat — ame­lyet a G8-csúcs részvevői még megváltoztathatnak — annyiban kedvező az Államoknak, hogy nem­csak a károsanyag-kibo­­csátás csökkentéséről, de az energiaellátási biztonság megőrzésének szükséges­ségéről is szól. Az afrikai országoknak is meg van a saját vélemé­nyük a G8-ak csúcstalálko­zójáról. Az 53 országot tö­mörítő Afrikai Unió (AU) csúcstalálkozóján, a líbiai Szírt városban Moammer el-Kadhafi líbiai vezető felszólította az afrikai or­szágokat, hogy ne koldul­janak a gazdag országok­tól. Az AU-értekezlet hét­fői nyitóbeszédében Kad­hafi kijelentette: „Nincs szükségünk támogatásra és jótékonykodásra. A fej­lesztési segélyekhez rend­szerint megalázó feltételek kapcsolódnak. Az afrikai országok jobban járnak, ha saját erőfeszítéseikre szá­mítanak. A koldulás nem hozhat jobb jövőt Afrika számára, inkább csak nö­veli a szakadékot a nagyok és a kicsik között.” Válság fenyegeti a magyar gazdaságot? A Magyar Közgazdasá­gi Társaság miskolci ren­dezvényének nyitó ülésén Varga Mihály közgazdász úgy vélekedett, hogy jelen­leg a lemaradás és a válság veszélye fenyegeti a ma­gyar gazdaságot. Ebben a helyzetben a kormány vá­laszthat a sodródás, mint negatív forgatókönyv, illet­ve a gazdaságpolitikai for­dulat, mint kívánatos forga­tókönyv között. A költség­­vetési és pénzügyi bizott­ság fideszes elnöke szerint a jelenlegi gazdaságpoliti­ka 2006 utáni alkalmazása — a nemzetközi példák alapján — valutaválsághoz és recesszióhoz vezethet. Varga hangsúlyozta, hogy a sodródás helyett a költ­ségvetési hiány csökkenté­sére, a kamatszint lefaragá­sára, illetve az uniós forrá­sok jobb kihasználására van szükség, de üdvös vol­na a forint jelenleginél gyengébb árfolyama is. Veres János pénzügymi­niszter derűlátóbban érté­kelte a magyar gazdaság helyzetét. Szerinte a viseg­rádi országok között a ma­gyar konvergencia volt a legdinamikusabb, 1997- 2004 között a GDP éves át­lagban 4,1 százalékkal nőtt — tette hozzá. A pénzügy­­miniszter elmondta, a ko­rábbi kisiklás után ismét fenntartható pályára került a magyar gazdaság, a költ­ségvetés hiánya nem nő, hanem a vállaltnál kevésbé csökken. A plenáris ülés elnöki megnyitójában Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke úgy véle­kedett, hogy az EU- csatlakozás utáni egy év­ben kialakult lassulás miatt nem kell ugyan a vészha­rangot kongatni, ám kirob­banó sikerről sincs szó. Az akadémikus a gazdaságpo­litika kapcsán úgy látja: gondot jelent a hitelesség csorbulása. Ennek fő oka, hogy az utolsó három év­ben egyszer sem teljesült a kormány költségvetési hi­ány-előirányzata, holott egy betartható költségvetés összeállítása nem rombolná a hitelességet. További problémát jelent a hazai megtakarítások alacsony szintje, ami erős külső fi­nanszírozási függést okoz. „Ha elfogadjuk, hogy egy ország hitelessége elsősor­ban a költségvetési hiány csökkentésétől függ, elgon­dolkodtató, hogy elérke­­zett-e az ideje az adócsök­kentésnek” — jelentette ki Kádár Béla. Az MKT elnö­ke hozzátette: ha az egyen­súlyi helyzetet kell javítani, miközben a bevételeket a térségi adóverseny miatt nem lehet növelni, nyilván­való, hogy kiadáscsökken­tésre van szükség. A kor­mány ezirányú terveinek részletei viszont még nem ismertek — fogalmazott az akadémikus. Kádár úgy véli, hogy a felzárkózáshoz a források mozgósítására van szük­ség. Mivel jelenleg nem tudni, mi lesz a vége az EU költségvetési vajúdásának — az biztos, hogy a koráb­ban vártnál kevesebb forrás jut Magyarországnak —, a belső forrásokat kell moz­gósítani. Ez a fogyasztási ütem mérséklését, a megta­karítások ösztönzését, a közszféra hatékonyságjaví­tással egybekötött csökken­tését, az adóbehajtás haté­konyságának növelését je­lenti. Kádár hangsúlyozta: azt a kormányzati véleke­dést, amely szerint az adó­­csökkentés hatását a gazda­sági növekedés és az adó­morál javítása ellensúlyoz­za, a nemzetközi tapaszta­latok nem igazolják vissza. Kádár Béla szerint en­nek megfelelően olyan fej­lesztés-stratégiai tervre van szükség, amely a leginkább lemaradó területek gyors felzárkóztatását segíti — ide tartozik a kutatás-fej­lesztés, a csúcstechnológiai védjegyek bejegyzése, az élethosszig tartó képzésben résztvevők arányának és az időskori foglalkoztatás nö­velése. Jelenleg Magyaror­szág az iparszerkezet tekin­tetében — az itt megtelepe­dett multinacionális gépi­pari vállalatoknak köszön­hetően —jól áll, ám fel kell készülni arra, hogy az ázsi­ai konkurencia 5-10 éven belül erre a területre is be­tör. „Romlott a gazdaság feltételrendszere” — véle­kedett a témáról Parragh László, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Bár a kü­lönböző versenyképességi rangsorokban Magyaror­szág pozíciója mindkét irányban változott az el­múlt években, az egyensú­lyi kockázatok tekintetében egységesek az értékelések, s minél frissebb egy-egy elemzés, annál inkább rom­ló tendenciát mutat — fo­galmazott az elnök. Az MKIK vezetője a kormány­zat adóterveivel kapcsolat­ban elmondta: a kamara számításai szerint az adó­változások ugyan 50 milli­árd forinttal csökkentik a vállalkozások terheit, az új minimálbér-rendszer azon­ban 76 milliárdos növeke­dést jelent, így a szféra ter­helése 26 milliárd forinttal emelkedik. Parragh szerint az államnak oktatással, színvonalas társadalombiz­tosítási ellátással, jól mű­ködő nyugdíjrendszerrel, a korszerű termelőeszközök­höz való jutás megkönnyí­tésével, fejlett logisztiká­val, jól működő infrastruk­túrával, alacsony kamatok­kal és megfelelő devizaár­folyammal kell segítenie a gazdaságot. Az oktatás kapcsán hangsúlyozta, hogy míg az oktatási tárca és a kamara együttműködé­sének köszönhetően a szak­képzés jó irányba halad, addig a felsőoktatás elsza­kadt a gazdaság igényeitől, a rendszer önjáró lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom