Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-08 / 28. szám

KOMMENTAR Összecsapások az „Armageddon” övezetben Leállt az élet a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg zárt katonai övezetnek nyilvá­nította a Gázai övezetben lévő zsidó telepeket, hogy biztosítsa az augusztusra tervezett kivonulás nyu­galmát. A döntést azután hozták, hogy összecsapá­sok történtek az izraeli ka­tonák és zsidó szélsősége­sek között, akik ellenzik Izrael tervezett kivonulá­sát a térségből. A kezdeti zavarodottság után egyre egyértelműbbé válik, hogy mit is jelentenek a beveze­tett biztonsági intézkedé­sek és szigorítások. Jelen­leg csak azokat a zsidó te­lepeseket engedik be a kérdéses területekre, akik bizonyítani tudják, hogy a Gázai övezetben élnek. Azok, akik azért érkeznek, hogy tiltakozzanak a zsidó telepek tervezett felszá­molása ellen, már nem léphetnek be. A szigorítá­sokat azután vezették be, hogy az utóbbi napokban erőszakos cselekmények zajlottak a térségben. Amikor zsidó szélsősé­gesek összecsaptak az iz­raeli katonákkal és palesz­tinokkal, egy palesztin ti­zenéves súlyos fej-sérülé­seket szenvedett. A hadse­reg szerint fennállt a ve­szélye annak, hogy az in­cidensek tovább terjedje­nek, és ez éreztethette vol­na hatását az egész térség­ben. A Gázai övezetben élő telepesek azt mondták, hogy ők nem alkalmaznak erőszakot a kivonulás elle­ni tiltakozásul. A térségbe érkezettek viszont a terv keményvonalas ellenzői, ezért fokozták az ellenál­lást. Köztük volt a betiltott arabellenes Kach mozga­lom több tagja is. Ariel Sáron izraeli miniszterel­nök a kemény vonalas akti­vistákat törvényszegőknek nevezte, akik szerinte ki­sebbséget alkotnak az iz­raeli társadalomban. Sáron elrendelte, hogy a bizton­sági erők tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az aktivisták ne tudják meg­akadályozni a kivonulási tervet. Nehéz helyzet alakult hát ki Izraelben, bár szá­mítani lehetett arra, hogy a gázai kitelepítés összecsa­pásokkal kezdődik — és talán folytatódik. 50 nap­pal a gázai kivonulás kitű­zött időpontja előtt máris lezajlottak az első össze­csapások. A katonaság buldózerei leromboltak 11 elhagyott épületet, hogy szélsőjobboldali tiltako­zók ne költözhessenek a házakba. A későn a hely­színre érkező fiatal szélső­ségesek megpróbálták megakadályozni a rombo­lást, összecsaptak az egy­ségekkel, a járművek alá feküdtek, felmásztak rá­juk, és a szolgálat megta­gadására buzdították az iz­raeli katonákat. Elvonszo­­lásuk során mintegy 10 katona és rendőr, valamint egy újságíró megsebesült, egy kiskatona pedig meg­tagadta az engedelmessé­get feljebbvalóinak. Izraelben a rendőrség kijárási tilalmat fontolgat arra az esetre, ha a gázai övezet telepesei tiltakozá­sul le akarnák állítani a közlekedést az egész or­szágban, hiszen erre is van esély, sőt példa is. Egy magas rangú illetékes sze­rint a rendőrség képtelen lesz ellenőrzése alatt tarta­ni a fejleményeket, ha ez megtörténik. Ha a tiltako­zók leállítják a forgalmat a tíz legfontosabb főúton, lehet, hogy egyszerűen el­rendelik a civil lakosság otthonmaradását, tehát ki­járási tilalmat rendelnek el a helyzet kezelhetősége érdekében. A rendőrség még nem tudja, hogy ilyen esetben milyen mértékű lesz a kijárási tilalom, tilos lesz-e lemenni az üzletbe is, vagy csak autóval a munkahelyekre utazni. Az biztos, hogy a rend­­fenntartó erők tehetetlenek voltak a múlt hónapban, amikor a telepesek egy­szerre 40 fontos útkeresz­teződésben leállították a járműforgalmat. Egy másik komoly for­dulat a térségben akkor következett be, amikor jú­lius 1-én az izraeli karha­talom megrohanta Gázá­ban azt a szállodát, melybe mintegy 30 szélsőséges zsidó család és számos fia­tal telepedett be, hogy ma­radásra bírják a kiköltö­zésre ítélt telepeseket. A több száz izraeli katona és rohamrendőr betörte a Palm Beach Hotel ajtóit, és végigjárta a szálloda 140 szobáját, kiráncigálva az épületből a rugdosó és kiabáló telepeseket, akik közül néhányat meg is bi­lincseltek. Az akciót azu­tán lehetett végrehajtani, hogy a hadsereg zárt kato­nai övezetté nyilvánította a szállodát és környékét. A Gázai övezet Izrael általi kiürítése ellen tilta­kozó mintegy másfél száz aktivista, akiknek zöme nem is helybéli, hanem Ciszjordániából érkezett keményvonalas, hetekkel ezelőtt vette birtokba a gazdátlanul álló szállodát, amelyet szögesdróttal vet­tek körül, belül pedig élel­met halmoztak föl. Azzal fenyegetőztek, hogy több tízezer zsidó polgártársu­kat csődítik az övezetbe, meggátolandó a kivonu­lást. A gázai övezeti zsidó telepek mintegy nyolc és fél ezernyi lakója közül — akik pedig szintén ellenzik a kiürítési tervet — sokan elhatárolódtak a szálloda­foglalóktól, miután azok palesztinokra támadtak, és megkíséreltek létrehozni egy vadtelepet a szomszé­dos al-Mavászi palesztin kerületben. Az izraeli hadsereg legújabb közlése szerint újabb zsidó szélsőséges csoportok tartanak a Gázai övezet felé, hogy fokoz­zák a provokatív akciókat. A katonaság ezért körül­zárta a gázai zsidó telepe­ket, hogy megakadályozza lakóik mozgását. „Módfelett aggaszt a do­log” — mondta Ariel Sáron izraeli kormányfő a nevéhez fűződő kivonulási terv ellenzőinek akcióira utalva a Haárec című izra­eli újságnak adott interjú­jában. A miniszterelnök közönségesnek, barbárnak és felelőtlennek nevezte a szélsőséges zsidó ellenál­lókat, akik kockáztatják a közel-keleti békefolyamat sikerét. Alapításunk óta, mély hittel igyekszünk élni ezt az igét. Árva Gyermekek Otthonaként indultunk, és sok éven át ápoltuk, tanítottuk, etettük, ruháztuk, szellemileg erősítettük azo­kat a gyermekeket, akiket az Úr reánk bízott. Azután az idősek gondozását vettük válla­­inkra, és szeretettel, odaadással ápoltuk mindazokat, akiket hozzánk küldött az Úr. Most is folytatjuk ezt a rendkívül fontos szolgálatot. Ma sok lehetőséget tudunk szíves figyelmükbe ajánlani. Elsőként, gyönyörű, falura vagy hegyekre néző öröklakásokat, önellátó 62 éven felülieknek, ahol szervezett kirándu­lásokkal, magyar kulturális programokkal szolgálunk. Akik segítséget igényelnek főzés­hez, takarításhoz, azok nyugodt, patak melletti, csendes Ligonier Gardens nevű lakása­inkat vehetik igénybe. Továbbá, akiknek teljes gondozásra van szükségük, azoknak a Bethlen Otthon nyújt teljes ellátást, szívélyes magyar szeretettel. Bármelyik megoldást ta­lálja megfelelőnek, ígérjük és fogadjuk, hogy kortól anyagi helyzettől, vallási hovatartozás­tól függetlenül hívjuk Ligonierbe. Meleg szívvel fogadunk minden érdeklődőt, személyes látogatót. A Bethlen Otthon több mint 80 éve szolgálja Amerikában élő magyar népünket, és várja Önt is szeretettel ha szolgálatainkra szüksége van, vagy lesz a jövőben. BETHLEN OTTHON 125 Kalassay Drive, Ligonier, PA 15658-8726 Telefon: 724-238-6711 Nt. Bertalan Imre András, igazgató-lelkész E-mail: revimre@bethlen.com Sajtószemle Miről írtak a hazai lapok a múlt héten... 2005. július 8 — No. 28 -ffiSSMlMl — 3 magára a figyelmet, hogy bár kétszázer forintos fize­téséből nem tellett volna luxuscikkekre, mégis köl­tekezett. A Nemzeti Nyo­mozó Iroda másfél évig gyűjtött — titkosszolgálati eszközökkel is — adatokat ellene, a napokban pedig gyanúsítottként hallgatják ki az illetőt és az őt meg­­vesztegetőket a rendőrök. (1. és 6. oldal) Az MSZP, az SZDSZ és az MDF biztosan részt vesz a gazdaság állapotáról kez­deményezett négypárti egyeztetéseken, a Fidesz viszont később alakítja ki álláspontját — írja a Nép­szava. Az MSZP és az SZDSZ szerint jó állapot­ban van a gazdaság, a be­fektetők versenyképesnek tartják, a Fidesz ennek az ellenkezőjét vallja. Az el­lenzéki párt szerint az ál­lamadósság és a költségve­tési hiány is nőtt. (5. oldal) 2005. június 30., csütörtök Rendkívül szigorú feltéte­lekkel, de engedélyezte a Magyar Energiahivatal, hogy az E.On Ruhrgas ki­vásárolja a Mól Rt. föld­­gázellátó, illetve tároló cé­gét — tudta meg a Világ­­gazdaság. A döntéssel még nem zárult le az engedé­lyeztetés, hiszen verseny­jogi szempontból Brüsszel is vizsgálja a tranzakciót. (1. és 16. oldal) legtöbben a dübörgő utcai forgalmat és a lármás szó­rakozóhelyeket kifogásol­ják — írja a Magyar Hír­lap. (1. és 6. oldal) Az államfőválasztás „fias­kója” nem tett jót a két ko­alíciós párt megítélésének. A Szonda Ipsos júniusi fel­mérése ugyanis a Fidesz előnyének figyelemre mél­tó növekedéséről tanúsko­dik. Nemcsak a szocialis­ták támogatottsága csök­kent, hanem az SZDSZ is a parlamenti küszöb alatt maradt a részvételüket ígé­rő biztos pártválasztó vá­laszadók mostani szándé­kai szerint. Az MDF vi­szont, ha az öt százalékot nem is érte el, közel került az SZDSZ-hez. A felmé­rést a Népszabadság ismer­tette. (1. és 2. oldal) 2005. július 1., péntek Teljes a bizonytalanság a közutas szakmában az ed­digi leváltások, illetve a megyei közhasznú társasá­gok (kht.-k) összevonása miatt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igyekszik kicsinyíteni az elbocsátási hullám tényét, a Magyar Nemzet informá­ciói szerint azonban a terü­leti igazgatók azt a felada­tot kapták, hogy július 1- jéig országos szinten ki­­lencszáz fővel kell csök­kenteni a kht.-k létszámát. (1. és 11. oldal) 2005. június 27., hétfő A jelek szerint melléfogott a kormány, amikor úgy ha­tározott: nem a technológia szállítóját, hanem a rend­szer szolgáltatóját választja ki az egységes digitális távközlő rendszer (EDR) kiépítésére — írja a Ma­gyar Nemzet. A lap szerint a közbeszerzési tárgyalá­sokon ugyanis kiderült: mindegyik szolgáltató a Nokiát vonja be alvállalko­zóként. így valódi verse­nyeztetés nélkül költhet­nek el több tíz milliárd adóforintot. (1. és 3. oldal) Bár a távozó államfő au­gusztus elejéig még hivata­lában marad, Mádl Ferenc már hetekkel ezelőtt el­kezdte búcsúját a poszttól. Az elemzők — írja a Nép­szava — egyetértenek ab­ban, hogy miközben a leg­különbözőbb közjogi funk­ciók erodálódtak az elmúlt években, Mádl Ferencnek sikerült fenntartania a köz­­társasági elnöki poszt te­kintélyét. így alapvetően pozitívnak tartják működé­sének mérlegét. (10. oldal) A Medgyessy-kormányhoz képest valamelyest jobban muzsikál a mostani kor­mányzati kommunikáció, a kabinet hirdetési stratégiá­ján ugyanakkor még min­dig van javítanivaló — ál­lítják szakemberek. A vá­lasztásokig összesen két­milliárd forintot szán a kormány intézkedései (és önmaga) népszerűsítésére. A szakértői véleményeket a Magyar Hírlap ismertet­te. (6. oldal) Évente több ezer lakás épülhet, az idén és jövőre összesen 150-200 milliárd forintos beruházás indulhat el, ha teljesülnek a Világ­­gazdaság birtokába került tervezet javaslatai. A szük­séges állami forrás a prog­ram indulásának évében 11 milliárd forint, azt követő­en évente még 750 milliót kell a rendszerbe pumpál­ni. (1. és 3. oldal) Gazdasági szakemberek szerint felesleges köröket fut a kormány az árkom­mandó tervezett felállításá­val: aligha lehet ellenőriz­ni, hogy a kereskedők va­lóban olcsóbban kínálják-e portékájukat az áfac­sökkentés hatására. Kérdés persze, hogy lehet-e politi­kai haszna a bejelentésnek néhány hónappal a válasz­tások előtt - írja a Magyar Hírlap. (1. és 4-5. oldal) A Magyar Nemzet szerint egyes közgazdászok egye­nesen alkotmánysértőnek tartják, hogy az állam köz­vetlen módon akar beavat­kozni a piacgazdaságba, 2005. június 25-i ülése során az Európa Parlament delegációja felhatalmazta elnökét, Doris Packot arra, hogy hivatalos levelekben emlékeztesse a Vajdaság­gal kapcsolatban vállalt kötelezettségükre a szerbi­ai kormány illetékes mi­nisztereit, valamint magát Kostunica kormányfőt is. A delegáció elfogadta azt a javaslatot, hogy egy úgynevezett meghallgatást szervezzen ősszel az Euró­pai Parlamentben, mely a Vajdaság összetett, sokté­nyezős problematikájának nyilvános megvilágítására meghatározva a piaci ára­kat. ( 1. és 11. oldal) 2005. június 28., kedd A Demján Sándor érde­keltségébe tartozó Tri- Gránit és az Euroinvest, valamint az OTP Bank és a Mól konzorciumot alapí­tott a Budapest Airport Rt., tehát a ferihegyi repülőtér privatizációjára — értesült a Világgazdaság. A TriGránit elnöke a lap érte­süléseit megerősítve el­mondta: céljuk, hogy a fe­rihegyi repülőtér a nemzeti tőke kezében maradjon, mert csak így biztosítható Budapest regionális köz­pont szerepének megmara­dása. A cégcsoport szak­mai befektetőnek az olasz Save Spát nyerte meg. (1. és 7. oldal) A Fidesz frakcióvezetője kérte, hogy a kormány tíz hónap múlva ne adja át rosszabb helyzetben az or­szágot, mint amilyenben most van. Áder János azt nem említette — írja a Népszava —, hogy négy éve a Fidesz-kabinet sok nagy horderejű döntést ho­zott az utolsó időszakban, még a választási vereség és a kormányátadás között is. Ilyen volt a lakástámogatás átalakítása és egy több százmilliárdos szociális in­tézkedési csomag. (8. ol­dal) Több tízmillió forintot emészthet fel az SZDSZ-es vezetésű informatikai tárca nyári táboroztatása, ame­lyen fontos szerepet kap a tolerancia és klasszikus li­berális értékek hirdetése — írja a Magyar Nemzet. A tárcának a lap birtokába k»Hilt felhívása szerint a demokrácia és az informa­tika megismertetése mel­lett az a cél, „hogy a fiata­lokat toleranciára, önálló gondolkodásra és nyitott­ságra neveljük”. (2. oldal) Az EU nemcsak az agrártá­mogatásokra áldoz sokat, hanem arra is, hogy ne kelljen fizetnie: a tervek szerint Magyarországon nyugdíjat kapnának azok az idősebb gazdák, akik önként leteszik a kapát. A gazdák visszavonulásának lehetőségével kapcsolatos terveket, elképzeléseket a Népszabadság ismertette. (1. oldal) A taggyűlés döntése értel­mében végelszámolják a győri székhelyű Rába- Motor Gyártó Kft.-t — erősítették meg a Napi Gazdaság információit a cégnél. A Rába-Motor az elmúlt hónapok során el­vesztette piacainak jelentős részét, ezzel párhuzamosan irányul. Mindez joggal te­kinthető annak az európai megfigyelésnek a kezdete­ként, amely január vége, az Európai Parlament vaj­dasági tényfeltáró bizott­ságának kiszállása óta sür­gettek. Mint a januári tényfel­táró küldetés részese, egyúttal mint a Dél-Kelet- Európai Delegáció egyet­len teljes jogú magyar tag­ja örömmel állapíthatom meg a mai rendkívüli ülés nyomán, hogy betölti hi­vatását az Európai Parla­mentnek ez, a Vajdaság ügyében egyedül illetékes több száz milliós adósságot halmozott fel, s gyakorlati­lag fizetésképtelenné vált. Májustól már a bérfizetés is akadozott. (1. és 4. oldal) 2005. június 29., szerda Az irodákban már válasz­tási kampány van — írja a Népszabadság. A lap be­számolója szerint szerve­zik a stábokat, számba ve­szik az elkölthető pénzt, meghatározzák a reklám­kontingenseket, fogalmaz­ni kezdik az üzeneteket. A kereskedelmi tévék, a kampányspecialisták és a politikusok egyelőre job­bára egymás számára al­kotnak stratégiákat. Konk­rétumokról egyelőre keve­set tudni, mint ahogy arról is, hogy a durván 500-600 milliós, legálisnak tartott kampányköltségvetés a két nagy politikai alakzat ese­tében mennyi pénzzel feje­­lődik meg. (1. és 2. oldal) Várhatóan érvényesül a Magyar Gyógyszerész Ka­mara akarata és a törvény­­hozás nem szünteti meg a nem támogatott gyógysze­rek egységes patikai árát. Az Országgyűlésben a hé­ten elfogadott módosító ja­vaslatok szerint ugyanis megmarad a gyógyszertá­rak fix árrése — írja a Nép­szava. Július 1-től csaknem 1200 patikaszer drágul, a vásárlóknak azonban csak akkor kell többet fizetni, ha ragaszkodnak régi gyógy­szerükhöz. (1. és 9. oldal) A parlament által elfoga­dott, az építőipari fekete­munka visszaszorítását célzó törvény kiegészítése­ként várhatóan jövő szer­dán fogadja el a kormány az építőipari adatszolgálta­tásról szóló rendeletet — értesült a Napi Gazdaság. A lap úgy tudja, hogy a szerdán véglegesítendő tervezet az ágazati kollek­tív szerződés mellett az építőipari bértarifa-táblá­zatot is tartalmazza majd. (1. és 4. oldal) Ha a közgyűlés elfogadja, az MSZP listáján parla­mentbe jutott Kapolyi László — a kádári éra eocénprogramjának ipari minisztere, jelenleg milli­árdos üzletember — érde­keltségébe kerül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat tu­lajdonában lévő Kölcsey Televízió — íija a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, hogy Kapolyi László azért vetett szemet a Kölcsey Televízióra, mert 2006-ban egyéni körzetben szeretne indulni, s ehhez szüksége van a médiatámogatásra. (3. oldal) Százmilliós vesztegetési pénzt fogadott el hatósági engedélyek kiadásáért az egyik hivatal munkatársa — írja a Magyar Hírlap. Az illető azzal hívta fel testületé. Ezért bizako­dom, hogy — miután a Vajdaság ügyét tavaly szeptember óta sikerült bevinnünk az európai köz­tudatba — delegációnk a továbbiakban is hozzáse­gíti valamennyi, a tarto­mány ügyében illetékest politikai felelőssége felis­meréséhez és betöltéséhez — nyilatkozta Becsey Zsolt magyarországi EU- nagykövet. Csak így lehet kezelni Vajdaság alapproblémáját: elejét venni etnikai tiszto­gatásnak, bármilyen for­mában jelentkezzék is az. Egységesen háromezer fo­rintra emelkedne a diákiga­zolványok ára — értesült a Magyar Nemzet. Ez azt je­lentené, hogy a közoktatás­ban használt igazolványok ötször, a felsőoktatásban szükséges papírok pedig kétszer annyiba kerülné­nek, mint jelenleg. A drá­gulás oka az, hogy az iga­zolványokat olyan chip­­kártyával látnák el, amely használható lenne a buda­pesti tömegközlekedés igénybevételekor és elekt­ronikus aláíráshoz is. Kér­dés, hogy előbbire mikor van szüksége egy vidéki egyetem diákjának, s egy kisdiák mikor él az elektro­nikus aláírás lehetőségé­vel. (1. és 2. oldal) A magyar közlekedési vál­lalatokat sem hagyta érin­tetlenül az olajár emelke­dése. Mint a Napi Gazda­ság írja, a keretmegál­lapodásnak köszönhetően kevésbé érintett BKV, júli­ustól 5 %-kal emeli tarifáit, ugyanezt szeretnék a Vo­lán-cégek is. A gazdasági tárca az év elején 4,5 szá­zalékos viteldíjemelésről határozott. (1. és 5. oldal) Az egész nap zenétől han­gos plazák zaj szintjét is el­lenőrzi idén először az ÁNTSZ. Eközben több bu­dapesti önkormányzat kö­zös zajkontroll-szövetség­­be tömörülne, mert egyre több a lakossági panasz. A Hiszen csak a történelmi többnemzetiségű jellegé­ben megmaradó és tényle­gesen autonóm Vajdaság tud bekapcsolódni Szer­­bia-Montenegró európai integrációs folyamatába, sőt, megőrzendő sajátos­ságai révén húzóerővé vál­ni ebben a folyamatban. Ehhez időszerű a Vajda­ság politikai napirendjére tűzni egyrészt a rendezet­lensége miatt fenyegetővé vált menekültkérdést, másrészt a kisebbségek arányos képviseletét bizto­sító választási rendszer megteremtését. A közeljö-Nem tudta értékesíteni egykori objektumait, lakta­nyáit, raktárait a honvéd­ség, így a volt bázisok rö­videsen a települések tulaj­donába kerülnek. Közöttük lesz a nemrégiben még az amerikaiaknak átengedett taszári kiképzőközpont is. A kormány még ezen a hé­ten dönthet az átadásról. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Magyar Hírlap­nak azt mondta, hogy mintegy nyolcvan ingat­lanról van szó. (6. oldal) Három hónapon belül visszakerül a Magyar Vil­lamos Művekhez a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. — tudta meg a Népsza­va. A döntés hosszú ideig tartó szakmai vita után szü­letett meg. Figyelembe kellett venni az európai uniós előírásokat is. (5. ol­dal) Az ágazati béremelések alapján tavaly a fémfeldol­gozásban, az élelmiszer-, a gépiparban és a pénzügyi szektorban működő cégek igyekeztek legalább meg­tartani a szellemi munka­erőt. A fizikai dolgozók fi­zetése a szállításban, raktá­rozásban nőtt leginkább. Az egészségügyiek elván­dorlása indokolt, mindenki keresete csökkent — írja a Világgazdaság. (1. és 2. ol­dal) vőben ennek fényében in­tézek nyílt szóbeli kérdést Olli Rehnhez, az Európai Bizottság unióbővítésért (benne a Balkánért) fele­lős tagjához — nyilatkozta Becsey Zsolt. Továbbra is szoros és aprólékos figyelemmel kí­séri az Európai Parlament (EP) délkelet-európai ve­gyes bizottsága, mi törté­nik a Vajdaságban — je­lentette ki a testület veze­tője, Doris Pack Brüsszel­ben. A magyar sajtónak nyilatkozva Pack jelezte, hogy a kisebbségek taná­csát is vezető Vojislav Kostunica miniszterelnök­höz ugyancsak vannak kérdései az EP-nek. Európa „szemmel tartia” Vajdaságot BETHLEN OTTHON „Egymás terhét hordozzátok...” Gál. 6:2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom