Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-02 / 27. szám
July 2, 2005 Last Issue / Utolsó kiadás A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 27 Price $ 2.00 Hogyan kell búcsúzni? Nem tudom, még soha nem búcsúztattam el újságot. Ha körülnézek most a szerkesztőségben, könnyes szemeket látok csak, azokét, akik immár harminc éve itt dolgoztak velem, sokszor éjt nappallá téve, hogy olvasóinknak legyen mit kézhez kapniuk minden héten. A futásnak vége, a gépek leálltak, először harminc év óta. A lap pályafutása alatt sikerült mindent legyőznünk, a rossz időjárástól a kommunisták gáncsoskodásáig mindent, és túléltük azokat. írógárdánk napról napra jelesebb lett, kiváló cikkeikkel kedveskedtünk olvasóinknak. Veszekedtünk a kikézbesítő postával, hogy előfizetőink időben megkapják az újságot. Sajnos azonban minden a végére ér előbb utóbb. Az indulásnál laptulajdonosunk, Vörösváry István már úgy kalkulálta a lap futBúcsúzunk! tatását, hogy minden deficitet a sikeres nyomdavállalatunk fedez majd. így is volt ez hosszú ideig, csak így tudtunk fejlődni, egy kőnyomatos újságból előteremteni a nyugati emigráció legszebb, színes újságját. Az évek múltak, a deficit nőtt és elérkezett egy olyan pontra, amelyet már a nyomda sem tudott pótolni: a kiadások messze meghaladták a bevételt. Az esetleges lap-árakat és a hirdetéseket már nem lehetett emelni, az olvasók ezt világosan tudtunkra adták amikor két dollárra emeltük egy lap árát. Torontó, Kanada és az USA magyarjai ezt soknak találták, ámbár fogcsikorgatva kifizették a lap árát és előfizetését. Tovább emelni nem lehetett! Be kell zárni a lapot. 55 év után bizony ez nem könnyű. Nincs több korai kezdés, ingyen túlóra, idegeskedés, hogy a cikkek időben megérkezzenek a kiadóba, nincs szükség többé a lelkes kis csapatra, amely kipostázza, zsákolja a lapot minden héten és szállítja azt a rendeltetési helyére, és nincs többé telefonhívás, hogy apróhirdetéseket vegyünk fel lakáskiadásra, vagy éppen házasságot keresők részére. Az iroda kihalt, prés, csak az emlékek délibábja kereng a kopott falak között. Néhanéha be be látogatunk, hogy a levelezésekre válaszoljunk, de ez is elmarad nemsokára. Vége van egy lapnak, — élt 55 évet! Kedves olvasóink, előfizetőink, támogatóink! Köszönjük szívünk mélyéből, hogy velünk voltak, együtt ettük az emigráció kenyerét és mi arról beszámolhattunk Önöknek. Most nyugdíj vár ránk, más elfoglaltságot kell keresnünk magunknak. De legyen az akárhogy, lapunkat és annak olvasóit nem tudjuk feledni, Önök velünk lesznek életünk hátralévő részében is. A viszontlátásra a különböző magyar rendezvényeken, bálokon, irodalmi esteken, ahol továbbra is találkozni fogunk Önökkel, kedves olvasók. Búcsúzunk, — könnyes szemmel, — a viszontlátásra! Gaal Csaba, főszerkesztő Blair békíti Európát Chirac és Blair az európai biztonságról tárgyalnak „Szenvedélyes Európapárti vagyok, mindig is az voltam” — biztosította az Európai Parlamentet a brit kormányfő, aki e héten veszi át az EU soros elnökségét. Mintegy húszperces felszólalásában a kormányfő békülékenyen igyekezett vázolni a következő soros brit elnökség célkitűzéseit. Noha bírálóira — a büdzsékudarcért őt hibáztató Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfőre, a leköszönő soros EU-elnökre és Ger-Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szaúdi vezetőkkel tárgyalt azt követően, hogy bírálta a sivatagi királyságot, amiért késik a demokratikus reform. Rice emellett három bebörtönzött ellenzéki szabadon engedését sürgette. A találkozó után így jellemezték megfigyelők a június 22-i Saron-Abbász találkozót. Két ciszjordániai város — Kalkilija és Betlehem — ellenőrzésének átengedéséről, illetve a bebörtönzött palesztinok szabadon engedéséről volt szó a találkozón, ezt szerette volna Abbász kiharcolni a paleszánoknak. Még szóba került 26 ezer palesztin munkás és 13 ezer kereskedő mindennapos belépésének engedélyezése is a zsidó állam őrületére, valamint az Izrael és a Gázai övezet cözötti határátkelők hosz>zabb nyitva tartása, melynői Sáron egy jottányit nem íngedett. A csúcstalálkozó után Abbász, távozva a rezidenciáról, nem tartotta meg ervezett sajtóértekezletét, nanem — csalódottságának eleként — Ahmed Koréi nalesztin miniszterelnököt nízta meg a sajtó tájékozhard Schröder német kancellárra — név nélkül utalva kifejtette: nem sértegetésekkel kell vitázni Európáról. A korábban neki szegezett vádakra válaszul arról beszélt: nem a szabadpiaci és a szociális Európa közötti vitáról van szó. A szociális és a gazdasági Európának egymást kell támogatnia. A munkáspárti politikus azt mondta: „Soha nem fogadnék el egy olyan Európát, amely egyszerűen egy gazdasági piac”. A Abdullah koronaherceg, az ország de facto vezetője azt mondta, hogy a szaúdi nép hivatott eldönteni, hogyan haladjanak a reformok. „A három ellenzéki sorsa pedig a bíróságokon múlik, és a kormány nem tud közbeavatkozni” — tette hozzá. Condoleezza Rice hatátatásával. Koréi szerint egyetlen esetben sem kaptak pozitív választ, még azokban a kérdésekben sem, melyekben pedig döntést vártak. A találkozón Sáron garanciákat akart kapni a palesztin féltől arra, hogy nem nyitnak tüzet a Gázai övezetből augusztus közepétől kivonuló izraeliekre, és az izraeli katonaság távozása után nem ragadhatják magukhoz a hatalmat a térségben. A tárgyalás másnapján Izrael felújította a „célzott likvidálásokat” a palesztin lakosság ellen. Gideon Ezra közbiztonsági miniszter a hadsereg rádiójában „minden eszközt megengedhetőnek” nevezett az Iszlám Dzsihád elnevezésű palesztin szervezet semlegesítésére. Ariel Sáron kormányfő februárban függesztette fel a terroristaként kiszemelt palesztinok megölésének szociális modellről mindamellett azt mondta: miféle modell az, amely 20 millió európai munkanélkülit jelent? Blair tagadta, hogy a legutóbbi EU-csúcson rajta múlt volna a költségvetési megállapodás. Ő az első brit vezető — mondta —, aki egyáltalán hajlandó tárgyalni a Londonnak járó különleges visszatérítésről (jelenleg egyébként évi 5,3 milliárd euró). Szavai szerint London törekszik a rozott hangnemben szorgalmazta a demokratikus reformokat az arab világban. Szaúdi látogatása előestéjén, Egyiptomban azt mondta: a szabad választástól való félelem többé nem igazolhatja a szabadság megtagadását. Rice demokratikus változásokat sürgetett Mubarak elnöknél is, az ellenzéki csoportokat pedig arra szólította fel, hogy mondjanak búcsút az erőszaknak. „Hatvan éven át országom, az Egyesült Államok a demokráciával szemben a stabilitásra helyezte a hangsúlyt a Közel- Keleten. Ezzel egyik célunkat sem értük el. Most más irányt veszünk, támogatjuk a népekdemokíatikus vágyait. Amikor demokráciáról beszélünk, az alatt azt értjük, hogy a kormágyakorlatát, miután tűzszünetben állapodott meg Mahmud Abbász palesztin elnökkel. Egy magas rangú izraeli katonai parancsnok jelezte: az izraeli hadsereg nem tanúsít tovább önmérsékletet az Iszlám Dzsiháddal szemben. A Dzsihád elleni legújabb nagyszabású razzia június 23-án indult a szervezet 52 tagjának őrizetbe vételével. Izrael légi csapásokat is kilátásba helyezett a Gázai övezetben arra az esetre, ha a palesztinok megpróbálnák akadályozni a területről történő kivonulást. Eival Giladi, a miniszterelnöki hivatal illetékese szerint „ha a nagy pontosságú támadások nem lesznek elegendőek, olyan fegyverzetet — helikoptereket és repülőgépeket — is bevethetünk, amely nagy járulékos pusztítást végez, és komoly veszélyt jelent a környéken élőkre nézve”. költségvetési megállapodásra, a versenyképesség fejlesztésére, s arra, hogy tető alá hozza a Bolkensteinirányelvet és a munkaidődirektívát. (Blair mindkettőben a legliberálisabb állásponton van.) Miközben az unió vezetői újabban visszafogottan nyilatkoznak az EU további bővítéséről, Blair szerint ebben „nem veszélyt kell látni, mintha olyan nulla összegű játszma volna, amelyben a régi tagok nyok garantálják polgáraik alapjogait, például a szólásszabadságot, a gyülekezés, a vallásgyakorlat, a gyerekek — lányok és fiúk — iskoláztatásának szabadságát, és azt a szabadságot is, hogy éjszaka ne kopogjon az ablakon a titkosrendőrség. Eme jogok garantálása minden kormány kötelessége” — fejtegette a Bush-kormányzat új közelkeleti doktrínáját Rice. A külügyminiszter méltatta Mubarak elnököt, amiért első ízben lehetővé teszi szeptemberben az elnökválasztást — amelyet az ellenzék egyébként áldemokráciának nevez. Figyelmeztetett azonban, hogy egy idő után meg kell jelennie a jogállamnak, és fel kell hagyni a rendkívüli rendeletek útján történő kormányzással. Rice beszédében arra is utalt, hogy szakítva az évtizedes amerikai gyakorlattal, nem fogadja el az arab rezsimek érvét arról, hogy a demokráciával az iszlámisták befolyása megnövekedne. Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy a demokratikus játékszabályokat elfogadó iszlámista erők részt vehessenek a politikai életben. Az iszlámisták népszerűsége azonban a Közel-Keleten komoly dilemmát jelentene Washingtonnak. Egy szabad választással mindenképpen előretörnének az egyiptomi Iszlám Testvériséghez hasonló csoportok, de az ő elképzeléseik nagyon is távol állnak Amerika demokrácia-felfogásától. Ezért is fogalmazott úgy Rice, hogy a változásnak nem egyik napról a másikra kell bekövetkeznie — amit különösen a stratégiai szövetséges, a vallási-konzervatív monarchia által kormányzott Szaúd-Arábiában értékeltek. vesztenek, ahogy az újak nyernek, hanem egy rendkívüli, történelmi lehetőséget a nagyobb és erősebb unió építésére”. Külön kiemelte az EU kötelezettségeit Horvátországgal és Törökországgal szemben (miközben az előbbieket főleg éppen a britek tartják parkolópályán.) A Blair által nyitott vitában felszólaló Szájer József EP-képviselő (Fidesz) egyetértett Blair programjának fő irányaival, de szerinte a mezőgazdasági támogatás reformját a belső egyenlőtlenség felszá-Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok mentőövet dobna a terroristáknak azzal, ha menetrendet szabna az amerikai katonák iraki kivonulásának. A Pentagon vezetője a szenátus katonai bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy tévednek azok, akik arról beszélnek, hogy Amerika vesztésre áll Irakban. Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke úgy fogalmazott, hogy katasztrofális következménnyel járna, ha az amerikai katonák a feladat elvégzése előtt távoznának Irakból. molásával kell kezdeni: „kapja meg a lengyel, a magyar, az észt paraszt is azt a támogatást, amely az osztrák, francia és brit társának jár”. Ennél élesebben fogalmazott Tabajdi Csaba, úgy vélve: „a mezőgazdaság finanszírozását át kell gondolnunk, és Tony Blair támadását keményen vissza kell vernünk. Ha nem lesz rá elegendő forrás, nem tudjuk megvédeni az európai gazdákat, és félő, hogy hamarosan nem lesznek európai termékek a boltokban, mert kiszorítják azokat a brazil és kínai áruk.” A minisztert és a katonai vezetőket a meghallgatáson az iraki kilátásokról faggatták a szenátorok, akik között többen hangot adtak elégedetlenségüknek az utóbbi időben az iraki fejlemények alakulása miatt, illetve felrótták, hogy a kormány rózsás képet fest a tényleges helyzetről. Chuck Hagel befolyásos republikánus párti szenátor például úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok vesztésre áll Irakban, George Bush amerikai elnök kormánya pedig elszakadt a valóságtól. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti Donald Rumsfeld (folytatás a 2. oldalon) Szaúdi vezetőkkel tárgyalt Condoleezza Rice Condoleezza Rice A mézesmadzag és a bot politikája Rumsfeld nem akar kivonulni Irakból KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 247.61 HUF 1 USD (Amerika) = 204.90 HUF 1 CAP (Kanada) = 166.26 HUF ♦ Ottawa. — Számos egészségüggyel foglalkozó kutató — köztük három kanadai — 436 millió amerikai dollárt kapott a Gates Alapítványtól abból a célból, hogy fékezzék meg a fejlődő országokat sújtó járványokat. ♦ Fort Bragg. — George Bush amerikai elnök a Fort Bragg-i katonai bázisról beszédet intézett az Irakban szolgáló katonákhoz és az amerikai nemzethez. A beszéd az elnökre nehezedő és napról-napra fokozódó nyomás kényszerére hangzott el, ugyanis a lakosság egyre felháborodottabb az elhúzódó iraki invázió miatt. ♦ Szófia. — A bulgár szocialisták tárgyalásokba kezdtek mindazon pártokkal, amelyek eddig a velük szembeni ellenzéket képviselték. Akár kompromisszumok árán is szeretnének egy olyan erős koalíciót létrehozni, amely biztosítéka lehetne a térség Európai Unióba történő terelésének. ♦ Kabul. — Az afganisztánt megszállva tartó amerikai csapatok újabb invázióba kezdtek Dél-Afganisztánban abból a célból, hogy visszaszerezzék a térség feletti ellenőrzést, az egyre gyakoribbá váló ellenakciók megfékezésére. Egyöntetű a megállapítás, hogy Afganisztánban is az irakihoz hasonló ellenállásra lehet számítani. ♦ Bukarest. — Romániában újabb csatát nyertek a verespataki aranybányászatot ellenőrző környezetvédők, de a kitermelésben érdekelt fél fellebbez. A gyulafehérvári ítélőtábla újból, régészeti védettség alá helyezte a római leleteket rejtő Kimyik-hegyet. ♦ Ottawa. — Immár fél éve annak, hogy az emlékezetes szökőár több száz települést pusztított el az Indiai óceán térségében. Ezen idő elteltével a kanadai kormány mindössze két szerződést írt alá a újjáépítéssel kapcsolatos tervezetek közül. ♦ Pozsony. — Az uniós csatlakozás óta csaknem ezer magyarországi kis- és közepes vállalkozás települt át legálisan Szlovákiába. Ennek okai az alacsony közterhek, az olcsó munkaerő, valamint az, hogy a letelepedő cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, osztalékadó pedig nincs. ♦ London. — Tony Blair brit miniszterelnök hangsúlyosan figyelmeztette az Európai Uniót, hogy haladéktalanul modernizálnia kell intézményrendszerét, mert máskülönben gazdasági önkényrendszemek, illetve szocialista modellnek minősül. ♦ Kabul. — Két talib vezetőt és több tucat ellenállót fogtak el a Dél-Afganisztánban kirobbant összecsapások alkalmával. Az afgán védelmi minisztérium szóvivője, Zahir Marad elmondása szerint a két talib vezető Mullah Dadullah és Mullah Brader. ♦ Ecuador. — Több ecuadori börtönlakó a csuklójánál és a bokájánál fogva fakeresztre szögeztette magát a szegényes ellátás és a túl hosszú rabság ellen tiltakozva. ♦ Ottawa. — A legfrissebb kanadai felmérések alapján a kanadai állampolgárok 72 százalékának kedvező véleménye volt Amerikáról. Ez a szám azonban alaposan megcsappant, s ma már mindössze az összlakosság 59 százaléka osztja a fentebbi véleményt. ♦ Budapest. — Hosszú időn keresztül borzolta a kedélyeket az a büntetőeljárás, amelyet Cserni bíró kezdeményezett koholt vádak alapján M. Szabó Imre ellen. A Székesfehérvári Városi Bíróság a napokban minden vádpontban felmentette M. Szabó Imrét. Az ominózus eset figyelmeztető, mert bármikor, bárhol, bárki ellen megismétlődhet, idézve az 1950-es éveket. Mailed: June 29, 2005
