Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-01 / 1. szám

12 oldal — Magyarság — (No. 1) — 2005. január 1 Most érkezett! Korlátolt számban kapható újra ez a szebbnél szebb magyar-nótákból álló felvétel, melyet Dr. Sigmund István, szerzett. A felvételt a leghíresebb ma­gyar énekesek és zenészek készítették A kazetta kapható a Kanadai/Amerikai Magyarságnál, áxa $10+$2 portó, =$12.00 Amerikában az ár ugyanaz, de amerikai dollárban. Kérjük csekkét/Money Order-jét küldje be szerkesztőségünkbe: 74 Advance Rd, Etobicoke, On. M8Z 2T7 Canada A daloló mesemondó turnéja Kanadában Mártonffy Miklós előadóművész első kanadai vendégszereplését nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták a magyar közös­ségek Torontóban, Hamil­­tonban, Oshawában, Otta­wában és Montreálban. Mártonffy Miklós fan­tasztikus zongoraművé­szete, amely szervesen összefonódik balladás, éneklő-mesélő előadói stílusával, pillanatok alatt magával ragadta hallgatóit, akik nem egyszer vele együtt dúdolták az ismert dallamokat, sokszor köny­­nyes szemekkel. A Magyar Házak összefogása meg­mutatta, hogy a kanadai magyarságnak igenis igé­nye van a nemzeti hang­vételű hazafias magyar rendezvényekre. Senki előtt sem titok, hogy a kedvelt Kincsem Rádió, „www.kincsemradio.hu”, amelyben Mártonffy Mik­lós az éjszakai kávéház című műsor vezetője és szerkesztője, valódi nem­zeti kultúrértékeket kép­visel. Toronto: Nem fogok vetekedni a Kanadai Ma­gyarságban megjelent elem­zéssel, amely mesteri tollal mutatta be Mártonffy Mik­lós előadásának művészetét, de szeretném tudatni a torontói magyarsággal azt, hogy nem sikerült az el­lenszervezőknek — bár­milyen csúnya módszerek­kel próbálkoztak — bere­keszteni Mártonffy előadá­sát. Nem látszik e érdekes­nek az a tény, hogy éppen november 13.-ra adták ki a Karib szigetekről származó néger, marihuána élvez barátainknak a Ko , Jakab Alpár Montrealban november 21.-én két fellépése volt a művésznek. A Magyar Otthonban kora délután az idős magyarok részére Mák Aranka szervezésében és este a Magyarok Szociális Klubjában Keresztes Imre és Szucsán Dóra szerve­zésében, ami igazi mulat­sággá alakult Mártonffy profi játékának és az örök­zöld melódiáknak köszön­hetően. Köszönjük Mártonffy Miklósnak, hogy eljött hozzánk, hogy elhozta hozzánk feledhetetlen szakmai tudását, barát­ságát és nemzeti szellemét, amely fellépésével bera­gyogta mindennapjainkat. A turné szervezője és vezetője, Török Erzsébet volt. A sok érdeklődő miatt még a helyszínt is meg kellett változtatni. Egy évvel ezelőtt hagyo­mányőrző szándékkal ren­dezték meg az első Magyar Estet a buffalói Medaille College-ban. Azóta a szer­vező házigazda szerepét egy-egy CTP (Calasancitus Training Program) diák kapja majd minden évben, aki az idén Koós-Hutás Gergely MBA (Master of Business Administration) szakos hallgató volt. Nagy sikernek örvendett a második Magyar Est Buffalóban. A rendezvény házigazdája, Koós-Hutás Gergely ugyanis nagyon jó szervezőnek bizonyult, s már hónapokkal a nagy esemény előtt előkészített mindent. A Medaille Col­lege néhány szervezetével karöltve — mint a Mul­ticultural and Diversity Office, a Residence Life vagy az International Ad­­vencement Office — nagy­sikerű magyar estet ren­dezett. Természetesen a diáktársak is kivették a részüket a munkából, így például Berki Andreának köszönhetően valódi hazai gulyás, kalács, lángos és pogácsa várta a magyar kultúra előtt tisztelgő vendégeket. A college hazánkat reprezentáló estje nem csupán a magyar ajkúaknak nyújtott kellemes szórako­zást, hanem azoknak is, akiknek Magyarország gazdag kultúrája eddig ismeretlen volt. A szer­vezők ugyanis arra helyez­ték a fő hangsúlyt, hogy hazánk kultúrájának néhány morzsáján keresztül bemu­tassák, hogy milyen gyöke­rek kötnek össze bennünket távol az óhazától. Az est folyamán kide­rült, hogy Gergely és társai kitűnő munkát végeztek, ugyanis a műsor néhány pillanata felejthetetlen élményt nyújtott az ameri­kai és a magyar közönség­nek egyaránt. Ilyen volt például Szadeczky-Kardoss Csilla és Komáromi András néptánc előadása, melyet az amerikai fiatalok csodálva néztek végig, majd a szűnni nem akaró vastaps is tük­rözte a valódi sikert. Ám a buffalói magyar hallgatók nemcsak a prog­ramok összeállításában jeleskedtek, hanem kitűnő reklámkampányt is folytat­tak a rendezvények előtt. Ezt leginkább az egybe­gyűltek létszámán lehetett lemérni, ugyanis a várt 50 néző helyett több mint 130 érdeklődő tolongott a kapu előtt, így az utolsó pillanat­ban még a helyszínt is meg kellett változtatni. A műsort a mintegy 150 fő befogadá-Hét meg egy szem mazsola „Gyertek el még egyszer” szólt a meghívás az ottawai Magyar Ház vezetőségétől Koós-Hutás Gergely sára alkalmas Lecture Hall­ba helyezték át. A program a Panoráma Képkiállítás ünnepélyes megnyitójával vette kez­detét, melyen B. Nagy Ferenc méltató szavait hallhatták az egybegyűltek, majd Berki Andrea és Bukta Béla műsora töltötte ki a következő félórát, akik a magyar történelemről és az emigrációról beszéltek. Az est csúcspontja a már említett néptáncbemutató volt, mely jogosan vará­zsolta el a közönséget, amit egy kevésbé misztikus téma, a magyar turizmusról szóló előadás követett. Ám Dr. Ruszinkó Ádám elő­adása sok érdekességgel és újdonsággal szolgált Ma­gyarországról. A műsort a Kérdezz-Felelek című játék zárta, melyen egyenesen az óhazából érkező ajándékok találtak gazdára. A rendezvény határozot­tan elérte azt a célt amit kitűztek a fiatalok, vagyis hazánk kultúrájának megis­mertetését egy másik kon­tinensen élőkkel. Ezt az előbb említett zárójáték is kristálytisztán mutatta, a közönség soraiból ugyanis sikerült valakinek felsorolni három magyar Nóbel-díjast. Dr. Forgách Péter szem­orvos segítette a diákok munkáját, erkölcsi, anyagi és szellemi támogatásával. Dudás Éva A hetes számnak mindig volt valami tréfás jelen­tősége, erre utalnak az e számmal kapcsolatos szó­lás-mondások, mint pl. hetesével jár a gonosz, heten vannak, mint a mar­­kotai ördögök, ritka, mint hétben a vasárnap stb. Az alanti hét mulatságos esetek valódiságáról nem sikerült bizonyítékokat szereznem — nem is igen kajtattam utána —, s így i.t. Ol­vasóim döntsék el hihetőek­­e vagy csupán kitalált csacskaságok. A B.Z. nevű bulvárlap „Hét bolond történet a világ minden tájáról” címen közölte az alanti sztorikat, amelyeket eggyel megtoldottam... ♦ London egyik külváro­sában egy idős dáma ri­adóztatta a tűzoltóságot, mert Derwal nevű imádott kandúrja felszaladt a fára és egyszerűen képtelen volt lecsalogatni. Kora reggel óta rimánkodott neki, mind­hiába. A telefonhívásra a mentőosztag emberei azon­nal kivonultak és létra segítségével lehozták az ágak közül az engedetlen makacs macskát. A boldog­ságtól repeső hölgy hálából teával, süteménnyel ven-Kiss Zoltán dégelte meg a derék legé­nyeket, akik megköszönték a figyelmességet, majd beültek a rohamkocsiba és kitolattak az udvarból. „Curukkolás” közben azon­ban véletlenül keresztülhaj­tottak a kocsi mögött téblá­­boló cicuson, és bizony alufólia vastagságúra vált a cicuka, pontosabban mond­va, freskó lett belőle. Sze­gény asszonyság azóta vigasztalhatatlan, bánatában idegcsillapitókon él. Új macska nem kell neki „csak a cirmos, a régi”. ♦ Honkongban az Adóhi­vatal ellenőrei eljárást indítottak a honkongi fil­harmonikusok egy tagja ellen. Az örökké gyanakvó tisztviselőknek feltűnt, hogy a zenekar program­füzetében gyakran fordul elő egy név, melyet az adófizetők nyilvántar­tásában eddig nem sikerült megtalálni, s ebből nyilván­valóvá vált, hogy az illető polgár mindeddig egy árva garas adót sem fizetett. A szóbanforgó gyanúsítottat egyébként Wolfgang Ama­deus Mozartnak hívják. A honkongi adóellenőrök különben épeszű férfiak, legalábbis ők annak tartják magukat. ♦ Detroit városában két revolveres gengszter tört be egy nagyáruház ajtaján. Egyikük pisztolyával sakk­ban tartotta a pénztárnál sorban álló vevőket, és harsány hangon elordította magát: — Aki megmoccan, lelövöm! — Mindenki megdermedt a rémülettől. A gazfickó ideges ember lehetett, mert izgalmában beledurrantott az üzlet belseje felé tartó cim­borájába. A kiérkezett rendőröknek így a sebesül­tet sikerült elfogniuk, a lövöldöző azonban elsze­­lelt. — A semminél ez is jobb. — Mondotta az őr­mester, miközben a meglőtt gazembert begyömöszölte (Németország) a „rabomobilba”... ♦ Miután szerencsém volt Victoria fővárosában körül­nézni, örömmel olvasom az onnan érkező híreket, mint pl. azt, hogy nemrég rend­kívüli házasságtörésre ke­rült sor Melbourneben. Egy Mitch Hallen nevű polgár azzal vált nevezetessé, hogy nőül vette Sony márkájú Tv-készülékét. Az ünne­pélyes ceremónia nem kis derültséget keltett barátai körében. Egy ref. tiszteletes adta áldását a furcsa frigy­re. Mr. Hallen az ismert nászinduló hangjai kíséreté­ben fogadott örök hűséget (hülyeséget) ricsajdobozá­nak, s a házasság szim­bólumát, egy jegy-gyűrűt helyezett a „zajláda” tetejé­re. Később az újságíróknak nyilatkozva kijelentette: — Az én Sonym soha nem beszél vissza, mint egy raplis feleség, s így nálam nem fordulhatnak elő kínos családi perpatvarok. — A férj — Mr. Mitch Hallen — egyébként teljesen ép­eszű. Csak én kérdezem magamban, akkor ki a hülye...? ♦ Egy török földmíves a nagy melegben szántás közben nyitva felejtette száját, s hogy, hogy nem, bekapott egy nagy, szőrös bögölyt. Úgy megijedt, hogy rögvest lenyelte a beste brungót (táj szó), berohant a házba, előkapta a féregirtószert tartalmazó fiaskót és hatalmasat húzott belőle. Néhány pillanat múlva összeesett, szeren­cséjére azonban a szomszéd kihívta a mentőket, akiknek még idejében sikerült kiöb­lögetni a paraszt bendőjét. A jegyzőkönyv szerint azért ivott a rovarirtóból, mert attól tartott, hogy a beste dogáncs (táj szó) hamarosan elszaporodik pucorjában (tájszó.) A török különben szomszédai szerint nor­mális. Igaz az is, hogy a bégények (tájszó) valóban rendkívül gyorsansokasod­nak. Éppen úgy, mint a törökök... ♦ Egy vidéki nyolcemele­tes szálloda menedzsere megbízást adott a helyi liftkarbantartó vállalatnak, hogy a hotel egyetlen felvonóját takaríttassa ki egyik emberével. A derék férfiú ki is ment a helyszín­re és négy nap után jelen­tette a főnökségnek, hogy feladatát korrektül teljesítet­te. Amikor fölöttese meg­kérdezte, miért tartott ilyen soká a pucolkodás, a szor­galmas legény elmondta, hogy minden emeleten talált egy „lift” feliratú ajtót, megnyomta a gombot és a megjelenő felvonót gondosan felmosta, a padlót felvikszelte, a falakat is letörölgette, a tükröket kiglancolta, vagyis alapos munkát végzett, s ez bizony sok időt vett igénybe. Ter­mészetesen ez a fajankó is éppen úgy normális, mint a többi angol. Kivándorolt Ausztráliába és szép kar­riert csinált: a narumai Köztisztasági Hivatal veze­tője lett. ♦ Mivel színes, gazdag képzelőerővel áldott meg a sors, elfog a röhöghetnék, ha arra gondolok mit érez­hették a zsiványok, amikor tüzetesebben szemügyre vették zsákmányukat. Ham­burgban ugyanis egyik éjszaka gazfickók feltörtek egy rakodóállomáson vesz­teglő tehervagont, s négy hatalmas ládát vittek ma­gukkal, melyekben NIKE márkájú sportcipők voltak elcsomagolva. Reggel aztán kiderült, hogy a dobozok­ban valóban tornacipők sorakoztak, csak éppen nem párosával, hanem egytől egyig ballábasak. Ezek ugyanis bemutatásra voltak előkészítve. A tolvajok most azon törik fejüket, hogy tudnának olyan fél­lábú vevőkre találni, akik­nek a jobblábuk hiányzik. Nem könnyű feladat... termet a Magyar Házban, hogy a magyarországi művész előadása alatt nem egyszer berezegtek a falak a bérlők őrjöngő zenéjétől. A történelem is bizonyítja, hogy a magyar a saját rovására is vendégszerető, de ami sok az sok! Mártonffy Miklós mind­ezeket a nehézségeket áthidalta meggyőződésével és mesteri előadásával. Álló taps, könnyek és mosoly. Ennél nagyobb jutalom nem érheti a művészt, aki művészetével a Hazáját és a világ magyarságát szol­gálta. Jakab Alpár és a Melodi zenekar támogatta Őt a jókedv elővarázsolá­­sában. Hamiltonban a Szent Elizabeth Villageben Már­tonffy Miklós az idős bent­lakóknak jótékonysági koncertet adott. A sok szeretetet sugárzó rendez­vényt Katica Smith-Pataki rendezte Erzsébet igaz­gatónővér és Mária főnő­vér jóváhagyásával. Oshawában és Otta­wában egy-egy olyan Ma­Búcsúpercek Bojtár Terézia asszony házában (balról az első) A Hamiltoni St. Elizabeth Village nézőinek énekel Mártonffy Miklós Gábor Áron, az ottawai Magyar Ház elnöke Mártonffy Miklóssal gyár Ház működik, ami­lyennek a mi torontói há­zunkat is látni szeretném. Tiszták, takarosak és vég­telenül vendégszeretők. Mindkét helyen éreztük, hogy vártak reánk. November 20.-án az ottawai Magyar Ház ki volt díszítve, az asztalok megterítve piros-fehér-zöld színekben. A színpadon egy jól felhangolt, kiváló minő­ségű zongora várta a mű­vészt. Az előzetes koncert már megtörtént a zongora kipróbálásával. Polgár József alelnök feleségével, Judittal és Kovács Tibor pénztárossal méltó kedves­séggel fogadta csopor­tunkat. Az előadás felülmúlta várakozásaikat. Ez egy ünnep volt, amely a mindig megható magyar himnusz­­szál kezdődött. Nagy siker volt. Mártonffy Miklóst nem akarták leengedni a színpadról. Nagysikerű Magyar Est Buffaloban Márai Sándor: Ami a naplóból kimaradt (1953—1954—1955) A nagysikerű sorozat legújabb könyve, mely felöleli az 56-os forradalom előtti időket, melyet a bölcs író jegyzetei alapján ismerhetünk meg. Ez a könyv méltó folytatása a korábban már megjelent sorozatnak. A könyv ára $20.00 + $3.00 posta = $23.00 Amerikában és máshol a világban az ár és portó ugyanaz, DE USA dollárban. Kérjük a csekket / Money Ordert a CODEX CANADA nevére kiállítani. Megrendelhető a Kanadai/Amerikai Magyarság könyvosztályán az összeg előzetes beküldésével: 74 Advance Rd., Etobicoke, Ontario, M8Z 2T7 Canada Ajándékozza szeretteinek a magyar irodalom legszebb remekeit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom