Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-03-19 / 12. szám

Magukra maradt magyarok Amikor 1840-ben az országgyűlés törvényerőre emelte az önkéntes örök­­váltság lehetőségét, két alapvető feltételt szabott a jobbágyterhek megszün­tetéséhez: Egyrészt a job­bágy akaratát és anyagi lehetőséget, másrészt a földesúri hozzájárulást. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy ezen a módon több évtizedet vagy évszá­zadot venne igénybe a jobbágyság felszabadulása. Gyorsabb megoldásra volt szükség, biztosítani kellett az anyagi feltételeket, s kötelezővé kellett tenni, hogy a földesúr ne szegül­hessen ellen. Mindehhez az 1848. márciusában kirob­bant forradalom teremtette még a feltételeket. Ám azt is el kellett dönteni, hogy mit lehet megváltani, mi az örökváltság tárgya. A jobbágy állapotának legfontosabb megkülönböz­tető vonása személyi és dologi jogainak csonkasága volt. Ahhoz, hogy szabad ember, másokkal egyenlő állampolgár és szabad tulajdonos lehessen, ezeket kellett megszüntetni. Az 1848. április 11.-én szen­tesített törvények fő célki­tűzése ennek megvalósítása volt. A birtoktulajdonlás jogának 1844. évi kiter­jesztése a jobbágyokra már felszámolta azokat a kü­lönbségeket, amelyek a jobbágy személyi jogait a Az izraeli külügyminisz­ter a mintegy félórás meg­beszélés után hangsúlyozta: jó kapcsolataik vannak Magyarországon mind a kormánnyal, mind az ellen­zékkel, és szeretnének mindent megtenni a két ország és a két nép kapcso­latainak erősítéséért. A közel-keleti békefo­lyamatról és az antisze­mitizmus kérdéséről is szó esett az izraeli külügymi­niszter és Orbán Viktor megbeszélésén szerdán Budapesten, amelyen a Fidesz elnöke közölte: Izrael partnerként számíthat pártjára a térség stabilizálá­sáért tett erőfeszítésekben. Szilvan Salom, aki Iz­raelben miniszterelnök-he­lyettesi posztot is betölt, kedden érkezett Magyaror­szágra kétnapos hivatalos látogatásra Somogyi Ferenc külügyminiszter meghívásá­ra. Az izraeli külügyminisz­ter a mintegy félórás meg­beszélés után hangsúlyozta: jó kapcsolataik vannak Magyarországon mind a kormánnyal, mind az ellen­zékkel, és szeretnének mindent megtenni a két ország és a két nép kapcso­latainak erősítéséért. Ezt sok területen igyekeznek megvalósítani, például a gazdaságban, lehetőséget teremtve az izraeli befek­tetőknek Magyarországon, földtulajdon-szerzés tekin­tetében a nemesekkel (és polgárokkal) szemben kor­látozták. 1848. áprilisában az úriszékek megszüntetésével megszűnt a jobbágyok felett érvényesülő úri jog­hatóság, a tized eltörlése pedig megszüntette azt a különbséget, ami a neme­sek és a jobbágyok között volt, s azáltal jött létre, hogy az előbbiek nem, az utóbbiak viszont fizettek egyházi tizedet. A népkép­viselet törvénybe iktatása választóvá és választhatóvá tette a volt jobbágyokat is s (legalább részben) meg­szüntette azt a különbséget, ami jobbágy és nemes között fennállt. A közteher­viselés kimondása szintén a személyi jogok egyen­lőségét valósította meg, igaz, nem azáltal, hogy új jogot biztosított volna a felszabadult jobbágyoknak, hanem úgy, hogy a neme­seket is adófizetésre köte­lezte. A dologi jogok csopka­­ságát az 1848. évi IX. te. szüntette meg, amely az úrbéri és azt pótló szer­ződések alapján meg­követelt robotot, kilencedet és a pénzbeli járadékok fizetését törölte el olyan formában, hogy a kártérí­tést az állam feladatává tette. Az egyéb feudális járadékokat (ajándékok, kis tized stb.) már az 1836. évi vagy a közös fellépéssel az antiszemitizmus újbóli európai terjedésének meg­állításáért - tette hozzá. Kiemelte: nagyon örül annak, hogy határozott sza­vakat hallhatott az antisze­mitizmus elleni fellépés szükségességéről. Mint mondta, a zsidó közösség már régóta él Magyarorszá­gon és sajnos 600 ezer tagját vesztette el a holo­­kausztban, s még hatvan .évvel később is vannak, akik megpróbálják támadni a zsidókat. Szilvan Salom kijelen­tette: mindent meg kell tenni a közel-keleti helyzet rendezéséért, ezért bátorít­ják, erősítik és felkarolják azokat a mérsékelt palesztin és arab erőket, amelyek együttműködnek Izraellel e cél eléréséért. Ezzel egy időben megpróbálják kire­­keszteni azokat, akik aláás­sák a békéért tett erőfeszí­téseket - tette hozzá. Elmondta, arra kérte a magyar ellenzéket, segítsen abban, hogy a libanoni Hezbollahot tegyék a ter­rorista szervezetek listájára. Egy Szíriára vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: régóta tervezik, hogy tár­gyalásokat kezdeményeznek az országgal a békekötés érdekében, azonban Szíria mindent megtesz azért, hogy szabotálja az Izrael és a palesztinok közötti béke­törvények eltörölték. Az uraságoknak fizetett járadékok megszüntetése az úrbéres földek tekintetében tulajdonossá tette a volt jobbágyokat, bár ezt csak az 1853. évi úrbéri pátens mondta ki. Megszűnt az a lehetőség is, hogy a defici­tes (törvényes örökös nél­kül elhunyt) jobbágy javai visszaszálljanak egykori földesurára. Az áprilisi törvények olyan értel­mezése, miszerint a felsza­badult jobbágy szabad tulajdonosává vált egykori úrbéres földjének s nem­csak járadékfizetési kötele­zettsége szűnt meg, igazolja Deák Ferenc 1848. szep­temberében benyújtott javaslata, -amely a volt földesurakat a Tripartitum I. rész 40. címében foglalt lehetőséget is el kívánta törölni. Ez kimondta: ha az uraságnak nincs más lehe­tősége a maga vagy a fia számára kúriát kialakítani, akkor azt a jobbágytelek elvételével is megteheti. Az áprilisi törvények a Deák vezette Igazságügy­minisztérium által 1848. szeptemberében beter­jesztett törvényjavaslattal váltak volna teljessé. A javaslat alkotói a személyi jogok tekintetében el kíván­ták törölni a volt nemesek és jobbágyok között az ún. királyi kisebb haszon­vételek (regáliák) élveze­tében megmaradt különbsé­folyamatot, hiszen támogat­ja a legszélsőségesebb szervezeteket. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a nemzetközi közösségnek támogatnia kell a paleszti­nokat politikai, biztonsági, gazdasági reformjaik meg­valósításában, de előrelépés csak akkor lehet, ha meg­szűnik az erőszak, meg­szűnnek az izraeliek elleni terrorista támadások. Orbán Viktor hangsú­lyozta: a beszélgetésből számára „az tűnt ki”, hogy reális a remény egy olyan rendezés és változás létre­jöttére a Közel-Keleten, amely egyszerre szolgálja Izrael biztonságát, és képes stabilizálni az egész tér­séget. Hozzátette: Izrael ebben mindig partnerként számíthat a Fideszre, amely éppen Izrael biztonságát tekinti az egyik legfonto­sabb kérdésnek a térség biztonságához vezető úton. Közölte: a külügymi­niszter meghívta egy izraeli látogatásra, és amint lehet, eleget tesz ennek. Kérdésre válaszolva elmondta: sze­retnének szorosabb kapcso­latot kiépíteni a Likuddal — a jelenlegi koalíció nagyobbik pártjával —, amelyet természetes politi­kai partnernek tekintenek. Ezen régóta dolgoznak, tette hozzá. geket, mert az egykori jobbágyok (vagy községeik) számára is lehetővé szeret­ték volna tenni az üzlet­nyitás, mészárszéktartás, borárusítás stb. szabadságát, ami évszázadokon keresztül nemesi privilégium volt. A dologi jogok teljessé váltak volna a szőlődézsma eltör­lésével, illetve azzal a lehetőséggel, hogy a major­sági jobbágyok, kertészfal­vak lakói és más ún. szer­ződésesjobbágyok önmeg­váltással szerezhettek volna szabad földbirtokot. Kiter­jedt volna az állami meg­váltás a maradványföldekre, valamint az irtásföldek és pusztatelkek bizonyos típu­saira is. A jobbágyfelszabadítás következményeinek vizsgá­latakor a személyi felszaba­dulás mellett azt kellene bemutatnunk, mekkora volt az a földterület, amely az 1848-as törvények értel­mében a felszabadult job­bágyok szabad polgári tulajdonává vált. Pontos ismereteink azonban erről nincsenek, de tudjuk, hogy hány családra terjedt ki a személyes felszabadulás és hányra a személyes, vala­mint a dologi együttesen. Az első csoportba számíta­nak a házzal rendelkező és házatlan zsellérek, akiknek vagy egyáltalán nem volt földjük, vagy az egynyol­­cad teleknél kisebb külső földbirtokkal rendelkeztek. Fényes Elek 1847-ben megjelent könyvében — 619 527-re becsülte a job­bágy telek-birtokosok és 911 774-re a zsellér és ház nélküli zsellér családfők számát, azaz a telkes job­bágyok és a zsellérek ará­nya a jobbágyságon belül 40,4 — 59,9% volt. Fényes Elek 1849-ben Szemere Bertalan miniszterelnök megbízásából újabb kimutat tást készített a felszabaduló jobbágyok és zsellérek számáról. Ekkor már nem becslés, hanem minisztériu­mi iratok alapján. Eszerint 624 134 volt a telkes job­bágy, és 913 962 a zsellér családfők száma. Az ará­nyok (40-60 %), tehát lé­nyegesen nem változtak. Ezeket, a magyarság legalsóbb rétegei javára meghozott, óriási jelen­tőségű 1848-as törvényeket illene egybevetni azokkal a napjainkban sorozatban hozott törvényekkel, ame­lyek meghazudtolják és megcsúfolják 1848-as szent szabadságharcunk aranybe­tűs vívmányait, és azokkal éppen ellenkezőleg hatnak: az egész magyar népréteget elszegényítik a létfeltételek tudatos megszüntetésével, földönfutóvá teszik őket a magyar mezőgazdasági ter­mények és termékek árai­nak mesterséges leszál­lításával olyan gyalázatosán alacsony szintre, ami nem fedezi a termék előállításá­nak a puszta költségeit sem. Az 1848-as jobbágy­felszabadítás tükrében azt kell látnunk, hogy a ma­gyarság nyakába ült hata­lombitorló vörös pribékek a „felső tízezertől” lefelé mindenkit eladósítanak, létüket bizonytalanná te­szik, kiszolgáltatott, kisem­mizett páriákká züllesz­­tenek minden magyart amellett, hogy ők milliókat és milliárdokat raboltak össze a közvagyonból, mindössze az általuk meg­teremtett joghézagok ki­használásával. Soha a törté­nelem folyamán nem volt még olyan időszaka a ma­gyar történelemnek, amikor a nemzetalkotó lakosság ellen ilyen nyílt ember — múlt — jelen- és jövőrom­bolást hajtottak volna vég­re, mint napjainkban. Mind­ebben az a legszégyenlete­sebb, hogy egyesek újra és újra megválasztják ezeket a kannibál hóhérokat s ünnepük őket, azokat, akik a teljes nemzeti vagyon elprédálása és szétlop­kodása mellett immár a magyar termőföldet is áruba bocsátják tízszer, hússzor alacsonyabb áron — idegenekének — mint amennyiért a nyugat-euró­pai országok földjeit jegy­zik. Mindez éppen az el­lenkezője annak, amit sza­badsághőseink 1848-ban tettek kiszolgáltatott testvé­reik felemelése érdekében. Pedig annak nem kevesebb, mint 157 éve! Legyünk hát szolidárisak a jogaikért és jussukért tüntető magyar gazdákkal és ne adjunk igazat a hatal­mon lévő nemzetvesztők­­nek! Lukács Csaba (folytatás a 3. oldalról) vezeti hálóhoz kötötte a helyi választásokon való indulást, annak ellenére, hogy a magyarok képvise­lői bent ültek a parlament­ben. Hasonló rendelkezést tartalmazott a szeptember­ben meghozott, őszi általá­nos választásokat szabályo­zó törvény is. A jelentés furcsállja, hogy ez annak ellenére történt, hogy a magyarokat képviselő RMDSZ gyakorlatilag koa­líciós partnere volt a ki­sebbségben kormányzó Szociáldemokrata Pártnak. A Moldvában élő csán­gó közösség jogfosztottsága is helyet kapott a dokumen­tumban amiatt, hogy anya­nyelvükön nem misézhet­nek a papok, és a szülők kérésére bevezetett heti egyórányi anyanyelvű ok­tatás is nehezen indult be az iskolákban. A Magyar Polgári Szövetség választá­sokról való kizárását külön­ben az Európai Tanács jogi szakbizottsága is elítélte. A velencei bizottság december hatodikán véleményezte a román helyhatósági válasz­tási törvényt, kifejezve többek között, hogy helyi voksoláson nem szabad országos szervezetekre szabott kritériumokat alkal­mazni, és azt is megjegyez­ték, hogy a törvény elsősor­ban a magyar kisebbséget sújtotta. Mindenesetre érdekes, hogy ezek a problémák eddig nem tűntek fel sem a Medgyessy-, sem a Gyur­­csány-kabinetnek, a szocia­listák és a liberálisok pedig sem a magyar, sem az Európai Parlamentben nem tették szóvá a romániai magyarok elleni diszkrimi­nációt. A Fidesz és a nép­párti frakcióban ülő uniós képviselői mindkét házban megtették a tőlük telhetőt, így alakulhatott például néppárti bizottság a románi­ai választások tisztaságának ellenőrzésére. A romániai magyarok most azzal szem­besülhetnek, hogy Bukarest és Budapest ellenségesen - vagy legalábbis közöm­bösen - viseltetik irántuk, míg a távoli Amerika poli­tikusai és a velencei bizott­ság szakértői kiállnak a jogaikért. A budapesti nagyobbik kormánypárt Székelyudvarhelyen nyom­tatja ki a határon túli ma­gyarok ellen hergelő szóró­lapját, miközben a bróker­­botrányban elsíbolt pénzből plazát építtet a korábbi miniszterelnök haverjával Nagyváradon. Eközben az RMDSZ elitje előbb a későbbi vesztes, szocialista kötődésű államelnökjelölt­nek kótyavetyéli el szava­zataikat, majd mosolyogva odaáll a győztes mellé, hogy a pártprogram meg­valósítása helyett saját zsebének gyarapodását segítse. (Az RMDSZ pél­dául a Székelyföld autonó­miájának ígéretével kam­pányok Háromszéken, de most már csak kulturális autonómiáról beszél akkor, amikor rákérdeznek a vá­lasztási ígéretekre.) Budapest ingerküszöbét az amerikai külügy emberi jogi jelentése sem lépte át, ehelyett azon mesterked­nek, hogy bevállalós politi-A konzervatív napilap­ban Stefan Dietrich Reform hozadék nélkül című írásá­ban elemzi annak okait, miért nem jelentkezett mindeddig a német kan­cellár gazdasági reformjai­nak kedvező hatása. Létezne ma az Agenda 2010 nevű reformcsomag, ha a kancellár és akkori SPD elnök tudta volna hova vezetnek két év múlva ezek a megszorítások? Kockáztatta volna Gerhard Schröder pártelnökségét a népszerűtlen reformok keresztülvitele érdekében, s beletörődött volna a rossz közvélemény-kutatási ada­tokba, ha tudja, hogy 2003 márciusában, két évvel ké­sőbb ugyanolyan rosszul fog ő és pártja állni? „Ha­talmas közös erőfeszítést” jelentett be akkor Schröder. Számára a félidei eredmény kusaikkal a helyszínen, Erdélyben magyarázzák el a romániai magyaroknak, miért is lett volna nekik rossz a kettős állampolgár­ság. Emlékezzünk csak, a túl gyakorlatiasnak nem mondható szocialista pártel­nök, Hiller István meglepő realitásérzékről téve tanúbi­zonyságot az utolsó pil­lanatban lemondta a Szé­kelyföldre tervezett útját, míg a politikai provokáció­ra szakosodott Eörsi Má­tyás a hét végén megpró­bált dicsőségesen bevonulni Kolozsvárra. Néhány napja a szocialisták ifjú titánja, Újhelyi István próbált be­mutatkozni Csíkszeredán a nyárra tervezett Illés-kon­cert szervezőjeként, de azóta a székelyek azon gondolkodnak: amennyiben valóban szocialista pénzből hozzák tető alá a rendez­vényt, ők nem kémek az alamizsnából, és - fájó szívvel ugyan, de - az esemény bojkottjára szólít­ják fel a romániai magyaro­kat. Itt tartunk tehát 2005 márciusán, és sehogy sem akar jönni a tavasz. Sem meteorológiai, sem más­milyen értelemben. lesújtó. A munkanélküliek száma azóta is megállítha­tatlanul növekszik, s a Schleswig-Holsteinben elveszített választások után az észak-rajna-vesztfáliai voksolás tétje nem csak a düsseldorfi vörös-zöld koalíció veresége, hanem az SPD négy évtizedes ottani uralmának vége. A leendő reformokat úgy időzítették, hogy azok gyógyító hatásá­ból a vörös-zöld koalíció a 2005-2006-os választásokon már profitálhasson. Ez a várt hatás a betegbiztosítási pénztárak esetében be is következett. De semmi sem vált valóra az önkormány­­' zatok pénzügyi és invesztí­ciós erejének növeléséből. Ma már senki sem beszél a vállalkozásokat alapítók megsegítéséről, s ami a legfontosabb, elmaradt a munkaerő-piac fordulata. KNOWLEDGE EXPERIENCE DILIGENCE LEE & COMPANY | BARRISTERS | SOLICITORS Immigration Advocacy <& litigation (416) 321-0)00 M, VRKO VITOROVICH, Member of the Canadian Society of Immigration Consultants For Service in Hungarian call Laszlos Sztojkovics at (416) 721-3981 Felvidéki felhívás A Reviczky Társulás polgári társulásként 1997 óta fejt ki tevékenységet. Megalakulása azonban korábbra tehető, hiszen Léva és Vidéke Célalapként már több mint tíz éve jött létre. Aktívan részt vesz a régió kulturális életének alakításában, rendezvényeivel, projektumaival folyamatosan jelen van Léva és vidékének közéletében. Társulásunk legfőbb célkitűzése, hogy a tulajdonunkban lévő magyar közösségi Reviczky Házat a Léván és környékén élő magyarság otthonaként működtessük, fenntartsuk, ami óriási terheket ró ránk. Ezen kívül felvállaltuk irodalmi, kulturális, szórakoztató rendezvények szervezését, hatékonyan részt vállalunk a beiratkozási program megvalósításában, amelynek keretében a magyar gyereket magyar iskolába toborozzuk, valamint irodánkban — mivel a városban ilyen nincs — magyar könyvesboltot is üzemeltetünk, s nálunk magyarigazolvány is kérelmezhető. Hiányt pótolva adtuk ki évkönyvünket, a Lévai Kalendárium 2005-öt, hisz évekkel ezelőtt megszűnt a régió egyetlen magyar nyelvű lapja, a Garamvölgye, s azóta sincs rendszeresen megjelenő sajtótermékünk. A Lévai Kalendárium 2005. már második a sorban. Hasonló évkönyvet jelentettünk meg két évvel ezelőtt. A kiad­ványunk, másoknak köszönhetően eljutott Izraelbe, Amerikába, s nagyon jó visszhangot kapott. Most úgy gondoltuk, mi magunk gondoskodunk arról, hogy határainkon, s akár a tengeren túl is megismerhessék tevékenységünket ezen a kis könyvecskén keresztül, s tudják hogy élünk, vagyunk és fenn akarunk maradni. A kalendárium pz alábbi címen rendelhető meg: Zdruzenie Reviczky-Reviczky Társulás, Vojenská 28,93401 Léva, (Levice), Slovakia, e-mail: reviczky.lv@pobox.sk Tel: 00121-366-313818; 00421-908-419877 Névery Zoltán A Reviczky Társulás elnöke Fontos az ár, fontos a kiszolgálás, hívja A TRAVEL ONLYT repülőjegyek — Carib szigetek szálloda-foglalás — autóbérlés Hajóutak, utazási biztosítások Tel: 416-744-2555 Fax:416-744-2559 robertgaczella @ bellnet.ca (11-) Orbán: Izrael számíthat a Fideszre a térség stabilizációjában Miért késnek a reformok? (Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) 4 oldal — Magyarság — (No. 12) — 2005. március 19 "rn ik CLIA ^tx~­tó, ^ 800 Arrow Road Unit 15, Toronto (Finch - Hwy 400] Az 1848-as jobbágyfelszabadítás és annak mai visszarendezése Cúth János 2005 tavaszi-nyári árak, Early Bird (március 15 előtt megvásárolva!) TORONTO-BUDAPEST-TORONTO Indulás időpontja 2 hónapos jegy Senior/diák-24 évig Business class (1 évesjegyek) Április 1. előtt $ 659.­­$ 860.­Április 1-május 27 között $ 720.-tól $ 830.­­$ 1,650.-től Május 28-június 15 között $ 920.-tól $ 1,030.­­$ 1,850.­Június 16-július 14 között $1,170.­­$ 1,280.- $2,199.­Július 15-aug. 22 között $ 920.-tól $ 1,030.­­$ 1,850.­Aug. 23-október 15 között $ 720.-tól $ 830.­­$ 1,650.­Foglalástól számítva 72 órán belül a jegy kifizetendő. A jegy ára nem visszatéríthető, változtatás azonban ráfizetéssel lehetséges. Gyermekár (2-12 év között) 75% Cancellation biztosítás megvételét ajánljuk a fenti jegyekhez. Kérje kedvező európai árainkat továbbutazás esetén! TORONTO-BUDAPEST-TORONTO (átszállással) március 13 előtt megvéve! Március 13. előtti vagy április 1-30 közötti indulás: $ 540.-+tax (max. 2 hónapra) (nem törölhető, visszaút időpontja $ 250.-ért változtatható) Kihozatal (Bukarest, Temesvár, Zágráb...) Június 14 előtt $ 760.00 Június 15-től $910.00 Gyermekár: (2-12) év között) 75% Charter járatok Európába rendkívül olcsón — kérje ajánlatunkat! Termálfürdők: 2 hetet fizet, 3 hetet kap — US$ 1,260.-tól Autóbérlés-szálloda foglalás KÜLÖNLEGES TÚRAAJÁNLATAINK: Május 11-18: Erdély, Csiksomlyó repülő, szálloda, napi 2 étkezés $ 1,869.-+ tax Május 22-29: Felvidék autóbuszos túra, szálloda, napi étkezés U$ 840.­Május 30-tól: Dalmát tengerpart, 1 hetes üdülés, 4* szálloda, napi 2 étkezés Eu 449.­Egész évben Bécs-Prága 6 napos túra vonattal, szálloda, reggeli, városnézés U$ 610.­­Európai autóbusz túrák, hajóutak (cruise) a Dunán a Fekete tengerig... Érdeklődjön irodáinkban, ahol mindenkor a legkedvezőbb árakkal és szakértelemmel állunk az utazó közönség rendelkezésére!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom