Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-03-05 / 10. szám
12 oldal — Magyarság — (No. 10) — 2005. március 5 A két héttel ezelőtti krónikában már említettem, hogy a Turks and Caicos szigeten töltött téli nyaralásunkhoz három új, nemrégiben kapott könyvet vittem magammal olvasásra. Akkor ígértem, hogy a könyvekről a közeljövőben recenziót írok, azt azonban magam sem gondoltam, hogy ilyen hamar. A könyvek közül az első: Ifj- Fekete István Karácsonyok fényessége című válogatott novelláskötete, amely a Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója gondozásában jelent meg Budapesten 2004-ben. Az ízléses, keménykötésű könyvet karácsonyra kaptam gyermekkori barátommagyarságának szívében, és akinek a Hazán belül és kívül sok százezres olvasótábora van. Igen, a Fekete István név nemcsak az ismert név előnyét jelenti a fiúnak, hanem hátrányát és gátlást is. Hiszen Fekete István fiának könyvét bírálóbb szemmel veszi kézbe az olvasó, mint más fiatal íróét, mert édesapja kiemelkedő tehetségét, utánozhatatlan egyéni stílusát keresi benne”. Ekkor, 1979- ben Fekete Pista barátom már cca. tíz esztendeje írta hosszabb - rövidebb novelláit, amelyek az emigrációban először Chicagóban, a jó emlékű Hoványi Gyula által szerkesztett Chicago és Környéke című hetilapban Harmath István és Fekete István tói és keresztkomámtól, akinek ez immár a hetedik kötete, amely a rendszerváltozás óta Magyarországon megjelent. A tény már magában is egyedülálló teljesítmény egy emigrációban élő írótól. A sikert tetézi, hogy további öt könyv kiadására van szerződése az elkövetkező években. Jól emlékszem, az első Ifj. Fekete István könyvet - Ítéletidő - szintén karácsonyi ajándékként kaptam 1979-ben, abban az évben, amikor a kötet Clevelandban az Árpád Könyvkiadó Vállalat gondozásában megjelent. Magyary Csilla szerkesztő Bevezetéséből idézek: „Az ítéletidő ifj. Fekete István első könyve. Az író - akinek több novellás kötetet kitevő elbeszéléseit másfél évtizede közük az amerikai, kanadai, európai és ausztráliai magyar lapok - nehezen szánta rá magát első könyvének kiadására. Közismert tény ugyanis, hogy édesapja - Fekete István - minden idők egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek neve ott él a világ könyvolvasó láttak napvilágot. A 60-as évek végén írt novelláit a baráti köre eleinte kéziratban olvashatta, s ebben a társaságban kapta első kritikáit is, elsősorban tőlem. Voltak kifejezetten jó, reménykeltő írásai, amint voltak gyengék is. Manapság sokat mosolygunk ezen, amint azon is, ahogy később a Chicago és Környéke tulajdonos szerkesztőjeként éppen e sorok íróját próbálta kigyógyítani eltökélt grafomániájából. Ifj. Fekete István 1969 és 1970 körül írt novelláiból számos került a Karácsonyok fényessége címet viselő kötetbe, amely szám szerint tizenkilenc válogatott karácsonyi írást tartalmaz. Nagy részük ismerős lesz a Magyarság olvasói számára, hisz legtöbbjük lapunk karácsonyi számaiban jelent meg először az évek folyamán, az első Vörösváry István főszerkesztő kérésére 1980-ban. Érdekes, de ezek a rövid írások eredetileg más témakörben lettek elkészítve, amelyet szerzőjük sokkal később formált át karácsonyi hangulatú novellákká. Ezek a fiatalkori élmények, melyeknek nosztalgikus hatása narkotikumként ébreszti fel úgy az íróban, mind az olvasóban a régi emlékeket. Hiába, az ember hetvenen felül inkább azt leltározza, ami elmúlt, mintsem arra lenne kíváncsi, ami még hátra van. A karácsonyi novellák egy része, Ajkán a szülővárosában, a gyermekkorban átélt eseményekre emlékezik, a többiek nagyrészt felnőttkori chicagói történetek. A könyvet olvasva jó érzés töltött el, hiszen a novellák legtöbbjét már régről ismertem, bár találtam néhány újat is. Legjobban mégis az Emberek vagyunk című fejezet tetszett, miután abban gyermekkori barátját is megemlíti. A Karácsonyok fényessége borítójáról idézem: „Az 1956-ban emigrálni kényszerült fiatalember kötetünkben található novelláinak legtöbbje karácsonyi elbeszélés. Az idegenben élő magyarokat a legbensőségesebb ünnep, a karácsony köti össze. Ragyoghatnak bár az amerikai nagyvárosok fényei százanynyira, a hátrahagyott gyermekkor szentestéinek vibráló gyertyalángja elhomályosítja szívükben a metropoliszok minden csillogását. Egyszerű, hétköznapi helyzetek emelkednek ki a megszokottból, olykor szívszorító, máskor derűs vagy tragikus, de mindig emberséggel átélt és átélhető sorsfordulatokban. A közeli és távoli múlt találkozási pontjai ezek az Időben, míg a Térben véges-végtelen hidak az ó- és újhaza között. Mindez együtt: ragaszkodás az anyanyelvhez, ragaszkodás a szőkébb és tágabb szülőföldhöz, az itt és ott élő emberekhez, halottakhoz ”, Ifj. Fekete István Karácsonyi fényességek - Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest 2004. Ára: 1480 forint. * A másik könyv, amelyről már régóta akartam írni, Stirling György Hat évtized - Válogatás - című kötete, amelyet a szerző még tavaly októberben küldött címemre. A nyugati emigrációban élő magyar újságolvasók számára Stirling György neve egyáltalán nem ismeretlen, hiszen cikkei a 70-es évek Márai Sándor: Ami a naplóból kimaradt (1953—1954—1955) A nagysikerű sorozat legújabb könyve, mely felöleli az 56-os forradalom előtti időket, melyet a bölcs író jegyzetei alapján ismerhetünk meg. Ez a könyv méltó folytatása a korábban már megjelent sorozatnak. A könyv ára $20.00 + $3.00 posta = $23.00 Amerikában és máshol a világban az ár és portó ugyanaz, DE USA dollárban. Kérjük a csekket / Money Ordert a CODEX CANADA nevére kiállítani. Megrendelhető a Kanadai/Amerikai Magyarság könyvosztályán az összeg előzetes beküldésével: 74 Advance Rd., Etobicoke, Ontario, M8Z 2T7 Canada Ajándékozza szeretteinek a magyar irodalom legszebb remekeit! elejétől számos észak-amerikai magyar lapban voltak találkátok. Sőt olvashatók még napjainkban is a Los Angelesben megjelenő Californiai Magyarság című hetilapban. A jó emlékű Katolikust Magyarok Vasárnapja című hetilapban jelentek meg vezércikkei, amelyek egy időben a keresztény, konzervatív magyarság politikai gondolkodását szándékoztak irányítani. Véleményformáló publicisztikának nevezném munkásságát, s a meghatározásom bizonyára nem áll messze attól, amit Stirling György saját maga gondol írásairól. Az 1921- es születésű Stirling, már a háborút megelőző években elkötelezte magát az újságírással. 1943-ban belépett a Független Kisgazdapártba és a párt lapjában publikált, ezt a munkát folytatta 1945 után is. 1947 tavaszán a Sulyok Dezső nevével fémjelzett kereszténydemokrata elkötelezettségű párt Holnap című lapjának lett belpolitikai rovatvezetője. AzÁVH még az évben letartóztatta, a Népbíróság koholt vádak alapján 6 év kényszermunkára ítélte. Az 1956-os forradalom után otthon maradt, majd családjával 1970-ben Bécsbe távozott. Még az évben az Egyesült Államokba érkezett és Washingtonban telepedett le, ahol bekapcsolódott az emigrációs sajtóéletbe. 1975-ben Független Magyar Hírszolgálat címmel, havonta megjelenő sajtótájékoztatót publikált. 1977 és 1996 között a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára, majd elnöke volt, 1996-ban pedig hazatelepült Magyarországra és Egerben él. A Hat évtized - Válogatás - amint a címből is kitűnik, olyan könyv, ,,..amely hatvan évi szolgálat írásos dokumentumait tartalmazza”. A kötet kordokumentum, azok számára lesz tanulságos, akik évek múltán meg akarják ismemi az amerikai magyar emigráció politikai életét. Az elsárgult újságcikkek elveszítik értéküket, míg a könyv megmaradást biztosít a magyarországi könyvtárakban. A szerző maga írja könyve Ajánlás című fejezetében: „.mert tudom, hogy az újságcikk múlékony műfaj, ami ma érdekes, holnapra már avíttnak számít és nincs unalmasabb egy tegnapi újsághírnél...Hazudnék, ha elhallgatnám: a kordokumentumok bemutatása mellett céljaim között szerepel persze a vágy - ami mindenkit sarkall, aki írásra adja a fejét -, hogy megmutassam magamat is, pontosabban közreadjam véleményemet a világ dolgairól, az elmúlt évtizedek sorsfordulóiról. Hogy megosszam a közelmúlt eseményeiről kialakult nézeteimet másokkal az egyetértés igénye nélkül, mert a demokrácia jegyében tisztelni kell mások eltérő álláspontját. A különbségek ütközése által juthatunk el az igazsághoz s annak megtalálását mindennél fontosabbnak tartom. Ha ezt e kis könyv bármilyen mértékben is elősegítette, munkám már nem volt hiábavaló. ” A szerző válogatása logikusan ésszerű, dominálnak benne a 70-es és 80- as években írott politikai vezércikkek. Abban az időben élesen bírálta Kádár-rendszert és mindazokat, akik az emigrációban kapcsolatot kerestek az otthoni értelmiségiekkel. Amint a Különvélemény című fejezetben kiemeli: „En így nézem, így mérlegelem az akár meghívással, akár meghívás nélkül, de mindenképpen a hatalom engedélyével közénk érkező vendégek szerepét. Megengedem, hogy vannak közöttük minden szempontból kifogástalan magyarok, de mert kijövetelük (kiengedésük) hátterét és részleteit soha meg nem ismerhetjük, mindenkivel szemben óvatos vagyok. Mivel pedig az igazak kiszűrésére nincs mód, egyetlen védekezési nfód számunkra a teljes elzárkózás. Még akkor is, ha ezzel annak kockázatát vállaljuk, hogy a fürdővízzel együtt kiöntünk egy-két gyereket is. A politikai szempontok mindennél előbbrevalók s amúgy is biztos vagyok benne, hogy anyanyelvűnk ápolásának gondjaival a magunk erejéből is megbirkózunk. De még magyarságunk megőrzéséhez sem szorulunk vendégelőadók támogatására. ” Sokan voltak akkor, közöttük magam is, akik Stirling György véleményével nem értettek egyet. Szétnézve a mai amerikai magyarság körében, úgy hiszem, nekünk lett igazunk. Az újabb írásai közül érdeklődéssel olvastam A színvallás dilemmája valamint a Mérjünk egyforma mértékkel! című fejezeteket. Az utóbbiban érdekes logikával magyarázza Magyarország NATO tagságát. Egy otthoni újságban megjelent olvasói levél kapcsán írja: ,JMagyar katonának nem kell idegen földön, idegen érdekért meghalnia. - olvasom az MH 16.-i számában megjelent olvasói levelek egyikében. Ez nagyon szépen hangzik, de arra nem gondol a levél írója, hogy ha a többi NATO-tagország fiai kockáztatják az életüket ide gén földön (nem idegen, hanem) szövetségi érdekekért, akkor mi sem vonhatjuk ki magunkat a szerződésben vállalt kötelezettségek alól. Es ha netán valahonnét támadás érné Magyarországot, azt elvárná a levélíró, hogy amerikai katonák kockáztassák az életüket a védelmünkben? Es még valami: olvasom a lapban, hogy a taszári NATO-bázis előtt többen tüntettek az amerikaiak ellen és az USA vazallusának nevezték a magyar kormányt, amely még Bush háborús céljait is támogatja. Szeretném a tüntetők emlékezetébe idézni, hogy ha az Egyesült Államok egyetlen puskalövés nélkül nem nyerte volna meg a hidegháborút, Magyarországon még ma is az ideig-, lenesen itt tartózkodó szovjet csapatok lennének az ' urak és senki sem tüntethetne szabadon az országban, legfeljebb a május l.-i felvonuláson ordítozhatná a párt jelszavát. ” Befejezésül, az Utószóból idézem: Amit olvashattak, nem történelem, csupán a hétköznapok krónikája, amelyből okulhatunk — ha akarunk. Hiszen nem is ezzel a céllal válogattam ki néhány állóképet a múltból, az emlékezés fotóalbumából, csak a magam szórakoztatására. És talán másokéra is. így forgassák hát e kis könyv lapjait. Üdv az Olvasónak! Stirling György: Hat évtized - Válogatás - Megjelent a szerző magánkiadásában. Eger, 2004. Ármegjelölés nélkül. Magyar diák igazolta a Dürer-sejtést A jelenleg Kanadában élő, tizennégy éves Bezdek Dániel több helyi és országos tudományos díjat nyert már Albrecht Dürer ötszáz éves felvetésének bizonyításával. A Calgary Herald beszámolója szerint megesett, hogy a bizonyítás bonyolultsága miatt a versenyek bírái, köztük neves kanadai tudósok, kénytelenek voltak további matematikusokkal konzultálni. Játékmágnesek A 16. század kezdetén, ábrázolásgeometriai vizsgálódásai közben Dürerben felmerült a kérdés, hogy vajon minden poliéder (térbeli, sík lapokkal határolt mértani test) kiteríthetőe úgy, hogy lapjai sehol sem fedik egymást. A festő úgy gondolta, hogy igen, de ezt a sejtést idáig senki sem igazolta. Míg korábban mindenki, aki a sejtésen dolgozott, papírmodelleket használt, Bezdek színes játékmágnesekből épített háromdimenziós modellekkel illusztrálta bizonyítását. „Egy megoldatlan matematikai problémákról szóló könyvben bukkantam Dürer munkájára, és úgy döntöttem, megkísérlem bizonyítani. Ez nagyon szép probléma” — mondta a lapnak a „halkszavú, udvarias” diák. Körülbelül két hetet dolgozott a bizonyításon. „Számomra ez nem munka volt, hanem egyfajta szórakozás” — mondta. Proteinhajtogatódás Bezdek szerint a megoldásban alkalmazott elvek a proteinek hajtogatódásának, felgombolyodásának vizsgálatában is alkalmazhatók. A fehérjeláncok meghatározott egyedi formákba hajtogatódnak, ennek a folyamatnak a hibái okoznak számos idegrendszeri betegséget, például az Alzheimer-kórt vagy a kergemarha-kórt. A Bezdek család egyéves amerikai tartózkodás után, 2003 nyarán költözött Calgaryba, mikor Dániel apja, Bezdek Károly elfogadta a calgaryi egyetem matematikai tanszékének kutatói állásajánlatát. Bár a fiú iránt a nyugatontariói egyetem is érdeklődik, Dániel a calgaryi egyetemre szeretne járni/ „A matematika mérnöki alkalmazásai nagyon érdekelnek, főleg a repülőmérnöki munka” - mondta a lapnak. űúrdesseti Ön is a OQmadai/Simerikai Magyarságban! j (GM©agéS krónika (j i Harmath István ! Tervezze meg már most nyári hazautazását és vásárolja meg kedvezményes repülőjegyét a Malév hagyományos Early bird akciója keretében. Az akció 2005. március 15-ig tart. Az akciós ár nem tartalmazza a reptéri adót és illetékeket. ______________________________________________________ Részletes információ és jegyfoglalás az utazási j irodákban vagy: Malév Toronto Tel.: 416 944 0093 j Tel.: 800 665 6363 toronto@malev.hu www.malev.com ^AAU SV^Hungarian Airlines^ MÉG EGY OK AZ UTAZÁSRA Budapestre a nyári jegyek már 750 CAD-tól.
