Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-03-05 / 10. szám
March 5, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 10 Price $ 2.00 A megbékélés jegyében született félmegoldás Ariel Sharon izraeli kormányfő kézfogása Mahmud Abbasz palesztin elnökkel a tűzszüneti megállapodás után. Izrael a megbékélés jegyében, a tizenegyezer, izraeli börtönben fogva . tartott palesztinból szabadon engedett ötszázat — tudhatta meg a világ az örömteli hírt a múlt héten. A szabadon engedett foglyokat — akik között aszszonyok is voltak — a családtagok örömkönnyek között fogadták. Kit a házastársa, kit a gyermeke várt a határon. De mi lesz a maradék tízezer ötszáz politikai fogollyal? — kérdezték palesztin tüntetők ezrei, akik a szabadon bocsátottak elenyésző száma miatt tiltakoztak. A lépést a hírközlő szervek jószándékú gesztusnak minősítették, amellyel Izrael erősíteni szándékozott az Egyiptomban megkötött tűzszüneti megállapodást. Szakértők szerint azonban a tűzszünet csak addig marad majd életben, amíg az izraeliek és a palesztinok el nem kezdik a keményebb vitákat a lényegi kérdésekről, melyekben a két fél nézetei szöges ellentétben állnak egymással. Sokan kételkednek abban, hogy Ariel Sáron kész olyan 'lépések megtételére, ame-A ciprusi újraegyesítést támogató, eddigi kormányzó párt szerezte meg a győzelmet az Észak-ciprusi Török Köztársaságban február 20-án rendezett parlamenti választásokon a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után. A Mehmet Ali Tálát ügyvezető kormányfő vezette Republikánus Török Pártra (CTP) a szavazók csaknem 44 százaléka adta voksát. A Dervis Eroglu irányította ellenzéki Nemzeti Egységpárt — amely hevesen ellenzi a Kofi Annan ENSZ-főtitkár készítette újraegyesítési tervet — a .voksok 32 százalékát sze■ rezte meg. „Úgy gondolom, hogy az eredményből nyilvánvaló lesz a sziget egyesítését akaró ciprusi törökök többsége. A ciprusi ■■■■■■■■■■■■■■■ lyek hosszú távú megoldásokhoz vezethetnek. Ariel Sáron izraeli kormányfő egyébként 900 fogoly szabadon engedésére tett ígéretet az egyiptomi csúcsértekezleten; de a hátralévő 400 palesztin csupán az elkövetkező három hónap folyamán nyeri majd vissza a szabadságát, a legújabb verzió szerint. „Természetesen” ezek között sem lesznek olyanok, akik „vérrel szenynyezték be a kezüket” (Sáron kifejezése), vagyis akár halálos, akár csak sebesüléssel járó merénylet részesei voltak. Egy izraelitörökök véget akarnak vetni a megosztottságnak” —jelentette ki újságíróknak Tálát, hozzátéve, hogy haladéktalanul megkezdi új kormányának megalakítását. Úgy vélekedett, hogy a választási eredmények azokat a ciprusi törököket igazolják, akik megoldást és békét akarnak. Az ötven parlamenti mandátumért hét politikai párt képviselői szálltak csatába. A hónapok óta tartó politikai patthelyzet feloldása mellett Ciprus újraegyesítésének esélye és Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak zavartalansága függött a mintegy 148 ezer választó akaratától. A választási részvétel 74 százalékos volt. A Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb palesztin vegyes bizottság még ezután fogja eldönteni, hogy kik kerülnek a 400 közé. Iszam Abdel Rázek, a bebörtönzöttek ügyéért felelős palesztin miniszter az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta: az 500 ember szabadon bocsátását „nem pozitív, hanem negatív kezdetnek” tekinti. Pozitív az lenne, ha minden palesztin foglyot elengednének, hiszen embertelen körülmények között sínylődnek az izraeli börtönökben, sokan közülük hosszú évek óta. A fogolykérdés azért elsőrenszigete 1974 óta megosztott. A görög közösség egy csoportjának puccskísérlete után, amelynek célja Ciprus és Görögország egyesítése volt, Törökország megszállta a sziget északi részét, ennek nyomán jött létre az Észak-ciprusi Török Köztársaság a mintegy 9 ezer négyzetkilométer területű sziget egyharmadán. Ankarán kívül sehol sem ismerik el az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A sziget görög része tavaly május 1- jén csatlakozott az Európai Unióhoz, török harmadát viszont az újraegyesülés elmaradása miatt nem fogadta be az unió. Legutóbb 2003. december 14-én tartottak parlamenti választást az Észak-ciprusi Török Köztársaságban. dűen fontos, mert csak annak a reménye tartja féken már egy hónapja a szélsőséges fegyveres palesztin csoportokat, hogy az izraeli börtönben lévő társaik a tűzszünet következményeként valamennyien kiszabadulnak. Ha nem lenne szabadon bocsátás, a tűzszünet már felborult volna - mondta a palesztin miniszter. A palesztin elnök, Mahmud Abbasz bírálói, illetve a tűzszüneti megállapodás palesztin ellenzői egyébként is azt állítják, hogy Izrael nyerte a legtöbbet az egyiptomi csúcson, nem a palesztinok. Megfigyelők szerint a csúcstalálkozó nem is tett kísérletet arra, hogy a konfliktus gyökereit érintse, például a leendő palesztin állam határainak vagy a palesztin menekültek jogainak kérdését. E- gyiptom és Jordánia — az a két arab állam, amely már aláírt békeszerződést Izraellel — is részt vett a találkozón, és ígéretet tett, hogy segíti a feleket a jövőbeli tárgyalásokon. Ariel Saront meg is jutalmazták azzal, hogy megállapodtak nagyköveteik visszaküldéséről Izraelbe. Az al-Haját című pánarab napilap szerint azonban azok az arabok, akik ennyire siettek megjutalmazni Saront, legalább egy próbaidőt szabhattak volna neki, hogy meggyőződjenek, valóban beváltjae ígéreteit. „Csak Sáron tudott hasznot húzni a csúcsból azzal, hogy a béke bajnokaként tűnt fel. Ha ez a kritériuma a csúcs sikerének, akkor elmondhatjuk, hogy sikeres volt. De a palesztin ügy továbbra is holtponton van” — vélekedett a tunéziai asz-Szaríh napilap főszerkesztője. Egy jemeni politikai elemző azt a széles körben elterjedt nézetet vallja, miszerint a sarmessejki megállapodások, amelyek olyan rövid távú részletekkel foglalkoztak, mint bizonyos számú palesztin fogoly szabadon bocsátása, valamint Izrael kivonulása egyes palesztin városokból, csupán elnapolAz egyesítést támogató párt győzött Cipruson Képriport a pozsonyi csúcstalálkozóról Bush elnök Pozsonyban találkozott orosz kollégájával és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. A találkozóról szóló szöveg lapunk 3. oldalán olvasható. Egy palesztin ellenőrző pont a Gázai övezetben. ta a válságot, de nem oldotta meg. Ez után kell következniük az olyan ügyeknek mint: 1. a határok kérdése. A palesztin fél területi követelése kiterjed valamennyi, 1967-ben megszállt területre: Ciszjordániára, a Gázai övezetre és Kelet-Jeruzsálemre egyaránt. Izrael kész a Gázai övezet átadására, de ragaszkodik Kelet-Jeruzsálemhez és biztonsági okokból Ciszjordánia stratégiailag fontos területeihez. 2. a telepek kérdése: Az 1967 óta megszállt területeken emelt zsidó telepek nagy akadályt képeznek a békefolyamat útjában. A palesztinok a n emzetközi jogot sértőnek tekintik a telepeket és követelik a megszállók kivonulását. Izrael ezzel szemben a Jordán nyugati partjának 1950-es, Jordánia általi annektálása jogos következményének tekinti saját bevonulását. 3. Jeruzsálem kérdése: Különösképpen kényes a zsidó és mohamedán szent helyeket egyaránt magában foglaló város jövőbeli státusának kérdése. Izrael egész Jeruzsálemet fővárosának tekinti. A palesztinok az 1967-ben izraeli fennhatóság alá vont és 1980-ban formálisan annektált Kelet- Jeruzsálemet szeretnék fővárosuknak. (Áz 1999-es Camp David-i izraeli-palesztin csúcstalálkozó a Jeruzsálem feletti vita miatt futott zátonyra.) 4. A menekültek kérdése: Az 1948/49-es és az 1967-es háború következményeként közel négymillió palesztin menekült él a megszállt területeken és a szomszédos arab államokban. A palesztinok a nemzetközi jogra hivatkozva követelik, hogy a menekültek és azok leszármazottai ■visszatérhessenek az „elvesztett hazába”. A követelés Izrael részéről mindeddig elutasításra talált. Ezek tehát a közeljövőben megtárgyalásra kerülő kérdések, melyek faj súlyából sejthető, hogy nem lesz egyszerű a megoldás megtalálása. „Nem hiszem, hogy az izraeliek készek békét kötni a palesztinokkal és az arabokkal. Az izraeliek nem tettek konkrét politikai javaslatot. Nincs kilátás a konfliktus baráti megoldására” — vélekedett a kilátásokról egy jemeni politikai elemző. Súlyosbodott a pápa állapota A katolikus egyház feje, II. János Pál pápa február 24-én ismét kórházba került influenzás tünetekkel. Joaquin Navarro-Valis vatikáni szóvivő bejelentése szerint a pápa 23-án érezte megint rosszul magát, azt követően, hogy február 9-én, kilenc napos kórházi kezelés után elbocsátották a római kórházból, ahova ugyancsak influenzával és gégegörcsökkel került. A szóvivő közlése szerint újra influenzás lett a pápa. „Az influenzás tünetek újra jelentkeztek az egyházfőn az elmúlt hetek fertőzése után”. Navarro- Valls szavai szerint az egyházfő csütörtök reggel került ismét a római Gemelli klinikára, ahol az elmúlt évtizedekben folyamatosan külön kórtermet tartanak fenn számára a 10. emeleten. Navarro-Valls közölte: a szakorvosi kezelés tette szükségessé a pápa újabb kórházi ápolását. Kórházban tartózkodása miatt a csütörtöki boldoggá avatási szertartáson sem tudott részt venni a vatikáni apostoli palota Kelemen-II. János Pál pápa termében. Február 25-én olyanynyira súlyosbodott a pápa állapota, hogy a római Gemelli klinika orvosai gégemetszést hajtottak végre rajta, hogy segítsenek légzési problémáin. A hírt a Vatikán szóvivője is megerősítette. Közölte, hogy a gégemetszést sikeresen végrehajtották a katolikus egyházfő légzésének megkönnyítésére. A beavatkozás harminc percig tartott. A vatikáni szóvivő szerint a pápa állapota kielégítő, és az orvosok is rendkívül elégedettek azzal, ahogy a pápa szervezete állta a beavatkozást. KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 242.25 HUF 1 USD (Amerika) = 183.54 HUF 1 CAD (Kanada) = 148.93 HUF ♦ Quebec. — A hét folyamán került aláírásra az a szerződés, amelynek értelmében 117 millió dollár értékben új kommunikációs felszereléssel látják el a kanadai CF-18-as vadászgépeket. A felszerelést az amerikai székhelyű Boeing vállalat szállítja. Ez a jelentős üzletkötés mindössze első fázisa annak a 2,1 milliárd dollárra becsült üzleti szerződés-sorozatnak, amely 2017- ig valósul meg teljes egészében. ♦ Budapest. — A tavalyihoz hasonlóan az idén is több szenzációs tárlat várja majd a látogatókat a budapesti Műcsarnokban. Március 18-tól május 29.-ig például Salvador Dali rajzaiból, grafikáiból és háromdimenziós tárgyaiból rendeznek kiállítást. Senki sem kételkedik a kiállítás leendő sikerében. ♦ Quebec. — Tudósok legújabb megállapítása szerint a rendszeres és szívós testgyakorlással a felére lehet csökkenteni a Parkinson-kór kialakulásának esélyét. Köztudott, hogy a testmozgás sok betegséggel szemben védelmet jelent, eddig azonban nem volt ismeretes, hogy a Parkinson-kórral szemben is ajánlatos. ♦ London. — Angliában a bor eladása az egymilliárd literrel rekord szintet ért el. Jamas McCoy, a Daily Telegraph e témával foglalkozó munkatársa a szeszfogyasztás drasztikus megemelkedésének egyes okaira is kitér. Ezek között említi meg az egyedülálló nők növekvő stresszes állapotát, valamint a dolgozó nők hajszoltságát és eredeti szerepkörükből történt kiesését. ♦ Washington. — Amerika elismeri iraki tévedését. A Fehér Ház beismerte, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban, holott ezen a címen indított pusztító háborút az ország ellen. Bush elnök ennek ellenére is helyes döntésnek tartja az inváziót. Meghazudtolva önmagát, a háborút újabban a szabadság és demokrácia terjesztésével címkézi. Ha ezek az értékek egy ország romba döntésével és részleges kipusztításával járnak, akkor jogos az amerikai demokraták szándéka, akik elszámoltatnák Busht. ♦ Budapest. — Magyarország támogatja egy európai kutatási és technológiai fejlesztési hálózat létrehozását és érdeklődését jelezte az EU tagországainak az iránt, hogy egy ilyen típusú központnak otthont adjon — jelentette be Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. ♦ Budapest. — Péntek éjféltől március 23.-ig nem sugározhat műsort a Tilos Rádió, mivel a bíróság másodfokon is helybenhagyta az ORTT 30 napos felfüggesztést előíró döntését. Emlékezetes, hogy 2003. karácsonyán az egyik műsorvezető arról beszélt, hogy „kiirtaná az összes keresztényt”. ♦ Rosean. — A múlt hét végén tűz ütött ki a Dominicai Köztársaság központi kórházában. A Karib térség legszegényebb országára nézve nagy csapás, hogy éppen az az üzletház szenvedte a legnagyobb tűzkárt, amelyben a kórházi felszerelés volt felhalmozva. Emberéletben nem esett kár. ♦ Kathmandu. — Legalább 15 embert öltek meg a maoista lázadók Nepálban. A lázadók korábban úttorlaszokat emeltek, azzal is tiltakozva Gyanendra király hatalma ellen. ♦ Sacramento. — Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger egy rádióinterjú keretében elmondta, hogy nem pályázik az amerikai elnöki székre, ugyanis évekkel ezelőtt még ő maga jósolta, hogy egyszer még Amerika vezetője lesz. Most kijelentette, hogy ezt viccnek kell tekinteni, mivel ilyen ambíciói a valóságban nincsenek. ♦ Budapest. — Befejeződött az agrártárca és a demonstráló gazdák megbízottainak szűk körű hétfői egyeztetése Budapesten. A megbeszéléseken a két tárgyaló csoport vezetője, a Mezőgazdasági Minisztérium részéről Benedek Fülöp, a Magyar Gazdakörök részéről pedig Jakab István vett részt. ♦ Strasbourg. — Veszélyben látja az Európai Parlament a természet védelmére szolgáló uniós pénzt. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi EU-biztoshoz intézett kollektív interpellációjában az EP testület aggodalmát fejezte ki, hogy nem látja biztosítottnak a program finanszírozását a következő 7 éves ciklusban. ♦ Brüsszel. — Kiemelt fontosságú kérdés az EU számára az Ukrajnához fűződő viszony, mondta Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Viktor Juscsenkóval folytatott eszmecseréje során Brüsszelben, de Ukrajna esetleges tagsági kilátásairól nem beszélt. Mailed: March 2, 2005