Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 4. szám
Mailed: January 19, 2004 Január 22, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 4 Price $ 2.00 Az iraki választás még mindig nem biztos tői. A sejk az esti imáról tartott éppen hazafelé, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak rá, és vele együtt meggyilkolták fiát és négy testőrét is. A síita vezetők elleni hasonló támadások egyre sűrűbb rendszerességgel történnek a választások közeledtével. Ennek oka, hogy a szavazás után várhatóan a síita többség nyeri el a voksok nagy részét, míg a szunniták elveszthetik évtizedek óta meglévő túlsúlyukat a politikai életben. Iljad Allavi kabinetjével tárgyal Iljad Allawi iraki ügyvivő miniszterelnök most először ismerte el, hogy országa egyes területein — pontosabban négy tartományban a tizennyolcból — túl veszélyes lenne választást tartani, és ehhez a feltételek még nem adottak. Ennek ellenére az amerikai Bush-kormány és maga Allawi is ragaszkodik ahhoz, hogy a választást a tervezett napon tartsák meg. Irakban tartózkodó megfigyelők szerint nemhogy nincs béke, de a fegyveres ellenállás tovább fokozódik a választások közeledtével, különösen a szunnita körzetekben. Ráadásul, a múlt hónapban a szunnita kisebbséget képviselő fő politikai párt is visszalépett a választási kampánytól. Azóta sok vezető szunnita személyiség és külföldi szakértő sürgeti a választás elhalasztását. Minthogy azonban a síita többség nyer majd a legtöbbet a választás révén, és az amerikaiak nem akarják maguk ellen haragítani a síitákat, ezért Washington ragaszkodik a tervezett időponthoz. Ennek a választásnak nemcsak az a célja, hogy új bagdadi parlamentet hozzanak létre, hanem legalább ennyire nagy horderejű lépés lesz Irak új alkotmányának elkészítése. Az új alkotmánynak megoldást kell kínálnia arra, hogy miként lehet egyeztetni a síita, a szunnita és a kurd rétegek gyakran egymással ellentétes érdekeit. E meglévő ellentétek okozták január 12-én Mahmud al-Madaini sejk halálát is. Mahmud al-Madaini sejk Sistani ajatollah, a legmagasabb rangú síita vallási vezető közvetlen tanácsadója volt. A sejk már hoszszabb ideje kapott halálos fenyegetéseket a január végén tartandó választások megrendezésének ellenzői-Bagdadi választási plakátok Autóbomba robbant a fővárosban Az Európai Parlament megkezdte kampányát Január 12-én az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta az Európai Unió alkotmányát: a jelen lévő 677 képviselőből 500- an hagyták jóvá az erről szóló határozattervezetet. Az elutasító, a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó képviselők viszont „az EU Bush beismerte: nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban A Fehér Ház beismerte, fegyverek keresését Irakhogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban, Bush elnök ennek ellenére utólag is helyes döntésnek tartja az invázió megindítását. A demokraták elszámoltatnák az elnököt. A háború során eddig 1300 embert veszített Amerika. Az iraki invázió abszolút megérte, még akkor is, ha nem találtak tömegpusztító fegyvereket - jelentette ki George Bush amerikai elnök az ABC amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva. Bush azután jelentette ki ezt, hogy a Fehér Ház hivatalosan is bejelentette: leállítják a tömegpusztító immw»frwm k m ban. A Barbara Walters által készített exkluzív interjút pénteken vetíti az ABC, ám ' annak számos eleme már ismertté vált. Az elnök ismét a titkosszolgálatok hamis információit okolta a tévedésért. Nancy Pelosi, a kongresszus demokrata párti vezére viszont tetemre hívná az elnököt. Kijelentette: „Most, hogy a (fegyverek utáni) kutatás véget ért, Bush elnök kötelessége, hogy megmagyarázza az amerikai népnek, miért tévedett ekkorát.” Forrás: MNO alkotmány Európa halála” feliratú tiltakozó plakátokkal fejezték ki nemtetszésüket. A dologban valóban van furcsaság, méghozzá az, hogy az Európai Parlament e témában való szavazása finoman fogalmazva rendhagyó, de mondhatnánk törvényellenesnek is. Az EU-alkotmány ratifikálása ugyanis nem az Európai Parlamentre tartozik, hanem az egyes tagállamok feladata, a strasbourgi testület csupán véleményt mondhat ebben az ügyben. A tér- « hogy az Európai Parlament mégis szavazott az alkotmányról azt jelzi, hogy így akart jelzést adni az egyes országoknak, hogy fogadják el ők is az alkotmányt, és így akarta ösztönözni az EU tagállamainak szavazópolgárait, hogy ők is szavazzanak igennel az alkotmányra. A jelenlegi állás szerint legalább kilenc EU-tagállamban kérdezik meg a lakosság véleményét ebben az ügyben, tehát népszavazásra bocsátják a kérdést, s ezek közül kettőben — a briteknél és a dánoknál — egyelőre nagyon komoly az elutasítók tábora. Valószínűleg a befolyásolhatókat akarta befolyásolni az EP ezzel a szavazással. Az Európai Parlament úgy véli, hogy az alkotmány tartós keretet ad az Európai Unió jövőbeli fejlődéséhez, s e miatt reméli, hogy az EU összes tagállama ratifikálja azt. E mostani szavazásnak nagy jelentősége volt, mert ez indítja be azt az összeurópai kam'pányt, amely arról szól, hogy az európai alkotmánynak nagyon sok országban meg kell nyernie az állampolgárok támogatását. A japán terv jóváhagyva Az orosz kormány jóváhagyta a Japánba irányuló olajexport megindítását lehetővé tévő Csendesóceáni olajvezeték megépítését. Az orosz kormány közleményében tudatta, hogy a terv megvalósítója az állami tulajdonú Transznyeft vállalat lesz. A vezeték a tervek szerint naponta 1,6 millió hordó olajat fog Elengedhetik a Kubában fogva tartott briteket A briteket a kubai Guantanamóban raboskodó négy nemzettársuk sorsa foglalkoztatja a leginkább a napokban, akikről az a hír szivárgott ki, hogy az amerikaiak elengedésüket fontolgatják. A négy brit — és a legtöbb fogva tartott — bűntelen, ártatlan polgári személy, akiknek semmi közük nem volt terrorista akciókhoz, csupán az amerikai terror ellenes háború hevében keveredtek gyanúba, és lettek letartóztatva. Bírósági kivizsgálás és ítélet azonban nem született ügyükben. A guantanamói foglyok ügye már eddig is világszerte nagy felháborodást okozott — a jogtalan elzárástól kezdve a foglyokkal való bánásmódon keresztül a kitudódott kínzásokig bezárólag. Jack Straw brit külügyminiszter januári bejelentése ezért egy kis örömre ad okot. Straw ugyanis bejelentette, hogy az amerikaiak négy, guantanamói letartóz♦ Colombo. — Kanada miniszterelnöke, Paul Martin feleségével Sheilával meglátogatta a szökőár-pusztította vidéket Sri Lankán és tárgyalásokat folytatott az ún. „tamil tigrisekkel”, akik terroristákként vannak elkönyvelve Kanadában. Tetszik vagy nem tetszik, a „tamil tigrisek” ellenőrzik a cunami-segélyek szétosztását az ország északi és keleti részén. tatásban lévő brit férfit engednek el még a januári hónap folyamán. A négy brit férfit mintegy három éve tartják letartóztatásban a kubai bázison. Egy birminghami, egy croydoni és két londoni illetőségű férfiről van szó, akiket az Egyesült Államok terrorizmus elleni harcának jegyében tartóztattak le, és azzal vádolják őket, hogy kapcsolatot tartottak fenn a (nem létező) al-Kaida szervezettel. A brit kormány már jó ideje azon dolgozik, hogy a férfiak számára vagy biztosítják a tisztességes jogi eljárást, vagy engedjék el őket. Jack Straw brit külügyminiszter azonban most a brit parlamentben bejelentette, hogy a férfiak néhány héten belül visszatérnek Nagy-Britanniába. Majd hozzátette: miután Nagy-Britanniába érkeznek, a rendőrség fogja eldönteni, hogy elrendelje-e a letartóztatásukat a 2000-es Terrorizmus Elleni Törvény alapján, és megkezdje kihallgatásukat esetleges terrorizmussal összefüggő tevékenység gyanújával. szállítani. A 4130 kilométer hosszúságú vezeték a keletszibériai Taiset várostól a Csendes-óceáni Pervoznaja városig húzódik majd. Az építkezés teljes költsége a becslések szerint meghaladja a 10 milliárd dollárt. A Transznyeft vállalat 2005. májusáig kívánja kidolgozni az építési munkálatok ütemtervét. Ez a döntés azt jelenti, hogy a másik elképzelés — a Kínába vezető olajvezeték megépítése — lekerült a napirendről. Pedig — az eddig óriásnak számító — Jukosz vállalat lobbizott e vezeték megépítése mellett. A Jukoszt azóta a kormány szétrombolta, és fő olajkitermelő egységét, a Juganszknyeftegast eladta az állami tulajdonú Rosnyeft vállalatnak. A Rosnyeft pedig már át is vette az egység irányítását. Annak ellenére, hogy a Kínába vezető olajvezeték nem valósul meg, az orosz állami vasúttársaság ígéretet tett arra, hogy napi 300 ezer hordó nyersolajat szállít Kínába 2007-ig. Ez a mennyiség aztán elképzelések szerint 600 ezer hordó/napra emelkedik a következő évtizedben. Kövessenek el mindent... Izraeli katonák ellenőrzik a buldózerek munkáját ♦ Jeruzsálem. — Izrael miniszterelnöke, Ariel Sáron megparancsolta a katonaságnak, hogy kövessenek el mindent, hogy meggátolják a palesztin rakéta- és aknatámadásokat. Ugyanakkor elvetette a PLO felhívását, melyben a palesztin vezetőség elhatárolódik a militáns erőszaktól, melyet palesztin felkelők folytatnak az izraeli megszállók ellen. ♦ Pasadena. — Megérkezett és sikeresen leszállt a Huygens nevű európai űrszonda a Szaturnusz bolygó Titán nevű holdjára. Az első képek jégtömböket mutatnak, más felszíni ábrázatok pedig lefolyó csatornákra emlékeztetnek és hasonlóak a Földön és Marson készült képekhez. A 3 milliárd dollárba kerülő űrszonda missziót a NASA, az európai és az olasz űrügynökségek vezetik, a szondát 1977-ben lőtték fel Cape Canaveralról. KANAD AI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 246.59 HUF 1 USD (Amerika) .= 189.57 HUF 1 CAD (Kanada) = 155.08 HUF ♦ Bagdad. — Ayad Allawi, Irak miniszterelnöke kijelentette, - hivatalba lépése óta először, — hogy az ország több részében a választók nem lesznek biztonságban az országos választások alatt. A partizán bombarobbanások egyre gyakoribbak, a katonaságot 100-ról 150 ezer főre akarja felfejleszteni a miniszterelnök. ♦ Adelaide. — Ausztrália déli részén erdőtüzek pusztítanak. A 20 év óta legnagyobb erdőtűzben az elmúlt hét végén 15-en haltak meg. Önkéntes és fizetett tűzoltók elkeseredetten harcolnak a tüzek terjedése ellen, mely harcba tűzoltó-repülőgépek is beavatkoznak. ♦ Fort Hood, Texas. — Tíz évi börtönre ítélte egy katonai törvényszék azt a katonát, aki Irakban élvezettel kínozta az iraki foglyokat. Charles Graner elektrosokkal próbálta „vallomásra bírni” az iraki foglyokat, megszégyenítette őket szexuálisan is és a muszlim vallással ellentétesen disznóhússal etette a foglyokat. Graner többi börtönőr társai még ítéletre várnak, hozzá hasonlóan... ♦ Washington. — Bush amerikai elnök új biztonsági főnököt nevezett ki Michael Chertoff személyében. Chertoff, egy magas rangú bíró a fellebviteli bíróságnál, egy egész életére biztosított pozíciót ad fel, hogy a Department of Homeland Security vezetője legyen. ♦ Montreál. — A Quebec kormány új dohányzás-ellenes törvényt akar bevezetni a tartományban és azt megszigorítani a 2005-ös évben. Hasonlóan más kanadai tartományokhoz, a dohányzás minden közhelyen, étteremben, bárokban és irodákban is tiltva lesz Quebecben. ♦ Washington. — Tom Ridge, a jelenlegi Országos Biztonsági Szolgálat vezetője újjlenyomatokkal akarja ellátni az amerikai útleveleket, mind a 10 újjra. Szerinte ez nagyon elősegítené az amerikai utazók biztonságát az egész világon. Arról nem szólt, hogy mindez mennyire befolyásolná az átlagpolgár személyi sérthetetlenségét, vagy a személyazonosságra épülő nemzetközi csalások kinyomozását. ♦ New York. — Svájci bankok felfedik az Interneten azon náci áldozatok ezreinek nevét, akik a második világháború alatt pénzt helyeztek el svájci bankokban. Sok százmillió US dollárról van szó, melyek a bankokban vannak és mindeddig senki nem kérte azokat vissza. ♦ London. — Harry herceg, Diana hercegnő fia horogkeresztes, német sivatagi katonaruhában jelent meg egy jelmezbálon, ezzel hatalmas felháborodást keltve a még élő holokauszt-túlélők körében. Harry később bocsánatot kért a tréfáért, melyet meggondolatlanságból követett el. ♦ Marietta, Ga. — Hátrányba került az Amerikában egyre erősödő keresztény mozgalom, amikor egy bíró kötelezővé tette Atlantában, hogy a diákok távolítsák el a figyelmeztető cédulákat könyveikről, melyek természettudománnyal foglalkoznak. A cédula felirata: „Ez a könyv feljlődéselméletet tartalmaz. A fejlődéselmélet csak teória, nem tény, melyekkel minden élőlény fejlődését magyarázzák. A könyvben írottakat nyitott hozzáállással kell olvasni, óvatosan tanulmányozni és kritikusan elfogadni.” ♦ Jeruzsálem. — Palesztin fegyveresek megöltek hat zsidó polgárt a Gáza övezetben, többet megsebesítettek. Az öngyilkos-bombamerénylet véget vetett az optimizmusnak, mely az új palesztin vezért, Mahmoud Abbas megválasztását követte. ♦ Mosul. — AmerikaCkatonák rajtaütésekkel több tucat felkelőt tartóztattak le Mosul városában és közép- Irak területén, két héttel az országos választások előtt. Ugyanakkor Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi miniszter beismerte, hogy képtelenség megakadályozni a felkelőket terveik kivitelezésében... ♦ Zágráb. — A horvát elnök, Stipe Mesic másodszorra is befutott a választásokon. A választók 66%-a adta rá voksát, hogy Mesic közelebb hozza hazáját a Nyugathoz és. az EU-hoz. Mesic mandátuma 2009-ig tart. ♦ Bukarest. — Egy 66 éves román asszony ikreket szült. Az egyik gyerek meghalt, de a másik jó egészségnek örvend. Adriana Iliescu a világ legidősebb asszonya, aki ebben a korban gyermeket szült, — császármetszéssel. ♦ Peking. — Meghalt Zhao Ziyang, Kína egykori kommunista vezére. Ziyang törte le a tüntetőket a Tiananmen téren 1989-ben, ahol ezrek haltak meg a a katonai sortüzek következtében. ♦ Toronto. — Változtak a postai árszabások (újra). Helyi levélbélyeg ára 50 cent, levelek, kártyák kikézbesítési ára az Egyesült Államokba 85 centre emelkedett (5 cent emelés). 30 gram alatti levelek díjszabása külföldre ugyancsak 5 centtel emelkedett, $1.45 centre.
