Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-06-04 / 23. szám
A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 23 Price $ 2.00 Francia „nem” az uniós alkotmányra Jacques Chirac Az első, nem hivatalos eredmények szerint a francia választópolgárok a vasárnapi, nagy horderejű népszavazáson egyértelmű nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára. Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, a választópolgárok 55 százaléka szavazott nemmel, így az igenek aránya csupán 45 százalék. A franciák többsége egyrészt Jacques Chirac és Raffarin kormányfő, s az egész jelenlegi kormányzati politika ellen szavazott. De ennek a nemnek van egy sokkal messzebbre ható, másik dimenziója is, hiszen az elmúlt napok részletesebb közvélemény-kutatásai, elemzései feltárták, hogy Franciaországban nemcsak belpolitikai tétje volt ennek a szavazásnak, hanem arról is szó van, hogy a franciák tulajdonképpen az egész Európai Uniót kérdőjelezik meg. Az Unió eddigi működését, és sajnos leginkább a tíz országgal történt bővítést. Ugyanis a francia közvéleménynek nem sok fogalma volt eddig az Unió működéséről, nem kapott igazából tájékoztatást a bővítésről. És most, amikor a globalizáció hatásaival együtt kell szembenézni azzal, hogy a hagyományos francia jólét, a hagyományos bezárkózás a saját kulturális, gazdasági közegbe, már nem tartható fenn, ez egyfajta aggodalmat, kétséget, és - ahogy látható - elutasítást váltott ki a franciákból. Ez az eredmény még nem hivatalos, de akkora fölényt jelez a nem tábor javára, hogy vélhetően hajnalra sem változik a végeredmény. Becslések szerint a népszavazást meglepően magas, 76-80 százalékos részvétel mellett tartották meg Franciaországban. Hogy ilyen sokan voltak, az elsősorban annak köszönhető, hogy hatalmas vita bontakozott ki itt, főleg Schröder utolsó kártyája Mint ismeretes, az Észak- Rajna-Vesztfáliában tartott múlt heti tartományi választáson Schröder kancellár pártja súlyos vereséget szenvedett. Ezt követően Schröder bejelentette, megteszi a szükséges lépéseket, hogy már idén ősszel megtartsák a jövőre esedékes országos választást. Schröder ezzel az utolsó kártyáját is előhúzta. Ő maga és Franz Müntefering jelentették be: azt szeretnék, ha a németek már idén ősszel döntenének országos választáson arról, hogy akarják-e végül is a szociáldemokraták megszorító reformpolitikáját, a szociális államot karcsúsított formában meghagyó politikát, vagy a „piaci radikalizmus” politikáját részesítik előnyben. Schröder elképzelése értelmében tehát a német polgárokat 2006 ősze helyett már idén ősszel az urnák elé kellene szólítani. Az elnökség a támogatásáról biztosította a gondolatot. A bizalmi kérdés felvetése a képviselőház feloszlatásának kiindulópontja, ám Horst Köhler német államfő egyelőre az egész kérdésben hallgat. „A szövetségi elnök alaposan megvizsgálja majd a helyzetet, amint azt a körülmények szükségessé teszik” — tudatta Köhlér szóvivője útján. A kormányszóvivő azt is közölte, hogy Schröder nem tervez változtatást kormánya összetételében. A kormányátalakítás volt az egyik lehetőség, amellyel elemzők az SPD északrajna-vesztfáliai veresége esetén számoltak. A szóvivő szerint az előre hozott választásnak nincs még időpontja, az időpont egyebek között az ellenzékkel folytatandó konzultációktól is függ. A konzervatív és liberális ellenzék egyaránt üdvözölte az előrehozott választás gondolatát. Vezetőik egyöntetűen azt hangoztatják, hogy minél hamarabb fejeződik be a szociáldemokrata-zöld kormány regnálása, annál jobb Németországnak. A konzervatív pártoknak még nincs hivatalos kancellárjelöltjük. A kereszténydemokraták, úgy tűnik, Angela Merkel pártelnök mellett állnak ki, ám a közvélemény például Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnököt Merkelnél alkalmasabbnak tartja Schröder kihívójának szerepére. Greenspan keresi a kiutat Amerika óriási kereskedelmi hiányán valószínűleg nem segítene az, ha Kína átalakítaná árfolyamát — nyilatkozta Alan Greenspan, az amerikai jegybank elnöke. A Bush-kormányzat már jó ideje próbálja meggyőzni Kínát árfolyampolitikájának és kereskedelmi gyakorlatának megváltoztatásáról. Greenspan a New York-i gazdasági klub összejövetelén tartott beszédében tért ki a kérdésre. Az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya tavaly rekord 617 milliárd dolláros értékre ugrott, melyből a Kína irányában felhalmozott hiány 162 milliárd dollárt tesz ki. Kína intézkedése „nem feltétlenül csökkentené a teljes kereskedelmi hiányunkat” — mondta Greenspan. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalatok az amerikai gyártók helyett nagy valószínűséggel más országoktól vásárolnák a termékeket, például Thaiföldtől vagy Malajziától. „Végeredményben tehát kiderülne, hogy máshonnan importálunk, de ugyanazokat a termékeket importáljuk” — állította a jegybank elnöke. Az amerikai kormány két éve próbálja rávenni Kínát, hogy tegye lehetővé a jelenleg az USA dollárhoz rögzített árfolyamának szabad mozgását. Az amerikai termelők nyomására azonban a kormány a múlt héten erőteljesebben lépett fel az ázsiai országgal szemben. Új korlátozásokat vezetett be egyes Amerikába importált kínai ruházati cikkekre. Azzal fenyegetőzött, hogy Kínát árfolyam manipulátornak kiáltja ki, amennyiben nem változtat árfolyampolitikáján. A Bush-kormányzat különleges küldöttet jelölt ki, aki ezekről a kérdésekről tárgyal Kínával. Greenspan elmondta, hogy Kína valamikor lehetővé fogja tenni pénzneme értékének emelkedését az USA dollárhoz viszonyítva, mert jelenlegi árfolyamrendszere növekvő veszélyt, többek között inflációs kockázatot jelent a kínai gazdaságra is. A franciák harsogó „nem” -et mondtak az EU alkotmányra az utolsó pár hétben. Tehát nem egy langyos spanyoltípusú népszavazás volt. Magyarázható a belpolitikai téttel, hiszen az egész Chirac nevével fémjelzett politikai struktúráról van szó. Ez egy hatalmas kudarc tulajdonképpen a szocialista pártnak is, amelynek a hivatalos vezetése igen párti volt, a párton belüli dezertőrök nemre szavaztak, tehát többdimenziójú válság bontakozik ki. Remélhetőleg Európán belül azért ebből még válság nem lesz, hiszen a ratifikációs folyamat még messze nem lezárt. Franciaország a tizedik ország, amely véleményt mondott az alkotmányról. A jövő év végéig van még gondolkodási idő az igazi választ illetően. Az első hivatalos reakciók persze csalódottságot tükröznek. A francia elnök kijelentette: Párizs ezentúl nehezebben tudja megvédeni érdekeit az Unión belül. Jacques Chirac elmondta: a következő napokban döntést hoz az általa kinevezett jobb-közép kormány sorsáról is. Az AFP hírügynökség által idézett megfigyelők máris azt valószínűsítik, hogy Chirac elnök feltehetően meneszti majd miniszterelnökét, Jean- Pierre Raffarin-t, de inogni látszik Dominique de Villepin belügyminiszter és Michele Alliot-Marie védelmi miniszter bársonyszéke is. Michele Alliot-Marie a bejelentés után nem sokkal kijelentette, hogy az alkotmány elutasítása vereség Franciaországnak, és vereség Európának. Michel Bamier külügyminiszter is mély csalódottságáról számolt be, kijelentve, hogy az eredmény nagy megpróbáltatás Franciaország számára. Jean- Marie Le Pen jobboldali vezető és más euroszkeptikus politikusok lemondásra szólították fel Jaques Chirac elnököt. Mit jelent ez a nem az Európai Uniónak? Az egész európai apparátusnak szembesülnie kell azzal a kommunikációs és demokratikus deficittel, amely eddig az Európai Unió működését jellemezte. Tehát, hogy hiába születtek bölcs és előremutató döntések Brüsszelben, az átlag európai polgárhoz ebből szinte semmi nem jutott el. 450 millió az Európai Unió polgárainak a száma, ennyien élünk ma a 25 tagú Európai Unióban. Itt óriási kihívásról van tehát szó, reagálni kell rá, hiszen az EU legfontosabb alapító tagállamáról, sőt, az alapító tagállamról van szó, hiszen az Unió gondolata Franciaországból származik. Franciaország a menekültek célországa Franciaország lett mára a menekültek első számú célországa, s érdekes új tapasztalat, hogy a gazdag országokba érkező bevándorlók száma folyamatosan csökken — derül ki az ENSZ Menekültügyi Hivatalának adataiból. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága a világ 36 országában, az idei első három hónapban beadott bevándorlási kérelmek számát összesítette. Eszerint az összes kérelem 19 %-át 15700-at francia hatóságok fogadtak el. Ez 4 %-os növekedést jelent a megelőző három havi adatokhoz képest. A franciaországi kérelmek többségét török, kongói állampolgárok, Haitiből illetve Szerbia-Montenegróból származó menekültek nyújtották be. A legtöbb kérelmet befogadó országok listáján Franciaországot az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország követi. A franciák az elmúlt másfél évben vették át a vezető szerepet, mégpedig azért, mert Nagy- Britanniában megszigorították a bevándorlási rendszert. (Korábban Franciaország csak tranzitország volt, átutaztak rajta a bevándorlók, hogy az álmok földjére, a szigetországba jussanak.) Az ENSZ-adatok szerint 2005 első három hónapjában a vizsgált 36 országban összesen 81.900 menekültkérelmet nyújtottak be, ami 17 százalékkal kevesebb 2004 utolsó három hónapjához viszonyítva. Összességében a legtöbb menekült még mindig Szerbia és Montenegróból, illetve Koszovóból származik, s keres új hazát magának, ők nyújtották be a legtöbb kérelmet, noha számuk hat százalékkal, 5100-ra mérséklődött. Jelentősen — 42 százalékkal Négy embert kórházba szállítottak, és további mintegy ötven személy kisebb sérüléseket szenvedett Madrid San Bias kerületében, a Suanzes metrómegállónál Spanyolországban május 24-én egy pokolgéprobbanás következtében. A bomba 9 óra 30 perckor robbant. Az ETA baszk szervezet nevében egy névtelen telefonáló háromnegyed órával korábban figyelmeztette a Gara című baszk napilapot és az Euskadi rádióadót a merényletre, így a madridi rendőrségnek még a robbanás előtt néhány perccel sikerült a helyszínre érkeznie és lezárnia a megjelölt körzetet. Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő a szenátus ülésén elítélte a terrorakciót és leszögezte, hogy a robbantást elkövető Baszk Haza és Szabadság (ETA) csoport sorsa nem lehet más, mint „a fegyverletétel és az önfeloszlás”. Az ETA még a Francorendszer idején kezdte — csökkent a korábban listavezető orosz menekültek száma; s a 4900 oroszként regisztrált ember többsége Csecsenföldről indul útnak. Az adatok tanúsága szerint sokan szeretnének letelepedni Nyugat-Európában Kínából, Irakból, Nigériából, Iránból és Örményországból is. fegyveres akcióit, miután a diktatúra megfosztotta a baszkokat nemzeti jogaik, így nyelvhasználatuk gyakorlásától is. Az ETA egy független Baszkföld megteremtését tűzte zászlajára Spanyolország északi és Franciaország délnyugati részén, harcának több mint 800 ember esett áldozatul a hatvanas évek óta. E legújabb merénylet nyolc nappal azután történt, hogy a madridi parlament felhatalmazta a kormányt, kezdjen béketárgyalásokat az említett szervezettel, ha az lemond az erőszakról. A törvényhozásban egyedül a konzervatív néppárti honatyák voksoltak a tárgyalási felhatalmazás ellen. A Néppárt szerint Zapatero szocialista kormánya szakít a terrorizmus elleni platformmal. A törvényhozási felhatalmazás bejelentése óta egyébként már több robbantást követtek el Spanyolország baszkok lakta vidékén. A fővárosban viszont február 9-e óta nem hajtott végre merényletet a szervezet. Alku az ETA-val KANADAl/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd„ Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mai 1: magyarság @ wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 254.45 HUF 1 USD (Amerika) = 206.17 HUF 1 CAD (Kanada) = 164.75 HUF ♦ Tbiliszi. — Tojásokkal dobálták meg a Grúziába látogató Soros György amerikai üzletember autóját, jelentette az Interfax elnevezésű orosz hírügynökség. ♦ Pozsony. — Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnökhelyettese az elmúlt héten Csicsón (Felvidék, — komáromi járás) felavatta Attila szobrát, amit kisebb politikai vihar kísért, mivel többen csak a történelemhamisítók hazugságai alapján ismerik a hunok királyát, mint „véreskezű” uralkodót, holott ismerve a rómaiak, a gótok, a barbarusok és vandálok harcmodorát, — de ettől függetlenül is — Attila gyakorlata és szándéka kifejezetten példaszerű volt. ♦ Párizs. — Az Európai Unió alkotmányának elutasításával a franciák többsége nemet mondott a mesterségesen összetákolt európai szuperhatalomra is. A demokratikus, haladó hagyományait évszázadok óta követő franciák megmutatták Európának, hogy nem kérnek a felülről rájuk erőltetett, a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat elutasító, uniformizált világból. ♦ New York. — A Hagyaték Őrzői Egyesület és a New York Polgári Kör a trianoni békediktátum 85. évfordulóján demonstrációt szervez a New York-i ENSz palota előtt. Tiltakoznak többek között a szerbiai magyarverések ellen, az egyházi javak visszaadása érdekében, valamint a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. ♦ London. — Brit sajtóértesülések szerint a franciák elutasító szavazása esetén Nagy-Britanniában nem tartanak népszavazást az EU alkotmányról, holott annak kiírását a miniszterelnök, Tony Blair megígérte. Ezek után úgy tűnik, mintha az EU-nak egy mindenek felett álló hatalom érdekében mindenáron működnie kellene... ♦ Amszterdam. — A holland televízióban közölt eredmény szerint a megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy nemmel fog szavazni az e hét szerdájára kitűzött népszavazáson. A megkérdezettek 96 százaléka kijelentette, hogy az azonos tárgyú francia referendum eredménye egyáltalán nem befolyásolja őket a döntésben!... ♦ Koppenhága. — Ander Fogh Rasmussen — arról, hogy folytatódik-e az EU alkotmány ratifikálási folyamata —: Tiszteletben tartjuk a francia nép döntését, de Dánia akkor is megrendezi a szeptember 27.-i referendumot, ha a hollandok is elutasítják szerdán az EU alkotmányát. ♦ Budapest. — Szent Iványi István, európai parlamenti képviselő — arról, hogy folytatódik-e az európai alkotmány ratifikálási folyamata —: A franciák elutasító szavazata megakaszthatja az európai egységfolyamatot. Ha a hollandiai népszavazás eredménye is negatív lesz, akkor az EU alkotmánynak a jelenlegi formájában vége. ' ♦ Prága. — Václav Klaus cseh államfő — arról, hogy folytatódik-e az európai alkotmány ratifikálási folyamata —: Ahogy a franciák döntöttek, az alapvető módon meg fogja változtatni Európát. Nincs értelme tovább folytatni a ratifikációs folyamatot. Ellenben a változás jó irányú lesz. ♦ London. — Az utóbbi évek legsúlyosabb nukleáris balesetének nevezi a brit sajtó az észak-angliai Sellafield hasadóanyag-feldolgozójában most feltárt, hónapokon keresztül észre sem vett szivárgást, amelynek során az előzetes adatok szerint is több tízezer liter sugárzó sav folyt a szabadba... ♦ Kolozsvár. — A legkevesebb joggal a környező országokban élő magyar kisebbségek rendelkeznek. Ezt állapította meg az interneten lezajlott konferencia, amelyet kolozsvári oktatók szerveztek. 25 kisebbségi nyelven oktató európai egyetem és főiskola vett részt a világháló közvetítésével a tanácskozáson úgy, hogy részletes információt küldött be a munkaadóját képező intézményről. ♦ Darfur. — Szudánban letartóztatták az egyik nemzetközi segélyszervezet vezetőjét, Paul Foremant, aki több száz erőszakos cselekményt tárt fel, amelyek az utóbbi négy hónapban történtek Darfurban. ♦ Zimbabwe. — Kioszkok és elárusító bódék mintegy tíz kilométeres sorát felgyújtotta a rendőrség. Több ezer kiskereskedő áruját elkobozták, elárusítóhelyeiket felszámolták. A kormány az ellenzék védőbástyájának nevezte a szabadtéri üzletsort, amelynek felszámolását a Victoria vízeséshez közeli város megtisztításával és a fekete kereskedelem megszüntetésével indokolta. Mailed: June 1, 2005 Schröder kancellár
