Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-05-21 / 21. szám

2005. május 21 — (No. 21) — Magyarság — 3 oldal A vártnál lassabban fejlődő belső piac és a gyorsan bővülő járműgyártás miatt a kínai autógyártók az előrejelzéseknél korábban megpróbálkoztak az exporttal. 2003-ban a 3,69 millió darabos évi kapacitású kínai járműipar üzemeiben 2,78 millió autó készült, tavaly az 5,7 milliósra bővült ágazat 3,43 millió gépkocsit gyártott, vagyis egy év alatt a többlet 2,2 millióra nőtt. Raktárra termelni és megrendelés nélkül dolgozni persze a kínaiak sem szeretnek, ezért új vevők után kellett nézniük: a célpontok közül az elsők a világ két legnagyobb piaca: az Egyesült Államok és Európa. A feleslegessé váló autók exportja egyelőre még nem rengeti meg a 15 milliós euró­pai piacot, inkább bizonyítási kísérlet a legigényesebb vásárlók előtt. Hét év alatt 15 milliárd eurót ruháztak be külföldi járműgyártók Kínában: a területet, olykor üzemcsarnokot, és persze a működéshez szükséges papírokat az állam biztosította. Folyamatosan jelentkeznek új cégek, miközben a betelepedettek is bővülnek. A baj csak az, hogy a fizetőképes kereslet közel sem fejlődik olyan rohamosan, mint ahogy arról az előrejelzések szóltak, és ahogy a gyártókapacitások nőnek: 2005-ben már megha­ladják a hatmilliót. Ráadásul a piac más forrásokból is táplálkozik, hiszen a jelenlévő cégek nemcsak helyben gyártott modelljeiket akarják forgalmazni, amire reményt adott a Kína és a WTC közötti megállapodás, vagyis a szabadabb kereskedelem. Mivel már a feneketlennek látszó kínai piac sem tudja elnyelni a hazai gyártású kínálatot, ezért azt valahol el kell adni. A legnagyobb kínai gyártó, a Volkswagen érde­keltségű FAW-Hongta Yunnan Automobile Co. évi tíz­ezer, a BMW-rokon Brillance Jinbei Automobile Co. évi 20 ezer autó eladását tervezi Európában. A Brillance megjelenése az áprilisi Lipcsei Autószalon szenzációja volt, a kínai cég modelljeit a gibraltári bejegyzésű Euro Motorson forgalmazza szeptembertől, elsőként a német piacon kínálja a középkategóriás autót az egy osztállyal kisebbek áráért, és ahogy a forgalmazó ígéri, a 17 ezer eurós kocsik alapfelszereltsége nem lesz szegényes. A nagyobb hírverésért a túraautó-világbajnokságba is benevezett a Brillance, ám csak a monacói statikus bemutatón vett részt, a két idei versenyen viszont nem állt rajthoz. A Ford-partner Jiangling Motors Corp. holland keres­kedőkön keresztül adott el háromszáz Landwind típusú terepjárót. Az elsőként külföldi szereplést vállaló, és januárban Detroitban bemutatkozott Chery márka főleg az amerikai piacra összpontosít, de már olasz kereskedők­kel is megállapodott arról, hogy 2007-től évi 10 ezer autót forgalmaz Európában. Nem csoda, hogy a kínai autógyártás és előretörés megrémíti az amerikai és európai autógyártó cégeket. A General Motors is megsokallta a tűrést, és beperelte a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC) korábbi alegységét egy Amerikában tervezett gépkocsi tervének lemásolásáért. A GM dél-koreai egysége, a GM Daewoo közölte, hogy a kínai SAIC Chery Automobile vállalat a Daewoo Matiz karosszériájának felépítését másolta le Chery QQ modellje számára. A koreai cég 9,7 millió dollár kártérítést követel. A pekingi bíróságra került ügy azért érzékeny, mert a GM és a SAIC vállalatok egy jelentős vegyesvállalatban működnek együtt. A Daewoo Matiz a General Motors Chevrolet Spark modelljén alapul. A GM Daewoo közölte, hogy tesztek igazolják; hogy a QQ külső és belső felépítése, valamint számos alkatrésze nagyon hasonlít a Matizra. Sok alkat­rész mindkét típusban felhasználható. A SAIC Chery tagadja a vádakat, és azt állítja, több mint egy évet dolgozott a QQ modell kifejlesztésén. A vállalat állítása szerint 24 tervezési szabvánnyal ren­delkezik a modellel kapcsolatban. A GM Daewoo tavaly decemberben fogta perbe a Chery-t Sanghajban, később azonban áttetette az ügyet Pekingbe, miután a Chery tiltakozott a helyszín miatt. A GM Daewoo egy éven keresztül próbálta mediáció segítségével peren kívül rendezni az ügyet, és a vállalat állítása szerint csak akkor fordult a bírósághoz, amikor ez nem sikerült. A SAIC, amely 67 millió angol font értékben vásárolt autóterveket az összeomlott brit Rover vállalattól, 20 százalékos tulajdoni részesedéssel bírt a Chery cégben. A tavalyi év végén azonban eladta a részesedését a cégben. De nem csupán az autópiacon vannak gondok a kínai dömpingárut illetően. Európai politikai körökben a legélénkebb és legaktuálisabb kérdés a kínai textilex­portból fakadó brüsszeli fenntartások Ugye. Január 1-jén oldották fel a világban a textilkvóták több évtizedes rendszerét, s ahogy azt várni lehetett, hatalmas kínai exportoffenzíva vette kezdetét. Egyes adatok szerint ötszáz százalékkal növekedett meg az unióba érkező kínai áru, s az Európai Bizottság kilenc kategóriában is vizsgálatot kezdett. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint, mivel az unió nem ismeri el piacgazdaságnak Kínát, indíthat dömpingeljárást, s korlátozhatja a behozatalt. Kínának a WTO-ba való belé­pésekor aláírt szerződése szerint bármelyik tagállam 2008- ig 7,5 százalékos növekedésben korlátozhatja a textilim­portot, ha bebizonyosodik, hogy a kínai cégek megsértik a szervezet szabályait. Szóba került a fegyverembargó ügye is, melyet 1989- ben léptetett életbe az unió, s évek óta napirenden van feloldásának lehetősége. A problémát az okozza, hogy a tagállamok megosztottak a kérdésben. Egyébként az év elején már kialakult a konszenzus a feloldásról, ám amikor a kínai parlament elfogadta az elszakadásellenes törvényt, melyben megteremtette a jogi Kevés a jog Brüsszelben Habsburg Ottó alapját a Tajvan elleni „nem békés eszközökkel” való fellépésnek, visszatáncoltak. Az embargót a diákmegmoz­dulások leverésekor hozták, vagyis fő okként azt jelölték meg, ahogy Peking az emberi jogokkal bánik. A kínai külügyminiszter szerint a két dolog összekapcsolása oktalan. Az tény, hogy az Európai Unió mostani érve­lésében következetes, még akkor is, ha az emberi jogok ügye és a fegyverexport nem is függ össze szükségszerű­en. Ferrero-Waldner azt kérte, Kína bocsássa szabadon azokat, akiket még az 1989-es események miatt börtönöz­­tek be, valamint, hogy Kína írja alá az ENSZ polgári és politikai jogokról szóló egyezményét. Kína erre mintegy válaszként óva intette az Európai Uniót, hogy a textilkereskedelemben óvintézkedéseket érvényesítsen. A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint a döntés ellentétben állna a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) alapelveivel, és Kína és az EU általános kereskedelmi és gazdasági kapcsolataira is kihatással lenne. Kína párbeszédet javasol, miután január elseje, a kvótarendszer megszüntetése óta ugrásszerűen nő a kínai textiltermékek behozatala. Peter Mandelson uniós keres­kedelmi biztos viszont bejelentette, amennyiben a kínai textilimport továbbra is ilyen erőteljesen növekszik idén, az EU bizottsága tárgyalásokat — és várhatóan szankció­kat is — kezdeményez a kínai dömping-behozatal miatt. Brüsszelben az Európai Bizottság legújabb határo­zatai veszélyes fejlődést mutatnak, melyeket sajnos, amennyiben azokat a saj­tóban követni lehet, alig vesznek figyelembe. A leg­több esetben korábban a Bizottság javára tudták írni, hogy az legalább a jogi kérdésekben komolyan tö­rekszik arra, hogy független vonalat kövessen. Sajnos ami ma játszódik le, annál már nem ez az eset áll fenn. Az új Bizottságban bizonyos küldötteknél úgy tűnik, hogy a tiszta op­portunizmus a szabály. A legjobb bizonyíték erre az a tény, hogy leg­alább mostanáig a finn küldöttet, Olli Rehn-t országának jó hírneve miatt szívélyesen üdvözölték. Magatartása azonban a bővítés kérdésében megvál­tozni tűnik. Itt az európai politika egyik legfontosabb eleméről van szó. Bizonyos ideje már feltűnt, hogy Olli Rehn Horvátország kérdésében Schröder és Putyin „egymásra talált” A május 9-i oroszorszá­gi ünnepségek alkalmával Schröder és Putyin paktu­mot kötött, hogy a XXI. században ismét a szomszé­dok feje fölött alakítsák kapcsolataikat — írja a Rheinischer Merkur. A megállapodás szerint Moszk­va segít Berlinnek, hogy világpolitikai tényezővé váljék, akár az iraki hábo­rút ellenzők tengelyében, akár az ENSZ BT állandó tagságáért folytatott törek­vésében, Berlin pedig meg­nyitja a külföldi befekteté­sek csatornáit. A Rheinischer Merkur (merkur.de) keresztény konzervatív hetilapban Thomas Gutschker Paktum mellékízzel című írásában elemzi a május 9-én pre­zentált német-orosz szívé­lyesség mélyebb okait. A május 9-i ünnepségek estéjén a Kreml ura tör­ténelem órát adott a német televízió munkatársainak: A „XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt a Szovjetunió szétesé­se”, — mondta Putyin, — mert ezzel 23 millió ember vált hontalanná”. A második világháború 16 milliót meghaladó ál­dozata háttérbe kerül a szovjet birodalom elveszté­séhez képest. Azt a tényt, hogy ez a birodalom meg­szállásra, deportációra és tömeges kivégzésekre épült, az orosz történetírás 2005- ben nem említi. Sokkal inkább érvényes, amit a moszkvai hadügyminiszter, Ivanov mondott: ami az egy országhoz tartozik - mint a balti államok - azt nem lehet megszállni. E háttér ismeretében érthető, ha két balti állam feje nem kívánt részt venni a moszkvai látványosság­ban. Schröder azonban az első sorban állt, s a rendez­vény után számtalanszor elmondhatta, hogy Német­ország mostantól „egyenran­gú partner az államok kö­zösségében”. Schröder paktumot kö­tött Putyinnal: Moszkva se­gít Berlinnek, hogy világ­­politikai tényezővé váljék, akár az iraki háborút ellen­zők tengelyében, akár az ENSZ BT állandó tagságá­ért folytatott törekvésében. Putyin Schröderrel közösen egy moszkvai bulvárlapnak adott interjújában így fo­galmazott: „nem lehet a németeket arra kényszeríte­ni, hogy állandóan hamut szórjanak a fejükre és fo­lyamatosan önmagukat ostorozzák. És Németor­szágnak nem szabad úgy éreznie, hogy a világpoliti­ka színpadán korlátozzák a jogait.” Schröder azonnal ellen­tételezte a gesztust azzal, hogy Putyint feltétel nélkül támogatja - „színtiszta demokratának” nevezve — és megnyitja az égetően szükséges külföldi befek­tetések csatornáit. Hivatalo­san e kapcsolatokat straté­giai partnerségnek nevezik. S vajon ki emelhet szót ez ellen, ha a gazdasági kap­csolatok olyannyira szépen fejlődnek? Németország az oroszok legnagyobb keres ■ 'kedelmi partnere, 3500 német vállalkozás fektetett ott be. A ludwigshafeni BASF leányvállalata, a Wintershall, mint első külföldi vállalkozás jogot szerzett arra, hogy Szibériá­ban földgázt termeljen. Az oroszok Németországon keresztül szinte az egész EU-ra kiterjedő olaj és gázszállítási monopóliumot biztosítottak maguknak. A kelet-európai orszá­goknak, egy a határaik mentén újra megerősödő birodalommal szembeni félelmei ebben a közös érdekekre épülő paktumban csak tehertételt jelentenek. A kancellár azzal a mon­dattal söpörte le a kritikus kérdéseket az asztalról, miszerint Németország történelme miatt nem arra predesztinált, hogy Orosz­országnak szemrehányáso­kat tegyen. Egon Bahr, a szociáldemokrata német kormányok idején az „új keleti politika” egyik szel­lemi atyja ugyanazon a napon ezt nyilatkozta: A nyugati hatalmak sem tettek semmit a jaltai konferen­cián az ellen, hogy a balti államok Orosz-országnál maradjanak. Miért kellene, hogy ez rontsa a Berlin és Moszkva közötti kétoldalú kapcsolatokat? Moszkvában ketten egy­másra találtak, hogy a XXI. században ismét a szomszé­dok feje fölött alakítsák kapcsolataikat - tekintet nélkül a kisebbségi és polgári jogokra. Putyin kedden elutasította, hogy az EU-Oroszország csúcs al­kalmából sajnálatát fejezze ki a balti államok szovjet megszállása miatt. így tért vissza az a történelem, amely felett az előző nap szemet hánytak és mely beárnyékolta az EU és Oroszország közötti part­nerségi megállapodást. Moszkva továbbra is eluta­sítja, hogy határ-megál­lapodást kössön Észtország­gal és Lettországgal. Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Templom: 116 Bond St„ Toronto Istentiszteletet tartunk július-augusztus kivételével a hó második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor. Lelkész: Nt. Tamásy Éva Lelkészi hivatal: 3245 W. 98th St., Cleveland Oh. 44102-4601, USA. Tel: 216-961-6895 Felügyelő: Dr. Mekis Éva 34 Langborune Pl., North York, On M3B 1A9 Tel: 416-441-9300 (minden postai küldemény e címre küldendő) Szerezzen oromot szeretteinek! A Piros szív, fehér hó, zöld levél című világhírű dal és még más a szerző, Mártonffy Miklós által szerzett dalok CD-n kaphatók a Kanadai Magyarság Könwosztályán. Ára $ 15.- + $ 3.- postaköltség A csekket Mártonffy Miklós nevére kiállítva a Kanadai/Amerikai Magyarság címére kell küldeni 74 Advance Rd. Toronto, Ontario M8Z 2T7 Tel: 416-233-3131 (49-) azokhoz tartozik, akik a Bizottság keretei között nem ezen ország barátainak számítanak. O volt az, aki a Carla del Ponte körüli vitát hallgatásával és alkal­mankénti megnyilvánulásai­val támogatta. Eközben Carla del Ponte hivatalának Horvátország kérdésében a kormányokhoz írt, nyil­vánosságra még mindig nem hozott levele meg­sértett két jogi alapelvet. Visszaható intézkedések elfogadásához és a bizonyí­tási teher átruházásához közeledünk. A gyanúsított, tehát Horvátország kell hogy ártatlanságát a nem megalapozott állításokkal szemben bizonyítsa — képtelenség egy jogállam­ban. Közben a Bizottság kö­zölte, hogy hozzájárulását ahhoz adta, hogy az előtár­­gyalásokat Szerbiával meg­kezdjék, azon csalódottsá­gok ellenére, hogy Belgrád még mindig nem jelezte igazán hajlandóságát hogy a hírhedt háborús bűnösö­ket kiszolgáltassa. Előre tett kezek mögött azt mondták, ezt kell tenni, mert Hor­vátországnak azt vetették a szemére, hogy nem adja ki, és mégis bizonyos előké­születeket tett a megbe­szélések folytatására. Ez egy hihetetlen meg­jegyzés, mivel a helyzet Horvátországgal és Szer­biával teljesen különböző. A két háborús bűnös közül, akik Szerbiában tartózkodnak, ugyanis Mla­dic tábornok szabadon mozog hazájában. Min­denki tudja hogy hol van, és egyáltalán semmi nem történik. Emellett ez a tábornok mint parancsnok nemcsak a hadsereghez, hanem ezen kívül mint nyilvánvaló barát a szinte bűnöző szervezetekhez még ma is közel áll. Ugyanez érvényes Radovan Karad­­zic-ra. Eközben mindenki tudja Belgrádban, hogy hol tartózkodik. Horvátország kérdésében ez pont fordí­tott. A horvát kormány szavahihetően közölte, hogy ők 2001 óta nem tudják, hogy hol tartóz­kodik Gotovina tábornok. Aki az olyan emberek, mint Sanader miniszterelnök, és Mesic elnök őszinteségét ismeri, tudja, hogy ők az igazságot mondják. De mégis tőlük követelik, bi­zonyítsák be, hogy ők nem tudják, hol tartózkodik a tábornok. Ez tisztességtelen követelés, mert ezt a bizo­nyítékot senki nem tudja szolgáltatni. így helyezik Szerbiát Horvátország elé, ahogy ezt az Európai Unió egyes országainak bizonyos mi­nisztériumai csupán anyagi érdekekből óhajtják. Hogy Olli Rehn ezt az érthetetlen magatartást támogatja, több mint külön­leges. A tényt, hogy a Horvátországról szóló sza­vazásnál minden demok­ratikus ország, melyek ezzel az országgal határo­sak, a Zágrábbal való tár­gyalások felfüggesztése ellen szavaztak, cinikusan figyelmen kívül hagyják. Szerbiát akarják előtérbe helyezni, ami bizonyos körök koncepciójának meg­felel, akik Jugoszláviát akarják visszaállítani. Ez magyarázza a különleges magatartást Montenegróval szemben,, és különösen a politikát Kosovóban. Meg­kísérlik lehetőség szerint Montenegróban a szavazást eltolni, mert tudják, hogy a bátor montenegróiak és Djukanovic miniszterel­nökük eltökélt, hogy önren­delkezési jogukat gyakorol­ják, ami az Uniónak is érdekében áll. Ez a tisztességtelen játék rendkívül veszélyes. Ily módon aláássák a bizottság szavahihetőségét. Azok a kormányok, amelyek a Bi­zottsággal egybehangzóan Horvátország ellen szavaz­tak, nagy hibát követtek el. De ily módon a bizalom, mely még Javier Solanával szemben fennáll, mélyen megrendül. Sajnálatos azonban hogy olyan or­szágok, mint Németország is csatlakozott ehhez a politikához. Nem lehet elkerülni a kérdés felveté­sét, hogy a kormányok, az igazak csoportjának kivéte­lével miért nem szólnak semmit, ha Szerbia érde­kében az európai jogot megszegik. (Schmidt Ágota fordítása) Az amerikai elnök Tbilisziben Bush vendéglátójával, Mihail Szaakasvili grúz államfővel a tbiliszi par­lament épületében tartott sajtókonferencián azt mond­ta: a két, még a szovjet korszakból származó bázis­ról való orosz csapatkivo­nás kérdését, valamint az Oroszország támogatását élvező szeparatista Abházia és Dél-Oszétia problémáját békés eszközökkel meg le­het és meg is kell oldani. Az amerikai elnök felvetet­te, hogy segít a rendezés­ben, ha erre a grúz vezetés kéri. Kijelentette: támogatja Tbiliszit abban is, hogy ér­vényt szerezzen szuverenitásá­nak a két szakadár tartomány­ban. „Ezt a vitát a grúz kor­mánynak és a szakadár tar­tományok lakosságának kell megoldania. Az Egyesült Államok nem erőltethet sem­milyen megoldást az országra, és ezt önök sem kívánnák tőlünk. A grúz elnök támogat­ja az autonómiát és az önkor­mányzatiságot, de nem támo­gatja ennek az országnak a felosztását” — mondta Bush. Kijelentette továbbá, hogy „az Oroszország határai körül kialakuló új, békés demokrá­ciák jótékony hatását Moszkva is érzékelni fogja”. Semmi olyat nem mondott az ameri­kai elnök ugyanakkor, amiből arra lehetne következtetni, hogy Washington hajlandó nyomást gyakorolni Moszk­vára a csapatkivonás érdeké­ben. Bush a tbiliszi főtéren is beszédet mondott. Százezren özönlöttek a Szabadság térre, akik az amerikai elnök üzene­tét akarták meghallgatni. „Az önök bátorsága sarkallja a demokratikus reformok kez­deményezőit, és azt az üzene­tet küldi szerte a világba, hogy szabadság vár a Föld minden nemzetére és népére” — fogalmazott Bush a Sza­badság téren, amely a tbiliszi lakosok számára a demokrá­ciát jelképezi, hiszen a Szov­jetunió 1989-es összeomlása­kor és tavaly a rózsás forrada­lom idején is több százezer ember gyülekezésének színhe­lye volt. Bush személyében hivatal­ban lévő amerikai elnök elő­ször látogatott Grúziába, sőt az egész kaukázusi térségbe. Rákositól és Kádártól plagizált Gyurcsány és Iváncsik A második világháború befejezésének 60. évfor­dulója apropóját használta fel a két egykori KISZ vezető, hogy elismételges­sék azt, amit az agyukba mosattak: dicsőítsék a „felszabadító” Vörös Had­sereget, valamint felszaba­dulásnak nevezzék hazánk megszállását, kirablását, több százezer polgári sze­mély elhurcolását (asszo­nyok és lányok meggyalá­­zását), a ránk erőltetett egypártrendszert, és a pro­letárdiktatúra bevezetését. Még ha minden „felsza­badított állam” vezetője köszönetét és hálát rebeg is most Putyinnak, nekünk akkor sincs erkölcsi ala­punk ezt tenni, mert 1956- ban ugyanaz a „felszabadí­tó” Szovjetunió taposta el forradalmunkat és szabad­ságharcunkat, lövette szét fővárosunkat, asszisztált a megtorlás szörnyűségei mellett, amely közel félszáz évig tartotta megszállva hazánkat, fizettette velünk az ittlévő csapatainak teljes ellátását. A Szovjetuniónak, Ju­goszláviának és Csehszlo­vákiának kifizetett jóvátéte­lünkkel és bocsánatkéré­sünkkel „rendeztük” a számlát a háborúban való részvételünkért. A „felsza­badítók” viszont a mai na­pig nem adtak vissza sem­mit sem az elrabolt műkin­cseinkből, ipari berendezé­seinkből, vasúti anyagaink­ból, mezőgazdasági ter­ményeinkből és haszonállat állományunkból. Gyurcsány és Iváncsik ugyanazt a csasztuskát fújják, mint eszmei elődeik. Megalázó és sértő nem­zetünkre, hogy ilyen politi­kusai vannak! Semmit sem tanultak a történelemből, az internacionalista áfium az önérzet szikrájától is meg­fosztotta őket. (Prof. Dr. Bokor Imre) mmmmmmmmsrnrn Japán iskola nyílt Budapesten A befektetők számára vonzerő, emellett politikai­lag is jelentős. Japán iskola nyílt Buda­pesten, egyelőre félszáz kisdiáknak. A távol-keleti ország nagykövete a budai intézmény avatóján elmond­ta: ma mintegy ezer japán él és száz japán cég műkö­dik Magyarországon. Mivel a befektetők számára nagy vonzerő, ha van japán tan­rendű iskola, az intézmény politikai és gazdasági szem­pontból is jelentős - tette hozzá. Hiller István szocialista pártelnök, volt kulturális miniszter örömét fejezte ki azért, hogy ezután a gya­korlatban is tapasztalatokat szerezhet a magyar pedagó­gia arról, amit a világ japán oktatási rendszerként ismer és elismer. I ej (f | j* f | r riíöí Veszélyben az Észak-amerikai autóipar?

Next

/
Oldalképek
Tartalom