Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-05-07 / 19. szám

2005. május 7 — (No. 19) — Magyarság — 3 oldal MWlwHwwCTWWWtKltoiiwWMBiBBBWiKMm Boncok vonulása Habsburg Ottó (Schmidt Ágota fordítása) Bulgária és Románia az EU küszöbén Georgi Parvanov bolgár és Traian Basóscu román el­nök, valamint a két miniszterelnök, Szimeon Szakszko­­burgotszki és Calin Popescu Tariceanu írták alá az Európai Unióhoz való csatlakozás szerződését. Basescu személyes meghívottjaként jelen lehetett Románia két korábbi elnöke, Emil Constantinescu és Ion Iliescu is. A két „ünnepelt”, Bulgária és Románia tehát a legmagasabb szinten képviseltette magát. A huszonötök részéről a külügyminiszterek — köztük Somogyi Ferenc — látták el kézjegyükkel a dokumen­tumokat, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az EU soros elnöke jelenlétében. „Ez az utolsó fázisa az ígéretnek, amelyet a közép-, és kelet-európai országok a berlini fal leomlása után kaptak” — mondta Michel Barnier francia külügyminiszter. Mind Bukarest, mind Szófia 10 évet várt erre a pil­lanatra: Románia 1995. július 22-én, Bulgária 1995. december 14-én nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét. A nem is olyan régen még 12 tagú EU így tizenkét év alatt 27-re emeli tagállamainak számát, lakóinak száma 485 millióra, az unió teljes területe pedig 4,25 millió négyzetkilométerre nő. A közelmúltban áldását adva a két ország csatlakozá­sára — a korábbi gyakorlattól eltérően — az Európai Parlament is kiharcolta a jogot arra, hogy felkészülési folyamatuk ellenőrzésébe mindvégig beleszólása legyen, és javasolhassa akár a halasztó záradék életbe léptetését is. A képviselők elsősorban a korrupció és a bűnözés elleni harcban, a környezetvédelemben, a közigazgatási és igazságügyi reformok területén, az állami támogatások leépítésében, ill. a kisebbségek ügyében szeretnének még jelentős előrelépést látni a csatlakozásig. így a dokumen­tum záradékai között immár szerepel az a kitétel, mely szerint a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a további felkészülés üteme elmarad a kívánatostól. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke ünnepi beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy. Európának még több demok­ráciát, még több szabadságot jelent a két ország csat­lakozása. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke annak fontosságát emelte ki, hogy Bulgária és Románia a belépésig még hajtsa végre az előírt reformokat. Traian Basescu román elnök ünnepi beszédében tör­ténelminek nevezte a csatlakozás napját Románia szem­pontjából, és leszögezte, országa kellő eltökéltséggel és energiával folytatja a felkészülést. „Nincs szándékunk lekésni a 2007-es randevút” — jelentette ki. Szimeon Szakszkoburgotszki bolgár kormányfő hangoztatta: ha­zájának történelmében mérföldkő az aláírás, amely újabb lépést jelent a földrész teljes egysége felé is. Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy az EU és tagországai mindent megtesznek a csatlakozási szerződés időbeni ratifikálásá­nak érdekében. A hivatalos uniós nyilatkozatok továbbra is arról szólnak: a remények szerint Szófia és Bukarest egyaránt 2007 első napján válhat az EU tagjává. Euro-képviselőik megfigyelői státusban hamarosan felbukkanhatnak az Európai Parlamentben (EP), amely nemrég nagy többség­gel megszavazta a két csatlakozási menetrendet. A bolgár és román küldöttek pedig — szintén megfigyelőként — már e héttől részt vehetnek a tagállam-közi tanács ülésein (elsőként éppen a mezőgazdaságin); hozzá is szólhatnak, de nem szavazhatnak. „Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára a csatlakozási szerződés aláírása” — mondta Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes. Markó, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) elnöke, maga is jelen volt Luxem­burgban az ünnepélyes aláíráson. A politikus hozzáfűzte: a belépés és az integráció között különbséget kell tenni. Még jó néhány évbe bele­telik ugyanis — fejtette ki —, míg Románia valóban beil­leszkedik az európai rendszerbe. Tény, hogy az ország számára az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata a csatlakozási szerződés aláírása. Ennek óriási belpolitikai jelentősége van, hiszen 1989 után most vált teljessé és minden szempontból visszafordíthatatlanná a rendszervál­tás Romániában — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a belépés időpontjáig, 2007. januárjáig Romániának még nagyon sok kritériumot kell teljesítenie. Sokat kell még tenni az igazságszolgáltatás terén, fontos PANNÓNIA BOOKS: Phone: 416 966-5156 Fax: 416 966-5445 PEACE, WAR and the AFTERMATH is an account of war and communist takeover, and a coming-of­­age tale with a twist. As a young boy, Sándor Erdélyi saw the horrors of war firsthand: “A work crew had already dug out a long ditch in the nearby church garden, a mass grave, in effect. We were given no tools with which to extract the bodies from the slush and ice that covered them. Shaking with horror, crying with despair, I dug alongside my mother ". Megrendelhető: LLUMINA PRESS: orders@llumina.com Toll Free: 1-866-229-9244 intézkedéseket kell tenni a korrupció elleni harcban, növelni kell a gazdaság versenyképességét — sorolt fel néhány példát a politikus. A romániai magyarok számára 80-90 esztendő távlatá­ban végre most nyílt lehetőség arra, hogy amit a XX. században a történelem velük rosszat cselekedett, azt az EU-ba való bekerüléssel jóvá lehet tenni — vélte Markó, hangoztatva: „Magyarok és magyarok hamarosan együtt lehetnek az integrációs szervezeten belül”. Romániában a nyilatkozatok szintjén nincs olyan politikai erő, amely ellenezné az integrációt. Ám mindenfajta elzárkózás a demokratikus intézményrendszer kibővítésétől és az európai kritériumok bevezetésétől, mindenfajta gaz­daságszemlélet, idegengyűlölet, kisebbségellenesség az EU ellen hat — mondta Markó. Az arra vonatkozó utalásra, miszerint a hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács a védzáradék alkalmazását kérte arra az esetre, ha a román parlament nem hagyná jóvá Székelyföld autonómiáját és az erdélyi magyarság személyi elvű önrendelkezését, Markó Béla ezt felelőtlen álláspontnak nevezte. Az erdélyi magyarság számára ugyanis az integ­ráció szempontja is prioritást élvez — érvelt —, e kö­zösség sorsa nagy mértékben függ attól, hogy az ország milyen hamar lép be az unióba, és milyen hamar lépnek érvénybe az uniós szabályok. Nagy mértékben függ a különböző autonómiaformák megvalósításától is — tette hozzá a politikus, leszögezve, hogy ezt a két prioritást nem szabad egymással szembeállítani. Kétségtelen, hogy ez a bővítési kör két vonatkozásban is példátlan. 1. Igen hosszú idő, húsz hónap telik el az aláírás és a tagság legkorábbi időpontja között. 2. A két ország különösen szigorú megfigyelés elébe néz. Az EU erős alkupozícióját az a védzáradék jelenti, amely szerint valamely ország „nyilvánvaló felkészületlensége” esetén a tagság egy évvel elhalasztható. Ennek alkalmazása Romániát fenyegeti inkább, mert az EB javaslata alapján a tagállamok egyes verseny-politikai, valamint bel-, és igazságügyi területeken már minősített többséggel megszavazhatják azt. (Bulgária kapcsán egyhangú döntés kell ehhez.) Mindkét országnak alapvetően arra kell törekednie, hogy Brüsszel novemberi országjelentéséig minél többet letegyen az asztalra — különösen az igazságügyi és közigazgatási reformban, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésben, a romák helyzetének javításá­ban. A szkeptikus tagállamok számára a novemberi jelen­tés jelentheti politikailag és technikailag is az utolsó fogódzót a bővítés esetleges hátráltatására. A két ország a huszonhetek két legszegényebbje lesz: egy főre jutó GDP-jük az uniós átlag 30 százaléka alatt van. A strukturális és kohéziós alapokból az EB javaslata alapján 2007 és 2013 között Románia 16 milliárd, míg Bulgária 6,1 milliárd euróval részesedhetne. A második világháború előtt a vadász egyik legked­veltebb időszaka a szalon­kahúzás volt márciusban. A szalonka volt az egyik leg­megbecsültebb madár, nem­csak húsának jó íze miatt, hanem azért is, mert nehe­zen volt lőhető. Ehhez já­rult az is, hogy a vadászat az év egyik legszebb idő­szakában. azaz kora tavasz­­szal zajlott. Abban a pil­lanatban, amikor a templo­mokban akkoriban még az úrangyala harangszó fel­hangzott, kezdték meg a szalonkák vonulásukat. Nem tartott sokáig, és az esti fényben egy különösen szép tájra vezetett. Az új vadászati előí­rások szerint a szalonka­húzás a legtöbb országban tilos. Még ha ez a vadá­szoknak és alkalmanként a költőknek a néhány szép óra végét is jelenti, a cso­dálatos madarak védelme viszont teljesen jogos. Rögtön a háború után volt egy másik időszak „Reminiscere” vasárnaptól virágvasárnapig, tehát kö­rülbelül március elejétől április kezdetéig, az arab országok akkor még újon­nan feltárt olajmezőin, melyek jelentősége a hábo­rús események miatt meg­növekedett. Vezető volt akkoriban az amerikai Aramco társaság Szaud Arábiában. Akinek volt lehetősége, abban az időben vagy közvetlenül előtte arra járni, hallhatta, hogy a nagy társaságokban az elnökök és más magas funkcionáriu­sok az ország és a finomí­tók ellenőrzését majdnem mindig március és április hónapban végezték. Állító­lag az üzemvezetés állás­pontja szerint ez szükséges volt. Mindenesetre a hely­színen cinikusan mindig megjegyezték, hogy a ta­nulmány és ellenőrző utak mindig a éghajlat szem-Bátran nézzünk szembe a jövő kihívásaival A KMCSSZ közgyűlése A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2005. április 9-én tartotta meg tisztújító közgyűlését az kanadai Torontóban. A közgyűlés témaköre az utolsó négy év munkájának kiértékelése, a következő évek várható kihívásainak összefoglalása és a Szövet­ség tisztikarának megvá­lasztása volt. A legmesz­­szebbről jött résztvevő Ft. Molnár Ottó cserkésztiszt, aki egyben a Párizsi Katoli­kus Misszió lelkésze. A közgyűlést levélben üdvözölte Sao Pauloból Pillér Éva és Chászár Ede, a KMCSSZ tiszteletbeli After WW1I, Hungary was stripped of vast chunks of her territory and her remnants were swallowed by Soviet Russia. Class-mates and workplace colleagues disappeared and families were torn apart. Erdélyi’s generation was deci­mated by deportation, internal exile and murder as the commu­nist regime tightened its choke­­hold on the country. By turns harrowing, comical and moving, Erdélyi’s story is a testament to the strength of the human spirit and a valuable chronicle of a country that is still poorly understood in North America. Website: http://www.llumina.com/store/ peacewaraftermath.htm elnökei. Üdvözletét küldte még dr. Némethyné K. Ju­dit (Bp), Valentiny Géza prelátus (Bécs), Cserhalmi Ottó (Sydney), Benedekné M. Mária (Buenos Aires), és Clevelandból Beodray Ferenc és Szentkirályi Pál. A leköszönő elnökség és tisztségviselők beszámoltak a Szövetség helyzetéről, a célkitűzések megvalósításá­ról, nevelési eredményekről és a jövő kihívásairól. Az elkövetkező négy év felada­tai között szerepeltek: 1) cserkészeink külföldi ma­gyarságának és kettős kötő­désének megőrzése, 2) jel­lemnevelés, a cserkészies magatartásra való nevelés, 3) gyakorlati cserkészélet­mód bevezetése, 4) csapata­ink fejlesztése, 5) Szövet­ségünk összetartása és ennek elmélyítése, 6) a Szövetség működéséhez szükséges anyagi alap megteremtése, 7) együt­tműködés a Kárpátmedence többi magyar cserkészszö­vetségeivel. A délután folyamán új elnökséget és egyéb tisztségviselőket választott a közgyűlés. (Lendvai-Lintner Imre elnök; Dömötör Gábor alelnök; Szórád Gábor főtitkár; és Vajtay István vezetőd szt). Este több mint 250 ven­dég gyűlt össze a torontói Szent Erzsébet római kato­likus templom nagytermé­ben, hogy egy kellemes vacsorán vegyenek részt. A KMCSSZ új vezetőségének alkalma nyílt elbeszélgetni Torontó magyarságával. Vasárnap mise és isten­­tisztelet után, emlékezni gyűltek össze a cserkészve­zetők. Bensőséges kereten belül emlékeztek meg a cserkészek gróf Teleki Pál főcserkész halálának 64 éves évfordulójáról. Dömö­tör Gábor alelnök, vissza­emlékezett a magyar cser­készet nagy egyéniségére. A KMCSSZ vezetői és cserkészei meríthetnek Teleki Pál életéből és pél­dájából, hogy az elkövet­kező évek komoly kihívása­ival sikeresen megbirkóz­zanak. pontjából a legelőnyösebb időre estek. Közel-Keleten akkor meleg volt, örömteli azon embereknek, akik a hóviharokból jöttek, de még nem volt forróság, ami sok amerikainak és európai­nak nemigen volt elvisel­hető. Később már maga­sabb beosztásúak alig tettek munkalátogatásokat. Napjainkban a déli olaj­államokat ezekben a hóna­pokban mindig számos lá­togató tiszteli meg. Ma azonban ezek csak részben gazdasági vezetők, ám min­denek előtt politikai promi­nensek, akik ezeknél az utaknál kettős előnyt élvez­nek. Elsődlegesen az állítóla­gos hazafias feladat miatt esik a választás az éghajlat szempontjából előnyös időszakra, úgy hogy a telet kellemesen lehessen befe­jezni. Más részről a promi­nens politikus látogatásai lehetővé teszik, hogy ne csak a gazdasági vezetők kísérjék őket végig, hanem a helyi televízió néhány csapatát is magukkal vi­gyék, aminek megvan az az előnye, hogy a rossz idő miatti nehézségek nélkül óriási nyilvánosságra tesz­nek szert. Ez éppen az elmúlt év­ben volt intenzíven meg­figyelhető. Vannak európai államok, ahol egész már­ciusban a hírek, egyébként a világban megtörténtekről, a különböző külügyminisz­terek, kancellárok és hason­ló vezető személyiségek ■— utazásaival foglalkoztak. Ezeknek nemcsak az az előnyük volt, hogy a televí­zióban a kedves választó­nak bemutatták, hanem egyidejűleg azt is lehetővé tették, hogy hazafias csele­kedeteket vigyenek végbe a gazdaság előmozdítása érdekében, amennyiben a gazdasági életből személye­ket vittek magukkal, akik aztán szerződéseket tudtak kötni, melyeket azonban már rég letárgyaltak, de csak akkor vitték a nyil­vánosság elé, amikor a vezető politikusok utazásai kapcsán ezeknek nagy reklámot biztosítottak. Ilyen utazásokat, melyek a mögöttünk álló időben igen intenzívek voltak, mindenek előtt olyan po­litikusok használtak ki, akiknek saját országukban problémáik voltak. Ennek az is előnye volt, hogy a tömegmédiákban a kelle­metlen problémákat kerül­ték, és főleg csak az állító­lagos állami vezetők utazá­sával foglalkoztak. Egyéb­ként érdekes megállapítani, hogy azon országokból, ahol jelenleg politikai nyu­galom van, a politikusok olyan országokba látogat­nak el, ahol a klíma nem éppen kellemes. Sikerek szempontjából nyilvánvaló­an nincs szükségük az utazási élmény és politikai hozadék közötti azonos kombinációra. Ezek azok, akiknek politikai arculatu­kat fel kell polírozniuk, akik mindenek előtt a bon-Putyin pánikban A peremre szorult elit a háttérben? Keresztes Lajos ‘Vásároíjon hirdetőiníqiéíl A Frankfurter Allgeme­ine Zeitungban Markus Wehner, Putyin pánikban címmel elemzi az orosz elnök helyzetét. A tiltakozó fiatalokon túl főként a nyugdíjasok azok, akik bár eddig nyu­godtan otthon ültek, s úgy tűnt szenvedési képességük határtalan, most, ez év elejétől teljes erejükkel kimutatták elkeseredettsé­güket. Utakat zártak le, sátrakat vertek a vasúti síneken, jegy nélkül megro­hamozták a szentpétervári metrót, s egy alkalommal még a kalauzt is elverték. így tüntettek idősek százezrei az ellen, hogy a kormány, eddigi kedvez­ményeik jelentős részét — az olcsó közlekedést, az alacsony árú lakbéreket és gyógyszereket — elvette, s ezeket jóval kisebb nyug­díjemeléssel kompenzálta. A Kreml azzal próbált meg enyhíteni a robbanás­­veszélyes helyzeten, hogy az öntözőkanna elven pénzt osztott. Ám a demonstrálok megérezték a hatalmukat és ráéreztek a küzdelem ízére. Nem utolsó sorban az uk­rajnai és kirgizisztáni re­zsim váltások adtak bátorí­tást a tiltakozóknak, és növelték a Kreml ideges­ségét. Az Egyesült Magyar Alap Szeretettel meghívja a torontói magyarság „aranykorú” tagjait a 2005. május 14.-én délután 3 órakor a Magyar Ház (840. St. Clair Ave. W.) Kodály termében rendezendő' zenés Teadélutánjára Kérjük meghívottainkat, hogy saját kényelmük érdekében, részvételi szándékukat a (416) 783-2097-es számon szíveskedjenek bejelenteni az üzenetrögzítőn. (19-) Többek között Orosz­országban is létezik az az oligarchikus rendszer, amely egy szűk klán ér­dekeit szolgálja. Ugyanak­kor az elit egy részét a hatalom peremére szorítot­ták, s ez a csoport immár összekapcsolja érdekeit a lakosság rosszkedvével. Ez a kitaszított csoport immár felemeli a szavát a szociális igazságtalanságok és a fél­totalitárius állam szorítása ellen. A tiltakozó nyugdíjasok és diákok tudják, hogy az állam az olaj- és gázüzlet­ből mintegy 150 milliárd dollárnyi devizatartalékot halmozott fel. Tudják azt is, hogy Szergej Ivanov honvédelmi miniszter fia 25 évesen lett a hatalmas Gasprom-Bank alelnöke, hogy a Baskíriát diktatóri­kusán kormányzó Murtasa Rahimov fia ellenőrzi az olajüzletet, vagy éppen az egykori pétervári polgár­­mester, Szobcsak megpró­bál lánya egyszerű rendőr barátjából városi rendőr­főnököt kreálni. A Putyin ellen demonstrálok, főként a fiatalok elsődlegesen a felemélkedés lehetőségét hiányolják. Putyin maga az elmúlt hónapok eseményeit csen­des döbbenettel figyeli. Olyan levertnek, mint ami­lyennek hannoveri látogatá­sakor tűnt, régóta nem le­hetett látni. A tiltakozások okozta sokk megviselte azt a Putyint, aki sokkal inkább bürokrata, mint politikus. Aki ugyan kedveli a meg­szervezett lakosságot, de nem igazán rajong az önál­ló, aktív polgárokért. Most az irányított demokrácia kitalálója kénytelen learatni azt, amit elvetett. Az a tény, hogy Putyin a beszláni terrorcselek­cok vonulását használják ki. Hogy ezek az utazások politikai propagandák az adófizetők számlájára, az egy további nem lebecsü­lendő tény. Ez emlékeztet azokra az időkre, amikor az uralkodóknak, gyakran joggal szemükre vetették a kiadásokat, melyeket nem utolsó sorban hatásos épü­letekre költöttek. így volt ez Ludwig bajor királlyal is, Bajorországban a mai turizmus azt mutatja, hogy a király annyira kritizált építkezései az államnak még mindig jelentős össze­geket hoznak. Hogy a jelenkori boncok utazásai és a filmek, melyeket köz­ben forgatnak, haláluk után a lakosságnak a javára válnak-e, mindenesetre megkérdőjelezhető. Mindenesetre vannak emberek, akik, mert sok a dolguk, ezt a fajta szabad­ságot nem akarják. Nagyon jellemző volt e vonatkozás­ban az Európai Unió egyik képviselőjének a válasza, amikor Michel, akit meg­kérdeztek, hogy a Csendes óceán katasztrófája után, melynek problémái az ő feladatkörébe tartoznak, oda akar-e utazni, azt vála­szolta: „Jobb, ha azon a helyen maradok, ahol a döntéseket meghozzák, de a szakértők, akik helyettem utaznak, olyan ítéletet hoznak, melyek általános­ságban biztosan hasznosab­bak mint az, amit én láthat­tam volna.” ményt követően megszün­tette a kormányzóválasztást, most visszaüt. Hiszen ma személyesen az elnök fele­lős a tartományurak hibáiért és bűneiért. Putyin a régi hibákat ismétli újra, még­­inkább centralizál és tovább szigorítja a választójogi törvényeket. De még az új kormányzókat sem képes határidőre kinevezni. A legtöbb tehetséges személyt már elhasználta a Kreml ellenőrzésmániás főnöke, és olyan szürke, jellegtelen alakokkal vetette magát körül, mint a szinte teljességgel észrevehetetlen miniszterelnök, Mihail Fradkov. Még van mit szétosztani Oroszországban, még lehet­séges egyes csoportok megvásárlása. A kérdés, hogy Putyin kíván-e osztoz­kodni. A kirúgott miniszter­­elnök, Mihail Kazjanov, a Jelcin család neveltje és számos egykori oligarcha barátja egy éven keresztül keresett magának posztot a gazdaságban. Mint a rend­szer számkivetettje, sehol sem talált. Most egy lon­doni konferencián bejelen­tette, hogy lehetségesnek tartja indulását a 2008-as elnökválasztáson. Legfontosabb szövetsé­gesünk maga az elnök — nyilatkozta egy Putyin­­ellenes demonstrációt szer­vező diák, hiszen megtesz mindent azért, hogy szét­verje a jelenlegi rendszert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom