Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-02 / 14. szám

Kévés Guszti Bátyám! A K.M.U, legutóbbi számában olvastam többek között Lajos­­sy S. 'barátom S.O.S. felhívását, a töbib, mint félszázados1, kitű­nő sajtóorgánumok fenntartása ügyében. Ez azt jelenti, ihogy az újság kiadása körül, anyagi okok miatt, baj van. A dolgozó embernek azt nem nehéa ■megérteni, mert hisz’ mastana egész életünket a ba­jok tengere veszi köriül. A mes­terségesen, gonosz módon fel­­duzzasztott bajok tenger én — mint 'Petőfi idejében — árboc, vitorla megtörve, tépve lóg és síülyednek a hajók pokolra ...- — — — i — — — A mostani élet-halál küzde­lemben értékes, nemzetvédelmi lapodra, a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGRA nagy szükség van. Remélve, hogy ezt mindenki megérti, aki csak egyszer is kézbe vette a KMU-t, ést most segít, amikor elhangzott az S.O.S. A jövő hónapban lejáró elő­fizetésemet sietek most meg­újítani és a csekken fennmara­dó csekély Összeget a Sajtó­alapra küldöm ezalkaiommal is. Jó egészséget é,s minden jót kíván, híved. Hollywood, Calif. — Seres Péter. A Magyar Találkozó Állandó Titkársága ez évben is tudomá­nyos irodalmi és művészeti pá­lyázatot hirdet, amelyben a ma­gyar széliem minden kimagas­ló értékű, s Írásban, vagy ké­pein rögfzithető alkotása részt vehet. A pályaművet három példány ban (vagy fényképen) kell ‘be­nyújtani. Nyomtatásban még meg nem jelent kéziratok csak név nélkül, jeligével adhatók be. A szerző nevét, pontos lak­címét külön zárt .borítékban kell csatolni. A pályaműveket — az Árpád Akadémia tagjai sorából, vagy * li más szakemberek közül felkért —három-három bíráló vélemé­nye alapján, az Állandó Titkár­ság arany, ezüst, vagy .bronz Árpád-éremmel, díszoklevéllel, vagy oklevéllel tünteti ki. A pályamunkákat az alábbi címre kell küldeni 1976 augusz­tus 20.-ig. A benyújtott pályamunkákat nem küldjük vissza, hanem a­­zokat az Árpád Akadémia könyv- és irattárában helyez­zük el. dr. Nádas János. a Magyar Találkozó Állandó Titkárságának vezetője. (14*50 Grace Ave. Cleevland. 0. 4410)7. USA.) A Horvátországi Magyarok Szövetsége elmúlt évi közgyű­lésén. több bizottságot állított fel. Köztük egy hagyományápo­ló bizottságot. A bizottság elnö­kévé Tröszt Sándort választot­ták meg, a HMSz főtitkárát, a­­ki Baranya római kori emlékei­ről s a négyszázéves kopácsi is­kola történetéről irt cikksoro­zatával, értékes adatokkal já­rult hozzá Baranya múltjának megismeréséhez. A bizottság tagjai sorában helyet kinőtt tíchneider (Írói névéin, (Bara­nyai) Julia tanárnő, a vörös­­marti tápmúzeum megszervező­je, Baranya múltjával foglalko­zó számos cikk szerzője, aki­nek Baranya művelődéstörténe­tét feldolgozó könyve “Vizbe vesző ayomok” címmel a közel­jövőben fog megjelenni, a Fó­rum . könyvkiadónál, Pataki András, a baranyai népballadák kutatója s a “Kopácsi dalos­könyv felfedezője és ismertető­je. E hagyományápoló bizottság j most tartotta első ülését, me- 1 lyeim a HMSz elnöke, Merki Ferenc mellett Dr. Andrásfalvi Bertalan, a Magyar Tudomá­nyos. Akadémia pécsi Dunántú­li Intézetének főmunkatársa és Dr. Szita László, a pécsi levál­tál* igazgatója is megjelent. Az elhangzott beszámolók szériáit, a horvátországi ma­gyarság körében végzett nép­rajzi gyűjtés eddig különösen a nép balladák s,a táj földrajzi neveinek gyűjtése terén, máris szép eredményeket hozott, de “a hagyományok megőrzése ér­dekében szakszerűen irányított széles körű néprajzi kutatásra, a tárgyi és szellemi értékek rendszeres gyűjtésére va'n szük­ség.’’ Ugyanakkor bejelentés tör­tént, hogy a vörösanarti tájmú­­szeum sokat vitatott helység­­kérdése is hamarosan megnyug tató megoldást nyer a Vörös­mart helyi közösség, a pélmo­­nostori községi művelődési a- Lap és a HMSz hozzájárulásá­val. Magyar Képes Újság, 1976. I. 17. — * * * , Mint ismeretes, Slipyj lember g*i bíboros érsek, az ukrán, gö­­rög-katoÄus egyház feje, a nagy ukrán gondolat egyik szel­lemi vezetője, az elmúlt évben ismételten azzal a kérésisel for­dult a- Szentszékhez, hogy já­ruljon hozzá, hogy az ukrán görögi-katolikug egyház teljes önkormányzatai bíró keleti egyházzá alakuljon át, éléin, kü­lön patriarchával. A Szentszék Slipyj bíboros kérelméhez — tekintettel jelenlegi keleti poli­tikájára — nem járult hozzá. Most mégis meglepetéssel v t tűk a hirt, hogy Slipyj .bíboros, ennek ellenére, résztvett a kele­ti * egyházak jogi tanácsának Ravennában meg|tartott nemzet közi konferenciáján az örmény, kopt, káldi, stb. egyházak kép­viselői mellett. A konferencián résztvett Philippi francia .bíbo­ros, a keleti egyházak komlgre­­gációjának prefektusa is. (Hitélet, 1975. december.) — * * * A Münchenben megjelenő Südostdeutsche Vierteljahres­­blaetter 1976. évi 1. számában dr. Robert Kisch cikket irt az erdélyi szászakkal ési románok­kal foglalkozó jelenlegi magyar történetírásról. Dr. Antcin Taf­­ferner pedig Mindszehity bíbo­ros hercegprímást, mint egy­háztörténészt mutatja be. A bu­kovinai Csernovitz egyetemé­nek 100. évforulójánól Liinizbea emlékeztek meg. Az emtékbe­­szédet dr. Habsburg Ottó mon­dotta. (Der Donauschwabe, 1976. L. 25.) — * * * Stefan'Schmied, a nyugatné­metországi Szatmári Német Kö zösség vezetőjének 1975. évi •beszámolója szerint, a cleve­landi Josef Czumbil saját költ­ségén német nyelven kiadta szülőfalujának, Fénynek 290 ol­dalas történetét. Ugyancsak Ő kiadta 50 példányban dr. Ste­fan Vonház magyar nyelvein irt munkáját, a szatmári németek betelepülés-történetéről.. Ugyancsak e beszámolóból értesültünk, hogy a lugosi né­met színház .Szatmár falvaiban tartott vendégjátékot, viszont a bildeggi fúvós zenekar Buziá­sott venldégszerepelt. Szatmá­­rott megkezdték az eddig négy osztályos német elemi iskola nyolc osztályúvá való fejleszté­sét. Az 19 75-76-os tanévben 11 szatmári községiben van német óvoda, 5 községiben négy osztá­lyos és hét községiben nyolc osztályos német elemi iskola. (Der Donauschwabe, 1976. I. 25.) — Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! LAJOSSY SÁNDOR: HAZA ÜZENEK Haza üzenek a fellegekkel, mellyek a nagyalföldön elvonulnak — Megérintem minden magyar szivét az otthon élőknek, az ellankadóknak. Üzenek nekik az új tavasz reményében, hogy amiként az új rügy gyümölcsöt érrel — Amíg magyarok élnek a Kárpátok alatt, egyetlen rög sem veszett el! A nyolcadik törzs a Hazától távol magyarul él, hal meg, s hite töretlen — Add hát kezed egy új honfoglalásra, hidd el, hogy megsegít harcunkban az Isten! Ez év első fontos eseménye! a Calgary-i Magyar Egylet jan. IS.án megtartott Uj Vezetőség választása volt. A Régi Vezető­ség beszámolt a Közgyűlésnek, amelyen a Tagiok igen. szói! számban jelentek meg, az elő­ző év munkájáról. A tagok úgy látták, hogy a Vezetőség jó munkát végzett az elmiúlt esz­tendőben, szerette volna, hogy a Régi Vezetőség vigye tovább a Magyar Ház ügyét. Az Alap­szabályok értelmében a ‘Köz­gyűlésinek meg kellett hallgat­nia a Jelölő Bizottság jelenté­sét. A tagok örömmel értesül­tek arról, hogy a jelölő Bizott­ság egy-két személyi változás­sal a Régi Vezetőséget javasol­ta megválasztásra. Szabados Mihály kor-elnök vezette le a választást, amelynek eredmé­nye a következő: Elnök: Szabó János, Alelmökök: Szarka Bá­­lintné, Szirka László, Tombor József és Tóth Károly, Titkár: Kovács IMárton, Jegy: Húszty Józsi(fné, Pénztáros: Simon Jó­zsef, Ellenőrök: Dr. Horvai Já­nos, Hetényi Andor, Választmá­nyi Tagok: Békéssy György, Földessy Mihályné, Gyerkes Já­nos, id. Harcsa Gyula, Jobbágy Jánps, Koronghy Gyulámé, .Mé­száros Dezső, Ragány Mihály, Ritecz József, Szarka Bálint, Szőke Károly, Orbán Ottó és Varga István. Szabó János el­nök a megválasztottak nevében megköszönte a bizalmat és rövi den ismertette terveit. Kérte a Közgyűlés hozzájárulását, hogy a többi magyar egyesületekkel karöltve tájékozódhasson egy olyan nagy magyar létesítmény (Központ) fedél alá hozatala felől, amely Calgary összma­­gyarságának Ottihoina, befoga­dója lehet. Az Elnök kérését a Tagok igen nagy örömmel tá­mogatták. Kun Pál azonnal fel­­állott és felajánlott $2000.00-t egy építkezési alapra. Az Egy­let asszonyai finom sütemé­nyekkel és kávéval vendégelték még a gyűlés után együtt ma­radó tagokat. A Calgary-i Magyar Egylet 1976-os terveiben a következő remdezmények szerepeinek. Min dem hónap első szombatján tánc cal egybekötött .közös vacsora, a tavasz folyamán egy iparos bál, júliusban piknik, október­ben szüreti bál, December 31.-én Szíveszter-i bál. A létesítendő nagy Magyar Központ ügye már mindén ma­gyar egyesületen belül meg lett vitatva. Minden egyesület az együttműködés* mellett döntött. Február 3.-án és 11.-én. közös gyűléseket tartottak. Ezekem a gyűléseken, választottak egy tervező és ügyvivő keretet, melynek elnökéül Szabó Jánost választották meg. Titkár: Var­ga István," Pénztáros: Bertalan Győzőmé, Ellenőrök: Bomdár László és Radnótiiy Károly. A két magyar Egyház vezetője Főtisztellendő Molnár István és Nagy tiszteletű Becske Lajos tiszteletbeli elnökséget vállal­tak. Február 21.-én minden, eddi­ginél szebben sikerült a (Magyar Harcosok Bajtársi Közösségé­nek évi Bál-ja (20.) bb. 500 személy részvételével. A Bá’-ről az M.H.B.K. fog részletesen be­számolni. Itt a Bál egyik fő­védnökének Hon. Robert And­rásnak a Federalig Kormány Bevándorlásügyi Miniszterének az összmagyarságot érintő be­szélőből szeretnénk röviden i­­dézni: Kanadában több mint 130.000 magyar yam. Ha min­den magyar fejenként csak $5-t adott volna a Tanszék A- lapra, a Tanszék már állana! Március 21.-én a Széchenyi Társaság Helyi Csoportja hála adó Istentiszteleten vett részt, sokan járulván szent áldozás­hoz azon alkalomból, hogy a Torontóban létesítendő Ma­­gyarságtudományi Tanszék a lapra folyamatban levő gyűjté­sűk elérte azt az összeget (32,000 dollár), amelyet a Szé­chenyi Társaság Országos Szer vezete számukra kijelölt. Mol­nár István plébános ur szent beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak egyházi intézményein­ket, hanem Nemzeti Ügyünket is támogatnunk bel. Sóti Kle­mentina, aki aktivan részt vett a gyűjtés szervezésében, is ifj. Gömöiry Ferenc diszmagyaírban vitték fel az oltár elé a Helyi Csoport áldozatát. A szentmise végén Kovács Márton elmondta a Helyi Csoport hálaimáját: “Mindenható örök Istenünk! Hálával telt szívvel jöttünk Tehozzád a mai napon, hogy megköszönjük az elmúlt két esztendőben Tőled kapott ke­gyelmeket. Amikor kezdtük a gyűjtést, igen nagynak tűnt cé­lunk és gyarlónak a mi erőnk. Hozzád fordultunk, mint min­den erőnek forrásához, hogy támaszdd meg a mi gyengesé­günket. Kérésünket meghallgat tad. Calgary magyarsága nagy részben megértette célun­kat. De szerte Kanadában és a nagy világban sajnos még nem. Kérünk tehát, .hogy küldd el szent lelkedet minden magyar­hoz, hogy megértesse velük, hogy Nemzetünk Egyharmadá­­nak, amelyik kívül él csonka Hazánk határain korunkban é­­lertsziikséglet egy független Tanszék. Segíts meg bennün­ket, hogy munkánkat .tovább folytatva elérhessük végcélun­kat. Tedd eredményessé mun­kánkat, hogy mindazzal, amit cselekszünk Magyar Nemze­tünknek és befogadó Hazánk­nak Kanadá-nak javára lehes­sünk. Segíts meg bennünket, hogy szent Igazságod-tól és a becsülettől soha el ne tántorod­­junk. A mi Urunk Jézus Krisz­tus nevében Ámen.’’ Ezután a teljesen megtelt templomban felzeudült a “Te Deum-Téged Isten Dicsérünk.” Szentmise utáni a 'Szent István Férfi Egylet és a Szent Eliza­beth Nőegylet finom ebéddel vendégölte meg a nagyszámú közönséget, mintegy 260 em­bert. Az ebéd teljes jövedelmét ■ $100ö-t a két egyesület felajám lotta a Tanszék Alapra. Ebéd után fcb. $850.00 jött még össze egyéni adományokból a Tan­szék Alap-,ra. Ebédközben Fii­­löpp József a Széchenyi Társa­ság Elnöke megköszönte a két egyesületnek adományukat és Calgary Magyarságának az el­múlt két esztendőiben nyújtott támogatást. Varga István. KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald S3.ro k WINNIPEG,’ MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 1 ■ll— GYEREKKEL Winnipeg, Man. 1976. ápr. 2. Ápr. 2. Pro Libertate. II. Rá­kóczi Ferenc emlékest születésének 300. évfordu­lóján. Ünnepi megemléke­zést mond dr. Somogyi Ferenc. II. Rákóczi Ferenc a .kortársak emlékezetében — előadja: Beniczky Ádám né. Kurucdalokat ad elő: Kiss Pál Mihály, Győriné Mező Margitka zongoraiki­­sérete mellett. Nagymajté­­nyi kuruc romlás és Rodos tó. Emlékezik: dr. Molnár Zs. Liszt: Transcendental Etude, No:10, F-moll, előad ja: Mózsi István. Ápr. 9. Ausztráliai magyar kul­túráiét. Előadó: dr. Galló Géza (Melbourne). Elnököl: Zá­hony J. Liszt: Un Sospiro concert etűdjét zongorán előadja: Kozmám ‘László. Előadás előtt film: Auszt­rália. Ápr. 23. A 30 éves emigráció lélektana. Előadó: Ft. dr. Kótai Z. El­nököl: dr. Somogyi F. Ze­­ímeszámmal közreműködik: Dömötörffy Emilné. Előadás előtt film: The Road to Canterbury. Ápr. 30. Reményik Sándor em­lékest. Előadó: Flórián T. (Nem Milford, CT.) Elnököl: Ke­­róosendi Kiss M. Reményik verseket adnak lelő: Feren­­czy Zs. és Kossányi M. Ce­sar Franc: Preludium, Go­ra! és iFuga c. müvét zon­gorán előadja: Koiródi Pa­­ku István. Máj. 7. Élelem és fegyver. Társadalompolitikai elő­adás. Előadó: Molnár Já­nos. Elnököl: Burgyán A- ladár. Az előadást vita kö­veti. Magyar nótacsokor: zongorán előadja: Nyilas Ferenc. Előadás előtt film: South America Today. Máj. 14. Mi lesz a magyar jö­vővel? Az alsó-, közép- és felső­fokú iskolai oktatás kérdé­se Clevelandban. Vasárna­pi és nyári iskolák. Elnö­köl és a kérdést bevezet’: dr. Somogyi Ferenc. Az an­két résztvevői: Beniczky Ádámnté, Ewendtné Petres Judit, Kossányi József, és Szabadkai Sándor. Szere­tettel hívjuk a lelkészeket, az iskolai oktatókat, a ta­nárokat, jöjjenek el és szól­janak hozzá a kérdéshez. Előadás előtt bemutatjuk Biró Zoltán tagtársunk Mindszenty hercegprímás clevelandi látogatásáról ké szitett filmjét. Máj. 21. Irodalmi és müvészest. Elnököl: Kossányi J. Közre működnek: Ewendtné Pet­res Judith, Kerecsendi Kiss M. PoOonyi Z. novellákkal, magyar dalokat ad elő : Bú­záié, Orrnay Ildokó, zongo­rán kiséri: Győriiné Mező Margitka. Az East-oldali Regős csoport tagjai be­mutatják a “Kalocsai leánytámc”-ot. Máj. 28. Vidámságok a magyar irodalomban. Az összekötő szöveget irta és rendezi: Beniczky Ádám né. Közreműködnek: dr. Kálnoki Kis Tibomé, Dö­mötörffy Zs. Fábri Gy. és Ritly E. Az előadások mindieinkoT pén­teken este pontosan 7 órakor kezdődnek a Carnegie' West könyvtár nagy előadótermében (1900 Fultom Road). A Szabadegyetem mindnyá­junkká! Támogassuk megjele­nésünkkel! “Vala ott egy ember, akit ne­véről Zákeusnak hívtak és az fővámszedő vala és gazdag. I- gyekezék Jézust látni, de a so­­koságtól nem látható. Előre futván felhága egy eperfüge fá­ra, hogy őt lássa. És mikor ar­ra a helyre jutott, feltekintvén Jézus látá őt és monda néki: Zakeus hamar szállj alá, mert ma nékvm a te házadnál kell maradnom. — Zakeus előáll­­ván mondá az Urnák: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom és ha va­lakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok he­lyébe.” (Luk. 19:2i-3-4-5-8.) NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA 3 MEGHÍVÓ a clevelandi Magyar Szabadegyetem 1976. évi tavaszi előadássorozatára: Beszámoló a (algary-i magyarság életéről 1976 első negyedében PÁLYÁZAT Utóhang az S.0.S.-re A BIBLIÁBÓL ELSZAKÍTOTT TERÜLETI HÍREK Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524. ____HL———II ■■■■ I Az asszony összeszoritja a fogait, hogy nyugalmát meg­őrizze. — Szervusztok — búcsúzik Dénes. — Már mégy? — mondja szomorúan az asszony s fél, hogy kicsordul szeméből a könny. Dénes behúzza maga után az ajtót. A gyerekek a cukrot rágják. Csend van a szobában. Vilma az ablaknál áll. Giz 1 a koldu.asszonynak adott holmit csomagolja. — Szép idő van — a Vilma hangja töri meg a csendet. — Már megyek — mondja az asszony, — ‘de nem: áll fel. — Pihenjen még. Vilma a szemébe néz, érzi, a másik nő, akinek volt férje, meglátta, lemeztelenítve, a házaséletét. A koldusasszony feláll. Vilma elé áll s imádkozó han­gon mondja: — Milyen igaz, szive .van a nagyságának ... Kell, hogy szeresse még férfi és elmúljon a mostani élete, mint egy rossz álom. A kezéhez hajol, Vilma gyorsan elkapja. * * * A kordusa-szoniy után becsukódott az ajtó. Vilma Giz 1- hez fordul. — Hallottad? Ő is adni akart nekem. Jóért jót. Gizel meghatott. Nem tud szólni, ö egy kicsit bámul a Vilma dolgokban, való megnyugvásán. Gizel az első összetűzés­nél otthagyta volna Vilma helyéiben. Dénest. ő éppúgy igazolta volna az asszonyi értékét a férfiakkal szemben, mint Dénes a nőkkel. Vilma öt éviig' nem vette észre, van Dénesen kívül is férfi. Az indulás, a gyerekek, a máról-holnapra való gondok. . . . Vilmában állandói feszültséget okoztak. Egy kis szoba négy fala között mozgott; olykor Dénes berontott, s rajta töltőire ki, amit kívül, a világban kapott. — A férfi nem adhatja meg a nyugalmunkat, azt ma­gunkban kell megtalálnunk. Leslz-e miás férfim, akivel harmo­nikusan élek? Azon butaság töprengnem. Szegény asszony két gyerekkel ... Jó. ha nem elesett ember . . . Vilma gúnyosan mosolyog. Tudja, mi a realitás. Nagy utat járt meg odáig. Jómódú leány volt, a környezetéből kinőtt. Volt egyeket férfi, akiiről azt hitte, szereti, de mert mindegyik­— 33 — — Ugyan, ne ijedezzetek ... ma reggel) én vettem neki egy doboz hashajtót, biztosan, sokat vett ‘be belőle. * * ' * Ujesztenldő napja van. Vilma kosárral a karján ebé..et megy Vásárolni. Hideg a reggel, az aszfalton, mint halpikke­lyek, zúzmara csillog. Az emberek sietőn, járnak. Ismerősök örömmel üdvözlik egymást. Minek örülnek? Hogy változik a szám és megértek. De hisz épp ez figyelmeztet az elmúlásra. Az emberek gondo­latai között apró kerítések vannak. így van az ujesztendővel i!s. Az öröm, hogy odaérnek, bekeríti, ami követhetné, az idő el­múlására figyelni. Az emberi gondolat elkerítését legjobban, bi­­nyitja a kínai fai. A történelemben! van a legtöbb irónia . . . Vilma elgondolkozva megy egyik üzletből a másikba. A kereskedők szívélyesen kívánnak neki boldog újévet. Különös és érthetetlen: az aszonynak faluja temetője tá­rul képzelete elé. A havas fakeresztek között barátnőjével jár. Újév nap­ján. Krisztiisszobor elé érnek. A lány, aki mint ő zsidó, barna szeméiben a fajta elvakultságávaJ, felkiált: — Renegát! — Te, miit mondtál? — fordlult hozzá. — Nem az volt? — Aki csak annyit lát belőle, szomorú annak. A leg­nagyobb büszkeségünk, hogy belőlünk támadt s a legnagyobb bűnünk, hogy áltálunk követhette az isteni törvényt. A barátnője gúnyosan nézett rá. — Fantaszta, — mondta. Vilma kinyitja az ajtót. A gyermekek sikomganak, kezé­ből kihúzzák a kosarat. — Gizel, mit gondolsz, azt akarta az emberisógxíek Krisztus megmutatni, mikor elvállalta a Golgotát, erősek le­gyeinek az élet keresztjét elviselni? Te, ha festő lennék, meg­festeném a ma hitetlen emberét, aki magába rogyva 'cipeli a terhet s mellé Krisztust angyalian tiszta arcán ragyogással, .mikora verejték csörgött róla. Boldog iSinion, aki segített neki. . . — Te fantaszta, mi jut eszedbe? -— nevet Gizel. — Te is azt mondod? —- hangja szomorú. — Persze, mert zsidónő vagyok. Aki zsidó és megérti Krisztust, az fan­taszta ? De csak én érthetem igazán! Az én fajtám l.ajtá a ő, — 36 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom