Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-27 / 9. szám
8 Winnipeg, Man. 1976. febr. 27. A MAHARADZSA Irta: Székely Molnár Imre A 20-as évelőben nagyon fellendült Erdély kulturális élete. Remek tolfargatók Írták az újságokat, s minthogy én is ott éltem közöttük, a neveket nem felejtettem el. Nyirő József ak kor jelentkezett leghíresebb regényével az Uz Bencével. Tamási Áronka valósággal ontotta a müveket, nagy siker volt “Ábel Amerikába” c. könyve Kunjcz Aladár a világ lelkiismeretéhez szólott a Fekete kolostorral. De rajtuk kívül is szép számmal voltak, írók költők, akiket számon tart a Lexikon. Áprily Lajos, Koóis Károly, Szentimrei Jenő, Kacsák Sándor, Hajnal László, Dzsida Jenő, Ligeti Ernő, de Kolozsváron, jelent meg először a könyve Gu- Jácsi Irénnek és ide küldte Szibériai Garninzonját Markovits Rodion. De meg kell említeni Karácsonyi Benőt, Báró Bánffv Miklóst és heletartozik a soriba, a céllövő, késdobáló trapéz művész, nyujtón-szaitozó akrobata: Kibédy Sándlor és a később kiváló Íróvá cseperedett Hunyadi Sándor is, akit barátai Sándor kának becéztek, pedig inkább Maharadzsának nézte, aki először látta. A jövőmenő-szeréknei a korzó szépei között Maharadsza volt a neve. Napszítta, sötétbőrü keleti fejedelemnek vélték, aki inkognitóban járja Európát, de már alkalmakodott az itteni szokásokhoz és nemi köti át fejét turbánnal. Az irodalom mellett Janó vies Nemzeti Színháza is tele volt kiváló művészekkel. Elsőnek Erdély nagy színészének neve kívánkozott ide: Szentgyörgyi Prstaoácsi, Poor Lili, Neményi Lili, Kiss Manyi, Zöldhelyi Anna, innen került ki a későbbi Front Színház neves igazgatója Tolnai Andor is ... Hunyadi Sándor eleganciája közismert volt. Kabátja hajtókájáról sohasem hiányozott a pirps szegfű. A nők bálványozták. Nagy sikere volt a történelmi nevet viselő dámák között is. Sándorka nem volt válogatós, hajlandó volt bárkit boldogitani, ha nőről' volt szó. Nem szégyelt fényes nappal belekarülni a közón a csinos kis pesztonkába, és nem vette megtiszteltetésnek a meghívását egy arisztokrata hölgynek, aki a színházi páholyába invitálta. A véletlen szeszélyéből ő is mint édesapja a nagy magyar író Bródy Sándor itt, Erdély főváíosában, Kolozsváron kezdte pályafutását. A kiváló apa ernkke egyengette útját és kezdetben neki köszönhette érvényesülését. Lapjánál, az Ellenzéknél Erdély társadalmi életét iirányitó arisztokrata hölgyek szilárdították meg az állását. Sándorkát a női szeretet dédelgette s amikor megalakult az Erdélyi Helikon Társaság, beválasztották őt is alapító tagnak. Székfoglaló novelláját Kibédy Sándor, a porondról akkor már kiöregedett író készítette el, akit viszont nem hívtak el még tagnak sem maguk közé. Később, mikor már meghívták, akkor biiszkességből nem fogadta el a megtiszteltetést. í Hunyadi Sándor lusta volt írni. Fiatalsága zenitjén nem a tolforgatás' volt a legfontosabb időtöltése. Tudott Ö annál jobb elfoglaltságot is találni magának. Mikor -már nagyon körmére égett a dolog, felkereste a nagy szegénységbe élő Kibédy Sándort. — Nézze át ezt a noveilácskámat kedves Sándorom, a Helikoni székfoglalóra irtani] Elég gyöngédecske, pongyolácska, s új formáikban és új hangokban, ha van ideje javítsa ki. A novella mellé letette a honoráriumot is. Kibédy márcsak azért is vállalta a novella kijavítását, hogyha már a nevével nem is lehet ott az alapító tagok között,, a munkájával mégis csak helyet foglal. 'Nekem elmondta, hogy mozgalmassá, cselekményessé tette Sándorka írását, drámai feszült séget vitt az összecsapott történetbe. A székfoglalón nagy sikerre! olvasta fel Sándorka az újraszületett Írást. A történet igazság kedvéért meg kell, hogy említsem: ettől kezdve Sándorka e kezdett szorgalmasan irogatni, s aliiogy múltak felette az évek egyre többet, egyre szebbet irt. Első színdarabját a Júniusi Éjszakákat, követte a Feketeszárú cseresznye. Ez a színdarabja teletömte pénzzel a zsebét, csak azért, hogy édesapja nyomdokain járva báró Hatvány Lili írónővel elvonuljon a Becs melletti Bádenbe, a'hol egyetlen éjszaka elvesztette pénzét rulettom1. A 30-as években Hunyadi Sándor beérkezett Írója volt az országnak. Egymásután jelentek meg novellás kötetei, s mint hogy modelljeit az életből vette, még ma is van olvasó közönsége. Sándorka pesti tanyája a Royal szállóban volt. Éjszakánként nőkre vadászott a Körúton. ilyenkor rohanták le- a tartások párpengős kölcsönért. Elég volt, ha csak annyit mondtak neki emlékszik ; ám Kolozsvárról? Ez volt a varázsszó. Nem is beszélve a ‘járdáskirálynőkről”, akiknek mindig szerencséjük volt nála. Az utcalányok körüli ajongtált a Maharadzsát, a bőkezű írót. Ha Sándorka egy-két évtizeddel később születik, talán Hollywood jeles Írója lenne az új kor “Casanovája”. Millió mos hölgyek versenyeznének érte. De Magyarországon más volt akkor a helyzet, egymásután jöttek a zsidó törvények, é- bár Sándorka, Hunyadi Margitnak, a nagy magyar színésznőnek volt a törvénytelen fia, mégis üldözték' az apa B;ódy Sándor miatt. Sándorka nap-mint nap bejárt az irók és az újságírók kedvenc helyére az “Otthonba” kártyázni. Két parti között ez a beszélgetés történt vele. Sándorka panaszkodott a partnereinek: —■ Nem tudom mit akarnak velem? Az édesanyám 400 évre ] tudja visszavezetni a nemesséj get — mire a pincér, aki éppen , akkor tette le eléje a gőzölgő fe I ketekávét, csöndesen megjejgyezte: “nem is a mama 400 évivel van a baj Sándorka, hanem a papa 5000 évivel.” És ez volt az igazság. Hunyadi Sándor sokat szenvedett ' a vele szemben olyan nagyon i megváltozott eríiberek viselkekedésétől. Rettegett attól, is. hogy elveszti állását és kikerül az utcára. Délceg, szobor alakja meghajlott. Klasszikusan szép feje beesett a vállai közé. A háború első éveiben még feltűnt alakja az éjjeli Körúton, de a léptei már elnehezültek, A hűtlen barátok helyett icsak az éjszaka démonjai tartottak ki hűséggel mellette. Igazán jól, csak közöttük érezte magát, j P. L. Éjszakai darvadozásból hazafelé menet rendszerint összetalálkoztam vele a Körúton. Úgy bolyongott az éjszakában, mint az elátkozott lélek a purgató riumban. A deportálás elől 194)2-ben megváltotta a halál... A margarin - francia találmány 1869-ben III. Napoleon pályadijat tűzött ki annak a feltalálónak, aki egészséges, tápláló, gazdaságos, nem romlandó anyaggal tudja pótolúi a vajat. A feltalálás dicsősége egy franciáé, Mége-Mouriés-é, (mézsmurié), akinek a próbálkozása' a margarin feltalálására vezettek. Mége-Mouiiés megfigyelte, hogy ha egy tejelő tehenet szűkösebben táplál, a tehén tovább is ad ugyan tejet és ez a tej tartalmazza isi a vajat, de ugyanakkor az állat lesoványodik. Ebből azt következtette, hogy a tehén nem a magához vett táplálékból dolgozza föl a tej zsírtartalmát, hanem a saját zsíranyagának a rovására. A lélekzés folytán végbemenő belső lassú égés eltünteti a szilái - dabb anyagokat, vagyis a stearint, a zsírtartalmú szöveteket és a folyékony anyag, vagy oleo-margarin, az emlőmirigyek erjesztő hatása alatt átalaku. a vajat alkotó zsíranyaggá. Ezt a megfigyelt élettani jelenséget mesterségesen kezdte megvalósítani és 40 fokos hő mellett elkezdte erjeszteni, alkalizált vízzel, disznó, és bárány gyomor hozzáadásával, az elő zetesen megszáritott ési megtisztított tehénfaggyút, abból a célból, hogy a gyomoipepszin kiválassza zsirtestecskóket. Valóban, a kétórai eljárás után előáliott anyag felületén aranysárga, olajszerü anyag keletke zett, amelynek szaga ési ize a vajra emlékeztetett. Leszűrés és megtisztítás után ez az olaj alkotta a keresett anyag első formáját. Ez a lészerü anyag, rendkívül hasonlított a vaj zsíranyagához. Lassan lehűtve elérhető volt a stearin fokozatos kiválasztása, amely megalvasztotta az előállított levet, s amelyet sajtolás útján teljesen eltüntettek belőle. Az anyag, megmaradt folyékony része, amely mindig gazdagabb lett olajban igy elérte a szilárdabb összeállást és ez volt az oleo-marga rin. De az oleo-mai garin még nem volt vaj. Nem volt me . benne sem a vajnak kenhető - sége, sem a zamáta. Az olajnak tehéntejjel és a tehén tőgyébő, jövő nedvekkel való együttes köpülésébőli a feltaláló eleinte egy krémszerü anyaghoz jutott, s amikor a köpülést folytatta, még sűrűbb anyagot kapott. Mosás és gyúrás után ez az anyag a vajnak általános fizikai és szerves sajátosságait ta nusitotta. A császár a feltaló rendelkezésére bocsátott egy gyárat Poiissyban és a margarin .gyártása, — amelyet akkoriban “álvajnak’’ (nálunk müvajnak), neveztek, — megkezdődött. Az Egészségügyi Tanács 187:2 áprilisában engedélyt adott az új élelmiszer gyártására, azzal a feltétellel, hogy az elnevezésben a vaj sízó ne szerepeljen. Az új gyártási ág- .hamarosan fellendült és más ország,okiban, Au zt riában, Olaszországban, Norvégiában., Svédországban, Hollandiában, Dániában és az Amerikai Egye.-ült Államokban is elterjedt. Magyarországon nem tudott népszerű lenni. A margarin a vaj fizikai természetének pontos utánzá'sa. A külseje éppen olyan, a sajátságai is azonosak. Kenhető, finom és könnyen emészthető. Ezt az utóbbi sajátosságát a margarinnak nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert ez okozza, hogy legalább ebből a szempontból felér a vajjal. Az emészthetőség feltétlen előnyt biztosit a margarinnak az egyszerűién kio!vasztott állati és növényi zsír ok felett, minthogy az utóbbiak sokkal nehezebben hasonulnak. Jóllehet Mége-Mouriés feltalálta a vajnak kitűnő pótlékát, a készítés körülményeit illetően tévedésben volt. Túlságosan nagy jelentőséget tulajdonított az erjesztő anyagoknak, holott ezek csak mellékes szerepet játszanak, mert a margarin • gyártható bármilyen erjesztő ] befolyás nélkül is. Kezdetben kizárólag állati zsiradékokat. ] — .használtak fel, a margarin főnyagául. Később finom nővé-AZ ÖREGKOR BOLDOGiAGA nyi olajokat vegyitették, legújabban pedig1 a növényi kókusz zsiradék is 'használatos. A zsirnemü anyagok keverékei a margarin használata szerint vál tozók: aszerint, hogy étkezesre szánt margarin, vagy siüteméményekhez való margarin készül-e? Az alap-anyag előkészítése faggyú-rudakban történik. Ez a zsiradék, amely körülveszi az ökör beleit és veséit, Mihelyt az állatot levágták és megtisztították, a zsiradékot elviszik az olvasztókhoz, ahol bőséges hidegvízben kimossák, azután apró darabokra vagdalják, majd újból megmossák jeges vízben. Miután lecsepegtették a faggyúról a vizet, a fagy gyút megfőzik. A hártyák az edény fenekén maradnak, a zsiradék pedig a felszínen úszik. Az igy kapott főanyagot melegen tartott medencébe teszik, migi teljesen meg nem tisztul. Ez a főanyag 25 foknál alabui ki. A stearin, amely kevésbbé olvadékony, megszilárdul, azután hidraulikus sajtó j alá teszik és kifolyik az oleemargarin. Az egész eljárás a legnagyobb tisztaság szem előtt tartásával megy végbe, mert ettől függ a készítmény maradaudósága. A köpülés tejjel és tejszínnel történik. A tejszín hozzáadása nemcsak a kilúgozást és megszilárdulást könnyíti meg,, hanem egyúttal a margarin zamatét is megadja. Megállapitot. ták, hogyha a vajat közvetlent! a tejnek lefölözése után csináljak. vagyis anélkül a szükséges pihentetés' nélkül, amelyet a tejszín megkíván az előal.itott vajat megfosztják a jellemző za illatától. A köpülés előtt a tejszínnek meg kell kapni azt az erjedést, amely kifejleszti az él vezhetőséghéz szükséges zama- i tot. A ma;g;aring,y'árosok hasznukra. fordítják ezt a megfigyelést: a tejpasztörizálása és lefölözése utá'n a tejszínnek érni. kell, akár magától, akár p. <li valami anyag hozzáadása segítségével. Az ilymódon megégett tejszín 25 fok mellett kezelt köpükbe teszik, hozzáadják a tejet, azután: pedig az oleo margarint és az olajok keverékét A köpü erős rázása kiválasztja a kilúgozott anyagot, amelyet hirtelen lehűléssel szi lárditanak meg, akár jeges vizsugárral, akár pedig úgy, hogy vékony rétegekben erősen lehűtött forgó korongokra teszik. A masszát azután egybegyúrják, úgyau úgy mint azt a vaj uál is teszik. A margarint ezután 20—25 fokra hevített helyiségekben pihenni hagyják, hogy a zamata tökéletesedjék, majd téglaalaikúra vágják fel és ké’nezett papírba csomagolják. Ezzel a margarin készen is van a'Kereskedelem számára. j Annak ellenére, hogy a ina.gariu, francia találmány, készlet cinek tökéletesítése és elterjedtsége mégis külföldön vett nagyobb lendületet. Egyébként ennek az élelmiszernek a gyártása a' valódi szükségletnek f a lel meg. Ezt bizonyítja az a kér, amelyet a vajjal versenyezve olyan országokban is elért, mint Dánia, Hollandia, Svédország, Németország, Anglia és az Egyesült Államok. Ha Frau ciaországba'n a margarin gyár i tása és fogyasztása nem is túl j zottan jelentékeny, annál érd kesebb jelenség, hogy olyan o - szágokbau, mint Dánia és Hoí] lalidia, ahol bőven termelnek j vajat,-egyidejűén virágzik a va, I és a margarinkereskedeSem, mégpedig; mindkét ország kivi- i telének igen nagy hasznára. A 1 inargat Infogyasztás Francia, rj szagban néhány twrt eze-iőt : évenként 300 gram t olt egy-egy Lakosra számítva, ugyanakkor Németországban 3 kilo,gram. Angliában 4 kilogram, Hollandiában 5 kilogram, Dániában ..nig lg ki Jog; am. ] : V /" vár >rt felhív sunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! iSokan azt állítják, hogy az embert nyelv szótárának ez a jegszomorúbb szava: “öregszünk”. örök emberi sóvárgás ez, — majdnem egyidős az eg:ész emberi nem történetével — a hosszú élet utón. Sokáig élni, de nem megöregedni! Hisiz; az öregség, egyenlő a nyengieséggel és — mint Emerson mondja: — az ember éveit csak akkor kezdi számlálni, amikor már semmi egyebe sincs, amit érdemes lenne sízámontartania'. Nem beszélve a nőkről, akik számára súlyos lelki válsággal’ járnak az első ráncok és az első ősz hajszálak ... Az aszszonyok, akik az időt nem órával, hanem a tükörrel mérik, olyanok, mint Thaeheray öregkisasszonyai, akik minden Szilveszter este összejöttek és megállapodtak, hogy hány évesek lesznek a következő évben. És tán mondani se kell, 'hogy szabad elhatározásból ötvenéves korukig megmaradtak harminc ötévesnek ... Az bizonyos1: az öregség mindig hamarabb jön, mint ahogy hogy tulajdonképpen senkije sincsen és a szive már ott fekszik egy domb alatt. Fiatalkorunkban, még szabadságiak hívtuk az egyedüllétet, most egyszerre teherként nehezedik ránk az az érzés, ami elfog, mikor este hazajövünk és senki sem vár ránk, csak az üres. karszék. Lesz idő, amikor úgy érezzük, hogy láthatatlan üvegfal ereszkedik le közénk és a világ közé és ezt az üvegfalat is, lassan befutja őszi pára. ... Az élet nagy viharos .kalandjai egyre távolabb kerülnek tőlünk és egy nap kimondjuk a nyugtalanító sejtelmet: megöregedtem! De éppen, ezen a válaszúton van szükségünk férfias bátorságba és őszinteség, e. “Az életben — mondja Valery, — a harmadik felvonásnak'éppen olyan szépnek kell lennie, mint a két elsőnek.” Vagyis nemcsak a fiatalságnak kell boldognak lennie, (hanem az öregségnek is. Az .öregség, és. a fiatalság két világ, amely ki kell, hogy egészítse egymást. A fiatalság a lángsugarú, de viharokkal teli tavasz, az öregség Ki a bűnös (Folytatás a 7. oldalról) látomásom. Megálmodtam ennek a történetnek a végét. Úgy volt, mintha már a túlvilágon lettem volna. Rajtam kívül, még nagyon sokan vártak a hatalmas várótereimben. S bent, zárt ajtók mögött ítélkezett az Örök Biró. Időnként egy szép és szelíd ajtón álló angyal jelent meg a küszöbön és beszállította a következő bűnöst. Mig azon gondolkoztam, hogy vajjon 'tudok-e majd mentségeket felsorakoztatni a rám olvasott vétkekkel kapcsolatosan, az angyal ismét kinyitotta az ajtót és hangosan igy szólt: — 99,852,743. Egyenruhás ember emelkedett fel. Most vettem csak észre, hogy sok ilyen egyenruhás ember volt a teremben. Az egyenruhások úgy kísértek bennünket, szellemeket, mint a földön a rendőrök a bűnösöket: karunknál fogva. Tudjátok, kit fogott most karon a szárnyas rendőr? Lizzieí'. Becsukódott mögötte az ajtó. Odaléptem az égi rendőrhöz és megkérdeztem tőle, hogy mi történt? — Szomorú eset, —: felelte a rendőr. — Nekem osztották ki. Javithatatian leány. Leszúrta a vőlegényét és aztán megölte magát. A vád ellen nem is tud védekezni. Sok szemtanút hallgattunk ki. Hiába volt minden. Nem lehetett megmenteni. Büntetése: örök halál. Az ajtó kinyílt és kijött az angyal. — Szegény leány, — mondt i a szárnyas rendőr, könnyes szemmell. — Egyike a legszomorulbb eseteknek, amelyeket valaha is. láttam. Csakugyan örök halálra Ítélték? — Felmentették, — felelte a ajtónálló angyal. — És neked, Jo-hln, csak azt ajánlom, hogy a jövőben légy óvatosabb a .nyomozásoknál é:s a letartóztatásoknál. Mert a Mennyei Bíróság most is oly megállapítást tett. amely’ könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy téged áthelyeznek a Deli Csendes Óceán felett .működő misszióhoz. A Bíróság ugyani- megállapította, hölgy ennek a L z zenek az esetéiben nem a bülnöst tartóztattad le. — Nem a bűnöst? — Bizony. Mert abban a gyilkosságban és öngyilkosságiban nem Lizzie a bűnös, ihanem más. Egy vöröshajó, berebválatfan rendetlenül öltözött férfi, ak papucsban olvasta az újságol az ablakban, inig a gyermekei kint játszottak az utcán. várjuk. Ő az a vendég, akinek halk, szerény kopogtatására senki se felel lelkes “Tessék” kiáltással. Az egyszerű hétköznapi ember csak úgy neheztel rá, akár a művész, a tudós, a gondolkodó elme. Shaw szerint az ember tuladonképpen csak hetven-nyolcvanéves korában érik meg igazán “felnőtté”, akkor, amikor az után következő mohó és éret len generáció már a legszívesebben félretolná az útból, hogy a helyére kerülhessen. Most nem azoktól beszélünk, akik ebben a korban — gyakran már előbb — lélekben is megvénülmek, hanem a testben egyaránt fiatal öregekről, akiknek e.ős kezére, megértő jóságára soha nem volt nagyobb és égetőbb szüksége a világnak, mint éppen manapság, a káosz és az új világháború lémével fenyegető zűrzavar korában. Öregség ... A költők az alkonyathoz hasonlítják ... A ke nyér és'az éivényesülés utáni hajszával észrevétlenül illannak el a legszebb évtizedek, a munka és a robot szikraesője megedzi, de meg is görnyeszti az em bér alakját, a fej is lekonyul, a hát fáiadtabban. ivei, akár a szivárvány az égbolton: békességre vágyunk, ... szemünk a földre mered és többet nézünk le, mint fel a csillagokra, mint ha éreznénk, hogy a boldogság titka nem a felhőkben i ejtőzik, hanem idelent a porban. .. Mindenért harcolni kell; kezdődik már az iskolapadokban, és. folytatódik künn az életben a mindennapi kenyérét, a családéit, ... -sikerért, boldogságért. És aztán eljön életünkben egy év, az évben egy nap, a napban egy óra, amikor egyszerre csak észrevesszük, hogy magányosan maradtunk. Az ember mélységes részvétet érez önmaga iránt abban a pillanatban, mikor először jönrá Tudnivalók az ingatlan vásárlásáról (Folytatás a 4. oldalról) az ősz, amikor a nappalok röyidebbek, de egyúttal derürtebbek is. A fiatalság, mint Rousseau mondja, a patmosi sasi, amely a napba néz, de a sötétben nem lát. Az öregség Minerva baglya, amely a napba nem néz, de lát a sötétben. A bizonyos, hogy nem az évek száma teszi pz öregséget, hanem a lélek rugiékonysága, vagy az életkedv hiánya. Vannak kora-vén fiatalok, akik múmialélekke! születtek és örökifjak, akiknek hófehér hajjal is tizenhét évei a szivii. (Magyar Nők) és gondoljunk arra, .hogy na gyobb lefizetés kisebb kamatterhekkel jár. Gyakran előfordul, hogy második kölcsönre is szükség mu- | tatkozik. Mert nem tudjuk előteremteni a lefizetéshez szükséges eszeget. Ha ezt ugyanattól a személytől kapjuk, aki a házat eladja, a feltételiek előreláthatólag .hasonlítanak az első kölcsön fettételeihez, de ha harmadik személytől, tehát kívül állótól kérjük, általában annál 4 százalékkal többe kerül. 1 A biztosítást a kérelmező fi zető és. ennek megcsináló sáról bizonylatot kell adni. Nem egy ] mortgage nyújtó kéri a városi | adók 1(12 részét a kölcsön rész leteivel. Nem közömbös az sem, hogy — ha arra valahogyan pénzünk van — fizebhetjük-e gyorsabb tempóban, vagy — valamely adott időpontban — kifizethet jük-e a lejárati idő előtt a kölcsönünket. -Eorbándi Gfula: Der Ungarische Populismus ] (Folytatás az 5. oldalról) A könyv — a szerző beveze- I tőjén és a kötet végén, található ; bibliográfiát leszámítva — ti- j zenihárom fejezetre tagolódik: I. Történelmi áttekintés. — I li. Állam és társadalom. — 111. ] Parasztság ési reformok. — IV. | A népi irányzat kialakulása. --V. A falukutatók. — VI. Népi ; folyóiratok, újságok és kiadók. — VII. a népiesek a poktiká- ; ban. — Vili. Támadások és perek. — IX. A népi iró.k a II. világháborúban. — X. A hatalom- t ban vaJó részvétel. — XI. A szétrombolás. — XII. a nép. j irányzat a közelmúltban,. — j XIII. Mérleg. Az egyes fejezeteik természetesen. még számos alfeyezetre j tagozódnak, amelyeknek átka- j íiulmányozását az érdeklődőkre bízzuk. Nem lesz hiábavaló munka, megéri a fáradságot ennek az információkban és tanulságokban gazdag könyvnek tüzetes áttanulmányozása. Ha Borbándi csak ezt az e- ] gyetlen munkát irta volna mind eddig, már akkor is érdemes volt élnie, mert igaza van Beethovennek, amikor igy ir: “örömet csak saját alkotásunkban találhatunk ... Az élet ki dolgaiban kell a szépet és az örvendetesét felfedezni.” Mindez Borbándinak sikerült, méghozzá értékes irodalomtörténészi, kritikusi, .szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége mellett tette le asztalunkra ezt az alapvető fontosságú munkát, eddigi életművének legjelentősebb alkotását. APRÓHIRDETESE .Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3 00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! KERESEK egy haszált klánrtot. ami még jó karban van. Aki el aJíarja adni. irjoa címemre: I. Sz. Box 23, Stockholm, Sask, SOA-3YO, fl-lft. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az iivKA utján A í. GG Y ÖRS AB BAN ÉS i 1 G; : KG B í ZHAT ÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA TOVARBITJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-tői $25.-ig $1.50 — »25.01 -tői $50.-ig $2.00; $5Q-tól feljebb $2.50 az [KKA kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) . 1E G R E NI) E HM V KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook Sí., Winnipeg. Man. R3 J 2”6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatoit összeg ellenében indítsák ( üld] k t ább> részemre a KA MÁD AI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .................. $ • Sajtó Alap ..........................................$........... Összesen: $ ........ Név: ........................................................... .............. Gim (utca, ház-szám, vagy Box) .............. ......... .................... Város tartomány:.............................................................. ........... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12,— félévre $5.50, Kanadán kivül $13.—., félévre $7.—.
