Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-20 / 8. szám

Pár évvel ezelőtt még sze­rettem volna mindenki mellé, aki a mi korunkban verseket ír, csöndesen odalopódzni és meg­szorítani a kezét. Minden ver­sekben kirobbanó pesszimizmu­sa mellett bizonyos tudatalatti optimizmussal rendelkezik az, aki hiszi és esküszik iá, hogy a 40-es évek világégése után felsarjadoztaknak kell a vers, a rimes sor, a színes hangulat­kép. * * * Bevallom: tévedtem, mert az­óta rájöttem, hogy igen is kell a vers, a jói vers! — mert a vers tükrözi a mi érzésvilágunkat: megnyugszunk, álomba, feledés be ringat, emlékeztet, ostoroz és vádol — kinek mire van szüksége közöttünk. Kell a vers azért is, mert az új formákban és új hangok.an, emberek találnak önmagukra a mások Írásában és ezek a ma­gunkra találások (hirdetik a köl­tők szükségességét. “KESERŰ GYÖKÉREN” irta legújabb verseskönyve címlap­jára Flórián Tibor és. igaza van a címnek. Nem pillanatok és nem hirtelen másodpercekre fel villanó gondolatok kiútja ez a nagycsokor vers. Életének órái, kiváltságos és nehéz órái át­szűrve hosszú, napokigtartó formakeresésen csordultak ki zengő, rimes sorokban; kese­rűen és fájdalmasan és ezért ta­láló a cim, hogy keserű gyöké­ren táplálkozó gondolatokról’ van szó ebben a kötetben. Flórián Tibor rendkívül ter­mékeny iró és kiöltő. Alig van ( olyan lap az emigrációiban, a- i hol nem publikál. .Neki a szó- i széket jelenti az ú jság nyilvá- 1 nossága, ahol kiélheti prófétás küldetését. Verseiben csodálatos színhar­móniával teremti meg azt a sa­játos, meleg, közvetlen légkört, amelyből azonnal fel lehet is­merni Flórián Tibort a kiöltőt, anélkül, hogy egyetlen betűvel is alátenné a kézjegyét. Erre qsak a legnagyobbak képesek. Flórián Tibor akkor bonto­gatta szárnyát Erdélyben,, mi­kor ott robbanó erővel pezsgett az igazibb, mélyebb és nagyobb irodalmi élet, mint Budapesten. Erdély valósággal ontotta a tehetségeket, hogy csak pár ne­vet említsek: Rernényik Sán­dor, Apriiy Lajos, Koncz Ala­dár, Tamási Áron, Nyirő József, Kioós Károly, Báró Bánffy, Bartalis János, Hunyadi Sán­dor, Dsida Jenő, Szent.nirei Je­nő, Hajnal László. Érzem, hogy sokat kifelejtettem, de az em­lékezet annyi év távlatából bi­zony már kihagyogat. Ezek kö­zül Remények Sándor még, ba­rátságába is fogadta az akkor induló Flóriánt és megértő sze­retettel egyengette az érvénye­sülését. Én azt .hiszem, hegy Rernényik Sándor volt Flórián­ra a legnagyobb hatással. Re­­méniyik tisztította ki előtte a lá­tóhatárt és megmutatta /neki azokat a csúcsokat, amelyeket1 be kell járnia. Az Ő áldó kezé­nek a simogatáisát érzem, mi­kor olvasgatom Flórián Tibor verseit. Flórián egyike a: emigráció legnagyobb költőjének, ^gyeni (hangon énekel, szive; for­rásából ömlenek elő a j papír­ra a megálmodott verselt, ame­lyeket ihletett szavakkal díszít és a szépség áhítatán kérésziül szinte imádságosan zen ;i, har­­sonázza lelkének hu nanista gondolatát. A falusi dilit, a kétkezi munkát, a tája c meg­ejtő szépségét, a szerel« n és a szeretet igaz érzéseit,, de ugyan-Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 30-*u La.t 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (21o) 561-5524. akkor a hazátlan sereggel vál­lal közösséget s a megszálló t­­tak erős hitével fejezi ki a mi érzésvilágunkat. .Meghaló, a­­hogy a szülőföldjétől elszakadt ein Derek fájdalmának ad han­got. Ez a hang ilyenkor metsző ős kemény. A iprófétás küldetés minden ereje benne van a sza­vaiban, azt 'hirdeti, hogy egy­szer még mindenkit visszavár az elhagyott főid és ha.zame­­gyünk. Csodát vár és hisz. eb­ben a csodáiban, s ezért a cso­dáért megindító formában har­col. Atizzik az Ő versein messzi­ről nagyon messziről, egy ködbe vesző csúcsú hegy, egy zöld­­pompájú erdő és sók szeretet! Erdély! Onnan hozta Flórián' Tibor azt a szépséges álomlá­tást, a csordát váró nagyszerű érzését, a szent optimizmust, ami kiárad a verseiből. Onnan hozta magával azt a különle­ges szinlátomást, a gyermeteg primitívséget, amellyel csak a nagyon gazdag lelkű emberek dicsekedhetnek. IMikor elolvastam a könyvét Winnipeg, Man. . im. fe,br. 20'. «tÜlillLUJ Irta: SÁROSPATAKI MIHÁLY Pali izgatottan mesélte Miéi­nek: Végire! Végre .megalakult nálunk is a Városszépitő Bizott­ság! Es. én vagyok az előadó, barátom, én vagyok! Az fog tör­ténni, amit ém javasolok, mert az alispán csak bennem bizik, meg a te segítségedben. Ha én megállapítom, hogy valamelyik házra nem szabad emeletet húzni, mert nemcsak a ház szép yég.ét és stílusát teszi tönkre, hanem az egész. utcáét, akkor a varosnak nem adják meg az cpitKezesi engedélyt!-— Gratulálok, Palikám, jaj, de boldog vagyok, — lelkende­zett Miéi és csakugyan szívből ürült. Egyrészt, mert tuata, iiogy milyen nehezen alakult meg Kisvárosban a Városszépi- 10 Bizottság, másrészt, mert ne­ki magának is .sok élvezetes órát ígért a férje új munkája. Aliéi ugyanis művészettörté­nész volt, mielőtt fétrjhezment L aliihoz. Áldása is volt Pesten, amelyet ott kellett hagynia, a­­mikor Palit Kisvárosba 'helyez­ték. A történelmi múltú város­ka leg-iégeuei részében kaptaií lakást, s ha nem egymásra s a maguk belső kis dolgaira néztek akkor tekintetűk elé tündért, művészien széip panoráma ta­nút bármelyik ablakukból. Es nem azért volt a művészet iránt annyira fogékony terem­tés Midi, aki a müvészettörté­­n.tszí pályát elhagyta ugyan, de élt-halt minden szépségért, —­­iiogy csak a készen kapott dol­­gokban tudjon gyönyörködni. Miéi maga körül is stólusossá­­got akart s, tudott teremteni. Addig dolgozott, addig mester­kedett, amíg. összhangba nem hozta a lakást magukkal és a környezettel. Sikerült. És most már készen volt. Most már qsak a számlák hátralévő részét kel­lett törlesztgetni, mert bizony sokba került minden, pedig a jövedelem manapság .. . De Pali is azon a nézeten volt, melyen Mioi: neki ez az örömük, ez a szórakozásuk. A- mi nem kellett élelemre, a gye­rekekre. ruhákra, azt a lakásra költötték, a lakásra, amely egy régi-régi házra húzott másod.k emelet volt, félig-meddig, man­zárd, különböző nagyságú és a­­lakiu ablakokkal:, bolthajtások­hoz hasonló hajlatokkal a meny nyezeteken, kéhytelenségből szabálytalan alakú szobákkal, amelyek közül egyiknek az alap zata magasabban feküdt a má­sikénál, de ez is csak öröm volt, mert az ajtók közötti lépcsők vidámnak, bájosak voltak. Sokba került, amig úgy ren­dezték be a lakást, ahogyan el­képzelték, Máis bútordarabok kellettek, más méretű függö­nyök, másfajta csillárok, lám­pák, kályhák, minden pénzt e­­mésztett. De megérte és nagyon szerették a lakást. 2. Attól a naptól kezdve, ami­kor megalakult a Városszépitő Bizottság, nagyot változott a Pali és iMici élete. Egymásután jöttek a kellemetlenségek. A bizottság igaziban nagyon eny­he kézzel: nyúlt a tennivalók­hoz, mégis rengeteg ellenkezés­re talált. Pali, áki olyan nagy elszántsággal fogott a munká­lja, maga Pari souszor jött haza azzal, hogy ezt, vagy azt nem eruszaKo^a tovabu. Igen, belá­tással kenett lenni manapság, amikor a viszonyok csakugyan sokkal nehezebbek voltak, sem­hogy első' szempont a városka régies stílusának megőrzése lehessen. Pali sóhajtott, ha egy­­egy szép terve csődöt mondott es .szomorúan számolt be Mid­nek, amikor egyik-másik érde­keit kérésére megint és megint engednie kellett a negyven­nyolcból. Mici is belátott sok mindent, csak azokra haragu­dott, akik protekcióval védték magukat, holott lett volna mi­ből áldozatot ihozniok és segíte­niük a Város-szép itő Bizottság munkáját. Mindössze két ház volt a vá­roskában,— mard a kettő a leg­szebb és tökéletesen stílusos fő­téren, — amelyek tulajdonosait Pali meg tudta akadályozni ab­ban, hogy házuk homlokzatát megváltoztassák. Ezek nem vol tak szegény emberek, nem kel­lett sajnálni őket, sőt, Pali meg Mici legszívesebben börtönbün­tetést szabtak volna ki iájuk, amiért vandál módon moderni­­záítatni akarták remekbe ké­szült régi kis palotáikat, szép­ség, stilus, patina, .minden mindegy volt ezeknek azzal a varázsigével szemben, hogy jö­­! védelmező objektum lehet a há­zukból. De úgy állt volna a két átépített ház Kisváros ódon fő­terén, mint az. édes hangulatú terecske két fájó sebe, mint a finom bájos ősz dáma arcán két rikító festélkfolt, vagy mint antik karosszékek között a eisőibutor, de ebből is a selejtes, olcsó, bazári fajta. Akinek egy csepp- ízlése volt, fellázadt a mo­dernizáló tervek láttán. De fellázadtak a háztulajdo­nosok is, amikor a Városszépitő Bizottság utánjárásának ered­ményeként nem volt szabad a régi homlokzatot megváltoztat­­niok. Kisvárosiban megindult a harc. A városka közönsége pártok­ra szakadt. Vitatkoztak, vesze­kedtek, már mindenki ellensége volt valakinek s rövid idő múl­tán mindenki harag|0,t tartott mindenkivel. Pali közútálat tár­gya lett, sőt Micit is orgy em­legették, hogy ‘‘bezzeg ilyen bolond válik egy asszonyból, a­­ldnek megtömik a fejét azzal 1 a sok butasággal ott az egyete­men ..........” Alki találkozott ve­le, az csak kellemetlenségeket mondott neki. De Pali és Mici állták a tá­madásokat. Még akkor is csak nevettek, amikor a városban terjengő vé-szhirek szerint a Városszépi­­tő Bizottság munkája ellen állí­tólag a miniszterhez akartak küldöttséget meneszteni. Azzal fenyegetődztek, hogy ha azt a bizonyos építkezési’ engedélyt, amely a t(örök időkből maradt, igen szép, régi templom romjai helyére sárga és vörös téglák­ból lapostetejü, tarka kockahá­zat akart emelni, háromemele­teset, modern kislakásokkal, — szóval, ha ennek az építési en­gedélynek a megadását a Bizott ! ság elgáncsolja, akkor jaj a Bi­zottságnak, jelesül Palinak. Ak­kor aztán hiába nagybátyja a Pali feleségének az alispán., aki elnöke a Bizottságnak, akkor a Kisváros összefog és kitekerik a Pali nyakát fent a miniszté­riumiban, sót magánál a minisz­ternél, mert elvégre másnak is ? van protekciója, mert másnak is van rokona, a gimnáziumi i­­gazgató feleségének az unoka­testvére például a miniszter fe­lesége, Nohát! Folyt a harc,, de. az épitésii en­gedély megadását az illetékes hatóság valóban megtagadta. Fovyi a fhauc s az ellenzék bosszújának .mesterkedései ad­dig fúrták az alagutakat a Bi­zottság alá, amíg Pali egy csúf napon sápadtan jött haza a hi­vatalból. — Hát mégis sikerült nekik. Már nálam van a beadvány. —HMiíéle 'beadvány? — kér­dezte csodálkozva Mici. —- Persze, — nézett kőiül a lakásban, szinte búcisúzkodó szemmel Pali, — persze, Íriszen nem mondtam el! neked, nem a­­gartalak izgatni .. . Nem hit­tem, «hogy erre a gazságra csak­ugyan képesek legyenek ... Mici megrémült: — De az Is,tenéyt, Pali, hát beszélj már, mi bajod? — Az ellenzék beadványt nyújtott be a Bizottsághoz, hogy a város, aki ennek a ház­nak a tulajdonosa, járjon elől jó. példával és bontássá le ezt az emeletet ... mert ez az emelet elrontja a ház régies stílusát. .. — A mi lakásunkat! — re­­bégte ijedten Mici, de kisidő aiiiiVa kacagni kezdett. — De hiszen ezek bolondok! Csak uti.li képzelik, hogy a magad feje felől lebontatod a lakást?! — Mici — botránkozott meg Pali — hogy mondhatsz ilyet? A magam javára Ítélkezzem eny bén? Különben sem enyém a döntés. Es csak véleményt mon­dok. De Mici sem hagyta magát. Szaporán pergett a nyelve: — Bocsánatot kérek, nem egészen úgy van! Hány esetben engedtél, amikor olyan érek kék ről volt szó, amiket méltányol­ni kellett . .. Hányszor mesél­ted, .hogy ez, vagy amaz kikö­nyörögte nálad a háza stílus­talan átalakítását. — Az más. Azok idegenek voltak. Mici elhallgatott. Nem szólt tlölbbet, hanem másnap délelőtt szépen felöltözött és bement Palihoz a hivatalba. Pali kijött elébe az előszobába: — Miért jöttél ide? CBak niiiLs valami baj otthon? — Bocsánat, — felelt szeié­­nyen Mici, miután bement a hivatali szobába, — Bartos Pál urat keresem ... Pali elámult: — Ne okoskodj, kérlek, — és hivataltársaira nézett, akik mo­solyogva kezdtek fiigyemi a je­lenetre. iMiici elpirult, de folytatta a magáét: * — Ne tessék engem tegezni. Én 'Bartos Pál urat, a Városuzé­­pitő Bizottság előadóját kere­stem. Valamit kérni akarok tőle. Pali elvörösödött. De azért nyögte: — Tessék helyet foglalni. Mi­vel szolgálhatok? Micj szábatosan előadta ké- I rését. Hogy legyen belátással az ] előadó ur, gondolja meg, meny | nyit költött Mici a lakásra és tessék beismerni, hogy ezen a házon valóban nem pont annyit j az a kis ráépítés, hogy le kel­lene bontani . . . (Mici műtörté­nész, valamennyire ő is m,eg I tudja ítélni a dolgokat .. . Na- 1 gyón kéri az előadó ur jóindu­latát, hiszen Micit és családját ( tönkre tenné a költözködés^ és az uj lakás berendezése, amikor még a régi számlák sincsenek ..etorlesztve ... — Sajálom, kérem, nálam nincs protekció, — felelt ride­gen Pali és: felállt, mintegy je­lezve, hogy Mici elmehet. 'De Mici nem mozdult. Tovább beszélt, ülve: — Azt ne tessék mondani. Több esetet tudok felsorolni, a­­niikor el tetszett tekinteni a Bizottság céljaitól, mert az ér­dekelteket tönkretette volna az olyan hatáiozat, amely te.- ak a . .. — 'Sajnálom, kérem, nem étnek rá tovább, — mondta Pali és már alig tudott uralkodni magán mérgében. A hivataltársak hangosan ne­vettek. — Ez az utolsó szava az elő­adó urnák? — állt fel mérgesen Mici. Nagyon harcias volt ebben a percben. — Igen, ez az utolsó szavam. Az emelet lebontását én is szük­ségesnek tartom. A városnak van pénze, mutasson jó példát. Mici most kiesett a szerepé­ből: — 'Na, megállj! — mondta dühösen és1 kiszaladt a szobá­ból. Ment egyenesen az alispán­hoz. Ahogy /beért a szobába, le­­borult az asztal szélére és zo­kogni kezdett. A alispán ijed­ten kérdezgette: — Mici, de Mici, beszélj már, az Isten áldjon meg, mi bajod? Mici nagynehezen elsírta a egészet. Az alispán megcsóvál­ta a fejét: — Hogy az ördög ... ez bi­zony kellemetlen! — Dezső 'bácisi, ón belehalok. ha ki kell mennem abból a la­kásból! Dezső bácsi, maga tud­ja, hogy én otthagytam a pályá­mat, amikor hozzámentem Pa­lihoz, abbahagytam minden ... azóta ebbe a lakásba öltem_ mindem tudásomat és a Bizott­ság munkájában segítettem Pa­linak ... és még annyi adóssá­gunk valn, amit a lakás miatt csináltunk. És Pali dióst képes lenne lebontatni . .. Sirt iMiici, újra lelborult az asztalszéiérte. Onnan fuldokol­ta: — Dezső bácsi, tessék rápa­rancsolni Palira. Az alispán nevetett és csön­getett. Elihozatta Palitól az ak­tát. Ráírta piros ceruzával, hogy nem szabad lebontani a lakást. Aztán azt mondta Mici­nek: — Ne félj, majd elintézem a várossal is ... Nem fogják le­bontani azt a fészket a lejed fe­lől ... De, tudod mit csinálsz most te? Protekciót kérsz tő­lem az urad ellen te, éppen te, aki legjobban rágtad a fülemet, hogy ne engedjem elrántani en­nek a városnak a szépségeit! Akkoriban még nagyon tudtad mondogatni, hogy nem szabad az egyesek érdekeiért feláldoz­ni értékes műkincseket, meg minden ... — «Dezső'bácsi, ne felejtsen el valamit: most asszony va­gyok! Most az otthonomat vé­dem ... Nem mondom, ront a­­zion a házon az az emelet ... de nem olyan sokat .. . — ... mintha más laknék benne, — nevetett Dezső bácsi. — Nem, ne tessék ezt mon­dani! . . . Arra tessék gondolni, hogy az a ház — stílus ide, sti­lus oda — nekem mégis belül fontosabb .. . rájöttem arra, hogy mi versei­nek, a költészetének a legna­gyobb ereje. Ez az, hogy bele­lát az emberi szivekbe. És ural­kodni tud rajta. Mint álomlovag jár az életben, mint ábrándos, magasra vágyó, mint Te, .mint Én, mint Mindannyiunk. (Székely) * * * (A szépkiállitásu könyv cím­lapját és belül az illusztráció­kat Ősze András a kiváló szob­rász és festőművész készítette, a könyv megrendelhető ezen a címein: Flórián Tibor, 3 Moun­tain View Drive, New Milford, Conn. 06776, U.S. A könyv ára 6.50 dollár, a postaköltség 50 cent.) Hiawainä igazi ' arca (Folytatás a 3. oldalról) Atotarho, aki kezdettől fog­va ellenezte a béke-lig,a gondo­latát, végülis megenyhült. Azt ajánlották ugyanis neki, hogy az ő törzséé lesz a vezetés és ő lesz a legfőbb nagyfőnöki így jött létre az öt törzs konföue­­rációja, lényegében ugyanak­kor, Kolombus szervezni kezd­te tengerentúli útját, ami Ame­rika felfedezését eredményezte. Hiawatha egyre remélte, hogy minden indián törzs belép ebbe a békeligába, de csalódott, mert — 1714-ben — egyedül a tuszkarora törzs csatlakozott és velük létrejött a hatnemzet szövetsége. Ez persze már ih\usz­­szú idővel Hiawatha halála után történt. Későbbi életéről és 'halála körülményeiről nem tudnak semmit. Az irokézek le­gendája szerint beleült fehér­­kenujába és egy felhőn felre­pült a mennyországba. Miután létrejött az Amerikai Egyesült Államok, a hat nem­zet szövetsége felbomlott, szét­esett. A mohakok, onomdaga­­töizsibeliek és a kajugák úgy határoztak, hogy Joseph Brant vezetése alatt Felső Kanadába mennek és letelepednek a Grand River környékén és rész­ben a Quinte öböl szegélyén. De a Hiawatha és a Dekanawi­­dah név mindig, nagy tisztelet­nek örvendtett körükbeni. Panna KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK:. Angol nyelvtan és Beszélgetések .................... $ 2.00 Ágoston Ede: Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ................ $ 3.50 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés ...................... $ 8.20 Gundel Károly: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) ......................$ 3.70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) ........................ $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ...................... $ 2.00 Hol van a nyár? ...................... $ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) . .. .$ 3.00 Medical, nuclear and Literary index ...................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6.00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból $ 3.00 ” Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: öt könnycsepp (versek, elbeszélések) .............................. $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) .............................................. $ 3.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady,.................. $10.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) .... $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok ........... $ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár ... $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) .. $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclqar and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 9 5.50 ” ” A nő a pokolban is ur ” $ 5.50 ” ” Ő ” $ 5.50 julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs) ...... .......... $1.50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás ás csomago­lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent "bank exchange’’^ kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA |j 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3G 2B6. (Folytatás a 2. oldalról) — A síromba fogok térni a­­nélkül, hogy valaha örültem val lámán ek ... Mikor az örek Kovácsné 12 év múlva meghalt, Márta haza­utazott a vidéki városiba, hogy a kis hagyatékot rendezze. Hal­kan járt pár napiig az üres la­kásban, könnyezve szorította az ajkához az édesanyja egy­­egy megfakult fejkendőjét, né­ha pedig hosszan megállt a he­gyekre nyiló ablak előtt, ahol valaha, gyermekkorában álmo­dott. A harmadik napon tört-ént, hogy egyszerre hangosan fél­­si'kitott; a megfeketült suiblád egyik poros fiókjában ugyanis hirtelen megtalálta a vörösarcu Pannát, kislánysága -legbizal­masabb barátnőjét .. . Panna egy kódhaju baba volt, akit a gyáihan igen sok cinóberfes­­tékkel tettek valamikor tetsze­tősé és Mártának eszébe jutott a boldog idő, amikor az ozson­­nak'itflljét Pannával megosztot­ta. Panna derék s ragaszkodó kis személy volt! panasz nélkül tűrte a kegyetlenkedéseket és fdíszeméivel is ugyanoly szere­tettel nézett kis úrnője szemé­be, mint azon a feledhetetlen karácsonyi hajnalon ... amikor Miska bádsl, egy zordon szám­vevő hadnagy elhozta. Panna együtt hált Mártával jóiaüzen megette azokat az omletteket, amiket úrnője tégiaporból ké­szített neki, éjszakánként pe­dig, mikor odakünn csúnya ha­vas szél fújt, félénken, húzó­dott Márta mellé a hálószoba csendjében. Véghetetlenül sze­rette egymást a két baba; az eleven, akit később az iskolába is beírattak és fából való, amely szomorún várta ilyenkor úrnő­jét az ablakdeszkán, vagy az ebédlő-asztalon. És Mártát, tánciskolás korában is, — nem egyszer azon kapták az öre­gek, hogy megrokant Pannáját I csókolgatja .. . Tizenkét súlyos év után most egyszerre szembe nézett egy­mással az asszonnyá lett kis­lány és a kóchaju, pirosarcu Panna. Pogányné ijedten ejtet­te le kezéből a törlőrongyot, a baba pedig a régi melegséggel szögezte rá vizszinü félszemét. A jó Isten tudja, hogyan tör­tént, de Panna szomorúan így szólott: — Mártácska, te vagy? — Én kis .Pannám, én, — fe­lelt Pogányné könnyezve. Ezután pár percig szótlanul nézték egymást, de Panna u­­tófoib csodálkozva megszólalt: — Mártácska nekem úgy rémlik, hogy nem vagy többé a régi. Mit jelent ez a sápadtság arcodon? Miért sírsz? Tizenkét óv előtt is gyaki an sírtál, de ak­kor könnyeid möglött ott teske­­iődött a pajkosság millió ördö­ge .. . Most olyan vagy, mintha soha el nem hagynád a sírást.— mint amilyen a Templom-utca valamikor, ha két nap és két éj­jel zuhogott a borzalmas őszi eső ... Mi (bajod? Ki bántott? Palkó megint kikapta kezedből a vajaskenyeíet, mint akkor, amikor együtt 'betyárkodtunk hármasban? Beszélj, Máitács­­ka beszélj, hiszen valaha min­den fájdalmadat elmondtad ... Pogányné bántosan ingatta a fejét, aztán hosszan a szivére szorította a kopott, félszemü babát. — Hagyd a múltakat Panna, mert azt hiszem, hogy megsza­kad a szivem. Talán mindjárt meghalnék örömömben, ha Pal­kó mégeg.yszer elvenné a vajas­kenyeremet, de a Palkót 12 éve nem látta. Simulj hozzám, jó Pannám, mert a hosszú idők óta ez az első pillanat, amikor boldognak érzem magam. Oly jól esik sírnom, oly jól! Emlék­szel mikor minden éjjel együtt aludtunk? Hát a téglatüzliely eszedbe jut-e -még, amelyen az ozsonádat megfőztem? Most a­­kár 'éjhen is halhatsz szegény 1 Pannám — mert nincs ugy-e, aki az ozsonnáidról gondoskod­jék? .. . Panna fátyolos szemmel né­zett síró úrnőjére, majd ő is el­fordította a fejét: — Azt mondtad, hogy boldog­talan vagy? Hát én vájjon mit mondjak, Mártácska)? Tizenkét óv óta fekszem a sötét su Idád­ban, anélkül, hogy valaki a por letörölné rólam. Hányszor gon­doltam rád, meg a hideg téli es­tékre, mikor odakünn farkasok kóboroltak s mi remegve búj­tunk össze a dunna alatt, ne­hogy az ordításukat meghall­juk. Azt hittem, hogy elfeledtél, Mártácska, .& nagyon sokat sír­tam a fiókomban . .. Megint elhallgattak egy da­rabig, de Panna utóbb félénken megszólalt: — Most nincsenek babáid? — De igen .. . vannak . . . két aranyiszőka baba. Tudod Pan­na, eleven babák, olyanok, mint j én voltam valaha ... I — Két aranyiszőke baba és te mégis azt mondod, hogy boldog | tálán vagy? Hát én mit szóljak | Mártácska, akinek senkim sincs az egész viliágon.? Miért nem szorítod szivedre az eleven [ba­bákat, mikor odakünn hó borul a háztetőkre? Lásd Mártácsika, én ügy gondoltam, senki sem lehet boldogtalan, akinek a­­ranyszőke babái vannak. Pogányné egyszerre hangos sírásra fakadt és szenvedélye­sen lecsókolta a Ibéqsi-piros fes­téket a megrepedezett arcáról. A baba csodálkozó szemeket vetett szomorú úrnőjére: — Szegény Pannám, susogta hálásan, á ldjon meg a jó Isten szavaidért! Nem szabad boldog­talannak lennem, hiszen a gyer­mekkorom aranyos verőfénye tér vissza ő általuk szivembe ... Azt hiszem, nincs is más bol­dogság, mint ez; a saját gyer­mekkorunk, vagy azoké, akik­ben a gyermekségünket még egyszer, átéljük. Jó Pannám, hát megint te vagy az, alki a megnyugvást a szivembe lo­pod . . . "ifiül) GfOKEREN" Flórián Tibor verseskönyve. 7 magyar országi magyar ÜGYVÉD uékacsmání Béla a D .üapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Ma. Itobai gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: 203-50* Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom