Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 5. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nemlesz az Irénné t. c óbb rí ivarja C nast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 1 9 7 6. Január 30 péntek “Second class mail registration number 0 0 6 7" An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in the ten province of the Dominion of Canada a d oddest of ail Hun­garian Papers within the entire British Empire. PrinteJ and pub'ished at its Office and place of ousine s. 210 Sherbrook S rest, Winnipeg 1, Man. . 2BS.—Tel.: 772-1112 K \ NADA I MAGYAR UJSAG (C nadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. MEXICOHAN ÉS (UBABAN TÁRGYALT IftUlitAU MINISZTERELNÖK Sztrájkolnak a bus-vezelők Winnipegen WINNIPEG, Man. — Az el­múlt hétfőn, hajnali 3 óraikor sztrájkot kezditek a imériifóvá­ros buszvezetői, teMnteitteili ar­ra, hogy a városi tanács nem szavazta meg a bértszabáJyzó vonalon túli 4.7%-os emelést. Lapzártakor' még folytak a tárgyalások a szakszervezeti vezetőkkel, de nem sok remény van a közeli megegyezésre. — ENUVTK, N. W. T. — Az innen 500 ménfőidre keletre fekvő Coppermine körzetből delegáció jelent meg a Berger bizottság előtt és* sürgették a Macken­zie Valley-i természetes gázve­zeték késedelem nélküli kiépí­tését. — (Le Quotidien de Paris fran­cia napilap 1976 január 12. — A 'Szovjet igazságügy mi nisz­­ter helyettesének azon kjielen­­tése^ miszerint nincs politikai fogoly a Szovjetunióiban, ha­mis, írja * iában ’Andrej' A'lmari'k orosz történész, ki úgy véli, hogy a letartóztatottak száma a Szovjetunióban nem­hogy fogynia, de nő;. “iSzámitá­­soai szerint legalább 3 millió emlber sínylődik fogságban a jelen, pillanatban” — irja a “Pennisü-e inéig a Szovjetunió 1984-ben-” e. könyv szerzője, egy Moszkvában titokban ter­jesztett kiadványban és egyben cáfolja Szuharev mihi'szter he­lyettes állítását, niely szerint a Szovjetunióban nem létezik olyan törvény, mely bünteti a poétikai, vagy vallási meggyő­ződéseket. Aknánk ezzel szemben azt állítja, hogy “igenis vannak ilyen törvények, mégpedig az Orosz Szövetségi Köztársaság büntetőtörvénykönyvének 70 és 190 paragrafusai, melyek a “szovjetellenes a.g,tációt” és a “Szovjetunió rágalmazó tanú­ság-ok terjesztését” büntetik. Majd hozzáfűzi, hogy mikor sajátmaga is fogságban volt, a szovjet igazságszolgáltatás al­kalmazottai ' többször 'kijelen­tették előtte, hogy lehet neki bármiféle véleménye és meg­győződése, azt azonban nem fejezheti ki. “Mi azért ítéljük el Önt. mert kinyilvánította néze­teit, nem pedig a?ért, mert ilyen nézetei voltak.” — mondták. Aimalrik a miniszter-helyet­­te.-nek azt a kijelentését is bí­rálta,, mely azt állította, hogy “minden szovjet rabot azért itenek el, ífienT valami búme­­tendő cselekményt követett e‘l”. “Az 19í29-1931-es évek között elég volt, ha valakit kotláknak (módos parasztnak) neveztek el, sőt ha valaki csak kuláknak a felesége, vagy gyermeke, hogy máris elvigyék egy fogoly­táborba. 1941 és 1945 között pelig elé,g volt, ha valaki kromi tatár, volgai német, kal'muk, in­gű -. vagy csecsen tett válnia el egy szovjet törvény ellen”. — irja a szovjet történész. “A táborokban az élelmiszer­ellátás egyenlő” az éhezte léssel, s a hozzátartozóik dsak azoknak az elítélteknek küldhetnek élel­miszeres omagot, akik már le­­tültötték büntetésüknek a fe­lét; a levelezési lehetőségek igen korlátozottak és sok levél egyszerűen elvész. A rabok csak félévenként fogadhatnak láto­gatókat s a táborvezető.-ég a látogatási jogot bármikor fel­függesztheti.” “Szuharev nyilatkozata ré­szint örömmel, részint undorral tölt el, — örülök annak, hogy a szovjet mégiscsak reagál a külföldi közvéleményére, undo­­j rit viszont az a sok hazug - ág, amit mond, mert minden lia­­! zugság undorító.” ÁRGUS — Párizs Bonniól kér segítséget a jugoszláv belügyminiszter DIE WELT. 1975. dec. 19. — 1 Hei tje vies jugoszláv belügymi­niszter .nemrég látogatott el a \ nyugatnémet fővárosba s ott segítséget kért a német ható­ságoktól a horvát nacionalis­ták és politikai merénylők el­leni küzdelemben. A belgrádiak azonban azt is észrevették, — nem kis meglepetésükre — hogy a szovjefcbarát jugoszláv mozgalmak — kik Tito ellen­felei és Jugoszlávia számára az “orosz utat” szeretnék ajánlani — szintén Nyugat felölj hajtják végre akcióikat Jugoszláviában. Így legutóbb a nyugatnémet földön megalakult “Horvát kommunista párt” is hallatott magáról. A német kormány számára Herljevics segélykérése komoly problémáikkal járt, hiszen bár a “terrorizmust” mindenütt kell és lehet üldözni, nehéz el­határolni tőle és az államelle­nes tevékenységektől a minden­kinek egyformán rendelkezésé­re álló szólás- és kifejezési sza­­uadságot. A bonni belügyminiszternek nagy kézügyességgel keli' ren­delkeznie, ha ki alkar kerülni ebből a zsákutcából. Ugyanak­kor nem javít a német-jtugo­­szláv légkörön az a tény sem, hogy a jugoszláv biztosági szer­vek át-átruceanak Németor­szágba egyes akciók német te­rületen végrehajtandó lefolyta­tásául. Herljevics a háborús időkben partizán tábornok volt, mint 1915-ben Boszniában született “horvát”, s részt vett a kom­munista párt tagjaként a par­­t zár/.iá:ór ában is ... MEXICO CITY. — Trudeau miniszterelnök az. elmúlt pén­teken érkezett Mexncoiba, csa­ládjával, hogy 10 napra terve­zett hivatalos látogatása alatt Kanada részére szorosabb kap­csolatokat építsen ki a Latin A- merikai országokkal. , A kanadai delegációt Lois'El­ch e|veirria köztársasági elnök fogadta, ki! félreérthetetlenül), ki hangsúlyozta, hogy az idegen tőke térhódítását megszigorít­ják, főleg az Egyesült Államok felé. Trudeau ugyanakkor rámu­tatott arra, hogy Kanada hős i­­sau és tartós baráti kapcsolatát folytatni fogja a US-sel ® ugyan akkor igyekszik azt kiépíteni a Latin. Amerika-i országokkal és Európával is. '/ Merre megy a Szovjet! DIE WELT 1975 december 13 — A hires nyugatnémet lap in­terjút kért Andreij Giigorenkó­­tól, ki a Nyugaton is közismert szovjet tábornok, Pjotr Gr.go­­renki fia. Gri'goreuko tábof .rnok ma l»S éves, és anmakidején Csehszlovákia megszállása el­len foglalt állást, majd ennek következtében elmebetegnek nyivánitották és bolondok há­zába zárták. Lumz elmeorvos és a titkos szolgálat ezredese így jellemezte Grigorenko “beteg­ségét”: “Grigorenko elmeália pota különleges, pszichiátriai klinikán, kényszerkezelést igé­nyel, mert paranojás reform­­gondolatai tdrtós jellegűek.” 27-éves fia pár hónapja Nyuga­ton él s jelenleg Münchenben munkanélküli állományban van. Vele folyt le az alábbi be­szélgetés: Grigorenko: Pár hónappal ezelőtt a szovjet hatóságok arra kényszeritettek, hogy hazámat elhagyjam. A hivatalos nyomás egyre elviselhetetlenebbé vált személyem ellen, mivel néhány éve az emberi jogok mozgalma- ] ben vettem részt és feldolgoz­tam Anatoli Macsenkó di&szi­­dens életrajzát Megfenyeget­tek, hogy engem is elmekór­házba zárnak, mint apáma., ha nem hagyom el az országot 1975 nyarán elboesájtottak ál­lásomból s nem kaphattam munkát sehol. 1975 július 20-án utaztam külföldre. Apám egész­sége 5-évi fogság utón nagyon megromlott. Igazi őrültekkel zárták közös terembe, s a bo­londok tötobiizben súlyosan bán­talmazták, megverték és meg­sebesítették. Szabadulása után szi'vinfabktust kapott s ma is ál­landóan figyelik és szemmel tartják. A Szovjetunón beliül élő "bel ső disszidensek” között az em­beri jogok mozgalma .lassacs­kán differenciálódott s egy de­mokratikus megmozdulássá a­­lakult át. A rendszertől demok­ratikus reformokat követel­nek, bár egyesek a 20-as évek lenini’zmuisót, mások még en­nél is régebbi elképzeléseket a­­karnak megvatósitani. Sőt e­­gyesek nionarchistának vallják magukat. A szovjet polgárok túl soká voltak egyetlen gon­dolati rendszer alá kényszerít­ve, s mindenkinek ugyanazokat ! az elvekét tanították. Manap­ság azofban az. emberek már ; rájöttek, hogy ezek az elvek és tanok hanni&aki Mivel nem is­merkedhetnek meg szabadon a különfe e gondolati fonmók­kal, együk .szélsőségből a másik­ba csapnak. Így még egyszerű munkásemberek is monarc h is - Iáknak vallják magukat, bár semmi közük sincs a nemesség­hez, még. kevésbé í-f/árizmus­­hoz. Ami Oroszország jövőjét ille­ti, az egyetlen reális út a lassú, fokozatos változások útja lesz. A .mai jjogmélküli állalmiból első soriban jogállamot kell alkotni. A mostani, elvben jó vagy nem jó törvényeket a gyakorlatban is kellene alkalmazni, s már ez is nagy javulást hozhatna. Kü­lönlegesén kényes kérdési a Szovjetunióban élő nem-orosz népek problémája. Sokszor hal-Továbbá hangsúlyozta azt, hogy ez új kereskedelmi kap­csolatok kiépítése nem a UlS-eel fennálló kapcsolat rovására tör té nilk. A mexicoi, szívélyes fogadta­tás után Gubába repült a kana­dai delegáció, majd — a tervek szeiiat •— az olajban gazdag Venezuelába látogat el. — lani, hogy ezek a nem-orosz nemzetiségek legszívesebben ki­lépnének az Unióból. Én. ezt a kérdést megfordítva tenném fel: joibb Mine, ha az orosz nép lépne ki az államszövetségből; ezt nekünk, oroszoknak kellene megtennünk, hiszen mi vettük el a többi nép szabadságát és r iiigigemtens égét. Ha hihetetlenül hangzik is, az igazság; az, hagy nemcsak mii, a demokratikus mozgalom hívei valljuk ezt az álláspontot, hanem egyes orosz nacionalis­ták is, de ők más szemszögből indulnak ki: úgy vélik, véget kellene vetni annak a helyzet­nek, hogy az oroszok “etessék” a nem-oroszokat. Azt hiszem, a reformok bé­(Folytatás a 4. oldalon) (Canadian Scene) — Kormá­nyunk, az infláció elleni küz­delme során, önmagára is kor­látozás oxat léptetett életbe: A karácsony előtt ismertetett programból kitűnik, hogy kb. másfél milliárd dollárral keve­sebbet költ az új költségvetési évben az eredetileg tervezett­nél. A megtakarításra részben már meglevő programok abba­hagyása, részben pedig új preg ramoktól való tartózkodás for­májában kerül sor. Képviselők és magas Lzetésü állami alkalmazottak fizetését befagyasztották, a bürokrácia növekedése maximumát miásfé' százalékban határozták meg. Ennék az lesz a következmé­nye, (hogy egyik-másik minisz­tériumi kénytelen lesz alkalma­zottai számát csökkenteni, hagy olyan uj alkalmazottakat vehessenek fel, akire az inflá­ció elleni küzdelmet célteó prog­ram keretében lesz szükség. A 30,000 dollárnál többet ke­reső kanadaiakkal 10 százalé­kos különadót fizettetnek. .A takarékossági programot Trudeau minisztereinek lelövi ziós beszédéiben magyarázta meg az ország népének. Ismer­tette a már korábban beveze­tett (bár csak később törvény­erőre emelt) ár- és bérkontroll rend »letet. Ennek nagyjában és egészében az a célja, hogy li­mitálja mind a vállalati profitot és a kollektiv szerződések, kere­tében. elérhető béremelések mértékét is. A miniszterelnök figyelmeztette az embereket, hagy a takarékossági és inflá­ció ellen küzdő programért sok kanadainak áldozatot kell hoz­ni. A konmán-ykiadásak csökken­tésével Ottawa tulajdonképpen ózonra a kritikusokra hallgat, atók váltig hangoztatták, hogy söpörjön a kormány a saját por tája előtt, amikor másokat ta­karékosságira int. A program valószínűleg a munkanélküli­ség fokozódását eredményezi. ISokan bizonyára kedvezőtle­nül fogadják a családipótlék in­dexelésének egy évié iszóüó be­fagyasztását, melynek révé i Ottawa 2Ü0 milliót szerrín • megtakarítani. ! Megszüntetik az information 1 Canada működését, a Company i of Young Canadians, az Oppor ­tunities for Youth és a Loch Initiatives programokat is vagy megszüntetik, vagy nagy mér­tékben korlátozzák. A külföldi segélyre fordított összegeket legfeljebb 10 száza­lékkal növelik, kb. csak fe'e­­aninyitval, mint az elmúlt észt n dőkben. Magasrangu köztisztvteel k, a legfelsőbb bíróság tagjai, a i hadsereg és az ROMP magas­­rangú tisztjei, korona-váliála tok vezetői fizetését egyenlőre ! befagyasztották, í A külügyminisztérium csuk akkor nyithat új irodákat, ve­het fel1 új személyzetet, ha azok ! költségét meghatározott költ­­sér'v. léséből fedezni tudja. Dr. Sluarl Smith lelt a liberális vezér Ontarioban TORONTO Ont. — Vasárnap tartották meg a taitomá y. li berális párt elnökválasztását, te kintettel arra, hogy Róbert Nixon és pártja vereséget szen­vedett a szeptemberi provinciá­lis választásion. Dr. Smith a szeptemberi vá­lasztáson került be a parlament, be, 36 éves korában. — fíle­­! sen bírálta William Davis mi­niszterelnököt s a konzervatív pártot, mely 33 éven keresztül vezette a tartomány ülgyeit. DIE WELT (1975 dec, 29.) — Az angolai események hatásá­ra a szovjet hadvezetőség elha­tározta, hogy a Varsói Egyez­mény államai között katonai ‘‘munkamegosztást” hajt végre. Az “új világ” szovjetbarát or­szágainak katonaságát ezentúl Lengyelországiban, Csehszlová­kiában, Magyarországon és Ke­­lettiiámetországban fogják ki­képezni. Elsőként Libia, Algé­ria, Mauritánia, <JinA <0f.oiná­lia, Kongó, Mozambdk és Ginea- Bissau tisztjelt veszik fel a tan­folyamokra. A “harmadik világövezet” ej­tőernyősei a lengyeleknél, a színes népek “úttörői” a NDK- ban, az új országok páncélosai és tüzérei a csehszlovák nép­hadseregnél, a gyalogosok pe­dig Magyarországon, a szegedi, békéscsabai és kecskeméti ki­képzőtáborokban kapnak szak­oktatást. Az elavult MÍG 17-es szovjet vadászokkal rendelkező “fejlődő” államok pilótái Ma­gyarországon, a ÍMülG 19-esefc, személyzete a cseheknél, a MÍG 21-es legénysége pedig a NDK- ban jár majd tanfolyamra. Az angolai hadi-cselekmények következtében a szovjet vezér­kar kénytelen volt egy nagy­arányú átszervezést végrehajta­ni ® a “szocialista testvéri se­gélynyújtás” keretében a kato­nai “munkamegosztást” elren­delni. Mikor ugyanis Luandá­ban a Szovjetunió kezdetiben csak az utánpótlást kívánta el­látni, nemsokára óriási káosz állt elő s a “felkelők” rádiószó­­zatai több m éltat la :k odást és elkeseredést váltottak ki, mint “nemzetközi nekilendülést”. A Kubából jött katonák hamaro­san ,elvesztették harci kedvü­ket, miig lengyel és magyar tisztek f..Iktíszületlcir.iül érkez­tek a kn/bai hátsó állások mö­gé. . A gyönge harcikedvet nem volt könnyű fokozni g az af­rikai és kubai legénységet a modern és bonyolult (harci esz­közök kezelésére megtanítani. Ilyen “üzemzavarok” ezen­túl nem fognak történd', mert a hadi kiképzést a varsói szerző­dés államain belül rendszeresí­teni és szervesen kitervezni kí­vánják. A Kreml által nyújtott kato­nai segély hatasossGsa^ liánt már régebben is voiflfc. vJfcjgá­­lyai a szovjet vezető'kneik, így az egyiptomi hadsereg tisztika­ra éjS) legénysége minden, “se­gítség” ellenére erős oroszel­lenes (hangulatot tanúsított minden fokozaton. Mikor pedig a szovjet kiképzőket Egyiptom­ból kiutasították, sokszor tett­­leg is bántalmazták őket. Ilyen és ehhez hasonló inci­densek elkerülése végett a szov­jet hadvezetés elhatározta, hogy az egész katonai kikép­zés rendszerét átalakítja. Ezen­túl inkább a színes országok ka­tonái mennek majd kiképzés­re a varsói paktum országaiba és szovjet katonai garnizónok­­ba. Ezzezl az oroszok ki akarják küszöbölni az összetűzést elő­idéző okokat, s a támpontok megtartását elősegíteni. Egyip­tomból ugyanis nemcsak a kiképzőknek kellett távozniuk, hanem az ottani támpontokat is bezárták. Ugyanez történt Szomáliában és Déljemenben is. ahol a szovjet gyakorlóterek mintegy területen kívüliséget élveztek, mint pld. a b rberai és ádeni kombinált tengerésze­ti és légit'ámpontok, ahol kb. 1000 főnyi kiképző személyzet “segit” a benszülött hadsereg felállításában. Ha azonban a legiosekélyebb vita, vagy össze­tűzés merül fel, a támpontok sorsa veszélybe kerül. ÁRGUS — Párizs * i Frankfurter Allgemeine — 1975. december 27. — A jugo­szláv 'fővárosban több per vai előkészületben különböző “ál­lamé Jenes” bűnözőkkel -kap­csolatosan. E politikai perek most uj stádiumba léptek, s I Herljevics belügyminiszter a i belgrádi parlament előtt bosz­­; szasan fejtegette, hogy a kii- 1 löniböző színű és árnyalatú “ál í lamelltenes” személyek mükö­­| dése erősebb és szervezettebb j volt az idén. mint a megelőző | években. I A biztonsági közegek 13 tít. - : kos szervezete Kb. 200 egyé t ; tartóztatt, k le. körtük 30 szov­­' ietbarát ko ninformistát, 100 horvát és albán, nacionalistát és in edenttetát és 80 gazdasági bűnözőt. Ez utóbbiak átlamelle­­nes gazdasági tevékenység miatt szintén, mint politikai foglyok szerepelnek. Pozitív eredménynek tüntet­te fej beszédében Herljevics- azt a tényt, hogy az idén. a ju­goszláv biztonsági szerveknek síkerült más országok hatóié ! gaival eredményesebb együtt-i működést elémiök a “Jugoszlá­via ellen irányuló” cselekmé­nyek kinyomozásában é< elhá­­ritásában; majd bei inerte, hogy a jugoszláv áíianifcizton­­sági közegek sokszor az idegen országok területén i? tevékeny­kednek ... IA legrégibb he tenként megjelenő füg­getlen magyar s-jtó Ka­nadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb • magyarnyelvű hírlapja, » amely mindenkor önz=it } lenül védi meg az ide­­t genbe szakadt magyar­­• ság érdekeit és a kana­­* dai polgárokat megillet; • jogokat igyekszik kivi/­­j ni minden honfitársunk számára. “KANADAI JMAGYAR UJSAG’ t előfizetési dij egy évre: j $12.03. féi évre $6.50. • Kanadán k i v üI egy J évre $13.00. Szerkesztő- 2 ség és kiadóhivatal; 210 • Sherbrook St, Winnipeg j Manitoba, R3C 2l,6 Tel.; 772-1112. .ABBOTSFORD BROOKS COALDALR CUPAR DRUMHELLICR ES > F.RH AZ1 FENWOOD IRON SPRING FL.IN FT,ON KELOWNA KENNEDY KIPLING EANGRUTH LEASK LES OCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE ■ILK IUVER M'E-dt h TAKE MISTATIM OSOYOQS ’ E ' T TON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW ' WHITEWOOD p r> - I T:' , « j DPI HI f G LPH I ' ! T I’ IN J RE^ N J ■ I REAi, UTENER S 'GUI. 2- sn\v n, R - p ; ; I r> n j R U V N r?0 j , LRNTA *-UtCOE t ‘ SUDBUR" I ■ ONE'7 ■ ■■ S ‘•’TV R 'rTMÍSKAMI G ' PRONTO • 'TNFL “T WELLAND v :dsor C '> C.ri t‘ ’ o '»n No. 5. szám. Következő állomás Yenezuela|lesz Luis Echeverria köztársasági elnök az idegen főke térhódítását akarja megszigoriíani - Kanada részéről szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Trudeau Európában és Lalin Amerikában A "harmadik világövezet" katonáit a Szovjetunió csatlósállamaiban képezik ki Sürgetik az gázvezeték kiépítését az eszkimók Andrej Almarik: 3 millió politikai fogoly a Szovjetunióban üIIAWÁBOL JtUhlIK: HORHÁHVIfltK IUMU0UMI» JOHN BEST Erős az “áilamellenes” szervezetek működése Vol. LII. — 52. Évfolyam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom