Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-18 / 25. szám

Winnipeg, Man. 1976. junius 18. Az Amerikai Magyar Református Egyesület XXX. közgyűléséi tartja a junius 28.-áva! kezdődő héten Ligonierban Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület, ez a nagy testvértsegitő intézmény, négy évenkénti közgyűlését tartja Liigionierban, junius 28.-i kez­dettel. A Közgyűlés junius 28.­­napján, 'hétfőn d.e. 10 órakor ünnepi1 Istentisztelettel és Űr­­vacsorával kezdődik, amit Ft. dr. Béky Zoltán elnök és Ft. György Árpád titkár, valamint aiz igazgatóság lelkész tagjai végeznek. A történelmi jelentőségű köz gyűlés elé nagy érdeklődéssel tekint az egész amerikai ma­gyarság, mert hiszen az Egye­sület nyolc évtizedes múltja a­­latt és ma is, fontos szerepet tölt be az amerikai magyar köz életben. A mostani közgyűlés döntései, határozatai, állásfog­lalása befolyással lesznek nem­csak a tagokra, hanem az egész amerikai magyar közéletre. A központi tisztviselők: Ft. dr. Béky Zoltán, Ft. György Árpád titkár, Eszenyi László el­lenőr és Ft.jMiklóssy Pál pénz­tárnok, számolnak be négy esz­tendő eredményeiről, amelyek a jelek szerint több mint 4 és » fél milliós, vagyon-növekedést s böibb mint 6 millió biztosítási értékben való növekedést je­lent. A tisztikar uj tervekkel és programokkal készül a közgyű­lés elé. Az Egyesület nemcsak tagjai biztonságáról gondosko­dik1, hanem a kies Ligonierban végzi szeretet-munkáját, Gyer­mekotthonában és Öregek Ott­honában, hol 24 órás orvosi és ápolónői felügyelet van. A közgyűlés hivatalos megnyi tása d.u. 2 órakor lesz. Este 7 órakor pedig bankett. Az Egye­sület igazgatósága már a köz­gyűlést megelőző csütörtökön megkezdi üléseit. Dr. Béky Zoltán elnök. György Árpád titkár. Hallgassa a winnipegi Magyar Rádiót Magyar rádióadás minden szerdán este 22 óra 30 perctől 23 óráig a CKJS 810-es hullám­hosszán! Pártolja a magyar rá­dión hirdetőket! A magyar nyeivkutatás igazi célja MEGHÍVÓ Az Amerikai Magyar Református Egyesület Közgyűlésére Alapszabályunk 44ic„ pontja és Igazgatóságunk határozata értelmében AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET XXX.-ik KÖZGYŰLÉSÉT 197(j juniu^ ijű.-ián d.e. 10 órára Ligonier, Pa.-ba a Bethlen Otthonunk és a Holyday Inn motel gyüléstermeiben összehívjuk. A Közgyűlés alkotó tagjai: Hivatalból az Igazga­tóság tagjai és az osztályok hivatalosan megválasztott képviselői. Akadályoztatásuk esetén: helyetteseik. A Közgyűlés d.e. 10-kor ünnepi Istentisztelettel és Úrvacsorával kezdődik. Végzik.; Ft. Dr. Béky Zoltán elnök és Ft. György Árpád titkár, valamint az Igaz­gatóságunk lelkészi tagjai. Délben eibéd a Bethlen Otthonban. Délután kettőkor a Közgyűlés hivatalos meg­nyitása. Este 7-kiOir bankett a Holiday Inn-ben. Washington, D.C. 1976 junius hó. György Árpád, titkár Eszenyi László ellenőr Dr. Béky Zoltán elnök St. Miklóssy Pál pénztárnok (Folytatás az első oldalról) zett s fennmaradt emlékeit ma is nöhézség! nélkül megértjük. Ez csodálatos dolog, mert a vi­lág legrégibb Írott nyelvévé lép­teti elő a mi nyelvünket. Ez a megállapítás olyan óriási szen­záció az ókori világtörténet számára, mint amilyen az a magyar őstörténet számára.” (Baráth T.: A magyar népek őstörténete.) E mondatokban elmondottak világosan mutat­ják azt is, hogy nemcsak an­nak a ténynek örül a kutató, hogy mit fedezett fel és mik az eredmények, hanem azt is meg­­ér.ezzük, hogy ennek a páratlan felfedezésnek páratlan jelentő­sége' van/ Ez számunkra óriási nyereség szellemi sijpon, mert ma már bárhol, bármikor, bár­ki előtt mondhatjuk és vallhat­juk a tudósok munkáinak az eredményét, magyar nyelvünk eredetét illetőleg. Nemcsak hét köznapi életünkben, környeze­­tüf.ik köizötti kapcsolatban, tár­saságban, de baráti beszélge­tésiben, — nyelvkutatási mun­kák alapján. — tudunk néhány szóval 'hasznos szolgálatot ten­ni a magyar ügynek. Nagyon fontos és szükséges az is, hogy a magyar sorskérdésekkel fog­lalkozó egyesületeink, társasá­gok, felkészülve a szerzett ada­tokkal, illetékesekkel való kap­csolatban, megfelelő tálalás­ban, tudnának bizonyító való­ságokat előadni, aminek követ­keztében az előadott dolgokra figyelő, közhivatali személy meglepetéssel ismer meg olyan, dolgot, amit eddig nem tudha­tott. Hogy népszerű kifejezés­sel éljek: más szemmel’ nézi majd a világot. Ha arra gondo­lunk, hogy mennyi- téves állí­tás és mennyi félrevezető -iro­dalom került a közkönyvtárak­ba, melyek a magyarságot rossz színiben tünteik fel, akkor valóban megértjük, hogy miért van szüség arra, hogy a “világ legrégibb Írott nyelvét” beszé­lő magyar is megmondja má­giáról, hogy ősi nyelve honnan ered. Ennek az a jelentősége még, hogy a mai világ művelt­sége közvetett úton, az ókori magyar nyelvű népekéből ered. így a levezetés is egyszerű, mert először volt iSzumer, E- gyiptom, s azután ezer évek u~ tán a görög, a római és végül a nyugateurópai. Ezt a termé­szetes következtetést a 'nyugati tudósok is vallják, mert ők azok, akik valóban meglátták a felfedezett, kiásott fcultúrter­­mékeket és meg- kellett állapi­­taniok, hogy ezek a csodálatos kultúrtermékek olyan korban születtek, amikor Európában még lakosság sem volt. A magunk dolgát illetőleg meg kel vallanunk, hogy nem voltak nekünk sem ismereteink a nyelvészek kutatásairól. Is­koláinkban a történelem azt tanította, hogy a mi őseink a Kaukázus tájairól vándoroltak hazánkba és Árpád fejedelem volt a honalapító. Olvasóköny­veinkben Attiláról már több mondát olvashattunk, - azután Csaba királyfiról, aki el fog jötnmi a csillagok útján., “ha bajban van a székely!” Magyar nyelvünknek semmiféle vonat­kozásban nem volt tantárgya annak eredetéről, hála kiváló tanitóinknak. tanárainknak, a­­kik a magyar lelkiséget nem zavarták meg semmiféle vogul elmélettel. A finn-ugor elneve­zés pedig ismeretlen! fogalom volt. Ezt külföldön találták ki, hogy a magyart is beosszák valahova. Amit általában nem használt senki Magyarorszá­gon a magyar nyelv eredetének bizonyítására, csak Hunfalvy és társai voltak azok, akik a finn­ugor elmélet tarthatatlan tété- J leit vették át, külföldről. Nagy- j szerűen fejezi ki a fimi-ugoros 1 Hunifalvyval szemben a ma- i gyár öntudatos lelkiséget nem­zetünk nagy írója, Mikszáth Kálmán, aki véleményét töb­bek között igy fejezi ki: “.. . ha még olyan nagy tudós is, mint" Hunfalvy, /nem tartja úgy lát­szik érdemesnek hosszabb és alaposabb tanulmányokat, ten­ni nyelvünk, történetünk és hagyomáyaink ismertetésére, hanem felületesen ítél, s tév­útra vezeti a tudománáos vilá­got is.”. Ami a 'nyelvrokonság elmé­letét illeti, az el nem tagadha­tó valóság s éppen ezért, azo­kat a népeket, amelyeknek a nyelvében magyar szavainkat ismerjük fel, azok valóban nyelvrokonok, de az ősimagyar­­ságíból kiszakadt csoportok, a­­meiyek más népekkel kerültek kapcsolatba, azokkal kevered­tek, s nyelvünkből csak nagyon keveset őriztek meg. Magyar nyelvünket a szuimer és egyip­tomi ősöktől örökölve, mi tar­tottuk meg abban az eredeti­ségben, ahogy az megvolt a ré­­ki (Keleten s azt a Kr.e. IV., III. és II. évezredből eredő okmá­nyokon levő szövegek is igazol­nak. A .magyar nyelvkutatás fel­adata az is hogy más téves is­mereteket a valóságnak meg­felelően adjon elő. Árpád feje­delem nevére és 'származására nézve kitalált dolgokat Írtak, tanulmányok keretében. A va­lóság; bizonyítása tehát szüksé­ges mindeniképen. Minden két­séget kizár az a körülmény, hogy Árpád a hűn királyi csa­lád anyai ágú leszármazottja, s mint ilyen, jogosan hangoz­tatta Méni-Marőt bihari fejede­lemnek küldött üzenetében, At­tilával való rokonságát és azt, hogy az őt megillető örökség átvételére érkezett a Duna­­■medencétoe. N A Régi Keleten az Árpád név használatos volt már a bronz­korban és .mindig uralkodókat jelöltek vele. Az első Árpád ne­vű királyokat a Kaukázus he­gyei között, az Araxes folyó völgyében találták, akikről több írásos emlék beszél. Kirajzott népeknek gyakran Árpád volt a vezérük, aki nevével dinasz­tiát is, alapított. Egyik Árpád volt az, aki az egyiptomi XI. dinasztiát megalapította és az ország egyesítését véghez vit­te, ® Thébában király lett. Gar­diner Alan H. professzor, az e­­gyiptomi Árpádról azt irja, hogy az volt Egyiptom legelső királya. , Még a Bibliában is benne van ainnak a királyságinak a neve, Árpád névvel említve, amely az Eufrátbsz nyugati oldalán vi­rágzott, Kr.e. 740-ig. A kis­­ázsiai Halys folyó kanyarjában is volt Árpád nevű törzs és volt egy Árpád még. Kiéta szigetén is. Az őshazai magyar népek­nél e név igen) előkelő szemé­lyeknek járt ki. Azt hiszem, ennyi adat ismerete után .bát­ran állíthatjuk, hogy a mi du­­n,ai Árpádunk nem török .ne­vet ‘használt, sőt azok is ma­gyar nyelvűek voltak, akik ezt az előkelő nevet szárpára Szity­­tya'föidön kiválasztották. Te­hát az a feltevés, hogy Árpád neve az árpa gabona nevéből való, vagy hogy Álmos fejede­lem álmos szóból keletkezett, gyerekes kitalálás, mert :n|épek fejedelmei már akkor sem vol­tak azok, akiknek hétköznapi neveket adjanak, mert azt. még Kr.e. négyezer évvel sem tet­ték volna meg. Mint ahogy a mondabeli Humor és Magor ne­vek is eredeti uralkodói neve­ket jelentenek, mert a magyar sági bún ágának királya H O - NUR volt, a másiknak pedig M A G U R , akkor a hagyomá­nyok megőriznek olyan valósá­gokat, amiket becsülettel tar­tottak meg őseink, évezredek hosszú során, úgy kell fogad­nunk minden uj felfedezést a mai nyelvészek munkáiból, ősi nyelvünket felderítve, okmá­nyok adatai alapján. Hogy mi, nyugatom élő ma­gyarok, most sokkal többet tudunk meg, minit akkor, ami­kor Magyanföldön éltünk, az számunkra azzal a haszonnal jár, hogy látókörünk kitág,ült; a könyvtárak bőséges anyagá­ból sokat tudunk meg, hogy mit írtak rólunk, mig mi ha­zánkban éltük életünket. Pél­dául egyik történelmi munkár bam, olyan rövid lélegzetű fel­dolgozásban, rólunk, magya­rokról is .szó van. Amit meg­írtak a magyarságról, azt úgy kell vennünk, mint sok félre­értést és kitalálást. A magyar­­országi helyzettel kapcsolatiban többek között a tótokról is szó van, akikről már ki van emel­ve az, hogy magyarizálták ő­­ket és ilyen kifejezésieket hasz­náltak a magyarok: “A tót nem ember”, amit a szerző sie­­tet igy fordítani, hogy “he is not a human being”. Hamis fordításnak vesszük azt, mert a magyar nem azért mondhat­ta a tótnak, hogy az nem em­ber, hanem ezzel csak azt mond ta és azt értette alatta, hogy ‘nein olyan ember, mint mi’. — Ilyen kellemes dolgokat Íro­gatnak a külföld könyvtáraiban talált munkákban, amiről meg­állapítható, hogy rosszindulatú beállítottságai a magyar em­beriességnek. A magyarságra, mint nem­zetre pusztító csapás volt az a lelkűiét, ’amellyel a trianoni bé­két 'előkészítették. Ma már tudjuk, hogy az ország 'meg­csonkítását egy bosszúálló fran­cia politikus okozta, a magyar­ság elleni gyűlöletből. Ha az a politikus már akkor ismerhette volna, hogy kik a magyarok, s hol volt őshazájuk, s hogy az ókori, nagy műveltség ü azurner és. egyiptomi magyar népek, a Duna-medencei -magyarok ősei voltak árja nyelvükkel, akkor a békediktátor nem mert volna egy nagiymultú néppel olyan kegyetlenül elbánni. Hamis szemlélet rabja volt az utóbbi évtizedek történelmé­nek szereplője, az u.n. Harma­dik Birodalom vezére, aki -egyik tanulmányában ’ azt irta, -hogy “nagy kár volt, -hogy a Habs­burgok mem irtották ki a ma­gyarokat.” Ez az ember, aki Nietzsche német filozófus- ta­nítványa volt s az anyagelvü­­séget tette céljai elérésére i­­rányadóvá, ha akkor már tud­ta volna, hogy a magyarok az igazi európaiak, akiknek ősei a Régi Keleten a világ első mű­veltségét teremtették meg, ak­kor a .gyűlölet helyett azt kel­lett volna mondania és írnia, a­­mit megérdemel az , a nép, mely nek ősei az első európai mű­veltség megteremtői voltak, a­­mikor az um ‘,indo-európai” népek mégi sehol sem voltak. A -magyar nyelvkutatás min­denre ki kell terjedjen, legyen j az a külföld szemlélete velünk szembeni, vagy a szegényes, tá-' jékozottság a magyarság felé, — nekünk mai tudásunkkal ott kell lennünk mindenkor, mikor i magunkat, — most mar az i­­gazságmak megfelelően, — úgy az egyénnel, mint egy néppel megismertetni kívánjuk. A H. Trianon korszakában é­­lünk, az évezredes múlt ismere­te >os.ak most lett teljesség, de ez az alkalom nem jelenti azt, hogy “nernérdemes” szavakkal álljunk félre,de igaz az és biz­tató, hogy amit -most már meg­tehetünk,, éppen az lesz döntő sorsunkra, -mert lesz beülnünk hivatásérzet, hogy munkáljuk fennmaradásunk és szabadsá­gunk szent céljait. Isten minket úgy segéljen! — Igy ismerték meg a indiánok a kukoricái HELYREIGAZÍTÁS Jelen számunk 3.-oldalán kö­zölt “Van-e igazságszolgálta­tás?” című cikkben szereplő Gillbert szenátor helyett “Gi­­gueire” név a helyes. Ugyan­csak a repülőtér neve nem Mi­rabelle, hanem Dorval. -— El­nézést kér a elírásokért á “tu­dósító” és szerkesztőségünk.— (Indián-legenda sorozatunk r-észe.) (Canadian Scene)—Az észak ontarió-i cdzsihiy-a indiánok me­sevilágában .nagy isizerepe van a nagymamának. Csaknem min den mesében dolguk akad vele a fiataloknak. A .nagymama mindig bölcs, csaknem mágikus tulajdonságokkal rendelkezik. Sok indián történet emlékeztet benin-ünk-et az európai népme­sékre. Ott van például Windigo, az emberevő óriás, akit leküzd egy fiatal fiú, akárcsak az ó- Tiásölő-kről szó-ló európai mese­világban. Aztán ott van a sze­gény kisleány, akit a nagyma­ma segít abban, hogy -a nagy­főnök fiának a felesége legyen. Ez amolyan, indián hamupipőke törtéet. Úgyszólván minden in­dián törzs tud meséiket vala­miféle emberfölötti emberről, ami ezen a kontinensem a “'Superman” képéhen jelenik meg. Az odzsiíbvák nyelvében Na­­n-aJb-ushu, vagy Nanabozó ennek a isiuperman-nak a neve. Nagy­mamájával, Nokomils-sel él, aki viszont a f-öldanyó leánya és — bár ritkán emlegetik a nevét nyíri tiborné Sándor julia GYEREKKEL — nagy tisizteletet mutatnak iránta. Az indiánok nem is sze­dik le teljesen a különböző e­­p er bokrokat, -hogy maradjon rajtuk a föld anyának is. A Namabushu-ról -szóló me­sékben az emberfölötti ember nem mindig jó és kedves, nem is olyan,. erős, mint a modern superman. Néha gyenge és rend kívül buta is, aki -mindenféle ravasz trükköt próbál ki embere ken és állatokon. Általában az­ért nincs az ember ártalmára. Ezt -mutatja arról a fiúról szóló történet is, amely arra ad .ma­gyarázatot, ho-gy miiképpen is­merték meg. az indiánok a fcu­­ikoricáL No-komisí azt álmodta egy éj­jel, hogy Nanabushu-nak útra kell kelni-e, hogy az Óperenciás tengeren' túl megmérkőzzék egy nagyerejü -emberrel. Naníabu­­shu útnak is indult csodálatos kenuján, kijutott messze a ten­gerre, majd! olyan földre érke­zett, ahol inagyon magasaik az emberek ési mind zöld ruhát hordanak. Vezetőjük, akinek Mandomin volt a neve, Nona­­busihu kilétéről érdeklődött. (Folytatás a 8. oldalon) Gúnyosan néz; a lányra, a kis részeg pillére, aki azt hiszi, hogy sasi. Miért is lenne inás, — mondja magában. Mit mondjak ne­ki, menjen?! Ai nagynénje -betűn lakik a városiban, onnan gyak­rabban mehetne csónakázni . .. Hogyne, hisz ő maga -pana­szolta egyszer: hogy kereshet állásit, ha a nagynénje arra az időre se ajánlja fel az otthonát, mialatt utána járna ... Hazaméin jen? A barátnőd felhasznált, mondanák. :S Ö is csalódásnak érezpé. A' kisváros nyomasztóan hatna ... Visz­­szaálmodná a várost, az emlékeit. Az anyjára gondol. Mindjárt mennie kell, talán ma ope­rálják az anyját. Ez a lány nem is rossiz ... A .fűszeresnél hitelt szerzett ... Május van. s a szive megrészegíti ... Hallgatva ülnek., a gyereket megetetik. A hátsó- udvar­ban, a konyhával szemközt asztal van, akörül ülnek. Mária ki­­bejár. Vilmára résiz-véttel néz. — Dénes egy hete nem volt itthon, — mondja Vilma. — Mária sokszor mondja, hogy miért jöttünk nyaralni, ha olyan rosszul megy, — mondja Gizel. — Élünk olyan jól, mint ők ... — Ő nem töri magát azon, mit főzzön, csak immel­­ámímial csinálja. Megtört a jég. Újra a régiek. Biztosan szeretik egymást. A lány azonban nem volt okos, mikor a nemi alkalmas időt választotta lázongását meg­mutatni. Ebéd után Vilma elmegy. Az erdőhöz ér, amikor a bolgár kertész nótája felhangzik: Tranda fir fromosl ... Anyja énekelte- gyermekkorában ... Vigasztalanságában, belenémul az erdő szava, akkor rez­zen meg, mikor lába alatt valami megreCiesen. Megáll és a földre pillant: összetaposott csiga hever előtte. Elsizégyeli ma­gát. Miért vettem el az életét nem adhatom vissza, -gondolja. Sokáig, áll ott, fülébe a nóta hallatszik, szeme a csigára tapad. — Miért oly szomorú, — szólal meg mellette egy hang. Magas., ibarnahaju, fiatal férfi áll előtte. Rehdesi ruháju idegen. — Mintha állásnéküli lenne. f Az asszony nem felel. Elindul, a férfi mellette jön. — 122 — w Az- asszony percekig hallgat, figyeli a férfiarcot. Lev-ert­­nek látja. Talán maga állásnélküli? — Igen. — A férfi szégyenkezve lesüti a szemeit. — Nem szégyen, csak baj, — mondja az asszony. — Jó állásom volt, vig életem, míg ... A férfi .elpirul, elszólta magát. — Csak merje megmondani, talán nem is lát többé. S n-élia jólesik őszintének lenni. i— Fegyelmit kaptam. Megvesztegetés miatt. A nőnek kellett a pénz ... — Hol a nő? — Elment; /külföldön nevelőnő. Van egy gyerekünk a mienhelyen. , Az asszony maga elé néz. Esizébe jut a mózesi törvény : Megbüntetem az apák vétkét liarmadizileglen. — -Nem tud dolgiozni? r— Akarok. Családom pénzt ad üzletet vásárolni. — A gyermeket magához veszi? — Igen. Feleség se kell, -csak egy jó asszony, aki gon­doz minket. — Okosabb is. A feleség nem mindig jó a más gyere­kéhez. Az1 állomáshoz énnek. A férfi várakozó aröcal néz a nőre. Az meglepett, szinte zavart. A férfi -nagy szürke szemei éhe­sen isszák az asszony közelségét. Vigaszt szeretne, a másikért, aki a baját okozta. Vilmának most távoli mindez. t Az anyja . . . hogy örült neki tegnap. — Málnaszörpöt hoztál, ilyen: sokat, — mosolygott. — Dénesi küldte, — hazudta, — hogy engesztelje. — Tud- kedves lenni ... — S örült a lá­nyának, mert a beteg nagyonhálás, ha nem érzi magát elha­gyatottnak. Kezét nyújtja. A férfi- megfogja, könnyedén s a bőrük összeér. Az asszonyban semmi sem rezdül. A férfin villa­­miQsáramszerü a hatást. Keze az asszony keze alatt alázatos várakozásiban réme-g. .Az asszony érzi valami hiányzik .. . Nem engedheti így el hogy az őszinteségét megszégyenülés köves-sie. -Kérő pil­lantása rátapad. | HARSONA KÖNYVESPOLCRÓL: | EE Megrendelhető: Harsona, P.O. Box 242 Croydon, CR9 == — 2RY Surrey, England. = SB Bátori -Miklós: A halál a szőlőskertben. Pound = = fűzve Regény...................................... 1.50 EE SB Brandenstein Béla: Művészet és élet. Fűzve 2.00 = = Dr. Bezerédj Zoltán: Arccal az osztály felé. Fűzve —.90 EE ES Csermely Károly: A lappok földjén........i...........—.30 == — Csiky Ágnes Mária: Eladó a délibáb. Novellák............... Esi Képekkel, fűzve.................................................1.50 == — Csiky Ágnes Mária: így üzenek. Versek. Fűzve —.90 EE BE Fenyvessy Jeromos: A dominóvár, leírások, képek. 2.00 == ÉE ” ” :Panoráma. Versek. ... . —.70 EE EE Horváth A. Benedek: Megállító percek. == — Karcolatok, emlékek. —.90 EE EE Jánosfalvy Albert: Mindennapok. Bölcseletek, = = kepekkel ....................................................... —.90 EE EE P. Kőszegi István: A Törökbükk. Elbeszélés, fűzve—.90 = — Kutasi Kovács Lajos: A hajó és a folyó. Regény —.70 EE SE Leszlei Márta: A hal és a hajó. Elbeszélések. —.90 == ~ Bela Menczer: A Contmentary on Hungarian EE Literature................. 1.50 == ~ Mérő Ferenc: Egy élet mérlege. Életreg. Nagymü 2.50 EE EE Mérő F,: A paradicsom-madár tánca. Elbeszélések. 1.50 == = Mérő F.: így történt. Napló a II. világhábarúból —.90 EE EE Mérő F.: Ragnarök (Az istenek alkonya) .......... —.40 == EE Pohárnok J.—Csiky A. Mária: Nevelési zseblexikon 1.25 EE EE Dr. Tóth János: VI. Pál pápa apostoli körlevele == a papi cölibátusról ......................................—.70 EE == Tóth László: Modern clasz novellák. Nagymü. fűz. 2.50 ~ EE Vajay Szabolcs: A szentelt berek. Tallózás . EE — a világirodalomban ............................ 3.50 ~ BE Vajay Sz.: Eleven kő. Világirodalom remekiből.. —.90 EE = Varga László: Az élő Isten. Biblica-theolőgia. == EE Nagymü .......................... 2.50 EE — Vaszary János: Tubák csodálatos élete. Reg. Fűz. 1.50 ~ EE Dr. Vágó Pál: Nyílt levél C. A. Macartney == professzor úrhoz. Fűzve..............................—.70 EE EE Vásárhelyi Vera: Keserű babér. Megrázó = — elbeszélések. Fűzve ...................................... 1.70 = EE Vig Béla: Földrengés. Válogatott költemények és = — műfordítások. Kötve........................................ 3.50 = — 123 — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom