Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-11 / 24. szám

Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1976. évi közgyűlésének határozatai

1. Délmagyarország Felszabadító Tanácsának Clevelandban megtartott közgyűlése a leghatározottabban elítéli Helmut tíounenf elütnek, Kissinger legbensőbb munkatársának 1975 decemberében az Európában akkreditált amerikai diplomatáknak londoni értekezletén előadott tájékoztatóját, melyben a béke érdekében szükségesnek vélte a ,Szovjetunió érdekszférájába kényszeritett országoknak a Szovjetunióval való "szerves" összefogását.

Délmagyarország Felszabadító Tanácsa kénytelen megállapítani, hogy e Sonenfeldt doktrínával kapcsolatos kételyeket az (Egysült Állomok külpolitikai vezetésében sem Ford elnöknek, sem Kissinger Secretary of Statenek, sem magának Sonnenfeldtnek cáfolatai és magyarázodásai nem oszlatták eil s nem isi oszlathatják el, amigj Ford elnök Sonnenfeldtet s az előadásán, jelenvolt s azt nyomban nem helyesbítető Kissingert fel nem menti állásától.

2. Délmagyarország Fetlszubaditó Tanácsa megrökönyödéssel vette tudomásul, • ihogy ugyanaz a Sonnenfeldt, aki a Szovjet érdekszférába utalt államoknak a Szovjetunióhoz való szerves bekapcsolását szorgalmazza, a Kongresszusi képviselőházának külügyi bizottsága előtt Jugoszláviának nyújtandó fegyverszállitmány engedélyezését szorgalmazta, holott köztudomású,• hogy

a. Tito az 1971-es horvát krízist követően megegyezésre lépett a Szovjetunióval;

b. Tito, mint az úgynevezett “semleges blokk” egyik vezető egyénisége a maga befolyását, mind Ázsiában, mind (Afrikában, mind Dél- Ameriikában a kommunizmus pi’opagálására használta és használja fel, miként tette ezt legutóbbi venezueilai látogatása során közvetlenül Castro belgrádi útját követően, amikoris Tito az Egyesült Államok külpolitikájával ellentétben helyeselte Castro csapatainak angolai akcióját;

c. Tito kommunista kormányzata éppúgy elnyomja a Jugoszláviába kényszeritett népeket, mint teszi ezt a Szovjetunió a lakosság többségét képező nem orosz népekkel szemben.

d. Tito már az 1,956-os magyar

J szabadságharc alatt bebizoj nyitotta, hogyha a kommu-I nizmus megmentéséről van

| szó, kész elismerni a Szovjetunió katonai beavatkozásának jogosságát (Tito pp» lai beszéde, 1956 november 11.)

Éppen ezért az Egyesült Államoknak nem Tito kommunista rendszerét kell támogatnia a szovjét veszéllyel szemben, hanem Jugoszlávia elnyomott s mindig Nyugatra tekintő népeit, kik egy szovjet támadás során minden bizonnyal kísérletet fognak tenni népi szabadságuk kivivására.

Mária D. Pálffy:

AZ ÉN ÉDESAPÁM

MISKA JÁNOS:

Winnipeg, Man. 1976. junius 4.

Dr. Pál György személyi adatai és életrajza

Dr. Páll György 1892 április 11.-én született (Igái, Somogy, megye), apja Páll Tamás erdőmérnök, anyja Mihailich Lujza. Középiskoláit Temesvárt végezte, jogi doktorátusát 1916-ban Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta.

1911-től 1919-ig a budapesti rendőrfőkapitányság tisztviselője volt. 1919 februárban az ő személyes akciója folytán került letartóztatásba több tucat kommunista vezető, köztük Kun Béla és Rákosi Mátyás.

1920 áprilisában visszatért a Romániához csatolt Temesvárra, ahol édesanyja és árva fia élt. Ott újságíró és ügyvéd lett, majd 1928 elejétől 1939-ig a romániai Országos .Magyar Párt bánsági főtitkára.

A román rezsim temesvári hadbirósága 1939 augusztus

22.-én egy nyilvános beszéde

Lelkész! jubiláiás Leihbridgea

APRÓ VILÁGHÍREK

BÖRTÖNBÜNTETÉS A CSÓKÉRT

A LEGRÉGIBB BÍRÓSÁGI AKTÁK.

(Ricardo Navacerrada Perdiguero, aki dacára hangzatos nevének, szimpla kereskedősegéd Madridban, a hűvösre került, mert megcsókolt egy leányt az utcán. Csak néhány

hetes az a törvény, amely az

ilyesmit rövidebb-hosszabb fogházbüntetéssel sújt. A díszes nevű Ricardo szerencsétlenségére nem tudott erről a törvényről. Ha a leányt néhány héttel ezelőtt csókolta volna meg, akkor valöszinüleg egy pofon árán szabadult volna a dologtól. Ha pedig a leány kevésbé lett volna szép, akkor talán elmaradt volna a pofon is, a fogház is. Bár akkor valószínű, hogy meg se csókolta volna.

BALZAC ARABS MÉNJE.

Sainte-Beuve beszéli valahol; Latouc,he, aki intim barátja volt az ifjú Balzacnak, gyakran adott ennek jó tanácsokat. Az iró, aki akkor még nem volt hires ember, egyszer eljött hozzá és hálából ezekért a jó tanácsokért, felajánlotta neki arabs lovát.

Latouche szabadkozott, azt mondta, nincs ilyen drága ló számára való, istállója, de Balzac nem tágított és azzal fenyegetőzött, hogy feléje se néz többé barátjának, ha nem fogadja el az ajándékot. Latouche erre engedett és csak úgy áradozott a köszönettől, Balzac büszkén lépdelt el és ezzel az ügy el is volt intézve. Latouche nem látta a lovat és nem is hallott soha róla.

Balzacnak ugyanis csak a képzeletében volt lova, amelyet psak fantáziája segítségével ajándékozhatott el.

NAGY SÁNDOR SÍRJA.

Sokan azt hitték eddig, hogy Nagy Sándor Alexandriában van eltemetve. Sírhelyeképpen azt a mecsetet mutatják, amelyben mohamedán hagyomány* szerint Dániel próféta sírja is van. Omar Tussun e- ‘ giyiptomi herceg most egy értekezésében azt biizonyitgatja, hogy Dániel prófétát nem Alexandriában, hanem Somsában temették el. Szemben áll ezzel a felfogással, ami t Nagy Sándor sírját illeti, a IX. századbeli arab historikusok véleménye, amely szerint az ő idejükben a sírhely még Alexandriában volt. A közvélemény most követeb, hogy a kormány, minthogy nem mohamedán emberről van szó, engedje meg. mint ahogy a fáraók sírjánál tette, a kutatásokat.

Lutz F. Henry tanár, a kali- 1 forniai egyetem assziriológusa Mezopotámiában folytatott á! satásai közveni, vagy kilencszáz | lelet közt egy agyagtáblára is

! akadt, amelyre szerinte, a világ (legrégebb bírósági aktája van 1 rávésve. Az akta egy sulyostestisértésttárgyalő perről szól, amely Kr. e. 2200-ban történt. A vádlott * indulatában kezet emelt gazdájának a fiára. A hübérbiróság bűnösnek mondta ki é,s nagy pénzbüntetés fizetésére kötelezte.

AZ ŐRÜLT BAJOR KIRÁLY KOMORNYIKJA.

A szerencsétlen II. Lajos bajor király élete utolsó hónapjaiban. nagyon megharagudott komornyikjára valamely ókból.

Nem akarom többé az arcodat látni! —7 kiáltotta — a ko- i niornyffk nemtett szolgálatot,

I de elmaradt a következő három I nap alatt is.

• A király egyre idegesebb lett , és reklamálta a komornyikját,

I mire megmondták neki, hogy a király nem akarta többé látni j az arcát. A király láthatóan küzdött magával. Egyrészt nem nélkülözhette tovább megszokott komornyikját, másrészt nem akarta megszegni királyi szavát. Így aztán arra a furcsa elhatározásra jutott, hogy a komornyik ezután álarccal tartozik őt kiszolgálni.

A KÍVÁNCSISÁG BÜNHÖDÉSE.

Friedeil Egon osztrák Íróval és színésszel társalgóit egy ifjú hölgy. Szó került arra a nagy encyklopédiára, emelyet iFlrie- j deli nemrég fejezett be.

— Ebben az encyklopédiában tehát minden benne van, amit én ném tudok? — elméskedett az ifjú hölgy.

— Nem, annyi nincs benne! — felelte nagy lélekjelenléttel az iró.

1 A KOCSMÁROS TÉVEDÉSE.

Egy kovnói marhakereskedő sikerült vásár után sokat ivott, egy hadnagy társaságában. Minthogy a fogadó minden szobája el volt foglalva, a hadnagy ajánlkozott, hogy megosztja ágyas szobáját a marhakereskedővel. Noha részeg volt a mar hakeresfcedő, nem felejtette el a kocsmárost megkérni, hogy már hajnali négy órakor keltse fel, mert el kell utaznia. Ezután aludni tértek.

Pont négykor felkeltették a marhakereskedőt, aki azonban

(Folytatás a 8. oldalon)

Dél-Alberta, magyarsága május 23.-án ünnep, eite Molnár István római katolikus lelkész pappá szentelése 30. évfordulóját. Az ünnepséget, melyre több mint 170 'katolikus és protestáns felekezetű magyar és nem magyar giyült össze, a lethbridgei Erickson étteremben tartották, vacsorával egybekötött színes műsorral. Az, egyháziak részéről Teles György, református lelkész köszöntötte Molnár főtisztelendő urat, aki Calgaryban a Szent Erzsébet egyházközség lelkipásztora és miszsziós lelkésze dél-Alberta 'kisebb városaiban.

Takács Alice, az ünnepség főrendezője, s a helyi énekkar vezetője1 köszöntötte az ünneplő közönséget és Father (Molnárt. Olajos Jánosné a Gyertya cirnü megkapó értekezésiét adta elő, majd Takács Borbála, a templomi énekkar ajándékát, a Winnipegen készült arany miseruhát adta át a meghatódott jubiláló lelkésznek. A minisztráns fiúk Jim Hegedes vezetésevei, leveses túlat ajándékoztak lelkészüknek, akiről tudva lévő, hogy kiváló sizakács. A fiatal Koszo Debbi és Madarász Attila úgyszintén ajándékkal és kedves versekkel köszöntötték szeretett plébánosukat.

A világiak nevében Miska János mondott kétnyelvű ünnepi (beszédet, melynek magyar

KÖTELES M. GÍULA

Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos.

Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald s£iro k

WINNIPEG,’ MAN.

R3C OB9 Telefon: 943-6657

kivonatait az alábbiakban kö- i zöljük:

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a szorgos rendezők, Mrs. Takács, Takács Alice és mások, engem kértek fel Father Molnár köszöntésére. Boldogan vállaltam ezt a megr bizatást, mert a lelkészi hivatásra már gyermekkorom óta nagy nosztalgiával gondolok, s hogy belőlem isi nem lett lelkipásztor, az részben a politikai élet alakulásának tulajdonítható.

Boldogságom fő osa azonban Father Molnár iránt érzett meg becsüléselmből és szwetetemből fakad. Father 'Mohait én csupán pár éve ismeren sizemélyesen, de valahogy így tűnik, mintha gyermekkor lelkipásztorom lenne. Fatl% Molnár magában viseli a kváló lelkész legjelesebb tulajdonságait. O- lyan ő, mint a njitott könyv, éne egészét adja-sigározza hivei-tfelebarátai feé- S azért érezzük olyan közelinek magunkhoz, mert öníetlen egyén, s megosztja 'pnMgát velünk, nem tart vfesza lényéből egy gyüsziinyit s>m.

* * *

1946 máji:3 30.-án, Calgary városában így délceg fiatal szeminárium, növendéket szenteltek pappá Ez a jóképű, lelkes fiatal kispap Molnár litván főtisztelendő úr volt, aki kilenc é;v es korába®» Jugoszláviából származott Kanadába, szüleivel. Korai árvaságra jutott, de a mindenhát^ erőt adott neki a hontalanság és nehézségek leküzdésében, ismerősei, tanárai korán felismerték 'benne a tehetséget, s Önzetlen támogatásuknak. butításuknak nagy szerepe van abban, hogy ma Father Molnár Calgary1 és dél-Alberta katolikus magyar híveinek lelkipásztora.

Father Molnár Drumheller környékén szolgált angol nyelvű parókiákon - 16 évet. Majd Calgaryban nevezték ki a St. Cecil parókia megalapítására. Azt követően az ugyancsak Calgaryban lévő St. Gerard templomnál szolgált. Később jelentkezett missziós munkára, Peruban, de a püspök atya felismerte benne a nagy hivatástudatot és szervező képességet, s missziós munka helyett kinevezte 1971-ben a calgaryi St. Elizabeth egyházközség lelkészévé. Ettől az időtől kezdve szolgálja a főtisztelendő úr havonta Lethbridge magyar hiveit isi és évente kétszer Taber és Raymond környékén élő hittestvéreit.

Harminc esztendő! Elérzékenyül az ember szive, ha átgondolja e nemes pálya szépen Ívelő vonulatát. Fogadja köszöntésünket jó szivvel, Father Molnár, s engedje meg, hogy Isten segítségét kérhessük további munkásságára. Maradjon közöttünk, hívei között soká, hosszú éveken át,' mert a jó pásztor gondoskodása tartja csupán össze a nyájat, isi a magyar lelkész munkássága mentheti meg számunkra a magyar nyelvet, a fajtánkban. táplált hitet.

Isten vezérelje további útjain.

miatt, melyben a magyarok elnyomása ellen tiltakozott, egy évi börtönre ítélte és letartóztatta. Jellemző, hogy a beszédet még 1936-ban mondta. U- gyanakikor újabib politikai bűnügyi eljárást indítottak ellene, amiért 1939 július 31.-én ko-Slövid időn belül megjelenih

S Z E L E C Z K Y ZITA

legújabb lemeze. Címe

"Kis testvérein, magyar gyerekek"

A legszebb magyar gyermekversek, altatódalok, mesék, — szines csokorban!

Idegen iskolában, környezetben felnőtt gyermekeink a zenés mesék hangján, a mesevilág hangulatán keresztül szeretik meg szép anyanyelvűnket és válnak lélekben magyarrá!

Tartalmában, művészi és technikai kivitelezésben ugyanolyan magyar és nivós lösz ez a lemez is, mint az összes, eddig megjelent Szeleczky lemez.

Okvetlen rendelje meg minél hamarabb! A lemez ára $7.— lesz, de ha most,----megjelenés előtt — megrendeli, akkor csak $6.25. Kezelési és szállítási költség $—-75, külföldre $1.50.

Cim: ZITA LEMEZEK, 3475 La Sombra Drive Hollywood, Calif. 90068. USA.

Töltse ki az alábbi megrendelőszelvényt s csekk, vagy money order kíséretében küldje el a ZITA LEMEZEK-hez, a megjelenéskor a lemezt automatikusan megkapja.

Ezennel megrendelem Szeleczky Zita “Kis testvéreim, magyar gyerekek” c. a közeljövőben megjelenő lemezét.

Kérek ________ darabot. Mellékelek a lemez árára $----------Postaköltségre $________ Adóra $ ---------összesen $-------------Kérem a lemezt a következő címre küldeni:

0

Név:__________________1-------'---------------------------------------:----------------Cim: __________________________________________________________________~

Város_________:__________________Állam___________Zipcode---------------szór út tett Le a 'Magyar Népközösség és magyar kultúregyletek nevében és megbízásából a Temesvár melletti Petőfi-emlékmüre, hősi halálának 90. évfordulóján. Emiajtt a temesvári hadbíróság — in absentia — “tiltott gyülekezés” elmén 3 évi börtönre Ítélte. Ekkor azonban már sikerült Magyarországra átmenekülnie, miután a fellebezést tárgyaló nagyszebeni bíróság időközben ideiglenes szabadlábra helyezte.

1940-ben a Horthy-,rezsim iparüigyi minisztere kinevezte az észak erdélyi munkakamarák (Kolozsvár, 'Nagyvárad, Marosvásárhely) vezetőjévé.

Az Erdélyi Párt, melynek egy időben 52 parlamenti tag ja volt Budapesten, megválasztotta országos pártfőtitkárnak, Kolozsvár székhellyel.

1941 szeptemberében Horthy Miklós kormányzó kitüntette az ú.n. nemzetvédelnii kereszttel a kisebbségi sorsiban tanúsított bátor helytállásáért.

A magyar iparügyi miniszter 1944 októberében felrendelte Budapestre központi szolgálatra. Ott érte az orosz megszállás. •

1946 januárban a minisztertanács TiMy Zoltán miniszterelnök aláírásival kinevezte; miniszteri tanácsosnak az iparügyi minisztériumiban. Az A- uyaig- és Árhivatalnak volt osztályvezetője 1946 nyarától 1948 júniusáig, amikor a kommunista nyomásra kényszernyugdijba küldték.

1949 tavaszán az ÁVÓ, megkezdet üldözését, kétszer is bevitték a politikai rendőrségre.

| Az utolsó pillanatban sikerült elmenekülnie. 1949 augusztus 25126.-án éjjel a Vasfüggönyön át, aknamezőn, és drótakadályon keresztül sikerült Ausztriába, majd szeptember 30.-án Svájcba jutnia.

A politikai rendkívüli) kvótán jutott be 1952 április 14.-én New Yorkon át az USA-ba. Félévig Clevelandban gyári munkás volt, 1952 október 16 óta pedig New Yorkban élt.

Közel öt évig a Free Europe Committee magyar osztályán dolgozott, 1957 szeptember yége óta a Columbia IJmveirsity alkalmazottja lett; mint economic research assistant a magyar közgazdasági anyagiban dolgozott jóformán élete utolsó napjáig.

HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK!

gyerekkel

nyíri tiborné Sándor julia

maradt ez.

A két öregember a függőre néz, tehetetlenségükhöz most a tárgyihoz kötöttség fájdalma vegyül.

— Fő, hogy egészséges légy, majd kiváltjuk, — mondja

Vilma. '

— Azt az embert még az Isten ...

— 'Ne átkozódj, — ugrik fel Vilma.

— Még véded ...

— A bűn büntetést hoz maga után. Elég az, apám.

Az öregember szeme', mintha nagyon messzire nézne. Úgy néz lányára.

— Hazautazom, — mondja s olyan mint a gyerek, aki el akar bújni a leckeóráról, mert nem tanult.

— Anyám, holnap veledmegyek a kórházba. Most elmegyek dolgoznom kell.

Katához megy. (Este van az előszoba üres, nincs látogató. Beméhet. Ernyedt idegekkel ül az asztal elé. Kata néhány sürgős levelet diktál.-— Korán kell hazamennem. Reggel visszajövök, anyámmal: kórházba megyek.

írás közben kiszakad belőle a panasz.

—Kata, szégyellem magam a szüleim előtt. Dénes elvette a pénzüket s nemi jön elő. — Sir.

— Hát csak. védje még mostis ...

— Kata, néha a perc kétségbeesése öírvényébe rántja az embert. Talán másnapig helyrehozhatóvá akarta tenni.

— Miár (Maga is immorális, ha őt védeni tudja.

Vilma felugrik.

— Én! — Hangján nem bir uralkodni, sikoltásszerü. — Én? Immorális? Hát kire épülhet valami. Ki következetes. Nem én? De aki önmagában erősnek érzi az erkölcsöt, annál könynyebben. megbocsájthatja másnál annak hiányát. Nem ostorozni kell, hanem példát adni. 'Az ostorozás alatt dacosodik, a példán erősödik a gyenge.

— Naiv asszony, — mondja a jósnő és arca komoly

marad.

. Viilmia leereszti fejét az asztal széléhez, nelhéz, felszakadó sírástól rándul meg a teste. Kata szembetn ül, néz rá, aztán feláll, a kezét az asszony fejére teszi.

— 120 —

élet, beteiges, elfáradt ...

— Te akarod, majd viseled a következményeket, — mondja az anya.-— Én, — feleli, s ügy néz rájuk mint a fiaira. Azoknak a saját bajukra, mintha púpra puip nőne, rakódik a gyereküké. Nem szólnak, csak. csukott szájukon rezdül át a fájás a lányuk elvált asszonnyá leért'éktelenedésén.

— Fájdalmaid vannak? — kérdi.

— Igen. Néha azt mondom, inkább a halál ...

Az asszony elgyötört arcán könny gördül.

— Dietlhikusan kell élnem. Kevés a jövedelem .. . Még ez hiányzott ne leütik.

— Malma, adjatok el valmát, használjátok el. Nem fontos, hogy nekünk maradjon.

— Ti városiak ahhoz vagytok szokva, mindennap szerezzétek az arra valót, — mondja lekicsinylőén az apa.

A fiatalasszony mosolyog. Látta a szüleit otthonukban, a házuk, a földjeik börtönében, amiből a képzeletük se repült messzebb.

Ők neveltek, befolyásoltak, — gondolja, míg hallgatva ül' mellettük., Némi hibásak .. . állóvíz az életük, nem tudhat partjukon túlfolyni ...

Feláll, meglazítja haját s rajta a sapkáját. Sötétkék szővetnuha van rajta, ugyanolyan szintű sapka és szürke cipő. Az anyja nézegeti, körüljárja.

— Egyik fogad kijjebb áll, — mondja, mikor Vilma mosolyogva mellé áll.

— Ninlos pénzem megcsináltatni.

— Csinálhattál volna más partit. Lenne pénzed a fogaid megcsináltatni.

— Te akartad, — mondja az apa fájó szigorúsággal. g

— Ne (bántsatok, — mondja ingerlékenyen, ami kedvességét lehienigerli. — Imádkozzatok Istenihez.

A két emberben az Isten szó változást okoz. Lehajtják fejüket s mintha parazsat léheletükikel tüzesitenének, rezeg át szivükön, a vallás szava.

— Viszajövök, — mondja, köszön és elmegy.

Feldúlva megy az utcákon végig. Egyik kávéháziból a

másikba megy, férjét keresni. Nem látták, — mondják a pin- 117 -5

Mint a mennydörgés ,úgy hangzott a hangja, / Amikor a dühe nagyon elragadta.

Nagy indulatait legyőzni képtelen lett volna,

De könnyező szemek és elgyengült hangok, Mindig megnyugtatta.

Munkaerejét, igyekezetét és tudományszomján;rk Kielégítését, körülötte lévő követni nem tudta. Akaraterejét óriás nagy erő irányította, Csodálatraméltó lelkiereje felfoghatatlan.

Az ember tudományát méltányolni birta S az em'berszeretet lelkét átkarolta.

Egy könyv olvasása, a jó zene hatása,

Testét és lelkét végkép átformálta.

Amikor a szomorú sorsokat hallotta,

Homloka redőit, -szája vonalait átalakította.

Úgy érezte, — mondta, — az ember küzdelme, Fájdalma, az emberiséget egyvonalba hozza. > Kétségbeesett, hatalmas vágyak )

Hatoltak szivének legmélyebb zugába. !

Élni! Élini! Élni! Ezt kiabálta Teljes erejével minden idegszáia.