Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-04 / 23. szám

á magyar nép 1871-i történelmi tiltakozása Elszász-lotkaringia feldarabolása elten folytatás az első oldalról) Uraim! Teljességgel helyeseltem vol­na a Tanácselnök Ur válaszát, ha azt kérdeztem volna tőle, vájjon hajlandó lenne-e ener­gikusan közbelépni a szóban­­forgó ügyben? Vájjon hajlan­dónak mutatkozik-e megjelölni a feltételeket, amiket az egyik, vagy a másik félnek vissza kell utasítania? Egyszóval: hajlan­dó lenne-e megvizsgálni egy olyan kérdést melyből súlyos bo ny odaírnak származhat n á­naki? De nem ez az, amit kér­deztem, csak egyszerűen az, ha jól emlékszem — mivel már jó ideje altnak, amikor a kérdést hozzá intéztem — hogy kész­nek mutatkozna-e a cselekvés­re, mely megakadályozná Franciaország, szétdarabolását és lehetővé tenné a béke olya n feltételek mellett történő meg­kötését. mely feltételek mind­két hadviselő fél számára elfo­gadhatóak és európai szem­szögből nézve kielégitőek lenné­nek. Nos, úgy gondolom, lí­raim, hogy amikor a nemzetkö­zi jog ennyire fontos alapelve, mint az államok sértetlensége van kockára téve, továbbá mi­dőn az eu/nópai egyensúly kér­déséről van szó, akkor — me­rem hinni és állítani — (hogy a felek egyikének, vagy mási­kának szorgalmazása nélkül is joga, sőt kötelessége minden ál­lamnak, mely Európában nagy­hatalmi helyet foglal el, hogy minden tőle telhetőt megte­gye. Ez az, amit kívánnék. Meg­engedem, hogy a kormánynak megvannak a maga elgondolá­sai arra vonatkozóan amit mos­tantól kezdve tenni szándéko­zik. De a francia terület sér­tetlen teljességéért és az em­lített elvek fenntarásáért dol­gozni, az európai egyensúly ér­dekében közbenjárni, ez lenne az, amihez a kormánynak joga lett .volna és hatalma is ahhoz, hogy azt megtegye. Ha felhívá­som eredménytelen lesz is, megvigasztal az a tudat, hogy megtettem ezt a felhívást egy olyan kérdésben, amely egész Magyarország, sőt az egész ci­vilizált Európa rokonszenvét él­vezi. Egyben felhívom a Ta­nácselnök Ur figyelmét arra, hogy a nemzet és a történelem a miniszterek ténykedéseit nemi mindig úgy Ítéli meg, hogy azok sikerrel jártak, vagy sikertelenek maradtak-e, ha­nem aszerint, hogy a minisz­terek —- a körülmények meg­felelően — megtették-e köte­­k'Ségüket .népük érdekében. A magyar Nemzetgyűlés 1831-ik felhívása Lengyelország felda­rabolásával kapcsolatban sem járt sikerrel, a mai generáció ennek ellenére büszkeséggel em fékezik azokra a férfiakra, a­­kik felhívást tettek e szeren­csétlen nép újra-feltámasiztása érdekében. Ha gyenge hangom­nak nem lesz egyéb hatása, mint az, hogy megmutassa; Igen is voltak férfiak — mert hiszem, hogy számosán vannak a magyar Parlamentben — a­­kik fel merték emelni hangju­kat egy legyőzött nemzet érde­kében, akkor nyugodt lelkiis­merettel merem állítani, hogy Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben, vagy újság? ru­­sitónál, vagy közvetlen a KM:J Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winnipeg, Man. ! nem végeztem hasztalan mun­kát. Kénytelen vagyok kijelen­teni, hogy a Tanácselnök Ur kitérő válaszával nem vagyok megelégedve.” Az 1871. március 30.- ülé­sen a Képviselőháziban Hajdú előadó a következő kijelentést tette: “18,000 választó polgár által aláirt 178 petíciót intéztek a Házhoz. A polgárok azt kérik a Háztól, adjon utasítást a kor­mánynak, hogy járjon közbe Franciaországnak Németország által tervezett szétdarabolása megakadályozásiának érdeké­ben. Az előadó javasolni fogja, hogy a Ház vegye tudomásul a petíciókat aláíró polgárok nyi­­lakozatát. Ez a javaslat a Ház általános jóváhagyásával fog találkozni.” Ime még egy, második tilta­kozás ügyosztályaink egyiké­től: “Egy borzalmas, minden: el­képzelést fölülmúló áldozatok­kal járó háború hat hónap óta pusztít egy országot, mely hosszú időn át Európa egyik leigvirágzóbb országa volt. En­nek a háborúnak az a célja, hogy leigázzon egy nemes nem­zetet és felújítsa a középkori hóditó-jogot. Egyre növekvő aggodalommal szemlélik a né­pek Európa szivében egy hata­lom megerősödését, amely ha­talom a tartós béke fenntartá­sához szükséges .és nélkülözhe­tetlen egyensúlyt felborítva ve­szélyezteti más államok bizton­ságát és függetlenségét. Ez az aggodalom elérte tetőfokát, a­­mikor. Európa népei tudomást szereztek azokról a hékefelté­­belekről, melyeket a győzte® fél készül a francia nemzetre rá­kényszeríteni. E feltételek el­kerülhetetlen következménye lesz egyrészt Németország; tel­jes hatalmi túlsúlya, másrészt Franciaország megcsonkítása anyagi romlása. Azonban egy, a közjog megsértésére és egy nagy nemes nemzet teljes ösz­­| szezúzására alapozott ibéke I nem lehet tartós. Ezen esiemé­­' nyék láttán nyugtalansággal és bizalmatlansággal várjuk a jö­­j vő Európa, de különösen a mi ■ nemzetünk sorsának aűakulá- 1 sát. Ami ma Franciaországban történik, az holnap megismét­lődhet Magyarországon is. Tisz telettel kérjük tehát a Képvise­lőkiháza, vegye fontolóra az erő sen nyugtalanító európai hely­zetet és tegyen javaslatot a kormánynak, hogy,az, — a töb­bi hatalommal összhangzásban — haladéktalanul tiltakozzék Franciaország tervezett felda­rabolása ellen, biztonságiba he­lyezve ezzel Európát azon poli­tikai és társadalmi veszélyek­kel szemben, amelyek azt fe­nyegetnék, ha elismer,nők a hó­dítás jogát.’’ (Ennek a függeléknek a ki­hagyása sokkal nagyobb jelen­tőségű, semmint azt gondol­nánk. Ugyanis 1968-iban, a cseh események, idején, a csehek azt kürtölték szét a francia és a tölblbi nyugati lapokban, hogy 187ll-ben “egyedül a cseh par­lament” tiltakozott Franciaor­szág megcsonkítása ellen, ho­lott a cseheknek 1871-ben nem is volt parlamentjük. A ma­gyar parlament tiltakozását a franciák is régien elfelejtették, igy a csehek nyugodtan hazud­hattak. Ezzel párhuzamosan “ügyes” cikkeket helyeztek el, amikben a magyarokat, mint a németek örökös vazallusait, kö­zépkori, elmaradott népet állí­tották be isizemben a “kultú­rált, nyugati” csehekkel. Úgy látszik ezt a függeléket azért,, kellett kihagyni, nehogy az an­golszász világ, hazugságon kap­ja rajta "az agy ondódéig etett cseheket.) ít' 'i' ¥ 2.) A VI. sz. Függelék (a francia kiadás 231. o.) Az I. O. F. P.-nek (Francia Közvéleménykutató Intézet) a BARISMATCH 1967 szeptem­ber 9.-i számában közölt véle­­ménykutatási eredménye: A FRANCIÁK SZEMÉBEN LEGROKONSZENVKSEBB KE LETI ÁLLAMOK: Kérdés: Melyik az a kettő az alábbi országok közül, amelyik az Ön számára a legrokonszenveseibb? A kiértékelés eredménye: i% Lengyelország ................41 Magyarország .............. 30 Jugoszlávia ................... 22 Románia ...................... 16 Csehszlovákia ............... 12 Bulgária .......................... 6 Nem nyilatkozott........ 31’ *) A végeredmény kevesebb 200-nál mivel egyes személyek csak egy országot neveztek meg. (Ezt a függeléket nyilván azért kellett kihagyni, hogy ne sértsék vele a társamigrációk “érzékenységét”!) Nem kétséges, hogy a fent idézett kihagyások, s talán a töb biek sem sértik a munka szel­lemét és lényegét, 'de mivel itt többről van szó, mint kicsinyes szőrszálhasogatásról, nyíltan fel kell vetni a kérdést: Kinek, vagy kiknek az érdekéiben tör­tént a munka megcsonkítása és milyen céllal? Mert, hogy csak az itt fel­sorolt kihagyások nem a ma­gyar érdekeket éis célokat szol­gálják, az egyszer biztos. Akárhogy is van, a kiváló szerzőnek, a francia a felszaba­dító háború hős katonájának közismert, tiszteletbeálló sze­mélyisége, Kulcsár József ha­zafias áldozathozatala és nem utolsó sorban az egyetemes magyar érdekek a kiadónak szinte kötelezően irta elő, hogy ez a “magyarság lét-, vagy nemlét kérdését” tárgyaló, nem zetközi viszonylatban is egye­dülálló munka, függetlenül minden “reálpolitikai” és “üz­leti” meggondolástól a világ legelterjedtebb kultúrnyelvén, angolul, .teljes egészében .és csorbítatlanul kerüljön kiadás­ra. Csikmenasági. Áz alkormányzó elismerése a 25 éves Canadian 5cene-neK (Folytatás az első oldalról) Mrs. W. R. Walton Jr. Három újságírója: Arthur L. Cole, Wil­liam Hogg és Edgar Simon. Dr. Karel CvaciMvec, Robert J­­Fleming és C.E. Renisoá lls( ott van az igazgatóságban. ■A Canadian Scene nem pro­fitszerző vállalkozás, hanem önkéntes adományokból tartja fenn magát'. Fontos támasza az IjO.D.E. — DR. BÉKY ZOLTÁN: . Két töríéneimi évforduló: 200 és 80 Ebben az esztendőiben ün­nepli hazánk, az Amerikai Egye sült Államok 200. évfordulóját. Ugyancsak ebben az évben ünnepeljük az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület 80. évfordulóját. Egybe esik a két történelmi évforduló. Az Uj Hazában., a szabadság áldott levegőjében és lehetősé­gei között, az ó-hazából ma­gunkkal hozott ősi hit lelkisé­gében megszületik és kivirág­zik az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület. Ez a kettő el­választhatatlan, egymástól. A- mjerikaiak vagyunk: benne é­­lüuk, ez, az életünk. Magyarok vágyjunk: ez a származásunk és ősi örökségünk. Reformátu­sok vagyunk: Megváltó Krisz­tusunktól nyert mártírok, vér­tanuk vérével megszentelt ősi hitünk ég: örökségünk. Ez a két történ,elmii dátum szorosan összefügg egymással. Mindkettőt hivő atyák, alapítot­ták a Biblia tanításaira, a sza­badság eszméire, ügy lett nagy-' gyá, a világ első katonai ha­talmasságává, a szabadság klasszikus földévé és fáklya­­hordozójává, az elnyomott né­pek menedékhelyévé.' S ezt a­­karják ma a hitetlenek, haza­­árulók szétrombolni. Megfer­tőzni az ifjúság lelkét, kiirtani a hitet és: a hazaszeretetet. Nekünk, magyaroknak, büsz­keségünk, hogy ennek az o r­­szágnak a naggyátételében, a szabadságharcok kivívásában benne van a magyar vér és hő­si életáldozat. IMe,g kell emlékeznünk a 200 éves1 évfordulón a magyar Ko­­váts Mihály ezredesről, aki Wa­shington lovasságának kikép­zője 200 évvel ezelőtt halt hősi halált Charleston, So. Caroli­­: nában. Ennek az országnak füg ; getlenségéért életét áldozta. 1 Meg kell emlékeznünk a Lin­­coln-i szabadságharc magyar hőseiről, magyar tábornokairól: Asbótih, Szamwald — Perczel, Zágonyi ezredesekről és még sok másokról. Az I. ósi II. Vi­lágháborúban, Koreában, Viet­namban hősi halált halt fiaink tízezreiről. Amíg a hősök példáját köve­tő, hazájukat szerető fiai van­nak nem kell félteni Amerikát, van jövője, amelyen a “pokol kapui” sem tudnak diadalt venni. Ezzel a 200 éves jubileummal függ össze elválaszthatatlanul a mi Egyesületünk 80 éves ju­bileuma. Ezt is a mi ősapáink alapították 189i6-ban, Trenton­­ban. Hittel, áldozattal, küzde­lemmel, verejtékkel és vérrel építették naggyá a semmiből, ma a világon a miaga nemében a, legnagyobb! magyar reformá­tus testvérsegitő intézménnyé. Erre a lehetőséget Amerika nyújtotta. Atyáink itt látták meg a példát, hogy megalkos­sák testvérsegitő intézményü­ket. Az Uj-haza és az ó-haza Cso­dálatos ötvöződése Egyesüle­tünk. Amerikának köszönhet­jük, hogy az álom megvaló­sult, (hogy Egyesületünk és Bethlen Otthonunk áll és 80 esztendőn keresztül egyforma hűséggel teljesíti (hivatását, Amerikai Magyar Református Egyesület. Egyesületünk alkotásait hosz szu lenne felsorolni- Mi segítet­tünk felépitén,i töibb mint 100 templomot, paróchiát iskolát, kultur-palotát, Bethlen Otthont öregek és gyermekek számára. Alkotásaink bele vannak é­­pitve az Uj-haza történetébe kitörölhetetlenül. Nevünk van, ismerik nevünket a Fehér Ház­ban, a Kongresszusban, a Világ­­fórumokon. Legutóbb Genfiben, Brüsseiben, Nairobiban (Ke­nya) vittem a Világj-közvéle­­ménye elé az elnyomott erdélyi véreink ügyét, nemcsak, mint az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyház tb. püspöke, hanem, miint Egyesületünk elnöke is. A Református Egyesület 80 éves működése és alkotásai hirdetik és hirdetni fogják az utánunk jövő, nemzedéknek a magyar nép hitét, alkotóképes­ségé t n agyrahivatottságá t, hogy járt itt egy nép, amely semmiből csodákat teremtett. A bicentenniális ünnepségek alkalmából a Smithsonian Ins­titute elkérte azokat a történel­mi dokumentumokat és képe­ket, amelyeket a Kossuth Ház­ban őrzünk. Kossuth, Harasz­ti7, Lincoln hős katonái, Bölö­­nyi Farkas Sándor, ,stb. Ezek1 ott vannak kiállítva, mint E- gyesületünk gyűjteménye E- gyesülétünk neve alatt. Ezek között Bölönyi Farkas Sándornak egyi (búcsú intelme és imádsága szerepel, amikor elbúcsúzik Amerikától: “Légy | az emberiség jussainak örökös j védője, s menedéke! Állj te örö­kösön ijesztő például a despo­­ták lelke előtt! Állj te örökö­sen buzdító például az elnyo­mottak lelke előtt”. 80 esztendő alatt ezt a hiva­tásunkat is teljesítettük. Az, I. Világháború után .vagyonunk egy-negyed részét adtuk oda a szenvedő ó-hazai nép segítésé­re. (Soha nem szűnünk még küzdeni és, harcolni elnyomott Winnipeg, Man. 1976. június 4. ói-hazai és a kiirtásra Ítélt er­délyi véreinkért. Kettős ünnep ez nekünk. Ezt a kettős évfordulót az ország 1 különböző helyem és a júniusi j Ligpnierba tartandó konven-1 dónkon ünnepeljük. Pittsburgh ban, Chicagóiban már megtör­téntek az ünnepek. Hálásak vagyunk Istennek amerikai hazánk 200 éves E- gyesületünk 80 éves dicső múlt­jáért. Hálásak vagyunk, hogy megtartott hennáinkét, s ihisz­­sízük, hogy az az Isten, aki a nagy múlt sok harca, küzdelme között megtartott bennünket, meg fog tartani ezután is. “Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk!’’ á nemzetiségek iskolázása Magyarországon (Folytatás az első oldalról) Az utóbbi években olyan je­lentősen, fejlődött a nemzetisé­gi iskolahálózat, hogy pl. a “legnagyobb nemzetiségi me­gyében” (?!), Pest megyében a néhány évvel ezelőtti 25-höz képest most 44 nyelvoktató is­kola van, s mintegy 2500-zal több nemzetiségi gyermek ta­núja anyanyelvét. (Jelenleg ta­lán egész Romániában sincs 44 magyar iskola a 3 millió' ma­gyar számára!) “Nemzetiségi oktatásunk fej­lesztésében — mondta dr. Gosz­­tonyi János oktatási államtit­kár — nagy szerepe van a ha­zánk és a szocialista országok közötti együttműködésnek. Az Országos Pedagógiai Intézet tantervek, a Tankönyvkiadó Vállalat pedig tankönyviek, ké­szítésénél veszi igiénybe a ba­ráti segítséget.” De arról mélyen hallgatott, hogy ok hogyan és mivel segí­tik az elszakított területeken még meghagyott magyar isko­lákat. Azt biztosan tudjuk, hogy Romániában sehogy és semmivel, mert Ceausesicu a kölcsönösségi elv alapján min­den ilyen segítséget mereven elutasít. Magyarországon eddig még sohasem folyt olyan tervszerű és céltudatos elmemzetlenitő politika, mint amilyen a mos­tani rendszerben folyik Moszk­va parancsára. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. KARiOM KÖNYVESPOLCRÓL: Megrendelhető: Harsona, P.O. Box 242 Croydon, CR9 2RY Surrey, England. Bátor i Miklós: A halál a szőlőskertben. Pound fűzve Regény..................................................-| 50 Brandenstein Bela: Művészet és élet. Fűzve .... 2.00 Dr. Bezerédj Zoltán: Arccal az osztály felé. Fűzve__.90 Csermely Károly: A lappok földjén.............................30 Csiky Ágnes Mária: Eladó a délibáb. Novellák. Képekkel, fűzve.......................................... -|50 Csiky Ágnes Mária: így üzenek. Versek. Fűzve __.90 Fenyvessiy Jeromos: A dominóvár, leírások, képek. 2.00 ” :Panoráma. Versek............—.70 Horváth A. Benedek: Megállító percek. Karcolatok, emlékek. —.90 János,falvy Albert: Mindennapok. Bölcseletek, képekkel ............................................... . _ _ __.90 P. Kőszegi István: A Törökbükk. Elbeszélés, fűzve —.90 Kutasi Kovács Lajos: A hajó és a folyó. íRegény —.70 Leszlei Márta: A hal és a hajó. Elbeszélések. -—.90 Béla Menczer: A Contmentary on Hungarian Literature ......................................... 1.50 Mérő Ferenc: Egy élet mérlege. Életreg. Nagymü 2.50 Mérő £.: A paradicsom-madár tánca. Elbeszélések. 1.50 Mérő F.: Igy történt. Napló a II. világhábarúból —.90 Mérő F.: Ragnarök (Az istenek alkonya) ..........—.40 Pohárnok J.—Csiky A. Mária: Nevelési zseblexikon 1.25 Dr. Tóth János: VI. Pál pápa apostoli körlevele a papi cölibátusról ......................................—.70 Tóth László: Modern olasz novellák. Nagymü. fűz. 2.50 Vajay Szabolcs: A szentelt berek. Tallózás a világirodalomban..........................................3.50 Vajay Sz.: Eleven kő. Világirodalom remekiből.. —.90 Varga László: Az élő Isten. Biblica-theológia. Nagymü ................................................. ... 2.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete. Reg. Fűz. 1.50 Dr. Vágó Páli: Nyílt levél C. A. Macartney professzor úrhoz. Fűzve..............................—.70 Vásárhelyi Vera: Keserű babér. Megrázó elbeszélések. Fűzve ...................................... 1.70 Vig Béla: Földrengés. Válogatott költemények és műfordítások. Kötve....................................... 3.50 GYEREKKEL nyíri tiborné Sándor julia rajta lavór viz. Fölötte tükör. Az ágyakkal szemközt bőölb’lü szekrények állnak. A iszoba közepén apró asztal amin kancsó' vízi & mellé állított pohár van. Kétoldalt egy-egy szék áll. Vilma kinyitja az, ajtót s a gyermekek a isziaibadultság örömével kiszaladnak. Künn kicsit megszeppenek. Kis agyuk nem talál (magyarázatot, figyelőn bámulnak szerte. Az anyjuk látása (biztonság,érzete ad nekik. A kutya a (hátsó udvarban van, amikor erről ímeggyőződ­­ződnlek, az udvaron, bátran végigmennek. Vilma mögöttük van. Ö is szemlélődik. Hiusz; ajtó van, mutatják a rajtuk lévő számok Az ajtók nem magasak, jól megtermett embernek le kell a fe­jét hajtania, ha (belép, sárgára vannak festve, ami a barna föld és zöld fák közelében nem hat megnyugtatóan. Az udvar egyik részén szolbanagyságu deszkaépület van, létra van hozzáépítve, amin a ráccsal körülzárt tetőre lehet jutni. A ház egészéihez oszlopok simulnak s szőlőlugas fut rajtuk a háztetőig. — Jó lenne szeptemberig, itt maradná, — mondja Gizél­nék, aki kijött s a hátsói udvar felé megy, a konyháiba, reggelit készíteni. A konyha mellett van a hiázmesterék lakása. A házmes-. térné lakása ajtajában ül és férje ru|háját javítja. Rámpsolyog a gyermekekre, mosolygásától fekete szemei megfényesednek. Az udvar megnépesedik. A házizasszony férjét, — aki késő este jár (haza is reggel visszamegy a városba, — a kapuig kiséri. A férfi Vilma láttára megemeli kalapját. A gyermekek iskolatáskával kezükben, állnak. Anyjuk, ■mikor a kaputól visszajön, stetőmi megy szobájukba. Zsíros­­kenyeret hoz ki a gyermekeknek. — (Most csak ezt kapjátok, — mondja; hangjában mintha boicsánatkérés lenne. Vilma csodálkozik. Állami hivatalu emiber családja ilyen szerényen él. • — Jó gyomruk van, az enyém reggel csak. folyadékot bír. — Nem egyforma a gyomrunk sem, — mondja Mária. Az udvar elejéről egy asszony közeledik. Megáll mellet­tünk a hátsó udvarra nyíló ajtónál. Kezében tejjel teli lábas,, — a nővérem, — mutatja ibe iMária. Az- asszony továbbmegy, a konyhába, férfi követi, — a férje. V — -107 — isiabb. Egészsége®, derűs- gyermekarc s a kicsikre a nagyobb föilényével néz. — Pistike, adlj Ferikének kezet, — mondja az anya. Pistike szája feihuzödik s Csöpp kezét odanyujtja. A nagy fin megfogja a parányi kezet s elindul vele, sétálni. Az udvar túlsó részéből már jön Dénes és a feketeruhás szőkehaju asszony. Az asszony nevetősen, közeledik. [Simára fésült, (hátul kontyba tűzött szőke haja, mélyen fekvő kék szemei, kedves­kedő mosolya, ájtatoskodónak mutatja. — Olyan a nlagyságos asszony, akár egy református pap­nő, — mondja Vilma s mosolyog. — Valóiban református vagyok, de ,nem papné. A férjem állami hivatalnok. A kislány is odajön. A fiúnál félfajjel magasabb, lehet tizenkét éves. Anyjához bújik, valami affektált szeretetet mu­tatón. Végignéz az idegen embereken, kicsit lehúzott szájjal, ami máris önitudatoisahlb anyjáénál. (Szőke és kékszemü, mint az anyja és öccse. Fitos orra tágranyitottságában koraérettség; van. — Tehát rendben vagyunk, — mondja Dénes az a-z­­szony) felé [fordulva. — Igen, — feleli. — Nagyságos asszony, melyik a szobánk, — megy vé­gig, az ajtók mellett Gizel. •— Mária vagyok, — mondja kedveskedő mosolyával az asszony s Gizel után megy. — Tesisék, — Dénes öt pengőt nyújt át feleségének. Hol­napután) láttok. Megcsókolja fiait, Vilmának kezet csókol. Visz­­szainidul az; autóhoz. Ványadt az arca, keskeny: magas alakját meghajtja s alakja akár a plakátok köhögős öreguráé ... * , * * v Azi ég szelíd' kék abroszán a felkelő nap szikrázik. Az ablakokon, átlátszó fehér függöny van, ami a világosságot tel­jességében átengedik:. Korán ébrednek. — IMost máj itt lakunk, — ül fel az ágyban (Pista. A szoba a reggeli világításban is tűrhető. Mennyezetes 1 teteje van, deszkapadlója. Két egymás melletti ágy. Pléhmosdó — 106 — Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMANY BÉLA! a budapesti ügyvédi Kamar ( volt) tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, új cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. 1 R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom