Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-21 / 21. szám

Délmagyarország Felszabadító lándzsának 1976. évi közgyűlése

(Délmagyarország Felszabadító Tanácsa f. évi május hó 2.-án. Clevelandiban tartotta meg szokásos évi s egyben tisztújító közgyűlését.

Dr. Lelbach Antal elnöki megnyitójában szeretettel köszöntötte Mészáros Lászlót és feleségét, valamint Buiha Józsefet, akik alig egy hete érkeztek a Délvidékiről a traiskirchemi menekült-táboron keresztül Vladimir Bosiljevics vezetése alatt álló horvát szervezeten keresztül.

Dr. Lelbach Antal megnyitójában 1941 áprilisi események hátterével, a háboruvesztés súlyos következményeivel, az 1956-os szabadságiharc bukásának okaival 's az Egyesült Államok jelen külpolitikai vezetésének végzetes tévedéseivel fog lalkozott. Beszéde végén az ifjúsági Ibekapcjsolódását kérte, mert az utánunk következő generációra hárul munkánk továbbvezetése s eredményes befejezése.

Titeli József főtitkár jelentésének bevezető részéiben a DFT ; halottairól emlékezett még, élű- I kön Mimd'szenty József bíboros hercegprímással, Almási Lajosról (Ada-Toronto), Borosdy Gyuláról (Szelged-Cleveland), Nagy Jánosról (Csurog-Clevelanid) és Dr. Halász Jánosról (Zenta-Néw York), valamint Dr. Josef TrisiChlerről, volt országgyűlési képviselőről, a délvidéki német képviselők parlamenti csoportjának vezetőjéről.

(Melegen emlékezett meg Kiirály Kelemen ferences atya, a DFT tlb. elnöke hatvan évesi papi jubileumáról, valamint Rumpf Antalnak, a DFT alelnökiének a Baidwin-Wallace E- gyeteim részéről történt kitüntetéséről az Aínerikai Német Intézet felállítása kapcsán.

Tolmácsolta Wass Albert, az Erdélyi Világszövetség elnökének, Prof. Dr. Barátlh Tibornak, Király Kelemen OPM. atyának, a DFT tb. elnökeinek, Nagyiványi Ödönnek a DFT alelnökének, Erdélyi 1st vácinak a DFT tb. tagijának üdvözletét, Kálnoki Kiss Tibor, az MHBK amerikai főcsoportvezetőjének telefon hívását. Bejelentette, hogy Homonnay Elemér, a Központi Munkatörzs vezetője 1975 októberében résztvett az University of Detroit rendezésében megtartott s a kommunista kormányzatok hemzetiségpoütikájával foglalkozó sytmpóziu-' mon, 6 ott angol nyelvű előadásban a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és a délvidéki magyarság helyzetének 1964-1975 közötti alakulat ismertette. A Syinpózium anyaga rövidesen könyvalakban is megjelenik.

1975 novemberében a clevelandi Magyar találkozó keretében ulgyanicsak Homonnay Elemér számolt be a délvidéki magyarság iskolázási helyzetéről, Röviden megemlékezett a Délvidék sorsa szempontjából oly tragikus 'következményekkel járó mohácsi csatavesztés 450., valamint Horthy Miklós kormányzónak ötven évvel ezelőtt elhangzott mohácsi beszédéről, örömmel üdvözölte a DFT új tagjai sorában Dr. Riesz Lajost, több délvidéki vonatkozású cikk szerzőjét.

Elismeréssel emlékezett meg Prof. Dr. Szirmai Endrének a Kanadai Magyar Újságban meg jelent cikksorozatáról, melyben édesapjának, Szirmai Károlynak, mint a Kalangya szerkesztőjének levelezését ismerteti, valamint “(Magányos óriás” c. könyvéről, melyben ugyancsak édesapja életrajzát, levelezésének egy részét, valamint édesap ja müveinek kritikáit tette közzé. Könyv, újság s cikk adományozásáért köszönetét mondott Prof. Dr. Baráth Tibornak, Prof. Dr. Szirmai Endrének, Dr. Csery Mihálynak, Dr. Dávid Gyulának, valamint Galovits Jenőnek.

Javaslatára a DFT közgyűlése a DFT tlb. tagjai sorába választotta Dr. Kontz Zoltánt, Kárpátalja Felszabadító Tanácsa elnökét, valamint Msgr. Marina Gyulát, Kárpátalja közoktatásának volt vezetőjét, “Ruténsors-Kárpátalja végzete” c. visszaemlékezés szerzőjét.

Végül rövid összefoglalást adott a Horvátországi Magyar Szövetség elmúlt évi újjászervezéséről. bizottságainak munkájáról s a baranyai, valamint szlavóniai magyar közoktatás fejlődéséről.

Ifj. Zolnay Mátyás pénztáros jelentését követően Homonnay Eiemér tartotta meg előadását “A délszláv áMaímválság utolsó öt esztendeje” címmel. Előadásában rámutatott, hogy ez a válság tulajdonképen Rankovics bukásával, 1966-ban indult meg, amikor is Rankovicsot, i nem mint Moszkva ágensét, hanem mint a nagyszerb gondolat képviselőjét Jugoszlávia nem szerb népeinek elnyomóját bélyegezték meg. Jugoszlávia elnyomott népei, elsősorban a borválság, éltek is. az alkalommal, hogy Belgrad kizárólagos uralmán lazítsanak. A Horvát írószövetség emlékezetes 1967 március 17,-i nyilatkozata már tagadásiba vette a szerb és horvát nyelv azonosságát. A kom- * munista párt a nyilatkozatot a horvát nacionalizmus megnyilvánulásának bélyegezte s megtorló rendszabályokat léptetett életibe. Belgrád intervenciója azomban pontosan az ellenkező eredménnyé! járt, a ihorvát nacionalizmus egyre ihangosaboá vált s legfőbb szószólói éppen a kommunista párt horvát vezetői lettek. Belgráddal szembeni lázadást még c,sak alátámasztotta Belgrád gazdasági politikája, mely a gazdaságilag fejlett országrészek (Horvátország, (Szlovénia és Vajdaság) jövedelmének nagyrésizét a gazdaságilag elmaradt országrészek iparosításának fejlesztésére fordította, anélkül, hogy az annyira óhajtott kiegyenlitődés bekövetkezett volna. E kettős, nemzeti és gazdasági elégedet lenség 1970-71-ben Horvátországban nyílt államváLságot váltott ki, melyet Tito — Washingtonból visszatérve — újból csak erőszakkal, a .horvát párt vezetés teljes leváltásával tudott elfojtani. E válság mögött a Szovjetuniónak a dalimáciai tengeri bázisok megszerzésére irányuló törekvése is nagy szerepet játszott, minek érdekében Moszkva kész volt a horvát elszakadási törekvéseket is támogatni. A horvát krízis tanulságát levonva Tito kész volt a (Szovjetunióhoz közeledni. En! nek érdekében visszakanyaro! dott az erőskéz politikájához,

‘ újból aktiválta a kommunista ' pártot s leváltotta szerb kom- I munitsa párt liberális irányzatú vezetőit. De a macedón kérdés újbóli felvetése, a komin - formista jugoszláv .menekültek aktivitásiba lépése jelzik, hogy Moszkva Brezsnyev és Tito 1973-as megegyezése ellenére is két vasat tart a tűzben. Tito a ' totális partizánharcra való felj készüléssel,. a kominformisták bíróság elé való állításával, Dapcsevicsnek Bukarestből való elráblásával válaszolt s egyben Washingtonhoz fordult ujabib fegyverszálíitmányok érdekében.

Mig a világsajtó 1967 előtt tele volt Titóbarát megmyilatko zásokkal, az utóbbi tiz esztendőben egyre-másra jelennek meg a világlapok hasábjain. Jugoszlávia államválsáigát felfedő cikkek, élesen bírálva Jugoszlávia nemzetiségi politikáját, feltárva, Jugoszlávia gazdasági válságát, mely több, mint egy miiió embert késztett Jugoszlávia elhagyására, hagy munkát keressen Nyugaton. Ugyanakkor nyíltan tárgyalják annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió Tiito halála után, ha szükséges, kész fegyveresen is beavatkozni, hogy Jugoszláviát visszaterelje a moszkovita blokkba. A jugoszláv államválság nemcsak külső beavatkozást idézhet elő, de többrétű, még az 1941-4l4-es évek .belső háborújánál' is . véresebb belső összeütközésre vezethet. Mindkét esetben a délvidéki magyarság a maga veszélyeztetett települd ster ületé n a legnagyobb veszélynek van kitéve. Adott esetben a hazai rendszerre hárul a feladat a délvidéki magyarság létét biztosítani.

Az előadást 'követő vita során Puha József úgy véli, hogy | miután Jugoszláviában a hadj sereg moszkvai kiképzésű szerb vezetés alatt áll a hadsereg mindenképen ura marad a helyzetnek Tito halála esetében is s egy-két év alatt nyílt szovjet beavatkozás nélkül is a 'hatalom a moszkoviták kezébe fog átmenni.

Dr. Eszterhás István, a Magyar Felszabadító Bizottság, elnöke a DFT tevékenységét méltatva kifejezte készségét a DFT munkájának további támogatására. SirchiCh László, a CSMNB elnöke arra az időre emlékezett, amikor az elszakított területi vezetők New Yorkban megalakították a MFlB-t. Dr. Lőte Pál az E.B. nevében üdvözölte a DFT-t (az E.B. tisztikarából még Dr- Balló István alelnök s Felméri Lajos titkár is jelen volt) s egyben felhívta a’ figyelmét a jelenlévőknek, hogy a Szabad Magyar Fórum keretében 'Homonnay Elemér ismertetni fogja Illyés Elemér “Erdély változása” |c. könyvét.

Ezt követően Homonnay Elemér emlékeztette a közgyűlést, hogy a DFT elnöksége Mindszenty József biborosnhercegprimás halála alkalmából koszorumegváltásképen jutalomdijat tűzött ki egy oly tanulmányra, mely a délvidéki katolikus egyház történetéből meríti témáját. A pályázatra csupán egy tanulmány érkezett be, vitéz Erdélyi Istvántól, a Virrasztó volt szerkesztőjétől. Erdélyi István tanulmánya a Csanádi egyházmegye történetét vázolja fel az egyházmegye alapitásától napjainkig. A tanulmány a maga gazdag lexikális adatanyagával s bőséges irodalmi utalásával kitünően al-Wmnipeg, Man. 1976. május 21.

kalmas arra, hogy az érdeklődőknek világos összefoglalást adjon a Délvidék történetének e fejezetéről, egyben utat mutat a szakemberek számára a további kutatásra. Éppen ezért javaslom1 a közgyűlésnek, hogy a Mindszenty jutalomdijat, 1100 dollárt ítélje meg vitéz Erj délyi Istvánnak. A közgyűlés

igy határozott.

1 Dr. Radányi Oszkárnak a felekezeti béke s az egyházak védelmének hathatós demonstrálására irányuló javaslatát Titeli József főtitkár olvasta fel. A közgyűlés Dr. Radányi Oszkár javaslatát magáévá tette.

Homonnay Elemér két javas latot terjesztett elő: tiltakozást a Sonnenfeldt-doktrina sí a Ju(Folytatás a 8. oldalon.)

A Kanadai Népszámlálás június 1-én történik és Kanada számit arra, hogy ön is számba véteti magát. A kérdésekre könnyű válaszolni nem tart sokáig mig kitölti a kérdőívet.

HOGY TÖRTÉNIK AZ ÖSSZEÍRÁS.

Néhány napon belül a census megbízott elviszi a .Census Questionnaire otthonába. Választhat angol, vagy francia kérdőív között.

Vegyen egy ceruzát és válaszoljon a kérdésekre. Ha bélyegzett borítékot kap a census csomagban, úgy adja fel a teljesen kitöltött kérdőívet. Ha nem kapott borítékot tartsa magánál a kérdőivet a census megbízottja a Census Day után érte megy.

MIÉRT KELL A CENSUS.

Azok az adatok, melyeket csak ön tud adni szükségesek az ön közösségének és hazájának statisztikai képéhez. A census adatait felhasználják a következő években a szociális szolgálatok kanadai tervéhez. Az ön census adatai olyan fontosak Kanada jövőjéhez, hogy ezekre törvény kötelez mindenkit. Mi úgy találjuk a többség szívesen segít ebben, mert tudják, hogy ezzel segítik hazájukat és közösségüket.

HOGY KAPHAT segítséget.

A kérdőívvel Utasító füzetet kap, mely segíti a kérdésekre adandó válaszát. Ha van amit nem .o»szen ért, kérjük hívja fel a Telephone Assistance Service-t, amelynek számja rajta van a kérdőivén.

Ha nem kapott kérdőívet hivatalos nyelven (angol, vagy francia), úgy hívja fel a távolsági operatort és kérje /, ZENITH 0-1976 számot. Ez a hívás ingyenes és az operator kapcsolja a legközelebbi Telephone Assistance Service-szel.

Ml TITKOT TARTUNK.

Csak a Statistics Canada tisztviselői láthatják adataikat, akiket eskü kötelez a titoktartásra, amelynek megszegése súlyos büntetést vonhat maga után, ha az adatokat mással közük. Sem más egyén, vagy

kormány hivatal nem kaphat felvilágosítást a velünk közölt feleleteiről.

ÖN NÉLKÜL NEM LEHET BONTOS.

Emlékezzek arra, hogy háztartásában mindenkit számon kell tartani és a Census kérdőiv minden pontjára válaszolni kell. Mindnyájan részesülünk Kanada jövőjében, igy segitsen a Census of Canada teljes sikerében.

gyerekkel

nyíri Ti bor né Sándor julia

Na, még csak egy sürgős választ ...

Az űblakifüigig'öny sárga színén átszürődik a hajnali. A villanykörte éles fényiébe lágyan belesimul a reggel. Vilma ernyedt kézzel irja az utolsó levelet. Agyában tompaságot érez, csak két halántékát feszíti a fáradság.

Kata összerakja a borítékba zárt leveleket, aztán feláll, a tűkörhöz megy, a haját megigazitani. A mosdó fölötti tükörben Vilma rémülten, nézi tükömását. — Ez hát a robot, — gondolja, m-i|g kairikási szemét, gyűrött arcát nézi. 'Szája mellé keserű vonás húzódik.

Kata egy ezülstpénzt szed ki retiküljéhől, odaadja Vilmának.

— Lesz ebédre való, — mondja Vilma, köszön és elmegy.------Holnapután eljön? — szól utána Kata.

— Eljövök, — feleli, s belül olyan, mintha szürü volna, amin minden átfolyik.

* * *

Az ajtót óvatosan bezárja maga után. Ott az ajtó mellett, levéti cipőit. Gázéi a párnáról felemeli fejét, azután visszahajtja. Nem ‘szól. Korán, van még, a gyermekek aludjanak. Vilma levetkőzik is óvatos lassúsággal fia mellé fekszik. A gyermek mintha megérezné, felnyitja szemeit. A fekete pillákkal szegélyezett sötétkék szemek mosolygóssá válnak az anyja láttán. Vilma az oldalára fordul, félkarral átkarolja a (kisfiát s altatón mondja:

— IOsucísu, csúcsú ...

A kisfiú két középső ujját szájába veszi, — arca mosolyog, — s' cuppögjva altatja magát.

Vilmában a fáradtság könnyekbe olvad. A melléhez simuló kis test lamgyosi meleget áraszt belé, amitől elbágyad és szemei lezáródnak.

Arra ébred, hogy fiai- ráfekszenek.

— Nem ibirok velük, — mentegetődzik Gizel.

Az asszony füleiben, mint mikor búzát öntenek, zúg a fáradság. A kacagó kis szájak semmivel sem törődve, hangoskodnak'.

— Any-nya, any-nya, -— szótagolja a kicsi. A nagyobbik érdeklődve mondja:

— Édesanyám, álmos vagy?

— 96 _

Kata felugrik, esetlen gömböilyülségében, mint egy tagló, esik az ágyra s rámcigáija az; ezüstös hajat. Az öregasszony kába tekintettel, ijedten emeli a fejét.

— Hagy békében, — húzódik azi öregasszony. Kata mély torokhangom, ami egészen vadnak hangzik, mondja: — te, te ... s cilbálja az ősz; hajat, csókolja az arcát.

Azi ajtón kopognak. Az ételhoró fin hozza a vacsorát.

Kata arca az előbbi viháncoló kislányaidból átváltozik komorrá.

— Adja ide a kártyát.

A fin odíaadja a menükártyát. Kata ráírja, ma nem fizet. A sapkáját kezében tartva áll, mig Klata át nem nyújtja a nyugtául szánt kártyát. Aztán elmegy.

— Nincs ma pénzem. Senki niem jött.

— Nem baj, Katácska, majd holnap jön valaki a akkor lesz pénze.

— Nem biztos, mert már két hete nem leveleztünk. Irén nem jön/.

— Nilnlcs kinek levelezni? Nem Írhatnám én meg azokat?

— Irén írógépen szokta.

— Az mindegy, fő hogy olvasható legyem

Kata panaszos,, nyafogó' hangja átváltozik.

— —Próbáljuk meg.

Papírt, tódat, tintát készítenek.

— Vacsora után dolgozunk, — mondja és feláll, a gömbölyű kályha tetején, — amiben már napok óta nem tüzelnek, — lévő gyorsfőlzőt be gyújtja.

Vilma figyeli Kata különös, tárgyakhoz való viszonyát. Egyik kezében a gyufásdoboz s a másik kezének kitárt ujjait felemelve, néz a doboziba, hogy kiválogassa, melyiket vegye ki belőle. Vilmában borzonkás támad:

— Hát nem egyformák a tárgyak, — kérdi.

—Nékem nemi Én megnézem, melyik székre ülök. Megérzem a készítőjét, a tárgyon keresztül. Mert aki készítette, átvitte bele a szerencséjét, vagy szerencsétlenségét.

Vilmában hábonás rémület terjed, de értelme tiltakozik.

—. Katácska, hagy lehet mindig erre gondolni. A tárgyak szükségletet elégítenek ki, nagyon zavaró lenne, ha örökké félelmet éreznénk velük szemben.

— 93 —

5

JÚNIUS 1 CENSUS DAY ÉS MINDENKIT

SZÁMÍTÁSBA VESZNEK

KANADA SZÁMIT ÖNRE ÖSSZEÍRÁSÁBAN.

i* Stafs&S Canada Stati’sÜque Canada