Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-21 / 21. szám

Délmagyarország Felszabadító lándzsának 1976. évi közgyűlése (Délmagyarország Felszabadí­tó Tanácsa f. évi május hó 2.-án. Clevelandiban tartotta meg szokásos évi s egyben tisztújító közgyűlését. Dr. Lelbach Antal elnöki megnyitójában szeretettel kö­szöntötte Mészáros Lászlót és feleségét, valamint Buiha Jó­zsefet, akik alig egy hete ér­keztek a Délvidékiről a trais­­kirchemi menekült-táboron ke­resztül Vladimir Bosiljevics ve­zetése alatt álló horvát szerve­zeten keresztül. Dr. Lelbach Antal megnyitó­jában 1941 áprilisi események hátterével, a háboruvesztés sú­lyos következményeivel, az 1956-os szabadságiharc bukásá­nak okaival 's az Egyesült Ál­lamok jelen külpolitikai vezeté­sének végzetes tévedéseivel fog lalkozott. Beszéde végén az if­júsági Ibekapcjsolódását kérte, mert az utánunk következő ge­nerációra hárul munkánk to­vábbvezetése s eredményes be­fejezése. Titeli József főtitkár jelenté­sének bevezető részéiben a DFT ; halottairól emlékezett még, élű- I kön Mimd'szenty József bíboros hercegprímással, Almási Lajos­ról (Ada-Toronto), Borosdy Gyuláról (Szelged-Cleveland), Nagy Jánosról (Csurog-Cleve­­lanid) és Dr. Halász Jánosról (Zenta-Néw York), valamint Dr. Josef TrisiChlerről, volt or­szággyűlési képviselőről, a dél­vidéki német képviselők parla­menti csoportjának vezetőjéről. (Melegen emlékezett meg Kii­rály Kelemen ferences atya, a DFT tlb. elnöke hatvan évesi pa­pi jubileumáról, valamint Rumpf Antalnak, a DFT alel­nökiének a Baidwin-Wallace E- gyeteim részéről történt kitün­tetéséről az Aínerikai Német Intézet felállítása kapcsán. Tolmácsolta Wass Albert, az Erdélyi Világszövetség elnöké­nek, Prof. Dr. Barátlh Tibornak, Király Kelemen OPM. atyának, a DFT tb. elnökeinek, Nagy­­iványi Ödönnek a DFT alelnö­­kének, Erdélyi 1st vácinak a DFT tb. tagijának üdvözletét, Kálno­­ki Kiss Tibor, az MHBK ameri­kai főcsoportvezetőjének tele­fon hívását. Bejelentette, hogy Homonnay Elemér, a Központi Munkatörzs vezetője 1975 ok­tóberében résztvett az Univer­sity of Detroit rendezésében megtartott s a kommunista kormányzatok hemzetiségpoü­­tikájával foglalkozó sytmpóziu-' mon, 6 ott angol nyelvű előadás­ban a felvidéki, kárpátaljai, er­délyi és a délvidéki magyarság helyzetének 1964-1975 közötti alakulat ismertette. A Syinpó­­zium anyaga rövidesen könyv­­alakban is megjelenik. 1975 novemberében a cleve­landi Magyar találkozó kereté­ben ulgyanicsak Homonnay Ele­mér számolt be a délvidéki ma­gyarság iskolázási helyzetéről, Röviden megemlékezett a Dél­vidék sorsa szempontjából oly tragikus 'következményekkel já­ró mohácsi csatavesztés 450., valamint Horthy Miklós kor­mányzónak ötven évvel ezelőtt elhangzott mohácsi beszédéről, örömmel üdvözölte a DFT új tagjai sorában Dr. Riesz La­jost, több délvidéki vonatkozá­sú cikk szerzőjét. Elismeréssel emlékezett meg Prof. Dr. Szirmai Endrének a Kanadai Magyar Újságban meg jelent cikksorozatáról, melyben édesapjának, Szirmai Károly­­nak, mint a Kalangya szerkesz­tőjének levelezését ismerteti, valamint “(Magányos óriás” c. könyvéről, melyben ugyancsak édesapja életrajzát, levelezésé­nek egy részét, valamint édesap ja müveinek kritikáit tette köz­zé. Könyv, újság s cikk ado­mányozásáért köszönetét mon­dott Prof. Dr. Baráth Tibornak, Prof. Dr. Szirmai Endrének, Dr. Csery Mihálynak, Dr. Dávid Gyulának, valamint Galovits Jenőnek. Javaslatára a DFT közgyű­lése a DFT tlb. tagjai sorába választotta Dr. Kontz Zoltánt, Kárpátalja Felszabadító Taná­csa elnökét, valamint Msgr. Marina Gyulát, Kárpátalja köz­oktatásának volt vezetőjét, “Ruténsors-Kárpátalja végze­te” c. visszaemlékezés szerző­jét. Végül rövid összefoglalást a­­dott a Horvátországi Magyar Szövetség elmúlt évi újjászerve­zéséről. bizottságainak munká­járól s a baranyai, valamint szlavóniai magyar közoktatás fejlődéséről. Ifj. Zolnay Mátyás pénztáros jelentését követően Homonnay Eiemér tartotta meg előadását “A délszláv áMaímválság utolsó öt esztendeje” címmel. Előadá­sában rámutatott, hogy ez a válság tulajdonképen Ranko­­vics bukásával, 1966-ban indult meg, amikor is Rankovicsot, i nem mint Moszkva ágensét, ha­nem mint a nagyszerb gondolat képviselőjét Jugoszlávia nem szerb népeinek elnyomóját bé­lyegezték meg. Jugoszlávia el­nyomott népei, elsősorban a borválság, éltek is. az alkalom­mal, hogy Belgrad kizárólagos uralmán lazítsanak. A Horvát írószövetség emlékezetes 1967 március 17,-i nyilatkozata már tagadásiba vette a szerb és hor­vát nyelv azonosságát. A kom- * munista párt a nyilatkozatot a horvát nacionalizmus megnyil­vánulásának bélyegezte s meg­torló rendszabályokat léptetett életibe. Belgrád intervenciója a­­zomban pontosan az ellenkező eredménnyé! járt, a ihorvát na­cionalizmus egyre ihangosaboá vált s legfőbb szószólói éppen a kommunista párt horvát veze­tői lettek. Belgráddal szembeni lázadást még c,sak alátámasz­totta Belgrád gazdasági politi­kája, mely a gazdaságilag fej­lett országrészek (Horvátor­szág, (Szlovénia és Vajdaság) jövedelmének nagyrésizét a gaz­daságilag elmaradt országré­szek iparosításának fejlesztésé­re fordította, anélkül, hogy az annyira óhajtott kiegyenlitődés bekövetkezett volna. E kettős, nemzeti és gazdasági elégedet lenség 1970-71-ben Horvátor­szágban nyílt államváLságot váltott ki, melyet Tito — Wa­shingtonból visszatérve — új­ból csak erőszakkal, a .horvát párt vezetés teljes leváltásával tudott elfojtani. E válság mö­gött a Szovjetuniónak a dalimá­­ciai tengeri bázisok megszerzé­sére irányuló törekvése is nagy szerepet játszott, minek érde­kében Moszkva kész volt a hor­vát elszakadási törekvéseket is támogatni. A horvát krízis ta­nulságát levonva Tito kész volt a (Szovjetunióhoz közeledni. En­­! nek érdekében visszakanyaro­­! dott az erőskéz politikájához, ‘ újból aktiválta a kommunista ' pártot s leváltotta szerb kom- I munitsa párt liberális irányza­tú vezetőit. De a macedón kér­dés újbóli felvetése, a komin - formista jugoszláv .menekültek aktivitásiba lépése jelzik, hogy Moszkva Brezsnyev és Tito 1973-as megegyezése ellenére is két vasat tart a tűzben. Tito a ' totális partizánharcra való fel­­j készüléssel,. a kominformisták bíróság elé való állításával, Dapcsevicsnek Bukarestből va­ló elráblásával válaszolt s egy­ben Washingtonhoz fordult u­­jabib fegyverszálíitmányok érde­kében. Mig a világsajtó 1967 előtt tele volt Titóbarát megmyilatko zásokkal, az utóbbi tiz eszten­dőben egyre-másra jelennek meg a világlapok hasábjain. Ju­goszlávia államválsáigát felfedő cikkek, élesen bírálva Jugosz­lávia nemzetiségi politikáját, feltárva, Jugoszlávia gazdasági válságát, mely több, mint egy miiió embert késztett Jugoszlá­via elhagyására, hagy munkát keressen Nyugaton. Ugyanak­kor nyíltan tárgyalják annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió Tiito halála után, ha szükséges, kész fegyveresen is beavatkoz­ni, hogy Jugoszláviát visszate­relje a moszkovita blokkba. A jugoszláv államválság nemcsak külső beavatkozást idézhet elő, de többrétű, még az 1941-4l4-es évek .belső háborújánál' is . vére­sebb belső összeütközésre ve­zethet. Mindkét esetben a dél­vidéki magyarság a maga ve­szélyeztetett települd ster ületé n a legnagyobb veszélynek van kitéve. Adott esetben a hazai rendszerre hárul a feladat a délvidéki magyarság létét biz­tosítani. Az előadást 'követő vita so­rán Puha József úgy véli, hogy | miután Jugoszláviában a had­­j sereg moszkvai kiképzésű szerb vezetés alatt áll a hadsereg mindenképen ura marad a hely­zetnek Tito halála esetében is s egy-két év alatt nyílt szovjet beavatkozás nélkül is a 'hata­lom a moszkoviták kezébe fog átmenni. Dr. Eszterhás István, a Ma­gyar Felszabadító Bizottság, el­nöke a DFT tevékenységét mél­tatva kifejezte készségét a DFT munkájának további támogatá­sára. SirchiCh László, a CSM­­NB elnöke arra az időre emlé­kezett, amikor az elszakított területi vezetők New Yorkban megalakították a MFlB-t. Dr. Lőte Pál az E.B. nevében üd­vözölte a DFT-t (az E.B. tisz­tikarából még Dr- Balló István alelnök s Felméri Lajos titkár is jelen volt) s egyben felhívta a’ figyelmét a jelenlévőknek, hogy a Szabad Magyar Fórum keretében 'Homonnay Elemér ismertetni fogja Illyés Elemér “Erdély változása” |c. könyvét. Ezt követően Homonnay Ele­mér emlékeztette a közgyűlést, hogy a DFT elnöksége Mind­­szenty József biborosnherceg­­primás halála alkalmából ko­szorumegváltásképen jutalom­dijat tűzött ki egy oly tanul­mányra, mely a délvidéki kato­likus egyház történetéből me­ríti témáját. A pályázatra csu­pán egy tanulmány érkezett be, vitéz Erdélyi Istvántól, a Vir­rasztó volt szerkesztőjétől. Er­délyi István tanulmánya a Csa­nádi egyházmegye történetét vázolja fel az egyházmegye a­­lapitásától napjainkig. A tanul­mány a maga gazdag lexikális adatanyagával s bőséges iro­dalmi utalásával kitünően al-Wmnipeg, Man. 1976. május 21. kalmas arra, hogy az érdeklő­dőknek világos összefoglalást adjon a Délvidék történetének e fejezetéről, egyben utat mu­tat a szakemberek számára a további kutatásra. Éppen ezért javaslom1 a közgyűlésnek, hogy a Mindszenty jutalomdijat, 1100 dollárt ítélje meg vitéz Er­­j délyi Istvánnak. A közgyűlés igy határozott. 1 Dr. Radányi Oszkárnak a fe­lekezeti béke s az egyházak védelmének hathatós demonst­rálására irányuló javaslatát Ti­teli József főtitkár olvasta fel. A közgyűlés Dr. Radányi Osz­kár javaslatát magáévá tette. Homonnay Elemér két javas ­latot terjesztett elő: tiltakozást a Sonnenfeldt-doktrina sí a Ju­­(Folytatás a 8. oldalon.) A Kanadai Népszámlálás június 1-én történik és Kanada számit arra, hogy ön is számba véteti magát. A kér­désekre könnyű válaszolni nem tart sokáig mig kitölti a kérdőívet. HOGY TÖRTÉNIK AZ ÖSSZEÍRÁS. Néhány napon belül a census megbízott elviszi a .Census Questionnaire otthonába. Választhat angol, vagy fran­cia kérdőív között. Vegyen egy ceruzát és válaszoljon a kérdésekre. Ha bélyegzett borítékot kap a census csomagban, úgy adja fel a teljesen kitöltött kérdőívet. Ha nem kapott borítékot tartsa magánál a kérdőivet a census megbí­zottja a Census Day után érte megy. MIÉRT KELL A CENSUS. Azok az adatok, melyeket csak ön tud adni szükségesek az ön közösségének és hazájának statisztikai képéhez. A census adatait felhasználják a következő években a szociális szolgálatok kanadai tervéhez. Az ön census adatai olyan fontosak Kanada jövő­­jéhez, hogy ezekre törvény kötelez mindenkit. Mi úgy találjuk a többség szívesen segít ebben, mert tudják, hogy ezzel segítik hazájukat és közösségüket. HOGY KAPHAT segítséget. A kérdőívvel Utasító füzetet kap, mely segíti a kérdésekre adandó válaszát. Ha van amit nem .o»szen ért, kérjük hívja fel a Telephone Assistance Service-t, amelynek számja rajta van a kérdőivén. Ha nem kapott kérdőívet hivatalos nyelven (angol, vagy francia), úgy hívja fel a távolsági operatort és kérje /, ZENITH 0-1976 számot. Ez a hívás ingyenes és az operator kapcsolja a legközelebbi Telephone Assistance Service-szel. Ml TITKOT TARTUNK. Csak a Statistics Canada tisztviselői láthatják adataikat, akiket eskü kötelez a titok­tartásra, amelynek megszegése súlyos büntetést vonhat maga után, ha az adatokat mással közük. Sem más egyén, vagy kormány hivatal nem kaphat felvilágosítást a velünk közölt feleleteiről. ÖN NÉLKÜL NEM LEHET BONTOS. Emlékezzek arra, hogy ház­tartásában mindenkit számon kell tartani és a Census kérdőiv minden pontjára válaszolni kell. Mindnyájan részesülünk Kanada jövőjében, igy segitsen a Census of Canada teljes sikerében. gyerekkel nyíri Ti bor né Sándor julia Na, még csak egy sürgős választ ... Az űblakifüigig'öny sárga színén átszürődik a hajnali. A villanykörte éles fényiébe lágyan belesimul a reggel. Vilma ernyedt kézzel irja az utolsó levelet. Agyában tompaságot érez, csak két halántékát feszíti a fáradság. Kata összerakja a borítékba zárt leveleket, aztán feláll, a tűkörhöz megy, a haját megigazitani. A mosdó fölötti tükör­ben Vilma rémülten, nézi tükömását. — Ez hát a robot, — gondolja, m-i|g kairikási szemét, gyűrött arcát nézi. 'Szája mellé keserű vonás húzódik. Kata egy ezülstpénzt szed ki retiküljéhől, odaadja Vilmá­nak. — Lesz ebédre való, — mondja Vilma, köszön és elmegy.------Holnapután eljön? — szól utána Kata. — Eljövök, — feleli, s belül olyan, mintha szürü volna, amin minden átfolyik. * * * Az ajtót óvatosan bezárja maga után. Ott az ajtó mellett, levéti cipőit. Gázéi a párnáról felemeli fejét, azután visszahajt­ja. Nem ‘szól. Korán, van még, a gyermekek aludjanak. Vilma levetkőzik is óvatos lassúsággal fia mellé fekszik. A gyermek mintha megérezné, felnyitja szemeit. A fekete pillákkal szegé­lyezett sötétkék szemek mosolygóssá válnak az anyja láttán. Vilma az oldalára fordul, félkarral átkarolja a (kisfiát s alta­tón mondja: — IOsucísu, csúcsú ... A kisfiú két középső ujját szájába veszi, — arca moso­lyog, — s' cuppögjva altatja magát. Vilmában a fáradtság könnyekbe olvad. A melléhez si­muló kis test lamgyosi meleget áraszt belé, amitől elbágyad és szemei lezáródnak. Arra ébred, hogy fiai- ráfekszenek. — Nem ibirok velük, — mentegetődzik Gizel. Az asszony füleiben, mint mikor búzát öntenek, zúg a fáradság. A kacagó kis szájak semmivel sem törődve, hangos­kodnak'. — Any-nya, any-nya, -— szótagolja a kicsi. A nagyobbik érdeklődve mondja: — Édesanyám, álmos vagy? — 96 _ Kata felugrik, esetlen gömböilyülségében, mint egy tagló, esik az ágyra s rámcigáija az; ezüstös hajat. Az öregasszony kába tekintettel, ijedten emeli a fejét. — Hagy békében, — húzódik azi öregasszony. Kata mély torokhangom, ami egészen vadnak hangzik, mondja: — te, te ... s cilbálja az ősz; hajat, csókolja az arcát. Azi ajtón kopognak. Az ételhoró fin hozza a vacsorát. Kata arca az előbbi viháncoló kislányaidból átváltozik komorrá. — Adja ide a kártyát. A fin odíaadja a menükártyát. Kata ráírja, ma nem fizet. A sapkáját kezében tartva áll, mig Klata át nem nyújtja a nyugtául szánt kártyát. Aztán elmegy. — Nincs ma pénzem. Senki niem jött. — Nem baj, Katácska, majd holnap jön valaki a akkor lesz pénze. — Nem biztos, mert már két hete nem leveleztünk. Irén nem jön/. — Nilnlcs kinek levelezni? Nem Írhatnám én meg azokat? — Irén írógépen szokta. — Az mindegy, fő hogy olvasható legyem Kata panaszos,, nyafogó' hangja átváltozik. — —Próbáljuk meg. Papírt, tódat, tintát készítenek. — Vacsora után dolgozunk, — mondja és feláll, a göm­bölyű kályha tetején, — amiben már napok óta nem tüzel­nek, — lévő gyorsfőlzőt be gyújtja. Vilma figyeli Kata különös, tárgyakhoz való viszonyát. Egyik kezében a gyufásdoboz s a másik kezének kitárt ujjait felemelve, néz a doboziba, hogy kiválogassa, melyiket vegye ki belőle. Vilmában borzonkás támad: — Hát nem egyformák a tárgyak, — kérdi. —Nékem nemi Én megnézem, melyik székre ülök. Meg­érzem a készítőjét, a tárgyon keresztül. Mert aki készítette, átvitte bele a szerencséjét, vagy szerencsétlenségét. Vilmában hábonás rémület terjed, de értelme tiltakozik. —. Katácska, hagy lehet mindig erre gondolni. A tár­gyak szükségletet elégítenek ki, nagyon zavaró lenne, ha örök­ké félelmet éreznénk velük szemben. — 93 — 5 JÚNIUS 1 CENSUS DAY ÉS MINDENKIT SZÁMÍTÁSBA VESZNEK KANADA SZÁMIT ÖNRE ÖSSZEÍRÁSÁBAN. i* Stafs&S Canada Stati’sÜque Canada

Next

/
Oldalképek
Tartalom