Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-14 / 20. szám
Winnipeg, Man. 1976. május 14. ORVOSI TANÁCSADÓ A gyógyszerek és a motorizmus Az egész életünk dialektikus egységet alkot, amelyben minden mindennel összefügg. A gyógyszerek is, hatással vauinak tehát a motorizimusra. A gyógyszereket fogyasztó emberek reakcióképessége, ébersége, lélekjelenléte nagy mértékben függ az elfogyasztott orvosság minőségétől, mennyiségétől, valamint nem utolsó sorban magának az embernek ezen gyógyszerrel szemben! érzékenységétől. Helyszűke miatt nem tudunk itt minden orvos - ságot felsorolni, amelynek fogyasztása pozitívan, vagy negatívan 'befolyásolja a soffőrök vezetőképességét, hanem csak a leggyakrabban használt készítményeket említem meg az olvasók okolására, hogy néha még a jóiból iS megárthat a sok, különösen akkor, ha a dragok fogyasztója motoros is egyúttal. Vegyük most sorra a nálunk leggyakrabban használt orvosságokat. A szalicylsavas készítmények, amelyeket fájdalomcsillapításra használunk (Acylpyrin, Aeylcofftein. Neuralgen, Asipyirin, stb.) 'kis adagokban nem ártanak, de nagyobb adagokban és hosszadahnasan fogyasztva súlyos h'aillá,:zavaró kát okozhatnak és ebiben az esetben szedésüket azonnal abba kell' hagyni. 'Némely fájdalomcsillapító (Dinyl, Alnagon, Algeria, Analgin, stb.) fenacetint tartalmaz és ez görcsöket válthat ki, éppen úgy, mint az amiflopyrin is. E görcsök 'lehetnek epileptiform göi'öcsök, de néha asztmatikus légzési zavarokhoz is vezethetnek. Ez természetesen az automobilt hajtők esetében súlyos balesetekhez vezethet. Legjobb lenne a motorosoknak e 'gyógyszereket lehetőleg nemi használni. A kodein és a fenacetin azért is veszélyes 'lehet, mivel eufóriát okoz. Az eufória egy nagyon kellemes érzés, amelynél azonban lebecsüljük a veszélyeket s ez a motoros jármüveket hajtóknál nem nagyon fizetődik ki. A koffein, amely például a szemes kávéban is- jelen van, izgatja az idegrendszert s kezdetben magasába teljesitményekre serkent, hogy azután a szervezet annál nagyobb kimerültségbe essen. Ezért nem javasolható a sok fekete kávé ivása a fái alt motorosoknál abból a célból, hölgy hamarább érjen a célba. Nem érdemes a kimerült szervezetet a kofein által felkorbácsolni! Nagy veszély! jelentenek a motoristák számára az idegcsillapitók és az altatóik, mivel nagyon csökkentik a kellő éberséget, reakcióíképeiss'óget és magukkal hordják a fokozottabb balesetveszélyt is. Ilyen nyugtatok például a banbdturátumok (PihenobaiTbital), 'belladouitna készítmények, bróim készítmények (Broanadryl, Natrium bromatuan) luminalok és a többiek. A menstruáció alatt nem ajánlatos a vezetés, mivel a felizgatott ideg rendszer sokszor balesethez vezethet. Az ilyenkor szedett Menzylan és hasonló' szerek eltompitlhatják az idegrendszer kellő éberségét és ezért veszélyesek. A inigrén^rohámoknál is, a legjobban tesszülk, ha nem ü'lünk a volánhoz még ákkor sem, ha fájdalomcsillapítót vettünk he. Az ilyenkor használt Lysenyl sokszor komoly látási zavarokat okoz és rontja az egyensúlyórzetet. 'Ezért használata alatt ne vezessünk motoros jármüveiket! Némely görcsoldó orvosságban atropin van jelen, amely | súlyos, látási zavarokat okoz azzal, hogy meggátolja a szem normális fényre való reakcióit. Ilyen orvosság például a Radobelin, spaismoveralgln, spastmocystenal, papaverin-atropin, Contraspan cseppek, Neopepulsan duplex, Páléról, stb. Ezek használatánál a szem reatkcióképessége két-három napig is meglehet károsítva és ezért ilyenkor a legjobb nem vezetni! 'Amikor álmosaik vagyunik a legjobb aludni. Ne szedjünk “frissitő’’ szereket az álmosság ellen, mivel az igy felizgatott idegrendszer hajlamossá tesz bennünket a forgalmi szabályok elleni vétségeikre és másodlagosan a balesetek elkövetésére is. E gyógyszerek közül megemlítem a Centedrint, Psychotoní, Fenmetrazint és a Dexfenmetrazint. A koffeint mái' említettem. Ezek veszélye a magasfokó eufóriában rejlik, amikor alábecsüljük a forgalmi veszélyeket, gondtalanok és kimondottan) felelőtlenek leszünk. így nemcsak a saját épségünket, hanem embertársaink életét is súlyosan veszélyeztetjük majdnem úgy, mintlha ittasak lennének. E gyógyszerek használatánál úgyszólván törvénnyé kéne lenni arra, hogy ne legyen szabad a kormány mögé ülni! Nagy veszélyt jeleníthetnek e téren az asztma elleni gyógyszerek, amelyek efedirint tartalmaznak. (Antasthma, Ephed, rin, Yastyl, Solutan, Asithmatol, Fesol, stb.) Az efedrin eufóriát okoz a már említett veszélyekkel nagyobb adagokban szedve idegességet, rázkódást és félelemérzetet vált ki. Mindez nagy balesetveszélyt hozhat magával. Tudniuk kell ezt különösen azoknak az asztmásoknak, akik nagy mennyiségben fogyasztják e szereket és mégis vezetik jármüveiket! Az újfajta idegQsillapitók nagymértékű használata veszélyes lehet a motordstük számára, 'mivel használójuk elaludhat vezetés közben s lelassult reakcióképessége nem menti meg a jármű utasait a veszélyes ‘közlekedési helyzetekben. Ezért a legjobb, ha a Meprobamat, Dia zajpan, Seduxen, Thioridazin, Amitriipthyű'Mn használásánál nyugodni hagyjuk a motoros jármüveinket! Ugyanezt mond* hatjuk1 a gaujacuran, Ohlorpotixen, Ghlorpromazin, Plegoma - zin, Tisercin és a Milezdn használóinak. Most egy néhány szót a köhögés elleni szerekről, amelyek legtöbbje Codeint és lEfedrint tartalmaz. Mindkét komponens eufóriát okolhat és nagyobb adagokban görcsökhöz i'a vezethet, ami ibizony nagyon veszélyes a motorosok számára. Ezért csupán kivételes esetekben használjuk e gyógyszereket és lehetőleg sohasem a vezetés alatt. Hadd soroljak fel legalább néhányat e szerek közül (Codein, Kodynal, Diolan, Pleumolysin, Jpecarin, Tussilen). A Sanorin egy nagyon hatásos és náthánál használatos orresepp, de ezt sem szabad túlzottan használni, mivel efedrint tartalmaz és szintén eufóriát vált ki. Kábultságot, hódoltságot és álmosságot töibb más gyógyszer is okozhat. Említsük meg közülök legalább az úgynevezett antihisitaminuimokat, mint például az Anelergin, Aifadryl, Brotnadry, Medrin, Prothazin, stb., amelyeket az úgynevezet túlérzékenységi allergiás betegségek kezelésénél használják világszerte és egyre nagyobb tömegekben. Nagyon kellemetlen bódultságot válthat ki az idetartozó Kinedryl, vagy az ut?.T záisi betegség és a hányás ellen használt Theaűry isi. Az antiépilepsiás gyó|g y szerek 'használata mellett szigorúan tilos motoros jármüvet vezetni. Nálunk ilyen gyógyszerek például a Sanepil, Budán. Ez annyit jelent, hogy az epiiepsiásoknak néni szabad hajtási igazolványt kapniuk, mivel' az esetlegesen fellépő ‘görcseik, valgy a igyógyszerek által kiváltott kábultsá gulk, nagy veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára. E felsorolást még nagyon hosszadallmasan lehetne folytatni, de ez nem lehet célja a népművelő cikknek. Megelégszünk azzal, hölgy felkeltsük az olvasók figyelmét e problémai! kára, hogy ne szedjen meggondonatlanul különféle orvostságo kát és 'ne üljön azután a volán mögé, ha azzal a saját és mások életét és egészségét veszélyeztetheti. Ezért minden gyóigy szar használatánál kérje ki orvosa véleményét és járjon el az orvos utasításai szerint. Ebben az esetiben bizonyára csakis hasznunkra lesz a ,gyógy szer és neon lelhet majd másodlagosan balesetek, közlekedési szerencsétlenségek okozójává! CUCULISIA v. Nagy Lajos. Gazdag Vitányinak pénzre volt szüksége. Sok pénzre! ... Miska fiát az etilmúlt tavaszon besorozták katonának. Szeptember van és a jövő hónapban jrnár esedékes' a bernkkolása Krakkóba, Ferenc Jóska vártüzéreihez. Gazdag. Vitányi kétszer járta meg Amerikát. Két ízben gyűjtögette a dollárokat, s azokon szép belsőséget s ho czá, vagy 10-lánc: jó főidet szerzett. így Hegyköz első virilistája lett, akiivel .még a. főispán is, amolyan konra-sógorsági alapon tárgyalt. “Ha megpukkad Ferenc Jóska ott Becsben, az én fiamból nem leszen katona”, — mondta a Hangyában, ahol asztalra felpócolt sáros csizmában kortyolgatta a királyhegyi rizlinget. Mert gazdag Vitányi a Hegyközben is amerikai maradit. Amerikai, ahol nem sorozzák) a katonának Valót és ariol a sáros csizmát odateszik az étket fogyasztó polgár orra alá, az asztalra. * — Van két felesleges jó, jár— rnosi ökröm. Eladom őket, oszt megkenem a jegyzőtől fel az országkép viselőig az urakat, de megmutatom, hogy Miska honn marad! Tudod, anyjuk, — szólt a kemence padkáján szömitölő feleségéhez — még annak a jóságos Atya Ur Istennek sem engedem egyetlen fiúnkat a császár kenyerére. Neki itthon a helye, a birtokokon! Ferenc Jósika meg, elég nagy a birodalma, kérésén máshonnat katonát magának. Küldd cl Gáhrist, a kis szógát, Pelyvásért, a ciuiculistáért és izend meg neki, ho*gy szavam volna vele... Pelyvásnak most rengeteg ideje vagyon. Felhajtja a két ökröt Ujhelybe, a Kisasszonynapi vásárra. Megfizetem szolgalatját. Pelyvás, aki suszter, most ráér. Szeptember elején Cjsaik a kaputus emberek járnak falun lábbeliben. A paraszti népek saját talpúik borit koptatják. Keil a csizma, meg a bocskor téiviiz idejére. Hogy Pelyvás szemei előtt tüzeskarikák táncolnak az éhségtől, az meg az ő baja. Miért nem lett kassai püspök? ... Lám, annak mindenkor vau hivatala, ha esik, ha fiú! ... Nem úgy, mint Pelyvásnak, íTOvembertől-máreiusig, Ez idő alatt foltoz, szögez, csirizei. Kinek zsirozóért, kinek kiscipóért, egy-két szem tojásért, mert a pénz olyan ritka a falun, mint a fehér szerecsen ... Lám, még a gazdag Vitányinak is meg keli vállni két címeres ökrétől, ha pénzt akar. Igaz, marad még a jászol előtt két pár jártmos ökör és> ugyanannyi csikófogakat alig hullajtott jó futó lova. Az ökröket nem lehet a lovasszekér saroglyájáüoz kötni, mert az ökör az állatvilág filozófusa. Ha nem ez volna, merni is lenne ökör. Minden ökör szószerint veszi az igazságot: “Lassan járj, tovább érsz!’’ Felhajtja azokat pelyvás, akinek úgy korog a gyomra, mintha a Fekete Pa paj felett. zengenie az ég. Erre a napra félreteszi könyveit, ami'ből a cucuiizmust tanulja, vagy azt sem bánom, ha zsebibe hozza, osztán az ökröknek olvas belőle, merthát megmondta Vaskalap, a kutásó, hogy csak az ökrök, meg Pelyvás értik, hogy mi a cuculizmus! 'Ügy morfondírozott magában gazdag Vitányi, mikor a kis szógával együtt Pelyvás is besérült a pitvar-aj tón. — Hivatott gazda —- az “urani” szót magába nyelte le Pelyvás, mint ahogy minden I igaz cuculista efkáithoziki, ha kiejti ezt a szót, inivelihoigy ükéi i mék elvtársinak titulálják magukat. Még kezét sem adta oda, nyíri tiborné Sándor julia gyerekkel szól, nehogy Dénesi belekössön. Mindnyájan hallgatnak. Biztos, hogy mindegyikben van valami zavaró érzés. De mindegyik arra gondol, amije van: a férfi a percre, ami egészen az öivé, a feleség az előbbi beszélgetésre, amjjben biztatást nyert a jövőre s a másik asszony, hogy az asszonyi értéke a merész odaadás. Vilma' halkan Húszon, elmegy. A tavaszi, vértibizsergető langyosságban felemelt fejjel siet a fiaihoz. Duzzadt, felvetett gyerekszája alázatos megadással összecsukódik. íjt í}c Vilma felébredt. Még az ablakok körvonalai sem bontakoznak ki a sötétben. A gyermekek ihossziu, egyenletes lélegzése hallatszik. Vilma egészen az ágy szélére húzódik, nehogy kisfiához érjen'. Addig; jó, míg alszanak a gyerekek — gondolja. A sötétségibe bámulni jó, az haladékot, ad, pihenőt. Vilmácska, — olyan hangon véli nevét halani, mint mikor anyja kedveskedőn mondta neki .— szegény Vilmácska. Képek szaladnak a szeme előtt, mint a mozivászonén. Mi lehet, súgja ibele a párnájába. Visszanézni nem szabad? A képzeletben a rnuilt takarója a valóság. Vilinia erősiti magát, de a múlt árnyéka lelkére vetitődik. A sötétbe bániul, az ablak irányába. Mintha egyre világosabb 'kárpitokat cserélnének róla, világosodik az ablaküveg. A reggel jön, az élet-indító reggel, amihez friss erővel kell annak elindulni, aki a nap nyugtával eredményt akar. Vilma tudatában élesen bontakozik ki helyzete. Felkönycköl az, ágyban, a fiait nézi. Hogy fogom őket felnevelni,? Ma még van enni. Holnap,? Nem tudom'. Két ember találkozásából, szerelméből ennyi maradt. Nagyon együttépifceni akarón kellene összetartozniok, ha ezt a két emberpalántát kímélni' akarnák. Near igy van. Az egyiknek a gyermek a cél, a másiknak önmaga kielégítése. Mondhatnám, hogy a társadalom is hibás, — gondolja, — szültem ési kínlódom azért, amire annak szüksége van. Se az apa, se a társadalom nem felelős? Az egyén önmagát megszervező ügyessége dönti el helyzetét? A lányt ösztönei, és érzései vezették s most csak anya lehet, akire a következmények hárulnak. Jó, hát megpróbál dolgozni. Ma még, önmagát sem tartja el holnapra fel kell készülnie, hogy a gyerekeit is. — 86 — Megpróbálom — suttogja. Dénes? Talán majd józanodni fog. Hátha megtalálja magában azt a pillért, amire az egészségesedését építheti. Nem várod már őt vissza? Nem szabad, nem akarom, — mondja, — önmagát irányítón. Van egy határ, amit nem lehet átlépni anélkül, hogy szakadékhoz ne érjünk: az emberség. Vilmában az embersége van megbántva, mikor a másik fölrúg korlátot, megtagad ízlést. Férfi? Jó lenne partner. Az asizkézis felesleges annak, akinek jó idegekre van szükséges. De ,ki lehet jó partner? Kifesziti magát a takaró alatt. Igen minden szene jó, könnyű' friss. Harminc évének beérése zúg ereiben. Száján a bőr feszülő. Katijáról visszahall hálóingének ujja, a karcsú, lányos karja rózsaszínű. Kiugrik az ágyból. Két karját előrenyujtva hajlong. — Tojnázol, — hangzik felé. Pistike felült s csillogó szemmel nézi anyját Vilma himbálja magát s Pistike felé fordul, ránevet. Pistike feláll ® az ágy előtt lévő asztalra mászik onnan az ágyba ugrik, öcsike is felébredt és egyideig mosolyogva nézi bátyját, azután ő is utánozni kezdi. Vilma az ágyhoz megy s leemeli a kisebbik fiát. — ‘Hagyd abba, Pista, mert öcsiké nem szabad még, o kicsi. — Majd ő is nagy lesz, ugy-e, édesanyám, — mondja Pista felsőbibsóges érzzéssel. Gizel mosolyogva hallgatja őket. Megmozdul s szeme messzire néz. A lány Ervint elküldte. Már van más partner sétához, mozihoz. Nem akar semmi mást, csak legyen kivel ide-oda járni. Lelkében előítéletekhez van kötve. Vilma dúdolja a maga csinálta ütemre a gyereknótát: Nyiszi, nyuszi, nyulacskának ugra-bugra lába, Nyiszi, nyuszi, nyulacskának lóg a farkmeája. írül, virul a káposzta odaszalad nyomba, Ham, belekapja, jól megrágja, tele van a gyomra. — Tele van a gyomja, — ismétli Pista. Gizel nevetve hüti a kakaót. — Vilma, épp olyan tudsz lenni, mint ők. — 87 — 6 hogy elfogadja Vitányi gazda jobbját. — Hivatott, hát itt volnék! — Hát azért ihávattaiak — válaszolta Vitányi — mivelhogy holnapután lészen a Kisasszony napi vásár az újhelyi' Hecsként oszt két ökrömet szeretném oda felhajtani. Kellene egy kis pénz ... éni az ágával mennék Rozáliái. Gondoltam kigyelmednek mostantég sok ideje vagyon hát ráétr ... megfizetném fáradságát. — Oszt mi lenne az a fizetség? — kérdezte Pelyvás. — Gondolom nem' egy köcsög lefejezett aludtej ... mivel, hogy kegyelmetek ezzel szokják kifizetni a szegénység munkáját! —- Ne culculstálkodjék itt, ha nem mondja mit kér az újhelyi átért? — mordult Pelyvásxa Vitányi. A cuculista megnyalta a szája szélét, mint aki megérzi a mákos bobályka szagát. — Két penlgőforintot, helypénzt és egy meszely borocskát, amivel lemosom torkomról az út porát. Vitányi szeme golyója előre Ugrottak gödreiből, mint a kecskebékáé, amikor meglátja a feje felett köröző gólyát. — Miit? ...? — Két pengőforintot. Há,t egy nagy frászt nem — sziszegte a pitvarajtóiban topogó Pelyvásnak. — Kotródj előlem. Lakj jó a cuculizmusoddai. Az ökröket felhajtja a Miska gyerek. Pelyvás, fejére csapta mic.sapkáját, azt sem mondta, hogy bikk-makk, otthagyta a méregtől majd szétpufckadó Vitányit. Kisidő múltán, hogy Pelyvás eltávozott, utána ugrasztottá Gábris gyereket. — Hívd viss za az ebadta esirizesét, mondd neki, hogy meggondoltam a dolgot ... Mert gazdlag Vitányi nem hiába járta meg kétiaben Amerikát, ahol módjában) volt látni rengeteg hunefutságot és ő maga is, felszedett néminemű csalafintaságot. így jött rá, hogy mégis csak oDcgóbban jön ki, ha Pelyvásnak ad két pengóforiíitot, vagy ahogyan mostantég. nevezik koronát, minthogy Miska gyérek az úton azt megduplázza. Három falun) keresztül vezet az út. Mind a három faluban vagy három korcsma. Két zsidó, egy liangyás. Ha Miska mindegyikbe felhajt egy féldeeit, oszt, ha cimborája kerül az úton, még többet ... igy spekulálgatott magában, rnikijjJjcn fejebiúbját vakangatva várta, hogy vajon, visszajön az ebadta icuculistája. Pelyvast feleútjáni érte utói Gábris. Megegyeztek Vitányival. Rózái mama még előleget is adót. | neki, egy félkoronát abból a kövérliba árából, amit az imént adott el Kholman Samunak, a pataki tyukásznak. 'Szép, csillagos szeptemberi éjszaka volt. Csendesen ballagtak az ökrök, Pelyvás, után, mivelhogy minden ökör más esze után megy, mert ha nem igy volna, nem volna ökör- a viliágon. Hatalmas, villás szarvuk lehúzta fejüket, mintha azon gondolkoznának, ha egyáltalán1 tud az ökör gondolkozni, hogy miért te teremtett az Isten ökröket?, A “tót lapály” szekeresei zö rögtek el melltettük. Lassan a gyalog igyekvők is beérték Pelyvást és ökreit. Elsőbbnek Kusnyir, Háromhutából. majd Hobodás, Radványlsól, Treipka, Komióskáró!. Üvegesek, drótosok, akik az Alföldről igyekeztek hazafelé, a Vihorláton túli szállásaikra. Valahol az egyik tanyán kutyák acsarkodtak. Bereckltől fel a Széphalmi lombokig, vérveresbe kezdett elEzinesedni a kormos éjszaka. Hajnalodott. Pelyvás tartotta szóval portrugó társaságot. Beszélt cuculizmutról. Eljön nemsokára ai az idő, amikor nem lészen úr és szegény. Mindenki egyformán részesül a javakból. Megvagyok nekem az a könyvem, amit Marx elvtárs irt, valamikor régesrégen. Megírja ebben a könyvében, hogy felettéb igazságtalan dolog az, hogy egynémely embernek annyi a pénze, hogy számát sem tudja, a másiknak meg nem telik egy lyukas bocskorra való. Két iz ben vették el tőlem a csendőrök, de Goldman, a kispa'ak’ bőrös mindentég adott helyettük másat. — Áramán igaz, amit az a SICKROOM EQUIPMENT LOAN SERVICE Maksz, vagy miféle irt, — hümmögött 1 repka, a komlóekai szénégető, csak azt nem tudom, hogyha eljön az az üdő, éru leszek-e a terebesi giróf, vagy ü leszen szénégetők? Egymás után. hagyták hátuk megett a kilométereket s amikor Csörgő felett kezdett “felkelni” a Nap, már ott kocogtak a Néma-hegy alatti csárda előtt, ahol Grünfeid Jankel olyan borovicskát mért, amitől a vitriolt megivó hajdemákok is félórakjg kapkodták a levegőt. Hecskán nyüzsgött a vásáro sokaság Pelyvás odakötötte ökreit a korláthoz és várt. Válla Vitányit, aki csak későbben csörtetett be szekérrel. Hozott Pelyvásnak l'acipecsenyót, ernieg cipót, ökrei számára vevőt, aki nem volt más, mint Beleznay úr, a méltóságos, Károlyi gróf füzérradványi intézője. Kis idő múltán, már egész sereg kupec legyeskedett Vitányi jószágai körül. Voltak, akik dicsérték, voltak akik fitymálta, amikorra odakerült Feijerstein úr, a pataki herceg tiszttartója is. Körül gusatálta a két ökört. — Szemrevaló, erős, jószágoknak látszanak, — szólt elismerően a korláton faiatozgató Pelyvásnak. — Ezek-e, — pöndöritett egyet bajuszán Beleznay úr és somifabotjával olyat csapott az egyik villás farára, hogy szegény állat meggörbült az .ütéstől. —- Miféle, jószág az, amelyik egy suhintástól megjrogyik, •— mondta nevetve és készült, hogy a másik ökör- farával is megismertesse somfabotja súlyát. De Ur Isten mi történt? A kupechad megbálványosodva nézte a jelenetet. Pelyvás úgy ugrott le a vásári kerítés korlátjáról, mint ákibe 'alulról ördögök tiszitották volna ibele ezigonyos villájukat. A keshedt suszter hátulról elkapta az üté're emelt ibotot és akkorát vágott vele a meglepetéséből fel nem ocsúdott Beleznay úr lapockái közzé, hogy az csak elnyúlt a földön, mint egy felaioiütött zabos zsák. — Miféle ember maga, hogy egy suhintástól elnyúlik a földön, mint egy béka? — gúnyolódott a földről feltápászkodó intézővel Pelyvás. Beleznay n - ki akart ugrani Pelyvádnak, de lefogták. — Te! ... Te! ... — piszkos cuculista, megcsúf itattál, de szétveretem csontjaidat a csend őrökkel, — fújt prüszkölve, áthúzódva. S amíg ez történt. Feijerstein, a kegyelmes herceg tiszttartója, megvette Vitányitól a jármosokat &' annig. Vitányi a rédiálvikal oda volt átíratni, olaszólitotta maga elé Pelyvást és kezeinyújtott neki. C iculista ide, cuculista oda, én tőlem lehetsz kínai császár is, — de megmondom, hogy derék ember vagy. Én. előttem nem beszámítható az, aki az oktalan állatot kínozza. Beleznay ú.tól ! ne félj. A csendőreik kapitánya j jó barátom, nem fognak hábor' gatni. Egyébként hallom sanya. mi sorsodat. Jöjj el hozzám. ,Hálászhamokm uradalmi su zte - j nek. Csizmák és bocskorok mel ltett meg tudod reperálni a sza| kadt hámokat is. Lesz kenyered I télen, nyáron egyaránt. Rlbái- I nak, a rusznyálk suszteromnak meghalt az anyja, & hazaiment fatornyos falujába. Rád gp - doltanr . .. nos elvállalod? Ha igen, holnap küldök igát érted. Pelyvásnak könnybe lábadtak' sízemei, ünnmiögött, hápogott. Iszó alig fért ki száján. ARgség | tudta kinyögni, hogy elvállalóim S Pelyvásnak, a cuculistának, évek óta csak most szaladt ki száján az a szó: “URAIM!” . . . Vállalom; és a dja meg jóságáért az én ISTENEM! Torontó: 1975. december. I “MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15." I cím alatt jelenik meg a közeljövőben Aggteleky Béla szkv. altábornagy 'közel két évtizeden át tartó törté- | nelemkütató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világháborúit. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és ■ irá.n.yt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy annak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való meg-