Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-14 / 20. szám

Winnipeg, Man. 1976. május 14. ORVOSI TANÁCSADÓ A gyógyszerek és a motorizmus Az egész életünk dialektikus egységet alkot, amelyben min­den mindennel összefügg. A gyógyszerek is, hatással vaui­nak tehát a motorizimusra. A gyógyszereket fogyasztó em­berek reakcióképessége, éber­sége, lélekjelenléte nagy mér­tékben függ az elfogyasztott orvosság minőségétől, mennyi­ségétől, valamint nem utolsó sorban magának az embernek ezen gyógyszerrel szemben! ér­zékenységétől. Helyszűke miatt nem tudunk itt minden orvos - ságot felsorolni, amelynek fo­gyasztása pozitívan, vagy ne­gatívan 'befolyásolja a soffőrök vezetőképességét, hanem csak a leggyakrabban használt ké­szítményeket említem meg az olvasók okolására, hogy néha még a jóiból iS megárthat a sok, különösen akkor, ha a dragok fogyasztója motoros is egyúttal. Vegyük most sorra a nálunk leggyakrabban használt orvosságokat. A szalicylsavas készítmé­nyek, amelyeket fájdalomcsil­lapításra használunk (Acylpy­­rin, Aeylcofftein. Neuralgen, Asipyirin, stb.) 'kis adagokban nem ártanak, de nagyobb ada­gokban és hosszadahnasan fogyasztva súlyos h'aillá,:zava­ró kát okozhatnak és ebiben az esetben szedésüket azonnal ab­ba kell' hagyni. 'Némely fájda­lomcsillapító (Dinyl, Alnagon, Algeria, Analgin, stb.) fenace­­tint tartalmaz és ez görcsöket válthat ki, éppen úgy, mint az amiflopyrin is. E görcsök 'lehet­nek epileptiform göi'öcsök, de néha asztmatikus légzési zava­rokhoz is vezethetnek. Ez ter­mészetesen az automobilt haj­tők esetében súlyos balesetek­hez vezethet. Legjobb lenne a motorosoknak e 'gyógyszereket lehetőleg nemi használni. A ko­dein és a fenacetin azért is veszélyes 'lehet, mivel eufóriát okoz. Az eufória egy nagyon kellemes érzés, amelynél azon­ban lebecsüljük a veszélyeket s ez a motoros jármüveket haj­­tóknál nem nagyon fizetődik ki. A koffein, amely például a szemes kávéban is- jelen van, izgatja az idegrendszert s kez­detben magasába teljesitmé­­nyekre serkent, hogy azután a szervezet annál nagyobb kimerültségbe essen. Ezért nem javasolható a sok fekete kávé ivása a fái alt motorosoknál ab­ból a célból, hölgy hamarább ér­jen a célba. Nem érdemes a ki­merült szervezetet a kofein által felkorbácsolni! Nagy veszély! jelentenek a motoristák számára az idegcsil­lapitók és az altatóik, mivel na­gyon csökkentik a kellő éber­séget, reakcióíképeiss'óget és ma­gukkal hordják a fokozottabb balesetveszélyt is. Ilyen nyugtatok például a banbdturátumok (PihenobaiTbi­­tal), 'belladouitna készítmények, bróim készítmények (Broanad­­ryl, Natrium bromatuan) lumi­­nalok és a többiek. A menst­ruáció alatt nem ajánlatos a vezetés, mivel a felizgatott ideg rendszer sokszor balesethez vezethet. Az ilyenkor szedett Menzylan és hasonló' szerek el­­tompitlhatják az idegrendszer kellő éberségét és ezért veszé­lyesek. A inigrén^rohámoknál is, a legjobban tesszülk, ha nem ü'lünk a volánhoz még ákkor sem, ha fájdalomcsillapítót vet­tünk he. Az ilyenkor használt Lysenyl sokszor komoly látási zavarokat okoz és rontja az egyensúlyórzetet. 'Ezért haszná­lata alatt ne vezessünk motoros jármüveiket! Némely görcsoldó orvosság­ban atropin van jelen, amely | súlyos, látási zavarokat okoz azzal, hogy meggátolja a szem normális fényre való reakcióit. Ilyen orvosság például a Rado­­belin, spaismoveralgln, spastmo­­cystenal, papaverin-atropin, Contraspan cseppek, Neopepul­­san duplex, Páléról, stb. Ezek használatánál a szem reatkció­­képessége két-három napig is meglehet károsítva és ezért ilyenkor a legjobb nem vezetni! 'Amikor álmosaik vagyunik a legjobb aludni. Ne szedjünk “frissitő’’ szereket az álmosság ellen, mivel az igy felizgatott idegrendszer hajlamossá tesz bennünket a forgalmi szabá­lyok elleni vétségeikre és má­sodlagosan a balesetek elköve­tésére is. E gyógyszerek közül megem­lítem a Centedrint, Psychotoní, Fenmetrazint és a Dexfenmet­­razint. A koffeint mái' említet­tem. Ezek veszélye a magas­­fokó eufóriában rejlik, amikor alábecsüljük a forgalmi veszé­lyeket, gondtalanok és kimon­dottan) felelőtlenek leszünk. így nemcsak a saját épségünket, hanem embertársaink életét is súlyosan veszélyeztetjük majd­nem úgy, mintlha ittasak len­nének. E gyógyszerek haszná­latánál úgyszólván törvénnyé kéne lenni arra, hogy ne le­gyen szabad a kormány mögé ülni! Nagy veszélyt jeleníthetnek e téren az asztma elleni gyógy­szerek, amelyek efedirint tartal­maznak. (Antasthma, Ephed, rin, Yastyl, Solutan, Asithmatol, Fesol, stb.) Az efedrin eufóriát okoz a már említett veszélyek­kel nagyobb adagokban szedve idegességet, rázkódást és féle­lemérzetet vált ki. Mindez nagy balesetveszélyt hozhat magá­val. Tudniuk kell ezt különösen azoknak az asztmásoknak, a­­kik nagy mennyiségben fo­gyasztják e szereket és mégis vezetik jármüveiket! Az újfajta idegQsillapitók nagymértékű használata veszé­lyes lehet a motordstük számá­ra, 'mivel használójuk elaludhat vezetés közben s lelassult reak­cióképessége nem menti meg a jármű utasait a veszélyes ‘köz­lekedési helyzetekben. Ezért a legjobb, ha a Meprobamat, Dia zajpan, Seduxen, Thioridazin, Amitriipthyű'Mn használásánál nyugodni hagyjuk a motoros jármüveinket! Ugyanezt mond* hatjuk1 a gaujacuran, Ohlorpo­­tixen, Ghlorpromazin, Plegoma - zin, Tisercin és a Milezdn hasz­nálóinak. Most egy néhány szót a kö­högés elleni szerekről, amelyek legtöbbje Codeint és lEfedrint tartalmaz. Mindkét komponens eufóriát okolhat és nagyobb adagokban görcsökhöz i'a ve­zethet, ami ibizony nagyon ve­szélyes a motorosok számára. Ezért csupán kivételes esetek­ben használjuk e gyógyszereket és lehetőleg sohasem a vezetés alatt. Hadd soroljak fel leg­alább néhányat e szerek közül (Codein, Kodynal, Diolan, Pleu­­molysin, Jpecarin, Tussilen). A Sanorin egy nagyon hatásos és náthánál használatos orresepp, de ezt sem szabad túlzottan használni, mivel efedrint tartal­maz és szintén eufóriát vált ki. Kábultságot, hódoltságot és ál­mosságot töibb más gyógyszer is okozhat. Említsük meg közülök legalább az úgynevezett anti­­hisitaminuimokat, mint például az Anelergin, Aifadryl, Brotnad­­ry, Medrin, Prothazin, stb., a­­melyeket az úgynevezet túlér­zékenységi allergiás betegségek kezelésénél használják világ­szerte és egyre nagyobb töme­gekben. Nagyon kellemetlen bódultságot válthat ki az ide­tartozó Kinedryl, vagy az ut?.T záisi betegség és a hányás ellen használt Theaűry isi. Az anti­­épilepsiás gyó|g y szerek 'haszná­lata mellett szigorúan tilos mo­toros jármüvet vezetni. Nálunk ilyen gyógyszerek például a Sanepil, Budán. Ez annyit je­lent, hogy az epiiepsiásoknak néni szabad hajtási igazolványt kapniuk, mivel' az esetlegesen fellépő ‘görcseik, valgy a igyógy­­szerek által kiváltott kábultsá gulk, nagy veszélyt jelent a for­galomban résztvevők számára. E felsorolást még nagyon hosszadallmasan lehetne foly­tatni, de ez nem lehet célja a népművelő cikknek. Megelég­szünk azzal, hölgy felkeltsük az olvasók figyelmét e problémai! kára, hogy ne szedjen meggon­­donatlanul különféle orvostságo kát és 'ne üljön azután a volán mögé, ha azzal a saját és má­sok életét és egészségét veszé­lyeztetheti. Ezért minden gyóigy szar használatánál kérje ki or­vosa véleményét és járjon el az orvos utasításai szerint. Ebben az esetiben bizonyára csakis hasznunkra lesz a ,gyógy szer és neon lelhet majd másod­lagosan balesetek, közlekedési szerencsétlenségek okozójává! CUCULISIA v. Nagy Lajos. Gazdag Vitányinak pénzre volt szüksége. Sok pénzre! ... Miska fiát az etilmúlt tavaszon besorozták katonának. Szep­tember van és a jövő hónapban jrnár esedékes' a bernkkolása Krakkóba, Ferenc Jóska vártü­zéreihez. Gazdag. Vitányi két­szer járta meg Amerikát. Két ízben gyűjtögette a dollárokat, s azokon szép belsőséget s ho c­­zá, vagy 10-lánc: jó főidet szer­zett. így Hegyköz első virilistá­ja lett, akiivel .még a. főispán is, amolyan konra-sógorsági ala­pon tárgyalt. “Ha megpukkad Ferenc Jóska ott Becsben, az én fiamból nem leszen katona”, — mondta a Hangyában, ahol asztalra felpócolt sáros csizmá­ban kortyolgatta a királyhegyi rizlinget. Mert gazdag Vitányi a Hegyközben is amerikai ma­radit. Amerikai, ahol nem soroz­zák) a katonának Valót és ariol a sáros csizmát odateszik az ét­ket fogyasztó polgár orra alá, az asztalra. * — Van két felesleges jó, jár— rnosi ökröm. Eladom őket, oszt megkenem a jegyzőtől fel az országkép viselőig az urakat, de megmutatom, hogy Miska honn marad! Tudod, anyjuk, — szólt a kemence padkáján szö­­mitölő feleségéhez — még an­nak a jóságos Atya Ur Istennek sem engedem egyetlen fiúnkat a császár kenyerére. Neki itt­hon a helye, a birtokokon! Fe­renc Jósika meg, elég nagy a birodalma, kérésén máshonnat katonát magának. Küldd cl Gáhrist, a kis szógát, Pelyvás­­ért, a ciuiculistáért és izend meg neki, ho*gy szavam volna vele... Pelyvásnak most rengeteg ideje vagyon. Felhajtja a két ökröt Ujhelybe, a Kisasszony­­napi vásárra. Megfizetem szol­galatját. Pelyvás, aki suszter, most ráér. Szeptember elején Cjsaik a kaputus emberek járnak falun lábbeliben. A paraszti né­pek saját talpúik borit koptat­ják. Keil a csizma, meg a bocs­­kor téiviiz idejére. Hogy Pelyvás szemei előtt tüzeskarikák tán­colnak az éhségtől, az meg az ő baja. Miért nem lett kassai püs­pök? ... Lám, annak minden­kor vau hivatala, ha esik, ha fiú! ... Nem úgy, mint Pelyvás­nak, íTOvembertől-máreiusig, Ez idő alatt foltoz, szögez, csirizei. Kinek zsirozóért, kinek kiscipó­­ért, egy-két szem tojásért, mert a pénz olyan ritka a falun, mint a fehér szerecsen ... Lám, még a gazdag Vitányi­nak is meg keli vállni két cí­meres ökrétől, ha pénzt akar. Igaz, marad még a jászol előtt két pár jártmos ökör és> ugyan­annyi csikófogakat alig hullaj­tott jó futó lova. Az ökröket nem lehet a lovasszekér sarog­­lyájáüoz kötni, mert az ökör az állatvilág filozófusa. Ha nem ez volna, merni is lenne ökör. Minden ökör szószerint veszi az igazságot: “Lassan járj, to­vább érsz!’’ Felhajtja azokat pelyvás, akinek úgy korog a gyomra, mintha a Fekete Pa paj felett. zengenie az ég. Erre a napra félreteszi könyveit, a­­mi'ből a cucuiizmust tanulja, vagy azt sem bánom, ha zsebi­­be hozza, osztán az ökröknek olvas belőle, merthát meg­mondta Vaskalap, a kutásó, hogy csak az ökrök, meg Pely­vás értik, hogy mi a cuculiz­­mus! 'Ügy morfondírozott magában gazdag Vitányi, mikor a kis szógával együtt Pelyvás is be­sérült a pitvar-aj tón. — Hivatott gazda —- az “u­­rani” szót magába nyelte le Pelyvás, mint ahogy minden I igaz cuculista efkáithoziki, ha kiejti ezt a szót, inivelihoigy ükéi i mék elvtársinak titulálják ma­gukat. Még kezét sem adta oda, nyíri tiborné Sándor julia gyerekkel szól, nehogy Dénesi belekössön. Mindnyájan hallgatnak. Biztos, hogy mindegyikben van valami zavaró érzés. De mindegyik arra gondol, amije van: a férfi a percre, ami egészen az öivé, a fele­ség az előbbi beszélgetésre, amjjben biztatást nyert a jövőre s a másik asszony, hogy az asszonyi értéke a merész odaadás. Vilma' halkan Húszon, elmegy. A tavaszi, vértibizsergető langyosságban felemelt fejjel siet a fiaihoz. Duzzadt, felvetett gyerekszája alázatos megadással összecsukódik. íjt í}c Vilma felébredt. Még az ablakok körvonalai sem bonta­koznak ki a sötétben. A gyermekek ihossziu, egyenletes léleg­zése hallatszik. Vilma egészen az ágy szélére húzódik, nehogy kisfiához érjen'. Addig; jó, míg alszanak a gyerekek — gondolja. A sötétségibe bámulni jó, az haladékot, ad, pihenőt. Vilmácska, — olyan hangon véli nevét halani, mint mi­kor anyja kedveskedőn mondta neki .— szegény Vilmácska. Képek szaladnak a szeme előtt, mint a mozivászonén. Mi lehet, súgja ibele a párnájába. Visszanézni nem szabad? A képzeletben a rnuilt takarója a valóság. Vilinia erősiti magát, de a múlt árnyéka lelkére vetitő­­dik. A sötétbe bániul, az ablak irányába. Mintha egyre világo­sabb 'kárpitokat cserélnének róla, világosodik az ablaküveg. A reggel jön, az élet-indító reggel, amihez friss erővel kell annak elindulni, aki a nap nyugtával eredményt akar. Vilma tudatában élesen bontakozik ki helyzete. Felkö­­nycköl az, ágyban, a fiait nézi. Hogy fogom őket felnevelni,? Ma még van enni. Holnap,? Nem tudom'. Két ember találkozásából, szerelméből ennyi ma­radt. Nagyon együttépifceni akarón kellene összetartozniok, ha ezt a két emberpalántát kímélni' akarnák. Near igy van. Az egyiknek a gyermek a cél, a másiknak önmaga kielégítése. Mondhatnám, hogy a társadalom is hibás, — gondolja, — szültem ési kínlódom azért, amire annak szüksége van. Se az apa, se a társadalom nem felelős? Az egyén önmagát meg­szervező ügyessége dönti el helyzetét? A lányt ösztönei, és érzései vezették s most csak anya lehet, akire a következmények hárulnak. Jó, hát megpróbál dolgozni. Ma még, önmagát sem tartja el holnapra fel kell készülnie, hogy a gyerekeit is. — 86 — Megpróbálom — suttogja. Dénes? Talán majd józanodni fog. Hátha megtalálja magában azt a pillért, amire az egész­­ségesedését építheti. Nem várod már őt vissza? Nem szabad, nem akarom, — mondja, — önmagát irá­nyítón. Van egy határ, amit nem lehet átlépni anélkül, hogy szakadékhoz ne érjünk: az emberség. Vilmában az embersége van megbántva, mikor a másik fölrúg korlátot, megtagad ízlést. Férfi? Jó lenne partner. Az asizkézis felesleges annak, akinek jó idegekre van szükséges. De ,ki lehet jó partner? Kifesziti magát a takaró alatt. Igen minden szene jó, könnyű' friss. Harminc évének beérése zúg ereiben. Száján a bőr feszülő. Katijáról visszahall hálóingének ujja, a karcsú, lányos karja rózsaszínű. Kiugrik az ágyból. Két karját előrenyujtva hajlong. — Tojnázol, — hangzik felé. Pistike felült s csillogó szemmel nézi anyját Vilma himbálja magát s Pistike felé fordul, ránevet. Pistike feláll ® az ágy előtt lévő asztalra mászik onnan az ágy­ba ugrik, öcsike is felébredt és egyideig mosolyogva nézi báty­ját, azután ő is utánozni kezdi. Vilma az ágyhoz megy s leeme­li a kisebbik fiát. — ‘Hagyd abba, Pista, mert öcsiké nem szabad még, o kicsi. — Majd ő is nagy lesz, ugy-e, édesanyám, — mondja Pista felsőbibsóges érzzéssel. Gizel mosolyogva hallgatja őket. Megmozdul s szeme messzire néz. A lány Ervint elküldte. Már van más partner sétához, mozihoz. Nem akar semmi mást, csak legyen kivel ide-oda járni. Lelkében előítéletekhez van kötve. Vilma dúdolja a maga csinálta ütemre a gyereknótát: Nyiszi, nyuszi, nyulacskának ugra-bugra lába, Nyiszi, nyuszi, nyulacskának lóg a farkmeája. írül, virul a káposzta odaszalad nyomba, Ham, belekapja, jól megrágja, tele van a gyomra. — Tele van a gyomja, — ismétli Pista. Gizel nevetve hüti a kakaót. — Vilma, épp olyan tudsz lenni, mint ők. — 87 — 6 hogy elfogadja Vitányi gazda jobbját. — Hivatott, hát itt volnék! — Hát azért ihávattaiak — válaszolta Vitányi — mivelhogy holnapután lészen a Kisasszony napi vásár az újhelyi' Hecsként oszt két ökrömet szeretném oda felhajtani. Kellene egy kis pénz ... éni az ágával mennék Rozál­iái. Gondoltam kigyelmednek mostantég sok ideje vagyon hát ráétr ... megfizetném fáradsá­gát. — Oszt mi lenne az a fizet­ség? — kérdezte Pelyvás. — Gondolom nem' egy köcsög le­fejezett aludtej ... mivel, hogy kegyelmetek ezzel szokják ki­fizetni a szegénység munkáját! —- Ne culculstálkodjék itt, ha nem mondja mit kér az újhelyi átért? — mordult Pelyvásxa Vitányi. A cuculista megnyalta a szá­ja szélét, mint aki megérzi a mákos bobályka szagát. — Két penlgőforintot, hely­pénzt és egy meszely borocs­kát, amivel lemosom torkomról az út porát. Vitányi szeme golyója előre Ugrottak gödreiből, mint a kecskebékáé, amikor meglátja a feje felett köröző gólyát. — Miit? ...? — Két pengő­­forintot. Há,t egy nagy frászt nem — sziszegte a pitvarajtó­iban topogó Pelyvásnak. — Kot­­ródj előlem. Lakj jó a cuculiz­­musoddai. Az ökröket felhajtja a Miska gyerek. Pelyvás, fejére csapta mic.­­sapkáját, azt sem mondta, hogy bikk-makk, otthagyta a méreg­től majd szétpufckadó Vitányit. Kisidő múltán, hogy Pelyvás eltávozott, utána ugrasztottá Gábris gyereket. — Hívd viss za az ebadta esi­­rizesét, mondd neki, hogy meg­gondoltam a dolgot ... Mert gazdlag Vitányi nem hiába járta meg kétiaben Ame­rikát, ahol módjában) volt látni rengeteg hunefutságot és ő maga is, felszedett néminemű csalafintaságot. így jött rá, hogy mégis csak oDcgóbban jön ki, ha Pelyvásnak ad két pen­­góforiíitot, vagy ahogyan mos­tantég. nevezik koronát, mint­hogy Miska gyérek az úton azt megduplázza. Három falun) ke­resztül vezet az út. Mind a há­rom faluban vagy három korcs­ma. Két zsidó, egy liangyás. Ha Miska mindegyikbe felhajt egy féldeeit, oszt, ha cimborája ke­rül az úton, még többet ... igy spekulálgatott magában, rni­­kijjJjcn fejebiúbját vakangatva várta, hogy vajon, visszajön az ebadta icuculistája. Pelyvast feleútjáni érte utói Gábris. Megegyeztek Vitányival. Ró­zái mama még előleget is adót. | neki, egy félkoronát abból a kövérliba árából, amit az imént adott el Kholman Samunak, a pataki tyukásznak. 'Szép, csillagos szeptemberi éjszaka volt. Csendesen ballag­tak az ökrök, Pelyvás, után, mivelhogy minden ökör más esze után megy, mert ha nem igy volna, nem volna ökör- a viliágon. Hatalmas, villás szar­vuk lehúzta fejüket, mintha a­­zon gondolkoznának, ha egy­általán1 tud az ökör gondolkoz­ni, hogy miért te teremtett az Isten ökröket?, A “tót lapály” szekeresei zö rögtek el melltettük. Lassan a gyalog igyekvők is beérték Pelyvást és ökreit. Elsőbb­nek Kusnyir, Háromhutából. majd Hobodás, Radványlsól, Treipka, Komióskáró!. Üvege­sek, drótosok, akik az Alföldről igyekeztek hazafelé, a Vihorlá­­ton túli szállásaikra. Valahol az egyik tanyán kutyák acsarkod­­tak. Bereckltől fel a Széphalmi lombokig, vérveresbe kezdett elEzinesedni a kormos éjszaka. Hajnalodott. Pelyvás tartotta szóval port­rugó társaságot. Beszélt cucu­­lizmutról. Eljön nemsokára ai az idő, amikor nem lészen úr és szegény. Mindenki egyfor­mán részesül a javakból. Meg­vagyok nekem az a könyvem, amit Marx elvtárs irt, valami­kor régesrégen. Megírja ebben a könyvében, hogy felettéb i­­gazságtalan dolog az, hogy egy­némely embernek annyi a pén­ze, hogy számát sem tudja, a másiknak meg nem telik egy lyukas bocskorra való. Két iz ben vették el tőlem a csend­őrök, de Goldman, a kispa'ak’ bőrös mindentég adott helyet­tük másat. — Áramán igaz, amit az a SICKROOM EQUIPMENT LOAN SERVICE Maksz, vagy miféle irt, — hüm­­mögött 1 repka, a komlóekai szénégető, csak azt nem tudom, hogyha eljön az az üdő, éru le­szek-e a terebesi giróf, vagy ü leszen szénégetők? Egymás után. hagyták hátuk megett a kilométereket s ami­kor Csörgő felett kezdett “fel­kelni” a Nap, már ott kocogtak a Néma-hegy alatti csárda e­­lőtt, ahol Grünfeid Jankel olyan borovicskát mért, amitől a vit­riolt megivó hajdemákok is fél­­órakjg kapkodták a levegőt. Hecskán nyüzsgött a vásáro sokaság Pelyvás odakötötte ökreit a korláthoz és várt. Vál­la Vitányit, aki csak későbben csörtetett be szekérrel. Hozott Pelyvásnak l'acipecsenyót, ern­­ieg cipót, ökrei számára vevőt, aki nem volt más, mint Belez­­nay úr, a méltóságos, Károlyi gróf füzérradványi intézője. Kis idő múltán, már egész sereg kupec legyeskedett Vitá­nyi jószágai körül. Voltak, akik dicsérték, voltak akik fitymál­ta, amikorra odakerült Feijer­­stein úr, a pataki herceg tiszt­tartója is. Körül gusatálta a két ökört. — Szemrevaló, erős, jószá­goknak látszanak, — szólt elis­merően a korláton faiatozgató Pelyvásnak. — Ezek-e, — pöndöritett e­­gyet bajuszán Beleznay úr és somifabotjával olyat csapott az egyik villás farára, hogy sze­gény állat meggörbült az .ütés­től. —- Miféle, jószág az, ame­lyik egy suhintástól megjrogyik, •— mondta nevetve és készült, hogy a másik ökör- farával is megismertesse somfabotja sú­lyát. De Ur Isten mi történt? A kupechad megbálványosod­­va nézte a jelenetet. Pelyvás úgy ugrott le a vásári kerítés korlátjáról, mint ákibe 'alulról ördögök tiszitották volna ibele ezigonyos villájukat. A keshedt suszter hátulról elkapta az ü­­té're emelt ibotot és akkorát vá­gott vele a meglepetéséből fel nem ocsúdott Beleznay úr la­pockái közzé, hogy az csak el­nyúlt a földön, mint egy fel­­aioiütött zabos zsák. — Miféle ember maga, hogy egy suhintástól elnyúlik a föl­dön, mint egy béka? — gúnyo­lódott a földről feltápászkodó intézővel Pelyvás. Beleznay n - ki akart ugrani Pelyvádnak, de lefogták. — Te! ... Te! ... — piszkos cuculista, megcsúf itattál, de szétveretem csontjaidat a csend őrökkel, — fújt prüszkölve, át­húzódva. S amíg ez történt. Fei­­jerstein, a kegyelmes herceg tiszttartója, megvette Vitányi­tól a jármosokat &' annig. Vitá­nyi a rédiálvikal oda volt átírat­ni, olaszólitotta maga elé Pely­vást és kezeinyújtott neki. C i­­culista ide, cuculista oda, én tő­lem lehetsz kínai császár is, — de megmondom, hogy derék ember vagy. Én. előttem nem beszámítható az, aki az oktalan állatot kínozza. Beleznay ú.tól ! ne félj. A csendőreik kapitánya j jó barátom, nem fognak hábor­­' gatni. Egyébként hallom sanya­­. mi sorsodat. Jöjj el hozzám. ,Há­­lászhamokm uradalmi su zte - j nek. Csizmák és bocskorok mel ltett meg tudod reperálni a sza­­| kadt hámokat is. Lesz kenyered I télen, nyáron egyaránt. Rlbái- I nak, a rusznyálk suszteromnak meghalt az anyja, & hazaiment fatornyos falujába. Rád gp - doltanr . .. nos elvállalod? Ha igen, holnap küldök igát érted. Pelyvásnak könnybe lábadtak' sízemei, ünnmiögött, hápogott. Iszó alig fért ki száján. ARgség | tudta kinyögni, hogy elválla­lóim S Pelyvásnak, a cuculistá­­nak, évek óta csak most sza­ladt ki száján az a szó: “URAIM!” . . . Vállalom; és a dja meg jóságáért az én ISTENEM! Torontó: 1975. december. I “MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15." I cím alatt jelenik meg a közeljövőben Aggteleky Béla szkv. altábornagy 'közel két évtizeden át tartó törté- | nelemkütató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világ­háborúit. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és ■ irá.n.yt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy an­nak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom