Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-14 / 20. szám

HELCZ TIBOR:

Segítsük ai új menekültekei!

A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (behatóan, fogr lallkozott a magyar menekültkérdéssel az utóbibi években. A menekültektől érkezett levelek feldolgozása után arra a megállapitasra jutott, hogy az európai magyarság helyett is Amerika és Kanada magyarsága segíti a menekülteket.

Szövetségiünk az egyetlen otyan eanigrációs szervezet, mely nek tagjait a közös szenvedés láthatatlan köteléke fűzi egységbe. Amikoir a jólét feledtette honfitársainkkal az újonnan jöttek segítésének feladatát, a volt politikai foglyok szervezete vette kezébe a kezdeményezést. Felállítottuk' a Menekültügyi Bizottságunkat és élére egy új menekültet, Stirling György száműzött újságírót választottnak.

Stirling György elsőkézből nyert tapasztalatait tárta elénk.

A nehézséget elsősorban a menekültek indokolatlanul (hosszú várakozási idejében látta és a lágerélet lelki és testi kihatásait ismertette. Szükségképp n Szövetségünk az amerikai kong resszusi képviselőkhöz és szenátorokhoz fordult a magyar menekült kérdésben és a törvényhozók segítségét kérte a helyzet javítására. -Ezen akció keretében James Buckley New York államibeli szenátor Szövetségiünk eredményeképen David M. Abshire helyettes külügyi államtitkár intézkedett, hogy a menekülteknek a regisztrálástól a 'bevándorlásig való várakozási idejét az egyes esetekben előforduló hat hónapról két hónapra csökkentsék. Hasonlóképen járt el James iM. Hanley kongresszusi képviselő is. lSzö;vetségünk felkérésére John II.

Terry kongresszusi képviselő felolvasta és a Kongreszul Naplóiban1 kányomatta a volt politikai foglyok drámai levelét az amerikai államelnökhöz, melyben az Egyesült Államokba jelentkező magyar menekültek | bevándorlási ügyvitelének so-1 ronkívüli intézését kérték. Az i akciónk sikerrel járt. Menekültjeink tömege kapott engedélyt j fitársunkmak. az Amerikába való hevándor lásra.

intéztünk a sajtóban, melynek eredményeképen sok adomány érkezett részükre, és sponzort is találtunk Floridában, aki befogadta ezt a népes családot.

Mig Amerikában a Magyarok Katolikus Lá!ga és Szövetségünk maradt az egyedüli mozgatóerő a menekültek segítése terén, addig Kanada magyarsága szélesebb területeken indította meg Menekültügyi Bizottságát, a Szabadságharcos Szövetség és a Kanadái Magyarok iSzövetsége irányításával. Szabadjon említenem a legutóbbi példát, amely a nagysikerű karácsonyi segélygylüjtés kiváló eredményéről szól. Avagy Robert András kanadai bevándorlási miniszter nyilatkozata is nagyjelentőségű, melylbeni megígéri, hogy az európai menekülttáborokban sínylődő mintegy 2,000 magyar menekültnek megadja a bevándorlási engedélyt Kanadába. Azonban ahhoz, hogy ez az ígéret valóra váljék, a kanadai szervezetek közreműködése szükséges.

Nem szokásunk indokolatlan kritikát gyakorolni és a felelősséget másokra hárítani, de miután beszámoltunk a mi munkánkról, szabadjon megkérdeznünk, hogy az európaiaki miért nem tesznek többet menekültjeink ügyében? Miért van az, hogy mindenki az amerikai kon tinensen élőktől vár mindent? Hónapok óta kapunk leveleket, melyekben azt írják európai menekültjeink, hogy illetékes eanigrációs vezetők még csak választ sem imák levelükre.

Többek közt Dr. Csermely Gyula irta Párizsból, hogy fel éve munka nélkül van, Németországba, vagy Belgiumba szeretne vándorolni ki, de az ottani magyarok azt Írják, bogy nem tudnak állást biztosítani neki. Még csak pénz-segélyt sem küldtek neki. Erre a Magyar Szabadságharcos Szövetség Syracuse-i szervezete felkérésünkre küldött gyorssegélyt, továbbá áz Emigrájciós Vándorzászló Nagybizottság, is küldött pénzt a íászoruló bon-Szövetségünk Vándorzászlót alapított, melyet Mindszenty József 'bíboros hercegprímás úr szentelt fel azzal az üzenettel, hogy ébresztője és figyelmeztetője legyen minden otthoról elszakadt magyarnak: cselekvéssel mutassa meg népéhez és hitéhez való hűségét! Azóta elveszítettük főpásztorunkat, de örökségbe maradt a zászló, amely városról városra jár és kéri a magyar összetartást.

A Vándorzászlót városonként köszöntő zászlóanyák adományaival ugyancsak a menekülteket segítjük. Korábban beszámoltunk arról, hogy a Latina-i táborban lévő minden magyar menekültnek küldtünk gyorssegélyt — névreszóló csekken, melyhez a pénzt a Vándorzászló Nagybizottság gyűjtötte öszsze, Bocskay József és a bizottság többi tagjainak eredményes munkája révén. Ez a Vándorzászló 'most Kanadában f oly l atja világ körüli útját és állomásairól majd esetenként beszámolunk az olvasónak.

Szeretnénk, ha a magyar szabadságharc 20. évfordulójára egyetlen menekült sem maradna európai menekülttáborban. Ezért kérjük az összmagyarságot, hogy ne feledkezzen meg a menekültekről. Hiszen mi valamennyien voltunk menekültek és nekünk :s jól esett a segítség! Adja Isten, hogy egységes munkánk sikerrel járjon!

(zinkt János öngyilkos lett Magyarországon...

Cziinke János a montreali magyarok közkedvelt muzsikusa volt. Zenekarával a Hungária Social Okibban játszott. Szépen muzsikált, szépen keresett. Keresetéből mindenre tellett neki. -Szép rulháfera, szép lakásra, autóra, és a végén még. egy kisebb farmot is meg vett nyaralás céljára.

Úgy történt, hogy Czinkéné, belebolondult a kommunizmusba és véglegesen Magyarországra költözött. Itt hagyta a férjét Montrealiban egyedül. A levelezés azonban nem szakadt meg Czinkéné, és Czinke jános között. Továbbra is süiün írogattak egymásnak. Különösen a hűtlen feleség, volt mindig a levélíró kezdeményező. Minden levélben azt irta: “Gyere haza János, jobb itthon a kommunizmusban, mint ott Montrealban a kapitalizmusban. Gyere haza! Itthon azt csinálsz, amit akarsz. Muzsikálhatsz isi ... A- lakithatsz zenekart újból ...”

Három' évig levelezhettek egy 1 mással és egyszer aztán Czinke ,• János is elveszítette a fejét. Be- j dőlt a felesége csábításának! El adta a farmját, kocsiját, lemondott a kanadai állampolgársága ról és felesége után haza költözött Magyarországra.

Teltek-multak a napok, hetek, az évek Magyarországon és egy napon Czinke János rájött arra, hogy semmi sem igaz abból, amit a felesége írogatott neki.

! Annit a felesége irt, az mind tiszta hazugság volt. Rájött, hogy hazatérésével nagyon becsapta önmagát. Minden napja egyre búsabb és koouorabb lett Rájött arra is, hogy őneki semmi keresni valója nincsen (Magyarországon. Amit szeret, ami, a legkedvesebb neki, azt Ő nem

csinálhatja. A Fáraók országából, Magyarországra települt cigányok ezer éve tradicionálisan kezükben tartják a muzsiká- I lást. Miniden cigány muzsikálni | akar Magyarországot1. Más I munkát végezni, dolgozni a gyárban,' vagy a mezőgazdaság- J ban egy sem akar. Az otthon élőknek sem jut hely mindenkinek muzsikálásra. Azon felül i eddig négyszáz cigányzenekar muzsikál külföldön, akik neki az uralkodó rendszer megengedi azt, hogy ki-be járjanak az or[ szágból, mert külföldi kerese- I tűkkel valutát küldenek haza ; a kommunizmus hazájába.

, Czinke Jánosnak a hazatéréséből nem maradt más hátra csak az, hogy 55 éves fejjel elölről kezdjen mindent. Ha van ereje hozzá, akikor mehet dolgozni a gyárba, a bányába, az, épitkezéshez, a tenmelőszö- i vetkezeteklbe, vagy lehet utcaWinnipeg, Man. 1976. május 14.

3

Ái európai népcsoportok Federális Uniójának ülése Koppenhágában

Mivel a menekültek gyorsabban és nagyobb létszámban érkeztek ide, a következő probléma volt állás és lakásszerzés számukra. Menekültügyi Bízott ságunk ezzel a feladattal nehezebben birkózott meg. Ezért tartottuk szükségesnek az “Egy vörös — egy menekült” mozgalom megindítását és a sajtóban való meghirdetését. A mozgalom minden magyarlakta terület bekapcsolását célozta a menekültek munkájába! Washington, Baltimore, Chicago, Syracuse, New York és még több város magyar egyletei magukévá tették felhivásunkat és seCsermely bajtárs írja (hozzánk intézett levelében: szerintem minden országban, főleg Európában kellene Menekültügyi Bizottságnak lennie. De egyetlen ilyenről sem hallottam. Miért nincsen Franciaországi Magyiar Menekültek Bizottsága, vagy Belgiumi Magyar Menekült Segéiyegyesület. Miért csak Kanada és Amerika magyarsága érdeklődik a menekültek iránt?

Mi, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagjai is jogosan kérdezhetnénk, hogy miért van ez? De kérdés helyett jópéldával járunk elől, és reméljük, hogy felelősségérzetük felébred azoknak, akik a jólétiben elfe-A BIBLIÁBÓL

A szeretetben nincsen, félelem; sőt a teljes szeretet kiűz! a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem' lett teljessé a szeretetben. Mi szeressük Öt mert Ő előbb Szeretett minket! Ha azt

mondja valaki, hogy: Szeretem az Istént és gyűlöli a maga atyafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?

Ján. 1. lev. 4:18-20.

HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MCNDJA EL MÁSNAK. . . HA PAN ^a VAN, — ÍRJON NEKÜNK!

elhagyni merte. Az a magyar, aki véglegesen hazatér, az rabszolgát csinál saját magából és soha többet nem kap engedélyt az ország elhagyására. Jobb öregkorban Kanadában ibetegsegélyzőn, vagy nyugdíjon élni, mert aki ily módon él itt, az semimi hiányt, nélkülözést nem szenved. Isten áldd meg szegény imagyarnépünket, tisztán látó, józan ésszel.

(Folytatás!)

Zathüreczky ezután röviden ismertette az erdélyi iskolaügyet ési a szellemi viszonyokat, majd rátért a nemzeti ku;túrjavak 'beszolgáltatásáról szó ló, múlt évi törvény ismertetésére.

“Miután, a törvény szerint, a javakat ihatván napon belül ke l bejelenteni és beszolgáltatásuk már meg,kezdődött, a megőrzésükre tervezett intézmények felállítása azonban évekbe telhet, a törvény célja nem más, mint az erdélyi magyarok és szászok sokszázados kultúrája és történelme dokumentumaii

j nafc és értékeinek megsemmisi* tése, ami a szászoknál is mélységes megdöbbenést és elkeseredést váltott ki, kiknek kultúráját ml, magyarok, a nagy német kultúra aranyágacskájának szoktuk, nevezni.”

“Rettenetes világban élünk, szédületes a technikai és tech nológiai haladás, amj talán végső romlásba viszi az emberiséget, de szellemileg elmaradtunk. A nagy francia forradalom jelszavaiból nem maradt semmi. Az egyenlőségből homogenitás lett, amit Ceausercu úr egyik beszédében nyíltan vonatkoztatott a nemzetiségekre is. Szabadságiról, hogy beszéljünk, mifcoir az emberiség kétharmada rabszolgaságban él és testvériség, a mi szűk körünkön kívül legfeljebb a szocialista népek között létezik, mely szusa véget ért.

a posenii, a miagyar szabadságharcot és a Prágai Tavaszt. — Tudom, nehéz a kérés, de mégis megteszem, hogy az elnökség és maga az Unió, mint a múltban, a jövőben is tartsa napirenden ama másik világban élő kisebbségi testvéreinek sorsát, s ha konkrét segítség talán nem is lehetséges, legalább maradjon meg a tudatuk, hogy a nyugaton szabadságban élő kisebbségi sorstársaik nem írták le őket, s nem feledkeztek meg rólunk.”

A delegátusok egy része felállva tapsolta meg a beszédet és számosán üdvözölték az előadót. Oskar Böse, a Szudétanéniet Tanács delegátusa, hozzászólásában meleg hangon köszönte meg az előadónak, hogy az erdélyi német kisebbségről is megemlékezett.

Jörgensen elnök záróbeszédében kijelentette hogy a referátum nagy mértékben megerősítette abban a meggyőződéséiben, hogy az 'Unió legelső feladata a jövőben a kelet-európai, szabadságuktól megfosztott kisebbségek megsegítése keli legyen. A történelmi tudat elrablásai egyenlő azzal hogy a nemzetiség elveszti identitását. Az Uniónak ez ellen minden ren deikezésre álló eszközzel (küzdenie kel.

Néhány napirendi felszólalás után, az Európai Népcsoportok Federalista Uniójának kong,rész

Tudósító. | nek orvén legázolták a berlini,

— Z. Gy. —

Hagy vita Manitobában a házbérkonlroilról

Magyarországi magyar ÜGYVÉD

DR. RÁCSMANY BÉLA

a buda e;ti ügyvédi Kamar- v It tagja. Manitobái gyakor ó ügyvéd, közjegyző, új elme:

203-50'- M in St, Winnipsg, Man. R3C 1A7 -■ Telefon: 947-1513.

(Canadian Scene) — Manitobában ritka heves vita alakult ki a tervezett bérkontroll törvény helyessége, vagy helytelensége tekintetében. A törvény 10 százalékban állapítja meg a béremelés maximumát 1975. julius 1-re visszamenő hatállyal. Aki ennél nagyobb béremelést szedett be, a különbséget vissza kell fizetnie.

E rendelkezés ellen különösen a kis háztulajdonosok zúdultak fel, akik egész életükben megtakarított pénzüket fektették ingatlanba és most csőd fenyegeti' őket. Nagyon felment a 'közszolgáltatások, különösen a gáz és víz; ára és az adók is sokkal többel emelkedtek, mint 10 százalék. A gáz és viz éppen 20 százalékkal drágább,, de bizkorukban kiegészíti majd a nyugdijukat, tehát kényelmesebben élhetnek. Különösen a kelet-európai országokból származó bevándorlók, valamint az olaszok és németek között voltak sokan, akik nemcsak takarékos, hanem egyben hozzáértők is voltak. Ez a világ, ha mii]den így halad tojváWb, a ^végiét járja, mert a lakóval nem sokra megy az egy-házas házigazda. Az adók szüntelenül emelkednek, a közszolgáltatások szinte féléven-kint drágulnak, ugyanakkor most a törvény a(Folytatás a 7. oldalon)

Believe it.

Cancer can be beaten.

For further Information, contact your local Cancer Unit. CANADPN CANCER SOCIETY A,

gitették a menekülteket elhelyezésükben. De ez a mozgalom csak ideig-óráiig oldottá meg a, menekültek otthonhoz- | jutási kérdését. A főprolbléma j volt a menekültek elosztásának j kérdése, melyben csak kis mér- i tékfben tudtunk segíteni az A- m éri ka i Magyar Katolikus Li- ; gánaik, a menekültek ügyét leg- í odaadóbban támogató szervek, i

Menekültügyi Bizottságunk ' mindent megtett, szerény lehető j ségeihez képest, hogy kont.ntnsek felett átnyúlva megfogja a menekültek kezét és otthonba vezesse, állást szerezzen nekik és a megindulásukhoz gyorssegélyt biztosítson. 'Bizottságunk levokenységét az alábbiakban foglalhatnánk össze röviden:

1. ) Felvettük a kapcsolatot az ausztriai traiskiidheni, a nyugatnémetországi zirndorfi és az olaszországi farfai, latinai és capuai menekülttáborokkal, iiieuve az azokban működő magyar szervekkel.

2. ) Az ezekről a helyekről címünkre érkezett érdeklődő levelekre válaszolva részlete en tájékoztattuk a menekülteket az amerikai 'bevándorlás lehetőségeiről és az újmenekültik regíiontosabb teendőiről ideérkezésükkor.

3. ) Körlevélben kértük szövetségünk amerikai és kanada. szervezeteit adakozásra egy Menekült Segélyalaphoz.

4. ) A 14 gyerekével Transkirchenbe érkezett Kováqsné elhelyezése érdekében felírnád

lejtik, hogy amikor ők 1956-ban kijöttek nyugatra, minden ország nyitva állt előttük és élvezték az egész világ, segítőkészségét. Azóta a lelkesedés csökkent és az “enyhülés” szellője fújdogál, menekültjeink pedig ruházat, ennivaló és gyógyszeihiányhan élik hosszú napjaikat a táborokban és jövőjük bizonytalan a mi segítségünk nélkül.

RÍBR IDfiRGIT

• •• I

Az 1956-os szabadságharc leg- j megrázóbb leírása. Szép, finom j szerelmi történettel. Rendelje ! meg bármelyik magyar köny - j kereskedésben, vagy újság: rj- I sitónái, vagy közvetlen a KM J i Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winn peg Man

GY EREKKEL

drágább. Miért nem süti ReM? Emlékszel, én mindig az néztem, nogy olc-:ó!diJan jöjjek ki.

Az asszonynak a kioziois vacsoráik jutnak esziébe s indmatoidsá válik. Letojtottsaga aim szavakba szakad az indulata.

— Nem való ez igy, Dénes.

— Jogiam van úgy cselekedni, ahogy jól esik.

— Ott vagy, ahová az érzékeid kötnek. Még jó lesz, ha egyszer idejében jövök hozzád. Hogy a halálodnál ott legyek. A szerőténél keik azt várni, nem a fiaid mellett?

— Ámeüiett vagyok, aki mellett jól elsőik.

— Nüniqs lommá, nincs ízlés?

— Nekem nincs.

— Oselékaolhetsz, ahogy jól esik, ha avval rombolsz, anélkül, hogy uljat épülténél?

— Magamban építek.

— Nem látom. Mert az egészséged rovására is megy.

— A halálom előtt i|s jói akarom érezni magam.

— Dénes, vliigyáziz! Emlékezz, mihd&g a holnapoik hairamgozója voltam. Moat is a holnapra figyelmeztetlek. Kíméld inasad, hogy meghosis'zak'itsd az életed'.

— Te mondod, aki cpMitiszita vagy?

— A spikitiizmíus nem ok arra, hogy lerázzuk ma.uukr,A a cselékedtetlníez szükséges vágyat. Ha .úgy, mint gondoiikotó. tv-ekkedm kivá/nó ember vagy céltudatos, vagy úgy mint spi ritaszta, aki hiszzi, hogy magával hozott egy elválaltságot, minüenlkép cselekedni keil. Althoz pedig az egészség esősorban fontos.

Az asszony szemei csülogmalk, inig a férfit kötelességeire figyelmezteti. Vilma nem érzi most kettőjük kapcsolatának milyenségét, most az ‘ az asszony, aki harisnyáiban, lá’oujljhegyen járt a szobában, miikor férje eliső rajzait készítette. A férfit az asszony kénlelése ímefeenyhiti. Most nem a keigyetlenlkedő, brutális férfi, hanem a megenyhült eprILer. Talán a hiúságán keresztül ér hozzá az asszony szava, miikor azért i imámlkodilk néki, hogy beváltsa az asszony által elképzelt munkásságát. A férfi fekel, kezét syujtja:

■— Vilma, add ide a kezed.

Az asszony odanyujtja a kezét, a férfi megszorítja, aztán elengedi.

— 84 —

NyíRi TiBORNÉ SÁNDOR JULIA

Vilma igyekszik arcára nyugalmat parancsolni. György őszinte kedve »seggel fordul a gyermekekhez és azok ránevetnek.

. Nem a férfi oíkosaza problémáimat, — gondolja Várna, — az adódik majd partnerem, aki megértő, talán segítő, öt visszavárni dől esiég, Ezidőszeriait minden erőmre és időmre sz ükségem van, nem pazarolhatom őrá.

Gyögylbemi vatűiml bátortalanság van s megsértett büszkeség. A gyerekekkel foglalkozik s köziben arra figyel, Vima. milyen aiccaé szól hozzá.

Vilma nem azért figyeli az emberi- arcokat, hogy ne lássa, György érzéseket leplez. — Büszlke, — állapítja meg.

Gizel bemegy a szobába. Most Vilma szembefordult a férfivel.

— György, nem mondhatom meg az okát, de kérlek, ne jöjj hozzánk addig, amíg nem hívlak,

György arca fegyelmezett, semmit sem árul el, miig Vilma esszét Lassan, kicsit vontatottan feleli!:

— Észrevettem már legutóbb is, nem olyan vagy, amilyen szoktál lenni. Vilmácsika, nekem nincs, jogom zavarni téged, ha nem alkarod.

Vilma kicsit ideges. Nem veszi észre, a férfi finom és mély szavait.

Az emberek egymáshoz való kapcsolatában, aki a változást okozza, "az az erősebb.

HLL -atriiafk. Ebiben a közösséget romboló cserrdhent mindegyik a maga életére gór.doh A férfi megbántott, az asszony fölényes. A cdindlbe a gyermekek friss hangocskái töímek.

A férfi neun rohan el. A gyerekek fejtét simogatja. Gizel vékony hangiján kiszól:

— Sietek, dolgom van, — feleli s hangja kicsit rekedtes.

Bemegy, Gizelnek köszönni. Vilma az, oszlophoz, támaszkodva áll, lehunyja szemeit: piros lángcsóva káprázilt szemhéjjal mögött. György visszajön, megáll előtte. Vilma kinyitja, szemeit. Eangjáfoan nincs semmi rezdülés, mikor kezét nyújtja azt monda: -— Isten veled.

A férfi me, L or dull, Vilma a lépcaőházig követi tekiiutetévcl s niul.ua .' au olyannak érzi a szivét, miint miikor az elromlott ze. i, 0 a w ketyeg, d'e nótáit nem zeng.

* 4«

— 81 —

tosra vehető, hogy — a következő négy esztendőben ismét 35-40 százalékkal megy fel az ára.

A kérdéssel foglalkozó vizsgáló bizottság előtt egyenesen sírásra fakadt John Slóbodian, mikor arról' beszél, hogy 7,000 dolláros kölcsönt vett fel kis ! háza második emeletének a ’ rendíbehozására, de művei minden úgy megdrágult biztosan csődbe megy, ha nem ,engedik meg neki, hogy megfelelő mértékben emelje a lakbért.

Köztudott, hogy bevándorlók egyik kedvenc vállalkozása volt öreg (házak fendlbahozása és nyereséggel való eladása. Tudták, hogy — ha többlakásos házat vásárolnak maguknak — a lakibérből befolyó összeg öreg

F. S. MANOR