Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-09 / 15. szám

“Magyar örökségünk” .cím­mel Was Albert, az Ameriká­ban élő, erdélyi származású iró és könykiiadó gyűjtötte össze az amerikai magyarság jeles alakjainak, krónikáját. A szerző csak. Ízelítőt akar adni abból a sok: szinti magyar világból, a­­mi£ az odatelepült honfitár­saink az új hazában képvisel­nek. Az előszóban, de azután is mindig kihangsúlyozza a kis mü tájékoztató, jellegét, melyet egy tudományos munkának kell követnie. Nagyon helyesen történel­münket ismerteti először, u­­gyancsak krónikás rövidséggel. Néhány dolgot kiemelek ab­ból: Óvatosan bár, de rámutat a magyar eredetkérdés ősiségére, a szumér-magyar kapcsolatok­ra. Elitéli az erőszakos hittéri­­tés formáját, mert — szerinte is — őseink egyistenhivők vol­tok, de ők fanatikus buzgal­mukban nagy múltunk emlé­keit pogányniak bélyegezve, — majd nem teljesen megsemmisí­tették. Kimondja, hogy , a nemzetiet­len kereszténység eizereszten­­dős történelmünk folyamán a Trianonban torkollott. Örvendetes, hogy nem hall­gatja el fáradhatatlan kutató­ink eredményeit és vallja, hogy eljö az idő, amikor fény derül őseink homályba merült múlt­jára. Kiegészíthetem azzal, hogy otthon is “mozog a föld” és a Magyar Hírek egyik számában olyan régi rovásírásokról adnak hirt, melytől máris következ­tetéseket vonnak le. Egy nagy lépés és rádöbbennek ők is a még, tagadott igazságokra, hogy tudniillik meghamisítot­ták történelmünket ... Régen megírtam azt már, hogy át kell értékelnünk a magyar történel­met, mert dicső feleink nem a­­zonosithatók azokkal a barbár törzsekkel, akiket elénk állíta­nak. Miután történelmünket ily módon ismertette, négy térkép­falvakkal, többek között. (Most már eredményeiket is bemutat­ja. Sok derekasan helytálló és jó hírnevet szerzett honfitár­saink közül többem elismert személyiségekké váltak, mint Bartók, Teller Ede, Kálmán Im­re, iSvéd Sándor, Darvas Lili, Szeleczky Zita, Dohnányí Ernő, és a többi. (A szerző tollából idézem ezt a néhány sort, melyet a “Bio­graphical Directory of Ameri­can Hungarians” című, 1971- ben kiadott munkásból közöl: “.. . mely adatok szerint 1971 ben 1286 magyar orvos, 62 fog­orvos, 31 elmegyógyász, 798 e­­gyetemi tanár, 134 kiváló zene­művész, 37 zeneszerző, 34 kar­mester, 47 színész és 54 lapszer kesztő működött az Egyesült Államok területén. Ugyanak­kor 8(8 magyar, vagy magyar származású írónak jelent meg munkája angol nyelven, mig I 23 iró és költő kimondottan ] ÚJABB VITA AZ ALKOTMÁNYRÓL MARCUS VAN STEEN (Canadian Scene) — A kö­vetkező hónapokban ismét u­­nox-untalan hallunk majd a British North America Act-ról, írott alkotmányunkról. Leg­utóbb Trudeau miniszterelnök kijelentései terelték rá a köz­figyelmet. Azt mondotta ugyan­is, hogy a kormány — a tarto­mányok hozzájárulása nélkül is — el tudna járni az alkotmány “hazahozatala” ügyében. Bou­­rassa, Quebec miniszterelnöke azonnal kijelentette: nagy fel­háborodás járna egy ilyen kor­mány elhatározás nyomában. Lássuk egy kissé közelebbről ezt a kérdést. Az 1867-es iBNA Act révén lett Kanada függet­len országgá. Körülírta a köz­ponti kormány és meghatároz­ta a tartományi kormányok jo­gait és kötelességeit. Abban az időben még csak négy tarto­mány volt: Quebec, Ontario, New Brunswick és Nova Scotia, lyet mindegyik tartomány elfo­gadhatónak tartott, csak Que­bec vétózta meg. Quebec, egyébként mindig tartózkodással tekintett a ha­zahozatali kísérleteikre, tehát Bourassa magatartása nem volt egyáltalában meglepő. Szinte természetes volt, hogy ellenez­te. Trudeau javaslatát, hogy — még 1978 előtt -— haza kell hozni Londonból alkotmányun­kat. Természetes volt az, amit Bourassa mondott, hogy: törté­nelmi méretű összetűzésnél ke­­rülhe sor Ottawa és Qubec kö­zött, ha Trudeau Quebec hoz­zájárulása nélkül akcióba lép. A vita persze nemcsak, sőt elsősorban nem azon van, hogy hazahozzuk-e az alkotmányt, vagy sem, hanem inkább azon, hogy miképpen történjék a mó­dosítása. Jelenleg ugyanis nem lehet módosítani valamennyi tartomány hozzájárulása nélkül. A québeciek azt sizieretnék elke­­kerülni, hogy — a hazahozatal után — feladja esetleg Ottawa a módosítással kapcsolatos, ed­digi követelményt. Tehát azt, hogy a módosításhoz a tar­tományok egyhangú hozzájáru­lása kell. Bourassa azt mondot­ta: kormánya a maga részéről mindent elkövet, hogy jogaiban semmi hátrány ne érje. Egyes politikai megfigyelők szerint Trudeau csak azért be­szélt a kérdésről oly keményen, hogy realizálhassa a tartomá­­gyokkal annak, a fontosságát, hogy meg kellene már. végre egyezni abban a tekintetben: hogyan kell módosítani alkot­mányunkat. Winnipeg, Man. 1976. ápr. 9. 5 A calgaryi H.HJ.K. irányt mulat csak magyar nyelven szolgálta nemzetét Amerikában is.” Munkájukban természetes en azok a Magya.r Intézmények segítették őket, mellyel zárja kis müvét a szerző. Itt is csak egy-kettőt emelhe­tek ki. A régiek száma 1920- ban (2092 volt, melyek közül a legnagyobbak, az Amerikai Ma­gyar Református .Szövetség és az Amerikai Magyar Katolikus Szövetség, a Szt. György Görög- Katolikus Szövetség! és a Wil­liam Penn ma is működik. 190 református, 21 katolikus és 6 görög-katolikus egyházközség­­volt, illetve részben ma is van. Így például a híres Bethlen Otthon Árvaház és Aggmenház magyar iskolát is tart fenn. — Egyetemi szinten pedig a Hun­garian Studios Foundation és a Hungarian Library áll segítsé­günkre. Ha ezeknek az intézmények­nek jelenleg lényegesen keve­sebb is a számuk, újabbak is alakultak. Újságok közül a legnagyob­bak: a Katolikus Magyarok Va­sárnapja és a, newyorki Magyar Élet, hetenkint jelenik meg. bár az Act továbbiak csatlako­zását eleve lehetővé tette. E- gyétlen egy fontos tényező hiányzik csak a BNA Act-bél. Az, hogy miképpen lehet módo­sítása jogát a kanadaiak kezé­be adni. Tulajdonképpen kanadai do­kumentum, bár az angol parla­ment szerezte, ami magától ér­tetődő is volt, hiszen abban az időben tartományaink angol gyarmatnak számítottak. Ezek a tartományok nem lázadtak fel az uralkodó ellen, mint az amerikaiak, hanem az uralko­dóval egyetértésben dolgozták ki az együttműködés módsze­reit. Ritkán volt példa hasonló békés megegyezésre a törté­­nemben. Nem is csoda, hogy el­feledkeztek a módosítás ügyé­ben intézkedni. A konföderációs atyák előtt nem áll semmiféle példa, 1867-0011 még1 nem gon­dolhatták, hogy 1931-ben sor i kerül a Status of Westminster­re, amely már teljes autonó­miát ad Kanadának, megszün­teti az angol hatalommal szem­beni alárendeltségét. A BNA Act tehát ma is Lqu­­donban van “otthon”, csak az angol parlament módosíthatja. Ez persze nem valami nagy hátrány. Előfordult isokszor az elmúlt 25 esztendőben, hogy Kanada módosítást kért és ka­pott minden nehézség nélkül, még az Ottawában készített szöveget sem változtatták meg. Sok kanadait mégis bántja, hogy módosításért Londonhoz kell fordulni. A változtatásra 1971 júniusá­ban történt az utolsó kísérlet., mikor Trudeau miniszterelnök Victoriában találkozott a tar­tományi miniszterelnökökkel. Szöveigeztek akkor egy olyan “hazahozatali” formulát, ame-LE FIGARO (Párizs legna­gyobb reggeli napilapja) igy számol be Szolzsenyicin “Gu­­lág”-jának harmadik kötetéről, mely most jelent meg francia nyelven: “Szolzsenyicin ismét csak a a halottakról beszél, az orosz forradalom Molochjának meg­számlálhatatlan áldozatáról, a lenini forradalom, az ukraj­nai éhínség, a guiágok, a nagy tisztogatások, egész népcsopor­tok elhurcolásának összes 66 millió áldozatáról. Köztudomású, hogy Szolzse­­nyicin nem tesz különbségiét az első forradalmi évek, vagyis a lenini idők és a későbbi sztáli­ni korszak között a menteget­­hetőség szempontjából, számá­ra az egész “forradalom” egy­séget, kerek egészet alkot. 60 év alatt 66 millió gyilkosság van a mérleg serpenyőjében, a vörös Nap nem kevésbé vér­szomjas, mint az ókori aztékok Napja volt. A forradalom vörös napja ugyanis minden naDkelet­­re. 3-ezer véráldozatot követelt meg átlagban, az elmúlt hat­van év alatt ... tabb védelmezője, mint Aiék­­szandra Issizajevics Szolzsenyi­cin, kinek jogosultsága két for­­rából származik, amit senki, még ostoba és vak ellenfelei sem vitathatnak el tőle: zsenia­litása és átélt szenvedései. A “Le Point” c. nagynevű párizsi hetilap igy nyilvánít vé­leményt: A “Gulag” minden va­lószínűség szerint a XX. század legnagyobb1 müve. .Szellemi sú­lya, lelki hatalmassága követ­keztében agyonzúzza mindazo­kat a sajtótermékeket, melyek a háború óta jelentek meg. A mü gyászdal, e.gy elhibázott forradalom sirtáblája, melyből azonban élet és reménység su­gárzik. ÁRGUS—Párizs. Portugál humor A Hamburger Abendblatt — A portugál naoista párt birósá­vázlatban rögzíti bennünk hely és időbelileg a lételepedésünk által birtokba vett haza hatá­rait. Ebben felvázolja a minden kori szomszédos népek elhelyez kedését is úgy, ahogy körülvet­tek bennünket. “Kultúránk” fejezetben pozi­tívan foglal állást a magyar szellemiség megnyilvánulásá­val. Kimutatja, hogy az euró­pai kereszténység hogyan la­­tinositott el bennünket, s év­századok múltak, el, amig saját hazánkban feltaláltuk magun­kat és viharos történelmünk ellenére is kedvezően fejlődtünk az élet minden területén. Többek között ilyen adato­kat közöl: Az érdekszövetségek közül talán legöregebb az Amerikai Magyar Szövetség, Washington székhellyel. Az Árpád Akadémia és a Ma­gyar Társaság akadémiai vona­lon fogja össze a szabadvilág­ban élő, vezetésre alkalmas szellemi embereket. íme, néhány mondatban a 32 oldalas kis könyv mondaniva­lója. Az írót idézem: “Célunk az volt csupán, hogy megmutassuk az olvasónak: van magyar örökségünk, mely­re büszkék lehetünk! És létszámunkhoz viszonyítva tel­jesítményünk aránya túltesz minden más nemzet fiain!” Tamási Áron, a nagy székely iró pedig azt mondotta, hogy “aki embernek hitvány, az ma­gyarnak se jó!” így érthetjük meg az ameri­kai magyarság kimagasló ered­ményeit. Bár mindenütt, ahol csopor­tokban élnek magyarok, akad-A Guiag-szigetcsoportot ed­dig 29 nyelvre fordították le: megjelent oroszul, angolul, né­metül, franciául, japánul, ola­szul, spanyolul, portugálul, hol­landul, dánul, svédül, norvégül, finnül, görögül, törökül, arabul, hindiül, urdu nyelven, biengál nyelven, izlandiul, szlovénül, lettül, magyarul, csehül, szlová kul, románul, lengyelül, kínaiul és, 'héberül. A “Le, rnonde” c. párisi nagy esti lap igy méltatja a Gulág 3. kötetét: A “Gulág-szigetcso­port” jelentősége túllép Orosz­ország határain. A fegyvertelen embernek a zsarnok, hazug föl­di hatalommal vívott küzdelmé­ben soha, sehol sem akadt ed­dig hatalmasabb és feljogcsul­gi határozattal megváltoztatta jelvényét, mivel régi jelvénye hajszálra hasonlított Alvaro Cunhal konkurrens-kommunis­­ta vezér pártcimerére. Az új. jelvény holtbiztos, hogy nem hasonlít a moszkvai kom­munisták elképzeléseihez, mivel annak közepén, ott áll Brezs­­nyev pártvezér és a portugál Cunhal karikatúra-képe, tátott szájjal és vámpirfogakkal. A két ember nyaka köré sarló fo­nódik, mig a kalapács a fejük fölött lóg néhány icsillaig ' tár­saságában. (Árgus—Párizs) — Mondja, kérem, mióta dol­gozik ebben a hivatalban,? — kérdezi az új; alkalmazott a ré­gebbitől. — Amióta rémije sztettek, hogy kidobnak, — felelte ez. GYEREKKEL Az első magyar nyomdában 1472 után, a magyar könyv két évvel előbb jelent meg, mint az első angol könyv. Mátyás király könyvtára csak 15 kötettel volt kevesebb, mint a ferrarai könyvtár, mely akkor a világ legnagyobb könyv tárának számított. Az irodalomban, a művészet­ben, tudomány kutatások és fel találások terén, nem egy nagy tehetséget adtunk a világnak, mint Madách, Liszt, Munkácsy, Kempelen Farkas, a két Bolyai, Eötvös (Lóránd, Körösi Csorna Sándor, Kandó Kálmán és sok másokat. A sportban pedig létszámunk hoz viszonyítva, verhetetlenek vagyunk és a sorrendben is a harmadik helyen állunk. Ezután ismét krónikás sze­rénységgel, mintha csak mesét mondana, felsorolja, hogy — mit adott a magyarság Ameri­kának. Ezúttal is helyesen, először rögzíti a kivándorolt magyar csoportúk letelepedési helyét és megismertet bennünket az álta­luk alapított Budapest. Balaton Tolna, Kossuth és Haraszthy­na &gy Könnyű László, aki a be fogadó ország nyelvén, jeles magyarjainkat ismertetné, és egy Was« Albert, aki pedig: — mint Amerikában történt — összefoglalná történetüket a­­nyanyelvünkön a jövendő mem­­zedékeink számára. Ebben a kis észrevételezésem ben erre a fontos, magyarság megörökítő munkára szeret­ném felhívni a figyelmet, hogy el ne veszítsük drága öröksé­günket! Kedves Guszti! Kedves Rendtársam! Bajtársi szeretettel értesíte­lek, hogy március 16.-án tartott Bajtársi Gyűlésen előterjeszté­semet a Tagság egyhangúlag elfogadta, amelynek értelmében a vezetésed alatt lévő: KANA­DAI MAGYAR UJ&ÁG-ot — az emigrációs magyar élet terén kifejtett eredményes munkájá­nak elismeréséül — $100.— Sajtóalap hozzájárulásban ré­szesítette. Amidőn azt bajtársaim nevé­ben is örömmel hozom tudomá­sodra, engedd meg, hogy az MHBK Calgary-i csoportja há­lás köszönetét is tolmácsolja és kérjelek nemzet és fajtánk mentő munkád folytatására, a­­melybez adjon Neked erőt, e­­gészséget az örök Nagy Ma­gyar Isten. Calgary, 1976 március 30. Bajtársaim nevében is Tisztelő hived: vitéz Sebő Ernő, M.H.B.K. csop. vezető, Calgary. NI. Csordás Gábor 20 éves newyorki működésének megünneplése A newyorki Független Ma­gyar Református Egyház 1976. iiiárc. 28.-án ünnepi istentiszte­let keretében ünnepelte köztisz­teletben álló lelkészének, Nt. Csordás Gábor esperesnek, e­­redményekben gazdag lelkész! szolgálatának 20. évfordulóját. 20 év még ebben a rohanó vi­lágban sem nagy idő, s ezen rö­vid idő alatt Nt. Csordás Gá­bor a kihalófélben levő 11. ut­cai és a bronxi magyar egyház­­községek ,egyesítésévé: virágzó egyházközséget teremtett, szép modern templomot épített a newyorki magyar negyed szivé­ben (229 East S2nd St.), ami már ki is van fizetve, megvette a templom melletti lakóházat és igy tovább. Közbein Nt. Nagy Gyula és Nt. Havadtői Sándor lelkésztár­saival megalapította a ma már egész világon ismert és szabad­földi magyar lapokban rendsze­resen idézett, bátorhangú, elv­­hü REFORMÁTUS HÍREKET a magyar református egyház és az egyetemes magyar érdekek szolgálatára. Az ünnepi istentiszteleten: a zsúfolásig megtöltött templom­ban Nt. Béky Zoltán tb. püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után a templom alatti díszte­remben megtartott 400 teríté­kes. diszebéden, Nt. Béky Zoltán tb püspök, Petro Ferenc, az egyházközség gondnoka, kör­nyékbeli lelkésztársai és Ft. Slezák Imre, a Szent István egyházközség magyar plébáno­sa üdvözölte a jubiláló Nt. Csordás Gábort. A VIRRASZTÓ mukaközös­­sége magyaros szeretettel kö­szönti ezt a kiváló reformástus lelkészt és a jó Isten áldását kéri további munkájára. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. Ne várja felhívásunkat— küldje 'be előfizetését honfitárs mielőbb! nyíri tiborné Sándor julia LAJOSSY SÁNDOR: MAGYAR ÖRÖKSÉGÜNKRŐL A francia sajtó a "Gulág"-ról i 1 I 50 éve a magyarság szolgálatában! | I ' I Az Ottawai Minisztérium híva­­| talos leirata cégünk főnökéhez: | “Presented to ALEX. A. KELEN ■ In apreciation of his many contributions to Canada, m in a life dedicated to service to the people of ■ Canada. ” I ~ # ^ I “ Kérjük kedves Honfitársainkat, ügyfeleinket, hogy “ I továbbra is forduljanak hozzánk és támogassák cégünket. j VOYAGE KELEN TRAVEL 1 ALEX. A. KELEN LIMITED ■ I Telefon: 842-9548 1467 'Mansfield Street. ■ L Montreal, Que. ■ ■i SEBE HEH HEH R8M HH BOB SSM KÜB ÜSS«® Wfm gSaJI — Az idős hölgyek megkínál­ják egy pohárká rummal. Mi­­vei életében most ivott először szeszes italt, megkérdezik, ho­gyan ízlett? I — Ó pontosan olyan ize van, mint annak az orvosságnak, a­­mit szegény férjeim élete utolsó 30 évében szedett. lódjon egyik a másikba, ahogy az szokott. Hát van és igy van, ahogy. Miért kell töprengeni? Mert másképp lenne jó természete szerint. Az asszonyban van öntudat, de nem látja imagát, nem tudja, mi lenne jó néki. A fiatalságába valami öreges keser­­nyesség keveredett, de mégsem lett tőle öreg. — IMár kilenc óra, — mondja György. Az asszony megérti, miiért, figyeli a férfi az idő múlását. — Akarod? — mondja és karjaival széles mozdulatot tesz. Elszántság van .benne, de semmi kiövetelődzés, vagy kí­váncsiság, Hasonló érzéssel hallgatna zenét. Embersége szerint válást megcsufolni nem tud. A férfi nem szól, csak a tekintete beszél. Az asszony leveti pongyoláját, a férfi egy széket hoz, a pamiag mellé állítja s a pongyolát ráteszi. Az asszony érti az okát s kicsit fanyarrá válik. Pillanatig tart, aztán legyőzi. Kombiméja vállait és karjait szabadon hagyja. György gyors szakértő szemmel nézi. 'Sóki nőt lát közelről, a fokozato­kat észreveszi. Mert néha azt is figyeli, nemcsak a rekordokat. — Szeretnélek egészen látni. — Majd máskor. Nem is tudja, hogy miért tagadja meg a .kívánságát, talán jisszonyi szeszély, nem egyszerre adni mindent. A férfi átkarol­ja. Az asszony behunyja a szemét s a férfi forróságától átpiiro­­sodik az arca. Szemeit lecsukja. Akkor néz rá, mikor a férfi mellé ül és a haját simo­gatja. Vilma az élményt vizsgálja magában, ereit és agyában a szófoszlányokat nem kapcsolja össze ... Valami tompaság van benne, amit nem érez rossznak. Egészen; a férfi felé for­dul s miikor meglátja az arcát, a meglepetéstől megrázkóidik. Ennél nemicsalk egy arcrándulás volt az egész. Dénesnek szomo­rúivá válik ilyénkor az arca, ezé örömtől ragyog .. . De milyen ragyogás. Csak a természet néha ilyen: az alkony ilyen szép, mikor az árnyék megnyúlik, és előreesik s távolról rávilágít a a lebukó nap. Az asszony feláll s búcsúzóul kezét nyújtja, A férfi szót­lanul, néz a szemébe, mig megfogja, megszorítja. A tekinteté­ben bátorítás és vigasztalás van. Két emlber találkozott, örömet akarnak adni egymásnak. — 48 — Spanyolhonból Importált itün minőségű * SÁFRÁNY kapható Keieskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. felé indul, kezdi begombolni. Az ajtóból köszön s széles moz­dulattal behúzza mag|a mögött az ajtót. Nem késem el a tréninget, — állapítja meg nyugodtan. A fakó téli reggelben sietőn megy, derekát egyenesen tartva, A hideg kiörülpaskolja arcát, de a sporttól edzett bőr meg sem rendül. Agyában az elmúlt nap eseményei tükröződnek. Idegiéi­hez, vérmérsékletéhez legközelebb az jut, amit este legényisme­rőseitől hallott. Csukott szája mögött ott kuncog az esti jó­kedv ... A fiuk jó vicceket mondtak egymásnak. Mi lenne, ha Vilmának elmondanám, — gondolja. — Min­dig ikiomoiy s ha néha nevetni hallja, oly különösen 'hat. Talán ezen másképpxnevetne. Ritkán lés nyers végcélként került a nőkhöz, eddig. Most egészségles fiatalságában állandóbb s színesebb örömökre vágyik. * Az ösztöneivel érzi ezt. Agyiában a családja van a terveik­kel, elképzeléseikkel. A fórig an dóságra várás, amikor a fiuk elhelyezkedhetnek. Fix állás:, lehetőleg nyugdíjas legyen:. Aztán az asszony s következhet a másik csdganemzedék. tő magában nem csiga’memzeőéknek gondolja. A gyerek, a saját életének tovább vivője, — valahogy úgy gondolja. — Kicsit fotogratáló lencse lett az agya, elképzeli magát a csa­lád között ... IMikor, hasit agyába a pillanatnyi helyzetének képe s el­zárja amazt. Nem, ő nem mondaná 'Erzsikének, várjon rá. Néha csó­­kolóznaki játékos kézzel egymásra ütnek de ez semmi ... ő komolyan sosem mondott olyasmit, hogy a lány miatta el­utasíthatná az uldvarlóit. Nem akarja: várjon rá s közben lemaradhat másról. Nem venné lelkére. S ahogy az életet átfogó dolgok közel jutnak hozzá, el­­szonionkodik, megérzi: a napokkal elsikliki valami, nem tudja mi — a várással, a lemaradástól való félelemmel: — a fiatalság. * * * — Örülök, hogy alszanak a gyermekek — mondja György és Vilma szemlébe, néz. Vilma lesüti szemeit. A szobában félhomály van a kis alvók, miatt. — 45 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom