Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-28 / 39. szám

4 Winnipeg, Man. 1975. nov. 28. Zempléni barangolások Magyarország északkeleti csücskében terül e'l a valaha hatalma,? 'Zemplén vármegye déli része, amely sok szépséget rejt magában az idelátogató turisták számára. E terület ha­tárait Borsod, Abauj és Sza­bolcs megye, valamint Cseh­szlovákia képezik. A Csehszlo­vákiából jövő turista Sátoralja­újhelynél lépi át a két szomszé­dos ország határát, itt az Ibusz kirendeltségben beválthatja pén zét a kellő mennyiségű forint­ra, hogy azután gond né.kül szentelhesse idejét a bátorhegy alján fekvő volt megyeszékhely ‘•felfedezésének”. Az első világ­háború határváltozásai e vái ős­ből már-már a nyugdíjasok vá­rosát csináltak, de az utóbbi év­tizedek iparosítása és gazdasá­gi fejlődése mégis képes volt az innen pánikszerűen menekü­lő fiatalokat visszatartani. Sá­toraljaújhely újbóli fejlődő és virágzó település lett, amely­ben az illetékes szervek nagy gonddal mentik a műemlékeket, és gondoslkodnak az ipari és kultúrális fejlesztésről is. A Zemplén megyébe látoga­tó turista idejét szentelheti a természeti és történelmi neve­zetességek megtekintésének, a horgászásnak, fürdésnek és sok gyönyörűséget találhat a finom borok kóstolgatásában is e leg,­­hiresebb magyarországi borvi­déken. Sátoraljaújhely a Sátorhegy, a Kopaszka-hegy és a Hajagos­­hegy félköre alatt helyezkedik el. E város mán a honfoglalás idején lakott település volt. Va­lamikor a Sátorhegyen és a Várhegyen 1-1 vár állott, ame­lyek most sajnos még romok­ban sem találhatók meg,. Ez Zemplén vármegye legősibb vá­rosa, amelynek eredeti neve Sátoralja volt. Az eredet régi város a tatárjárás alatt teljesen leégett, de az erdőből hazatérő lakosok egy magasabb ^helyen újjáépítették még IV. Béla ide­jében. Ebből az időből szárma­zik a Sátoraljaújhely név. A vá­rosba érdemes megtekinteni a Kossuth utcán levő lakóházat, amelyben Kossuth Lajos több éven át lakott, valamint a ka­tolikus templom mellett álló Kossuth szobrot. Szép épület a XVIII. században felépített vár­­megyeháza és a még .régebbi pálos-kolostor, amelyet II. Jó­zsef idejében átadtak a piaris­táknak iskola céljára. A hajda­ni piarista gimnáziumiban, ta­nult Kossuth Lajos is. E város­ban fiatal fiskálisként műkö­dött Kossuth és ő alakította meg a város első tűzoltó tes­tületét. A mai r. kát. templom alapjait 1482 .-ben vetették -meg, die a XVIII. századi tűzvész ir­tán újjá kellett építeni. Ebben az időben épült fel a pr otestáns templom is. E század elején építették a közkórházat. A töb­bi épületből említésre méltó a volt Dókus-kastéliy, a dohány­gyár, a lemezgyár, a nagy bo­rospince a nagyállomás! mellett. Jól el lehet szórakozni a hegy­oldalban fekvő Sörkei tben, a­­hol a jó levegőn kívül finom ételek, italok és muzsika szol­gálja a vendégeket. Sátoralja­újhely felett emelkedik a Kecs­ke-tető, alacsony Boglyoska, a Várhegyen, a Sátorbegy, Borz­hegy, a Kopaszka és a Magos­hegy. A Kopaszka, amelyet ré­gebben Nagy iSzárliegynek hív­tak a .régi néphit szerint a bo­szorkányok és más rossz szelle­mek gyülekezőhelye volt. A turistáknak bizonyára fog izleni az itteni cukrászdákban kapható finom fagylalt és a presszókávé és meg lesznek e­­légedve a város üzleteiben ta­pasztalható udvarias, kiszolgá­lással. Finomak a ibóirkostolók- és pincékben kapható hegyaljai borok is. Szállást a helyi szál­lodában, vagy az Ibusizon ke­resztül tudunk magunknak biz­tosítani. Sátoraljaújhelyből ki­ruccanhatunk a környékre, vagy % saját autónkon, vagy autóbuszon, vagy a keskenyvá­­gányu vasúton, a kisvonaton. Bizonyára nem mulasztjuk el a híres borvidék, a Hegyalja meg­tekintését, amely mintegy húsz községet foglal magába a szán­tói Sátorhegy és az újhelyi Sá­torhegy között. A Tarica és a Hermád, valamint a Bodrog kö­zött fekszik e vidék és többek között magában foglalja a kö­vetkező községeket: Olaszi, Sá­rospatak, Liszka, Legyesbénye, Monok, Szerencs, Ond, Hogyka, Galop, Tolcsva, Erdőbénye, Vá­mosújfalu, Tállya, IMádi Szegi­­long, Tarca és Tokaj, ahol min­denütt megkóstolhatjuk a hű­vös és csodálatos fekvésű pin­cékben a szamorodnit, rizlinget, furmintot, hárslevelűt és a ki­rályok borát, vagy korok kirá­lyát, a tokai aszút. Sátoraljaújhely közeiéiben fekszik Széphalom, ahol sokáig lakot Kazinczy Ferenc. Itt is van eltemetve. A görög stilü Kazinczy mauzóleumban van­nak a rá vonatkozó becses e­­reklyéfc. A közeli Felsői egme­­cen van- egy árpádkorabeli re­formátus templom, mig Pácin­­ban a Mágócsyak várkastélyát és a XIX. században épült ref. templomot érdemes megtekin­teni.A Révleányvári ref. temp­lom 1730.-ban épült. Itt és Zemplénagárdon jó fürdőlehető séget kínál a Tisza. Itt van a MAJTHÉNYI GYÖRGY XIII. százából eredő g,ör. kato­likus templom. Ujihelytől nem messze van Kapcsa, amely ős­iégi település. Ref. temploma az árpádkorabeli időből maradt ránk. Ujüelytől a kisvasútól!, vagy a 37-es közúton tiz-húsz perc alatt Sárospatakra érhe­tünk, ahol érdemes egy jó né­hány napra felütni turista-.-ár­iunkat. Jó és minden igényt kielégítő szállást nyújt érkezési lehetőségekkel a vár melletti Borostyán szálló. Sárospatak egy ősrégi árpád­­korabeli település, amely na­gyon nagy szerepet játszott a magyar szellemi életben és ez­ért “Bodrogmenti Aténnek” is szokták becézni. Nem mulaszt­hatjuk itt el a Rákóczy vár megtekintését, amely szép re­novált állapotban van és becses korabeli berendezésével tanús­kodik a .régmúlt idők dicsősé­géről. Szép a vár körüli rende­zett park is, amely egy jó né­hány több százéves fával is di­csekedhet. E vár Zemplén me­gye legnagyobb becsű történel­mi emléke, mely két részből áll: az úgynevezett lakótoronyból és a reneszánsz-korabeli épület­­négyszögből. Úgy látszik, hogy II. Endre a várat a keresztes várak mintájára építette. Érde­mes a városban megnézni a XIV. századból eredő klarissza kolostor romjait, az 1625.-ben épült és nemrég; renovált római katolikus templomot, amelyben egyúttal értékes sirkőgyüjte­­mény is van. Nagy kultúr törté­nelmi jelentősége van a XVI. században alakult református főiskolának és kollégiumnak, amelyből későbben a tanítókép­ző is megalakult. Sárospatak igen korán lett királyi várossá, ahol az udvar is gyakran meg­fordult. Itt született Árpádházi szent Erzsébet-Sárospatak a középkorban a klastromok vá­rosa volt, ahol a dominikánu­sokon, prémontreleken, fran­­ciskánusokon és augusztiniá­­nusokon kivül a klarisszak is otthonra találtak és nagyban hozzájárulak a város kultúrális gyarapodásához. A sárospataki református kollégiumnak 1530. körül Kopácsi, a luteránussá lett fraciskánus barát, veti meg alapját. A város tudományos és iro­dalmi élete a református kollé­giummal és a 'belőle kiinduló tanítóképzővel van .szoros kap­csolatban. Itt működött egye­bek között iSztáral Divai Má­tyás és Dobai András reformá­tor és költő. A többi hires ne­velőből is irodalmárból legalább a következő neveket említjük meg: Balasáti Vitus János Szikszai Kovács Balázs, Monos Tamás, Beregszászi Péter, Ká rolyi Péter, Kassai Császár György, Tolnai Fabricius Ta­más, Bőd Péter. Itt dolgozott 4 éven át a világhírű pedagógus, Comenius János is. Az öreg pa­taki diákok szívesen jönnek vissza az ősi városba, hogy visz szaidézzék diákéveiket. Érdemes megemlíteni még a városhoz tartozó Végardói gyógyfürdőt, amelynek bővizű és nagyon meleg forrása jó ha­tással: befolyásolja az izületi és idieghetegségeket. Évről-évre nő az ide-elzarándokló belföldi és külföldi túristák száma, akik itt megfelelő elszállásoláshoz és étkezéshez is juthatnak igazán mérsékelt árakon. A véga.rdói Botkődülőben Mátyás király 1458.-ban tönkreverte a huszi­ták seregét. Nem messze Pataktól fekszik az ősrégi Bodrogolasz, amely­nek határában van a Szarka­­kút-nevü gyógyforrás, amely jól segít az izületi betegsége­ken. Tolcsva határában hajda­nában gazdag, arany és ezüst bányák voltak. Most borairól hires, mint a többi hegyaljai község. O'laszliszka nevét az olasz telepesek után kapta, akik szőlőtermelés céljából voltak idíetelepitve a középkorban. B o dr og k eres z tú rniak van egy XIV. századból származó, ,r. kát. temploma és a 1849-es honvéd­győzelmet idéző szép obeliszkje. Tarcalon van egy szép kastély a Rákóczy-időiből. Érdemes itt megnézni a fajborok mintapin­céjét. A Tisza és a Bodrog össze­folyásánál terül el a mintegy ezer éves város — Tokaj, hires tokaji borok vámsa. Szabolyai János itt tartózkodott királyi udvarával és az ő idejében élte Tokaj igazi fénykorát. Tokaj­nak hajdanán nagy vára volt, amelyet II. Rákóczy a földdel tett egyenlővé. Érdekes látványt nyújt a tokaji hegyen a tele­víziós torony. Jó elszállásolást kaphatunk a helybeli camping­­ben, vagy a szállóban. Mád egy ősrégi honfoglalás­kor! település. Monok, amely az úgynevezett Hidegvölgyben fekszik, Kossuth Lajos szülőfaluja, ahol ma is áll a magyar történelem e nagy alakjának szülőháza. A község Szerencs felől jól megközelít­hető. Taktaszoda árpádkori te­lepülés, amelynek hajdan mély sáncokkal körülvett földvára volt. Zempléni barangolásunk, to­vábbi célja Szerencs, amely .:zin tén ősrégi település és egyúttal járási székhely is. Leghíresebb ipari létesítménye az országos hirü cukorgyár. A városnak van négy temploma. A legrégibb az li220-ból való 'református temp­lom. Itt van Rákóiczy Zsigmond fejeűelem sirja. A nem messze fekvő Bekecsében van egy sós­fürdő, amelynek gyógyhatását már 1067-ben megemlíti a száz­­di apátság alapitó levele. IMegyaszón érdemes megnéz­ni a szép kastélyt, amelynek gyönyörű parkjában van Gaefl József sírboltja, melynek Krisz­tusi-szobrát Fadrosz János isizob­rászmüvész készítette. Szép kastély van Girinöíben és kü­lönösen Hárumhuián, amelynek csodás fekvése a vadiregényes erdőkben, szép, szemet esi lelket melengető látványt nyújt. Az említett gyógyfürdőkön kivül jó fürdési lehetőségek vannak a megyehatáron folyó Tiszában, némádban és Sajó­ban is. E folyókban a horgász­­kedvő turisták megpróbálhat­ják szerencséjüket, hiszen e fő­ijük igazán gazdagok a legkü­lönfélébb halakban. Kár, hogy a Bodrog annyira szennyező­dött Csehszlovákiában az ipari eizenytől, hogy még a tokaji ré­szen sem alkalmas a horgá­szásra és a fürdésre. Med. univ. Dr. Juhász István, Tiszacsernő, 07643, Cierna mad Tisou, Csehszlovákia. A montreali Magyar Rádió 10 éves jubileuma A Széchenyi Társaság Mont­­reálban gazdag műsorral ünne­pelte a Magyar Rádió tíz éves jubileumát. A Programm szereplői vol­tak: Pálos IMőnika, zongora-di­jat nyert zeneiskolai növendék, Gáspár Anikó opera-énekesnő, opera részletekkel, a Zenetanár képző iskola (École (Normale de Musique) énekkara Bartók és Kodály számokkal, Szigeti End­re és Pintér Zsuzsi szavalatai, Kerekes Sándor, az Olimpiai öttusa elnökének vivó-bemuta­­tója, Tóth Iván gordonka játé­ka, Magyar népviseleti bemuta­tó, Plank Erzsébet közreműkö­désével, a Gyöngyösbokréta Táncicsoport bemutatója, Fe­­renczy János és az Első Magyar Református Egyház énekkará na.k népdalai, Zongorán kisér­ték: Pálos Gusztáváé, dr. Kom­­páthy Aladárné és dr. Szathmá­­ry Lóránd. Bemondók 'voltak: magyar nyelven Horváth Jánosné, Mar­git, a Magyar Rádió vezetőbe és alapítója, angol és francia nyel­ven Gósztonyi Andrea. A montreáli francia lapok fényképes, szines beszámolókat közöltek a műsorról. Külön ki­emelték Horváth Margitot, Gáspár Anikó opera-énekesnőt és Plank Erzsébet magyar nép­viseleti bemutatóját. Horváth Margit és a Széche­nyi Társaság az előadás teljes jövedelmét, mely a helyszínem beadott adományokkal megha­ladta az ezer dollárt, a IMagyar Tanszék Alapítványának kül­dötték meg. ' Szívből gratulálunk Horváth Margitnak a Magyar Rádió 10 eves jubileuma alkalmával és köszönjük a Magyar Tanszék érdekében kifejtett igen ered­ményes munkáját. Ugyanúgy köszönjük az összes szereplő közreműködését, akik kivétel nélkül tudásuk legjavát adták. EZ KANADA (Folytatás az első oldalról) Manitobában rendkívül érde­kes programot valósítottak meg, aminek a neve “Critical Home Repair Program”. Min­den dolgozó, de 11 ezer dollár­nál többet nem kereső háztulaj­donos igénybe veheti. Abból áll, hogy 2 ezer dollár kölcsönt kap a ház rendibehozására és ebből ezer dollárt a tartomány 5 év alatt elenged, azaz évi 200 dol­lárt, de csak akkor, iha a tulaj­donos továbbra is a házában marad. További részletek erről a címről: Manitoba Housing and Renewal Corporation Home Repair Division, Main Floor, 203 Portage Avenue, Winnipeg, R3B. Tel.: 947-6601. A városon kivül lakók a számra terhelhe­tik a hívás költségét. * * 5)1 Minden harmadik egyetemis­ta esti tanfolyamokon próbál magának diplomát szerezni. A Statisztikai Hivatal becslése szerint, tiz éven belül, minden második csak “part-time”-ben tanul majd. Az ilyen diákok száma legalább 340.000 lesz, a ARANYMALINKó Alig tudott szabadulni tőle. A nagybátyjánál ebédelt. Ott is egyre faggatták. Úgy segített magán, hogy Knyazovszkyékhez meint és, Palikával fog­lalkozott. A fiú nagy örömmel fogadta, az ügyvéd egy kis, pénzt adott neki, mert ha cserben is hagyta Palikát, .mégis jár neki a múlt hónapi, vagy nem? Hogyis csak? Húszadikáig tanította, úgiy-e? Nahát, az majd háromnegyed hónap ... A pénzt, amit az ember megkér,es, sose keli szégyelni .. . Na, és aztán, ha nincs jobbi dolga, jöjjön el Guszti bácsi ékhoz, ott lesznek dél­után . . . Hat órakor már belefáradt Palika kérdezősköd'ésébe, és átment a d'oktorékhoz. Tudta, hogy ez is hiábavaló, ott se lesz, jobb neki, mégis emberek közt lesz, el tud bújni közöttük, mint valami eleven erdőiben. 'Hanem ez se sikerült neki. Mindjárt közrefogtak, és Me­szes nagy hangon kiabálta feléje;: — No, öcsém, mi újság,? .Széna-e, vagy szallnia? A doktor megtoldta': — Biciklivel jöttél, vagy anélkül? Oltó nem értette, hogy mire céloznak a kérdések, de a kacagásról, amely fölharsant a nyomukban, sejtette, hogy vala­­lami csintalan tréfáról lehet szó. Tétován nézett maga elé, feleletre erőltette az, agyát, de nem tudott semmit válaszolni. Guszti bácsi. azonban, nem hagyta sokáig kétségben. — Mert, tudod, a Mórickával történt egyszer, hogy bi­ciklin jött haza. Az anyja csodálkozva kérdezi; Honnan van neked ez a biciklid, Móricka? Hegy honnan? A Sehjwartznétól kaptam, — feleli a fiú. — Hogyhogy kaptad? — Hát, mondja a Móricka, a Sohiwartzné behívott magához és azt mondta: Min­den tiéd, Móricka ... Ott volt az a bicikli, fölültem rá és el­hoztam ... Amikor a kacagás elült, megint a patikus vette át a szót: — Hiszen, ha nem biciklivel jöttél, akkor rendben van a doilog, akkor széna. Igaz-e? — De Tivi! — csitította a felesége. — Na, hallod! Egy olyan szép asszonyért akárki juhász­kutya lenne egy bizonyos ideig, nemdebár? Sanyinak nincs mit szégyenkeznie ... Sanyi’ vállat vont: mondhatnak felőle akármit, semmi — 62 — köze hozzá. És lehajtott egy pohár bort. — Jó ize van. Kakasúgysie jó! — bólintott utána elis­merően. . .. — No, nézzétek, a .Sanyi iszik! Keblemre lelkem gyer­meke! — szavalta a patikus, és sietett Oltóval koccintani. — Úgy látszik, — mondta aztán - egészen jó iskolája van annak a miéi nöknének. — Hogyne volna jó, — ment bele Sanyi a tréfába — hiszen én vagyok ott a tanár ... — IMisoda! — sipított bele Csiri asszony. -— Én, itt mér­gelődöm, (hogy ezek a vén kujonok minek ugratják s ő meg ilyen feleleteket ad ... Nagy iclsármálás kezdődött, a férfiak vitába eredtek az asszonyokkal, csak Flórika kereste a lármán eresz,tül is Halfmos tekintetét. Olltó meg csak harsogva birt elérni annyit, hogy meghallgassák. — Tán nem mondtam igazat? Hisz azért fogadtak föl, hogy tanítsak, — kiabálta. — Tanítod ám, de miire? — s Meszes igyekezett aláhúz­ni a kérdés kétértelműségét, mig Csiri be nem tapasztotta a száját. — Ne izélj már, te fagót! — méltatlankodott a patikus a feleségére. — Viccelni csak szabad, hiszen niem vagyunk de­dósok, — és| hurcolkodott el az asszony közeléből. Oltónak a füllébe ragadt a “fagót” szó, ebsmételgette és jót. nevetett. — Kitűnő! Kitűnői De mi a fene akar lenni? — Jaj, te vadgalamb! Hát nem mindegy az? Jól hangzik és paszta. — Már miért volnék én vadgalamb? — csodálkozott el Sanyi. — Hát az is egy — állat! — vágta rá a patikus őrült boldogan, és hajladozott, prüszkölt, forgott, az oldalát fogta s hápogva kapkodott llevegő után, mert ez volt a legújabb tréfája, és Sanyi gyanútlanul lépre ment. Az asszonyok is nevették Meszes facsaros mozdulatait, Gsiir úgy tett, mintha ő mulatna a legjobban az ura mókáin. — Nahát, ez a TivUEzaTM! — majd a homlokához emelte kezét a zavarodottságot jelezve: — Totál plöm-plöm ... No, mondd, — 63 -rendes hallgatóké pedik k'b. 390,0'00. Azt Írja erről a forra­dalmi változásiéi Rosemary Haughton, angol írónő: “Na­gyon meglepett ez és az ame­rikai közoktatási, tanulási szo­kás. Az, hogy olyan sok felnőtt megy egyetemre, sok közülük kizárólag osak azért, hogy in­tellektuális kíváncsiságát kielé­gítse. Ennek Európában már szánté alig: van nyoma.” A kor egyáltalában nem szá­mit. Az idősek közt is nagy az érdeklődés. Ez jut kifejezésre abból, hogy a Torontói 'Egye­tem “arts and science” kurzu­sokat indított szeptemberben 65 éven felülieknek. A követel­mény csak az volt, hogy a je­lentkezők 1:3 éves iskolázással rendelkezzenek. A tanfolyam ingyenes, nyugdíjasoknak ak­kor sem kell felvételi vizsgát tenni, ha nem végezték el a 13. osztályt. * * * A gyermekek nemzetközi központja iHamiltonban az ENÍSZ Társaság kezdeményezé­sére jött létre és a maga nemé­ben egyedülálló Kanadában, sőt az egész amerikai kontinensen. A gyermekeket, hetente három­szor, arra tanítják, hogy milyen is az élet az idegen országok­ban, hogyan tanulnak a hozzá­juk hasonló gyermekek, milye­nek a mindennapjaik, hogyan étkeznek, mivel alkotásokat, érdekességeket is megmutat­nak. Ezek közül az állandóan kéznél levőket az érdekelt or­szágok, vagy népcsoportok ad­ták össze, de sokan boesájta­­nak a központ rendelkezésére gyakran nagyon drága, egészen különleges érdekességeket is megtekintésre. Ilyen volt Anaa Ramirez pl. sokat tett a latin­amerikai anyag bemutatásáért. ő nyolc esztendővel ezelőtt ér­kezett Kanadába, az egyik leg­érdekesebb kiállítási anyagot, kézműipari művészeti kincse­ket, Irán királynője küldte. Az iskolásgyermekeket is meghívják csoportos látogatás­ra. Ingyenesen megtekinthetik az, érdekes látnivalókat. Továb­bi tájékoztatást szívesen ad Mrs. Sheila Davis igazgató ezen a telefonszámpn: 529-8813. 5(5 5(5 5(5 KÖNYVEKRŐL: Kanadában az Oxford Uni­versity Press a Riizzoii Publica­tions kizárólagos képviselője. A Rizzoli-t a legnagyobb olasz ki­adóvállalat, a Rizzoli Editoré, Milánó alapította. Észak-Ame­­riikában newyorki üzlete a Fifth Aveniue-n tette ismertté nevét, rendkívül szép kiállítású mű­vészeti könyveivel. Kísérletet tettek és tesznek arra is, hogy olcsóbb áron bocs ássanak ilye­nekét, rendkívül igényes ki­adásban, a nagyközönség: ren­delkezésére. Ezeken kivül fő­képpen elsőrangú szótárak ki­adásával foglalkozik ez, a vál­lalat. Nemcsak olasz, hanem portugál, spanyol és német szó­tárakat is ad ki. 5(5 5(5 5): Az Enciclopeia Britanica 207 éves történetében most fordult elő először, hogy egy indián, a kanadai Verna Kiirknes, a ma­­nitobai Interlake környékén le­vő Fisher River rezervátumról, tanulmányt irt a kanadai indiá­nokról ebbe a tekintélyes kiad­ványban. A 2000 szavas tanul­mányban Miss1 Kinkness felvá­zolja annak a küzdzelemnek a körvonalait, amelyet a kanadai ánok vívtak gazdasági, kul­turális és társadalmi megmara­dásukért. IMiss Kirkness a Ma­nitobái Egyetemen végezte ta­nulmányait és most a National Indian Brotherhood igazgatója Ottawában. ■T5 5jC 5)C AI Purdy, a költő most dol­gozik Storm Warning cimü an­tológiája kiadásán, amely a Mc­Clelland and Stewart gondozá­sában készült. Amint mondja: nehezen talál költőnőket az uj­­kanadás költők müveit magába foglaló antológiába. Ezzel kap­csolatos felszólítására mindösz­­sze csak négy választ kapott. Erre a címre lehet kéziratokat küldeni neki: Al Puuddy, R.R.I. Ameliasburg, Ont. Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb le rása. Szép, finom szerelmi történettel. Rsndelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben, va?y újságiáru­­sitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man. ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA! Az ONTARIól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napig, a« téli műsor­­idényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdión1’« felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. -Magyar -Rádió 6 év óta köz­kedvelt kanadai munkatársa, MARÉI -M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE: Pb.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Mrgyar Hangja Márfi -M. Lóránt_________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom