Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-31 / 35. szám

I 1 CSÁNGÓ HONFOGLALÁS Komán térj, Magyar feleség szép magyar munkája Vámmentes karácsonyi csomagok Erdélybe A román kormány ideiglene­sen engedélyezte vámmentes ajándékcsomagok küldésiét Ro­mániáiba. A címzettnek f. év de­cember 31-ig meg kell kapnia a csomagot. Ajánlatos tehát mielőbbi feladása. Küldeni le­het: 1 db. férfi öltönyt, 1 dib női kosztümöt, 2 db. alsónemüt, 3 db. blúzt, vagy könnyű női ru­hát, 1 db. kabátot, vagy esőkö­penyt, 2-dib. pullovert, 6 db. szap­pant, 50 db. borotvapengét, 2 lb kávét, konzerv élelmiszer ki- i vételével kisebb mennyiségű | száraz élelmiszert, stb. A posta­hivatalokban részletes jegyzék | van a küldhető dolgokról, í (Ismerve az otthoni postavi­­! szonyokat, nincs garancia a de­cember 31.-ig történő kézbesí­tésre, sem arra, hogy a csoma­gok nem vesznek el.) Párizsi magyar hírek Közli: Bakos Aladár (Folytatás) Sántha Gergely szobrait a ! Párizsihoz közeli e-kvő Do-urdan­­biaai' áhította ki., * 4= * Rékák Jenő vezényelte októ­ber 3.-án, a Marseiilesi-i Saint Victor apátságban bemutatott Alain Anda: he Ho Báy Man” o. balettjátékának kórusát. * * sf= ; Patadhiek Iván magyar zene­szerző maive felkeltette a fran­ciaországi Bouiiges-ban meg­rendezett az ez évi, sorrendben a harmadik nemzetközi elektro- i akusztikai zen$-ve,rseny hi. áló I bizottságának érdeklődését. A | versenyen 25 államiból 95 ver­senyző vett részt. * * * Kecskés András lantos is [ részt vett a franciaországi | Vaucluse megyében fekvő Gor­­! des-i kastélyban rendezett zenei ünnepségeken. * * * Vásáry Tamás is részt vett a I ! “Renaissance” sétahajón éven­te adott hangverseny ciklusán. A hajón fellépő zenekart ezút­tal Sebastian (Sebestyén) György vezényelte. * * * Bartók Béla halálának 30. ! évfordulója alkalmából a Tho­­non-les-Bains-ban rendezett nemzetközi zenei találkozón emlékhangversenyt rendeztek. * * * Lencsés Lajos két izlben is szerepelt a Luberon-ban meg­­j rendezett zenei hét alkalmából. -—Itt irj.uk meg, Ihogy az ott megjelent Vasarely (Vásárhe­lyi) Victort meleg ünneplésben részesítette a közönség.-i* - 'I» 'p Varga Tibor három estén át ! vezényelte a Detmoild-i Karna- 1 razenekart a St. Donat-i 14. ze­nei ünnepségen. * * 4= I -Csik Erzsébet (fuvola) első 1 dijat nyert a párizsi Zeneaka- I démia évvégi versenyén. * * * .Kallós képeit a párizsi Nane Stern Galerie állította ki. A ki­állítás újítása volt, hogy napon­ta, este 7 órakor, nevesebb' zon­goraművészek játékaikkal szó­rakoztatták az érdeklődőket. ^ ^ ^ Szász Endre képeit a párizsi 1 Atelier de Figueras, mig a Ko­­| los-Vary képeit a Galéria Bas­­' san állította ki. I * 4 * I Vasarely (Vásárhelyi) Victor is részt vett a Montrealiban (Ka­­í nada) megrendezett: A béke és testvériség, arcképe” címmel rendezett kiállításon. A kiállítá­son 25 ország művészei képvi­seltették magukat. A francia színeikben induló Vasarely mű­vészetének elismerése a ‘‘Te: re des Homimes” ily irányú kiállí­tásai, alhol hódolattal emlékez­nek meg Saint Vincent de Raul­ról, Szent Lajosról, Schweitzer Albertról, öuirie Mariéról, Pas­­teur-róil, stb. hol a Vasarely ké­pei az ugyancsak francia színek ben induló César és Careiman remekeivel kerül egy fedél alá. * * * i Vadász (Magyar) a jugoszlá­viai Vrnjaska Banja-ban rende­zett sakkversenyen az orosz Gypslis és a jugoszláv Ostojic után a 3. helyen végzett. A székely Szakíts szót a Csendből,, Gondolatot az Éjjelből Szerelmet az Erdő zúgásából, Keménységet a Hegy-csúcs komorságából, Megtaláltad: Csaba-Vezért! A farkas üvöltése félelmetes, Mint ha’ a föld repedne meg. Hőgye Mihály. Winnipeg, Man. 1975. okt. 31. kJ xí-i&a osztályban, ötödikbe már Szent már tó liba járnak. Holott .. . 144 gyerek van 14 éven aluli, a két tanya gyermekeiből lehetne ötödik osztályt is tanítani, Tan­­kó Valéria kérelmezte is, de ed­dig még, nem érkezett igenlő válasz. Hogy micsoda könnyí­tést jelentene szülőnek, gyer­meknek, azt ne részletezzük. Születnek gyerekek, mint a­­hogy születtek 50-60 évvel ez­előtt is. — A így erek az kell — mondja köszönésképpen Tankó Károly, aki éppen a marhák mellől jött, fejt. S a friss, habos tej ott is van már az asztalon, ; kínálják. — Könyvekről írjon — kér­nek. Az iskolának alig van klöny j ve, a kultúrotthonnak meg egy- i áltálán nincs. Itt pedig minden­ki olvas. Újságot, könyvekét, i Tervezzük a művelődési otthon rendbetételét is, beneveztünk kultúrversenyre is. Vajon már nem késő? S amig biztosítom őket, ihogv ; egyáltalán nem késő, szép fény­képek halmazát rakják elém. | Az egérszékiek országos ki. án-, dulásának dokumentumai. Tan-j kő Valéria szervezte a kirándu- j lást. Fiat buszt kiértek, adtak, j S az ötven kiránduló emiber, örök élménnyel gazdagodott. | Azóta nem hagytak békét “Va- j lérkának”, s hamarosan feljö- . hét a második busz is. A ten- ! gerpartra mennek az egerszé- i kieik. Mintha valami iboszúféle - lenne ez a nagy tooslatás. így j fognak ki az évtizedeken, amely j elzárta őket a nagyvilágtóli. ! Meggy-újtják a lámpát, felsír a kicsi. Alig- négy hónapos. A házigazda a szülés éjszakáján gyalog -ment be iCsikszent­­gyürgyre, mentőért. —- Nyo'c ! hónapra jött a baba, veszélyes ! volt. Azt persze már nem mond- j ják ki, hogy a 24 kilométeres gyaloglást milyen szépen meg­spórolhatták volna, ha legalább egy asszisztensnő tevékenyked­ne a két tanyán. Csaknem öt­száz ember egészségéről vau szó! Halkan beszélünk, hogy a - kis Levente aludni tudjon. Mert az egerszéki este szépen í’ánk­­borult -már. A vaksötétben ku­tyák -csaholnak, elszórt lámpa­fények halo vány sásában -mégis igen-igen nagy fényességet lá­tok. Tankó Péter munkája ered niényét. Aki nagy obi:- hős volt, mint hollywoodi cicomázott cowboy “kollégái”. (HAR'GITA, július 26.) Bereczki Károly. (Transsylvania) A BIBLIÁBÓL ‘1Mj is, kiket a bizonyságok­nak ily nagy fel lege vesz körül, félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt, kitartás­sal fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén a hitnek fe­jedelmére és bevégezőjére, Jé­zusra, aki az Előtte lévő öröm helyett, megvetve a gyalázató , keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének .jobbjára ült. Gondoljátok meg azért, hogy ö ilyen ellene való támadást szen­vedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek, leikeitekben elalélván. Mert még végig nem állottatok ellen, .tusakodván a Ulor. ” CZc-irl 19-1-31 INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN mik Mjí jj lí Hí KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKRA - TUZEX - (OMTURIST Pénzküldeményok és vámmentes csomagok PÉNZ- cS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ m'mden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. KKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Biocr St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. Kremier Mikló-s erdélyi törté­nelemtanár és nyugalmaziOtt szegedi tankerületi főigazgató, aki 1968 augusztás 11.-én ki­­lencv-enhárom éves kon ában Ihalt meg Budapesten, ezekben a napokban lett volna százéves. Ezen a helyen Spectator cen­tenáriumára, Krenner Miklós századára emlékezünk. Az er­délyi történelemtanár és szege­di tankerületi főigazgató a ma­ga választotta Spectator (Szem lélő) néven vált hires erdélyi' publicistává, a magyar újság­írók nesztorává, valósággal) a magyar újságírás- történelemta­nárává. Tanárként, újságíróként, er­délyi és magyar országi publi­cistaként több mint fél évszá­zadiig spektálit,' szemlélődött a magyar közéletben. Talán mondanunk sem kell, hogy nem telt nagy öröme ben­ne. Hogy a szemlélődés közben tett keserű észrevételek, tragi­kus látványok, az a tény, hogy ötvenszer ált bíróság előtt és tizenöt sajtópere volt, a-z a veszteséig, hogy az ostrom alatt Alagút utcai lakása elpusztult, hogy hires történelmi levelezése és iratanyága valósággal elázott •—■■ nem Toppantották össze és nem formálták zordkeserüvé, csudálatos jelemének köszön­hető. Nem ismertem 'hozzá hasonló kileuovemhárom éves optimis­tát. Alig, ismertem e great old man-nél töretlenebb -embert. A Szemlélő, aki barátjával, Petkő Sándorral tanult együtt a kolozsvári egyetemen, aradi és dévai történelemtanárként nyíl­tan hirdette, hogy baj lesz itt, Erdélyben, a magyar szupremá­­ci-ával, ha nem alkalmazzuk bölcsen, okosán és korszerűen a nemzetiségi joguk tiszteletét. Senki nem hallgatott rá. Csak hívei, legjobb tanítványai). Mikor ezek a hívek, a volt ta­nítványok, s az a történelmi jó­zanság, amelyet Spectator kép­viselt. 191S őszién -Magyarorszá­gon uralomra került, Krenner Miklóst szegedi tankerületi fő­igazgatóvá nevezték ki. Aho­gyan erdélyi történelemtanár­ként, úgy szegedi tankerületi főigazgatóként sem érvényesít­hette tiszta elveit, mert forra­dalmaink elbuktak, és Krenner Miklós az elmozdult határú Er­délybe, a szülőföldjére tért visz­­sza. Felismerve a römániajság, történelmi valóságát, hires pub­licistává, a Kolozsvári Ellenzék oimii újság cikkírójává válva, munkáját ott -folytatta, aho a­­radi és dévai történelemtanár­ként abbahagyta. A naigy tör­ténelmi mulasztásokat jóvá már nem tehette, ezért Vetjünk hiid-at címmel aneghirdeíette az Erdélyben együtt élő népek, s a Duna menti kis népek és nem­zetiségek összefogásának, test­vériesülésének a szükségét. . Ezt is csak kevesen a kevesek | közül értették meg? S azt sem | sokan, hogy a nemzetközi-táv­latokban, a népek testvériesü­lésében gondolkodó publicista miéit küzd olyan hűvös, okos, soha sem kihűlő szenvedéllyel a romániai magyarok nemzeti­ségi jogainak az érvényesülá­­! Sóért. Hlyen -cikkei miatt állt öt­­! venszer ib-iróiSág. előtt. A negyvenes évek idején a kolozsvári Ellenzék után a bu­dapesti Magyar Nemzet hasáb­jain folytatta közírói pályáját és tevékenységét, j 1943-ban Budapestre költö­zött, az ostrom alatt elpusztult mindene, A felszabadulás után még kapott egy nagy közéleti megbízatást: 48-49 centenáriu­mára ő gyűjtötte össze Ás (hozta föl Magyarországra a szabad­ságharc eredélyi, relikviáit; a régi barát és fegyvertái s, -Gro­za Péter román miniszterelnök . személyesen adta át neki Pető­fi megőrzött kardját, i Ezután eltűnt, elhallgatott, mi is elhallgattunk róla. A Ma­gyar Irodalmi Lexikon -már nem is említette, sem Spectator, sem Krenner címszó alatt. Hatalmas volt, fizikailag is, Don Quijote-i termet. Hajlott és hatalmas. — Sokszor emle­gette a Történelmi Ertrlékbizott ság történelmi felhívását meg­hajlott korában is. Egyetértett vele, megígérte, hogy aláirja, hazautazott Erdélyibe, a felhí­vást végül távollétében és fel­hatalmazása alapján “Bandi” | irta alá. BajcsttZ'silinsz-ky End­­; re végül levélben értesítette őt 'serről: “Aláírtam a nevedet, de j nem váltóira, hanem a törtérre­­: lemre.” A történelem azonban rossz ' adós. Ezért is próbálom törlesz­teni az,t, amivel a szemlélődő Spectatorrrak még mindig tar­tozunk. (Magyar Nemzet, 1975 jul. 6.) Ruffy Péter. (T ranssylvánia) Nicolaus Hűimmel (50) töl­ti be az 1972-iben elhunyt dr. Török István katiháli'bus püspök örökét a bécsi egyházközség­ben. Hűmmel egy Temesvár melletti községben született é? jól beszél magyarul. MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁL1NKÓ Az 1956-os siabr.dságh;re I g- - megrázóbb le r.’s.i, Sz.p. fin m szerelmi történettel. R ndelje meg bármelyik magyr.r könyv­­kereskedésbe;, va y újságáru ( sitóoál, vagy kö:vetl?n a KMU Kereskedelmi O z'á lyáná', 2 0 Winnipeg. Man < — Csak úgy, mint rendesen, de feküdnie kell e;gy dara­big . . . Bar on nem nagyon hiszek Guszti bácsinak, még Ró­zsinak inkább .. . ■A kocsi a hegyek szűk, hepehupás útjára kanyarodott. Dúsné dicsérte a doktort, és betegségekről beszélgetett, Oltó immel-ámmal válaszolt. A lelke nehéz volt. Málinkórti gondolt, egyre maga előtt látta sápadt, kis arcocskáját, bújkáló, gyöngéd nevelését s aranyhaját a fehér párnán. Aztán vértelen, kis keze tűnt föl, amint megfenyegette búcsúzáskor: — Aztán bele ne habarodj a mérnöknébe, mert úgy meg­­rázon a füledet, hogy kétfelé áll! És hogy ez, az eszébe jutott, lopva végigmérte az asz­­sz-onyt, 6s keményen, szinte fogcsikorgatva mondta magában: Belelcabarodni? (Soha! S-oha! V. A kastély voltaképpen osak egyszerű, régimódi udvarház volt. Fehérre meszelt kőoszlopos kapujával úgy állt a falu ele­jén, mintha a hegyekből szaladt volna le nagy rejhanvást s most fáradtan lihegne. A többi ház igyekezett hozzáigazodni, hogy valami uteaféle keletkezzék, de ez nem a legjobban sikerült a porták, a hozzájuk tartozó kerítésekkel, hol kiugrottak a sortból, hol meg hátramaradtak. Egyrészük egészen ki is vonta magát mindenféle rendből: el-szóitan állt a lankákon, a -hegy­oldalban, és némelyik, valami különös ihajszoltságban, jó ma­gasra fészkelte magát a Csutor lejtőre, arrafelé, ahol a Bedne patak leszakadt á dombok közé. A falu határában hullámos volt a terep. Mint kecses női mellek, úgy púpc-sodítak a szelíd dombok, amelyekét tágas kör­ben fogott be a hegyeik koszorúja. A tarlók friss szántások sáv­­jai-t kr-umpliföldek, vagy hitvány kukoricatáblák váltogatták s elnyúltak a-z erdők aljáig; Itt-ott, a közeledő alkonyat ellenére is, még szorgalmasan biztatgatta sovány macskát az eke előtt eigjy-egy szorgalmast paraszt, s káromkodáa messzire hallatszott; girhes tehénkék vontattak trágyával, vagy esalamádéval meg­rakott szekerekét. Fiatal lagénykék haladtak az állatok mellett, boQskcrban, vagy mezítláb, fejük búbján lapos kis kalap, vál­lukon pirossal szegett kabanyica. Nagyokat pattogtak az os­— 29 — m Tanké Péter soha életéiben nem hallott az ar-kansasi arany- j ásókról, virginiai, kaliforniai és texasi föld- és honfoglalókról. I Moziba nem járt, mert ajkkor | még nem volt mozi, aá újság- í ban még nem írtak az Újvilág ! csodáiról. Tankó Péter ugyan­is az említett úttörőkkel egy- j időben határozta el, -hogy át- j megy túlsó felére, s megterem- I ti a maga életét. Egy lova volt, valami kevés batyuja és -ment. ' Földetfoiglalni. Pisztolya nem veit, csak kicsi fejszéje, pedig j az akadály volt akkora, mint jó- ; párezer kilométerrel odébb. Tán még irosszajbib is. Mert annak előtt itt vadállatokon kivül alig I járt valaki, a természet felséges csendjét Tankó Péternek volt1 bátorsága fejszeszattogással megtörni. Élt, .mert muszáj volt, mert ahogy Gyimesből útnak eredtek, már göm-böiylöidött az asszony ihasa, -élt, ahogy apjá­tól, nagyapjától tanulta -s ahogy maga ér ezte, hogy élnie kell. — Tudja mi volt itt, amikor nagyapám letelepedett? — me- . séli Tankó Johanna, az unoka, ahogy kiülünk a tornácra, s a : tejszagú alkonyt bámuljuk. — Mindenfelé gaz, sűrű erdő, a kaszálón olyan sovány fü, hogy egy tehén se lakott jól. Kalyi­bában laktak, nagyanyám csak tűrte, tűrte, alig volt ereje, de dolgozni kellett. Visszafelé nem volt út. 6 lám, most- itt va­gyunk. Van mindenünk, élünk s dolgozunk. ■ 1 Azóta benépesült Egerszék patak völgye, Hatvan család latoja ezt a gyönyörű vidéket, j Csángók mind, Gyimeseklbiől i- , decsángált emberek, akik alig | hetven év alatt teremtették meg a maguk külön életét, s talán el sem jutott tudatúkig, hogy lassan közösségbe tömő- j íüitek, s immár kérhetik a falu nevet is. Bár a községközpont - Csikszentgyürgy szeméiben csak | tanya marad Egerszék. Jó nagy­ianya. Uhirila Tanaiké, Valéria a déd- : unoka. Főiskolát végzett mate- j matika tanárnő. Egerszék min­denese. Furcsa neve van, de nem enged kérdezősködni. Le­­inutat az udvaron szorgoskodó fiatalemberre: — A fé'ilje-m, Cilik ila loan. Brailai müasztalos. S anélkül, hogy feltennénk a “miérteket”, mondja is. — Balánbányán ismerked­tünk meg, s hazatelepedtünk ide, Egerszék,re. Nem is aka­runk elmenni. Nincs hová és nincs -miéit. 114 gyerek van most is a két tanyán, Csínodon és Eger széken, azokat tanítani kell valakinek. — Elhatároztuk a férjemmel, hogy itt, Egerszéken teremtünk civilizációt. A csövekkel a felső forrás vizét akarjuk a házak­hoz levezetni. -Olyan nyomása van a víznek, hogy minden ma­sina nélkül bővenjut mindenki­nek. Ássuk is a gyűjtő -meden­cét. Az a motor ott egy kis áramfejlesztő telepet fog rnieg­­haüjáni, a patakot szabályoz­zuk, kis turbinát hajtunk meg, vele. Két-lliáro-m ilyen teleppel az egész tanyának villanyára­mot tudunk biztosítani. Nem hinném el, ha nem lát­nám -a. szóbában a nemrég vá­sárolt televíziót, hűtőszekrényt, rádiót, mini fotólaboratóriumot. Tankóék nem adták fel a bar- j cot. Az lunne a legkönnyebb, • ha Itthagynánk -mindent, -s men ! nénik. De minek? Éltem Vajda- j tanyádon, Balánbányán, tudom mi a város. Itt kint is lehet ér- J teknesen élni, ha az ember a- j kar. A férjemmel -minden este i “matematikázünk”, feladványo ■ j kát oldunk meg, újakat -csiiná- j nálunk. Van úgy, Ih-ogy másnap, ! kaszálás -közben jut eszébe va­lamelyikünknek a megoldás, olyankor letesszük a kaszát, s leülünk folytatni a számtangya- • korlást. Édesanyámék kacag-1 nak, nem értik, azt hiszik, én ; románul taúulok, a férjem meg : -magyarul. -Persze ez is igaz. Az iskolában is segít nekem a fér­jem, amikor szülési szabadsá­gon voltam, nemegyszer “betii­­nitott”, ő úgy szokta mondán;, hogy a csángó gyerekek tanít­ják őt magyarul. Igen, az iskola. Pillanatnyi­lag 19 gyermek tanul az I-1V. — Még kisebb, — mondta Oltó. — Ilyen? Vagy még kisebb? Ilyen? . . . Olyan pici, mint egy cic-uska? Oltó is -elmosolyodott a kislány bizalmas kedvességén, é-s amig a lépc-sőn fölmentek, elmondta, hogy négyéves korában már • újságokat olvasott. Erre Idácska, aki eddig szótlanul fi- - gyeit, hirtelen nagy fölénnyel szólalt meg.. — Ojjé, négyéves koromban én már könyveket olvastam . . . pedig akkor még olyan kicsi voltam, hogy any-uska etetett. . . Falra akasztott petróleumlámpás világította meg a belső folyosót, amely a két traktusra szolgáló szobák között nyúlt el. Oltó bizalmatlanul, idegenül nézett körül. Éttelszag áram­lott, a kopott falat mindenütt íbarna ajtók szakították meg, mintha zárt cellák nyílnának mögöttük, két ajtó között beke­­. etezett, ócska elmer lógott, amelyet a sötétben éppen csak fölismerni lehetett, aztán, szinte meglepetésszerűen, mezei virá­gok illatát vélte fölismerni -s még néhány lépés után ecetszag sodródott az orra alá. — Az lesz a szobája, — mondta Dúsné — s arra muta­tott, ahova a két tót lány a koffert bevitte — tegye magát ké­nyelembe, és -gondolja, hc-gy hazaérkezett ... Egy óra m-ulva vacsorázunk, addig még sétálhat is, ha kedve tartja és nem fél a kutyáktól, ■— tette hozzá mosolyogva. Oltó csak bólintott a fejével, hogy: igen, köszönöm, majd csak -eirendlezkediemi — és tétován lépett a szobájába. Az egyik lány kis-omfo-rdült már, a másik meggyujtotta függőlámpát, és Oltó tekintete a -lányról az asztalra esett, amelyen nagy bok­réta áldott, mezéi virágokból.' — Köszönölm, — suttogta meghatottam és hol a virágok­ra, hol a üeányra inéz-ett. Az a feszültség, amellyel új otthonába lépett, engedni kezdett. Valahogy úgy tetszett neki, mintha ez a lány kedveskedett volna neki a virágokkal. — Kedves, — mondta gyöngéden, — kedves . .. Hogy nivják? A lány lekapta kezét a -lámpáról, zavartan törül-getődzött a kötényébe, lesütötte, a -szemét, és tiszta arcát szinte átvilá­gította a fölh-ullámzó vér. -Oly szép volt ebben a pillanatban, megszólalt a lány és azt motyogta: — Áncsá hinák engem. . . — 32 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom