Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-12 / 28. szám

6 Winnipeg, Man. ORVOSI TANÁCSADÓ 1 CSODÁLATOD MÉHPEMPŐ Az őskorból származó spa­nyolországi barlang falrajzok is , /izonyitják azt a tényt, ibogy a méhészet az emberiség legré­gibb: mesterségei közé tartotok, először csupán az erdei méhek módúiból rabolta el a "terem­tés koronája” ezen apró, de fe­lettébb hasznos rovarok termé­két, az erdei mézet, de a ikul­­.. úrált sági magával hozta a mé­­.iiek háziasítását, “megsizelidi­­cesét". A XVI11. század végefe­­íé kezdték alkalmazni a kicse­­. élhető iépkereteket, amelyek -vülőn-,külön Ikúejmelhetók a kap­­kárakból. Így vetettek valójá­ban vié|g:et a méhcsaládok ke­gyetlen kínzásának a méz ki­szedésénél. Idővel fökéletesi­­mttéik a kaptár óikat, elsajátítot­ták a méhcsaládok nevelésé­nek, szaporításának!, miniden ősin ját-bin ját és elkezdték az nnyakirálynők mesterséges te­nyésztését is. A mézen és a viaszon kívül ma nagymérték­­oen használja fel az ember, fő­lapén a gyógyászatbán a spe­ciális módon 'begyűjtött fullánk mérget és a méhpempőt is, a­­mi sok modern gyógyszer alap­anyaga, liabár valódi összetéte­lét és hatásának mibenlétét még a mai napig sem sikerült teljes mértékben tisztázni a tu­dó soknak. A méhpenpő állítólag visszá­­adja a petyhüdt bőr rugalmas­ságát, ezzel elsimítja a ráncokat s fiatalitólag hat miniden szerv­re, az egész szervezetne. Előszóiban beszéljünk egy tréhány szóval a méhcsaládról, a méhekről. A méhcsaládot egy anyaméh, a méhkirályniő képe­zi, továbbá a dolgozó méhek, amelyek nem mások, mint el­csenevészesedett petefészkü nőstények, továbbá a rövid' éle­tű himekből (herékből), vala­mint az ivadékokból (peték, lárvák, bábok) és a tartalékok (méz és hirnpor) és végzetül a mé'hkosár. A mézelő méhek (Apis melli­­fica) családjaiban tökéletes munkamegosztás van. A fiatai nőstények először csjak a lép­­sejtek tisztogatásával foglalkos rrak, valamint táplálékot hor­danak! szét és az idősebb ivadé­kokat mézzel és virágporral elletik. Egy hetes, korukban vál­lalják az önnáhó etetést. A táp­pép fajmirigyeik fehérjetarta­­mú váladékálhló áll. melyhez mézet ési polent kevernek. Ké­sőbb' elkezdenek viaszt kivá­lasztani és sejteket épiteni be­lőle. Őrzik a kas bejáratát és csak ezután vesznek részt a kaptáron kívüli munkában, “mezei méhekké” válnak, nek­tárt, virágport és vizet gyűjte­nek. A mézelő méhek valami módon meg Hordják egymással értetni magukat ás a közismert méh “körtánccal” bizlonyos in­formációkat adnak át egymás­­naiki. Egy méhcsalád normális fej­lődésénél az anyaméh a meg­termékenyített petéket az apró, üres sejtekbe rakja. Ezek ete­tését a dolgozó “dajkák” vég­zik. Az idősebb lárvát guibót sízőnek maguknak, amelyből ki­kelnek a dolgozó nőstények, kábáikon 'tökéletes igyüjtőbe­­rendezés, vagyis kosárka, kefe és fogó van és fullánkkal van­nak felfegyverkezve. Az anyaméh nem rendelkezik ezzel a virágporbegyűjtő felsze­reléssel, feje kissé bb, rágószer­­veinek izomata gyengébb. En­nek ellenére a királynő három­négy évig is éléi és túléld lá­­j nyainakl többszöri nemzedékeit I is. A dolgozó méhek a legjobb esetben is csak fél évig élnek. A nyári, sürgős munka idején 5-6hét alatt is képesek halálra dolgozni magukat. Ha a méhcsaládban a király­nő elpusztul, vagy eltávolítja őt a méhész, akkor a dolgozóik a­­zonnal megérzik e nagy veszte­séget és erre úgy reagálnak hogy néhány fiatal lárva körű: átalakítják a sejteket. Ezekel 1 igy átalakítják királynő sejtek­ké és e kiválasztott lárvákal bőséges koszton tartják- vagyis I tnélhperrrpővel etetik. Ezt a • je­­! tcmság-ot használják fel legújab­ban a méhészek a méhkirály­­nők szaporítására és ezzel £ a méhcsaládokat nagyobb méh­­pempőgyártásra ösztökélik. A méhpempő radikálisan kü lönbözik a dolgozó méh ivadé­kainak nyújtott normális táp tájéktól. Tudományos kutatá­sok bizonyítják, hogy nem í táplálék mennyisége határoz­za meg, hölgy az ivadékból dől gozó méh, vagy királynő fejlő­dik-e ki. Ezek szerint a méh pempő olyan anyagokat tártál máz, amelyek lényegesen befő iyásolják, gyorsítják az ivadól fejlődését. Feltételezik, hog; egy bizonyos nagyobb Okonoent rációjú, csirizszerü váladék kell i az anyaméh kifejlődéséhez és e j nagyobb koncentrációjú anyag j a pempő. 1969', a Max Planck intézet egyik kutatócsoportjá­nak sikerült fényt deríteni a méhpempő mibenlétére. Nekik sikerült a méhpempőt fehérjék­re (proteinekre), zsiradékokre­­lipidotora, (hetarocyhkuis; és to­vábbi kiegészítő elemekre. 5 kg. méhpempőből mintegy 450 mil- Ligramnyi biológiailag nagy ha­tékonyságú, vegyileg a mai na­pig nem határózható, igen la­bilis anyagot sikerűit nyerni, amely minden bizonnyal azonos azzal a “csodaszerrel”, amely a méhpempő nimbuszát jogossá teszi. Az újabb kutatások bebi­­zionyitották. hölgy Ibizonyos her­nyókból és rovarlárvákból is lehet ilyen méhpempőszerü a­­nyagot nyerni. A most folytatott kutatások részeredményeikben is sok sikerrel kecsegtetnek és rávilágítanak a rovarok hor­monjainak nagy életfentartó szerepükre', amely szerepüket sikerrel használja ikd a modern orvostudomány a különféle koz mietikai készítmények gyártása sánál (Gellé-ROYAL, Vita-Api­­nol drig. stb.) A méhbempőt si­kerrel használhatjuk a szív s ér­betegség kezelésénél, bőrbeteg­ségeknél s sikereket értek el al­kalmazásával , természetesen megfelelő adagolással és hosz­­szú időn át a súlyos' légcsőaszt­­ma kezelésénél is, amit saját orvosi gyakorlatom is alátá­masztani látszik. Sajnos e gyógyszerek jelenleg eléggé drágák, de áruk bizonyára esik majd, ha e célra nemcsak méh, hanem általában rovarpempőt fognak használni. Itt az elől­­litási költségek; nagyot fognak esni! Ezer :s©lyemhernyóhól ugyan­annyi gyógyhatású anyagot le­het nyerni, mint 1 kg méhpem­­! pőből. A tudományos kutatások I ugyan nem adták még, meg a í végleges választ arra, hogy mi is a pempő gyógyhatású, deter­­íninációs' anyaga, de komolyan következtetni lehet an a, hogy efgy nagyon hatásos rovarhor­­mónról van szó. Végezetül csak annyit, bőgj a méhpempő eléggé labilis a­­nyag, amely tönkremegy a, kül­­sü behatásokra, mint a forró­ság, lúgok, állás, stb. Ezért na­gyon fontos, hogy a sikeres kezelés érdekében lehetőleg friss formában használjuk < “csodaszert”, lehetőleg mézzé elkeverve, mivel igy a már em­lített specifikus gyógyhatásho: hozzájárul a méz cukortartal­ma, vitamintartalma és valójá­ban magas tápértéke is. A méz­zel kevert méhpempő hideg he­lyen, lehetőleg hűtőben tartan­dó és ugyanez vonatkozik £ gyógyszeres, méhpempős pre parátumokra is! MUDr. Juhász István Tiszacsernő. KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 telefon: 943-6657 Beteghez hívnak a kórházban Beteghez hívnak, álmos éjelek, a 20-as kórterem, görcsökben fetreng, vajon ki lehet? Senki sem tudja, hogy került ide. Ki vette fel, magától jött-e, vagy mentő hozta be? Hogy hívják s hány éves lehet? Merre lakik és hol született? Elment már rég az esti ügyeletes, senki sem tudja mikor jöhetett. S tapintom máját, szivét hallgatom, s az ágyra dűlve el hal bal karom, s megrémülök, nincs már pulzusa, szive sem dobog, hiába remélek, injekciókat adok. A mája, lépe sem dagadt, a szeme se sárga. Vajon mibe halhatott bele, nem tudom meg, csak azt tudom: halott, Nem hoznak fényt részére már a bíbor hajnalok. Találgatom, vizsgálgatom, íratja nincs s igy nem tudom, ruhájában sincs számomra nyom, holnap reggel, majd fel­boncolom. S felhívom mentőket s rendőröket. Kinek hiányzik, ki lehetett? De lehet, hogy nincs neki senkije, Csak olyan ember mind én és Te lélekben tártalan, hazátlan, nincs neki senkije. Szirmai Endre. A Kálvin Egyházkerület püspöke felszentelése A legnagyobb amerikai ma­gyar református -egyházi közös­ség, a Kálvin Egyházkerület, folyó évi április 28 és május 1 kölz-ött tartotta évi rendes gyű­lését Ligoniere, Pa.-ban. Ez a gyűlés tisztújító gyűlés fe volt, mely a következő új tisztikart választotta meg négyévi időtar­tamra: püspök: Ft. Dr. Bütösi Jánois:, South Norwalk, Conn., püspökhelyettes: Nt. Parragh Dezső, Chicago, Ili., főjegyző: Nt. Vitéz Ferenc, Perth Amboy, N.J. pénztárnok: Nt. Király Zoltán, Passaic, N.J. és egyház­kerületi főgondnok: Dr. Piri Jó­zsef, Cleveland, Ohio. Aiz egyházkerület új püspöke felszentelést folyó évi szeptem­ber 1-én este 7 órakor (kezdő­dő ünnepi istentiszteletén tart ja Ligonierben a Bethlen Ott­hon templomában, a (hagyomá­nyos hgonieri napok keretéiben. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Ft. Ábrahám Ma­gyar Református Egyház püs­pöke. A felszentelési szolgálat­ban részt vészinek az egyház­megyék esperesei és az egyház­­kerületi tanács tagjai, névsze­­riant a következőik!: a Keleti Egyházmegyéből Nt. Egry László esperes, a Közép Egy­házmegyéből Nt. Dr. Csia György esperes, a Tóparti Egy­házmegyéből Ft. Dr. Szabó Ist­ván- esperes, a Nyugati Egyház­megyéből Nt. Orth Győző espe­res helyetteseként Nt. Dr. Lud­wig Arthur, az Egyházkerületi Tanács tagjai: Nt. Vitéz Ferenc főjegyző, Nt. Király Zoltán pénz tárnok, Dr. Piri József főgond­­nok, Nt Parragh Dezsó*püspök­­helyettes, a szertartás vezetője és Ft. Beretz Árpád, volt püs­pök, Chicagóból. Az istentiszte­let orgonakiséretét Lucsik&y Jó- Zotlfné, a south norwalki egy­ház orgonistája végzi. A püspökszentelést fogadás teötveti a Betlhlen Otthon árva­háza nagyterméebn. A püspökszentellésre és a fo­gadásra az egyházkerület taná­csa szeretettel és tisztelettel hívja meg a kebelbéli, valamint az összes amerikai magyar re­formátus egyház tagságát és vezetőit, valamint magyar A- merika hivatalosait. Ft. Dr. Bütösi János teológiai tanulmányait Debreceniben, Austin, Texasban, Princenton­­ban és Pittsburghban végezte.. Lelkipásztor volt Hammond, ind.-ban, McKeesport, Papban és 1960-tóil South Norwalk, Conn.-ben. 1968-1971 között az egyházkerület elnöki tisztét töl­tötte be, 1971-1975 között Krisztus Egyesült Egyháza — United Church of Ohrist — Executive 'Couneil-jának tagja volt. A Kálvin Egyházkerület biza­lommal tekint új püspöke szol­gálatára. Vitéz Ferenc egyházkierületi főjegyző. Hamis adatok Temesvárról Temesvárnak az utolsó ada­tok szerint 207,000 lakosa van,, ebből a magyarok száma 30,000 fölött. Cigány az 19ü6-u,s nép­­számlálás szerint Temesmegye hat városában összesen 860 volt, ís szinte érthetetlen, ihiogy a román főszerkesztő miért irányította reájuk annyira az amerikai újságíró figyelmét. Talán el akarta azt vonni a ma­gyarokról, akiknek uralma a­­latt Temesvár Budapest és Po­zsony mellett Nagy-Magyaro r­­szág legmodernelbib, gazdasá­gilag is legfontosabb városa lett. Még a két világháború közt is messze kimagaslott a «többi város közül a “Begaparti London”. (Transsylvania) Schreiber mérnök második karrierje F. S. MANOR KÖZLEMÉNY HUMOROS NYUGAT címen havi- folyóirat indul Los Ange­lesben, a Vass-házaspár 'kiadá­sában, és Vass Ferenc, az is­mert humorista szei kesztésé­­ben. A HUM'OROiS NYUGAT A MAGYAR EMIGRÁCIÓ EGYET­LEN HUMOROS FOLYÓIRA­TA! Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR. RACSMÄNY BÉLA a budapesti Ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Nem vicclap, jóllehet célja a nevettetés. Éles tolla, bátor szó­val. érdekes eseményekhez és érdekes emberekhez 'viszi az ol­vasót. Az aktualitásokat sza­vakkal rajzolja karikatúrává. Il.'5x8.5 imcses méretű huszon­négy oldala fogja Önt jókedvre deríteni. A HUMOROS NYU­GAT december 31-ig kedvez­ményes áron, azaz 7 dollárért rendelhető meg egy évre. 1976- tól kezdődően 10 dollár lesz. E maga nemében egyedülálló', ní­vós folyóiratot P.O. Box 26126. Los Angeles, California 90026, USA cimen lehet megrendelni. Kívánságára ingyen példány lesz küldve. AZ ATYAFIAK pásztor József — Megcsókolhatod. Sárika végiglépegetett az anyjával a tornácon ki a ka­pun. Aztán az utcán hangosan, túláradó kedvvel felkacagott. Az anyja csodálkozva nézett rá. — Mit nevetsz? — Nevetek az életen, édesanyám. Magamon is! Azi anyja ráemelibe a szemét. _ — Hát elhiszed, hogy ideadja? Sárika szembefordult vele. — Hiszem. Most elhiszem. XXVII. Sárika másnap délben bement a Dunapailiota éttermébe s leült az asztalához. Hirtelen elpirult, amikor a hatalmas, sár­garózsából költött bokrétát megpátta. 'Szórakozottan evett, a pincérek nesztelenül szolgálták ki. A hatalmas t e remiben kevese n voltak. Az egyik asztalnál egy angol házaspár ebédelt. Mereven ültek és nagy csöndben, szertartásosan ettek. Az egyik dunapartfelőli ablaknál magya­rok ebédelitek, egy idősebb házaspár és két fiatal lány. Valami vidéki földbirtokos família lehetett. A pincérek jötteb-mentek cserélték a tányérokat és meghajolva, előkelő mozdulatokkal rakták a tányérokra az ételeket. Sárika mosolyogva állapította meg, hogy az egész te­jemben, az angolokat is, beleszámítva, a legelőkelőbb volt a fő­­pincén .Szép, nyugodt, fölényes, biztos pillamtású férfi volt. Mikor megállt és 'körülnézett az étteremben, olyan volt, mint egy vezérhajón az admirális, vagy mint egy nagyihatalom kö­vete, egy kis balkáni államban, amikor a kis, barbár ország küldöttségét fogadja. Sárika már a második fogásnál tartott. Valami különös jó omlett volt, velővel töltve. Arra gondolt, amikor az első fala­tot a szájába tette, hogy ezt majd megcsinálja. A pincér a szakácstól egy kis borravalóért megszerzi' a receptét. De a má­sik pilfcuiatban hirtelen elkomolyodva és szomorú lett. — Kinek csinálja meg? És minek? Talán magának? A pilláira lassan egy parányi, nedvesség surrant. A tá­­- 162 — nyárja fölé hajtotta a fejét és lassan evet, de az omlett izét már alig érezte. s Vitték a tányérját s újabb ételt hoztak. A pincér gyors, finom mozdulattal tett egy szelet húst a tányérjára s a ka­nalat és, villát egy kézbe ügyesen össze fogva, pirított burgo­nyát és karfiolt rakott a hús mellé. Sárika gépiesen evett. Aztán haza gondolt s heves vágy árasztotta el hirtelen, hogy a lakásukat lássa. De újra elszomorodobt. Mi szüksége lőhetne ezután a gazdag berendezésre? Egyelőre jó lesz, egy pici hotelszoba is valahol. Talán 'Párásban, a Quartier-Latin eigy olcsó' diákszobá­jában, vagy a Champs-Elysée közelében, egy tiszta, barátságos, kis német penzióban. De egyszer mégis el kell hogy menjen a lafcsba, mert össze kell hogy szedje a nagy utazásihoz szük­séges holmikat. Az agyát hirtelen forrósági öntötte el. A tegnap kapott táviratra gondolt, ami újra, meg újra felbukkant gondolatában, mint fájdalmasan, éldesen zsongitó reménység. Ok nélkül nem küldhette az ura a táviratot. De szeretheti-e? A reménység íel-feliröppent színes buborékjai után, a fájdalom újra elárasz­totta a lelkét. Hiszen maga látta, a saját szemével, amikor a táncosnő az, ura haját; simogatta. A szeme most újra fátyolos lett. Letette a kését és villáját a tányérjára s: a szivére ‘hűvösség futott. — Nem1. Csak nem tudja egyszerre kiűzni a leikéből a boldogság) emlékeit, de vége. Dekát akkoir mit akar vele? (Miiért küldözi tovább a virá­got és pláne ilyen ünnepi bokrétát! Valami szelíd enyheség ereszkedett le a lekére. Olaszor­szági emlékek kápráztak el előtte. Hirtelen eszébe jutott, (hogy amikor iSorrento narancs kertjei között végigmentek, a kocsijuk hirtelen megállt. Egy suhanc dobott be egy naranicsfaágat a kocsiba a lábuk elé, de észrevette azt is, hogy csókolóztak . .. Oly régi volt. Pedig alig féléve. Aztán eszébe jutott a tegnapi csata Irma néniivei. (Miért harcolt, ravaszkodott, hogy Gorzsát megkapja, ha visszamegy az urához ... Fájldalom öntötte el a lelkét .. . Úgy érezte most, hogy nem tudta neki megbocsátani. A pincér valami gyümölcskrémet hozott és 'Sárika fel­­— 163 — Kurt Schreiber winnipegi mérniük történetét kötelező ol­vasmánnyá kellene tenni min­denki számára, akit érdekel a bevándorlóik) története. Persze­­ezer és ezer hozzá hasonlót le­hetne elmondani. iMind arról tanúskodna, hogy a bevándo­roltak mivel, hogyan járultak hozzá ennek az országnak a gazdagitásához. Kurt Schreiber, a második világháború előtti években dél- Moráviában, 'Csehszlovákia e­­gyik részén, cukorgyár vezeté­sével volt megbízva. Már az édesapja is ebben a hivatásban volt. Ezért küldte fiát Becsbe — amely sokkal közelebb volt lakóhelyűkhöz, mint Prága — tanulmányai elvégzésére. Nemsokára jötü München, Csehszlovákia náci megszállá­sa./ Röviddel a világháború ki­törése előtt azonban Schreiber mérnök feleségével]! Kanadába jött. Akkor volt megalapítás e­­lött a Manitoba Sugar Beet Company Winnipegen és iSóhrei bér ott talált munkát. 1963-ig ott dolgozott, akkor azonban nyugidijjb'a ment. Szépek, sike­resek voltak! első itt töltött évei és az utánuk következők is. Ze­néltek, színházba jártak ér ol­vastak. Igazi nemes, szép, kul­­túremberhez méltó életet éltek. Uj fejezet kezdődött Schrei­ber életében, mikor nyugdíjba ment és csatlakozott a Manito­ba Egyetem kutató intézetéhez. Egy ötletből indult ki. Abból a jólismert ténynek a felismeré­sétől várt sikert), hogy a prérin gondot okoz a vetés, ha későn enged fel1 a fagy. Azért okoz gondot, mert 100 nap kell a ter­més beéréséhez, ha nem akar­ják, hogy a korai, őiszi fagyok kárt tegyenek benne. Schreiber arra gondolt, hogy túl lehetne adni ezen a gondon, ha valamiképpen kezelni tud­nák a vetőmagot, csírázását kés lehetni tudnák tavaszig, ugyan­akkor már össze) el lehetne vet­ni. Ezzel az eljárással nem len­ne szükség olyan nehéz gépek­re, amelyek a sáros, nehéz ta­lajon is használhatók, vagy nem kellene várni a vetéissel ad­dig,, amíg kiszáradnak a földek. Evekig tartó munkával sike­rült egy olyan plasztik anyag­gal bevonni a vetőmagot, amely tavaszig késlelteti a csírázást. A kísérleti eredmények miniden várakozást méghaladtaJki Kide­rült, hogy az igy kezelt vető­mag nemcsak, hogy nem csírá­zott áprilisig, hanem 20 száza­lékkal nagy obb termést! hozott, amelynek ráadásul még a mi­nősége is jobb volt. Rövidebb lett az érési idő, kisebb volt az őszi fagy és a rozsdáscdást ve­szély. A felhasznált plasztik a­­nyag olcsó., a terméstöbblet pe­dig csak búzából az évi 3 millió tonnát is meghaladja. Schreiber eljárása már ké­szen áll a kereskedelmi alkal­mazásra. A találmány jogát a Manitoba Egyetem kapta, a ke­reskedelmi felhasználását a Dow Chemical. A manitoba és albertai kísér­letek olyan sikerrel jártak, hogy Manitobában, ebben az évben 1,500 holdat vetnek 'be az újfajta vetőmag.al. Dr. Schreiber meg van győződve arról, hogy vetőmagbevonásra használt anyagját még tovább tökéletesíteni lehet. Időközben Scheiber mérnök doktori einiiet kapott 1921-es mérnöki diplomája mellé. Tu­lajdonképpen három évvel ez­előtt kezdett vágyakozni arra, hogy “Herr Dokter”-nak nevez­zék. Benyújtotta t'ziség, amely ben részletesen ismertette felfedezését — a Bécsi Egye­teminek és a hiúit- tavaszai oda is látogatott, hogy tézisét meg­védje. Minden reggel 5 órakor kezdett tanulni, sikeresen le­tette a .szükséges vizsgákat és elnyerte a doktori éjimét, 79 éves korában, diplomája meg­szerzése után 54 esztendővel. Dr. Schreiber azóta is a ,Ma­­nitoba-i Egyetemen dolgoozik új vető,magbevonó anyagon kí­sérletezik. Fia ugyanakkor a Montreáli Egyetemen tanár. Az az ujdoktor tehát fiatal. Mindössze csak 79 éves. ONTARIO MAGYAR HANGJAI HALLGASSA! Az ONTARIÓ1 MAGYAROK legkedveltebb tar almas Magyar Rádióműsorát: Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óta ideje és adásaink napja, a> tél' műsor­­idényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat m nd~n szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás mát megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió 'Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta köz­kedvelt kanadai munkatársa, MÁRiFl M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE: Ph.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom