Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34a. szám

Winnipeg, IMan. 1975. okt. 24.

ORVOSI TANÁCSADÓ

A mértéktelen gyógyszerfogyasztás káros hatásai

Szinte divattá vállt világszerte, hogy a legkülönfélébb ■ zituáeiókban gyógyszerek után yúluük, akár vig kedvünk van, ukár búslakodunk. Nagy mérőkben, szinte mértéktelenül yeljü-k a nyugtátokat, s serkentőket, a fájdalomcsilapitóivat a fogamzásgátlókat, a i igyasztó, vagy a. hizlalószerei.et, az .antibiotikumokatt, a Lányingerosilapitókat, vérzéscsi i ipitókat és más sok “csoda. ztrt”, amelyekkel elárasztja az <- mbériséget a gólem nagyságáin növekedett, úgyszólván túl. méretezett és néha túlkomer•..o nált gyógyszeripar. Sajnos jkszor a gyógyszeripar is a uasznot, a profitot tartja ‘elsősorban a sz eme előtt és nem azt, hogy valójában hozzásegítsen a szenvedés csilapitásához, az élet szebbé és hosszabbá téliéhez. Világszerte csodálatos színezésű planátokon, propagandaanyagokon 'hirdetik propagálják termékeiket a farma- J seutikai üzemek és ezért nem 1 csoda, ha egyrei növekszik a : yógyszerf ogyasztók száma.

A gyógyszer csak akkor se- j git, ha a megf elelői helyen, a i megfelelő módon és megfelelő adagolásban használjuk. Ezért iuntos, íhogy lehetőleg csak orvosi rendeletre használjuk az orvosságokat és sohasem a saját elképézelésünk szerint, vagy a. szerint, hogy mit is ajánlott juh, vagy IMaii néni. Az orvos azért tanult, 'hogy gyógyítsa a betegségeket és ieheitő.ieg az idejekorán alkalmazott szakszerű tanácsaival hozzájáruljon a betegségek megelőzéséhez. e,supán a meggfelelően iskolálázott emiber tud kiigazodni a betegségek nagy tömkelegében es az adott konkrét esetben mindig kiválasztani a hatalmas í-yóigyszerhegyekből a legjob- 0,^0 pnegfeleiőt, ,'Csak ő tudjauteglniondani a helyes adagolást, a használat módját és állandó szakszerű ellenőrzései mellett nyugodtan használhatjuk az egyébként igen veszé./t;S> és nagy bajt ckzható or\ osságokat is.

Meg kell vallani, hogy a nem jó formában alkalmazott orvosi népművelés is hibákat csinál e téren. A* legjobb lenne, ha az orvos-népművelő a betegségek leírásánál a tüneteken túl nem mondana sokat az alkalmazható gyógy szerk észitményekről, hanem csupán a helyes életmódra, a megfelelő dié- 1 tára, gyógytornára, anaszirozásra, stb. hívná fel a figyelmet és az orvosságok kiválasztását, adagolását teljesen átengedné a kezelőorvasnak. A gyógyszereket esetleg csak úgy mellékesen megemlíthetné, hogy léteznek és helyes alkalmazásuk az adott .betegség kikezeléséhez vezet.

Mivel, amint már említettem, világszerte szaporodnak azok az emjberek, akik nagy házipatikákat rendeznek be a legkülönfélébb gyógyszerekkel, amelyek nem egyszer mérgezőek is és nagymértékben nő a gyógyszert Oigyas z tás, helyé n való n ak tartom szólni e kérdésről. A házipatikában ne tartsunk csak egy néhány kötszert, vattát, friss hidrogén oldatot, bórvizet, hőmérőt, ollót, sebhintőport, vagy néhány enyhébb fájdalomcsillapító tablettát (Aeylpyrin, Aspyrin, stb.) Gyomorgörcsök esetén Hoffmann cseppeket, vagy Contraspan cseppeket tart hatunk készenlétben. E készletet kiegészítheti egy-két doboz orvosi széntaioLetta (Carbantoc, Citrocarbon, stb.), valamint jód tinktúrak tiszta szesz, szemcseppek (3% targesin oldat.) A többi orvosság, a nyugtatok, serkentők, antibiotikumok, stb. nem valók az elsősegélynyujtási dobozba és liaszálatnk csak is orvosi javallatra ajánlatos! Ehhez tartsuk magunkat a saját érdekünkben. Sohase tartogassunk régi, valamikor, valamely családtagunk által használt és ki nem szedett gyógyszereket, mivel ezek romlásnak vannak kitéve, sokszor elfedjük, hogy mire valók és nem egyszer az ésszerűtlen használatukkal súlyos mérgezés áldozataivá leheltünk. Ha valamely családtag beteg és valamiféle mérgezőbb hatású gyógyszert szed, nagyon óvatosnak kel! lenni az adagolásban és tárolásban (hideg, sötét helyen, szá razon, ahogyan a használati utasitáson áll). Az ilyen gyógyszereket nagyon komolyan el kell zárni ^különösen a gyermekek, vagy az idegbeteg emberek elől, mivel ezek oktalanul, vagy öngyilkossági szándékból nagyobb adagot is bevehetnek és súlyos gyógyszer-mérgezést «zen védhetnek, ami gyakran halálos kimenetelű is lehet.

Különösen a tetszetős csomagolású, édes 'cukros bevonatú. vagy édes szirupos orvosságok jelenthetnek veszélyt a .gyerekekre, mivel ezek e mérgeket édességként fogyasztják

saját vesztükre' és az egész család tragédiájára. Vegyük csak elő a napi sajtót, mennyi ilyesféle tragédiáról számol be napról napra. Tudjuk, hogy vannak kimondottan mérgező hatású orvosságok, mint például a kinin, striichnin, a rákelleni gyógy szerek, a morfium, ópium, scopolamín, stb. Ezek meghatározott kombinációkban, bizonyos betegségeknél, megfelelő adagolásban jó hatásúak, de máskor súlyos mérge,zéseket okoznak. Vannak ezenkívül olyan orvosságok, amelyek nem kimondottan mérgezőek, de túladagolásoknál, vagy az érzékeny egyéneknél kiválthatnak súlyos zavarokat,, vagy- emésztési zavarok, vagy csalánkiütés tormájában, vagy károsítják az idegrendszert, vagy vesekövek keletkezését okozhatják. Mondhatjuk úgy nagy általánosságban, hogy talán nincs egyetlen olyan gyógyszer sem, amely a helytelen, vagy mértéktelen adagolás csereijeu ne vezethetne az egészség megkárosításához, Példaképpen megemlítek egy néhány vitamint, amelyek kis mennyiségben elengedhetetlenül szükségesek az éoef fenntartásához. Például a D vitamin nagyon fontos a csontképződésénél, az izomzat és a bor rugalmasságának fenntartásúhoz, de túladagolása súlyos has menést és a csontok törékenységét, valamint az izmok elcsontoisodását vonhatja maga után. A sokat által manapsag is csodaszernek kikiáltott B Íz Vitamin, amely megfelelő meny iiyiségben elengedhetetlenül fontos és nélkülözhetetlen a vöíósVérsejtek képződésénél, a legújabb tudományos kutatások -szerint, a túladagolásnál talán rákképződéshez vezethet. A normális idegműködéshez oly fontos B 1 vitamin sokszor vezet allergiás, túlérzékenységi reakcióikhoz csalánkiütés, szénanátha valamint allergiás hasmenés formájában. Folytathatnám ezt tovább az összes vitaminnal, talán a C vitamin kivételével, amelynek túladagolása azért nem jár veszéllyel, mivel változatlan állapotban ürü ki a vizelettel.

A fájdalomcsillapítók, .mint például az Aspyrin, Acylpiryn. a szalicilles készítményeik, az antibiotikumok, szulfonamidok,

| a nyugtatok nagyobb mennyi- i ségü használata huzamosabb időn keresztül kellemetlen emésztési zavarokat, csalánkiütést, vérzékenységet okozhat és nagyon károsan hat a magzatra, főleg a terhesség első hat hetében! Mivel a szélespektrumú antibiotikumok elpusztítják a bél normális bakteriális flóráját, amely a véralvadáshoz szükséges K vita| mint és B vitamint termel a szervezetben, e vitaminokhoz természetszerűen hozzáadjuk a B-Komplexet és néha még külön a K vitamint.

Ha valamely orvosság szedésénél komolyabb allergiás tünetek jelennek meg, súlyos csalánkiütés, izületi, vagy torokdaganat kíséretében, esetleg 'j allergiás hasmenés formájában, az orvosság szedését azonnal abba kell hagyni és a további kezelést az orvossal egyetértésben szabad csak folytatni. E- gyes serkentőszerek, ajzószerek látszólag felfrissítik az embert, eltüntetik az álmosságot, lehetővé teszik a lelki munkát, a tanulást, de hamarosan rongálják az idegrendszert, idegkimerüléshez és idegösszeomőáshO'Z vezetnek. Ezekkel vigyázniuk kell különösen a gépkocsivezetőknek ! Ugyanez mondható el a nyugtatószerek helytelen és hosszú időn át való fogyasztásáról is. A szakszerűtlen gyógyszerszedés a megszokás vezélyét is rejti magában ts akkor hatástalannak bizonyul majd a dupla, vagy akár | az ötszörös túladagolásban is, j ami magában véve is súlyos 1 mrégezéshez vezethet.

Némely gyógyszerek gyomorvérzést, fekély képződést okozhatnak. Itt emlitem meg az Acylpyrin.t, Pyrabutolt, Butylpyrint, Ketazont, Fenylbutazon és az összes úgynevezett szalicylátumot, amelyeket 'fájdalomcsillapítóként alkalmaznak. Vigyázni kell a Bőrgyógyászati hormonális kenőcsökre és pasztákra is, mivel helytelen használatuk hormonális zavarokhoz és a bőrbetegség súly os bitás áihoz is vezethet. Sorolhatnám tovább az összes orvosságot, de ennyi elég Ízelítőül. A lényeg az, hogy sohase használjunk önfejűén, orvosi javaslat nélkül gyógyszereket és akkor nem fogjuk szakszerűtlen kuruzslásunkat a saját bőrünkön, vagy szeretteink boriéin megsinylem Van most elégi orvosunk, tessék nyugodtan hozzájuk fordulni. Bizonyára ellátnak szakszerű tanácsokkal és hozzásegítenek egészségünk visszanyeréséhez, javulásihoz.

MUDr. Juhász István,

Tiszacsernő.

Kisjókai Erzsébet műfordításai

Rainer Maria Rilke:

ÖNARCKÉP 1906-BÓL

Az ősi lánc sor, nemes nemzedékek szilárdság ives szemöldökén.

Gyermekkori rettegés szeme kékjén s olykor alázat, nem mi hajt cselédet, de szolgálni kész, asszonyi erény.

A száj csak szájnak rajzolt, nagy, kemény, nem rábeszélő, ám igaz eszméket joggal kimondó. Homlokán nincs vétek, csend vonzza s árny, hol el nem éri fény.

Az összefüggés sejtelem marad, nem fogta egybe siker s szenvedés sem sok vonását, mit mégis, szétesőben mintha komoly, valóság képpé érten tervezni mér egy messze akarat.

A CSÁSZÁRNŐ

Irta: Székely Molnár Imr»

Május van. Végre a kertemben megérkezett a nyár. Az ágak hegyén már kirügyeztek a levelek, az ágyasokiban, búján bimbosodnak a virágok. A nárcisz fejlődött a legszebben illata szétterjed a kertben, tőle kaptak kedvet a tulipánok is a kinyílásra.

Kinn ülök közöttük, körülöttem bokán felül ér a zöld fü. Nekieshetek vágni, Szeretem ezt a selymes tömöttségiet, a szemem elé tárulkozó titkokat, szeretem a tőlük kapott sokszínű témák ébredését, ahogy kkiyiladoznak azok is múltam virágos kertjében. Elriaszt a számok hideg logikája, csak a melengető álmok érdekelnek, meséiken keresztül lélegzetű, ahogy elémhözzák a fantáziámat élénkítő történeteket. Az öregedő ember megrögzöttsége, hogy az idő múlásában már nem a jövőt, hanem csak a múltat látja.

Az én időmben. — igaz, hogy gyermek voltam — még állt a Solymosi Károly híres mulatója a Télikert. Abban volt műsoron Budapest szenzációja a

Höllgyzászlóalj, a Nagyrevü, azok a táncosnők .kísértették meg először az életemet. Az a régi impresszió azóta is egyre büviölően kísérő élményem marad egész a sírig,. 'Ott, abban a mulatóban lépett a világot jelentő deszkákra Mágnás Elza. akit az. életrajz írók szerint a konyhai alkalmazottak, az edények mosogatása mellől emelt ki a művészi' pályára az Orfeum jószemü igazgattója. A kételkedőknek azt mondta: — Ez a leány olyan szép, iha valami könnyű rongyot adok is rá, rajta marad a nézők szeme.

És neki ez kellett, a közönség, akiket valóban megfogott Mágnes Elza szépsége, és estéről-estéi'e bevonzotta őket az Orfeumba.

Később . . . Smith Max, a dúsgazdag német építész, bútorgyáros, akinek a Hűvösvölgyben is volt kastélya, magánoz vette és elhalmozta a legdrágább ruhákkal, és ékszerekkel és nem volt olyan kívánsága, amelyet n,e teljesített volna.

A legenda, de valóság szerint is, Max Smithnek az volt szexuális téren a perverzitása, hogy csókolózni, csak erre a célra csináltatott kopoor,sóban tudott. Az ilyen alkalmakra Mágnás Elzának menyasszonyi ruhában kellett felöltözni fején mirtusz koszorúval, ügylátszik Max Smithnek szüksége volt a mennyegzői hangulatok illúziój á r cl .

Az egykori konyihailány hamar beleilleszkedett a jómódba, szenvedélyesen gyűjtögette az ékszereket, rengeteg brilliánst, gyémántot, aranyat őrzött a szekrényéiben. Komorna öltöztette és inas szolgálta fel az étereket. A komornáját Kóbor Rózsinak hívták. A ügyes leány hamarosan bizalmasa lett Mágnás Elzának. Ö tudta és látta az ékszereket, amelyeket meg akart kaparintani magának. Nick Guszáv péklegénnyel meggyilkolták 'Mágnás Elzát és az ékszerekkel tovább álltak, de hamarosan rendőrségre kerültek és sok évet ültek hötönben.

Smith Max pár évre a gyilkosság után megnősült, s nászútjukon az új asszony felvetette a kérdést, hogy olyan értékes ember mint ő, mit szeretett meg az egyszerű konyhaleány, Mágnás Elzán? A bútorgyára« nászajándékként eüncnndta a történetet. Látszott rajta, hogy őt is 'érdekelte a múltnak ez a bizarr játéka.

— Az úgy volt — kezdte beszédét — még nem ismertem és egyszer sem láttam mégj távolról sem ezt a nőt, mikor felhívott telefonon Pálffy gróf, akinek pozsonyi kastélyát éppen akkor építtettem át. Találkozót beszéltünk meg s én elmentem a gróf úr palotájába. A komornyik bekísért a hallba, leültem a bőr karosszékbe, szemben a nagy diófa lépcsővel, amely a gróf hálószobájához vezetett.

— A karos székből pontosan láttam, hogy kinyílt a hálószoba ajtaja és kilépett egy tünemény. Azt hittem, grófnő, vagy hercegnő, pedig erre nekem van szemem. Tisztára Josephine Bean jött le a lépcsőn Napóleon első felesége. Hófehér selyem kivágott ruhában, hosszú uszállyal, annak a kornak császárnői díszében. Josephine briliánás diadémok, meztelen válla és köble, magasra csúszott derekán a ruha, hátraveteti hermelin belépőt viselt, a Iá! bain aranyszandál. Nem hüten

a szememnek. Ki ez? Aki ilyen királynői fenséggel lép ki egy férfi háláószobájáából délben?!

—Csupa öntudat, csupa méltóság, csupa gőg és közöny azzal szemben, aki megláthatja. A császárnő! A komornyik eléje siet, meghajlik, segíti, hogy ma-gára vegye a belépőt, nyitja az ajtót és .a kaput előtte. Künn a gróf hintája várja és Ő beül. Forgott velem a világ, amikor felkeltem a karos székből. Anynyira elkápráztatott a látvány, hogy nem is vettem észre, hogy közben a lépcsőkön lejött a gróf, mosolygott.

— Ismeri ugye?

Nem én, soha sem láttam.

— Ő a hires Mágnás Elza.

— Megkapott ez a felejtthetetlien látvány és megszereztem magamnak.

Hát ilyen az élet. Mint cikkem eile jé n említettem szeretem a fantáziámat élénkíti történeteket, amelyek megszépítik az idő múlását. IMágnás Elzát meggyilkolták, pedig megérdemelte volna, hogy, mint a gazdag butorgyáros császárné) je éljen,

mert ez a gyönyörű nő uralkodásra született ...

f, 0‘N’YVSZEMLE

A hazáján kívül élni kényszerült újságolvasó és irodalom pártoló magyarok örömét szolgálja

NEMESKÉRY LÁSZLÓ

most megjelent:

TALLÓZÁS AZ ÓHAZÁBAN

cimü könyve.

A századeleji életünkről irt egyszerű humorral fűszerezett "jőizü” történések megírásában elénk táruló kisméretű képek — egy délibábos érzést váltanak ki az olvasóból, — mert visszavezetik a “békebeli” ö-hazába.

így a már lassan elmosódott hagyományos emlékeink, — magyar életünk kedves szokásai — a levendula szagú vidéki porták — újra élednek lelkiszemeink előtt.

Mindez, a századeleji ember, ábrándos lelkivilágáról irt életképek, a történések eredeti valóságában tárják elénk az akkori magyart, — aki méltóbb világot épített magának és közelebb állt az őt körülvevő természethez!

A könvv megrendelhet® a szerzőnél:

NEMESKÉRY LÁSZLÓ Auf der Wies 24.

4020 LINZ Austria Ára: postaköltséggel: $5. —

MAJTHÉNYI GYÖRGY

ARANYMÁLI N K. ó

— Van, panyi velkomozsná, egy ijjen kövér naccsága, meg, egy ijjen kis lányka . . . Azir tessik helyet foglalnyi.

— Jaj, igy estig se vergődünk haza, — sóhajtotta Dúsné.

— De már miingyár gyünnek kifeli, hiszen már rigutá benn vánnák, — biztatta Ancsa őket.

Dúsné megint nyugtalankodni kezdett, az ablakihoz állt, 'majd föl-alá járt. Csiri meg próbálta szóval tartani. Végre nyílt az ajtó, feltűnően öltözött hölgy lépett ki, még feltűnőbben öltöztetett kislányával.

— Hát pá, és köszönöm. (Nagyon kedves. Tehát holnapután újra. Helyes. Pá, drágám . .. Alisz köszönjön, — figyelmeztette a kiesőt.

Alisiz megbiUegtette a jobb kezefejét, mint madár a farkát s úgy mondta: — Jónapotj döktorkisasszony! — Aztán az anyjára nézett s a patikusné meg Dúsné felé mutatva, kérdezte: —- Ezeknek is, mama?

Csiri' oda se figyelt, menten Rózsinak esett, hogy adjon valamit Stefiinek, merthogy nem jól érzi magát.

— Hát ml a |ba), aranyom? — kérdezte a doktorkisaszszony, de nem folytathatta, mert az ajtóban kavarodás támadt. Guszti báicsi jött feleségével, Flórikával s mögöttük (Meszes, a patikus.

— Ni, csak ni! A férjek kara! — kiáltotta Csiri.

— Díszes egy társaság, most szedtem fel őket .. . Ribizlibort ittak! Ribizlibort! — jajongott komikusán Flórika. — Csináljatok velük valamit ...

•— Általános alászolgája és Csudar EMakar, — köszönt a patikust

— Angyalom, mi az, hogy Csudra Makar? — kérdezte a felesége.

— Már hogy mi: az? Csudra Makar? .. . Próbáld többször Idmondani: milyen gyönyiöirüsé-ég! Direkt kéj! ... Különben valami könyvnek a címe, orosz könyvnek, de az nem baj, ha kislányunk lesz, Csudra Makarnak fogjuk keresztelni. Mi? Az lesz a gyönyörü-ü! Képzeljetek el: igy fog szaladni, igy, — mutatta vaskos .ujjaival,

Hízott kis ember volt, élénken mozgott, szeretett hajlongani, és szürke zsakettjében olyan volt, mint valami ibőgyös madár.

— 26 —

— És mindezt a ribizlibor tévé! — sóhajtott fel Csiri. — De hol a csodába jutottatok ribizliborhoz?

— Kempeleniéknél, — bökte ki a doktor. S hogy valami elfogadható okkal szolgáljon: Búcsúztatják Sanyit, mintha az Északi-Sarkra menne ... Jaj, kezétcsókolom, maga is itt van» nagyságos asszonyom, — fordult Dúsnéhoz. — Látja, más duplán lát a ribizlilboirtól, ón meg vaksi leszek tőle ...

— iSzép, hogy észrevett ... De mi van Oltó tanár úrral? Csak nem itatják le? — kérdezte némi aggodalommal s egy

akisse feszesen is, mert ha jóban is volt velük, mégis tegeződött a férfiakkal, amint ez általános szokás volt.

— Áá, nagyságos asszonyom, déhlogy, szó sincs róla, Sanyi nem is iszik, — nyugtatta meg. a doktor.

— Ez csak jogcini volt a kóstolásra.-— Na, üljetek le végre, — próbálta Rózsi valamiképpen rendet teremteni.

— Csudra Makarnak fogják hívni és igy fog szaladgálni,

— ismételte a patikus.

— Ez az ember totál plöm-plöm, —• sápitotta Csiri, aki passzióval használt ilyen kifejezéseket.

Már miért volnék plöm-plöm? — ellenkezett Meszes.

— Talán nem hiszed, hogy kislányunk is lehet még Az orvosai tudomány mai előrehaladottsága mellett ez egyáltalán nincs kizárva, úgy-e Guszti?

Mindnyájain nevettek, még Dúsné is, aztán egyszerre fogtak szóba is, és olyan zenebona támadt, hogy alig értették meg egymást. Aztán szinte egyszerre hallgattak el s a doktor, aki csak erre az alkalomra várt, rögtön azt mondta :

— Egyébként szeretnék nektek egy pikáns adomát elmondani.

— Várj vele, Guszti bácsi, — állitotta meg Rózsi. — Van tgy kis kekszem, ki kér belőle? — kinálgatózott háziasszonyi allűrrel. — Italt azonban nem adok ...

— Nem is iszom többé, — kezdte a patikus, de a felesége félbeszakította:

— Az lehetetlen, Tivlbém, megáll akkor a világ ...

— Nem is iszom többé — kadarkát, - folytatta Meszes. —csak ribizlibort!

— 27 -Az'így rendelteted' olvasása nyomán

(Folytatás a 3. oldalról)

miig, a világuralomra törő Szovjet hazug kommunista propagandájukkal gyakorlatilag, törték meg, a nemzeti egyseg erejét.

Erre a váratlan fordulatra nem készült fel a magyarság és az egész, kevesektől eltekintve, mint gróf Tisza István, vagy gróf Aponyi Albert; senki nem látott tisztán abban a politikai káoszban. Az ország népe pedig mintha csak vesztét érezte volna, mulatott, dőzsiölt és egyéni életét élte. .Seniki nem gondolt a Haza és' a végeken élő magyarság sorsával.

Előttem már sokan megír iák, hogy ezt az “ország vésze,t1" akárcsak a Muhi, vagy a Mohácsi vész tragédiáit el tehetett volna kerülni. A nemzet ,azoi|ban elvesztette józan Ítélőképességét, meglhasoulott önmagával és az első komrnün zűrzavarában a bosszútól lihegő, elvakult Nyugat a magyarság létérdekeit figyelménél v;ül hagy va kierőszakolta Trianont!

Így teljesült he az “így rendezetett’> önhibánkból. Akkor kezdődött el minden rassz, amikor a magyar király az osztrák császár minőségében Beesőm és nem Budán, Esztergomban, vagy Pozsonyban székeit és Magyarország a világ közvéleményében, csak mint az osztrák birodalom örököstartománya szerepelt. Kossuth Lajos és gróf Széchényi István talpra akarták állítani a nemzetet, de elbuktak és velük hűlte por.ca a magyarság jövendője is, mely két világháborún keresztül végülis az orosz meigii>zá.láshoz vezetett.

Az iró iélbecsü-uietetlen érdeme, hogy mindezt kendőzetlenül mutatja ibe nagy tanulságul. Mindebből félreérthetet euül meg keli látnunk jelenleg legsürgősebb teendőinket. Ne felejtsük el tehát, hogy az új országépités nagy munkája reánk vár! Amint több cikkemben felhívtam a figyelmet: az új honfoglalás sziszifuszi munkájára alaposan fel kell készülnünk. Jövendőnk a nu kezünkben van, mint ahogy a jó magyar közmondás mondja: Segíts magadon, az Isten is megsegít! . .. Ha már így volt, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ezentúl ne igy legyen!

Vallom, hogy Isten próbatételeivel mindig jót akart és ha végre okosan énünk a nekünk ajándékozott életlehetőségeinkkel, jobbra fordul soriunk. Az idő már — ha lassan is — de nekünk dolgozik. >S ve.ünk együtt mindazoknak a nemzetek nek segít, akiket igazságtalanul megaláztak és gyarmati sorsiba taszítottak ...

A szerző csodálatos szépen fejezte be nagymüvét. IMinden állam alapját, a békés családi élet kibontakozását állította kö- i vethető példaként elénk. Szenteljük életünket a Magyar Család felvirágoztatására. Az eredmény a visszaszerzett Haza. lesz, mert — igy rendeltetett I Istentől számunkra-