Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-03 / 31. szám

6

Winnipeg, Man 1975. október 3.

ORVOSI TANÁCSADÓ

A hosszantartó fiatalság v tízparancsolata"

u

Az emberiség; mái a történelem előtti időben félt az, öregedéstől, a velejáró beteg,ségekl j1 és természetesen az é.iet finléját, 'befejezését jelentő halmiból, exitustól, Amióta ember U a földöm, mindig vágyott ar- j i a, hölgy élete szebb, egészsé- 1 -esebb és minél hosszabb, lehetőleg örök legyen. Igaz, hogy u természet rendije megköveteli, .ogy aminek eleje van, annak .ege is legyen és természetes-1 . ck keli elfogadni azt a tényt, ..ogy aki született, az meg is . ml valamikor. Nem természetes azonban a korai halál, a..leiyet a betegségek, balesetek , uoznak és amelyek “idő előtt”,1 szervezet természetes erőinek Kifogása előtt következnek be. ; .dár a légi tudósok, orvosok és ..iás. természettudománnyal fog .alkozó emberek keresték azt . csodaszert, életeüxirt, amely ..ieg|hosszaöbitaná és ha lelhet hallhatatlanná tenné az embert, .íz “élet vize”, amely örök éle, et biztosit, vagy képes feltámasztani a holtakat is, csupán a mesék világában éled fel, de a modern orvostudomány tud 'agy egész sereg olyan módozatiül, amely hozzájárulhat az élet ..íeghosszábbitásához, szebbé s egészségesebbé tételéhez. A legújabb évtizedekben e problemai.aával egy egészen új orvostuuományi ágazat foglalkozik, az úgynevezett gerontológia, ai.mly világszerte, de főképpen a i ajlett országokban nagy sike. eket könyvelhet el magának, i. modern orvostudományi-áganat nemcsak az öregedés okait i.etegségeit kutatja, hanem el„ osoroan azt akarja elérni, hogy i.z öregedés tünetei, az éiekne- L'zesedés,, magas vérnyomás, a .. .ervezet egyes szerveinek vízhiánya, törékenységüknek ez . tál történő megnövekedése, aI sejtek gyors elhalása és pótlásuknak lassulása, elkerülhető,

\ ,.gy lényegesen lelassítható legyen.

A gerontológusuk világszerte ..ejárták azokat a magashegységben helyeket, akár az Andokban, akár Ázsia magashegyt égéiben, akár a Sziovjetúnióbeli Kaukázusban, ahol köztudomású, hogy a lakosság nagy hányada igen magas kort ér el és e helyeken nem ritkák a száz éven jóval felüli emberek, akik tiljesértékü, munkabíró tagjai az ottani közösségeknek. E kutatások bebizonyították, hogy a magas életkor elérésében nagy szerepe van az öröklött hajlamnak, de nagy szerep jut

a klimatikus magashegységbeli viszonyoknak, ahol tisztább és ritkább a levegő, amely mélyebb és gyorsabb légzésié ösztönzi az ottlakókaí, de nagyon nagy szerep jut az ottani lakosság életmódjának is, akik áltálában a földművelésben, vagy az állattenyésztésben dolgoznak, nyugodt, idegfeszültség nélküli életet élnek, megbecsült és elismert tagjai a közösségnek, amelyben élik mindennapi életüket és táplálkozásuk rendszerint igen egyszerű növényi és állati eredetű, de kalóriaszegény és a nagy testi meigtei bélés mellett sem lépi túl a napi 2500 kalóriát, ami meggátollja a kövérséget, eiihizást. E területek emberei közelebb állnak a természethez, eleget alszanak, nem ismerik sokszor a technika “áldásait”, mint a munkagépek, gépkocsik, televíziók és a rádió, ámi mind hozzájárul egyaránt a lég és viz’ szennyeződéslhez és az élet idegessé tételéhez is.

Sajnos a világ nagy részéiben, igy minálunk sincsenek meg az ideális klimatikus viszonyok a , hosszú élet biztosítására és maga a fejlett ipari társadalom, a ! városiasodás sem teszi lehetőj vé, hogy ideális külső tényezők i környezetében éljük le minden,| napi életünket, de mindennek | elleniére meg van a mi modern és egyre túltechnizáltabb, szeny I nyeződő világunkban is a lahe' tőségünk az élet hosszabbá és egészségesebbé tételére. Azt a \ célt szolgálják az utóbbi időben i világszerte egyre . szaporodó 1 nemzetközi konferenciák, amelyek azt tűzték ki célul, hogy megóvjuk a levegőt, a talajt és a természetes vizeket az ipari j szennyeződéstől és ezt a célt | szolgálják az atomkisérletek beszüntetéséi e igyekvő tanácskozások is, amelyek a levegő] életveszélyes sugárszennyeződiésétől akarják megvédeni az I egész emberiséget. Nem elég azonban az államok delegáció i! nak közös erőfeszítése az életkörülmények megjavítására, ha nem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy mi is hozzájáruljunk e racionális igye kezethez a magunk mód ián. É- j létünkét bizonyára szebbé és ' egyúttal jelentősen hosszabbá is fogjuk tenni, ha betartjuk a | racionális és egészséges élet i “Tízparancsolatát”, amelyet | Csárszky Konstantin orvosp ofesiszor élettapasztalatai alap- I ján igyekeztem röviden, dióhéjban összeállítani a kedves olvasók okulására és javára.

1. A hosszú élet valamely családokban gyakoribb, mint másokban és ebből kiviláglik az öröklés, a genetikai tényezők szerepe, - amelyek a génekkel kerülnek át generációról generációra. E téren annyit tehetnénk az élet meghosszabbítására gyermekeink relációjában, hogy olyan partnerrel: kiöltünk házasságot, ahol az elődök mind hosszú életűek voltak.

2. (A hosszabb élethez jelentősen hozzájárul a boldog és harmonikus gyermekkor, amely ben a régi tradíciók szerint a gyerek a legzsengébb korától rájön arra, hogy érdemes élni és az életben több mosolynak, mint sirásnak van helye. E családi harmóniának az álapja a szülők közötti megértés és igazi őszinte szeretet, amely szinte ragályosan ragad rá a gyerek- | re. Természetesen sokkal hol- j dogabb a gyermekkor, (ha egy- ! szerre több testvér nő fel egy- i más mellett, akik egymásban is ! játszótársat, barátot és későb- i ben igaz támaszt találnak. < Ideális lenne ezért a háromgyermekes család, axíielyben a vállás nemlétező fogalom.

3. A bosszú élet egyik legfontosabb előfeltétele, hogy ne gátoljuk sohasem a test természetes mozgásigényét, sem a gyermekkorban, sem későbben és lehetőleg ne legyünk a motorok rabjai soha. Lehetőleg járjunk mimnél többet gyalog, kerékpáron, tartózkodjunk minél többet a friss levegőn a parkokban, erdőkiben, vízpartokon és hegyekben és szenteljünk megkülönböztetett figyelmet a sportolásnak, vagy a kikapcsolódást jelentő fizikai munkának a kertben, a háztájiban, méhészetben. Nagyon e.egészségesek a vizisportok, különösen az úszás,, már a legkorábbi gyermekkortól, a csónakázás, a turisztika, „sízés, korcsolyázás és a hegymászás.

4. Nagyon fontos tényező e téren a rendszeres életritmus, az úgynevezett egészséges dinamikus sztereotip kialakítása. Táplálkozzunk nyugodtan. lehe

| tő leg ötször naponta és mindig abban a megszokott időpontban, sohase tömjük meg teljesen szétpukadásig hasunkat, járjunk korán aludni é& kenjünk fel korán. A megszokott napi munka után pihenjünk szép zene mellett, vagy szundítsunk egy félórácskát. Énekcl(Folytatás a 7. oldalon)

Á románok már a magyar történelmet is kisajátítják maguknak

Magyarországi magyar ÜGYVÉD

DR. RACSMÁNY BÉLA

a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe:

203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513.

(Folytatás az első oldalról)

1974. okt. 6.-án Aradon a Kádár-rendszer hivatalos küldöttségének irésztfételével pedig a 13 aradi vértanút .“közös román-magyar nemzeti hőssé” kiáltották ki akkor, mikor köztudott, hogy 1848-ban Aiviram Jancu vezetésével az oláhok borzalmas kegyetlenséggel az egész Kárpátmédence szabadságáért harcoló magyarok százait irtották ki és számos várt st, községet égettek fel. (2.)

Rá tiz napra, okt. 16.-án, országos ünnepségek keretében Kolozsvár nevét Cluj-Napocá-ra változtatták abból az alkalomból, hogy Hadrianus császár Kr.u. 124-ben a bronzkori szumir-magyar nyelvű és kultúrájú — nem román, nem oláh még csak ne mis dák — ősnép napkultuszának központját. NAPOCAT, Claudipiolis néven colonia rangra emelte. Hogy tévedés na legyen, szószerint idézem az erre Vonatkozó törvényerejű rendeletet:

“Napoca település rnunicipiúim és a Dácia Porolissensis fővárosa rangra emelésének 1850. évfordulója alkalmából, ennek az ősi településnek — a román nép e tájakon való régisége és kontinuitása tanúságának — az elnevezését meg,Örökitendő, a Romániai Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: EGYETLEN SZAKASZ. — A jelen törvényerejű rendeletén feltüntetett időponttól kezdve Kolozsvár municipium elnevezését kiegészítik az ősi Napoca elnevezéssel, Kolozsvár municipium neve tehát Kolozsvár-Napoca imunicipium lesz. — NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köz^ társaság elnöke. — Kolozsvár- Napoca, 1974. október 16.” (A kiemelést én eszkäzöltem.) (3.)

Itt azonban a románok túlbuzgóságukban egy kicsit túllőttek a célon, mert, ha “ősi” múltjukat a “dákoromán” elméletre építik, akkor Kolozsvár római elődjének 1950 évvel ezelőtt történt colonia rangra emelését nem a bronzkori Napeca, hanem a római kori öaudiopolis név felelevenítésével kellett VOlna megöilökiteniök.

! De hát 1-2 ezer év ide. vagy oda i nem számit nekik, mikor az ön| telt. egyoldalúan “müveit” Nyu- 1 gat minden tudományos ellenj vetés ellenére hajlandó volt elfogadni a “dákoromán” elméle- I let, mért ne fogadná el ezt a botor hamisítást is?!

1 Ez év májusában pedig országos ünnepségek keretében ülték meg Gyulafehérvár fennállásának 2000. évfordulóját és azt, hogy 375 évvel ezelőtt Mihai Viteazul, (Vitéz Mihály), mint Havasföld, Moldva és Erdély fejedelme vonult be Gyulafehérvárra.

Ezzel kapcsolatban a Marosvásárhelyen Sütő András szerkesztéséiben megjelenő UJ ÉLET ezévi 10. számaiban Kolozsi Tamás “Múlt és jelen szimbóluma’’ c. közleményében többek között ezeket irta:

"Kettős évfordulót ünnepel Gyulafehérvár ezekben a napokban. A . .. népek vonulásának keresztútján alapított Vá- I ros -— a hajdani Apoulon — fennállásának kétezredik szüle- j tésniapját üli, s ugyanakkor az ei/telt kétezer év egyik nagy jelentőségű, mondhatnék sorsdöntő eseményének évfordulóját isi: 375 évvel ezelőtt ide, Erdély fővárosába vonult be Mihai Viteazul, mint Havasföld, Moldva és Erdély fejedelme... Életrajza azzal a várral kezdődik, amelyről elsőként 'Claudius Ptolemaeos alexandriai földrajztudós tesz említést. Ránk maradt írásaiból kiderült, hogy itt, Transsylvania középső vidékén, több megerősített dák vár létezett, s ezek közül az egyik Apoiulon ... A dák Apoulon és a római hódítás korabeli Apulum között az ardbeológosuk közvetlen kassaiatokra utaló leletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy a római város minden valószínűség szerint a dák településtől nyerte a nevét is ... Apulum gyorsan virágzásnak indult . . . úgy, hogy Marcus Aurelius császár (161-180) idején már municipiuimi rangot, kapott, s a neve Municipium Aureliuim Apulense volt . . . lakói bennszülöttként emlegették magukat, s amikor a rómaiak kiürítették Dáciát... a romanizálódott őslakossággal együtt a telepesek közül .nagyon sokan itt maradtak. Az általuk lakott és továbbfejlesztett városból alakult ki később, a következő évszázadok sarán, a történelembe nagy szerepet játszó, középkori Gyulafehérvár.”

“A három román fejedelemség, Havasalföld, Moldva és Erdély első egyesitője, Mihai Viteazul, ezelőtt 'háromszázáé; - venöt évvel vonult be győzelmes seregei élén Gyulafehérvárra, s ezzel új korszakot nyitott a román nép történetében... A román történelem legendás alakja, a törökverő Hunyadi

János méltó utóda, Milhai Viteaaul, az 1600 körüli esztendőkben nemcsak a román tájak, hanem egész Európa egyik legsokoldalúbb egyénisége Tolt..

(A kiemeléseket én eszközöltem.)

A Kolozsvárott megjelenő UTUNK máj. 23.-i számában St. Stefanescu, román Író, “Mihai Viteazuí emléke” c. cikkében sokkal szerényebben pedig ezeket irta:

“'Néhány hónap leforgása alatt Mi'hai Ihatalmába kerül mind & három román ország, úgyhogy Havasalföld, Erdély 'és egész Moldlva vajdájának, uralkodójának nevezheti magát ... Az árulás felett aratott győzelem után nem sok idővel, az 1601. július 24 — augusztus 3-i gorosztól csata után néhány nappal, 1601. augusztus 9- 19.-én, egy vasárnap hajnalán, Basta császári tábornok parancsára vallon zsoldosok ölik meg Aranyosgyérés mellett... A hősteste Brélyben maradt, amely általa vált az egész román politikai élet központjává; fejét azonban egyik bizalmasa magával viszi, hogy eltemesse a Beáiul kolostorban ... A Buzesti család . . . emléktáblát tétetett sírjára, ezzel a felirattal: Itt nyugszik a becsületben elhunyt kereszténynek, Mihai Nagyfejedelemnek, Havasalföld, Erdély és 'Moldva uralkodójának feje . . .’ ” (A kiemelést én eszközöltem.)

>Bzt a tömény és hozzá magyar nyelven megjelent történeleniihamisitást nem lehet, nem szabad szó nélkül hagyni.

Magam is tanulmányoztam Cl. Ptolemaeos (ivr.e. 2. szd.j térképét, de nem emlékszem, hogy találkoztam volna Aipoulon nevű helységgel. Ue ott van a térképen Napioca (daudiopolis, Kolozsvár), Sarmizegetusa t'Uipia Trajana, Várhely), Zríridava (Pécska), Arcidava, Germizara. (4.) Az első pillantásra meg lehet állapítani, hogy Napoca, Sarmizegetusa és - - ha egyáltalán létezett — Apoulon se nem thrák, se nem dák, még kevésbé oláh név. (5.) Hogy a római Apulum a 'bizonytalan Apiculon helyén épült volna ési tőle kapta volna nevét, arra a román régészek ■ állításán kívül semmi tárgyi bizonyíték nines' Különben Apulum a Burián-féle Latin-Magyar Szótár szerint “apuiiai”-t (apulus, -a, -m) jelent, .minden valószínűség szerint Apulia, egykori római tartomány neve után. Az viszont történelmi tény, hogy az 'erdőelvi gyulák a római Apulum helyén építették fel székvárosukat, amit róluk Gyulafehérvárnak neveznek a mai napig. (€.) 'Gyulafehérvár román neve: AiCa Juha nem más, mint a magyar név szószerinti fordítása. uti'Ogy aztán honnan vették a kerek 2U0l>es évszámot, azt talán maguk a román törtenelemhamisitók sem tudjai, megmondani, mert, ha Ptolemaeos feljegyzéseit veszem alapul, akkor kb. 215, ha a római Apulum alapítását veszem alapul, akkőr kb. 1865 év jön ki.

Be a mi szempontúkból pillanatnyilag ennél sokkal fontosabb, hogy ki is volt valójában Mihai Vitezaul, a “'három román ország” (!?) “fejedelme’.

Havasalföldi és a Nagy Lajos (1342-82.) által életrehivott moldvai oláh vajdaság a törökök balkáni előretöréséig magyar hübér volt. Mikor a törökök szilárdan megvették lábukat a Balkánon, a két oláh vajdaság hol magyar, hol török fennhatóság alatt élt aszerint, j hogy árulásukért hol kaptak j többet.

| Az álhatatlan, Habsbungok| hoz húzó Bátlhori iZsigmond j (1581-98.) többször megseg.tet- I te a havasalföldi és moldvai oláh vajdákat a török ellen miért is azok örökös uruknál ismerték el. Bátlhori Zsigmond miután kiegyezett Rudolf császárral és királlyal (1576-1'608 ) ! 15964ben támadást indított e ! török ellen. Mihály vajda (1593- | 1601), miután Calugernél szét verte Szinán pasa élcsapatait 1 csatlakozott Bocskai Istvái császáriakból és erdélyiekbő álló főseregéhez, aki Tragovistye és Bukarest elfoglalása u | tán Gyurgyevónál döntő győzel met aratott a törökök fölött éi ezzel felszabadította a két olá! vajdaságot a török alól.

Bár a románok a Caluger csatát tartják történelmük “lej dicsőségesebb” h&ditetténel; í Nioolae Balcescu erdélyi roma

K \

történész, aki 1848-49-ben a magyarok ellen harcolt, mégis kénytelen volt elismerni, hagy "E győzelmes csatában — mármint a Calugeri csatában — fölötte kitűnt a vitézségéről hírneves kiváló székely gyalogság, amely pixidarii, azaz dárdások nevet viselte.” (7.)

Bátliori Zsigmond 1599. márciusiban, miután harmadszor lemondott, a Habsburgokra gyanakvó unokatestvérének, Bath őri Endre bíborosnak adta át a /hatalmat. Mihály vajda, jóllehet örök hűséget fogadott az új fejedelemnek, titokban Ru| doiiíhoz szegődött és a Báthcriakat gyűlölő székelyek segit: ségével okt. 28.-án bettört Erdélybe, s a meglepett fejedelem hirtelenjében összedett seregét Nagyszeben mellett | Wohellenbergnél szétverte. A csatából menekülő B át no rí

Endre bíborost a székelyek Csiks'zentdomokos határában megölték. Ezzel Erdély áta.enetileg Mihály vajda, király kormányzó uralma alá került. íRü! vid uralma alatt alig fizetett i vad csapatai, nem különben a vérszemet kapott erdélyi oláh I jobbágyok és a bosszúra éhes i székelyek büntetlenül dúlták,

| pusztították Erdélyt. iMi/há.y I vajda, Bátlnori Zsigmond vissza! térését megakadályozandó, j 1600. májusában Székely Mózes í vezetése alatt álló székelyek se[ gitségével elfoglalta iMoldvát és | mint a három tartomány ura i vonult be Gyulafehérvárra.

| A nagyatörő vajda azonban ezzel nem érte be és arra k,rte Rudolfot, hogy ismerje el őt utódlási joggal a két oláh vaj- i daság és Erdély fejedelmének. Rudolf erre Bástlát küldte Er- i délybe, aki 1600. aug.-ban Miriszlónál szétverte Mihály va^da ! seregét és kiűzte Erdélyből. Mihály vajda azonban Bécsbe sza- 1 ladt és ott sikerült kivívnia, i hogy Havasalföldet megtarthat ja, ha Básta erdélyi uralmát támogatja.

Az erdéiyi nemesség megdé: gelve az oláhok és a császári • zsoldosok véres dúlását, 16,1. febr.-ban Kolozsvárott országgyűlést tartott és ott újaol megválasztották Báthori Zsigmondíot, aki júl.-ban be is. jött, de seregét BásRi a hozzácsatlakozó Mihály vajdával aug. 3.-án Goroszlónál szétveite. j Básta, hogy a hitsz. go, nagy- 1 ratoro olá.i vajdától isi megsz,badúljon, Mihály vajdát aug. 11.-én Aranyosgyéreseii meggyilkoltatta. Ilyen dicstelen véget ért a románok legnagyobb j '“nemzeti hőse” azon kezétő.,. akiknek kedvéért többször is nájtbatámadta az őt megsegítő Báthoriakat. Ezzel megkezdődött Básta erdélyi rémuralma, aminek 1604-ben Bocskai fd- i kelése vetett véget.

Közben, 1602-ben, az erdélyi ■ rendek kérésére Báthori Zsig- J mond negyedszer is bejött Erj délybe, de a hűségére vissza- J tért Székely Mózes vezette er- I délyi magyarokból álló ser. gét | Básta júl. 2.-án, Tövisnél telje j sen megsemmiisdtette. Székely 1 Mózesnek néhányad magával sikerült a törökhöz menekülnie. Székely Mózes a török segítségével 1603-ban, Basta tá^ vollétében, rövid időre felsza :aditotta erdéiyt, s - meg is választották fejedelemnek, de a Rudolf szolgálatában álló Radu; oláh vajda júl. 17.-én Brassó közelében seregét szétverte. A csatában maga 'Székely Mózes is elesett és teste három napig eltemetetLenül hevert. Ezzel a magyarsággal szembeforduló, fanatikus, állmok Székely Mózes is elnyerte méltó jutalmát.

Mint érdekességet itt keli megemlíteni, hogy Captain John Smith, az első angol város, Jamestown és az első angol gyarmat, Virginia, megalapítója, mint kapitány 1602-ben, Székely Mózes seregében szolgált, résztvett Gyulafehérvár ostromában és a Tövisi csatában. Gyulafehérvár ostrománál l tanúsított vitéz magatartásáért Báthori Zsi'gnrond nemességet és hálom török fejje, díszített címert adományozott neki. (8.)

Az előbb idézett UTUNK 1 számban Kiss András “(Mihai Vitezaul Erdélyben” c. tanulmányában 21 eredeti okmányt közöl szószerint Mihály vajdá. nak Kolozsvár és Beszterce el ljlijáróságával folytatott levelezéséből. (9.)

j Bekből az okmányokból sok minden olyan kiderül, amik halomra döntik a román történ (Folytatás a 8 cldalcn)

1.

A pavillonban a cigány még; hajladozva húzta a nótákat az: egy,i<e gyérülö fürdőtöknek. Szeptember, volt, aranyos ősz. Az utak mentén kupacokba gyűltek a sárguló levelek., de' a i ellep piros pléMödelei még igen barátságosan integettek a fenyők sürü zöldjéből, meg a tölgyek szinesedő koronái alól a i ólgybe.

A méanökné a cukrászda előtt üldögélt a tanárjelölttel. Sziomorúarcú asszony volt, aki sehol se találta helyét a világ- Lu.li, amióta az ura a bányaszerencsétlenség mentési munkáinál meghalt. Ez két éiv1 előtt történt. Akikor tüstént elhagyta a várost, kiköltözött a ,hölgyek közé, egy kietlen tót faluba, ahol a parasztok kastélynak mondták a régi kúriák mintájúi a épült családi házat, amelyben valamikor gyerekkora kedves szünideit töltötte. Birtok is volt a kastélyhoz, elég tekintélyes számú holdakból álló, de1 .ezt már ászülei életében is mindig Vugriics 'bácsi, az ispán, kezelte. Bozontos, ősz szakállú bácsi volt Vugrics már az ő gyerekkorában is olyan Lszel id házioroszlán, akit 'mindenki respektált. Apja se szólt a dolgába, hát ő is rábízta magát egészein. Pénze elég volt, mással meg nem törődött, hiszen, anlint mondani szokta, már csak a két kislányának élt. Ha róluk beszélt, könny gyűlt a szemébe, és nyugtalanul tördelte a kezét.

De a ikastlélyiban se bírta az életet. A dohos, hideg szólnák, a régi, molyrágta bútorok se nyugtatták meg. Ezért nyár idején hetenkint kétszer-háromszor i& lejött egész napra a baranói fürdőtelepre a gyerekekkel, akik most is ott ugrándoztak, játszadoztál^ a közeliéiben. Jó másfélórás út volt, hepehupás, kanyargós, a lovakat inkább vezetni kellett, mint hajtani.

Ezek a kirándulások kissé felfrissítették). Voltak ismerősei is a telepen, villatulajdonosok, városi familiák, a nagyvendéglő bérlője, ezeket látogatta. A tanárjelölttel is a bérlőknél ismerkedett meg, odajárt ő is a famíliához, sí rendesen ott fogtáktáikl ebédre. Hiuszcruhái emévés volt, komoly, sze-lid fiú, Pestről. szeretett beszélni, ahová csak vizsgázni járt, mert szegénységiéből nem telt állandó fővárosi tartózkodásra. Plébános nagy-ARANYMÁLINKÓ

bátyja támogatta tiltúl, leckeórákat adott, de mégis megvolt, és ősszel meg télen ide-odahivogatták táncolni, vadászatokra cipelték, lakodalmakba, keresztelőkre invitálgatták. Úgy élt, mint veiéb a tarlón, csak épp azt nem tudta, hogy mit hoz a tél.

A mérnökné már többször pedzette előtte, ihogy szeretné a kislányait a hetükhöz szoktatni, valami megbízható tanerőre volna szüksége, —. nem kisasszony) a, Isten ments! — de a tanár úr bizonyára tud majd valakit ajánlani .. . Most meg már azzal, a határozott 'szándékkal' fogta el Oltót, hogy rábeszélje: válllallja el ő a kislányai tanítását.

— Nemi sok munkával járna, hiszen frisseszü mindakettő, — magyarázgatta biztatóan. — Mellettük bőségesen Jutna ideje a saját tanulmányaira is. Ha pedig le akarna kocsizni a városba, bármikor megtehetné, úgye'bár? — tette hozzá csöndesen, és tördelni kezdte a kézét az asztal alatt. Ó, milyen borzasztó így kérni valakit!

Oltó ebben, a pillanatban nagyot köszönt a sétány felé. Málinkó sétált ott, a vendéglős 'aranyhajú lánya, akiért ő mindennap fölgyalogolt a városból: ide. Tizenhatesztendős, vékonyka kisi lány volt, vérszegénységén eddig a fürdő hires vize se tudott segíteni, de roppant bájosan mosolygott, és most is ilyen, kedvesen integetett feléjük', hogy a tanárjelölt úrnak vizes lett a homloka izgalmában.

A mérnökné észrevette Oltó epedő tekintetét, és a kesztyűjét tép eg ette.

— Ne higyje, hogy olyan unalmas az élet nálunk a kastélyban, — mondta aztán. - Természetetsen külön szobája lesz,, ahol senkise fogja zavarni. És az anyagiakban is megegyezünkl — remélem ... Én msgam is szívesen foglalkoznék a gyerekekkel, de olyan dúlt vagyok, olyan nyugtalan, minden éjjel robbanásokat hallók, és azt álmodom, hogy a bánya bedől . . . Felugrok, lemosakszom, ez a legjobb, a doktor is ezt ajánlotta, de alighogy elszunditok megint, nyikorgást hallok, csillék bukkannak! föl az aknából, mindegyikben egy összezúzott ember . . . Tudom, hogy álom, szeretnék fölébredni, de meg kell várnom az utolsót abban, jön az uram . ..

— Talán, ha jól kifárasztaná magát napközben a nagyságos asszony — ajánlotta Oltó, és arrafelé nézett, ahol Málinkó a fák mögött eltűnt a társasággal.