Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-03 / 31. szám

Winnipeg, Man. 1975. október 3.

Tollas Tibor Winnipeg! feloivHó-esfje és az 56-os októberi iitfiep

SZIRMAI ENDRE:

ti

Winnipeg magyarságát az az öröm éri az idén, hogy 56-os Szabadságharcunk Októberi megemlékezésének alkalmával Tollas Tibort a szabadságiharc egész világon ismert kiöltőjét városában üdvözölheti. Tollas Tibor 1975 október 18.-án este nyolc órakor fogja felolvasó estjét megtartani, a Páduai Szt. Antal (magyar) plébánia, Burnell Str.-i templomának halijában.

Ez az alkalom egyben szabadságharcunk megünneplésének az estje is. A rendezőség kéri a helyi magyarságot, főleg azokat, akiknek még mindig jelent valami 56-os fiataljaink

“Ha volna egy kis remény a lelketeket megmenteném. ■

Kosztolányi Dezső.

i r

Kosztolányi Kisbérijének első találkozása mesterével

(Részletek Kisbéri János vajdasági Író halála előtti utolsó hozzám intézett leveléből)

önfeláldozása, 'hogy minden más szempont^ félretéve, minél nagyobb »számiban jelenjenek meg ez'11 az ünnepélyen.

Tollas Tiber, mint valamikor Tinódi Lantos Sebestyén tette, járja a magyai központokat a szabad világban hogy életben tartsa a magyarság: 'Szabadiságszeretetét. Mi Winnipegiek ne okozzunk csalódást ennek a magyarság szelemét hordozó költőnknek.

Beléptidij nincs, de a költségek fedezésére kérjük minden felnőtt (nemcsak egy a családból) adjon képessége szerint.

Mindenkit sseretettel vár a Rendezőség.

Hogyan lehel megakadályozni a bevándorló félrevezetéséi!

(Canadian Scene) — Gyakran megtörténik,, hogy az újbevándorló lelketlen emberek áldozata lesz. Fizet olyan szolgál-Diószeghy Tibor:

ŐSZI SZIHáÉP

Őszbe hajlón őszben , járok ősz lehel rám minden ágról, őszi szint hordnak az álmok, nyári szellő őszen vádol ...

Őszi léptei őszi réten barangolok őszi szépen, őszi felhők zászlója leng köszönti az őszi jelent .. ..

Ősz fejemben őszi gondok terjengenek őszi ködként, amint tavasz s nyár elrontott, behegednek apródonként.

tatásokért, amelyekhez — ha megfelelő tájékozottsággal rendelkezne — ingyen is hozzájuthatna.

A fed'erális kormány mulasztására ' vezethető vissza, hogy olyan sok ujkanadásit becsapnak, tájékozatlanságukkal víszszaélnek, mert nem gondoskodik Ottawa megfelelően arról, hogy a rászorulók me'gjkapják a munkavállalással, iskolázással; egészségügyi & általában népjóléti problémákkal kapcsolatban a részletes tájékoztatást, amikor ide érkeznek. Az távolról sem elég, ha a kissé ijedt újbevándorló kezébe nyomnak különböző pamfleté,kei és valamelyik segítő közipontihoz irányítják őket további tanálcsért, tájékoztatásért.

Arra lenne szükség, hogy va- i iamennyinek azonnal módja legyen megfelelő szakemberekkel összeülni és megtanulni a leg- I szükségesebbeket. Ezt követő- I le|gj már az írott tájékoztatásnak is sokkal jobb hatása volna.

Ezt kötelezővé kellene tlenni és gondoskodni kellene arról, hogy az újbevándorllónak a tájékozódási alkalomra ne kelljen sokáig várakoznia.

Nem volna ehhez szükség sok-sok új alkalmazott felvételére, miért Ontarioban tulajdonképpen már rendelkezésre áll az ilyen munka elvégzéséhez szükségles szakmunkaerő.

A federállis kormánynak főképpen az lenne a dolga, hogy a bevándorló nyelvét beszélő alkalmazottakról és a szükséges nyelven nyomtatott pamfletek- I ről gondoskodjék .-Ha Ottawa ezen a téren meg(tenné a magáét, kevesebb új' bevándorló lenne lelketlen csaí lók áldozata. (Toronto Star, j aug. 18. 1975.)

pálcával a kezében és — aki , mellécsöppentet — annak a fe- 1 jére vágott, amit nyakbelhnizvu tűrtek. Amiből következtettem, hogy rendes, nép a germánság s nekem ez a tudat elég. További részletekre nem vagyok kiváncsi.”

Most térek rá aztán Kisbéri halála előtt hozzám intézet levelére, melynek folytatásait már csak a hagyatékában találtam, már nem volt ideje ezeket hozzám küldeni. A továbbiakban kivonatosan közlöm ezen levelét, melyben Kosztolányival történt első találkozását vázolja:

“Bandikám!

Nem győzök ámuldozni, az ember csak úgy szédeieg és kapkod a levegő-ért. Ha ezer példányban és már évezredek óta léteznél, akkor is elképesztően sok . . .” irja munkámmal kapcsolatban. Azon soraimra is részletesen válaszol, melyekben miunkára ösztökélem. Életrajzi könyvét szerettem volna, ha sikerül összeállítani. Kifogásokkal: él, de leírja azért, Kosztolányival való kapcsolatát illetve rátér az első levelezés vázolására és az első személyes találkozás ismertetésére.

“— amikor spontán elhatározásból és. nem utolsó sorban ösztönözve a nagyravágyásom démonaitól, akiknek szűk volt a bácska-bánátl ‘‘'Macedónia”, irtani egy *28-oldalas levelet Kosztolányi Dezsőnek, amelytől a Mester valósággal el volt ragadtatva. Levelének bevezető sorait “az alábiakban” idézem:

Tisztelt Utam!

Sok levél érkezik hozzám. Ezeket, amikor dolgozom, kis kazlakba rakom, hogy később olvassam el.

Az ön levelét már napokkal ezelőtt láttam. Vastag volt, igen köpcös. Megijesztett a terjedelmessége, féltem hozzányúlni, felbontani, el voltam készülve rá, hogy valami világboldogitó apostol, más szóval elmebeteg irása, amelyet olvasatiamul szók tani a papírkosaramba vetni. Valamikor érdekelt az ilyesmi, ma már csak mérsékelten.

Ebben a pillanatban olvastam el levelét, egy lélekzetre és máris válaszolok. Kevés ilyen élrnélyhen volt még részem. Ön. tisztelt Uram, kitűnő iró, őszinte, rokonszenves lélek, akivel öröm társalogni, ön ismeri a stilus minden csinját-binját, a közlés minden boszorkányságát, de ennek ellenére előkelő tartózkodással él vele.”

Még néhány passzus az öszszesen hat oldalra terjedő levélből:

“Nem tudom, hogy szépirónak milyen, mert eddig a levelén kívül más írását nem láttam, de biztosra veszem, hogy kritikusnak egészen ,kiváló,

mert ízlése, ítélőképessége hibátlan, erkölcsi felfogása magas. Arra van hivatva, úgy érzem, hogy fogalmakat átértékeljen és tisztán és világosan elmesélje nekünk, hogy mit tart az emberekről, a barátságról, a szerelemről, a pókról és a rózsáról.

Látja milyen hangzatos szavakat használok első, egyáltalán nem szégyenlett lelkesedésemben és nem hinném, hogy | valaha is okom lehetne meg- 1 bánni, nem félek, hogy elvetem | a sulykot. Sőt hozzáteszem, hogy nincs öt Írónk, — még öt I sinicsien, — aki ily szerényen vegyes prózát tudna Írni.”

Őszi napok őszi sikján elfutok, mint bizar álom, hogy voltam, igaz se* volt tán, — mint színfolt egy délibábon...

1975. 9. 21 Düsseldorf.

KÖNYVSZEMLE |§

A hazáján kívül élni kényszerült újságolvasó és irodalom pártoló EE magyarok örömét szolgálja ~

NEMESKÉRY LÁSZLÓ EE

most megjelent: —TALLÓZÁS AZ ÓHAZÁBAN 1

cimü könyve.

A századeleji életünkről irt egyszerű humorral fűszerezett “jóizü” történések megírásában elénk táruló kisméretű képek — egy EE délibábos érzést váltanak ki az olvasóból, — mert visszavezetik EE a “békebeli” ö-hazába.

így a már lassan elmosódott hagyományos emlékeink, — magyar === életünk kedves szokásai — a levendula szagú vidéki porták — rz;

újra élednek lelkiszemeink előtt. —

Mindez, a századeleji ember, ábrándos lelkivilágáról irt (éleiké- zzz pék, a történések eredeti valóságában tárják elénk az akkori EE

magyart, — aki méltóbb világot épitett magának és közelebb ~

állt az őt körülvevő természethez! ~

A könyv megrendelhető a szerzőnél: 'EE

NEMESKÉRY LÁSZLÓ ==

Auf 'der Wies 24. ~

4020 LINZ Austria

Ára: postaköltséggel: $5. — EE

Nemrégen több közleményben szám oltani be Kisbéri János i életéről és Irodalmi munkássá- I gáiól. f

Kosztalányi Dezső a Pesti Hírlapban egy vasárnapi irásá- j ban fedezte fel a bezdáni Kisbé- j ri Jánost. Egyesek “úgy érez-' ték, hogy valami ősember tört1' he az irodalomba, beletalpaltfilc mám usiziban —, és gyanússá tette magát azzal, hogy ... ir. Szegényember a szegénysorról, j de nem lázadó, hanem csöndes! elmélkedő.. .” “Hogy milyen : távolság választotta el saját falusi környezetétől — irja Majtényi Mihály a “Sziki a és Hamú”-ban, akiknek írásaiban az “ősi erő csillan ® eredetiséget, sokszor meglepő eiményültséget és. olvasottságot is releválnak, — annak mesteri rajzát adja “Rendőr izaloltat” cimü karcolatában.” Saját faluja állomásán gyanússá lett a rendőr előtt. Megkérdi, hegy hívják, ! mi a foglalkozása:

“Kényes kérdés volt. Nincs ^ semmiféle foglalkozásom. író- j nak szektám mondani maga- í mat, ha nagyon megszorítanak. Vagy napszámosnak. Attól függ, most haboztam. Nem látszom sem írónak, sem napszámosnak. Tehát azt mondtam, hogy iró vagyok.

— Hol? — kéi’dezte a rendőr.

Más szóval a rendőr nem akadt fen azon, hogy Írónak vallottam magam. Nem kételkedett benne. Miért ne lehetne valaki iró, aki írni tud? Kérdés csak az volt, hogy hol. Minden ettől függött. Kerülő úton próbáltam megmagyarázni a dolgot. Kifejteni, hogy ennek a “hol”-nak a jelen esetben nincs létjogosultsága, mert az iióság nép holmi helyihhöz kötött foglalkozás., alkalmi viszony, hanem űzhető bárhol, a konyhában, a szabad ég alatt, vagy ahol éppen ráérkezik az emberre. Ám ezt a rendőr a kérdés megkerülésének tekintette.

... Nem hitt nekem.” Aztán bevitte a községházára a saját falujában.

Herceg János, 1966 április 16. Az Újvidéki Rádió “Irodalmi kistükör” cimü műsorában a következőket irja Kisbériről:

“A régi vajdasági magyar irodalomnak Kisbéri János élvonalbeli, izmos tehetsége volt. Kritikus és elbeszélő, akit a huszas években Kosztolányi felfedezett iel, s akiről Móricz Zsigmond azt irta”.. . Kisbéri nagyon kellemes jelenség. Uj

AZ ATYAFIAK

pásztor József

Tudod, ilyenkor a pletytkákrebesgetik.

— (Mit rebesgetnek?

— Hogy Így, meg amúgy kai hamar késizen vannak ...

Átnyúlt az asztalon s gyengéden megfogta a Sálika kezét.

— Vissza kell menni az; uradhoz ... Az a táncosnő nem komoly dolog ... Ha még. történt volna is valami, nekünk aszszonyoknak: okosabbaknak kell lenni.

Péter bácsi helyeslcleg believágoittt.

— Igazad van, anyukám.

Irma nénlii ráförmedt.

— Te csak hallgass!

Sárika arca elkomolyodott. A teás csészébe pillantott, aztán az Irma néni: szemébe siklott a pillantása.

— Irma néninek nem tetszett Csobáncz.

— Nem igaz, Berltla kritizált téged. Az urad jó ember'. Tehetségest Most is eg,y nagyszerű szobrot csinál. Valami gyönyörű1 modellje van. Még a végén beleszeret a modelljébe és elveszi. Hiába mosolyogsz! Történtek már ilyen esetek. Azután te sem kalandozhatsiz a nagyvilágban egyedüli.

Sárilka szeme nagyranyilt.

— Dehát, hogy képizeli Irma néni?

—■ Hogy képzetem? Kifizeted a hotelszámlát, vagy én. kifizetem, beleülsz egy taxiba s hazamégy. A táncsosnőt már úgy is elfelejtetted.

— Nem mondom' ...

— Az* isi csak azért volt, ha igaz, — de én annak a kótyonfity Bolya Gyurkának nem is 'hiszek, — sz étim elitetek..

Sárika bólintott.

•— Hát ez valószínű.

Irma néni szeme megcsillant.

— Különben is nekem ma már meggyőződésem, hogy Csobáncz nagyszerű ember.

— Hogy-hoigy?

— Háti csak ú|gy, mert minden férfi szalad a pénz után. Ennek mlég az sem, kell.

— Honnét tudja Irma néni? —

— Mert vele- már beszéltem.

— És?

— Tokajit akart nekem adni, - csillant meg a Péter ■bácsi szeme.

— Te hallgass! /— villant Irma néni szeme Péter bácsira, aztán Sárika feléi fordult).

— Elmondtam neki, amit még te- sem tudsz, hogy ládirtiam GorzsáL Jól megértetted? Rádirattam Gorzsát, de csak azzal a feltétellel, ha visszamégy hozzá.

— És ő?

— Ö? Nem úgy tett, mint rnási férfi, hogy menten íkibújliik; a bőréből, hanem azt mondta: ez, tőled függ. Hát persze, lrogy tőled függ. Hát érted már?

Sárika szive dohogott. A színjáték mégis izgalmas volt. A fejét lelhajtva susogta:

— Értem.

Irma nléni verte a vasat.

— Jobb ember sohasem1 lesz. Egy férfi, aki nem rajong a pénzért! Lelkem! Ilyen, bolondot sosem találsz. Ez egy olyan ember, drágám ... olyan izés ember ... hogy is mondjam neked ... Nem lehet azt kimondani die egy bizonyos, lelkem . .. Ott te leszel az úr a háznál1, pedig az valami.

Megállt a szava. Elérvedezett a tekintete. Nagyot sóhajtott.

— Hogy én egy ilyen embert nem kaptam!

Irma néni a szemét törölte. Kövérkés szivében most öszszefolylJ az élet, ami elmúlt, feipislanó, elfosizló vágyak, amik alakot sem öltöttek. Tele tett a szemei könnyel és megragadta a Sárika kezét:

— Sárika, kedves! Légy te egészen Iboldog.

,Sárika az Irma néni szemébe pillantott. Most Itóét nő szive dobbant össze. Az együk fent állt: a csúcs alatt s fölfelé hágott az oromra, a fényzuhatagba, a ,másik, lenn a völgyiben, a hömályiban tipegett, de a két assiziony most mégis megértette egymást. Sárika szeme is megtelt könnyel. Halk hangon rebegte:

— Köszönöm, Irma néni.

— Hát vissizamégy?

— Igen, de ...

Irma néni az asztalon heverő táskájára ütött.

— Itt az írás.

Sárika bidcentett.

— Elhiszem, de . .. Mi tesz akkor, újra, ha egyszer . . .- 183 —

dők-beli írásai inkább értelmiiégükkel csillannak fel, mint szükségszerűségükkel.” (Móicz Zsigmond levelei, Budapest, 1965). És Móricának igaza sóit. Kisbéri végig intellektuáis jelenség volt, s a saját bőrén tapasztalhatta, bogy a szükségbe rü ség igénye nemcsak a pesti Uj Időknél, de: idehaza se najyon fordult feléje.

Bezdában élt, kétkezi munkából tengődött és közben tanulmányokat irt Thomas iMannról, az új irodalmi törekvésekről, finoman megrajzolt, lélektani apirólékossággai kidolgozva novellákat, s a maga sorsának tapasztalataiból a s,zegényember sziciógráfiáját.

A háború vihara elsodorta, ma valahol nyugaton él meghasonlottan és elefeledve, nem egy irása azonban még ma is j az élő ingénium tanuságtétele.” j

A hagyatékából is kitűnik, hogy Herceggel is sokat levelezett. “Én már azt hittem régen kinn vagytok valahol az “Újvilágban” és rakjátok élne a dollárokat.” irja neki Herczeg 1951. febr. 14.-én. Ugyan ebben a levélben apámra is kitér: “U- tób.b (Szirmai Károly is megunta az önemésztő hallgatást és egymásután irja a hosszabbnálhosszabib novellákat. A szerkesztőségekben, ha erősebben cseng a telefon, összerezzennek az emberek, .hátha Szirmai .. . Mert erről a rossz szokásáról, a sürgönyről, telefonról Károly barátunk még mindig nem tudott leszokni ... .”

Még halála előtt is. levelezgettekyHericeg Jánossal, aki Kisbéri (Kisbéri anyja neve, apja Epling volt, de ő a nevét magyarosította. Irodalmi vonatkozásokban Kisbéry-nek írják többnyire.) panaszait és, a halálról irt mondatait nem akarta elhinni: “Kedves Öregem, azt irod, a 'halállal vivődsz. Ha ez tényleg igaz, akkor meg kell hagyni, elég vidáman csinálod. De azt hiszem,-szívós termesze. vagy, s, nem lesz az olyan könynyü dolog elbánni Veled. IMái mint a halálnak. A humorod mindenesetre még mindig a ré- ' gji, s írásaidban nem érezni semmi szellemi fáradságot . .. 1 Írásra is azért biztattalak a múltkoriban, meft ezt a lueiditásodat csodáltam. Gondolom, imái is Te, ha volna hová és volna miért. Bár az utóbbival mindig kétkedésben voltál. S kizárólag ezért nem írtad meg a “kisebb könyvtárra való” életmü vedet.

Én most emlegettelek megint, kérd el Szirmai Banditól az Üzenet Kosztolányi-számát. ..”

Még sok érdekes, levéllel találkoztam hagyatékában. Itten Qsak még egy Diósy Gábor; kalocsai barátjának soraiból idézek, akit pár hónappal halála előtt meghívott magához, de ő nem jött, részben mindkettőjük rossz anyagi helyzete miatt rész ben mert:

“egyébként jártam Némethonban is. Nem tudom már melyik városban (1917-ben), de nyilvános pissoirban láttam, hogy a középen állt egy nyilván nyugdíjas, de ráérő ember, nád(Folytatjuk)

——WBBMHW' i

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA!

Az ONTARIól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát:

Ezúton értesítem 'Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink ó.ra ideje és adásaink napja, a> tél: müsoridényne való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.GG-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

MARÉI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Ph.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt

182

4

A nyár uborkaszezont követőle,g, a vancouveri magyar egyházak és egyesületek gazdag műsorral várják 'híveiket, illetve a közönséget.

Legjelentősebb esemény ; Református Egyház műsoros ünnepi vacsorája, októbei 12.-én este 6 órakor a Magyai Házban. A műsort Baraksó Já nos erdőmér,nők vezeti. Lemkt Gyula “Imádság háború után’ és “Az Ur érkezése” cimü Ad: verseket tolmácsolja. Háron vallásos énekkel működik köz re a Vancouveri Magyar Ének kar, SehadI Tamás karnagy vezényletével. Ünnepi beszéde mond: Nt. Becske Lajos Balga ry-i lelkipásztor.

A Magyarok Nagyasszony; Egyházközség október 5.-éi templomi búcsút ünnepel. Mü sor: 11 órakor Ünnepélyes nagy mise, 12 órakor diszebéd. Bein dúl a hittan tanitás és a ma gyár iskola is. Előbbi mindéi szombaton délelőtt 9-től 11 ó iáig, utóbbi ugyancsak szómba ton: 11 és 1 óra között. Cser készet minden csütörtökön es te. Itt említjük meg, hogy ; vancouveri cserkészek népei csoportja vett részt a torontó Nagytáborozásou, Takács Jó zsef parancsnok vezetésével Egy fiú- és egy leányőrsünk el só helyet szerzett a nemes ver sengésben.

A Magyar Társaskör szinját szói Kabaré Est-el nyitják : műsort október 4.-én, szómba ton este. Rendező: Hegedő: Györgyi. Díszleteket tervezte Kárász József. Zongorán kisér id. Schadl Tamás zenetanál Szereplők: Tasnádi Ödön, Pe kari, Kalmár Tibor, Kárász Jó zsef, Zsold József, Fűrész Gyű la, Lipták György, Koppány Mara, Nagy Péter, Med'veczk; Lajos, Üveges Klári, Kuzsel 1st ván, Csáky Ibi, Kutasi Zsuzsa — Heti klub, estek kedden é csütörtökön, “nedves klubért minden hónap harmadik csü tortokján. Rendszeresek lesz nek a hagyományos Irodaim Összejövetelek. Első előadó Ta mási Miklós költő. Máris élén! készülődés a Női Csoport no vemberi bazárjára, amely álta Ián os vancouveri eseménynek i számit.

A Széchenyi Társaság hely csoportjában élénk szervezke dés folyik a Magyarságtudo

Hírek a Csendes-óceán mellől

•' mányi Tanszék segélyezésére, Pál Sándor igazgató irányításával. ősz folyamán tea-délután keretében (beszélik meg a ha] gyományos Magyar Gála Bál 1 rendezését.

A Vancouver környéki magyar vadászok tanfolyamon igyekeznek megszerezni a “Certificate of C.O.R.E.” igazolványt, mivel a jövőben csak a Conservation & Outdoor Recreation Program bizonyítvány alapján lehet vadászengedélyhez jutni. A tanfolyamot Monok j Kálmán vezeti, a Magyar Társaskör és a B.C. Federation köj zös rendezésében.

Egyébként V ancouver magyarsága nem feledkezett meg első nagy királyunk, Szent István napjáról. Augusztus 17.-én, vasárnap délután volt a rövid, de bensőséges műsor. Murguly Sándor mondotta az ünnepi beszédet.

A nyár folyamán a Magyar Társaskör két kirándulást ren, dezett. Sokszázan vettek részt ezeken a hangulatos összejöveteleken. A főérdem termés zete' sen az önzetlen, szorgalmas" asszonyoké, akik az ízletes pörkölteket és iángosokat készítették. Közreműködtek: Bezerédi Katalin, Dóka Gizella, Maros Te réz, Juhász Gizella, Sweiaera Róza, Bódi Katalin, Horváth Anna, Haász Etel, Kertész Ti- 1 borné, Koppányi Mara, Kárász | Anna, Eőry Katalin, Kereső Edit. — Volt még Anna Bál is, amelynek kellemes hangulatát ; a nagy hőség sem tudta elrcn. tani Különösen kedves jelenet i volt a látogatóban járó magyarországi rokonok üdvözlése.

Még csak annyit: megkez! dődtek az Októberi Magyar 1 Forradalom ünneplésére az előkészületek. A helyi egyházak és ! egyesületek közösen rendezik, egyszivvel, egylélekkel.

... ke.

I