Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-09-12 / 28. szám
ROZANICH IVÁN: Ciprusi lombok - nyugati poíiiika Miért yan szükség végrendeletre! nálatban lesznek, mert az A- fe-gyverek bevetésétől mindkét fél tartózkodik nagyon is kockázatos mivolt.uk miatt. — Ez az oka annak is, hogy a máskor .— és annyiszor — atómihalállal fenyegetőző Szovjet most, amikor Makarios egy ízben már segítséget kért, nem sietett azonnal erőit fölvonultatni, sőt az ilyenkor szokásos kiardcsörtetése is elmaradt. A tét ugyan csábitó, de annyira kockázatos, hogy a háborús, kalandot nem éri meg. (Marad inkább a “békés” megoldás, abban a remény ben, hogy a nyugati éberség adott pillanatban való szünetelése lehetővé teszi a szigetország megkaparimtását akár közvetett -— ciprusi népkormány —, akár pedig közvetlen: orosz megszállás útján. És akkor Nyugat átkozhatja a percet, amelyben önállóságot adott Ciprusnak. magyar szabadság védelmében ? De lira valaki megkockáztatná, minit tette Bang Jansen, a becsületes dán diplomata, annak részére mindig akad golyó, méreg, vagy gyünk Moszkva fegyvertárában. Ciprus nem nagyságával, vagy éppen gazdagságával csábítja a világkommunizmjust, hanem hadászati fekvése fontosságával. A Bulgáriába bármikor felvonultatható szovjet eu.ők egy esetleges szovjet-török összecsapáskor a Cipruson feltlétezetten létező támaszponttal olyan harapófogót alkotnának, amelyek a siker minden reményével gyakorolhatnának nyomást a török hadseregre. Mert az elkövetkezendő háborúban a régi fegyvernemek még hasz-A Szabad Világi Magyarok Világkongresszusának torontói határozata 1975. Vili. 24.-én (Az alábbi irás 1964-ben je-. lent meg a CARIGBI UJSÁG-ban j szerkesztőjétől, aki a magyar | újságírás egyik legrégibb jeles munkása.— Meglepő megfigyelései értékét növeli az, hogy ináig sem vesztettek időszerűségükből. — Nyugaton Ihat a helyzet változatlan! . . . P.K.dr.) Kinek ne jutna eszébe a fenti cím olvasásakor Petőfi egyik verseskötetének elme: “Cipruslombok Etelka sírjára”. Sajnos, a hasonlat temetői gondolatokat ébreszt az emberben, de ezek a lombok nem Ciprus sírjára, hanem a nyugati politika ciprusi sírjára illenek. Mert Görögország (bejelentette, az Atlanti iSzerződés céljait szolgáló katonáit visszavonja, minthogy esetleg szembe kiéli szállnia török fegyveres támadással! A tragédia ebben az, hogy Török- | ország is tagja az Atlanti 'Szövetségnek s most a kiét szövetséges állam ádáz gyűlölettel szemléli egymást és lesi az al-; kaimat, hogy egymás torkának | ugorjék — a Szovjet legőszin- I téhb és legigazabib örömére. “Divide et impera” — kelts viszályt és parancsolj nekik, hangzott a régi Rómában a mindenkor bevált tétel s napjainkban szemünk előtt megújult, mint már annyiszor a történelem folyamán ez az állam- és hatalompolitikai bölcsesség. Igaz, előbb Ciprust felosztották, méghozzá a nyugatiak, görög és: török részre; és ezzel, ki tudja, milyen vihar j mag’váti vetették el a Földközi- i tenger keleti medenicéjébeln. A I kisebb megosztást követte az- i tán a nagyobb: a Nyugat védel- ! mi gerincét képező Atlanti Sző- j vétség két állama néz egymás- j sál állig fegyverkezve farkas- > szemet. Moszkva pedig, dlöírzsö- J Li a kezét s várja, hogy mikor [ mérgesedik el annyira a (hely- | zet, hogy érdemes lesz legalább | is “önkénteseket” meneszteni a 1 ciprusi szabadság “megvédésére". (Egyiptom felől nem fenyegeti ugyan nagy veszély Makarios szép fehér szaikállát, mert alig hihető, hogy Izrael tétlen nézőé a köizelkeleti sakktábla reánézve túlveszélyes lóugrá-! sát, de más a helyzet a Szovjet szempontjából. Hihető, hogy egy esetleges 1 “megvédés” esetén az UiRSS nem nagyon sietne Ciprust át- j adni a görögöknek, hanem olyan “népi kormányt” segítene hatalomra, amely Ciprusból is \ “szocialista” államot teremtene,1 ameliynek legelső teendője! az lenne, hogy a baráti szovjet csapatokat további maradásra kérné, amit, ismerve Moszkva kegyes szivét, az oroszok nem volnának képesek megtagadni. — Hát ez az, amitől Görögország is fél, mert tudja jól, hogy az 'esetleges szovjet segítség: egyenlő volna Ciprusnak: Görögország számára biztos és teljes elvesztésével. Hogy a görögök Maka ri őst korábbi b allépéséért a polkiol fenekére kívánják, ez kétségtelen. (Mert ha a törökök netán el is foglalják Ciprust, lehet remélni a tőlük való visszaszerzésben, de Moszk va nem engedi el egykönnyen a szerzett zsákmányt s amellett olyan erő nyerne polgárjogot, amit a hajdanvaló keserű magyar népihumor így fejezett ki: “fogtam töröikiött, de nem' ereszt”. Valószinüleg ezt Nyugat is, de meg a törökök is jól megfontolták s inkább mindenre készek, csakbofgy Makarios hivó szózata el ne hangozzék, így állván a dolgok), Makarios tovább fenyegetőzik, mert jól tudja, hogyha tőle nem is, de a szovjet beavatkozástól ellenségei és barátai egyaránt félnek :s a kérdés csupán az, hogy melyik nagyobb’ mértékben. . . ? 'Moszkva, mint mindig, ezúttal sem kockáztat semmit. De minek is kockáztatna? — Amit eddig a kommunizmus területben nyert háború nélkül, csupán a háború rémének felidézésével érte el. (P.K. aláhúzása!) Biztosra ment mindenütt, még Magyarországon is 1956-ban, hiszen tudta, hogy az EINSz-i’oen lassan majd elalusznak a főik eveit hullámok s pár esztendő elteltével, amikor a szabadságharcosok sírjai felett behorpad a bánit; nem kell még az elítélő szavazásoktól sem tar tani. A világ kereke tovább forog é;s, ki kockáztatná meg a legcsekélyebbet is az eltiport Mindenki halandó s ezé t senkisem áltassa magát azzal, hogy az ő ideje még nem érkezett el. Előlbih, vagy utóbb 'mindenkire sor kerül. A természet törvényei alól nines kivétel. Arra is gondolni kell, hogy a mai rohanó világban, halálos baleset bárkit érhet. Tanácsos tehát idejében végrendeletről gondoskodni, ami csak bölcs előrelátás és semmiesetre sem jelenti még, hogy vége már az életnek. Sajnos, ismételten előfordul, ■hogy valaki végrendelet nélkül hagyja itt ezt árnyékvilágot, ugyanakkor — közeli rokonok hiányában — vérszerinti örökösei sincsenek. Ezek vagyona — akár kevés:, akár sok .— ahelyett, hogy a magyarság javát szolgálná, annak az államnak a birtokába jut, amelynek úgyis van bőven. Csak nemrégiben történt', (hogy egy kaliforniai magyar másfélmillió dollárja ily módion szállt az áliámra. Pedig váltig foigadkozott életében, hogy magyar kulttúrális célokra fogja azt hagyni, s mégis végrendelet nélkül halt meg. Micsoda jóvátehetetlen hanyag ság és mulasztás! Elsősorban tehát azok igyekezzenek érvényes végrendeletet szerkeszteni, akik egyedülállók és nincsen (közeli rokonuk. Ne legyenek haláluk után is “szívtelenek, irigyek”. Emberi gyengeségüknél fogva túlságosan magukra pazaroltak, vagy fukarkodtak., de földi életük után erre már nem lesznek “rászorulva”, a túlvilágra árva fillért sem vihetnek magúkkal. Csupán csekély jóindulat, némi előrelátás kell ahhoz, hogy földi javainknak ne idegenek, hanem annak a nemzetnék ifjúsága, jövője, sorsa lássa hasznát, amelyből vétettünk. Megiható és megdöfabentő, hogy a Széchenyi Társaság kimutatása szerint1 néhai Kubicza Kázmiér ezredes (Kanadáiban egyszerű fizikai munkás) 410 dollárt hagyományozott végrendeletileg a Magyarságitudohiányi Tanszék létesítésén©«. Kér dezem, miért csak a (kisemberek szivében él az áldozatkészség, akik életükben is szerény órabérükből adakoztak egyháznak és mindenkinek. Ha a minimális órabérért dolgozók százasokat képesek adományozni, a jól kereső orvosok, ügyvédek, sikeres üzletemberek részéről az aránynak ezresekben kellene kifejezésre jutnia. Vajh, hol akad egy Széchenyihez fogható mecénás széles e földkerekségen? ügy látszik, még mindig a plebejusoknak, a plebs miseiának kell viselniük a “(közterheket”, mint egykoron Petőfi idejében, akinek első versköteWinnipeg, Man. 3 NYILATKOZAT | Az, Amerikai Magyar Szövet- . í ség igazgatósága megdöbbenés I sei vette tudomásul, hogy Char- I les Elemér tb. alelnlök és Stelj kovits Albert igiazató megjelent I a washingtoni magyar követség 1975. április 3.-d fogadásán, melyen Magyarország szovjet megszállásának 30. évfordulóját pezsgős bankett keretében ünnepelték annak a kormányrendszernek! képviselői, akik al latt 1945 óta a magyarság százezreit gyilkolták meg, vagy hurcolták el. Mindketten a William Penn Fraternal Association főtisztviselői. Az Amerikai Magyar (Szövetség igazgatósága 1975. május , 3.-án az alapszabály erről szóló | rendelkezése, az 1967. évi phij ladelphiai gyűlés és az 1974. ( novemberi közgyűlés Ihatároza| tainak alapján nevezetteket t ! magatartásuk igazolására szó- I litotta fel. j I Miivel az Amerikai Magyar, | Szövetség, a felszólításra a mai; Különös aggodalmát fejezte ki a Világkongresszus azzal kapcsolatban, hogy a magyar kommunista rendszer által- min den évben április 4.-én, Magyarország; szovjet megszállásának évfordulóján rendezett fogadáson, egyes szakad világi szervezetek képviselői isi megjelentek, mint legutóbb Washingtonban, ahol a William Penn napig érdemleges.' választ nem kapott, nevezettek szövetségi tisztségét megszűntnek nyilvánítja, és őiket az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága tagjai sorából törli. Ugyanakkor megállapítja az Amerikai1 Magyar Szövetség igazgatósága, hogy fennti határozat nem vonatkozik a William Penn Fraternal Association intézményére és sok tízezer áldozatos amerikai magyar tagjára, akik továbbra is megalkuvás nélkül küzdenek a Szovjetunió általi a magyar népre kényszeritett elnyomó kommunista rendszer ellen. Az Igazgatóság nevében Pásztor László, s.k. az Igazgatóság elnöke. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK. ...HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Testvér Segítő Egyesület vezetői követték el ezt az áruló lépést. A Világkongresszus a legélesebben elítéli az ilyen magatartást és megállapítja, hogy az ilyen magyarok önmagukat zárják ki a szabad világi magyar közösségből. Nagy Görgy, s.k. szervező titkár. ASSZONY-POLITIKUSOK MARCUS VAN STEEN te egy derék mesterember adománya következtében jelenhetett meg nyomtatásiban. * * * Kanadában a magánjog tartományonként változik, minél fogva rövid cikk keretében csak néhány általános érvényű gyakorlati tanácsra szoritkoizhatonn. Bizonyos alaki kellékek figyelembevételével (nyomtatott Will Form is .kapható ) bárki irhát végiendeletlet. Elvben nagyszerűen hangzik ez, mégis óvatosságra van szükség. Figyelembe veendők a nyelvi nehézségek, valamint az, hogy a törvénynek sok ága-boga van. Ajánlatos tehát közjegyzőhöz, vagy ügyvédhez fordulni. A díjszabás tartományonként, városonként változik, miértis egyszerű testamentum esetében 15-50 dolláros költséggel kell számolni. Kívánatos előre megtudakolni a honorárium összegét, ami függ a végrendelet terjedelméből. Mindazonáltal ne sajnáljunk két-három tízest ott, ahol esetleg ezresek forognak kockán. Egy-két napi keresetünk feláldozásával elkerülhetjük, hogy hosszú évek szorgos munkásságának gyümölcse ebek harmineadjára jussom. Szinte 'természetes, hogy a végrendelet érvényessége nem függ, az időtől. Ha formailag kifogástalan, mindegy, hogy öt vagy öttven éves az okmány. Minthogy bizonyos dolgok még a végrendelkező életében megváltozhatnak, a már meglevő végrendelet módosítást, kiegészítést, vagy megsemmisítést igényel. Legtöbb esetben csupán kisebb változtatásról van szó, ami az ú.n. Codicil (tolda J beiktatásával jut kifejezésre magán az eredeti okiraton. Erősítsük a száműzetés célkitűzését azáltal is, hogy a magyarság vallás-erkölcsi, művelődési és nemaetlmentő intézményeiről is megemlékezünk végrendeletünkben. Mindennemű támogatásra méltók egyházközségeink, iskoláink (mint a Magyar Gimnázium Németországban), a Magyarságtudornányi Tanszék Alapítványa ('Széchenyi Társasság, Calgary),a magyarnyelvű keresztény lapkiadók, cserkészetünk. Mindiszeinty, a legszegényebb magyar hercegprimiáo, életie utolsó sajtó-értekezletén a venéz Caracasban megígérte, (de már nem teljesíthette), hogy felhívást fog intézni a magyar társadalomihoz a magyar kultúra és sajtó érdiekében, hogy “az örökös nélkül maradt, vagy méltó örököst nem találó magyarok hagyják vagyonukat, vagy annak egy részét ilyen célokra.” Ősrégi. Ez a (három asszony jelenleg a “legfényesebb csillag” a 'kanadai politika egén. Mindegyik viszonylag fiatal, mindegyik kész és képes is arra, h-ogy, a következő egy-két évtizedben a kanadai közélet előmozdításán fáradozzék. A bibliából “Mi a hit? — Bizodalom abban, hogy valamely remélt dolog valósággá lesz és kétségtelen bizonyosság valamely dologról, amelyet az ember nem lát. Ez által a hit által kaptak Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. Hit által értjük meg, hogy a mindenséget Isten szavával teremtette akként, hogy a láthatatlanból jött létre a látható.” (Zsi'd. 11:1-3.) INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (OMTURIST PénzktiIdámények és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. — Mindenről le akarsz mondani? — Nem ... De ha nem tudok boldogítani egy férfit, árit szeretem ... — Honnét tudod, hogy nem tudod boldogítani? Sárika a szempillája alól pislantott az Irma néni arcába. — Hát az is vagy. Ha igazán nagystílű nő volnál, akkor nem engedted volna, hogy az urad elszaladjon tőled. — Hát . . . Honnét tudom .. . Megmondta Berta néni, hogy én egy kis nyárspolgárnő vagyok — Én szaladtam el tőle. — Hát ez meg éppen butaság volt! Sárika pirulva vágta vfesza: — De hiszen mindenki 'kritizálta. Be akarták Lizonyitani, hogy nem való a mii famíliánkhoz. — Ki mondta ezt? — Hát hogy ki mondta? Irma néni is haragudott rá, hogy imásfortna volt. — Én? Hát szóltam én egy szót? >— Bocsánat, Innia néni . .. — Nekem semmi kifogáslom nem volt ellene. — És a két Csehák-lány? — Ezek buták! — Mégis nekik ígérte tegnap Gorzsát Irma néni'! — Azt még meggondolom. Sárika felállt. Kiegyenesedett. Az asztalról felemelte a kis, kézitáskáját. Belül remegett, de uralkodni akart magán. — Csak nem akarsz már elmenni? — kérdezte Irma néni. — A délutáni gyorssal utazom. — És visszamégy a hotelbe? — Egyelőre . . . És, ha nem akarná tovább Irma néni fizetni? Irma néni sírás pillantást -vetett rá. — Mit beszélsz lelkem, aranyom. Odaadnám neked az egész világot, ha boldoggá tehetnélek. Sárika ©Imélá^ott. Maga elé susogta: — Én már voltam 'boldog, de nem hagyták .. . Az anyja hevesen magához szorította Sárikát. — Igaza van Irmának. Visszamehetnél az uradhoz.- 160 — Mikor (Sárika az édesanyjával az ajtó elé ért, Irma néni a Csehák-lányok felé fordult: — Tiétek lesz Gorzsa! Mikor az ajtó becsukódott Sárikáék után, felállt a kis sovány, nefeleljtstszemü Zsarkóné. Most is szelíden, szomorúan mosolygott, mint minidig'. A feje olyan volt, mint Giotto egy angyalfeje, csak valami fáradság szoimorkodott rajta. — Hát te isi «négy, Anci! — ikiálította felé Irma néni:. — Csak nem szaladsz a lump urad után? Zsarkóné lesütötte a szemét és félénk, bágyadt hangon szólt: — Nem. -Csak hazamegyek ... Megvetem az ágyát, mert hátha reggelre hazajön. Kezet csókolt (Irma néninek. Ő volt az, aki soha semmit sem kapott, sem az élettől, sem az emberektől. De ,néha boldogabb volt, miint a többi. Ha az nra, egy-egy gyegéd pillanatában a kezét megfogta, vagy az lödébe ültette, puhán magához szorította s a fénylő szemét a szemébe mélyesztve mondta: — Te! Napsugaram! Miikor repülsz el az égbe? Ilyenkor úgy érezte, hiogy ráéresizkedik a holdogságos. ég. Az ura szemébe mosolygott s szivdobogva rebegte: — faég nem . . . Várok . .. XXYT. Irma néni szobájában e-rő® kámferszag áradt szerteszét. A kámforos borszesiz minden elképzelhető szenvedést enyhített, még talán a boldogtalan szerelmet its.. Az egyik cseléd bedugta az ajtón a fejét. — Nagyságos asszony, tíz tojás kellene. Irma néni nagyokat nyögve fordította a leány felé a fejét. — Tíz tojás? Hát mihez kell az a tiz tojás? — Hát a tortához. Irma néni kotorászott az éjjeli szekrényen heverő kulcsok között. Egyet felvett közülük s odanyujtotta a leány felé1. — Tudod,, (hány tojás van a kamrában? — Nem én, Irma néni tekintete élesen felvillant. — Mert én tudom. (Száznegyvennégy. Ha tizet elveszel, — 157 — . j (Canadian Scene.) — Amikor .! Rosemary Brown a közelmúlt. j ban megpróbálkozott azzal, . j hogy az újdemokraták élére ke. rüljön, ez csak egyik jele veit , - annak, hogy az asszonyok, ép- L ' pen a Nőik Nemzetközi Éve . idején — “eget kérnek mag.uk. nak”. Három szavazásra volt . szükség, ahhoz, hogy az egyéb; kénit népszerű Ed Broadúent , győzelmet! tudjon aratni a párt- i u Vehető választó .ktonif er e ne iá n. . • | Rosemary, 45 évvel ezelőtt, I- Jamaikán született. Nagyanyja j : az ottani egyik párt alapítója ;J_volU Az ‘‘unoka” 19 éves korá;1 ban jött Kanadába, a montreáli I -1 MdGill egyetemre. Ezt követő- |- leg B.C.-be menit, hogy — tár-i sadaiiciniut'udományból — anes- 3! terfokozatot: szerezzen niagá,' nak. 1' J. S. Woodswortlh és IM. J. t Ooldwell nyomában járó férni-! 1 násta és 'Szocialista. Tartomá- j 1 nyában, British Columbiában,1 1 úgy tekintenek rá, mint Barrett ( • minisztereLnök és kormánya “lelkiismeretére”. .Sok tekiintet’ ben hasonlít Ágnes McBhailra,- Kanada első női képviselőjére, aki annak idején, 1932-ben 5 Woodswortlh oldalán a Cooperative Commonwealth Federation, az Ujdemokrata Párt elődje megalapítója volt. Sokan úgy vélik, hoigy a iklonzervativ párt, amely a tavaszszal1 tartja majd pártvezető vá- i lasztó kongiesszusát, szintén t talál asszony jelöltet, még pedig talán éppen Flora Mac’ ; Donakl-ban, ebiben a kJtünő . asszonyban, akinek meg is vannak az ambíciói. Flora Macj. Donald 1972-ben ke|rült először a parlamentbe, mint Kingston j és a szigetek! képviselője. Ezt megelőzőleg, hosszú ideig, részt vett a konzervatív párt szervezői munkájában. 1 Flora MacDonald 1926-ban 3 született és ambíciói tetőpont-; _ ján van. Mint ellenzéki képvi_ selő már bebizonyította, hogy j j rendkívül jól tud beszélni,, na- j > gyón tájékozott és jól érti a ka- 1 nadaiak társadalmi és gazdasá-; „ gi gondjait. Még, túlságosan ko-! rai volna azt mondani, hogy | 1 jelölteti magát a pártvezetői | ^ tisztségre, de soiklan egyenesen remélik, hogy indul. ! Egy másik asszony, aki szin- | . tén 1972-ben került először a s páriáiméntbe, Jeanne Sauvé, a j z québeci Ahunstic liberális kép. viselője. Volt miniszter felesége r és most maga is tagja a kor- í j many, tudományos^ és techno(- .Lógja ügyi miniszter. 5 A Saskatchewan! Frudhiomr me-ban, 1922-ben született. T i- nulmányait egy ottawai zárdá- i ban kezdte és egyik párizsi et gye temen fejezte (ke.