Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-14 / 7. szám
T T 8 Winnipeg, Man. 1975. febr. 14. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZT!: HÁMOR'/ VÁRNAGY DALMA. Hámory Varna^v Dalma: A KÉSŐN KELŐ Pityu szeme majd leragad, a mutató gyorsan halad; mosakodni, öltözködni, tanszert, könyvet összeszedni. Miért keli kakaót inni? Piritóst kér, nem kell kifli! Haja borzas, mint a szalma,» képe, piros nyári alma. Sapkáját fejére csapja, táskáját kezébe kapja, kezetcsókoí anyukának, barackot nyom a kutyának. A kapu dong, úgy becsapja, nagyon siet, meg se hallja. Meglök egy nár járókelőt, szidják a kis későnkelőt. iskoláig futva lábal, lépcsőt ugrik hármasával, éppen akkor szól a csengő, igy jár az ki későn kelő! Rákocscsaba 1939. helyett is, Jani helyett is, én helyettem is: százesztendeig is. Hámory Várnagy Dalma: SZÓRAKOZÁS Sihu-pupu utazok, vasutas bácsi vagyok! Szárnyaskerék sapkámon, piros zászlóm himbálom, kicsi lámpa kezembe, rézfütyülő zsebemben. Csingi-lingi utazok, most villamoson vagyok! A Beszkártnak ilyen nincs, ebben egy csepp áram sincs. Nem kell jegy és utazhatsz, karambolt itt nem kaphatsz. Hipp-hopp, hipp-hopp lovagol ma, még katona vagyok! Puska van a vállamon. Hipp-hopp lovam, ki vagyok? hőstettekért lovagiok. Piff-puff, töff-töff utazok, én úrvezető vagyok! Félre innen mindenki, ki életét szereti. Dudálok, vagy hetvenszer, mig hazaérek egyszer. Vajdahunyad u. 2 1934. EGY SZEM MEGGY IRTA: MÓRA FERENC. — Ekkora gyerek lehettem, Jani fiam, mint te most, mikor az történt, amit el akarok mondani. Hanem gyerünk, ki a kertbe, majd ott mondom el» mi© elültetek egy kis cseresznyefát annak a haszontalan bodzabokornak a helyébe, amelyet Pistával az ősszel kiásattam. Misa, Kató, persze hozzánk szegődtek, pedig Kató nem tud vigyázni a kertben. A kis cseresznyefa már akkor ott állt a tetthelyen: egy vödör vizben. S niig elültettük (Jani tartotta, Misa temette, Kató a kis locsolóval iszapolta) — elmondtam az Ígért történetet: — Meleg ételt vittem ki öreg apámnak a szőlőbe, mert az egész héten odakint dolgozott Így tavszbaú'. Főzött ő esténként tarhonyát, hol levesnek, hol keménynek, — de húslevesfélét csak akkor evett, ha édesanyám küldött ki neki. Az meg küldött minden csütörtökön én velem, mikor iskolába nem kellett mennem. Én is ilyen kiilencesztendős lehettem, Jani fiam, mondom, mint te most. — Nem lötykölte ki édes apám a levest? — nyelveskedik Kató. __ Nem ám, mint te a kávét az asztalon is, — felel helyettem Misa. •Rágyújtok a kerti fapipámra, aztán folytatom: __ Egyszer az úton, egy úri szőlő mellett, ahol a garádot irtották, találtam egy takaros kis ostornyélnek való meggyfát. Olyan vastagderekut, mint a te hüvelykujjad, Kató .. . Hát fölvettem: hát bicska nem is volt nálam, úgy tövestül vittem ki' az elhajított fácskát a mi szőlőnkbe. Nagyhangon kellett köszönnöm, mert öreg apó lent buddogott, metszegetett az aljon. Mikor a köszönésem fogadta, fölnézett a napba: — Még egy óra sincs . . . nagyon igyekeztél, kis fiam. —- Édesanyám parancsolta, adtam a szót vissza. — No, majd szentmihályi vásárikor veszek neked valamit. Kató megint csacsog: — Mit vett édesapámnak? — 'Mézes kalácsot, de megettem . .. Aztán öregapóval csak együtt kellett nekem mégegyszer ebédelnem. Étel után meg eltürüilgetni a tányér-fazekat, mit ő elmosogatott. Nem szokott öregapó pipálni soha, hát mindjárt kiindult a dolga után. mihelyt az edényt tisztába tettük. Azt mondta: játsszál, kis fiam, nekem szombatra tisztába kell tennem az egész szőlőt ... Akkor mutattam neki az ostornyélnek valómat. Fölvette, jól megnézte a tövit, vesz szejét s akkor azt mondta: “Kár volna ezt a kis fát kettőbe vágni. Majd keresek én neked csigahajtó-nyelet, de ezt ültessük el. .Mert ez megfogja, mert ez fa lesz s mindig a te kás-fád lesz. Tied lesz a te: másé. Az idén is lesz rajta virág, nem tudom, megneveli-e. Esztendőre meg beoltjuk üvegmeggyel. Kató. nem öntheti a cseresznyefa. tövére kis-locsoló vizát türelmetlenség nélkül: — Oszt lett Tajta virág? — Lett. Még meggy is lett. — De igazán apámé lett? — Az lett, csacsim, hisz csupa egy sízem volt. És timsóizü sommeggy, de nézzétek, levessem a kalapomat, soha én édesebb gyümölcsöt nem ettem. Mert áz én kis fám termetbe. Misa majd egyszerre szólal Janival: — Megvan az még, édesapám? Megint rágyújtok a kerti fapipámra: — Hogy megvan-e? De meg ám. Nagyapó beoltotta üvegmeggyel; nagyapó meghalt, édiesajpám, a ti nagytatátok is ősz ember lett: s az a fa megvan. Arról szoktak nekünk beifőzni valót küldeni. Láttátok-e, hogy simogatom szemenként a meggyet, mikor megérkezik? Tudjátok-e, mi forog ilyenkor eszemben? Az én lelkem öregapám mit mondott, mikor a kis fát elültettük: “Lásd, cselédem, a fa addig is nő, mig az ember alszik; aztán is, mikor az ember nincs ...” önts még Kató egy kiis-locsoló vizet ennek a fának a gödrébe ... A fa megköszöni a jót, mit vele tesznek. S hallottad, hogy akkor is nő, mikor te alszol? Te helyetted is, Misa ii Az amerikai konyhaművészet" Ennek az angol nyelven irt könyvnek (American Gastronomy) szerzője egy jól ismert Chicagói magyar ember: Szathmáry Lajos, egy személyiben szakácsmester, vendéglős és tudományos szakiró. “Chef Louis” 185 oldalas könyvében nemcsak a titkos receptek nagy számát találjuk, hanem ízléses fametszeteket és egykorú rajzokat is. Sőt, megtaláljuk ott a receptek elemeinek méterrendszerben vailó kifejezését is. Pár héttel ezelőtt aiz, a kitüntetés érte a szerzőt, hogy az amerikai külügyminiszter felkérésére Londonba utazott, ahol egy 120 személyes vacsora lebonyolítását végezte el. Aki Chi cagpha megy, egyik vacsoráját rendszerint a “The Bakery” vendéglőben fogyasztja el, a c.soda szakács főz tjét Ízlelgetve. A könyvet a Regnery Bubi. Cő. hozta forgalomba (180 N. Michigan Ave., Chicago, 111. 60S01 USA.) Ára, portóval együtt 10.45. — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1KKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATŐBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-tő! felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. Folkways Festival Winnipegen A kulturális örökség megőrzését segiti elő a Folksway. A multikultúralizmus munkában. Nézze meg Manitoba legtehetségesebb népi csoportjait, kik 200 táncossal és énekessel vesznek részt ez ünnepségen. Ted Komar zenekara adja a j kíséretet e családi összejövete- | len, melyet a Folk Arts Council of Manitoba, és a Folkliocama tagjai rendeznek február 23-.án vasárnap délután a Playhouse Theatreben fél 3 órai kezdettel. Jegyek: 12 éven aluli gyermekeknek és nyugdíjas polgágároknak $1.00, számozatlan Ahol még valóban vadon a vadon (Canadian Scene) — A legtöbb kanadai, csak egynapos repülőút révén tud eljutni a kontinens legigazibtb rengetegéire. Erre a 60 .szélességi körtől északira fekvő területre még csak az emberek kb. öt százaléka merészkedett el. Erdőik, 'hegyek, ritkán lakott tundra vidékek fölött vezet a légi út. Ezalatt eszébe jut az embernek, hogy vajon mi is lesz ennek az óriási világnak a jövője. Az ember nagynak látszó tervei gyerekjátéknak tűnnek ebben az óriási környezetben. Az Északnyugati Területek legkeletibb és legnyugatibb pontja között ugyanis 2,670 mértföldes távolság ran, ami kb. az ország szélességének 80 százalléka. Észak-déli hányban 1600 mérföldet utazhat az ember ezen a területen. Az ország területének kb. 40 százaléka fekszik itt. Nagyobb ez, mint egész Quebec, Ontario, Manitoba és Saskatchewan együttveve mégis csak 58,000 ember lakik ezen az óriási, sok ország: nagyságú területen. Négyzetmérföldenkint csak 3 a népsűrűség tizedekben fejezhető ki, mert 100 négyzetmtrföldre 3 ember esik. Kanada többi részén átlagban 925-en élnek 1O0 négyzetei érföldön. Csapadék alig van, de annál több a szél és nagyobb a hideg. Nem is csoda, hogy pusztaság ennek a területnek a javarésze. A terület északi részén fa egyáltalában nincs;. Az a szemlélő benyomása, hogy valamikor viz alatt volt ez a világ!, óriás jégtakaró gyalulhatta le. Vízben persze nincs hiány. Kis és nagy tavak ezrei állnak soriban és gyakran jó alaposan ki kell nyitni az embernek a szemét, hogy észrevegye a tájból ki tudja emelni a. Mackenzie folyót, amely egy egész sor mellékágra oszlik és a Beaufort tengerbe ömlik. Nyugatabbra ott áll a Mackenzie hegység megrendítő vonulata, amely ketté vágja az Északnyugati Területeket és elválasztja azt Yukontól. A sarki szigetek 98 százaléka pusztaság. Nem is annyira a hideg, hanem inkább a szár azság korlátozza azoknak a növényeknek a számát, amelyek megtudnak ott maradni. Természetes, hogy a növényhiány révén madár, állat sincs sok. A nyál', amikor a talaj legteteje egy kissé felenged és megolvad a folyókon a jég néha csak «így Ihónapig, máskon- tiz hétig is eltart. Előfordul, hogy a hőmérséklet eléri a 90 fokot. Furcsa látvány tárul elénk, mikor a repülőtérről Imnvik-i a hajtunk az egyetlen autózásra alkalmas úton júniusban, mivel akkor éjfélkor is világos van. A távoli észak 60 százaléka a koronáé, bár éppen most folynak tárgyalások a bennszülöttek és a kormány között. Nincs kizárva, hogy a terület, vagy annak javarésze az indiánok, eszkimók és a métik tulajdonába kerül. Ezeknek a bennszülötteknek az életét természetesen nagy mértékben befolyásolni fogják azok a kutatások, melyek olaj és gáz után folyamatban vannak a Mackenzie deltájában és néhány északi szigeten. Az Északnyugati Területeken élő mintegy 38,000 ember fele bennszülött, 50 százalék az eszkimók, a másik 50 százalék az indiánok és a métik közül kerül ki. Yukon 20,000 lakója közül csak 14 százalék a 'bennszülött, főképpen indián és m - ti. — Financial Post. Világos, mint a—Biblia (Folytatás az 5. oldalról) Szentirásnak inevezett ószövetséget is kutatásunk tárgyává tenni és az óvilág kincseiből feltárt hizonyitó leletek alapján kell elbírálni. Az említett ószövetségi részek, úgy mint annyi értékes apokrif-írások, csak mint érdekes olvasmány jöhet számításiba. Az élő Istenbe vetett hitünk alapján meg kell küzdeni minden buta elfogultsággal, mely nemcsak tudománytalan, hanem egyenesen bűn volna, ha a keresztény ember élete zsinórmértékéül megtennénk azolkiat! Az Európai Biztonsági Konferencia ülései (Folytatás az első oldalról) A második kosár tartalmával nincs baj: a gazdasági és, tudományos kapcsolatok Nyugat és Kelet között máris tetőződtek. A negyedik kosárban csak egyetlen javaslat van: létrehozni valamiféle masinériát az európai biztonság és együttműködés intézményesítésére. A kimenetelét illetően eddig szkeptikus Washington hirtelen mohóságát a konferencia ceremóniális befejezésére nem a détente megmentésének szándéka motiválja: legalább formalitásokban tartsák fenn a barátságot. Moszkva meg azért húzódozik a nagyobb hadgyakorlatok és csapatmozdulatoki bejelentésétől, mert attól a titkosság,tói fosztaná meg, mely igazi szándékait leplezi. Az eszmék szabad áramlása és egyének, népek-nemzetek szabad érintkezése a szétesés veszélyét zúdíthatná rá, hiszen korunk erős sodrású folyamata, a nacionalizmus és a dekolomzálódás már körühiyaMossa a. vegyes összetételű, az ébred) nemzetiségeket és egész népeket és nemzeteket elnyomó Szovjetuniót. Kulturális örökségünk pásztor József az atyafiak dett a lépcsőn-. Megállt a műterem ajtajánál. Figyelt s egyszerre egy kis dal foszlánya vetődött ki, majd hirtelen elhalkut s a semmibe foszlott. Sárikának elszorult a torka. — ö boldogan énekei, én pedig ... A kilincsre tette a kezét s óvatosan kinyitotta azi ajtót. Bepillantott a műterembe. Látta messziről az urát, aki észre sem vette. Élénken mozgott az állvány előtt s az ujjai futkostak a puha agyagon. A szeme csillogott, hol felcsillant, hol eikomolyodort az arca. Csak nézte. Ilyennek sosem látta. Látta szerelmesnek, gyengéden feléhajlónak, odaadónak, pajkosnak, Vidámnak, vagy elmélázónak. Látta gyönyörködni, elmerülni, vagy töprengeni, de igy sóira, És mi volt ez? Valami különös átszellemültség és hevület, amit eddig nem ismert. A suáve összezsugorodott. Félénken nyikkant meg: — Géza! Csobáncz felrezzent. A feleségére meredt a szeme. Pár röpke pillanatig nézett ;á elámulva, valami révületből felrebbenve, aztán gyengéden, még ja parancsokul odavetette: — Várjátok, lelkem ... dolgozom. Ezzel a munkája felé fordult. * Sárika behúzta az- ajtót s hirtelen a falhoz szédült. Valami fájó hűvösség futott, végig rajta s fülébe verődtek újra az ura szavai: — Várjatok! Az arca kigyulladt. — Várjatok! Kik! Ő, meg a cseléd? Mindenki várjon, inéit ő hatalmas most mást akar! Futott be a .- zónájába. Az ajtót bezárta maga után s ledobbant a kerevetre. Éles. csengetés hallatszott az előszoba ajtaján s pár pillanat múlva a szobaléány zörgetett az ajtaján. — Egy nagysága . . . Most pakoló znak le az előszobában . . . Azt mondja, hogy ő az Irma néni. Sárika hirtelen felpattant s futott az előszóimba. Ott (hajladozott Irma néni porköpenyes alakja a sóit doboz és táska felett, majd hirtelen Sárika- felé fordult. —- Drágám, hát hogy vagy? Sárika hirtelen elfordította a fejét. — Megvagyok . .. — 30 — Lopva Irma néni arcára siklott a pillantása s halk hangon kérdezte: — Miért nem irta meg, kedves Irma néni, hogy Jön? Vártam volna a vasútnál. Irma néni kezdte magától levetni a porköpenyec s szembefordult Sárikával. — Jaj, lelkem. Tudtam is én, hogy jövök. Az a buta doktor erősködött. Valami reuma bújt a lábamba s a Gellértfürdőt tanácsolták. Irma néni körülnézett. — Rendben vagytok már? Sárika szerényen felelt: —- Még nem egészen, de azér t élünk valahogy ... Irma néni dobogó lépésekkel, mint egy huszárőrme-tír lépett be az ebédlőbe. Körülnézett, biccentett. — Elég, szélp! No lám, most megint ezek a fa függönytartók divatosak, mint az én iánykoro urban. Hirtelen Sárika felé fordult.-- Hát a hálótok? Sárika rnegrebbenve felelt: — Nekünk külön hálószobánk van ... Gézusé a régi. Ez meg az enyém. Irma néni határozott lépésekkel indult Sárika szobája felé, kinyitotta az ajtót s .belépett. Sárika halk lépésekkel tipegett utána. Valami elszoritotta a szivét, mintha görcsös ujjak markolták volna meg. Hát igy? Először Irma néni látja meg! Irma néni fordult egyet sarka körül s meglepetéssel kiáltotta: — Hiszen ez a te leányszobád! Sárika lehajtotta a fejét. — Részben ... Irma néni1 a fejét csóválta. — Külön hálószoba! Hát az urad? i— ő a «régi szobájában alszik a műterme mellett. Irma néni ledobta magát egy zsöllyébe. Rámeresztette Sárikára a szemét, az arcát vizsgálgatva. — Ez nekem nem tetszik, lelkem ... Te megtartod a, leányszobádat, ő meg a legénykorit ... Na, mit rejtegettek egymás előtt? Férj, feleség vagytok. — 31 — (íCanadianiScene) — Ha törődik kulturális örökségünk megőrzésével, csatlakozzék a Heritage Candá-hoz. Ezt a szervezetet, melyhez hasonló mind Franciaországban működnek, Jean Chreiten, az északi ügyek violt minisztere kezdeményezte. iA Heritage Canada 2 millió dolláros federális adománnyal kezdte a munkát. Több pénzhez remél jutni részbeni adományok. részben pedig tagsági dijak révén. Szoros együttműködésiben dolgozik a Canada Council-lal, egyetemekkel, a műemlék bizottsággal, sok más intézménnyel és az északi vigyek minisztériumával is. Mr. Chreiten meg van győződ ve erről, hogy a szervezet fontos szerepet játszhat történelmi örökségünk megőrzése terén. Egyik legelső teljesitménye volt az ottawai Elgin Street-en levő Grant House-nak a lebontástól j valló megmentése. Ez a három- j emeletes téglaépület a VietoiKakorabeli építészet szép példánya. Itt van most a szervezet főhadiszállása. A Heritage Canada igazgatója Robert Phillips Torontóiból, az igazgatók között ott van Hartland McDougall, a Bank of Montreal alelnöke. Philip Ólaiul a New Brunswick sörgyár elnöke George Clutesi Port Alberniiből, B.C. — aki az indián kultúra alapos ismerője, valómint Bemard Ostry, a kanadai Nemzeti Múzeum főtitkára. Heritage Canada é|ppen mostanában adta ki negyedóven- Mnt megjelenő magazinja első példányát. A bevezetőt Diefer.baker, volt miniszterelnök irta. A magazint megküldik a sze.ve zet tagjainak. A tagsági díj évi 5 dollár, családoknak 7-dollár, diákoknak 2 dollár. Cím: Heri tage Canada, P.O. Box 1358. Station B, Ottawa, KIP 5R4. AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! HÁZASSÁG, vagy BARÁTSÁG összehozatala ügyében fordulion irodánk - hoz tegyen ön is boldog valakivel, mért van egyedül, Írjon, vavy telefonáljon minél előbb, telefon: 921-6161.. Box 771 Sta. A. Toronto. ?-!> MEGRENDELŐ-ÍV KANADAI MAGYAR UJSaG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kül j k t v b”)) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság $ • Képes Nagy Naptárunk ($2.0D) . $ Sajtó Alap .............................................V . Összesen: $ Név: ................................ ............................................................ Cim (utca. ház-szám, vagy Box): .................................................... Város és tartomány: ................................................................ A Kanadai Magyar Uj ág p«őfHetési di a: gy é- r $‘2 — félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. A m
