Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-07 / 10. szám
A Horvát Akadémikusok clubjának Szemináriuma Clevelandban (Folytatás az első oldalból) sem tudta leszűkíteni Jugioszszlávia külkereskedelmi deficitjét. Ennek legfőbb okát abban látta, hogy Jugoszlávia politikai vezetése továbbra is erőszakolta Jugoszlávia u.n. elma- j ladt országrészei fejlesztésére irányuló politikáját s igy a be- j ruüázásoik zömét nem a valutát | kozó ipar (pl. ihajóépités) fej- j iesztésérie, Ikanem az u-ni. devizát igénylő új ipartelepeknek gazdaságilag mem indiokolt helyen való létesítésére fordították. — Jugoszlávia politikai és gazdasági vezetésében bekövetkezett 1971-72-őts változás, az európai átlagot jóval felülmúló infláció, a n,yugateiurópai országokból visszatérni kényszerülő munkástömegek még csak fokozzák Jugoszlávia belső krízisét, mely a iközeljövőben nyílt államválsággá szélesedhetik] ki. j Krsto Cviic, a londoni “The 1 Economist” munkatársa ‘‘Jugo-! szlávia ma” c. előadásában az 1970. évii horvát válság után a nacionalista és liberális elemek eltávolításával előállt új helyzetet vizsgálva rámaltatott arra, hogy e helyzetet a kommunista ! rendszer megmerevedése s Ju- j gosziávia küiiipo'litikájának a Szovjetúnióhoz való közeledése ellenére a nyugati kormánykörök áltálában kedvezően ítélik meg, metít véleményük szerint, Jugoszlávia esetleges szétesése csak káoszt idézne elő, melynek j következményei ikiszámithatat- j lanok. Jugoszlávián belül a; kommunista párt revitalizálására irányuló törekvése nagy ne- | kézségekbe ütközik, mert csak | harmad-, vagy éppen negyed- j rangú kvalitással rendelkező! elemeik kapcsolódnak be a párt hierariclhiájába, ami eleve kizár minden fejlődést s a páilbürokratizmius újabb csődjéhez fog vezetni. Egyidejűleg, a moszkoviták mind az országon ( kívül, mind az országon belül j készen állának, hogy Jugoszlá -! viát adiott intésre újból a Szovjetúnló vazallusává tegyék. Éppen ezóit az általános közhangulat nyomott’, ideges. A szeminárium kétségtelenül legkiemélkedőbb előadása Bogdán Radrtsáé (íFairieigh Djekínson University) volt, aki After Tito, what?” címmel a legaktuálisablb kérdésre ikivánt választ adni: mi lesz Tito urán? Bogdán Raditsáról tudnunk kell, hogy azon kevés horvát közé tartozott, aki a kiráijyi Jugoszlávia külügyi szolgálatán állt s 1941 után is az einig, ációs jugoszláv kormány szolgálatában maradit. A Free Europe megalakulása után éppen e múltja alapján a Free Europe jugoszláv osztályán kapóit alkalmazást. Onnan csak a 60-as években vált tki, hogy egyetemi katedrát vállaljon. így azon csekélyszámú horvát közé tar- ! tozott, aki egy életen át Jugoszlávián belül kereste a hci..vát kérdés megoldását. Most pálya- I futása végén számadást kell csinálnia — mondotta előadása bevezetőjében, s ez a számadás szükségszerűen arra kényszeríti, hogy revideálja régebbi, j jugoszláv felfogását. 'Három1 horvát nemzedék tett kásái le-! tét a szerbséggel való együtt- ^ működésre; Trumbies-iSupüo j nemzedéke vitte be a borválságot Jugoszláviába, de a remélt federáció helyett Basics Nagy- Szerbiája valósult meg. ÍRadics pairaszfcpárti politikája az 1928- as parlamenti merénylethez, Sándor király 19.29-es nyílt diktatúrájához vezetett, de Macsiek, Radies utóda a Parasztpárt vezetésében sem 1929-ben, sem 1941-iben nem tudott szakítani nemzedéke délszláv ideoló-1 giájával. Az 1945 utáud nem- j zedék Tito kommunista Jugo- j szláviája keretén belül vélte1 megvalósítani a horvát kérdés 1 megoldását, de 1970-ben ez a kommunista kísérlet is elbukott, mert a szerbség a kommunista rendszerben is kizárólag magának igéiiyli a vezetést. Így ma el keli isimernie, hogy a hiorvátság számára ninlos más megoldás, mint a független thoryát álam megteremtése. Hogy Jugoszlávia immár 1970 óta lappangó válsága hamarosan dlöntő fordulatot vehet, ma má|r «Diplomáciai körökben is közbeszéd tárgya. Régi diplomáciai kapcsolatai révén módjában volt az Egyesült Nemzetek ősszi közgyűlése idején olasz és görög llplomatákkal beszélnie. Mindkét delegáció aggodalommal tekint a lehetséges fejlemények elé. Az olaszok attól félnek, hogy a Sízovjetúniónak az Adria keleti partján való /megjelenése olyan nyomást gyakorolhat Olaszországra, hogy az szükségszerűen a kommunista párt hatalomrajuitását eredményezné. A görögök viszont attól félnek, hogy a jelenlegi jugoszláv Macedóniának Bulgáriához való csatolása után újból napirendre kerülne a görög-macedón kérdés, beleértve Szaloniki hovatartozásának kérdését. Azt is valószínűnek 'tartják, hogy az oroszok a jugoszláviai albán lakta Regómezönek Albánia részére való átengedésévéi Albániát is a mag.uk oldalára kívánják: állítani, ami viszont Észák-Epiros kérdését is újból időszerűvé tenné. így Görögország északi határa teljes hosszában megismétlődnének az 1945-47-es események, amelyeket annakidején csak a Truman-dokítrina deklarálásával s az Egyesült Államok akkor még 'egyedülálló katonai túlsúlyának latbavetésével lehetett felszámolni. Ma azonban mák nem számolhatunk az Egyesült Államok beavatkozásával, legfeljéblb abban az 'esetben, ha a konfliktus előbb a Közel-Keleten roibban ki. Horvát szempontból e krízis aligha hozhat megoldást, hiszen Szovjetúnió jelenléte eleve kilátástalanná tenné a független horvát állam megvalósítását. Ez esetben egy újabtb horvát exodussal kell számolni. Prof. George J. Prpic (Joliin Carol! University, Cleveland) a horvát emigráció tölílténretét vázolta ifel s arra á végső eredményre jutott, hogy ma minden negyedik horvát az1 emigrációban él. Drago Sporer (Pan American tisztviselője) a mai jugoszláv haderő szervezetével, felszerelésével, vezetésével foglalkozott s számszerű adatokkal bizonyította, hogy a jugoszláv állam vezetéséiben, ma is oly nagy szerepet játszó hadsereg, vezetése csakmiem kizárólagosan szerbe kezekben van. Asaf Durakovic, a torontói “Croatian Islamic, Center’' vezetője a jugoszláviai kommunista párt nemzetiségi politikájának történeti fejlődését vizsgálta s zömmel a jugoszláv kommunista párt által kiadott párt-történetből vett okmányokkal bizonyította, hogy a jugoszláv kommunista párt nemzetiségi politikája inkább Moszkva s a szovjet kommunista párt hatalmi törekvéseinek: volt függvénye,, mintsem Jugoszlávia népeinek békés együttélését biztosítani kívánó jugoszláv elgondolás. Cyril A. Zebot (Georgetown University, Washington, D.C.), a szlovén emigráció volt vezető politikusa, a jugoszláv gazdasági rendszer u.n. önkormányzatának erősebb központi ellenó'lrzés s irányítása alá rendeléséről beszélt. A horvát emigráció szociális problémáinak megoldásában oly fáradhatatlan V. J. Bosiljevic az amerikai hatóságoknak a horvát emigrációval szem ben elfoglal negativ magatartását ismertette. •* * * A konferencia egyes ülésszakjain Theodor B. Ivanus (Institute for International Affairs, Notre Dame University). Maria Kr,oker Tuskán (University of Cincinnati), John iSkrbin (American Croatian Academic Society) és Franc H. Eterovic (De Paul University1) elnökölt. A magyar-horvát viszony a konferencia során nem került szőnyegre. Csupán Bogdan Radiitza utalt a magyar szabadságharcra, mikor is az Egyesült Államok az utolsó alkalmat szalasztotta el, hogy a Szovjet Unió világhatalmi törekvéseinek még időben s egy atomháború kockázata nélkül szabjon gátat. A 'szemináriumon e sorok hóján kivül még Rumpf Antal, a DFT alelnöke vett részt. Homonnay Elemér. Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! A Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövelségének felhívása Országos nemzeti kiállítás a Bicenlenniális ünnepségeken Múlt század végén hazánk ezeréves^ történelmének évfordu Lójához érkezett. Esztendőkig; készült az ország annak méltó megünneplésére, a béke és fej- | lődés évei diadallá emelték a Milleneumot. Feszty Árpád megfestette a “Magyarok bejövetele’’ százméteres körképét, az Ország,házban köszöntötték Erzsébet királynőt Feuenc József olda- j Ián, a Ligetben Alpár Ignác j Vajdáhuinyad épületcsoportja, a Duna fölött hídjaink, Királyi palota emelték magyar öntu- i datunk. Amerika népe most készülő- \ dlik 200 éves évfordulójának or- I szagos ünnepségeire. Ezekben j az, éveinkben a békéért folyik ! a harc s mikor ezer sebből vér- j zik a világ mégis holdra tör az ember. A bizonyságtétel erőre sarkall és erre ma nagyobb a j szükség, mint valaha. íMennyegzőre 'kitűzik a na- j pót, or&zág-ünneprte az évet. Ezúttal a BICENTENNIAL éve 1976. I MONDJUK EL MAGUNK Ez a sum 200 esztendő azért diadal, mert — főként Európa — harcokban és műveltségben tapasztalt és edzett fiai az elszánt újrakezdésnek erejével törték fel a szabadság új tala- j ját, közöttük -— északion és dé-1 len — egymillió magyar. Helyünk van hát az ünneplő sorok ban nekünk is. Vájjon tudja-e a világ, tudja-e Amerika népe dicső múltunk,; nehéz jelenünk? Tudja-e, iho,gy Európát testünkkel védtük, Washington, Lincoln oldalán magyar generálisok vezényleté- ; ben vérrel védték az Uj-hazát? Csatamezőn, bánya mélyén és : toronytetőn, acél füzében, vagy j búzamezőn itt is Nagymagyar- j ország dolgos fiai álltak, állanak? Kassüth szavait e földöm nem egyszer ezer ember hallgatta, ötvenhat októberét a világ mii- \ liói. Ma mikor a' mindennapi kenyér vezérli a kiáltást a vér és olaj 'küzdelmében az ország jubileuma nem csupán ünnepség, hanem e figyelmeztetés é.s a világ legelső nemzetének erőmutatása befelé és kifelé egyaránt. Ha résztlkérünik egymillió magyar nevében e jubiláns emlékeztetőben, ezt jogos büszkeséggel tehetjük. ÉBREDÉS Évtizedek után egyre többet hallunk az “etnik” csoportokiról, fölélesztett — (hazulról hozott — szokásairól, népművészetéről, számtalan bizonyítékkal és hangsúllyal elismerve, hogy a sok nemzetiségből egybekovácsolt nemzet, Amerika szelleme nem ikivánija a szülőföld tagadását, hiszen leghűségesebb, legszorgalmasabb polgárai éppen soraikban járultak hozzá annaik megépítéséhez, f ölvirágaztatásához. Nem beszélni kell, 'hanem cselekelni, mert elérkezett az ideje: a BICENTENNIÁLIS ünnepségeken — minden lehető módon, minden államban, vagy városban, ahol csoportokban élünk képviselni kell — kis nemzetek sorában elsőként — magyarságunk. Távolmaradásunk mulasztás lenne, szervezkedésünk .nemzetszolgálat. VIRÁGJÁBAN AZ EMIGRÁCIÓ Ezúttal eléggé szervezetten állunk áhhoz, hogy meggyőzzük, megismertessük értékeinkkel nemcsak az új generációnk, hanem' az ország sokrétű népét is. Háziasszonyaink a vendéglátás szívélyességével, proíeszszor a katedrán, dolgozó a munkapadnál, újságíró a lapjában, iió a könyvben, művész a képben, szoborban, táncos fiataljaink a színpadon, tudós kivül a laboratóriumon. De most félre a torzsalkodással, sorbontókkal. Nem elnökökre, hanem közkatonákra, szervezőkre van szükség. Zászlósurunk hatálrkőként mutatott utat külföldön a jövőre. Előttünk a példa, a lehetőség megvalósításra vár a jubileumon is. A SZEMLÉLTETÉS ESZKÖZE A KIÁLLÍTÁS A hivatásszerű foglalkozások között éppen a művészeikre vár a feladat e demonstrációban: a szemléltetés. Eszközei a kép, a szobor, a szépen — szakszerűen rajzolt — nyomtatott betű, nagyított fotó, illusztráció, térkép, anyagrendezés, világítás. Tartalmi részének megoldása, gyűjtése, szállítása, nyomtatási, biztosítása költsékeimek előteremtése, technikai és társadalmi feladatok. A kiállítások rendezésének területén iköteles&égszerüen a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége tette meg a kezdeményező lépésieket. Ezt megelőzőleg a newyorki Metropolitan Múzeum, a dós-angelesi Californiai Múzeum of Science, a newyorki1 Történelmi Társulat, Egyesületek Nagyibizottsága egyházi vezetőink, washingtoni központunk, művészeink, szerkesztőink, történészeink megkalgatása alapján, négy kiállítás megszervezését ez év tavaszán megkezdettük. Tervek sze rint négy városban lesz kiállítás: CLEVELAND, LOS ANGELES, NEW YORK, PHILADELPHIA múzeumaiban, termeiben 1975|76-ban. A KIÁLLITÁSSOROZAT TERVEZETE Az előzetes lépések bevezetését a .Müvészszö vétség ü.v. elnöke — e sorok írója — Gyimesy Kásás Ernő kezdeményezte, aki az elmúlt másfél évtized alatt húsz kiáHitásom. mutatta be külföldi művészeink munkáját New Yorkiban (Carnegie Instituse), Münchenben (Haus de Begegnung), Washingtonban (Capitolium) kiállító teimeihen, ahol többszáz szervezett i képzőművészünk szerepelt az amerikai ési magyar sajtó ismertetésében, azoknak rendező jeként. E tapasztalatok alapján vállalkozott a BICBNTEN'NIÁLI S ÜNNEPSÉGEKEN való részvételre társadalmunk bekapcsolásával. E szélesebb területen a kezdő lépések, több szerződés aláírásával, megkötésével történtek. Az előzetes tapasztalatok alapján a hely és időpont meghatározása nélkül korai lett vol na a részletek általános ismertetése, alkalmazkodnunk kellett a múzeumok szerződéséhez, erkölcsi és anyagi feltételeihez. VALLOMÁS Hónapról-jhónapra váltakoztak: felelőségérzet, kötelesség, anyagi lehetőségek korlátái, — inig. felváltotta a büszkeség. Előzetes ismertetések után meghívást kaptunk a los-angelesi múzeum igazgatóságától egy ankétna, nyolc személy bevonásával. A dokumentális anyag már ismeretes volt, a fogadtatás meleg és megértő. Ké(Folytatás a 8. oldalon) Winnipeg, Man. , 1975. márc. 7. jJfS A TORŰNIÓ-I MAGYAR IANSLEKERI iSok éves hagyomány széllé- keztek el korábbi elhatározámében az Ottawai Magyar Református Egyház ismét megren dezte vacsorával egybekötött szilveszteri mulatságát. Az egyház vezetősége elhatározta, hogy a bevételből anyagi támogatásban fogja részesíteni a Torontóban létesítendő magyar tanszéket, a magyarországi — Méűtelek-i — református testvéregyházat és a magyar lektorátust. Az ötletesen megrendezett est elkalmat adott Ottawa magyarjainak arra, hogy tekintet nélkül felekezeti hovatartozásukra, együtt töltsék a szilvesztert. A 'körültekintő előkészítés, és az ízletes vacsora meghozta a kívánt eredményt: rekord láj togatottság született. Az egyház vezetői nem feledsukról. Összesen 550 dollárt adományoztak, mely összeg a következőkép oszlott meg: a to rontói Magyar Tanszék javára $300.-, a magyarországi testvéregyház részére $200.-t és a Lektorátusnak $50 dollár pénz segélyt juttattak. E szép és újszerű kezdeményezés nem egyedüli, mert például az ottawai Bartók Béla Kör szinte ezzel egyidőlben hatá rozta el, hogy a torontói Magyar Tanszéket 150 dolláiral támogatja, pedig közismert, hogy ez a magyar kultúrát terjesztő egyesüllet szinte csak a tagdijakból tartja fenn magát. Fenti példa bizonyíték; arra, hogy a magyar egyházak és szervezetek még sokat tehetnek az egyetemes magyarság, ügyéért. Dr. Harcsár Ferenc. ÁRPÁD EMLÉKÉV 1975. lést tartott és a következőkékópen alakult újjá: Elnök: Csernal Zoltán dr., ©gyet. tanár; szertarfcásmester: Riusztlhy Lóránt, tempiáíius tiszti lovag;; jegyző: Telegdi Roth Lajos, inó és költő: további tagok: .Főt. (Erdey Ferenc, szaléziánius atya, a Templom Hungaru káplánja; Holtán iSándor, volt követsógi titkár, Horváth Ady Endre, kereskedő; és Szent-Györgyi Széli (Sándort dT., rk. követ és megh. miniszter, egyiet. tanár, a Szent László Társulati Munkaközösség (Magyar Megemlékezések Központi Bizottsága ■— The Royal Hungarian Saint László Society Sloicietas iSancti Ladislai Hungáriáé — Berne, Suissie) ügyvezető elnöke és a Turáni Akadémia (Buenos Aires) tiszteletbeli .elnöke. A helyi bizottság meghívásába a március tizenötödiki ünnepi tagja emlétóbesziédet Árpádról, a Honfoglalásról (Funda ción de la Náción Hungara), és Petőfi Sándorról -— március 20.-án Füry Lajos, iró, az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára és az Árpád Akadémia (Cleveland) fogja mondani. A Szent László inapi megemlékezés elmondására — a külföldi magyarság védőszentjeiről pedig Mindszenty József biborosérsekHprimást kérik fel, aki ekkor köszönti meg a mexikói érsetóprimásnak, hiogy ÍSzent László hagyományos ünnepé n éveken át' imádlkoztatta híveit a magyar nép felszabadulásáéit, mint ahogyan annak) idején a mexikói vallásiüldözések körúton a magyar papok és hívek (iskolák) is hetente imádkoztak a Invalids szabadságának helyreállításáért a távoli Miexijóban. A mexikói Sociedad Hungária és Academia Nációnál de História meghívására Ferdinándy Mihály dr. egyet, tanár (Puerto Rico State University) előadást tartott az Árpád Emlékév alkalmából Mexikóiban, az Árpád alapította Magyar Nemzet ezeréves küzdelmeiről Nyugat védelmében és saját függetlenségéért1. Most március tizenötödikén veszik kezdetüket az 1975 Árpád Emlékév megemlékezései, Árpád hagyományos névüninepón. Ez a nap eredetileg a sízabadság,harcnak (Petőfi Sándor Talpra Magyarjának) évfordulója és egyben a magyar nemzeti színek, illetve a trikolór születésnapja (1848). A Mexikói Magyar Bizottság (Conmeimonaciones Hungaras,. Hulmgariatt Memorial Committee) ez alkalommal ü-396 A History of Hungary Hungary in the World War 393 Supreme Council, the Rumanian army finally withdrew and, two days later, the National Army, headed by- Nicholas Horthy, entered the Hungarian capital. It was under his leadership that, after trying years, the rebuilding of Hungary on the ruins began. occupying Rumanians.1 General Bandholtz was obliged to wire to Paris on August 16 that, contrary to the wishes of the Inter-Allied Military Mission, “the Rumanians were doing their utmost to delay matters in order to complete the loot of Hungary”. lie relates that the Rumanians carted away locomotives, railroad cars and other rolling stock, every sort of machine-tool equipment, etc. “Then they proceeded also,” writes General Bandholtz, “to clean the country out of private automobiles, farm implements, cattle, horses, clothing, sugar, coal, salt and, in fact, everything of value”. Only the personal intervention of the gallant American prevented the ’Rumanians from trucking away even the permanent exhibits of the Hungarian National Museum. General Bandholtz became convinced through personal investigation that “not a single Hungarian complaint has been exaggerated”, and that for instance, the Rumanians cleared out the patients from military hospitals and they were “absolutely gutting” the Central Sanitary Depot and dismantled telephones even in private residences. Within a single month they transferred 17,318 locomotives and cars to Rumania, according to U.S. Major Burrow, in his report to the Inter- Allied Military Mission. The total amount of rolling stock taken by them from the Hungarian State Railways was 1,302 locomotives and 34,160 railroad cars. The Rumanian occupation caused damage, as it was officially estimated, of almost three billions of gold crowns *H. H. BandhoUz, An Undiplomatic Diary. Edited by Fritz Konrad Kruger, New York, 1933, pp. 11, 15, 42~43, '51-153, 226. .70 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN i VOYAGE KELEN TRAVEL \ I ALEX. A. KELEN LIMITED 1 E l ^67 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. 1 . -----i ÉlT, Forduljon bizalommal irodánkhoz. Úti tervek a HH UlAfcArfa s‘£'9ete*<re ®s Floridába. Hotel rezerválások. y ■ m Fóképviselet. Naponta küldjük a rendeléseket rsa lit K A* Budapestre. Minden támogatás az Ineome Tax-ból sag ■ ■•■•Ma levonható. Go dós és pontos kiszolgálás. "" ^ LEI* küldése Romániába. Igen gyors 'zés. ^ I VrJ,°”"* "’l°bb c,'h"l°v*kiib*' | Gyógyszerküldés, közjegyzőség, fordítások, végrendeletek.
