Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-21 / 8. szám

■

g

Winnipeg, Man. 1975. fetor. 21.

Tatoácsné, a terraszon, az őszi napsütés jóleső melegében füzeteket javított.

— Anyu! Anyiu! Hol vagy Anyuka? Azonnal el kell mondjak ivalamit —, kiabálta fia messziről.

Andris anyja ideges lett, ha iskolai .munkája közben megzavarták. Érthető is, a legkitűnőbb magyar tanátral is ilyenkor esik meg, hogy hibát, hitlásan jatvit.

— Andriska, ne ordíts. Az Istenért sem tanulod meg, Ihogy nyugodtan és egészen közelről mondd el közlendőiket és ne kilométerek távlatából, hogy az is íhallja, akit igazán nem érdekel. Arra is kértelek, hogy dolgozat ja vitás közben ne szólj hozzám! Mondd hányszor ... — tovább nem folytatta. Vissza esett a szó a gondolatba, amikor gyermekét fejétől a lábáig mocsaras szennytől fedve, lihegő lélegzettől remegő orncimpákkal megpillantotta. Ezernyi csigába csavairodött rozsda szili haja szemébe lógva, trikója, nadrágja cafatokra szaggatva, verekedés, vagy bozótos helyről való gyors távozás emlékéről tanúskodtak. Segiélytfeérően anyja lábához hullt és remegő karokkal átölelve, az élménytől eltorzult hangion közölte, szamárköihÖgős beteg hangszinéie emlékeztető lélegzetvétellel:-1- Anyukám'! Egy gyilkost láttám.

A közlés valóságkeltően hang zott, mégis Takácsné, ismerve fia fantáziálásra való .hajlamát, nem vette komolyan a dolgiot és megpróbálta a felzaklatott idegü .gyermeket megnyugtatni.

— Ugyan Andriska! Ezért nem kell magadat ennyire felizgatni. iMiiért nem mondod el azonnal az igazat, hogyan szaggattad össze ruházatodat. Nem egyszerűbb az, minthogy kitalálsz hozzá egy mesét? Ha büntetést érdemelsz, akkor úgyse úszód meg kenetteljes hazugsággal. Miért nem '.bízol Anyuban? Mondd el szépen az igazat.

— Anyukám édes! Láttam! Láttam, ezzel a két szememmel. Láttam, ahogyan az áldó zatát elásta —/próbálta igazát bizonyítani és frissen szűreiéit gesztenyére emlékeztető csillogó szemeire helyezte maszatos ujjait.

■:— Andris! — kezdte keményebbre árnyalt hangra változtatva szelíd Ihangszinét-áz anya. —- Számtalan esetben kértünk már apáddal együtt, hogy lakatlan területre, főleg az erdőbe, nádasba be ne merd tenni a lábadat kísérők nélkül. iFalrahányt borsó miniden szavunk, amig egyszer nagyon ráfizetsz szóifogadatlanságodra. Ma is megszegted a tilalmat! — szidta fiát a kis engedetlent, közbe borzadva gondolt a közelmúltban lejátszódott bűncselekményre, a közeli erdőiben. iFlát, még bajba sodorja önmaga.

— Anyukám! Te mesélte! mindég arról, hogy életednek a legszebb szakasza az volt, amikor nagyaipámék'kal egy erdő szélén éltetek és te ott játszhattál, alhol még olyan szelid őzike is akadt, amelyik télen a kezedből evett, amikor a szobád ablakán kihajolva sós kenyérrel vendégelted az őz -családot. Ilyen szórakozásra vágyom én is. Először a temkiszetiben és csak azután a könyvekben akarom megismerni és felújítani ezeket a tapasztalatokat.

— Az; az idő . .. elmúlt, gyermekem. Akkor, egészen más világ volt, és más emberek éltek. Aipámé'kinak volt fegyvere, sokan irigyelték is. érte. Tekintélye növekedett általa, hogy fegyvertartásai engedéllyel rendelkezett. Abban az időben még csak nagyon kevés embernek volt lőfegyvere. Nagyapádék sohasem használták a fegyvereiket. Nem féltek senkitől sem, de tőlük távol tartották magukat a /bűnös emberek:. Csalt az Istentől féltek, de mert sohasem követtek el olyat, amelyszabályellenes lett volna, igy nem vonta őket felelősségire soha senki sem.

— Anyukám! Higyjél nej kém! — könyörgött Andris,

| még .mindég az előbbi, segéiytkéreső állapotában guggolva.

Takáosné felemelte murccs gyermekét és félbehagyott mun Icájára .kelletlenül tekintve, Andrissal a fürdőszobába indult. Közben megszakítás nél| kiül tartott a fejmosás.

Egyszer repülőicsészealjjal,

I máskor lopott autókon menekü | lő gengszterekkel találkozol. Ma, már a gyilkosokhoz éikez; tél és: tartsiz ismeretséget. Tovább igy nem mehet. Vedd szü■ ltebbre detektív hajlamaidat.

1 Senkinek, még apádnak sem 1 szólsz erről egy szót sem! A végén odajutsz, hogy egyetlen szavadat sem fogják elhinni az ilyen históriák miatt és egy idő után nem. fantázia-dúsnak, iha; nem durván kifejezve .hazugnak fognak tartani. Az pedig nagyon visszatetsző vonás.

— Anyu! Édes anyukám! Higyjél nekem! iMiért nem akarsz hinni? Hiszen igazat mondok! —- fogadkozott az alkalmi detektív.

— Azt a kutyafáját a históriáidnak! Most már aztán elég legyen ebből. Te már gimnazista vagy, kinőttél a mesék világából. Mondd nem olvasol te titokban detektivregényeket az engedelmünk nélkül? — próbálkozott Takácsné úgy, mint akinek ez pozitív megállapítása.

— -Nem! Igazán nem! Higygyél nekem, hogy nem -csaplak be. A tévét is, csak a ti engedelmetjakkel nézem. Beszélnek ugyan az osztálytársak: olyan történetekről, amiket ak‘ktor olvasnak, vagy tévéznek, ha a szüleik nem tudják ellenőrizni, mert nincsenek otthon, vagy társaság van náluk és néni foglalkoznak a gyermekeikkel. Ne félj anyukám. Én nemteszem!

— Tudod Andi: is, ha én egyszer meghallanám rólad, hogy becsapsz ... — Andris, nem engedte befejezni a mondatot. Frissen, tisztaságtól illatozva bujt anyja ölébe és cic,áskodva csókolgatta, aJhol csak érte.

— Andriskám haggy dolgozni! -Látod mennyi időt elraboltál tőlem feleslegesen, amíg tisztába raktalak. Ettől megkímélhettél volna.

— Jó, jó! — duzzogott Andris, de mégsem tudta a ténytől elszakítani gondolatait. Ha az anyja nem hisz neki, elmegy rendőfr ismerősükhöz. A törvény embereinek kötelessége az igazat felkutatni.

— Ugy-e megtartod a szavadat Andriskám? — kiáltotta vissza anyja jó távolról, mialatt Andris a levetett holmiját a

| szennyesládáha gyömöszölte.

— Legjobb lenne azonnal oda ! mennem, később a tettes már

messze jár. A gyilkossal való találkozásomat azonban komolyabban kezeld! Mert ez igy volt Anyu! — *~°*~»*~ inkább önmagának, s érezte, ha titkát el nem mosdhatja illetékes helyen, úgy holnap minden szek-undús eredménnyel végződik.

iSzaJrvasbőr kabátkáját útközben húzta magára, miután a kert hátsó kapuján kisurrant. Már semmi nem riasztotta viszsza, még egy nagyobb büntetés lehetősége sem.

— Na Andris? Milyen szel fújt erre? Apád üzent valamit? Elmarad- a héten a kiugliparti? Vagy ... de miéit nem hívod fel az Apád? Már napok óta nem tudok róla!

'Karsten rendőrfelügyelő, e gyik jó barátja volt a családnak. Hóna alá kapta Andrist és úgy vitte szobájába, hogy iróasztalfiókjából, elmaradhatatlan ajándékát, a -medvecukrot, kiadagolja számára.

— Károly bácsi! Nem apám küldött. Magamtól jöttem. Rend őrségi ülgyben! — közölte hivatalos hangon.

— (Rendőrségi ügyben? A kutyafáját, te fiú. Miféle rendőrségi ügyben? Ki vele te kölyök. — Adta a kiváncsit, de befele mosolygott a fiúcskán, akit majdnem olyan jól ismert, mint a sajátját.

— Félek! Nagyon félek Károly bácsi! Segítsen rajtam! — könyörgött majdnem siiva és közölte az esetet úgy, ahogy az anyjával.

Karatén, nevetve boxo.t a fiúcsska egészséges mellkasába és tréfásan válaszolta:

— Halál vagy kiölyöto! Én. is láttam a filmet, nem csak te. Majd kap tőlem az apád ilyen adásokhoz a képernyő elé engedni. Irgumlburgum! Amint láttad, el is Ítélték a gyilkost, mert a rendezők sokkal gyorsabbak a filmen, mint a rend-ÓHAZÁBA SEGÉLYT

)

az IK.KA utján

A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBBAK A

KANADAI MAGYAR ÜJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA

(210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6)

továbbítja szeretteinek

Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— ás $25-től felfelé $1.50 az IK.KA kezelési költsége. A U.S^ és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő.

őrség meg a bíróság a valóságban.

— Nem is néztem a tévét. Én egy élő gyilkost láttam, ott ásta el az áldozatát, ahova a mocsaras szélén a disznók fül.edni járnak. A szürkeerdő hajlatánál. A gyilkos olyan erős volt, mint a legizmosabb súlyemelő. Széles arca, nagy orra, lapát fülei és apró malacszeme van.

— Ési bőrruhában volt — vágott -közbe Karsten.

— Igen! Igen! Fekete bőrrujában. -De h-onnan tudja ért, hiszen én láttam, nem maga.

— Mondtam már békás, hogy tegnap este én is láttam a krimit. Teljesen 'úgy, ahogyan azt te a valóságba akarod helyeznie

— Úgy is van. Mondtam az anyunak is. Különben is nem volta-m egyedül Weiss úrral voltam. Tetszik tudni, Ihogy ő is félt. Cgy reszketett, mintha valaki verni akarta volna, mert a bottól nagyon fél. Amióta a szomszéd helyben hagyta a seprűvel, mert összegázolta a barátjával a veteményes ágyakat, azóta, ha rudat, vagy botot lát az is elég, hogy emlékezzen.

— Ki az a Weiss úr? És mit keresett az erdőben? Hogy kerültetek össze, mi? Nó! Halljam!

— ó! Istenem, hát tetszik ismerni a kutyánkat, azt a fehéret.

— A kutyádat hívják weiszúrnak? — Na Andris, ez is qsak a te túlfűtött fantáziádban születhetett meg, akárcsak sio,k egyélbb —/mondta a renőrfelügyelő hahotázva. Még a könnyei is kicsordultak.

— Ennek is van története. Anyu egyik tanítványa kiskutyát ígért nekünk. Amikor esedékessé vált, engem küldtek el kiválasztani. A Mici néni kutyája fekete volt, mint a korom, az utódai tarkák, egy kivételével. A nyír, a lelkemre kötötte, hogy csak fiút hozhatok. Már a kapunknál jártam, mikor a német nevelőnőnk, félig magyarul, félig németül újra figyelmeztetett. hogy a kutya, csakis weiss és úr lehet. Amikor hazaértem a kiskutyával, ő volt az első. aki kontrolálni akarta, jót hoztam-e ?

— Tatsaechlich! Weiss úr! — kiáltott fel — .és igy ragadt rajta.

__ A történeted nagyon aranyos a “weissúnral”, de mivel ő csak egy kutya, igy nem tanúskodhat. Nagy tehetséged van a valóság lösszekomibinálásáhan a könyveikből és a tévéből vett, vagy mások által elbeszélt, dolgok iránt. De most már úsgyi haza. Köszönöm, hogy meglátó gattál, niég hozzá hivatalosan. Ugy-e azért jó barátok vagyunk? — /érdeklődött és a fiú

PÁSZTOR JÓZSEF

AZ ATYAFIAK

bánóé szobájába, jutottak.

Í rna néni gúnyosan bólomgatott.

; — Hát ez az a szoba?

Hirtelen Csobáncz felé fordult.

— Mondja? A maga gusztusa volt ez a külön hálószobarendszer?-— Hogy az enyém? IMI ezt mind a ketten természetesnek^ tálaltuk. Mi nem vagyunk nyárspolgárok.

Irma néni1 arca pulykavörös lett.

' — Persze mi azok vagyunk?

Éles pillantással nézett a Sárika szemébe.

— Te is ezen a véleményen vagy?

Sárika zavartan felelt:

— Mi igyr akartuk felelt:

Csobáncz fanyar mosollyal tette (hozzá:

.— Mindenki úgy rendezi he az életét, ahogy nelki jól esik.

Irma néni feltartotta az orrát.

— Természetesen. Ez az előkelő felfogás. A grófnő a kástély egyik végében, a gróf úr a másik végén alszik. A regényékben is igy van, tudom. Mi szegény nyárspolgárok megelégszünk a közös hálószobával, de megbecsüljük és szeretjük egymást.

Sárika szólni akart, de Csobáncz ránézett s benne maradt a szó.

Irma néni a műtereim ajtajára nézett és Csobáncz f lé fordulva kiérdlezte.

— Ez az az izé?

Csobáncz komolyan bólintva felelt:

•— A műterem.

összehúzta a szemöldökét és ridegen felelte:

— De most nem lelhet bemenni ,. . Nagy még a rendetlenség . .. Csak ma kezdtem dolgozni.

— Nem megyek be! Defhogy megyek: be, — szólt epései Irma néni.

Visszamentek szótlanul az ebédlőbe. A leány rakosgatta a tányérokat az asztalra. Irma néni észrevette, hogy négy tányért tettek az asztalra. Hirtelen visszautasítva mondta:

— Nekem ne terítsetek. Különben sem vagyok éhes.

Sárika sápadtam fordult felé.

— Csak nem utasítja vissza Irma néni az ebédünket?

Kedvesen tologatta a fürdőszoba felé.

— 34 —

— Tessék! Parancsoljon, Irma néni. A lapos táskát bevitték a fürdőszobába. Készítsünk talán fürdőt?

Irma néni megnyúlt arccal mondta:

— Ne fáradjatok. Malid elvégzem én inaggm is.

Ezzel eltűnt a fürdőszoba ajtaja mögött.

Csobáncz szétvetett Iátokkal, fölényes fintorral állt a szóra közepén, mintha a színházban egy rossz darab követ kezű jelenetét várná.

Sárika odalibbent Csobánczhoz, a kezét összetetté, .felnézett a szobrász arcába.

— Nagyon kérem ... Legyen kedvesebb.

Csobáncz kurtán nevetett.

— Kedvesebb? Én nem lehetek más, amilyen vagyok, de nem is akarok.

Sárika elfordult s csaiki a feje mozdult' Csobáncz felé.

— Miért nem engedte to a műterembe?

Csobáncz arca felhős lett.

— Nem akarom . . . Úgy sem ér ti ... Aztán . .. Szeretném, (ha te jönnél, be először ... Ma valamit kezdtem.

Sárika szeme felélénkült.

— Sikerült?

Csobáncz szem pillája leereszkedett.

— Azt hiszem . . . Egyébként még a:z elején vagyok . . . De ez1 az első munkám, amihez hozzáfogtam mióta veled vagyok .. . Eleinte nehezen ment, tele voltam az úttal és vekd .. De beletörtem magam s hirtelen úgyfelgy ulladtani, min, talán még soha.

Hozzásiinult Sárikához, szelíden átkarolta.

— Bocsáss meg' ... De ilyenkor csak annak élek, amin dolgozom ... A hangulatot fogni keli, k'-'zibentartani, mint a*, aranymadarat, hogy el ne röppenjen.

Az ajkai a felesége homlokára ereszkedtek, aztán a ké. kezét megfogta s melegen a szemébe nézett.

— Nagyon szép a szobád.

Sárika szive megdobbant, mélyen elpirult. A kezét az ura karjába fűzte s megindultak, lépkedték a szoba felé. Az aljtóbarn megálltak, egymáshoz simulva s benéztek hosszan a csipkefüixrgöny lágyan heszövődő napfénnyel elöntött szobáira, melyet a sárga rózsáik fűszeres illata elárasztott.

Csobáncz kelőiére vonta a Sárika fejét.

— És w abad nekem ide bejönni?

— 35 -markába nyomot egy ötöst. — Ez a sierif perselyébe lőszerrel Weisz,újinak ne feledd átadni üdvözletemet. Szervasz!

íjt *

A vacsoránál, Takács, boszszan figyelte fiát, ahogy kelletlenül turkált az ételekben. Végre rászánta magát a kérdésre:

— Kellemetlenséged volt az iskolában, vagy máshol?

— Nem! — válaszolta Andris kiurtán-fuircsán.

— Beteg vagy?

— Nem!

— Hagyd enni! Neked sincsen mindég kedved a társalgásra —, két lelte férjét Takácsné.

Andris úgy érezte ez az a pillanat amit, iha elmulaszt többé nem tér vissza. — Most vagy soha! — gondolta és bátran apja felé fordult:

— Apu! Ma délután láttam egy ...

Takácsné felborította a borosüveget. Mindenki odafigyelt. Andris megállt a mondat közepén. Amikor a “véletlen baleset” nyoma helyre lett állítva, az apa fiához fotdiult:

— Mit láttál ma Andris? —

Takátesné közbevágott:

— Ne ikezdj mesélni, mert hajat akarok mosni. Oyere-gyere gyorsan! — invitálta fiát és, mint egy kis gyermeket, kézenfogva elhurcolta.

Takácsnak nem tetszett a jelenet. Érezte, hogy valami lappang a háttérben, amit felesége tussolni akar.

Andrist az élmények kifárasz tolták. Ma sokkal hamarabb az ágybakerült, gyorsan eli.s szuny nyadt, de nyugtalanul telt el minden perce. Szörnyűségeket álmodott. Megjelent a gyilkos. Menekülni akart, de képtelen volt megmozdulni. A szélesképü mindég közelebb ért. Andris hangosan segítségért sikoltott. Weisz űr, aki a lábánál aludt, szükölve ugrott gazdája ágyú. a ess addig mesterkedett mig fel ébresztette. Nem is moccant el tőle, hiába parancsolta le az ágyról gazdácskája.

Másnap reggel mint mindég, szinte menetrendszerűen ment végbe minden. A közös reggeli után, a megszokott sorrendben indultak el. Weisz úr, ahogy ezt naponta tette, az apát a garázsig, az anyát az autóbusz megállóig, Andrist pedig a gimnázium kapujáig kisérte. Csak ak kor távozott el, amikor a csengő megszólalt a tanitás kezdetére. Szépen haza kutyagolt, mint aki feladatát elvégezte. Délben pontosan megjelent az iskola bejáratánál és addig várt, ainijg Andris osztálya befejezte napi feladatát. A kutya óra nélkül is pontos volt.

Ma is megszokott rendben ment minden azzal a különbséggel, hogy And'; is délben nem tért vissza. Az eb. nyugtalanul zónázott a lakás és az iskola közt elterülő úton.

Már sötétedett, amikor a szülők a hiábavaló kereséssel felhagytak. TakáJcs felhivta Karstent). A nyomozás azonnal megindult. Ötven kilómé teres területet fésültetett át a rendőrség eredménytelenül. A szülők t pánik félelem fogta el. Krusten, komoly lelkiismeretfurdalástól hajtva hatáskörén belül olyan eszközökhöz is folyamodott limit eddig hivatásának me felelően sohasem alkalmazott. Minden hiába történt.

(Folytatjuk)

»■_ '»I II««*1 <n i i ***

Manitoba segíti a kis üzletembereket

(Folytjáé o. 4. oldalról)

állást foglaljon a szükséges ton ni valók tekintetéiben és tanácskozásra üljön össze azokkal a kis üzletemberekkel, akiknek támogatásra van szükségük.

A harmadik program keretében a végzéshez, közel álló egye tenni hallgatók munkáját veszik igénybe. Olyan hallgatókét, akik üzleti adminisztrációt tanulnak ,és akik már abban a helyzetben vannak, hogy hasznos tanácsokat tudnak adni a hozzájuk fordulóknak.

A kormány tisztában van azzal, hogy a kis üzletember nem szívesen nyitja ki könyveit idegenek előtt. Ezért úgy intézkedett, hogy a tanácsadóknak nem kell jelentésit temnilök a kormánynak, hanem a tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelhetik.

Eddáig hatvau kisvárosban és községiben levő, 750 kisvállalat vette igényibe az uj szervezet szolgálatait, 350 vállalatot sikerült talpra ámítani és tovább' 400 élvezi jelenleg a kormán v álltai rendelkezésre bocsátott ingyenes szakemberek közreműködését. Jóllehet, a minisztérium erről nem tesz említést, köztudomású, hogy a kezdeményezés révén sok nyugdíjas vállalati szakember is jól járt. Szívesen dolgoznak, mivel a nyugdíjasok közül eiokan nem tudnak beleilleszkedni a semmittevéssel eltöltött napoíkba és boldogok, ha tudásukat hasznosíthatják. —

Magyarországi magyar ÜGYVÉD

DR. RACSMÁNY BÉLA

a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe:

203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513..

Magyar Hanglemezek

8-TRACKES ÉS CASSETTE TAP EK

Legolcsóbban, legnagyobb vál sz_ tékban kaphatók.

Kérje ing; enes lemezárjegyzékünket.

Szappanos Record Shop

3123 St., C eveland. Ohio. *4120. U.;>. Telefon: (216) 561-5524.

i-ütt

APROHIRDETESE

Egy számában közlés ára 91.25, három számban 53.00 SZIGORÚAN BLŐRE FIZETENDŐ

AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK!

HÁZASSÁG, vagy BARÁTSÁG összehozatala ügyében fordulton irodánkhoz tegyen ön is boldog valakivel, inért van egyedül. írjon, vagy telefonáljon minél előbb, telefon: 921-6161, Box 771 Sta. A. Toronto.

7-1)

HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK!

LEGÚJABB MAGYAR KÖNYVEK, lijságok, hanglemezek, 8 Track Tápok, ajándéktárgyaik, kézimunkák, kerámiák. importált tésztafélék, magvar paprika, háztartási cikkek, darálók, mérlegek, stb., állandóan kaphatók. IKKA küldemények Magyarországra, TUZEX Csehszlovákiába, lei Romániába küldését vállaljuk. Cimünk: Hungarian & International Book Store. 545 Sargent Ave.. Winnipeg 2. Man., Canada. —

MEf.RENDELfi-lV

KANADAI MAGYAR UJSaG

210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112.

Kérem, a csatolt összeg ellenében indíts k (kül j'k t v b‘J részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT.

Kanadai Magyar Újság ................... $ ....

Képes Nagy Naptárunk ($2.00) *

Sajtó Alap ............................................$•■••• 1

Összesen: $.

Név: ..................................................................................................

Cim (utca, ház-szám, vagy Box): ..........................-..............

Város és tartomány:...............................................................................

A Kanadai Magyar Uj ág előfizetési dija: agy évr $12.— félévre $6.50. Kanadán ’övül $13.—. félévre $7.—.

j.

HAMORY VÁRNAGY DALMA:

marom pár virsili, mustár nélkül

(Megtörtént eset.)