Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-21 / 8. szám

SORSUNK (Folytatás!) A kiábrándultság, a szegény­ség és a hazahozott forradalmi eszmék demagógiája természet sízeirüleg vezetted el az ősziró­zsás, majd a vörös forradalom­hoz. A méhány hónapig tartó terror és az. ezt követő ellen­akciók .csak tovább rontották a zilált viszonyokat. A zavaros­ban halászó “forradalmi” vezé­rek majdnem mindannyian ke­reket oldottak, amikor égett talpuk alátt a talaj és maguk után hagyták a kiábrándult és becsapott tömegekét. A Nyugat ekkor is úgyszólván tétlenül nézte hazánk haldoklását, sőt Trianonban és a 'környező nem­zetiségek ránfcszabadifásáva! megpecsételték Magyarország sorsát és végleges feldarabolá­sát. A csonka ország élére egy hős katona került, Horthy sze­mélyében, aki igyekezett men­teni a menthetőt. Mit tehetett azonban egy megnyomorított és kirabolt országban? Csapán annyit, Ihogy élesztgette a nem­zeti öntudatot, továbbá szö­vetségeseket keresett a magyar ügynek. 'Sajnos ez az igyekezet a belpolitika veszélyes joibbrat o­­lódásához vezetett és végered­ményben a számunkra oly ka­tasztrofális következményekkel járó szövetséghez, Hitlerrel és Mussolinival. Igaz, hogy e szövetségnek köszönhette Magyarország, a Felvidék, a Délvidék, Kárpátal­ja és Erdély nagy részének visszacsatolását egy néhány röpke évre, de azért hazánk kénytelen volt részt vermi a tengelyhatalmaik oldalán egy rablóháborúfcan. A háború ir­tán súlyos vesztesek voltunk, az ideiglenesein visszakapott területeket elveszítettük és rá­adásul Kárpátalját a Szovjet­unió foglalta el. Arról már nem is beszélek, hogy szegény Ma­gyarország a fháuorú befejezése óta állandóan kénytelen elvi­selni az “ideiglenesen” ott tar­tózkodó nagyhatalmi katonák jelenlétét. Az uj Trianon, Jal­ta, tiijból megpecsételte a cson­ka ország sorsát, mégpedig úgy hogy más államokkal együtt a Nyugat teljes beleegyezésével, az úgynevezett szovjet érdek­szférába, a szocialista táborba került. így került a tatár, török és német után, az orosz szép hazánkba. Hoben a modern 'korban hideg szelek fújnak íni­­nálunk, újra meg van csúfolva a nemzeti érzés, vallási meggyő ződés és a régi erkölcsiség. Ki tudja, meddig lesz ez még így? A Nyugat most sem szól sem­mit, éppen úgy, mint 1956-ban, úgy most is csak a saját cse­kély erőnkre vagyunk utalva. A politikai viszonyok miatt az utóhibi évtizedekben sóik tehet­séges magyar vándorolt ki a nagyvilágba, ép úgy, mint száz vagy ötven évvel ezelőtt a nyo­mor miatt. De kár is ezekért a nemzet számára elveszett drága milliókért! * * Vessünk most egy pillantást az utódállamokban élő magyar­ságra. Mi ott a helyzet? A je­lenlegi Magyarországot körül­vevő országokban jelenleg 4-5 millió magyar él: a különféle statisztikák szerint. A két világ háború között sem volt leány­álom az utódállamok magyar kisebbségéhez tartozni, de ak­kor legalább tudták ezék. a ki­sebbségi magyarok ,bogy vala­hol van egy anyaország, amely tehetsége szerint, védi és óvja a magyarság érdekeit külföldön és harcol a szebb és boldogabb nemzeti jövőért. A második vi­lágháború utáni magyar kor­mány úgyszólván szólami sem mer a kisebbségek ügyében és arra még .gondolni sem lehet, hogy a jelenlegi körülmények között valami határkiigazitá­­sokról tárgyaljon. Számunkra, akik kint rekedtünk a határo­kon,, rettenetes érzés» a honta­lanság. Nem tudom, hogy van-e még egy ilyen szerencsétlen nép, amelynek valójában nincs hazája. Már ott tartunk, hogy amikor egy csehszlovákiai, vagy egy 'romániai magyar Ma­gyarországira megy, azt ott mindenütt esetinek, vagy ro­mánnak nevezik, csupán azért., mert a sors szeszélye egy ide­gen ország állampolgárává tet­te. Megdöbbentett a magyaror­szági ifjúság eLnemzetlenitése, a jelenlegi iskolák hibájából. — 'Sok fiatal azt sem tudja Ma­gyarországon, hogy minden harmadik magyar a határokon kivül él. Szép az internaciona­lizmus eszménye, iha azt a kü­lönféle népek' egymással szem­ben egyenlő mértékben ápolják, de mi lesz egy nemzettel az e­­gészséges nacionalizmusa nél­kül)? Ez hiányzik a jelenkor magyarjaiból. Mi lesz nemze­tünkből nemzeti öntudat n,éb kül? A jelenlegi ifjúságot nem­zetietlenné és vallástalanná ne­velik épp úg,y Magyarországon, mint az utódállamokban. A carpe ebem! lett az aktuális jel­szó. Az élvezetek hajszolása, a gazdagság utáni ámokfutás a­­zonban nem adhatja meg a va­lódi kielégülést.' Az eszmeiség hiánya, az él­vezetek hajszolása, a nemzet züHöttségéről tanúskodik. Je­lenlegi társadalmunk züllöttsé­­génől szavaknál sokkal világo­sabban beszélnek a szár az sta­tisztikai számok, amelyek bizo­nyítják a magyarok tragikus világelsőségét. Egy jó néhány szomorú adat mutatóban: Magyarországon legtöbb a válás és minden harmadik “csa­lád” gyermektelen. Ezzel egye­nes arányban van a nemzet vi­lágiviszonylatban legkisebb nép­­szaporulata. LAz egykézés divat­tá vált és a háromgyermekes családok mái- 'Sokgyermekes­nek számítanak! Magyarorszá­gon világviszonylatban légtől':b az öngyilkosság és 'nagyon meg szaporodtak a különféle bűn­­cselekmények, különösen az é­­let ellen elkövetették, vagyis a gyilkosságok. A gyilkosságok kategóriájába számítanám az egyre szaporodó művi vetélése­ket, terhességmegszakitásokat, melyéknek egy pár év előtt tör­tént legalizálása a nemzetgyi!­­kosság legalizálását jelenti. Mi lesz ilyen körülmények kö' ziött velünk? Quo vadis Hungá­ria? Nemzetünk lassan, de biz­tosan elfogy, ha ez nem. válto­zik hamarosan és radikálisan! A magyarok számának csökke­nése még nagyobb mértékű a határokon kívül. Móricz Miklós dr. írja, hogy a Felvidéken 1910-ben 896.000 magyar volt — mig a csehszlovák kimutatás szerint 1920-ban 648.000 és 1930-ban csupán 592.000. Ezzel a magyarok számaránya ezen a területen az 1910 évi 30.6 szá­zalékról 17.8 százalékra csök­kent. Ezalatt a magyarság ter­mészetes szaporodása 9.6 pro­­miile volt. Igaz, hogy a fent említett időszak alatt 15,500 magyar vándorolt ki Csehszlo­vákiából, de igy is 1930-ban legalább 880.000 magyarnak kellene kuni a Felvidéken. Le­het, hogy e statisztikát tudato­san hamisították meg a csehek, de ez a második világháború e­­lőtt volt így. Az 1945-öt követő időszakban, amikor Magyaror­szág újra összezsugorodott, az utódállamokhoz kárhozott ma­gyarság uj megaláztatásoknak, elnyomatásnak volt kitéve. So­kan menekültek Nyugatra, de mig többét telomcoltak ki e ő­­szakkal Magyarországra. így a Felvidékről 50-60.000 magyart telepítettek ki és mintegy 40- ezret durva erőszalkikol szétsz : tak a cseh határvidéken, azza! az átlátszó céllal, hogy beol­vadjanak a szláv tenget be. 1 gaz, hogy később sok ezren vis: szajötteka kifosztott szülői há­zaikba, de bizony elég sokan végleg letelepedtek Csehor­szágban és igy elvesztek a nem­zet számára. "Az itteni magyar­ság nagyon meg volt fél említ­ve. (Sokan megtagadták nemze­tiségüket és szlováknak vallot­ták magukat. E szomorú folya­mat tömeges jelleget öltött a kitelepítések idején, az úgyneve zett reszlovákizáció formájá­ban, amikor írásos nyilatkoza­tot követelt az államhatalom a magyaroktól, amelyben elismer ték szláv származásukat. En­nek alapján azután az aláírók megmenekültek a kitelepítés­től. A kitelepítések egyik legva­dabb szószólója, a szlovák Vlado dementi's volt, aki kétszázezer magyar kitelepítését 'követelte a Felvidékről. Ezeket háborús bűnösnek nevezte, csupán azért mert mindig őszintén magyar­nak vallották magukat, de­mentis emlékirataiban szomo­rúan jegyzi meg, hogy a nyu­gati hatalmak e redikális meg­oldás ellen 'foglaltak állást és igy a teljes kitelepítés lehetet­lenné vált. Csupán a 'Szovjet­unió, a “legiuternacionalistába’ hatalom támogatta a teljes ki­telepítés gondolatát, mindé® fenntartás nélkül. E téren a Nyugatnak hálával tartozunk. Annyit azért a részleges ki­telepítéssel is elértek, hogy a megfélemlített kisebbség nagy része i eszlovakizált és megta­gadva származását, modern janicsárrá vált. Mivel a hábo­rú után, egészen az ötvenes é­­vekig, nem voltak nálunk ma­gyar iskolák, a magyar fiatal­ság, elnemzetlenitése tömege­sen és tervszerűen zajlott le. — Nem csoda, ha ilyen kön ülni 6- nyek között alaposan megcsap­pant a magyarság száma Szlo­vákiában. E folyamatot csak meggyorsították a gyakori ke­vert nemzetiség^ házasságok, melyekben a gyermeknevelés terén és a gyermekek bevallott nemzetisége terén is, többnyire az államalkotó szláv elem győ­zedelmeskedett. Sajnos, az i­­lyen családokban á gyermekek gyakran még a magyar nyelvet sem tanulják meg,. így érhető, hogy az ilyen környezetből származó új generáció magát automatikuson szlováknak, vagy csehnek vallja. Kivételt csak azok a kevert nemzetiségű családok képeznek, amelyek erősen magyar jellegű vidéken laknak és ahol esetleg a magyar házastárs messze felül­múlja intelligenciájával1 a szlo­vák felet. 'Sokszor tapasztaljuk, hogy ha egy magyar szláv kör­nyezetbe kerül, mint katona, diáki, vagy munkája révén szé­­gyelli bevallani magyarságát. Sajnos, e jelenséget éppen úgy megfigyelhetjük a főiskolai végzettségűeknél, mint az egy­­(rv/lytaiaa a 6. claau-n) A BIBLIÁBÓL ‘‘Vessed az Urra a te terhe­­det, ő gondot visel rólad és nem engedi, hogy valamikor inga­dozzék az igaz.” (Zsolt. 55:23.) Az ELET ÉS moxxAiLiOiM c. > otthoni irodalmi és politikai he­tilap 1974. nov. 23-i számában Odor László ‘‘Csehszlovákéi magyar újdonságok” címmel i­­gen figyelemre méltó értekezést irt. Miután röviden ismertette a Pozsonyban megjelent “A ma­gyar irodalom szlovák kiadásá­nak biihliográfiája”-t .és megem­lékezett Duba uyuia, a pozso­nyi IRODALMI SZEMLE szer­kesztője, nyomán a Szlovák Nemzeti Felkelés — amiben szerintük is 26 nemzet és nem­zetiség fiai, köztük ezer ma­gyar is, ihaicoit, tehát az min­den volt csak nem szlovák — 30. évfordulójáról, következő­ket irta; “Szenei Molnár Aioertre, a a felvidéki Szene neves szülöt­tére ... szinte különszám-han-i­­súllyal emlékezik a pozsonyi Irodalmi (Szemle. Tőzsér Árpád, a szlovákiai magyar középnem­zedék sokoldalú irodalmára, költője tanulmányában a (buda­pesti Kortárs szerkesztőjének enyjhén piirongató leveléből idéz: az ünneplők, a megemlé-| kezők közül ‘bizony, csak ti j hiányoztok, a szülőföld magyar hói!’ S, hogy termékenyítőén, inspirálóan hathatnak a hatá­ron átküldött szavak, példázza a pozsonyiak gazdag, összeállí­tása. Szenei Molnár Albert emlé­kezete — mint néhány eszten­deje a magyrnr irodalom vajda­sági tradíció Bori Imrében — valamiféle helyi (öntudatot éb­reszt Tőzsérben. ‘Az évfordulók döbbentettek rá, hogy a mai Szlovákia területén magyar iro­dalom már a legrégibb időkben I is létezett.’ Tőzsér hagyomány- j kereső szándékában rövid átte- i kintést ad a Felvidéken — a j mai Szlovákiában — született.! tevékeny magyar íróikról .. . Egy másik tanulmányban j Csanda Sándor Szenei Molnár j Albert zsoltárainak szlovák for- ; ditásait veti egybe a magyar e­­redetivei. Komparatisztikai munkája bevezető részében e zsoltárfordításoknak a szlovák művelődéstörténetében játszott fontos szerepét hangoztatja. Valóban meglepő olvasnunk, bogy ez a versgyűjtemény, mely kerek '2'22 éve Debrecenben je­lent meg, az első szlovák nyelvű kiadvány. Szenei zsoltárainak húszezer sornyi fordítása tehát abból az időből maradt fenn, mely szlovák verset, vagy 'bár­minő más nyelvű előszavában Liszkay Sámuel megjárja a két lelkész: Spátzay András füze­sén és Jesseniás György málcai prédikátor nevét, akik a zsol­tárokat javarészt fordították. Nem köztudott tény, fliogy Kelet-Szlovákiában a 18. szá­zadban voltak, s azóta is van­nak reformátusok. A debreceni és pataki kálvinisták bizonyára a szlovák reformátusok meg­segítésére nyomtatták ki a szlo­vák nyelvű énekeskönyveket. A zsoltárok nyelve igy a ke'let­­szlovák nyelvjárásra épüli, s mert később, a múlt század második félében közép-szlovák nyeljáráson alapuló irodalmi nyelv vált uralkodóvá, a Dávid­­zsoltárok újraforditása is ese­dékessé vált. A nia használatos szlovák zsoltárok javarészét a nálunk is jól ismert Emil Bo­leslav Lukac fordította. Szenei munkájának hatása mégis tör­téneti tény: az első jelentős szlovák nyelvű költői alkotás születése hozzá kötődik.” (A kiemeléseket mi eszközöltük.)-p * * Ebből a kis írásból tudtuk meg mi is, hogy Szened Molnár Albert zsoltárait Spátzay And­rás és Jesseniás Gyöngy ma­gyar prédikátorok fordították le tót nyelvre két és félszázad­dal ezelőtt és azt, mint” az el­ső szlovák nyelvű kiadványt” kereken 222 évvel ezelőtt Deb­recenben nyomtatták ki. Ami magyarul azt jelenti, hogy mi magyarok ajándékoztuk meg a tótokat is magasabb műveltség­gel, mi egységesítettük és tet­tük völgyenként más tájszólás­sal beszélt nyelvüket irodalmi nyelvvé — hiszen még az újabb keletű fordítást végző E. B. Lu­kac (Lukács) is magyar volt — és nyomattuk ki nekik az első tótnyelvü könyvet, nem is Felvidéken, hanem Debrecen­ben. Ehhez tudnunk kell azt is, hogy Szenei Molnár Albert 1574. ang. 30.-án született és 1639. jan. 17.-én halt meg Ko­lozsvárott) nagyapja Mátyás király katonájaként került a Szé'klelyföldről a Felvidékre és azt annyira megszerette, hogy ott le is telepedett. Nem is cso­da, hiszen a Morva,, Vág. Nyíl­ra völgyének ma ás meglévő ősi települései honfoglalás előt­ti székely települések, akiknek lakói mái’ a 800-as évek előtt keresztények voltak. így pl. a Morvaföldlön született neves humanista, Comenius — a cse­hek szerint Kiomensky — is ezeknek a székelyeknek a le­származottja, Szeges Jánosnak született és .élete végéig ma­gyarnak vallotta magát. De magyar volt az, 52 évvel ezelőtt elhunyt Dr. Országú Pál is, aki Hviezdoslav néven a tó­tok első és mai napig legna­gyobb költőjle. Ezek ellenére céhbeli nyelvé­szeink, történészeink és akadé­mikusaink nemzetgyalázá > számbamenöen még ma is azt hirdetik, hio-gy mi olyan barbá­rok voltunk, hogy mindent má­soktól kaptunk, kölcsönöztük, örököltünk; szerintük pl- szlá­­voktól kaptuk, kölcsönöztük a földműveléssel és keieszténv­­s'éggel kapcsolatos szavainkat, stib. Maga az a tény, hogy otthon egyre gyakrabban kénytelenek foglalkozni az elszakított terü­letek magyarságával, azt jelen - (Folytatás a 7. oldalon) 376 A History of Hungary Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keieskedelmi Osztályunknál. Leverek, mártások Ízesítésére Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 21G Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. dorffs large-scale offensive in Marcii 1918 on the west­ern front either, nor by an unsuccessful Austro-Hun­garian thrust at the Piavc. The Entente armies launched a counter-offensive on both these fronts. The Bulgarian front was crumbling by the 15th of September, in this fateful hour, Austro-Hungarian Foreign Minister Burian approached President Wilson with reference to the Fourteen Points, but by that time the chief execu­tive of the United States had already accepted the war aims of the Allied Powers as proposed by the Czechs and others. Austria was perceptibly in gradual dissolution, Charles IV declaring in his Manifesto, in the middle of October, the federalization of the Monarchy, though leaving Hungary’s integrity intact. On October 16, 1918, Premier Wekerle of Hungary announced in Par­liament that the Dualistic system with Austria was ter­minated, only personal union being upheld. Hungarian public opinion did not yet recognize the threatening danger, for the boundaries of the country were intact. The Independence Party led by Károlyi cherished the illusion that Hungary, detached from Austria, empha­sizing its anti-Austrian attitude, and professing paci­fist aims, might yet merit the good-will of the victors. One of Károlyi’s followers, Martin Lovászy, stated in Parliament, “we are friends of the Entente”. The pub­lic awoke to the tragedy on the following day, when even Tisza admitted that “this war we have lost”. On October 18, Alexander Vajda-Voevod, leader of the Transylvanian-Rumanian decides in the Hungarian LAJOSSY SÁNDOR: TÓTÁGAST ÁLL A VILÁG 3 Akárhogy fogalmazzuk meg kifejezéseinket,, mint pl. “Be­pillantás a nagyvilágba”, stb. mindig válságról kell beszél­nünk. A világhelyzet alatt min­dig ugyanazt látjuk, vagy ért­jük. Valóban tótágast áll a mi világunk és úgy tűnik, mintha nem is lehetne máskép. Hiába minden fáradozás: az emberi­ség vesztébe rohan és feltartóz­tathatatlanul közeleg valami végzetes rossz felé. Ezt a “va­lamit” nevezhetjük harmadik világháborúnak, újabb özlönvíz­nek, vagy egyéb világkataszt­rófának. Hivatkozhatunk a Biblia számos idevonatkozó veuseire és az egész Jelenések Könyvére, de bizonyos kutatá­si eredmények, statisztikák, jó­­solgatást, megérzéseket s meg­látásokat figyelembe véve, riasztó következtetésre jutunk. A problémák egyidősek az emberiséggel, de sioha ilyen te­litett feszültség, r obibanásra kész atmoszféra nem uralta a világot, mint századunkban. A világrend örök törvénye sze­rint ilyenkor mindig szokatlan, új dolog történik. Ha a hírközlő szexvek közül a rádió, televízió és a sajtó (az újságok mire eljutnak hozzánk, híranyaguk: gyakran már elöre­gedett!) hírmagyarázatait ala­pul vesszük, akkor a hideghá­borús események és szűnni nem akaró helyi háborúk, szün telenüll figyelmeztetnek ben­nünket. Most, mintha tűzvész által pusztulna el földünk, vagy legalább is egy része. Az utol­só dolgok elodázásáról, illetve kitolásáról sakkoznak ugyan politikusaink, de az áhított bé­ke szivárványjelét nem láthat­juk beborult egünk horizontján. Nézzünk egy kicsit széjjel és csak a két legfontosabb ténye­zőnek szenteljünk figyelmet. Azt mondjuk, hogy “fejétől bűzük a hal”. Ma éppen fordít­va igaz, mert a “fejesek” a mes­terkélten és tervszerűen előidé­zett emberiség elleni merényle­tet igyekeznek elhárítaná. A vélemények, tudom, nagyon megoszlanak, — annyi azon ban bizonyos, hogy soha nem történt annyi rossz és kevés jó, mint most. Hogy miért? Az okokat felsorolni meddő kísér­let volna, annyi van belőlük, és általában mindenki tudja. Mind­ebből csak a vak nem látja, (Folytatás a 7. oldalon) INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO • BECS - TORONTO és EURÖPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - C0MTUR1ST Pénzkiildemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJECYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IRKA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. Hungary in the World War 373 wnich Hungary was an important member against her original will. Czech emigres and their fellow travelers were clever enough to hold continually in the limelight those West­ern interests which, according to them, were dependent on the fulfilment of their nationalist aspirations. Then, referring to their important tasks and future services, they demanded large slices of territory from “untrust­worthy” Hungary. They based their claims lor these territories now on ethnic grounds, now on economic grounds, and again on strategical reasons, and so forth, one often contradicting another. Hungary had no Kos­suth in the Western countries during the World War, who could have defended his nation for its own and Carpathian Europe’s sake by referring to the moral sup­plied by history and showing a balance sheet of the dif­ferent viewpoints. The emigre Kossuth believed and supported the idea of the freedom and autonomous de­velopment of every smaller people. He, too, desired a new order in Carpathian Europe, but without disturb­ing the natural unit)’ of the Carpathian Basin. Kossuth's original plan for a Danubian Confederation against Austria could not be carried out. But whatever plans Kossuth would have been able to submit to suit new requirements, for the sake of the future security of Car­pathian Europe, he would surely have allotted a leading position to that nation which for long centuries really played an important, central role there. He would not have built his plans on a state newly created by arti­ficially uniting two distinct peoples, the Czechs and SIo­\ Winnipeg. M n. 1975. fefcir. 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom