Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 1. szám

Új vezetőséggel renaissance felé indul az Amerikai Magyar Szövetség Az Amerikai (Magyar «Szövet­ség 1974 november 29.-én tar­totta közgyűlését a clevelandi Plaza szálloda termeiben. A közgyűlésen a Szövetségbe tö­mörült hetvenkét testvérsegitő egyesület, egyház, osztály, tag­egyesület és nagyibizottság kép­viselője vett résizt személyesen, vagy meghatalmazottak útján. A közgyűlést igazgatósági gyűlés előzte meg, mely meg­hallgatta a tisztségviselők je­lentéseit és alapszabály mó'dosi­­tó javaslatokat dolgiozott ki. A közgyűlés a beterjesztett módosításokat alaposan áttár­gyalta s azokat néhány módo­sítással magáévá tette. Az új alapszabály nyomtatásban an­gol és magyar nyelven kerül a közel jövőben a tagegyesületek és osztályok vezetőihez. Az egyhangú választás alap­ján megejtett tisztujitás ered­ményét az alábbiakban közöl­jük: Országos diszelmök: Fiók A. Albert bíró, Országos elnök: F . Dr. Béky Zoltán tb. püspök. Társelnök: Ms.gr. Szabó János pápai prelátus, Intéző bizottsá­gi elnök: Dr. Nádas János. El­ein öklök: Bodnár Gábor, Czi­kann-Zichy Móric, Eszenyi IJiszló, Ft. Dr. Jaszovszky Jó­zsef, Szondy István és Vasvári Zoltán. Pénztárnok: Szentmik­­ióssy Pál, Jogtanácsos: Bllazsek Ottó, Ellenőrök: Hegedűs Mi­hály és Taba János. Az Igazgatóság tagjai: Ft. Dr. Ábrahám. Dezső püspök, Alexa. Szabolcsi Mária, Beke Imre, Dr. Cbászár Ede, Ft. Csorba Domokos, O.F.M. Ft. Csordás Gábor, Dr. Fiedler Kál­mán, Dr. F'üry Lajos, Gondos Z. Robert, Gy im es sy -Kásás Ernő, Ft. György Árpád, Héjjas Tibor, Horváth Béla, Dr. Jakó Géza, Dr. Jász Tibor, Ke mentes Ernő, Kemenes Mátyás, Menyhárt Sándor, Dr. Návori Kornél, Pásztor László, Dr. Kolarits Bé­la, Dr. Szabó István, Stelkovics Albert, Szarka Lajos, Dr. Száz Zoltán, Szebedinszky Jenő, Szodfri-dt József. Ft. Vitéz Baán, O.F.M., Dr. Vizsolyé Dá­niel és Völgyi Gyula. Tb. örökös elnök: Király Im­re, Tb. aleJtoökök': Ft. Berecz Árpád püspök, Charles Elemér, Ft. Füzér Julián, O.F.M., Mé­szöly Elemér szkv. vezérőrnagy, Mikó István, Nagymihály Gás­pár, Nt. Négyessy Bertalan, Sinko Jánosnál, Dr. Székely Im­re, Teller Ede, Wass Albert és Dr. Wigner Jenő. Tb. igazga­tók: Dr. Ágoston Ede, Ft. D . Bátori József 0. Seb., Bibó Ba­lázs, Csáky Armand, id. Erőss Andro, Fazakas Ferenc, Fényes Mária, Gáli Ede, Ft. Dr. Irányi. László, O.Sch. vice provinciális, j Dr. Ivoós Tibor, Pulivári Károly. Porzeltné Csorba Klára és Dr. Viczián Antal. A közgyűlés elhatározta egy Amerikai Magyar Bicentenná­­ris Bizottság felállítását, egy a magyarság szerepét kidomborí­tó művészi érem megalkotását és az ünnepélyes megemlék zé­sek részleteinek a kidolgozását és végrehajtását az Igazgató­ságra bízta. Kérést terjesztettek fel Ford elnökhöz és Kissinger külügy­miniszterhez az erdélyi magyar­ság kiáltó sérelmeinek orvos­lására és a magyar nyelv má­sodik nyelvként való használa­ta ügyében. Emlékirattal keres­ték fel az UNESCO elnökét kér­ve, hogy a palesztinjai arabok ügyében hozott döntés mintájá­ra bizottságot állítsanak fel az erdélyi és a romániai magyarok tarthatatlan helyzetének kivizs­gálására, kik a legalapvetőbb emberi jogaikkal sem tudnak élni. Kurt Waldheim ENiSzi fő­titkárának Írásbeli javaslatot küldött a közgyűlés, melyben alkalmat kért az erdélyi ma­gyarság eben elkövetett sérel­mek dokumentálására, azzal, hogy a benyújtott bizonyító a­­nyagot a General Assembly ve­gye tárgysorozatára és vizsgál­ja ki. Némi vita után végüTa közgyűlés úgy döntött, hogy Ceausescu román államelnök­nek is küld táviratot, melyben a román alkotmányra hivatkoz­va kéri a romániai magyarság sérelmeinek orvoslását. Egy Ford elnökhöz és Kissin­ger külügyminiszterhez intézett memorandum részletesen fog­lalkozott az: óhazai magyarság viszonyaival. Hangsúlyozta egy olyan amerikai politika, szüksé­gességét, mely- minden rendel­kezésre álló eszközzel a szovjet csapatoknak Európából való ki­vonására törekszik. Rámutatott a memorandum arra is, hogy az amerikai-magyar kuiturcsere a minden áron valló békekeresés révületében teljesen egyoldalú­vá fajult. Kormányunk követel­je azt, hogy Nyugat és Kelet­­európa között a szabad sze­mély- és áruforgalom helyreáll­jon végre, valamint a nyugaton megjelent könyvek és sajtóter­mékek is bevihetők legyenek Magyarországra. Amennyiben a Szovjetuniónak megadnák a “most favored nation” jelleget és jogot, azt ne tagadják meg Magyarországtól sem. Az Amerikai Szövetség nem hajlandó elfogadni a jelenlegi európai határok sérthetetlensé­gének elvét. A közgyűlést követő napon ült össze az uj Igazgatóság, mely első elnökéül Pásztor Lászlót választotta meg. Ugyan csak egyhangú választások a­­lapján kerültek megválasztásra az alábbi bizottsági elnökök: Eszenyi László külügyi bizott­ság; Wass Albert, kultúráiig bi­zottság; Szabolcsy Mária, női és szociális bizottság és Szebe­dinszky Jenő, tájékoztató bi­zottság. Szótöbbséggel került az ifjúsági bizottság élére Vas­­váry Zoltán. Dr. Füry Lajos tit­kári teendőinek további ellátá­sa mellett átvette a szervezési bizottág elnöki tisztét is. A közgyűlés egyik fénypont­ja volt Robert Taft szenátor megjelenése, aki nek Fiók Aladár köszönte meg magyarságunk érdekében kifejtett kiváló mun­kásságát, Dr. Béky Zoltán, p - dig elismerő szavak: kíséretében nyújtotta át a Szövetség dísz­oklevelét. A közgyűlést követő vacso­rán Eszenyi László, alelr.ök tartott magas színvonalú eni- Ijékbeszédet Fabriczi Kováts Mi­hály huszárezredesről, az ame­rikai szabadságharc magyar hőséről és a Pulaski Légió ez­redes-parancsnokáról. A dísz­vacsora végén Dr. Béky Zoltán, az új -elnök, díszoklevelet nyúj­tott át Fiók Albert diszelnök­­nek, Dr. Nádas János, Intéző Bizottsági elnöknek és Eszenyi László alelnökinek az amerikai és az óhazai magyarság érde­kében kifejtett kiváló szolgála­taik elismeréséül. Politikai, kultúrális és szer­vezési téren egyaránt súlyos feladatok megoldása vár az úi vezetőségre, de minden remény megvan arra, hogy a teljes át­szervezés után renaissance felé indul az Amerikai Magyar Szö­vetség. Tudósító. — Német Ernő: UNOKÁMHOZ ülök unokám ágya mellett, szemében a láz parazsa ég, hánykolódik, hogy némán szenved, rám tekint és lehunyja szemét. Kinézek a párás ablakon, alkony borult a szemhatárra, lázas szívverését hallgatom, s eltűnődöm — magamba szállva. Összegyüjteném minden kincsem, amim csak van, mind neked adjam, de nem lelem, már semmim sincsen, a hosszú úton elhullattam. Én sokmindent fordítva látok, küszöbén egy más-vágyú kornak, vigasztalásra nem találok, mikor a fények haldokolnak. Lelkemben visszhangot ver a múlt, a Fertő-tóba süllyedt ország, ami tebenned rég megfakult, az bennem fájó bizonyosság. Te vagy most a legszebb Ígéret, fiatal szálfa suhogása, gyökere a sziklába mélyed, s nem hajlik apró szélzúgásra. Gondolsz-e rám, ha megöregszem? —i ki ápoltalak annyi éven. Hazánkról mit hallottál tőlem; őrizd meg szived melegében. LAJOSSY SÁNDOR: Korunkhoz tartozik Különös tekintettel az angliai eseményekre. — Az angliai eseményekről már többször irtani. Kavargó vilá­gunkban Anglia olyan, mint egy vajúdó asszony. Valami megszületőben van; de ezt a “valamit” nem lehet tudni, bogy — micsoda? Mert, bombák mindenütt rob­bannak a világon és ma már olyan természetes, mint ahogy a repüliöikalózok garázd-álkodú­sa miatt az utazó közönség nem tudhatja, hogy megérkezik-e a­­hova jegyet váltott és elindult? Más szavakkal: korunk jelen­ségei közé tartoznak. Lassan már megszoktuk mindezt. A- minithogy a jövendőnk sem biz­tat semmi jóval. Hányszor fi­gyelmeztetek a harmadik világ­háború borzalmasságára, az atomháborúra, vagy világégés^ re, mely Damokles kardja kép­­pen fejünk felett lebeg? Ilyen kiszámíthatatlan Ang­lia belső békéje, mert háború nélkül háborúskodik önmagá­val. Egyrészt, a belső “com­­moniwealt” keretében az ír Köz­társaság rendfenntartó erőinek, az ARE szélső jobboldali szár­nya üzent hadat — nem hiva­talos formában — az angol ki­rályságnak. Négy esztendeje már, hogy “vallás-háborúsdi ’­­színezetben a kicsi kis északir­­országi részért harcol: éget, gyil. kol, rombol és vérzik Slnmaga is. Most egy "Vörös Lobogó 74” elnevezésű szélső baloldali cso­port rombogat Angliában. Az e­­lőbb még szórványosan jelent­kező rombolás naponként is­métlődik meg nagy Londont sem kiméivé. Az új kátéd: ál:s­­városban, Guílford'-ban kezdő­dött, szűk korcsmái környezet­ben néhány halottal és sebe­sülttel. Birmingham-ban már 20 halott és közel 50 sebesült em­lékeztet felforgató tevékenysé­gükre. Ma az óriás London kü­lönböző pontjain és távoli vá­rosokban, mint Manchester, minden nap robban egy-két bomba és könyörtelenül meg­követeli áldozatait. Ezért nagyfokú bizonytalan­ság van Angliában, mert nem lehet tudni, hogy a titokzatos ártó kezek kit, mikor ölnek meg. Kézrekeritésükre elkese­redett hajsza indult meg és a világhírű Scotland Yard1 éjjel­­nappal dolgozik. Szerintem, itt Moszkva ma- * nővéréről van szó, azok által | a befolyásolható többnyire ifjú kommunistákon keresztül, a­­kik nem is nagyion titkolják, hogy kommunisták és évek óta nyilvánosan bomlasszák (sztráj kok, tüntető felvonulások, stb.) és aláássák a szigetország te­kintélyét. A hivatalos ARE til­takozott -is azonnal, hogy számla jukra Írják ezeket a gaztetteket. Addig azonban, amíg ezek közül az “aranyifiak” közül né­hányat el nem fognak, az ár­tatlan emberek sokat szenved­nek, vagy az életükkel is fizet­nek. Mi európaiak, akik közvet­lenül ismerjük a szovjet mód­szereket, és figyelmesen végig kísértük közel- s távolkeleten, s nyugaton végzett világfelforga­tó összeesküvéseit, mellyel a saját világiuralmj törekvéseit segíti elő, következtetni tu­dunk az angliai események hát­terére is. Joggal, mert az ő sze­mükben Anglia többszörösen rá szolgált a — büntetésre. Xgy nem is túlságosan bur­koltan segíti az ARE harcos szárnyát célkitűzéseiben és megtévesztésül vallásos kön­tösben szemlélhetjük) pusztítá­saikat. Továbbá minden alkal­mat megragad, hogy az elmúlt esztendőkben elszenvedett ku­darcaiért megfizessen. Amint tudjuk, akkor több mint száz követség! emberét (beépített kémeket) kiutasították az or­szágból. Végül, az sem tetszik az oroszoknak, hogy Anglia mindig szót emel az elnyomott, bebörtönzött, vagy kivándorolni szándékozó orosz intelligencia érdekében. Különösen rossz né­ven vették, hogy azok közül például a baletttáncos házaspár — akik időközben kivándorol­hattak Izráelbe — Londonba repülhettek, hagy kifejezzék hálájukat a pártfogójuknak, vagy a-hogy Moszkva kom­mentálta — együtt ebédeljenek a prime miniszterrel. Folytassam tovább? Nem ér­demes. Elég ennyi ebből a ko­runkhoz tartozó népirtás ismer­tetésből. Kinek van igaza? Semmi esetre stem a rombolók­nak és gyilkosoknak. A BIBLIÁBÓL “De új eget és új földet vá­runk az Ő ígérete szerint, a­­melyben igazság lakozik.’’ (II. Péter 3:13.) Winnipeg, Man. 1975. január 3. 3 A magyar egyház helyzete német megvilágításban (Hosszú cikkben foglalkozik a Vatikán “keleti politikájával” a DER SPIEGEL november 4.-i száma. A magyar egyház hely­zetéről ezeket Írja:) Két nappal azután, hogy meg­fosztották primási címétől, Mindszenty nyíltan megmondta a pápának, nyilvános beszéd keretében, hogy “kelleti politika ja” nem hoiz semmi enyhülést. “Magyarország és a magyar katolikus egyház most sem sza­bad, — hangoztatta a letett egyházfő, —s a rendszer dönti el még mindig, hogy ki, hol és meddig lehet pap, vagiy püspök. Az alkotmányban garantált lel­kiismereti és vallásszabadságot pedig a gyakorlatban teljesen elnyomják.” A magyar kormány kis en­gedményei 'csakugyan eltörpül­nek számos egyház ellenes in­tézkedései mellett: az önkéntes vallásoktatás gyakorlatilag he van tiltva: e pontról másfél éven át tárgyalt pedig az egy­ház az áUammai. Aki ragasz­kodik vallásához, azt foglalko­zásában és munkájában sok hátrány éri; a papképzésnél a teológiai főiskolákon szigorú Numerus Clausus-t vezettek be, az egész országban mindössze 300 kispapot szabad egyidejű­iéig kiképzeni. (Tavaly Lengyel­­országban 4174 teológust tar­tottak nyilván.) A Vatikán előzetes engedmé­nyei Csehszlovákiában is ered­ménytelenek voltak; mivel mind a négy új püspököt a prágai kormány javasolta a Vatikán­nak s ezek mind a “'Pacem in terxis” nevű kommunista papi szervezet tagjai voltak!, köztük Josef Vrána egy politikai per­ben több más egyházi személy ellen vallott a közelmubtiban. Ö bár püspökké avatása előtt a Vatikán megállapodott a cseh­szlovák kormánnyal, hegy Vrá­­ua lemond a szervezet eiasöki tisztségéről, ennek ellenére Vrána megmaradt elnöknek. Casaroli, mégis püspökké szen­telte a békepapokat, majd a pá­pa magánkihallgatáson is fo­gadta őket. A cseh egyház helyzete más téren sem rózsás. 13 püspök­ség közül csak 3 van rendesen betöltve s a prágai egyházügyi hivatal a még működő szerze­tesrendeket lassan-lassan fel­oszlatja. Sok apáca kénytelen kilépni rendjéből 40 éves koráig s elmebetegeket ápolni zárt in­tézetekben. Ha egy fiatal ra­gaszkodik vallásához, eltávolít­ják a magasabb tanintézetek­ből és a jobb hivatali beosztá­sokból. A papképzést megnehe­zítik' s a katolikus sajtó szigo­rú cenzúra alatt áll. A vatiká­ni új keleti politika eredménye egyet jelent a csehszlovák, egy- , ház kivégzésével — állapította meg a Frankfurté Allgemeine Zeitung vatikán-szakértője^ Jo­sef Schmitz van Vorsy. S a ber­lini püspökség szóvivője, Wolf­gang Knauft a “kétes értékű megegyezések ellenére” úgy véli, hogy a Vatikán és Cseh­szlovákia között lefolyt tárgya­lások idején az órákat a “sztá­lini időszámításra” állították vissza. ........ Lengyelországiban is járt Ca­­saroli s 1974 február 4.-től 6.-ig volt Varsóban, hová Stefan 01- szowski bíboros hívta meg, ki 1973 november 12.-én tett láto­gatást a pápánál. Arra az időre azonban, amíg Casaroli Len­gyelországiban tartózkodott. Wyszinszki biboros-primás és két másik lengyel bíboros, Woj­­tyla és Kominek, tüntetőleg el­utaztak Gnesenbe s így nem vettek részt a Casaroli és Ol­­szowszki által rendezett foga­dáson. — S erre a lengyel fő­papoknak megvolt a kellő okuk, jól tudták ugyanis, hogy a var­sói kormány nem a lengyel ka­tolikusok helyzetén akar köny­­nyitni, hanem csupán politikai sikereket keres Nyugaton. (Folytatás a 6. oldalon) 320 A History of Hungary The Era of Dualism II Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook-St., Winnipeg. Man. R3C 2B6 Canada cimen. socialist club, and again later, in 1897, when the har­vesters on large estates in several counties struck for higher wages. The movement managed to take shape in some sort of organized form, one among them being known as the Federation of Agrarian Workers, at first incorporated as a section of the Budapest Socialist Party, later becoming independent. Two of its leaders, William Mczöfi and Andrew Achim, himself a peasant, were elected to the Hungarian parliament. . It goes without saying that all social problems could have been solved more easily at that time than later. One of the causes of failure in this respect was unques­tionably the lack of information among the upper classes, who buried themselves in debates over legal and constitutional principles. Many who devoted their time to the problem endeavored to remedy the situa­tion with sympathy and good will. Credit is due to Count Alexander Károlyi, who established the first Farmers’ Co-operatives. Thanks to his initiative, a Central Credit Society was founded in 1898, soon to branch out into thousands of locals all over the country in order to satisfy the credit needs of the peasantry. It was Károlyi, too, who was responsible for the es­tablishment of Farmers’ Mutual Insurance Co-opera­tive companies as well as the marketing and distributing co-operative Hangya (Ant), still one of the pillars of the Hungarian rural economy. Another distinguished figure of the social movement of the period, was Ignace Darányi, for twelve years minister of agriculture. Among other reforms, he had passed in 3W in Carpathian Europe after the first World War, when Hungary and the so-called Succession States instituted their land reforms. This, however, except in Hungary’s ca§c, was mainly based on political and nationalistic considerations. The newly formed states distributed the lands of Magyar owners, among non-Magyars, al­though millions of Magyars were within their borders. Despite its rapid industrialization, Flungary re­mained substantially an agrarian state, having con­tinued its traditional production of wheat of good quality. As to quantity, it closely followed the crops of the U. S. A. and Russia, with a yearly production average of nearly 200 million bushels. Thus it not only supplied Austria but also was able to export abroad. As long as world price of wheat was sufficiently high and American competition did not assume prohibitive proportions, Hungarian grain growers throve on this export. But when, around 1890, wheat-producing areas overseas grew enormously, and, besides the United States, Canada and Argentina entered world competi­tion, a substantial slump of price resulted, seriously hammering Hungarian farming. Since more than half of Hungary's population'carncd its living by agriculture, the dron in the price of wheat in world markets was a serious blow to Hungary as a whole. h lie phenomenal growth of the American economy and the use Tiding prosperity of the U.S.A. prompted a flow of r ignition from the eastern and south-eastern parts of Europe to the New World. In 1871. only 119 persons left Hungary for the U.S.A. By 1882, this

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom