Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-04 / 23. szám

6 Winnipeg, Man. 1875. június 6. TRIANON - 1920. JÚNIUS 4. (Folytatás a 2. oldalról) rendszerrel szembeszáliva — Esztergomból emel erélyes szót a Duna szemközti oldalán élő magyarok jogtalan és emiber­­telien kiűzése ellen, érdekükben a Nyugat lelkiismeretéhez is lei’íe’bbiezve. Ugyanakkor a má­sodik Trianon, a párizsi béke­­parancs előkészülése idején né­pünk százezres- tömegeit irnád­­koztatja és félreérthetetlenül figyelmezteti magyar véreink a­­iapjogaira a nyeregben ülő kor­­mány-fedelősehe t. A negyveiniiie­­tes párizsi- diktátum elJein) aztán ország-világ előtt tiltakozik. Ha méltók akarunk lenni esz­méihez ési emlékéhez, útmuta­tásának fényénél, kövessük re­víziós harciunkban is példáját. A pánszliávizmzus és a ger­mán Drangr-nach-tOsten vas­marka közé szorítva, tatár-tö­rök elletni vérezve, a Habsbur­gok gyarmatosító politikája szabadította reánk nemcsak a török elől menekülő nemzetisé­geket, hanem az első világhá­ború borzalmait is. Miattuk sza­kadt reánk — ártatlanul — az átklos Trianon, amely a nábiorús viegtztesek közül hazánkat súj­totta a legkegyetlenebbül. Meg­ragadták a népek önrendelke­zési jogát, ezért sem a trianoni, sem a párizsi bébeparanesnak nincs siemmifélie erkölcsi ereje. Az új határok kizárólag a cse­hek, oláhok és szerbek straté­giai és Imperialista érdekeit voltak hivatva szolgálni. A bo;sz szúvágyó entente u.n. szerződé­seiben, -cs-ekély néhány oldalnyi terep-beírással, tépik ötfelé: a világ egyik -iegtökéletesebb föld rajzi) egységét. A Duhia-Tisza közti alföldi sikságot pl. ilyen mondattal vágták ketté: “A line to be fixed on the ground pas­sing south of Kunbaja, cutting the Szabadka-Bácsalmas rail­way about 1 % kilometres east of •Csi'kiéria Station, cutting the Szabadka-Ki'skunhalas railway ano-ut 3 kilometres south oi Kel-ebia Station and passing north of Horgos and its sta­tion, and south of Röszkesizemt­­rmhäi.ytelek, thence -in a South­easterly direction to the Ti­sza • — Párizsban (1947. február 10.) nemcsak az 193S- 41 közötti évek folyamán, négy ütemben' visszaszerzett terüle­teket rabolják el újból, hanem a trianoni veszteségeket ráadá­sul még is tetézik 3 szinmagyai dunántúli községgel: ‘-Hunga­ry shall cede to Czechoslovakia nine villages of HORVÁTHJÁR­­FALU, OROSZVÁR and DU­­NACSUN, together with tlxeb cadastral territory ...” És ezl a-z égbekiáltó igazságtalansá­got Kanada, Ausztráia is alá­írta! a geopolitikai egység keretei Óriási gazdasági előnyt is jelen­tenek. Végeredmény bein az e­­igyéni jólét sem közömböfsi té­nyező. Hová fejlődött volna félévszázad alatt az a Nagy- Magyarország, amelynek nem­zeti jövedelme az 1914-ben vég­ződő tíz esztendő alatt nem ke­vesebb, mint 92 százalékkal e­­möikedett! A trianoni gyászna­pon ezen is, érdemes -gondolkod­ni. IGAZSÁGOT MAGYAROR­SZÁGNAK! Daibas R. Dr. AZ ATYAFIAK Napenergia-kutatás Manitobában — F. s. MANOR — (Canadian Scene) — Mani­toba Kanada leghidegebb tarto­mánya és sokan állították, — bár ez nincs bebizonyítva — hogy hasonló nagyságú váro­sok (félmillió lakossal) között, az egész világon nincs hide­gebb Winnipegnél. Ugyanakkor Manitoba a leg­naposabb tartományunk. Ez az oika annak, hogy a központi kormány napenergia-kihaszná­lási kutatása Manitobára kon­centrálódik. A tartományban é­­vi átlagban 2,390 órát s,üt a nap és — általános vélemény szerint — mindenkire áldásos­­hatással lesz, ha valóban ott é­­pül. fel a napenergia kihaszná­lását célzó rendszer. A napenergia kihasználásá­nak gondolata, persze, egyálta­lán nem- új. Izraelben már sike­ORVOSI TANÁCSADÓ Gyógynövénye; fürdők egészségvédelmi szerepe rés kísérletek folytaik és az űr­be felbocsájtott amerikai ürla­­boratóriumokban is ez szolgál­tatta az energiát. Mivel az űr­kutatás már nem köti le a tu­dósok figyelmét, végre hozzá foghattak az eddiginél alapo­sabban ahhoz a munkához, a­­mely a napenergiát mindenna­pi életünk energiát szolgáltató eszközévé teszi. A Manitoba Egyetemen foly­nak a kísérletek és az ’Egyetem tapasztalatcsere viszonyban van az Egyesült Államokkal. A kutatásokat Prof. Raymond Chant irányítja, akit világ-szak­tekintélynek tartanak ezen a téren. “Csak gazdaságos kihaszná­lásról van szó” — mondta Prof. Chant, aiki meg van győződve (Folytatás a 7. oldalon) A természet rengeteg gyógy­növényt nyújt a beteg emberi­ségnek. A gyógynövényeket már hosszú évezredek óta fel­használja az orvostudomány ás segítségükkel nagyon szép eredményeket ér el. Bizonyára már a primitiv ember is rájött, bogy vannak a környezetében oly füvek, virágok, növények, amelyek segítségével jobban gyógyulnak a sebeik, amelyek rágásával fájdalomcsillapító, ét­vágygerjesztő, nyugtató ha­tást érnek el. E sokévezredes emberi tapasztalatot már tudo­mányosabb szinten használták fel az ókori egyiptomi, aszir, görög, római kultúrák és a ter­­mészetadta gyógynövények ha­tásáról és alkalmazásáról Írá­sos dokumentumokat hagytak ránik. Már kétezer évved ezelőtt a római Dioscorides egy orvosi könyvében több mint 600 gyógy növényről, ezeknek alkalmazá­sáról tesz említést. A nyolcadik1 században Nagy Károly császár is sokat foglalkozott a gyógy­Charmante Piri finom cigarettát dugott a fogai közé. A gróf tüzet adott neki. A táncosnő néhányat szippantott a cigarettából, aztán Csobánczra pillantott. — Emlékezik még a táncomra, úgy-e? Csobáncz bólintott. — Felejthetetlen. De azóta többszöri láttam. Ha szerepel, mindig, megnézem. A táncosnő elpirult. — Miért nem mondta ezt mindjárt? — Nem találja természetesnek? Éhes vagyok a mozdu­latok szépségére. — Egy eszmém van, — kezdte Charmante Piri tüzelő arccal és a Csobáncz szemébe nézett. — De beszélhetek-e ernő! nyíltan? Csak maga tudná jól megcsinálni. Azt a elmet adnám nek “Ad astra”. Egy lábújjhegyen álló nő, aki lehunyt szem­mel, karját az ég, felé tárva, felvágyik a csillaglakiba. És végte­len könnyedén, mintha hirtelen szárnya nőtt volna, emelkedik fölfelé. Halkan sóhajtott. Maga elé nézett, azután hirtelen rá­emelte tekintetét a szobrász arcára. — Tetszik magának a gondolat? Csobáncz szemében fény gyűlt. — El vagyok ragadtatva. — Egy szerencsés pillanatban jutott -eszembe, — folytatta a táncosnő meleg hangon. — Magára gondoltam .. . azaz, egy nagyon finom aktjára . . . Tánc közben egyszer próbáltam ezt a mozdulatot .. . aztán többször ... Meg is rögzítette ... A szi­vemig átéreztem ... és boldog voltam ... És mikor újra, meg újra, megismételtem ezt a pózt, oly könnyű lettem, mint a rózsa szélibe: lendült szirma ... Csobáncz arca áthevült. Hirtelen a táncosnő keze fölé hajolt. Megcsókolta. — Úgy látszik, mégis igazam van, — gondolta a gróf. — Ez egy nagy szamár lesz. Ez a kőfaragó. Hirtelen rátapadt a pillantása Piri arcára. Meglepetve nézte: — Jaj, de szép maga, Piri! A táncosnő felreibbenk A grófra nézett, mint aki bódu­latból ébredt. — 122 —­PÁSZTOR JÓZSEF — Ni! Észrevette? Még belém szeret! Majd Csobáncz szemébe villant a pillantása. — Maga persze nem látta? Hirtelen a Csobáncz szemébe villant a pillantása. — -Pedig magáért van. A gróf az órája után nyúlt. — Sajnos, nekem már sietnem- kell. A táncosnőre nézett.-— Magát hazaviszem, Piri. Fizettek, ölik or; felálltak, a táncosnő Csobáncz felé Ur­duit. A szeme aranyféhnyel tüzelt, amint mondta: — Jöjjön velünk. Azután gyors mozdulattal a gróf felé fordult: — Elkísérjük a kaszinóba s a mester gardíroz hazáig. — All right, — szólt a gijóf, pedig tétova érzések ébred­tek benne újra. Egy boy a gyönyörű arany-brokát köpenyt a táncosnő vállára terítette. Mentek kifelé. Elől Charmante Piri és Cso­bánc z, utánuk a gilóf. Az ajtón egy nagytársasággal fiatal férfi jött befelé. A kalapja egy kicsit félre volt csapva a fején, az arca égett. Amikor meglátta -Csobán-czot a szép táncosnővel, elképedt. Fé­lénken, megrebbenvet üdvözölte a szobrászt. — 'Szervusz, Géza bátyám! Csobáncz halkan morogta vissza: •— Szervusz! — de valami szoiróngásfélét érzett. — Hiszen ez 'Bolya Gyuri, a család legnagyobb plety­kahordója. Vállatvont. — Mindegy. Majd elmond mindent, ahogy volt, Sáriká­nak. De mit is1 nem mondhatna el? És már el is mosolyodott. Péter bácsira gondolt. A gróf­nő karja a hóna alatt volt s Péter bácsi a fejét, mint a hervadó pipacs a szélben, ide-oda ingatta. Az autó pár pillanat múlva a kaszinó előtt volt. A klub­portás a kocsihoz lépett s kinyitotta az ajtaját. A gróf kezet csókolt a táncosnőnek. — Viseld magad jól, Piriké. Az autó gördült azután velük a Belvároson keresztül. A — 123 — MAGYARORSZÁG. Ezen a nyáron a CP Air közvetlen repülést ajánl Önnek Amsterdamba Winnipeg, Vancouver, Calgary, Edmonton, Toronto és Montreál városokból Repüljön a CP Air-rel, mely Emlékezzék, hogy a CP Air segíti Magyarországba való Prepaid Ticket szolgálattal ro­­utazását. konait és barátait könnyen ki-Mi elvisszük Önt bármelyik hozathatja Magyarországból, héten csodaszép narancs CP Air Bármelyik CP Air utazást jetgépeken Amsterdamba, Ma- választja, útja kellemes lesz a gyarországba való csatlakozás- többnyelvet beszélő barátságos sál. és szakértő hivatásos alkalma-Igénybe veheti a mi alacsony zottakkal. 22|45 napos kiránduló dijszabá- Keresse fel utazási ügynökét, sunkat. Ami azt jelenti, hogy vagy a CP Air-t. nem kell hónapokkal előre le- Élvezze légiutazását azzal a foglalni jegyét. Vagy foglalói szolgálattal, amelyet nem felejt letenni. el könnyen. növények hatásával A tizenha­todiké században Otto v°n Brunsfeld, majd a tizennyolca­dik században dr. Kaempf-od­vari orvosi írtak könyvet a gyógynövények al’kal mazásáról a fürdők, pakkolások, boroga­tások készítésénél. A tizenkilen­cedik század elején dr. Gaspari irt egy könyvet hasonló tarta­lommal Sebastion Kneipp a hi­res vizes kúráinál eléggé gyak­ran alkalmazta a gyógynövé­nyek kivonatait és; főzeteit is. a fürdővízbe, a borogatásoknál Gyógynövénykivonatókai hasz­nált továbbá teák formájában és friss növénylevek formájá­ban, valamint növény-porok formájában, amelyet a gyógy­növények megszáritása és meg­­őrlése után nyernek. Vegyük most sorra az egyesi gyakrab­ban használt gyógynövényeket a fürdőkészitésnél. Az árnika (arnica mondana) főképpen olyan fürdőknél, cso­magolásoknál, borogatásoknál használatos, amelyeket a reu­matikus bántalmakanál, gyulla­dások felszívódásához és a fá­radtság eltüntetéséhez alkal­mazunk. Jól használható pél­dául a zúzódások, bőralatti vér­zések kezelésénél. 2-3 teáska­­nálnyi árnikakivonatot tegzük 250 liter fürdővízre, vagy 2 ká­véskanálnyi árnika timktúrát egy liter vízre, ha ez boroga­tások.! a van szánva. A gyökünké (valeriána offi­cinalis) főképpen nyugtató ha­tásával játszik fontos szerepet és ezért álmatlanságnál , a pajzsmirigy túlteugéisénél és idegességi tüneteknél alkalmaz­zák. A tölgyfakéreg (Cortex quer­­ous) összehúzó hatásával tű­nik ki és ezért főzetét a felületi sebek mosására használjuk', va­lamint bőrkiütéseknél’, végbél­­ekcémánál, kisisebbfokú égések nél és a nőknél hüvely- és sze­­mérenxajok gyulladásnál. Egy fürdő elkészítéséhez 1-3 kg. tölgyfakérget 5 liternyi vízben főzünk féli órán át és az így nyert szüretet hozzáöntjük a fürdővízhez. A fenyőlevél (Pinus siivest­it«) főzetének 'nyugtató, szag­talanító, frissítő, üdülő szerepe van. Jól alkalmazható a külön­féle idegességeknél, a reiso lég­utak gyulladásánál, a kellemet­len testszagok eltávolításánál, a pajzsmii igytúltengésniél. Ha­tóanyagát főképpen az éterikus olajaik képezik. Nyugtatólag hat e főzte a gyulladásokra is általában. A fűmag (Semina graminis) éterikus olajakat tartalmaz és ezekkel nyugtatólag hat a kü­lönféle görcsöknél. Főzete hasz­nálatos egyaránt a teljes fürdők nél, de ugyanúgy a lemosások­nál, borogatásoknál. A fürdőt úgy készítjük el, hogy 1-1 % kg. fümakot egy féli óráig főzzük 5 liternyi vízben és a szüretet hozzáadjuk a kádnyi fürdővíz­hez. E kivonat’ jó hatással van a reumatikus fájdalmaknál, kü­lönféle krónikus izületi gyulla­dásoknál, genny esb őr gyulladá­soknál, a felső légutak idült gyulladásainál. Jó eredményeket érhetünk el az angolkórnál, az általános gyengeségnél és a gennyes bőr­sebek gyógyításánál, ha keze­lésére nádgyökérfőzetet alkal­mazunk (Acorua calamus), a­­mit úgy ny erünk, ha 250 g. nád­­gyökeret 3 liter vízben fél óráig főzünk és az átszűrt levet a für­dővízhez adjuk. A kamilla (Matricaria cha­­momilla) gyógyászati jelentő­ségéről azt hiszem és vallom, hogy minden ember meg van győződve. E csodálatos növény­ben jelen vannak az éterikus olajakon kívül a glukozidák. Főzete gyulladás elleni és szag­talanító hatással rendelkezik. A teljes, kamiliás fürdők eléggé drágák, mivel egy teljes fürdő elkészítéséhez legalább % vagy 1 kg. kamillavirágra van szük­ség, amelyet fél óráig főzzünk 5 1. vízben és az így nyert fő­zetet hozzászürjük a fürdővíz­hez. Gyakrabhan használjuk a kamillateás főzetet helyileg bo­rogatásokra, lemosásokra, öb­lögetésre és belsőleg megóvás­ra. A borogatás és a fürdő na­gyon jó hatással van a vizenyős ekcémánál, a különféle sipolyok nál és nehezen gyógyuló tóik szárfekélyeknél. A vadgesztenye (Hippocasta­­nius equisetinus) saponineket, keserüanyargókat és csersavat tartalmaz, amelyek erősítik a hajszálereket a vérzékeny« égi tünetek ellen (csökkentik a h a jszáliere k áte re sztőkép es sé -gét a vérsiejtek számára) és megakadályozzák az apr ó vér­­ííögök (trombusok) képződését. 1-1% kor vadgesztenyét 5 1. víz­ben főzünk egy fél óráig és a leszűrt főzetet a fürdővízhez önjük, vagy egyenesen — köz­vetlenül használjuk az így nyert oldatot borogatásokra.— Jó ha­tással alkalmazható e főzet az izületi és izomzati reumatiz­­musaiál, a fájdalmas ideggyul­ladásoknál, erős bőr viszketések nyugtatására és a perűferiá'üs, felületi vérkeringési zavarok­nál. A levendula (Levendula offi­cinalis) főzete sikerrel használ­ható borogatásokban és egész fürdőkben nyugtató, szagtala­nító hatásáért. Jó hatást vált ki a női átmenet nehézségeinél, amelyek neurotikus tünetekkel jelentkeznek és ugyanúgy jó hatást vált ki a különféle vér­­keringési zavaroknál. Egy für­dő elkészítéséhez 1-2 kávéska­nálnyi levendula kivonatot hasz ■nálunk fel. E kivonatot patiká­ban, vagy drogériában vene­­tünk. A búzakorpa (Tritieum aes­­tivumj alkalmas szintén gyógy­hatású fürdők elkészítésihez. Xyugtatólag hat a bőrgyulladá­sokra. A fürdőt úgy készítjük, hogy 1-2 kg ibúzakorpát 6 liter hideg vízbe áztatunk. E keve­réket állandó kavarással felfőz­zük. majd az egészet leszűrjük és az igy nyert oldatot hozzá­öntjük a fürdővízhez, vagy bo- i oga tűsképpen alkalmazzuk. A mezei zsurló (Equisetum arvense) kovakősavat, sóskasa­vat és keserüanyagíokat tartal­maz. Támogatja a szövetek re­generálását. A fürdőt úgy ké­szítjük, hogy 100-200 g zsur­­lót elkeverünk 2 1. vízben és | mindezt egy óra hosszan főz­­| zük. A főzetet átszűrjük, hozzá­­j öntjük a fürdővízhez és e für­­j dőt jó hatással alkalmazzuk a I lábszárfeké'lyek, vizenyős ekcé­­| máik és idült gennyes tői.- és : csontgyulladások kezelésénél. | Néha a krónikus csontvelőgyul­­j ladást is ki lehet ily módon ke­­! zelni. A rozmaring (.Rosmarinus officinalis) szintén használatos amit a gyógyfürdők hatóanya­ga. Egy ülőfürdőben, vagy egy testlemosásra való vízmennyi­ségre egy-két kávéskanálnyi szárított rozmaringit has zilá­lunk fel. E gyógynövény nagyon gazdag a különféle éterikus ola­jakra, amelyek segítségéve el el­érhetjük a bőr jobb véré.látását és ugyanígy a medence szervei­nek jobb vérellátsát is. Pl fürdő­ket sikerrel alkalmazhatjuk a vérkeringési zavaroknál, a sima izmok göicseinek feloldásánál, a női klimax kóros tüneteinél, az izomreumánál és a különféle zúzódá,soknál, ficamoknál, ki­rándulásoknál és bevérzéseknél. A zsálya (Salvia pretensis) szintén gazdag az éterikus ola­jakra, gyantákra, keserüanya­­giokira és csersavra. Használjuk fürdővizkészitésére, borog.;. ta­tásoknál. ülőfürdőknél ési lemo­sásokra is. 250 ig, zsályaleveet 5 liternyi vizzel forralunk le, majd az igy nyert keveréket 29 pereiig fedő alatt pároltatjmk. az egészet azután leszűrjük és a nyert oldatot beöntjük a für­dővízbe. Nagyon jól hat a zsá­­lyafürdő a krónikus ekcémánál s a nyálkahártyák sebeinél, be­­[ tegségeinél. Ezek a leggyakoribb gyógy­­növényes fürdők, amelyeket a Kneipp féle kúra mi . d a mai napig sikkerrel alkalmaz a be­tegek tízezreinél világszerte. Gyógynövényeken kívül a für­dővízbe néha hamut, mézet, konyhasót és ecetet is tesznek, amelyek mind enyhén izgató­­lag hatnak a bőire, javítják ez­zel a bőr vérkeringését, anyag­cseréjét és hozzájárulnak a be­tegségek gyorsabb gyógyulásá­hoz és enyhén fájdalomcsilla­pító és egyben nyugtató hatá­suk is van. Kneipp ezeket az | anyagoka^is sikerrel) alkalmaz­ta éppen úgy, mint az agyag­­pakkolásokat, amelyek hűsítik a bőrfelületet és igy nyugtató­­lag hat. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. i Ismételten rá kell mutatnunk, hogy a világháborús “rendezé­sekéi.'” diktáló csalók és bosszú­állók a Szent Korona terülieté- I uek 72, népességének pedig, 64 ' százalékát rendelték az utódál­­j íamok iéiüimíatóság;a alá, idege­­| neknek szolgáltatva ki három I és fél millió magyart. A legfá- 1 jólbb mégis az a tény, miszerint j ezekből másfél millió a közpon­ti magyar néptörzs szoros egy- I «égéhez tartozik a trianoni ha­­' Járok mentéor. Ebből a népi ; testiről hasítottak ki 415,000 ős- I lakos magyart a Duina-Ipoly­­meiitii cseh-tót határral, holott ezen a jobbára kisalföldi vidé­ken csupán 5% volt a nem-ma­gyar származású. Hasonlóké­­pen, Szegedtől délre, a Tisza I mindkét partján. 125,000 ma­­! gyárt vehettek oda a ibaLjkáni | | szerb elnyomóknak. Háromszor j j ennyit pedig a tiszántúli ma- i ! gyarság tömbjétől választottak el mesterséges határral csak azért, bogy a magyarok-épitet­­te sízatmár-aradi vasútvonalat készen megkaparinthassáki a ' telhetetlen oláhok és hogy stratégiai okokból a Nagy-Al- i földre tehessék be lábukat. U­­| gyanilyen közvetlen összefüg- i gté,=i van az elcsatolt bodrogkö- I zi és tiszaháti magyarok ese­­• bében és másfelé is. A zsákmányra éhes szom­­! szédok azzal a hazuigjsággal ér­veltek, hogy honfoglaláskori | eleink “az ő területüket vették I el.” Pl légből kapott, a hiszé­keny és tudatlan nyugatiak megtévesztésére koholt vádak­kal szemben történeti tény, j bogy a honalapitláskor egyetlen, i biztos határokkal bíró állam­alakulat ,sem létezett a szóban­­íorgó, csak gyéren lakott tér­­j ségben. Magyar népünknek si­került először a Kárpátmeden- i céhen maradandó államot szer­vezni. És ez olyan kétségbe­vonhatatlan idő- és térbeli ha­tározottsággal történt, ’hogy az angol Macartney szerint sincs még egy európai állam amely­nek kezdetét hasonló ipontos­­sággail1 lehetne megállapítani. Ha a magyarság ezeréves tu­lajdonjogát kétségbevonva, a történeti jogot ama népek ja­vára óhajtanánk biztosítani, a­­mjelyeket 1079 évvel ezelőtt le­győztünk, akkor az osztrákok­nak juttatott nyugati végeket csak a réig letűnt avarok igé­nyelhetnék. Bácskát, Bánátot a huligánoknak!, Erdélyt a hoz- 1 zácsatolt részekkel pedig az u- J gyancsak megsemmisült dákok I és gepidák részére kellene visz- 1 szaisizármaztatni. j Eljön az idő, amikor egykori .kiisebbsége’ink, a kommunizmus J béklyóit lérázva, fajgyüi!öletü]%­­ből kijózanodva, 'bellátják, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom