Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 3. szám

DABAS REZSŐ DR.: KANAüaI ilAílkliKA mAüUR JZtMMEL Közel kilencven esztendő telt el azóta, hogy Saskatchewan tartománybeli Kaposvár alapitá sával (1886.) megindult a na­gyobb méretű magyar kiván­dorlás Kanada felé. A home­stead, az ingyen föld vonzotta földeli es eleinket a messze “vadnyugat” felé. Egymásután keletkeztek kisebb-nagyohb ma giyar közösségek a kanadai pré­­rin: OTTHON 1894-ben, HAL­MOK 1960-ban. Ezeket méhány év múlva ESTERHÁZY, MA­GYAR és ZALA névre ken ész­téit telep követte. Közülük kü­lönösen Kaposvár, Bókevár és Esterházy jelentős: még ma is. Érdekes, hogy a kanadai ma­gyarok első papja, manitóba* francia lelkész volt, ki 1892-ben érkezett Kaposvárra. Ez a me­legszívű plébános még magya­rul is megtanult, úgyszintén u­­tódja, egy német származású misszionárius. A kaposváriak harmadik plébánosa — belga­francia eredete ellenére — az évek folyamán tökéletesen el­sajátította nyelvünket. Mindezt azért említem, hogy rámutas­sak a korabeli kanadai katoli­kus egyházi felsőbbséig elfogu­latlan, az anyainyelvet tisztelet­ben tartó, igazán példás maga­tartására. Kétségtelen, hogy eme külső adottságok is elő­nyösen járultak hozzá az első kanadai magyar község anya­­nyelvének megőrzéséhez. Még egy emberöltővel eztelőtt, a má­sodik világháború kezdetén, lel­kesedve jegyezte fel lakóiról az egykorú krónikás, hogy előadá­saik alkalmával, továbbá a tár­salgásban az idősek és fiatalok egyaránt a magyar nyelvet használják, pedig, az iskolakö­teleseik akkor már a harmadik nemzedékből kerültek ki. U- gyancsak példát vehetne tőlük sok “modern,” menekült, aki gyorstalpaló mohósággal és fi­togtató átvedlléssel már egy év­tized alatt megtagadta szárma­zását és gyermekei ajkán elné­mította édes anyanyelvűnket. A kanadai magyarság törté­netének kezdetét azért érintem itt futólagosán, hogy jobban megérthessük azokat a szám­adatokat, amelyekre hamaro­san sor kér ül. Ugyanis nem mindegyik Kanadába érkezett magyarnak sikerült megbirkóz­nia az emberf ölötti megpróbál­­tatásokkal. Sokan, nem bírva, megkapaszkodni, .rövidesen v.sz szavándoroltak. 1899. és 1913. között minden negyedik ma­gyal’ tért haza; egyesek némi tőkével, mások súlyos csalódá­sokkal összetörtén. Ha pedig a két világháború nem zárta vol­na el a hazafelé vezető utat, a későbbi évtizedek folyamán leg­alább: háromnegyed részük ha­józott volna vissza. A kettős v,­­láfgégés szörnyű pusztításai, i­­gazságtalanságai azonban épp az ellenkezőjét eredményezték. Még több lett a földönfutó, az “üldözött vad Pannónia Virá­goskertjében.” A szabályseerü útlevéllel távozókat követte az ­tán a negyvenötös hősi ellenál­lás és az ötvenhatos vakmerő' kiállás hontalan számüzöttjei­­nek hosszú sora. A trianoni országcsonkitás következményeként, a húszas években kétszeresére emelke­dett a kanadai magyarság szá­ma. A második világháborús szünetelést követte a nagyszá­mú U.P. (Displaced Persons) a negyvenes évek végén és az öt­venesek elején. Majd néhány esztendő múlva az ötvenhatos szabadságharc menekültjeinek tízezreit fogadta be Kanada kormánya, a széles néprétegek egyhangú rokonszenvétől kísér­ve. A 36 válságos évből álló időszak három súlyos nemzeti tragédiája százezreket kénysze­rít a Haza elhagyására. Ebiről a tömegből a trianoni ország­­rablást követő két évtizedi fo­lyamán 41 ezer, a neigjyvenötös összeomlás és ötvenhatos felke­lés következményeként pedig— mindössze 15 éven belül — 72 D I* •­SW5IW5w w Cancer can be beaten. t*r further Information, contact your local Cancer Unit. CANADIAN CANCER SOCIETY ezer magyar jut Kanadának. Tudvalevő, hogy 'Kanadában népszámlálást minden évtized j elején tartanak. A letgutóobi, 1971,-i szerint a kanauai ma­gyarok száma 131,8a0. Ötven évvel azelőtt, 1921-bein csak 13,181 volt. A magukat magyar származásúnak vallók száma tehat félévszázad alatt ponto­san a tízszeresére emelkedett. Ez az örvendetes gyarapodás évtizedek szerint részletezve igy tevődik össze, A huszasi é­­| vekben Í2i7, a harmincasokban 14, a negyvenesekben 6, az öt­venesekben, 66, a hatvanasok­ban pedig 6 ezer főnyi szapo­rodás. Az utódállamok népei közül — 1921. és 1971. között — a cseh-tót csoport száma kilenc­szeresére, a szerb-nod vát-szlo­­viéneké huszonötszörösére, a ruméneké csupán kétszeresére szokott fel. Ugyanezen félév­században a kainadai zsidók 135 százalékkal szaporodtam. Meg­jegyzendő, hogy a kanadai nép­­számlálás rovataiban a zsidó­ság, mint Ethnic Group, vagyis, mint külön faj szerepel. Euiópai szomszéd-népeink közül figye­lemre méltó a kanadai oszt­rákok negativ előjelű létszám­változása. Amíg az ötvenes é­­vetv folyamán háromszorosára növekedett a számuk, addig a következő évtized alatt, teuát 1971-re 61 százalékkal csök­­kent.Ez csakis az osztrák poli­tikai és gazdasági helyzet ja villásával járó, nagy arányú visszavándorlással magyaráz­ható. A tartományok szerinti meg­oszlás terén Ontario vezet hat­­vanhatezea magyarral. Majd Alberta (16,240) és Britisn Co­lumbia (16,600) következik csaknem azonos létszámmal. A sorrend negyedik helyiét Sas­katchewan (13,825), az ötödi­ket Quebec (12,570), a hatodi­kat pedig Manitoba tartomány (5,405) képviseli. A többi ke­rület mindegyikében ezernél *ki- 1 sebb1 a magyaiok száma. Lát­hatjuk tehát, hogy Ontario bail T a kanadai magyarság fele, a három préri tartomány ban. pe­dig több mint egyharniada te­lepedett le. A francia Québec­­ben csak alig egytizede ét, fő­ként Montrealban és környé­kén. Az éghajlati viszonyokat ia figyelembe véve, jellemző, hogy a nagy többség (63%) a birodalom legdélibb csücskét (vagyis DélrOntar.ót) és a Csendes-óceántól melegített British-Columbia déli vidékét részesítette előnyben. Városok szerint természetesen a metro­polisok járnak az élen; Toronto (23,350) és Montreal (11,480). Vancouver magyarsága a har­madak legnagyobb városi ko­lónia, (8,210). Nemzetiségi számarány sze­rint a magyarok a tizedik he­lyen állnak, az európai nemze­tiségiek között pedig a kilence­dik 'helyien. A kanadai népszám­lálás elvi álláspontja lehetővé teszi, hogy a kérdezett személy önkéntesen vallhatja a magáé­nak azt a népi csoportot, a­­melyikhez ől vagy őse az ország ba érkezésekor tartozott. Sze­rencsére, a nemzetiség megha­tározása nem az anyanyelv, ha­nem a származás alapján törté­nik. Ugyanis az anyanyelv — í azaz a gyermekkorban, eiő. zör beszélt nyelv, amelyet valaki később is ért — nem minden esetben azonos a származás szerinti nyelvve!. A “Canada Yearbook — 1973” kiemel, hogy főként az ukrán, lengyel német, holland és jiddisen a­­nyanyelv használata mutatott uagy arányú visszaesést a hat­vanas években. A magya. a­­nyanyelvüek száma viszont majdnem egyezerrel növeke­dett, persze még igy is alatta I marad a származás szerinti lét- 1 számnak. Végeredményben — akárcsak az angolnyelvü ind á­­nok — angolul beszélő kanadai magyjicok is akadhatnak. An­nál is inkább, mert Ravasz László, a magyar református egyház püspök-nesztora sze int a magyarság lelkiség. Elírt *m a fajiság, sem a nyelv nem kizárólagos ismérve, hanem a hűség a magyar zászlóhoz ni n 1 den körülményeik között. Jól­lehet, első pillanatra mindez ; szépen hangzik, g vak-o: la ti lay í mégis csak nyelvében él a nem­zet. Mint ahogy egy jó magyar név is szinte nyílt vallomás: or­szág-világ előtt a magyarság­hoz való tartozás mellett. A ma­­| gyarságtudat dicséretes példá­ját szolgáltatják azok, akik an­golul nehezen kiejthető jelleg­zetesen magyar nevüket fényes közszolgálati rangban sem vál­toztatják meg, mint pl. D. I. Ist­­vánffy, az Alberta Bureau of Statistics igazgatója. Fejtegetésem eme első részé­ben igyekeztem a számadatom mögött és között rejlő tényekre, bkokra is rámutatni. Mint Ka­nadába szakadt magyarok, ter­mészetesen fogadott hazánk vendégei vagyunk és semmifé­le jogcímen sem követelhetünk a számarányunknak megfelelő területet, mint azt az első szent (királyunk és utódai által befo­gadott hálátlan jövevényeik tet­tek a Magyar Hazával szemben. Eire a történelmi tényre kell gondolni, amikor a végtelenül higgadt és táigyilagosi koszorús költőnk, Arany János nemzeti­ségek elleni kifakadását idéz­zük. Szülőhelyére!, a bihari Nagyszalontáról Petőfihez inté­zett levelében (1848.) imigyen keseredik: “Mióta, mondok, e­­zen pesti útból megérkeztem, azóta honn vagyok lés elmémet járatom azon dolgon, mi mó­don lehetne kieszközölni, hogy a magyar haza kebeléiben a mérges fekélyek ési pattanások, Jeilasich et Campagnie, rácok, horvátok, oláhok, tótok, ven­dek, szászok, svábok és több ilyen férgek, ha nem is zsíros szájú magyarokkal, legalább echt francia néppel icisen éltesse­nek ki.” ' (Folytatjuk) ! TORONTÓ KÖZELÉBEN LESZ A MAGYAR CSERKESZEK JUBILEUMI NAGYTÁBORA A BIBLIÁBÓL “Azért ti, tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen az Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álno/.­­ság! Sőt inkább, amint cselek­szik az ember, úgy fizet neki, és kiki az ő útja szerint találja meg, amit keres. Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszsá­got, a Mindenható el nem for­dítja az igazságot!” (Jób 34:10-12.) NAPTÁR­RENDELŐINKHEZ! Naptárunkat technikai ne­hézségek és betegségek következtében előrelátha­tólag csak februárban tud­juk megjelentetni. Kérjük addio- rendelünk szives tü­­retmét. Köszönettel: K M.U. Szerkesztősége. (Buffalo, N.Y.) — Sok a ma­gyar gond mindenfelé. A buf­­falói cserkésztiszti konferen­­rencián megoldottak néhányat, j S hogy a magyar gondok kö­ziül a cserkész gond milyen sok, nem is tuidja elképzelni a kívül­álló. Rossz szót használtam, de már nem javítom ki: elvégre nem lehet magyar, aki. kivár áll, tehát közömbös cserkészetünk iránt. Legfeljebb nem vesz részt abban tevékenyen. Az északametrikai magyar cserkésztisztek évi találkozóját, konferenciáját, azúttal is a ma­gyar piarista atyák buffalói há­zában rendezték meg. Az Egye­sült Államokból és Kanadából majdnem százan gyűltek össze. Sok kérdés került megvitatás­ra, de valamennyi közt legfon­tosabb volt: mikor, ihol és ho­gyan rendezzük meg a jubileu­mi nagytábort? Egyelőre csak arra volt felelet: mikor? 1975 augusztus 14.-e és 24.-e közt, annak emlékére, hogy a ma­gyar cserkészet 30 évvel ez­előtt szakadt ki az országhatá- ■ rok közül, szétszóródott az ó­­ceánokon túl, hogy új életre keljen. Harminc év! — De hol lesz a tábor, hol?'— Ez a kérdés hangzott fel leg­sűrűbben. Jámbor Lajos bá’, a nagytábor főszervezője, ha job­ban tetszik vezérkari főnöke, hallgat, mint a csuka. Nem mondhat semmit. Bodnár Gá­lról- ügyvezető elnök is eltereli a szót. ErrőlI majd az intéző bi­zottság dönt. Mikor? Még ma. Addig is gyerünk, meg kell te­remteni a nagytúrái' stratégiá­ját. Feltehetőleg ezer cserkész gyűl össze, valahol Északame­­rikáhan, ezek foglalkoztatása lelkileg, szellemileg, testileg,1 roppant feladat. A Cserkész-1 szövetség 'központja már kia­dott egv tájékoztatót, eszerint minden tábori napot az ezer- j éves magyar történelem egy- ; 1 egy nagy keresztény alakja ól ! nevezünk el, — a tábornyitás ! i Szent Istvánnal kezdődik, az 1 utolsó nap Mindszenty József j nevét viseii és közből 'Szent László, 'Szent Erzsébet, Hunya­di János, Bocskai István, Beth­len Gábor, Pázmány Péter, Ra- I vasz László, Ordass Lajos ad példát, ösztönzést a cserkész jel lemének fejlesztésére. A tábor — akárhol lesz — (de hol lesz, az Isten szerelmére?) három altáborra tagolódik, külön lesz­nek a kiscserkészek, a lányok, fink. — (Az utóbbi két tábor tisztjei aggódnak, csak nem le­szünk nagyon messze egymás­tól!) * * * Bocsayné Klári, a kiscserké­szek táborparancsnoka, már is vázolja elgondolásait. A kis­­csemkészek tábora “Alföld'’ ne­vet visel és ezen belől Kiskun, Hajdn, Bács (Kalocsa), Bihar tájegységekre tagozódik. Fő az, hogy a kiscserkésznek ne le-Winnipeg, Man. 1976. január 17. 3 gyen csupa rohanás1 azi élete, kapjon ehelyett élményt. Klári szakszerűen magyaráz, régóta foglalkozik kiscser készekkel, az egész a vérében van. Rövid vita, felvetődik néhány ötlet és már kész is az egész terv ... Gajdán Mártonná, Linda, a lány tábor előadója. Gyorsan, szak­szerűen beszél. (Úristen, ez a nő nem ás vesz lélekzetet, só­hajtja valaki.) Úgy vettem ki: a hún-magyar mondakör lesz a szellemi főitáplálék, de a lá­nyoknak komoly főzési tudás­ról is bizonyságot kell tenn ök, s senki se gondolja, hogy va­laki a tojásrántotta kotyvasz­tásával átesik a próbán. Ko­moly ételeikből kell vizsgáznia, a magyar és általában az euró­pai konyha Ínyencségeiből. í (Valaki megjegyzi: akkor volna a lányok szenvedése teljes, ha j a vaddisznót maguk ejtenék el, ! éspedig nyíllal s utána nyárson 1 szép pirosra sütnék .. .) A fiúkra váró feladatokat Schlóder Miki vázolja, de aztán mégis Papp Gyuszi bá’ adja ellő. Halljuk, hogy a táboirtverés a honfoglaló próba lesz, die' azu­tán Tinódy, Toidi-próbákat is emlegetnek, Szappanos Pista az egészről ad körképet, a múlt tapasztalatai alapján. — Nem az újjainból szopom. — mondja, — hanem adatok­ból ... Általános derű. Nem finom mosoly, hanem röbej. Pista fel­­csattan:----Csináljátok ti is! Még nagyobb derültség. Köz­ben Gábori bá’ csendben egy másik terembe hívja az intéző­­bizottság tagjait. Néhány ap­róbb ügy elintézése után, tény­leg kidéiül, hogy a jubileumi nagytábor helyéből még mindig nincs kész terv. Fillmore, illetve a Sik Sándor cserkészpark vol­na, ha minden kötél szakad. De szakadásról egyelőre nincs: szó. Megérkezett a torontói magya­rok képviseletében Ft. Jaskó Balázs, aki felkérésre azt ajánl­ja: legyen a niagytábor színhe­lye a Torontó melletti 130 hol­das terület, a Teleki Pál park. Ehhez még lehet ugyanakkora területet bérelni ... Az intéző­­bizottság hosszasan letolgat, vitatkozik. Jövő nyárra alkal­massá lehet-e tenni ezt a terü­letet a nagytábor megrendezé­sére? íMegleheticIsen sok pénz kellene hozzá ... a kiscserk szék, például, nem lakhatnak sátorban, keményebb födél kell a fejük fölé. Gábor bá’ meg­nyugtatja a bizottságot: lehet nekik úgynevezett mozgó, te­hát szállítható iskolaépületeket szerezni. Jaskó főtisztelendő szerint az egész torontói magyarság szív­ügye a csen kész nagy tábor ... Jámbor Lajos bá’ aggályosko­dik: vajon tényleg a gátra á 1 nak-e a kanadai, ületve a to­rontói magyarok? Az, aggá-Jyoskodók egyre kevesebben maradnak, az intézőbizottság többsége Torontó felé hajlik, mert úgy érzi: külön szolgálat volna a kanadai magyar ügy­nek, a nagytábor.. Márpedig a cserkészet első és legnagyobb feladata mindig és minden kö­rülmények közt a magyar ügy szolgálata. Most aztán a torontói ma­gyarokon a sor, hogy alkalmas­sá tegyék a még ma szerény Teleki Pál parkot a jubileumi nagytábor megrendezésére és talán ezer és ezer magyar ér­deklődő és barát találkozására. Koréh Ferenc. Több mint 3 millió magyar él Erdélyben és Romániában 336 A History of Hungary The leaders of Rumanian and Serbian minori­ties in Hungary were eager to have territories only partly occupied by them joined to Rumania and Serbia proper, whence they originally migrated into Hungary. For a certain time, these desires could not be completely eliminated through minority protection, since the aim of contemporary nationalistic movements was the establishment of their own exclusive sover­eignty. But as the Croat and Slovak peoples had all lived within the boundaries of Hungary, attempts could have been made, without touching the unity of the country, to foster the independent national development and thus hold them at a distance from Serb and Czech influences respectively. Among the Slovaks, there was always a trend against Czech literary influence. This could have been given assistance, but for the Hungarian government’s fear of Pan-Slav agitators and Russia’s plans with them. In 1875, Premier Kálmán Tisza had three Slovak high schools closed, and banned the activities of the literary society Matica of Turócz- Szent-Márton (Turciansky SvätyfMartin), of which Hviezdoslav-Országh, a great poet of the Slovaks, was also a member. Besides, the Slovak Lutheran clergy failed to have a separate diocese set up. Slovak in­tellectuals thus lapsed into passive resistance. The Czechs, on the other hand, displayed greater activity, expecting the growth of their own political influence from the popularization of the myth of Czccho-Slovak unity. The “literary reciprocity” soon penetrated into the social and economic fields, with the Czechs dominat-A legutolsó román népszám- j lálás elsikkasztott adatai sze­rint: 3,163,000 vallotta magát magyarnak Romániában. Egy román magas állású párt alkalmazott jegyzőkönyvbe mondta, hogy a legutóbbi hi­vatalos román, népszó,miálási statisztika szeriint, az erdélyi magyarság létszáma: 3,163,000 fő. Ezt a számot érthető! okok­ból a román kormány megha­lni,sitotta és elsikkasztotta. Ezt a megállapítást támaszt­ja alá az 1940.-ben Cura Della Societa Stórica Ungarese ki­adásában (Budapest, 1940.) a TRANSILVANIA cimü olasz nyelvű könyve, az USA-ban (Astor Park, Florida) TELEPÜ­LÉSTÖRTÉNETI TANULMÁ­NYOK és HATÁRPROBLÉMÁK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN, Török Sándor 1973.-ban kiadott könyve, Bucarestben 1964-ben a Román Népköztársaság Aka­démiájának magyar nyelvű ki­adásában ERDÉLY TÖRTÉNE­TE, a KORUNK tizenegyedik számában 1957-ben megjelent “A MAGYAR AUTONOM TAR­TOMÁNY NÉPMOZGALMÁ­NAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL című értekezés, hivatalosan, kö­zölt ,román szaporodási index, valamint az Európai Unió által kiadott (Wien, 1974) a HAND­BUCH DER EUROPAEISÜHEN VOLKSGRUPPEN eimü kéak könyv. A kézikönyv szerint még aki­kor is, ha aiz 1966-os —- éirthető (Folytatás a 6. oldalon) INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezménye ■£. Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek s áron IKKA - TUZEX - (OMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJECYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. The Era of Dualism II 333 Balkans, including Serbia.1 In his definition, all the rest of Central Europe, except the farthest portion of the Balkan peninsula, “consciously or unconsciously, will­ingly or unwillingly, belongs to the sphere of German civilization”. This conception would have resulted in the erection of a great Central European political organism, with about 130-150 million inhabitants as an economic unit. An outstanding exposition of this plan and of its many problems was published by a remarkable expert, Frederick Naumann, in 1916. This w'ork, Mitteleuropa, pointed out that all the peoples in question would be benefited by such close collaboration. It was only natural that the newly emerging Hun­garian middle class was strongly influenced by contem­porary nationalist ideas. Several authors, for the most part newly assimilated, accused Hungary of weakness and extreme indifference, demanding an energetic policy against the minorities. On the other hand, those who felt a certain anxiety, wished, for this very reason, to strengthen the position of the Magyars partly through assimilation. Thus, the initiative of Deák and Eötvös was not continued, let alone developed further. But the ques­tion then is, how did this abstract theory work in practice and to what extent was the dream of assimila­tion carried out. Those bombastic journalists. and politicans who were for “magyarization” provided ex­cellent material for anti-Magyar propagandists to denounce. The literary circle of Paul (Aulai, as guard­’Partseh, Central Europe. [English cd.] Oxford, 1903.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom