Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-04 / 23. szám
Winnipeg, Man. 1975. június 6. DR. KOVÁCS ISTVÁN: A Széchenyi Társaság ARANYKÖNYVE A Széchenyi Társaság mindazoknak a nevét, akik a kanadai Magyar ságbudományi Tanszék Alapítványához bármilyen össze,kikel hozzájárultak, vagy hozzá fotgnak járulná, ARAN YKÖNYVBEN fogja megörökiteni A Magyarságbudományi Tanszák Alapítványára 1973 augusztus 1 óta gyűjtés folyiik a szabadföldem élő magyarság kiöirébem, melynek célja $■575,000 elérése. A 20,000 lelket számláló izlandiak 1952-ben egy év alatt $275,000-et gyűjtöttek össze egy alapítványi tanszékre, az ukránok három év alatt 2 millió dollárt dobtak öissize 3 tanszékre, mag; a zsidók 8 év óta évi átlagban 500 milliót, kereken 4 billió dollárt adtak össze. A Széchenyi Társaság 1975. április 6-i közgyűlési rneghvójának volt egy névlista mellű éklétre, amelyen Aki Kanadában a magyar népi táncok koreográfusa 297 név szerepelt $ 100 és 400 közötti adományokkal 40 védnök ” $ 500 és 750 22 fővédnök ” $1000 és 1500 végül 8 alapitóvédndk $5000 és 7500 Most azonban megkezdjük és több héten át folytatjuk valamennyi adományozó nevének felsorolását, — Ikiörzetenlkint csoportosítva, — akik 1973 augusztus 1-től 1975 április 30-ig bezárólag .bármilyen összeggel támogatták az Alapítványt. Ennek az közlésnek az a célja, hogy — a körzeti elnökök egyeztetni tudják az összeg helyességét az április 30-i helyzetet kimutató 17. sz. jelentéssel; — minden adományozó ellenőrizhesse névírásának és ndományának helyességét; — a módosabbaknak lehetőségiük legyen adományuk megemelésére, végiül — akik még semmit sem adtak (sajnos sokan vannak), ők is kiveihessék a részüket az Alapítvány felépítésében. Dél-Afrikából: Mrs. Irén Harris $22. Dél Amerikából: Argentina: ■Nt. Leskó Béla $10. Brazília: Dr. v. Almay Péter $50; Zoldsák István $1000; Venezuela; Farkas A. $15; Lengyel László $20; Dr. Lévay Károly $10; Gyárfás L. $10; Gecsei J. $5; Angi Péter $10; Takács Tibor $'20; öaágihy L. $5; Saághy A. $5; Dr. Gulácsy Z. $5; Dr. Magasrévi $'20; Nagy Oszkár $15; Zirozy G. $5; Höfle István $10; Szabó T. $5; Sennyey J. $5; Nagy Árpád $20; Kiss J. $5; Rapc.sányi J. $5; Gulácsy Tibor $45; Tar Gusztáv $10; Caracas-i Miagyar $100; Történelmi Társulat: Maróti István $30; Opitz Jenő $20; Dr. Nyerges Pál $112i; v. Bartha Rudolf $10; Dózisa Ferenc $10; Dózsa Zs. $10; Dávid Gy. $10; ' 1975 április 30-ig1 összesen' $1212,638 készpénz adomány í folyt be, további $44.352 meg- I ajánlással. Kérjük minden olvasónkat, hogy gondosan nézze át a neveket g ha bárki, bármilyen hibát talál, azt szíveskedjék megírni az alább cmre: Széchenyi Society, Inc. 710-52 Avenue SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5 I j Ugyanerre a címre lehet az I j adományokat is küldeni, akár I a Szééhenyi Society-uak, akár ' röviden “Hungarian Studies”I iiak kiirt csekken, vagy utálvá! ny on. I A Szécheny Társaság Ma| giyarságituidományi Tanszék 'A! lapitványába 1973 augusztus 1-től 1975 április 30-ig az alábbi adományók .érkeztek: (a zárjelben lévő összeg a teljes megajánlást jelenti) : Dr. Gazsó G. $10; Hegedűs G. | $10; Dr. Héger J. $10; Hibján J G. $10; 'Horváth G. $10i; Höfle I Imre $10; Höfle P. $10; Dr. J irsay Gy. $10; Dr. Keményfy Gy. $10; Dr. Kezes B. $10; | Krisch E. $10; Láng Imre $10; Lázár L. $10; Prof. Lendvay.P. $10; Muslay I. $10; .Sági József $10; Raffenspergér F. $10; Raffensperger L. $10;; ‘Szalay Gyula $10; Szalbad'ios R. $10; Tihanyi J. $10; Vladár István $10; Vladár Pál $10; Bulgaris .Simon $5; Rozanics 1. $5; Alex! (Edéné $5; Bánfalvy Edith $5; Dr. Csanálossy Alfonz $23; Ft. Dömötör Ede $5; Caracas-i Katolikus Egyház. $20; Tarlós Ferenc $10; Ottmar Jánosné $10; Németh Géza $10. DéL-Amerika összesen $1,840. Ausztráliából: Dr. Dabas Rezső $70; Juhász László $20; Térfy Tibor $50; MHBK Adelaide-i főcsoport $349. Ausztrália összesen $489. i (Folytatjuk) ‘ Az április 26-i káprázatos sikerű torontói Semieca Collegébe lii Kodály Együttesi 15. évfordulói hangversenyről és magyar népi táncbemutatóból már beszámoltunk. A táncruhák páratlan szépsége, de főiként a 40- tagu tánckar ügyessége, gyönyörködtető játéka méltán váltott ki rendkívüli feltűnést és dicsérő elismerést az 1200 főnyi teltházi hallgatóságban és nézőközönségben. A siker nem lett volna teljes, DRE1SZIGER KÁLMÁNNAK az együttes táncccsoportja szereplőjének, tervezőjének és vezetőjének a sokéves, önzetlen és fáradhatatlan közreműködése nél kül. Kérdéseimre DREISZIGER KÁLMÁN a következőkeet vá.aszolja: — A Kodály Együttes tánc- ] csoportja 1962 őszén alakult. Ilyen hosszú idő után a tánccsoport alapitói köziül már egyetlen egy sincs a tagságban. A magyar népi táncok rendkivüli erőt, ügyességet, tevékenységet, tudást, szellemi és , testi frissesíséget igényelnek. Az élet májusában pompázó mindkétnembeli fiataloknak valók. Egy teljesen új nemzedék alkotja a tánickart. Harmadgenerációs magyar is van közöttük. Körülményeik folytán nem1 mindegyikőjük tud sokat, vagy megfelelően magyarul Méigis csodálatos, hogy mennyi szeretettel és lelkesedéssel* ragaszkodnak a magyar ■népi kultúra (ének, zene, tánc) szépségei iránt. A többségük a magyar cserkészetből nőtt fel hozzánk. A magyar cser készet munkája komoly é;s alapos. Hozzá hasonló más magyar ifjúsági szervezet nincsen Kanadában. 11 éves koromban érkeztem Kanadába, mint bevándorló. Itt ismertem és szerettem meig a magyar népi táncokat, nagyszerűeknek találtam azokat. A magyar egyéniség;, nemzeti1 jellem, vérmérséklet, embert felfogás legkifejezőbb megnyilatkozásai. A táncok minden mozdulatában benne vannak a magyar sajátságok, a stilus, a legmélyebb és legmagasabb emberi érzések ... A magyar népnek töhbezeréves kultúrájának tudatalatti kisugárzásai. ra, búcsúkra és ott, ahol lehetett elsajátítottam valamit a népi táncokból. Az április 26-i torontói műsorunk nagyoni stílusos, sokszínű skálját mutatta be a magyarnép táncművész étének. A Rábaköztől a Székkelyföldig' minden tájegység képviselve volt. Én otthon kb. három, hónapig, Torontóban pedig, egy hónapig tanultam magyar népi táncokat. Itt Falvay Károly budapesti táncművész tanított. E megfigyelések, illetve oktatás nélkül nem tudtuk vo.ma elérni a 15 évforduló kimagasló művészeti sikerét. Az évfordulói hangversenyre otthonról rendeltünk táncruhákat. Sajnos, nem érkeztek meg idejében. így a táncosoknak önmaguknak kellett gondos kodniok a megfelelő jelmezekről. A legtöbb lány maga varrta, vagy csináltatta azokat. Szépségük így is páratlan volt és rendkívüli. Érdekes, hogy a fiutánoosok között többen vannak olyanok, akik épen olyan büszkén és a lányok között, akik épen olyan kecses tartással táncolják a magyar népi táncokat, akárcsak odahaza. Pedig ezek közül sokan sohasem voltak még otthon”. Nem is láthatták, hegy hogyan is táncolják azokat odahaza. A magyar kultúra életerőt, férfias emberi magatartást, finom méltóságos, sőt büszkeséget, illetve nőies kecsességet ad a táncosoknak. Sok más tánc kultúra b ó 1 hiányzik — a büszkeség ... és sokszor az emberi méltóság is... A röhögögörcsösök (Folytatás az első oldalról) szett ügyet. — avagy annak lát szó ügyet, — anyagilag támogasson.” Félre ér tétí ne essem! Mi hívei vagyunk a sajtó szabadságnak, de nem a ma divó szajtószabadságnak, mely egyben lábbal tiprójja a sajtóetikáinak! Egy gimnazistától, egy érettségi előtt álé' értelmiségi csoporttól viszont, ha türelmet nem is, de etikát és esztétikát elvárhatunk — papírom is?! (Az átkos iHorthy-rendiszarben iiyes mi legalábbis miéig elvárható violt!) A Koldusdiákban megjelent fenti cikk — sajnos — mind a kettőt nélkülözi. Neuss, 1975. május 27. — Mindszenty hercegprímás halálának emlékmiséje - Winnipegen Elhunyt Zoltay Endréné Vancouverben Szomorú szívvel vettük a hirt, hogy Zoltay Endréné született Müller Ilona, Hetén, 1975 május 22.-én életének 73. és boldog házasságának 41. évében, rövid szenvedés után viszsízaadta lelkét Teremtőjének. j Temetése május 24.-én d.e. i 11 órakor volt, evangélikus szer ' tartás szerinti a vanteouveri Kálvin János magyar ref. templom ból, amely után — kívánsága szerint — elhamvasztották, i Gyászolják: bánatos férje, : Zoltay Endre, fia és leánya, családjukkal, testvérei: Anna és Kamiin, a Hajdan családok, kiterjedt rokonsága és barátai úgy az óhazában, mint Kanadában. “. . . Nem halt megj, hanem aJiuszilk!” (Luk. 8:52|b.) Legyen álma csendes. — Amikor pár évvel ez előtt visszamentem 'Magyarországba, igyekeztem a kapcsolatokat felvenni a népi tánccsoportokkal. Főleg Pest környékét, az Alföldet és Erdélyt kerestem fel. Elmentem a helybeli llakodalmak-1975 május 24.-én, szombaton este 8 óraikor, a Szent Antal Magyar Plébánia templomában a helyi magyarság — felekezeti e való különbség nélkül, mély fájdalommal adózott a közelmúltban elhunyt MINDSZENTY JÓZSEF bíboros, eszteirg.cimi érsek és (Magyarország hercegprímása emlékének. A megemlékező szentmisét VV innipeg kardinális-érseke, George B. Flahifif mutatta be a környékbeli magyar papság közreműködésével. A kardinális-érseket magyar népiruhás fiatalok köszöntötték a templom he járatánál, s egy emlékképet adtak át neki, mely őt Mindszenty biborossal ábrázolja 1973-as winnipegi látogatása alkalmával!. A templom bejáratát magyar zászlók, és Mindszenty-képek díszítették, miközben a gyüle- j kező híveket csendesen kongó j lélekharang hűha a szertartás- S ra. Közben — zenei bevezető- . ként — Bach D dur Sara band ja szólt a hegedű elmélkedő hang- ‘ ján. Majd felhangzott a hívek éneke: “Adj irgalmat, adj nyugalmat ...” Könnyess,zemü magyarok sorfala közt vonult az oltárhoz a papság. Közöttük láthattuk az érseki iroda helyettes kancellárját. Msgr. Ward Jamiesont, Ft. Oroiskovits Jenőt, Marosfalvy László jezsuita atyát, Nt. Aday Keresztury Lajost, a winnipegi Református Magyar Gyülekezet lelkipásztorát és Végvári Vazul ferences atyát, a helyi magyarság katolikus egyházközségéneik plébánosát. A szentélyt és a templomot magyar népi szőttesek díszítették. A jó ízléssel elkészített díszítés Borbély Olga jó munkáját dicsérik. A szentélyben a prédikáló Mindszenty biboros felnagyított képe idézte emlékezetünkbe az 1973-ban köztünk járt magyar apostolnak testamentumothagyó üzenetét: “ne hagyjátok a magyar nyelvet, ápoljátok a családi szentély keresztény és nemzeti hagyományokat őrző szellemét, s ne hagyjátok a magyar templomot és iskolát.” A winnipegi kardinális, csodálattal (beszélt a magyarok prímásáról, mint hősről és mártírról, méltatva az elmúlt évtizedek nehéz időinek vezéralakját, aki soha nem alkudott meg az elnyomás brutális erőivel szemben. Beszéde után Végvári Vazul atya, plébános mondta el emlékiheszéd'ét magyar nyelven. Emlékezetünkbe idézte az örökséget, melyet tőle kaptunk: Kereszténység és magyarság egységesen összefüggő egész, vállaljuk, valósítsuk meg mindennapi! életünkben, A hívek lelkes énekét a Kapisztrán Énékíkar többszólamú éneke tette ünnepélyessé és a szentmise hangulatát egy vonósnégyes méltóiságois zenéje tette valóban ájhitatossá. Népiruhás fiatallak csoportja vitte az áldozati adományokat az oltárhoz; kereszténység és magyarság egységes egésszé olvadtak össze a mise áhítatában. A megemiéfkeziő szentmisét a pápai-, és magyar himnusz lelkes és meghatottságtól áthatott közös éneklése fejezte be, mieffly után az egyetemes magyarság a templom alagsorában gyűlt össze. A termet Mindszenty bíboros embecnagyságu képe előtt égő mécses, a vonósnégyes mindekit megindító, művészi előadása1 és (bíborosunk életével kapcsolatos versek és idézetek tették emlékezetessé. “Tőled nem veszi el az igazságot senki sem, sem erőszakkal, sem dicsérettel. Te nem mondod soha a jót rossznak, a rosszat jónak, a fényt árnyéknak és az árnyékot fénynek.” — egy résztvevő. AVE CAESAR... AZ ATYAFIAK pásztor József Csobáhcz felé pillantott fagyosan: — Majd maga issza’ezt a limonádét. A pincén ügyesen, az asztalra csúsztatott egy étlapot és diszkréten visszakozott. A nő únott arccal a kezébe vette az étlapot, nézegette az ételeket s éliragodó kedvességgel fordult Péter bácsihoz. — Ha megengedné, hozatnék valami csekélységet. Péter bácsi boldogan, felé mozdult. — Parancsoljon, kedves. A nő összehúzta a szemöldökét. Elmerült az étsor tanulmányozásába. Tehetségesen akarta összeállítani a vacsorát, hogy jő is, meg drága is legyen. Pár percnyi tanakodás után odafordult finom fölénnyel a várakozó pincédhez, mint az angol darabokban az udvari dáma, a Carltonban: — Ha valami halat ajánlana? — Kecsegét, — vágott közbe hirtelen. Csobánc,z. Anette éles pillantással: nézett rá. — Eltalálta. Imádom a kecsegét. A pincérre hunyorított hirtelen. — Tar tárral. Aztán éles pillantással kérdezte Péter bácsit. — Ugy-e, maga is eszik belőle, szivem? (Péter bácsi már a rózsaszín, felhők felé repült. — Hogyne drágám. Persze, hogy eszem. — Milyen kedves lesz kettesben. És a pincér felé pillantott. Parancsoló és mégis barátságos hangon mondta: — Akkor egy nagyobbat. Egy másik pincér lépett az asztalukhoz és Csobánczihoz fordult:-— Nagyságos uram, ott szemben kérik, szíveskedjék: néhány pillanatra átfáradni. Csobáncz arrafelé fordította a fejét, amerre a pincér mutatott s megpillantotta Charmante Pirit, az Opera táncosnőjét. Feléköszönt s odaszólt a pincérnek: — Azonnal megyek. Anette észrevette, hogy Csobánczot hívják — 118 — —t Menjen csak, — ösztönözte Csobánczot, — majd mi kettesben mulatunk. Ezzel odasimult Péter bácsihoz, akinek pici ördögök kö tözgették már- kedvesen a szárnyakat a lábára, hogy gyengéiden a pokolba segítsék. Osoibáncfe a Péter bácsi füléhez hajolt s halkan súgta: — El vagy veszve Péter bátyám. Megrendelted a kecsegét. Amire Péter bácsi viszonozta a súgást; — Azt akarom öcsém. Veszkődni akarok, mert rászolgáltam. — No jó, Péter bácsi. Viszontlátásra! Anette feléhajolt gúnyosan s megindult. Péter bácsi utána kiáltott: — De, visszagyere! Anette duzzogva fordult Péter (bácsihoz: — Ugyan miért nem hagyja a barátját? Ezzel, csábító mosollyal nézett Péter bácsi arcába. — Maga kedves, finom ember. (Mar is szeretem magiát. A barátja savanyú, unalmas fráter. — És most már egész bátran fordult a pincédhez: — Józsi! A végén parfét is, meleg satuval. A pincér meghajolt. — Igenis, grófnő. Péter bácsi elsápadt. — Maga grófnő, szivem? Anette előkelőén bólintott. — Nem akartam, hogy eláruljon, de ha már megmondta. ... Hát nem vette mindjárt észre? Péter bácsi büledezett. — Én. Dehogynem! Péter bácsi homloka gyöngyözött. Hintázott a boldogság kapuja felé. — Istenem — gondolta. — Egy igazi grófnővel mulatok. Ha ezt Irma tudná! (Folytatás az első oldalról) “A UiSA-tól erején felüli szerepet követeitek. A II. vUágnáború óta 600,000-n:él több emberünkbe került ez a szerep. Erőfeszítésünket nem követte kollektív áldozatvállalás. Az ut • ca embere jogom kérdéseket tehet föl magának. Érthető, ha bizalmatlanná kezd válni, amikor mások elfeledkeznek vállalt kötelezettségeikről. A kollektiv biztonság (értsd: status quo) érdekében tett erőfeszítés mállófélben van.” Irving Kristól newyorki egyetemi tanár, a niüxoni diplomácia egykori nagy védelmezője így s kán közük: “Jóllehet a USA viiághatalom, nincs egyáltalában külpolitikája — és főleg nem is lesz Vietnam után, mert az ehez annyira szükséges egyetértés teljesen hiányzik a nép és kongresszus részéről — E kijelentéssel csaik részben érthetünk egyet. A UiSA-nak mindig; volt külpolitikája, azonban olyan, amely sohasem tartotta szem '©lőtt az amerikai nép érdekeit . .. Fontosak Richard J. Barnet, a Politikai Tanulmányok Intézetének történésze észrevételei, iimé: “Az amerikad nép a világháború utáni dölyfös expanzicinizinusból tapogatódzva keresi a hagyományos diplomáciához visszavezető u tat . .. Majd Kissdngert élesen bírálva, igy folytatja: “Sohaisíem értette meg a hazai parancsoló körülmények befolyását a külpolitikára s úgy érezte, saját világrendjét (!) kell érvényesíteni tekintet nélkül ,a népakaratra” — 'Ilyen kiméletlen festést ritkán kaptunk a nagy külüigyérrőil, ami egyszersmind utal arra az okkult politikára, amely a népakaratra hivatkozva, mindig a maga céljaira hasz nálta azt. A Waten,gattei é- Vietnam elestével erősen megtépázott elnöki tekintély és általános b - zalomvesztés közepette, Ford még mindig a kissing,éri külpolitka vonalán nyilatkozik: “A USA-nak továbbra is folytatnia kell globális doktrínáját & nem szabad visszavonulnia.” Aligha kell e kijelentéshez kommentár! Közben Arthur iM,. Schlesinger jr., egy másik amerikai történész a zsidókra jellemző vaióságérzókkel igy tárja föli! a viszonyok változását: “Mindenhatóságunkba; vetett bizalmunk összetört. Jelenleg kevés akaratunk van olyan dolgok elvégzésére,, ami nem látszik ész,szélűnek. De meg vagyok győződve, hogy a nép támogatni fog minden erőfeszítést, amely tis:ztázottan a mi érdekeinket kívánja szolgálni.” .— Mégis elgondolkoztató ez a sok hivatkozás a nép akaratára . ..! A századfordulón Törökországot nevezték Európa beteg emberének; ma a UiSA-t nevezhetni legalább is földrészünk, ha nem esetleg éppen a világ beteg emberének. Együttérzésünk őszinte az amerikai kispolgár kiábrándulásával. Az ameriikai társadalom azonban kijózanító tapasztalatainak még esak a kezdeténél tart. A többinek jönni kell, hogy végre elsöpörje azokat a titokzatos erőket, amelyek az emberiség boldiogitásának hangoztatásával minden időik, legerkölostelenebb szélhámosságával milliók élete, vagyona és jövője felett önérdekből rendelkeznek. ,— Millió és millió halott és élő gladiátor tragédiájáért iLá ran követelje mindenki: okkult világhódítók átkozottul pusztuljatok! St. Rémy, 1975. máj. 1. 119 Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi.. Osztályunknál. Levesek, mártások, ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. \ 4 rfifi BU fii gH Hi ■ HH ■■■■■ ÓTVEn £ve a MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! | ! ALEX. A. HELEN LIMITED \ ■ KELEN TRAVEL SERVICE i £ 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. J ally A 7 íf Forduljon bizalommal irodánkhoz. (lllljLAJa Utazások a világ minden részébe. I 18 Bf li A Föképviselet. NaponDa küldjük a megbízásokat llVllA" Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ■ * alapból levonható. H TII7 Váitozatlanul a legjobb Csehszlovákiába. IU^LAi Főképviselet. S| Eli küldés Romániába. Igen gyors elintézés! — LEI. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyaroriszági válóperek. *“ A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi • B2 ügyeit! ■