Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-30 / 22. szám

Winnipeg, Man. 1975. májun SO. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZT!: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. Hámory Várnagy Dalma: KEPfCSKE Tenyérnyi nagy kertecskében virágot gyűjt a kis Dani. Egyik piros, másik lila, alig győzi összerakni. Megpuszil a csokrocskában ötször-hatszor minden szálat, így üzeni, hogy “Szejeti”, — ha átadja; Nagymamának! I Budapest, 1974 nyarán. Hámory Várnagy Dalma: BALBET Jaj! Elszakadt az új ruha! Mit szól hozzá majd Anyuka? Kiporolja jól Sanyi,kát? Nem vesz neki több új ruhát. Megmondtam én Sanyikának, ága-boga van a fának, nem hallgatott rám a gyerek, kis szekerében pityereg. T ataros-bányatelep. gondolnia, mielőtt mel. Szó nélkül sietett az erdészéi­re az elhagyott paripákhoz, mintha a sebzett őzbak keser­ves sírása elől menekülne, hogy ne kelljen azt hallania. A lová­ra pattant s hidegen köszöntöt­te vadásztársait, a foga között halkan mormogott. — Csak igazi vadászokkal szoktam- vadászni. Sarkantyúba kapta kedves paripáját, a Tatárt és vágtatott vissza, Gyarmat felé. Az ispán meg a lovász alig tudta követ­ni. fegyvert e- KÖNNYŰ LÁSZLÓ: A sikila kiállítás beszámolójához AZ IGAZI VADÁSZ Irta: Lörinczy György A mult század negyvenes, éveinek elején Sándor Móric gróf 'hires ifjú volt már, messze földön. Nemcsak, mint Bajna, Gyai- \ mat, Somodor, Bia, Hercegim- ■ Jóm örökös ura, de azért is, mert mindenki hallott már ak­kor csodálatos lovas dolgairól j és vakmerő vadászkalandjairól. ; Egyszer vadászni indult két 1 fiatal emberrel, a környékiről | való két ibirtokossal. Az egyiket Járdánházi Tamásnak hívták, a másikat Bolyik Gáspárnak, i Nagyon jó kedvük volt, mert tudták, hogy a fiatal gróf er- ! dőségeiben tömérdek a vad. Mielőtt az erdőbe értek vol­tra, megtöltötték a puskáikat. | Bizony, abban az időben az is niahezem ment. Puskavesszővel ' kellett a puskacsőbe vermi a j töltést. iMiég pedig nem a mai 1 kényelmes, mód szerint. Ma már j csak a kész töltényt dugjuk a puskacsőbe, akkor még külön i kellett a puskaport, külön a sö- j rétet leverni a csőbe vesszővel. A vesszővel aztán még fojtást ■■ rétet leverni a csőbe tömni, kóc- ! ból, miből, hogy annál gyorsab­ban röpüljön a sörét, a golyó. Mikor elkészültek: csöndes, halk beszélgetéssel sétáltak az erdőibe. Néha el-elhallgattak. Lelkűket megfogta az erdő va­rázsa s el-elandalodtak. Majd valami ragadozó madár szilaj j szárnycsapkodása verte föl az ■ erdő csöndjét, amire aztán pus- | kadörrenési következett. Járdán házi gyönyörű lángbaglyot lőtt, Bolyiki hatalmas. vörös-bundás í rókát, ami ott bujkált előttük ! a bozótban. A grófnak nagyon j tetszett a két fiatal vadász ü­­gyessége. Dicsérgette is őket, hogy milyeln jól 'Céloznak, mi­lyen jól lőnek. i — Jól van, .nagyon jól van, — bólintgatott. — Szeretem, ha a magyar ember tud a fegyverrel bánni. Mert az olyan mindig kettőt számit. Mind beljebb, beljefbb halad­tak az erdőibe. Sziklákon és bo­zótokon keresztül. Mindig, óva- f tosabban, lrogy minél kevesebb zajt csináljanak. 'Egyszer csak nagy tisztásra bukkantak. Kö­röskörül a kivágott fákat sürü bozót nőtte körül. Itt-ott kar­csú, fiatal hajtások nyúltak föl a cseijéből. A bokrok között I hűvös erdei patak kanyargóit. Kimondhatatlanul kedves és szelíd az ilyen erdei tájkép. A gróf. aki nagyon szerétté a ter­mészetet, gyönyörködve néze­getett széjjel is be az erdőbe, ami a tisztás túlsó oldalán foly­tatódott. A puskáját a földre eresztette és rája könyöklőit, majd főik iáit ott: — Oh! ti buta kis őzek! Nevetve! mutatott az erdő fe­lé, amelynek alján őz-csaiád le­gelészett. A glda, két kis őziké­jével gondtalanul tépte a füvet s körüh’ágjcsálta a fiatal hajtá­sokat. A családfő pedig, az öreg őzbak, szép formás fejét ma­gasan fölnyujtva, egyenesen szembe nézett a vadászokkal. Olyan volt, mintha őrt állana. Mintha vigyázna, hogy mig a többiek l'akmái óznak, addig | megvédje, őket, nehogy valami ! veszedelem megkörnyékezze. ; Okos., szelid szemének a tekin- i tétéből semmi aggodalom, senr­­; nri félelem sem látszott. Bizal­­j másán nézett a vadászokra, ; mintha régi jó ismerősök vol- i nának, akiktől nincs mit tarta­­! nia. ! A gróf mosolyogva nézegette. | Tetszett neki a dolog. De a kö­­| vetkező pillanatban fegyveudör- 1 dőlés reszketett bele az erdő i csöndjébe s utána a délceg őz | rögtön térdre bukott. Már vo- i naglott a földön keserves, pa­naszos .nyögéssel. A megsebzett őz jajgatása volt az, ismerte a gróf nagyon jól. Éppen olyan, mint a gyámoltalan ki.-, gyerek sAifusa. A gróf haragosan nézett kö- I rül. Alig ihász lépésnyire tőle ! állott Járdánházi. A kezében | még akkor is füstöigött a puska ■ s büszkén diadalmasan nézett a , földön haldokló őzbakra. Sán­­' dór grófnak az arca kipirult. | —. Kicsoda lőtt, urak? — í kérdezte indulatosan. 1 Járdánházi mosolyogva, szin­te dicsekedve felelt: — Én lőttem, gjőf úr. Ponr­­: pás lövés volt, meimde? ... A gróf alig tudta visszafojta­ni a haragját. Válláiia vetette a puskáját s megindult vissza­felé, amerről érkeztek, i — így nem- vadászom urak, • — szólt. — Csak igazi vadász­­szal szoktam vadászni. A két fiatal ember meigzava­­r rodott. — Hogyan! gróf úri Miért? Mi baj? — kérdezgették. — Hogyan? — felelte a hires vadász. — Úgy, hogy az igazi vadász csak a futó vadra lő. Ezek a szegény őzek pedig meg-I állottak előttünk. .Nem futot­tak. Sőt bizalmasan néztek ránk. Ha kalapjok lett volna, talán még köszöntek volna is. Ha tudták volna! ki tudja: me­lyik lett volna gyorsabb: az ő lábuk-e, vagy a mi puskánk?. . . Az igazi vadásznak ezt meg kell Hámory Várnagy Dalma: A NYÁHRÓL Eljött a nyár, itt van újra, Ránduljunk ki a szabadba! Minden növény újra éled, Nyáron van a legszebb élet. Eljött a nyár itt van újra, Ragyog a Nap arany húrja. Üditő friss a forrás viz, Hegyek között dús ódont szívsz LEMKE GYULA: LEVEL HAZA Eljött a nyár itt van újra, A vakond a földet túrja, Búza érik, kasza pendül, Isten felé ima csendül. Hámory Várnagy Dal ma: A KIS PÉK... Dagasztom a kenyeret, én vagyok a kis pék. Kemencébe bevetem, a kiflit, a zsemlyét. Ha megsült a sütemény, berakom kosárba, Kitárom a boltajtót, a vevőkre várva. Kibélelem a tortát, csokoládé krémmel. Vargafoélest is sütök, barna puszit, mézzel Ország-világ csodálja, hogyan sütök lángost, fokhagymásán, tejföllel (Hm!) nyald a szádat, már most! Gödöllő, 1919. (egy falat kenyér nélkül éltünk.) Lapunk pünkösdi számában olvashattuk Csilunénasági mun katársunk érdekes beszámoló­ját a neiw-yorki Metropolitan Art Museum szkita kiállításá­ról. A tudósitó jelezte, hogy a kiállítási csak igen nagy ne­hézségek leküzdése után jöire­­tett létre. A dentente politiku­sok és kiultúrdiplomatáK ügyes­kedései mellett a kiállítás leg­nagyobb ösztönzője, azt hiszem, a kínai régészeti kiállítás ame­rikai siker volt. Az oroszok sem akartak lemaradni érté­keik mutogatásában s kienged­ték ezeket az eddig elzárt kin­cseket. Érdemes munkatársunk pa­naszkodik, hogy a rendezőség nem utal eleget a magyar szki­ta kincsekre és a magyar kin­csekre és a magyar rokonság kiemelésére. Bár érvelése jo­gos, emberileg mégis érthető, hogy elsősorban mindenki a maga lovát dicséri. Ugyanezen érv alapján a magyarok köte­lessége lenne, hogy kincseikről, származásuk történetéről a vi­lágot tájékoztassák. iSajmos, eb­ben az emigráció isem mutat jó példát. .Mig a politikai müvek után van érdeklődés! a tisztán irodalmi, művészeti és tudo­mányos munkák alig találnak valami támogatásra. Sőt, még. a mások által kiadott üyen munkákkal senr törődik az e­­migráció. Például, az elmúlt ősszel jelent meg Amerikában angolul a magyar műkincsekről László Gyula professzor toliá­ból: The Art °f the Migration Period (a magyár népvándorlás kor művészete Magyarorszá­gon) eirnü könyv. A University of Miami Press adta ki 16 színes és 193 fekete-fehér képpel, pompás kötésiben. Erről a nagy örökségünket bizonyító műről a mai napig egyetlen sort sem olvastam az amerikai magyar lapokban. Ez a tény kommen­tár nélkül is beszél. Ugyanezen cikkben munka­társunk megkérdőjelezi az ame­rikai művészet létezését. Egyé­nileg kételkedhetünk ugyan e­­gyes tényekben, de nyilvános­ság előtt nem tanácsos vitat­kozni arról, hogy létezik-e a nap? Az amerikai művészetnek nagy irodalma van és ilyen közismert művészek tartoznak hozzá: J. Trumball, J. Copley, G. Bingham, W. Homer, T.i Eakins, J. Whistler, J. Sang ént, i W. Metcalf, W. Chase, J. .Sloan, E. Hopper, G. Wood, T. Benton és az ultramodernek egész cso­portjai. Tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy az utolsó emberöltőben a modern mű­vészet fővárosa többé már nem Paris, hanem New York. Sőt azt sem lehet elhallgatni, hogy az utolsó században az európai műkincsek jórésze is átvándo­­dorolt Amerikába. Nagyon sok­szor amerikai kisvárosok is je­lentős klasszikus kincsekkel rendelkeznek. Ez pedig csak a­­iáhuzza azt az ismert tényt, hogy a kultúrához elsősorban három ismert elem szükséges: pénz, pénz és pénz ,.. Hámory Várnagy Dalma: Tanulságos versike Ha a macska megfogja az egeret, öröme az egekig felért! Milyen szép az élet! — szól a macska ... De mit mond ilyenkor az egér! Ez Kanada RUTH GORDON (Canadian Scene) — Előzve- i gyült férfiak, akik feleségük .,ö- i vedelnie nélkül próbálják felne­­! vélni a gyermekeket, gyakran ■ nem tudják, hogy kormánytá­mogatást kaphatnak maguk és a gyermekek számára is. Ma­gának az el özvegyüknek ha­vonta maximálisan 88.31, min­den gyermek után pedig 37.27 | dollárt utalható ki az 15)75 ja­­| iiuár 1-es életbe l.ép ..eteti tön - ! vény alapján. Ez ugyanis ki­­! mondja, hogy az előz vegyült ! férfinek ugyanaz a juttatás jár, mint özvegyeknek. Elhalálozás ! esetén, már 19i68 óta, maximá­lisan 740 dollár jár mind azok­nak, akik hozzájárulási alapot fizetnek. Ezért a CPP irodában j folyamodni keli. a kiutalandó nyugdíj attól függ, hogy az asz­­szony, aki elhalálozott, mennyi­vel járult hozzá az országos j nyugdíjalaphoz. Aki felvilágosí­tásit. kér ezzel a kérdéssel kap­csolatban, feltétlenül vigye, ma­gával a születési, házasságkö­tést okmányokat és az elhalá­lozásról szóló bizonylatot, va­­• lamimt az elhunyt társadalom­biztosítási igazolványát. •»i * A “Metropolitan Toronto Üb- j rary Board”-nak segítségre va.i j szüksége. Két évvel ezelőtt már j könyvecskét bocsájtott ki, hogy j előmozdítsa “más nyelvű” köny , vek beszerzését. Feltüntette a könyvecske azokat a folyóka- j tokát is, amelyekbe,n könyv- j szemlék jelemnek meg és. meg- j Kedves Barátom! Névnapi jókivánságaidat meg­kaptam. Istenikém, milyen okos emberek vagytok Ti, odahaza. Névnapot ültök, nem születés­napot. Mennyire igazatok van! Születésnapon mindég akad egy-két, tapintatlan, aki káröi­­vendően odaveti a kérdést: — Hányadik is ez a születésnap, öregem? — Viszont senki sem kérdez olyan sületlenséget: — Hányadik is ez a névnap? — Bizony, be kellene vezetni a ná­latok divatos személyi ünnepsé­get, akár a Celzius-fokot. Gyors válaszomból láthatod, hogy ezúttal sietős volt a posta. Nem úgy, mint általában. Rend­­sezerint késedelmeskedik. Di­vattá lett nálunk a sztrájk. Haj­danán kétévenként álltak le a kézbesítők, most minden har­madik hónapban. Hja, barátom, gazdag birodalom vagyunk, il­lik lerontani az életszínvonalat. Egyéb téren is szorul a kap­ca. Tudod — már hogyne tud­nád — Vietnámban letörött a zászló. Rozsdás hadianyagukat egy szálig elpuskázták az ame­rikaiak, az újat meg kímélni kell, mig- avulttá válik. így a kis szövetséges mehet a sül­lyesztőbe. HuMajtunk persze krokodil könnyeket, esküdö­­zünk, hogy eztán igazán meg­védünk minden barátunkat. Iz­rael azonban megkötötte ma­gát: nem akarja a szent foga­dást elhinni. Fegyvert követel, nem jótállási papirost. Azt ize­ink: nekik siókkal finomabb pa­pírjuk van arra a célra. Pánik azért itt .nincs és lel­kiismeretiünket is hamar meg­nyugtatjuk. Divattá vált kis. stigmáit viseli. A jenkik hagy­ták maguk mögött szegényké­ket, a fölszabadító háború em­lékére. Úgy látszik, mégsem töltötték idejüket tétlenül de­rék katonáink. Régebben talán már említet­tem, hogy sok minden kdfogyó­­ban lesz nálunk. A háziállatok nem fognak elleni, a tyúkok illem tojnak és Idszikkad a ter­mőföld. .Ezen szörnyűségeknek ugyan még semmi jele nincs, mert az üzleteiket majd szétveíi az árú. Fontos, azonban a han­gulat! IA hiszékeny népet gyö­nyörűségesen behangolták, hogy Amerika-Kanada kegyet­len' nélkülözésnek néz elvre. Lelkesen fizetjük hát az alap­talan magas árakat az állítóla­gos hiánycikkekért. Holott e­­gyetlen hiánycikk van itt s szerte a világon: a józan ész. Pillanatnyilag mérhetetlen izgalomban élnek kontinensünk népei. Két sovány tennirzező csap össze egy kövér millióórt. Ifi lesz a vesztes, ki lesz a ká­ros? Ez a probléma, nem Viet­nám, meg a soron következő Ausztrália! Bár előre meg, lehet jósolni (hogy az igazi vesztes maga a nagy Amerika lesz. Me­lyik fiatal töri a fejét olyan hü­lyeségen, hogy ekével hasítsa a földet, iparban képezze ma­gát, vagy feltaláló legyen? Tén­­niszütőt kerít, jégkorongot, kerget, esetleg boxkesztyüt húz, aki valamire valló. A sta­dionokban van a pénz és dicső­ség elásva, nem az orvosi labo­ratóriumban. Akadnak azért gyengébb i­­degzetüek is, akik attól tarta­nak, hogy hosszabb távon el­veszítjük a mérkőzést. A több­ség azonban leinti a kétkedő­ket, mondván, hogy Amerika már sok csatát elvesztett, de még egyetlen háborút .sem. Én annyi sokimindent láttam itt, annyi rosszról hittem, hogy jó és töméntelen helyes fordulat­ról gondoltam, hogy rossz, igy már nem töprengek semmin. Kényelmesen az optimista többséggel úszom az árban. Fontos, hogy Ti, odahaza, higgadtan, hagyományainkat őrizve át ne térjetek a névna­pokról a születésnapokra. Föl ne cseréljétek józan eszeteket tenniszütővel, üljetek csöndesen az Arénában. Húzzátok meg magatokat a Nagy Mérkőzés alatt. Rummage Sale Winnipegen Junius 1.-én d.e. 11 órától d.u. 2 óráig Winnepegen, Wa­terloo Street 691 szám alatt, a Hadassah Hadassim Chapter-e jótékonycélu kiárusítást ren­dez. (Északra a Grant bus-töl) Mindenkit szívesen látnak. KÁRBA-VESZETT MUNKA Malvin néni, szépitőszerekkel 'körülbástyázva ül a tükör előtt, amikor Ferike benyit hozzá. — Mit csinálsz Malvin néni azzal a sok kenőccsel? Mié.t mázolod be vele magad? Beteg vaigy? — teszi fel megszakítás nélkül a kérdéseket Ferike. — Tudod1 Ferike, a nénik az­ért csinálnak igy, mert ettől lesznek szépek — világosítja fel a kisfiút. Ferike, elgondolkozva tart szemlét a szépitőszer halma i a fölött, majd ártatlan arccal meg­kérdezi: — Mondd .Malvin néni és ak­kor te miért nem leszel szép? Szörényi Éva vendégszereplése Párizsban Ajándéknak,minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada cimen. PÁRIZS — Szörényi Éva és fiának, Örményi Tamásnak első párizsi vendégsizereplése igen szép közönséget vonzott a Ka­­tlholikus Misszió helyiségébe. A két előadó-művész repertoárjá­ban szebbnél-szebb magyar ver­sek és balladák szerepeltek, igy Ady, Reményik .Sándor, Vörös­marty, Kosztolányi, Babits, Pe­tőfi, Was* Albert. Tollas Tibor, Kocsis Gábor, Mozsy Ferenc és mások Az előadók meleg ün­neplése után bemutatták Szöié­­nyi Éva “Szűcs Mara házasá­ga” c. filmet, amelyben a kö-’i zönség viszontláthatta egykori! kedvenceit, igy többek között j Simoni Erzsit, Páger Antalt, Pe-! rényi Lászlót, stb. A szép est megrendezéséért dr. Hiero 1st- { ván plébánost és Fe.iér Lászlót illeti dicséret. (b.a.) Költséges a bernáthegyi kutya Egy bernáthegyi kölyök ku­tya tízezer forint, írja a Dunán­túli Napló munkatársa, aki ap­róhirdetésiből talált rá a te­nyésztőre Budapesten. A kö­lyök kutya tartása egyéves ko­rig havonta 1500 forint, mert jól kell táplálni: cukor, kukori­­camálé, zabpehely, reszelt sár­garépa, felesborsó, lencse. ‘Sokba kerül a gyógyszer, az orvosi felügyelet és a t: eniro­­zás: “Flegmák, lusták, a vilá­gon semmire sem használha­tók, állítja a tenyésztő; a ber­náthegyi kutya státusz szimbó­lum”. Mivel hetente másfél ki­lót szedfneki fel, ha a táplálék nem kiegyensúlyozott, a cson­tozat fejlődése elmaradt, a ku­tya “nem lesz stramm, statusz­­szimbóhunnak is csúf.” könnyítik a beszerzendő köny­vek listájának összeállítását. A Board jónéven venné, ha “más nyelvűek’’ segítenének a köny­vek kiválasztásában. Pl. arab, örmény, assamese, hengáli, ka­talán, kínai, dán, észt, gallix, gujarati, hindu, japán, koreai, litván, lett, malajo, marathi, nor vég, punjabi, polinéziai, román, svahiki, tájfiöldi, török, urdu és welsh könyvek kiválaszátásá­­ban. További tájékoztatás erről a címről: Leonard Wetheimer, Languages Co-Ordinator, Metro Toi onto Library Board, 229 College St., Toronto, Canada, M5T 1R4, telefon: 924-9511, 75-ös mellékállomás. * * * B.C.-ben az emberi jogok bi­zottsága ingyenes tanácsadó szolgálatot tart fenn azok szá­mára, akik úgy érzik, hogy or­voslásra van szükségük, mert mert hátrányos megkülönbözte­tés érte őket fajuk, nemük, származásuk, nemzetiségük, vagy más ok miatt. Ha a bizott­ság arra a következtetésre jut, hogy jogos a panasz, részletes felvilágosítást ad arra vonat xo­­zólag, hogy mi a teendő. A szolgáltatás különösein a helyi viszonyokkal még nem ismerős újbevándoroltak szempontjából lehet rendkívül fontos. Aki eb­ben a vonatkozásban részletes további felvilágosítást szeretne kapni, írjon erre a ’cimrei: Mrs. Emily Ostapcliuk, Executive Director, BjC. Human Rights Council, '201-395 West Broad­way, Vancouver. B.C. V5Y 1A7. * * * A torontói Ryerson Polytech­­nical institute kereskedelmi asz tálja szívesen nyújt támoga­tást, rendkívül olcsón, olyan kiskereskedőknek, üzletembe­reknek, akik Metropolitan To­ronto területén élnek. Az úgy­nevezet Retail Consulting Ser­vice gyakorlati tanácsokat ad mégpedig légtöbbnyire azáltal, hogy szakembereket boc-ájt rendelkezésre. Levélben erre a címre kell fordulni részletes felvilágosításért: A. P. Kneider, Faculty Co-ordinator, R.P.I. Re­tail Consulting Services, Ryer­son1 Poly technical Institute, 285 Victoria Street, Toronto, On­tario, M5B 1E8. äc & & A Quebecben élő portugál üz­letemberek szervezete memo­randumot készített a postaigaz­gatósághoz, amelyben azt java­solja, hogy bélyegen örökítsék meg annak a postásnak az em­lékét., aki (a .portugál Pedro da Silva) gyalog vitte az első pos­tai küldeményeket MontreáTról Quebecbe. APRÓHIRDETÉSE Egy számában kSzlés ára ft.26, három azámban $3.06 SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENM AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. M E f, R F. N D E U) -1V KANADAI MAGYAR UJSaG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék t;v bo) részemre a KANADAI MAGYAR UJSÁCOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ .... Képes Nagy Naptárunk ($2.03) . . $ ... > Sajtó Alap ............................................. $. . . . I Összesen: $. . i Név: ................................ ............................................................ Cim (utca, ház-szám, vagy Box): ............... ....................... Város és tartomány:........... ........................................ .................. A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évr $12 — félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—. félévre $7. —.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom