Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-23 / 21. szám
8 Winnipeg, Man. 1975. május 23. Feltételezések a magyar "ősnyelvről" INTERJÚ EGY BÉCSBEN MEG V ü KÖNYV A magyar nyelvet az elmúlt három-négy évszázad alatt sok mindenféle nyelvvel rokonitották már, a 'hébertől a maoriig. A száz év óta akadémiai [berkekben és egyetemi tanszékeken kizárólagosan uralkodó és minden magyar iskolában tanított elmélet, mint ismeretes, finn-ugor eredetűnek) mondja nyelvünket. Ennek ellenére, a müveit magyar közönség érdek lődiésseT fordul az időről-időre felbukkanó egyéb elmennek felé, aminők az ó-egyiptomi, meg sumer származtatás elmélete (ez utóbbi különösen a külföldi magyarság egyes köreiben népszerű), vagy akár az olyan elmélet, mint amilyen a tragikusan elhúnyt Szabédi Lászlóé volt, aki kompromisszumra lépve a finn-ugor elmélettel, az ó-latinnal rokonitotta nyelvünket. A hivatalos magyar nyelvészet képviselő Vámbéry töröktatár elméletének nyilvános megvitatása óta agyonhallgatnak minden más hipotézist, szá nakozó megvetéssel beszélnek a kipusztulni nem akaró “délibábos nyelvészetről” s ezt manapság emigrációs betegségnek nyilvánítják. * * * * * Ilyen körülmények között bizonyára nem csekély érdeklődésre tarthat számot egy Oslóban élő magyar kutatónak, Kemély Ferencnek “Das Spracn lernen der Volker cimü könyve, mely a közel jövőben fog megjelenni a Wilhelm Braunmüller, Universitaets-Verlags touchhandlung, bécsi cég gondozásában. Lapunk olvasói ismerhetik is némileg KEMÉNY FERENC nevét, a Magyar Híradóban megjelent egy-két írásából. Fiatal karában Kemény külügyi szolgálatiban állt és nagyszámú idegen nyelvet sajátított el; ma negyvenet ért és tizenötöt beszél töb'bé-kevésbbé. Amidőn a külügyi szolgálatból 'hatalmi szóval eltávolították, orosz nyelvtanár volt egy darabig, főiskolai szinten. Az eladdig kizáiölag gyakorlati nyelvész ekkor, a hivatásos filológusok körében ismerkedett meg kiözeleibibről azokkal az általa képtelené kinek és elfogadhatatlanoknak tartott elméletekkel, amelyek mindmáig a hivatalos akadémiai nyelvészet alapját teszik. Sajtó alatt levő munkájában ezen elméletek tarthatatlan ságát mutatja ki és egészen más szemszög,bői nézi az emberi nyelvek, köztük a magyar nyelv eredetét, mint a hivatalos nyelvészein Lapunk munkatái sáriak alkalma volt beszélni Kemény Ferenccel. E beszélgetés lényeges mozzanatait az alábbiakban közöljük: MAGYAR HÍRADÓ: Könyvének cime úgy értendő-e, hogy ón felfedezte az emberi nyelvek eredtét? KEMÉNY: Szorosan véve csak az euráziai kontinens nyelveinek eredetét. Ezekhez tartoznak különben az óceániai meg az északafrikai nyelvek is. Az egyéb afrikai, meg az amerikai bennszülött-nyelvek eredetét még nem kutattam, de fel teszem, hogy ezek is euráziai eredetüek. M.H.: Ön tehát feltesz egy elképzelt, vagy ha úgy tetszik, rekonstruált ősnyelvet és ebből JELENŐ NÉMET SZERZŐJÉVEL NYEL vezeti le különféle hangtörvények segítségével az ismert nyelvcsaládokat, aminők az indo-európai, umíaltáji, sémi, stb? Lehet ma már vállalkozni egy ilyen feladatra, amikor például nemhogy az ural-altáji, hanem még a finn-ugor ősnyelvet sem sikerült egyelőre rekonstruálni? K.: Efféle rekonstrukciók soha nem is fognak sikerülni,mert mindazt, amit a nyelvészek eddig hangtörvények és történelmi hangfejlődés címén összeir| tak, tudománytalan képzelgé- I sek. M.H.: Ez igen vakmerőén hangzó állítás. Ho;gy csak egyet len példát említsek, vájjon Grimm két hangeltolódási törvénye — az úgynevezett Lautverschiebung — amelyeknek elseje a germán nyelvekéit választotta el az egyéb indoeuró- i pai nyelvektől, másodika meg ! a felnémet nyelvjárásokat az e- 1 gyéb germán nyelvektől, nincse tudományosan bizonyítva? K: Hogyan volna bizionyitva? A Grimm-féle hangeltolódás, akárcsak a történeti hangtan, minden egyéb úgynevezett törvénye csakis állandó ismétlés által vált dogmává, minden bizonyítás nélkül. Könyvemben én minden egyéb előtt azt mutatom ki, hogy történeti hangfejlődés egyszerűen nincsen. — Az idők folyamán változik a szókincs és változik bizonyos mértékig a nyelvtani szerkezet is. A nyelvek hangrendszere, kiejtése viszont semmit sem változik, mert minden nemzedék úgy tanul meg 'beszélni, mint ahogy szülei beszélnek. A magyar nyelv minden mai nyelvjárását Szent István korában is pontosan úgy ejtették ki, mint ma. És ötezer évvel ezelőtt is ugyanúgy. M.H.: Node hát ez már hallatlan állítás! Nem cáfolhatat- i lan bizonyítéka-e a Halotti Be! széd szövege annak, hogy körül j belül a tatárjárás,korában egé| szén másképp hangzott a ma■ gyár nyelv, mint ma? K.: A Halotti Beszéd csupán annyit bizonyít, hogy volt vala; ha a magyar nyelvnek egy oj lyan nyelvjárása is, amelyet ma már senki sem beszél. M.H.: Az a nyelvjárás kihalt? K.: Nyelvek és nyelvjárások nem halnak ki, mert nem élőlények. Ki mondaná azt, hogy 1 a minét, meg a gavott kihalt I táncok? Nyelvek bizonyos köj rülmények között kimennek a : használatból — korábbi haszná | lók más nyelvre térnek át. Eb- i ben persze lehet része annak, I hogy az illető nyelvet használó népcsoport lélekszáma háború, járvány, vagy más csapás miatt, erősen megcsappan a másként beszélő [környezethez képest. Ez történt Magyarországon a taj tárjárás idején, mert a Halotti I Beszéd magyar nyelvjárása nyil j ván azé az uralkodó osztályé volt, amelynek legjava ottve- 1 szett Mohinál. Maradék tagjai 1 aztán más magyar nyelvjárá, sokra tértek át. De ilyesmi tör! tént Angliában is, ahol a hast ingj csatában a szász nemesség java pusztult el — a maradékok pedig áttértek a már akkor is angolul beszélő parasztok nyelvére. Egy nyelvnek, vagy nyelvjárásnak efféle eltűnte utólag aztán a hangvál-ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Címen kénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-tő! felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. tozás látszatát kelti, ismétlem ezért, hogy történelmi hangfejlődés nincs. ÍM.H.: De'hát mit nyerünk ezzel? Ha az ön állítása szerint a nyelvek hangzása évezredek folyamán sem változik, akkor hogy alakulhatott ki egy, vagy csak kisszámú ősnyelvből a ma beszélt rengeteg nyelv s ezeken belül még több nyelvjárás? K.: Csakis úgy, hagy a beszéd ugyanolyan emberi találmány, mint mondjuk az ij, a nyíl, vagy a tűzgyújtás. A csiszolatlan kőkiorszakban csakis indülatjelző hangokat hallatott az ember, különben pedig jelbeszéddel és arcjátékkal értekezett. Egyetlen egy euráziai nép jött rá arra, hogy artikulált ban gokkal fogalmakat és fogalornkapcslolatokat lehet egyezményesen jelölni. Ez a nép találta fel a földmivelést és ez fejlesztette ki ennek kapcsán a esi szolt kőfcorszak egész műveltéé igét. A kezdetleges vándorló föld művelés során érintkezésbe került a még nem ibeszélő népekkel s ezek töredékesen, tökéletlenül, eltorzítva eltanulták az ősnyelvet, majd azután a maguk változatát önállóan tovább fejlesztették — akárcsak a polinéziai bennszülöttek a pidginné torzított angolt. Ilyen értelemben minden euráziai nyelv másodlagos az ősnyelvhez képest; az amerikai és kiözépafrikai nyelvek pedig vagy másodlagosak, vagy harmadiagíosak — amennyiben ugyanis például az ó-egyiptomi, vagy az arab eltanulásával keletkeztek. Az amerikaiak inkább 'másodlagosak és Ázsiából való átvándorlással terjedtek el. M.H.: S az egyetlen ősnyelv Ön szerint a magyar volna, ugyebár? K.: Az bizony, — és ha Ön elolvassa majd a könyvemet, meg fogja látni, hogy ezt a hihetetlennek hangzó állításomat szigorú tudományos alapossággal bizionyitom is — nem olyan légből kapott agyrémekkel, aminőkkel a finn-ug orászoki pró hálják bizonygatni a maguk délibábos elméletét. M.FI.: Dehát nem következik mindebből az, hogy nyelvrokon aág, e szónak ma közkeletű értelmében, nincsen? K.: Persze, hogy nincsen. — Például a germán, vagy szláv néven emlegetett nyelvek azért hasonlatosak egymáshoz, mert egyrészt a magyar ősnyelvnek egy [bizonyos nyelvjárására épiilnek, másrészt meg a beszélni tanuló nép különféle törzseinek szellemi fejlettségi foka és gondolkozásmódja egy adott területen egymáshoz hasonló volt. IS aztán a magyar sem a finnek, sem a sumémak, sem egyébnek nem rokona, hanem mindezen más nyelvek a magyarra, mint egyetlen ősnyelvre épülő másodlagos nyelvek. Ezért lehetett a hagyományos nyelvészeti felfogás alapján is ! vonatkozásba 'hozni a magyart mindenféle nyelvvel. A siuméristákinak, meg a többieknek nincsen ugyan igazuk, de megvan az az érdemük, hogy nem hagyták a finnugorás zatot végig meggyökerezni. M.H.: .Szinte hihetetlen — de azéirt mégis érdekfeszitő mindez. Reméli, hogy tanai hama- i nosan érvényesülni fognak? K.: Nem táplálok vérmes re- 1 ményeket. A finn-ugorjsták i- ' gyekezni fognak agyonhallga- ‘ fással megfojtani; már haladás, j ha szidalmazni lesznek kényte- j lenek. És persze a germanis j ták, az indogermanisták, az a- ; merikai strukturalisták, meg a töibbi is ellenem fog fordulni. Hamis elméleteikkel, fizikai tör vény szerűségre némileg emlékeztető úgynevezett hangtörvényiek szerintük objektív leirá- . sával, nyelvápolási feladatokat mélyen lenéző dölyfükkei e hi- ! vatalos nyelvészek lényegileg , tekintélyt, presztízst hajhász- | nak, Olyasféle státust akarnak 1 elérni, mint a matematikával I dolgozó természetvizsgálók. A- mi persze merő dőreség, mert a nyelvészet az embertan, nem pedig a természettan része. Érdeklődéssel várjuk dr. Kemény Ferenc könyvét. —f.f. — Magyar Híradó, Wien. 1975. ; február 1. — Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! A Magyar Cserkész Szövetség 1975. évi közgyűlése Torontóban (A Magyar Cserkész Szövetség Sajtótájékoztatója.) — A kétmilliós metropolissá fejlő- j dlött Torontó hü maradt erede- j ti indián nevéhez: gyülekező | hely, ahová a közelmúltban a | szélrózsa minden irányából gyűltek össze a magyar cserkészek. Idei közgyűlésük színhelyéül ínár azért isi Torontót választották, mert a magyar cserkészet alapításának 65-ik és külföldi cserkészetünk átmentésének 30-ik évfordulójára Torontó határában rendezik augusztusban a JuMláris JambOree-t. A St. Clair Avenue West legimpozárusabb épületében, a közelmúltban létesült Magyar Kultúr Központ palotájában játszódott le a kétnapos cserkéisztalálkozó. A Magyar Kultúr Központ valamennyi termét a cserkészek rendelkezésére bocsájtotta és Ferentzy Tibor, az ontariói világváros aranyszivü “inyesmestere” maga látta vendégül az 500 főnyi közönséget a pompás esti ban- ! ketten. A közgyűlésen Dr. NÉME-j THY GYÖRGY egyetemi pro-i fesszor elnökölt megnyitójában j összegezvén azokat az erednie-j nyékét, amikkel cserkészetünk immár négy világrészben tekinthet vissza. A bajor hegyek között az egykori “Sasok” vezetőinek 30 évvel' ezelőtti keademényezese olyan átütő sikerű volt, hogy Délamerikáuan, Ausztráliában ma már 25 éves jubileumot ünnepelhetnek az eredményeikre, céltudatos és állhatatos munkájukra méltán büszke csapatok. Ügyvezető elnöki jelentésében BODNÁR GÁBOR renusivüii alapos és a továbbfejlesztés szempontjából lényeges beszámolójában kitért a célkitűzések ás a még megoldásra váró problémák megannyi pontjára. Három évetizedes irányítása mellett, a cserkészet és a cserkészet által szorgalmazott anyanyelvi és magyarságismeret! program ma már olyan világméreteket öltött, hogy kevés intézményünk hagy maga után olyan nemzeti kincset, mint a cserkészet, aminek neve fogalommá vált, valahol magyar él. Változatos, a száraz adatokat olykor költői mezben, prezentáló beszámoló 8 oldalra terjedő olvasmány, melyből kicsillan legnagyobb gondja !=■: a bevált vezérkar utánpótlását már most kell intézményesen emvarázLo.ni, hogy a cserkészmozgalom második három évtizede méltó lehessen az eddigiekhez. Nyirő i Józsefnek az anyáKiól szóló • klasszikus szépségű méltatását idézte az ügyvezető elnök jelentésének koronájaként, mert hiszen a magyar csenkészmozgalmat hiába keltették volna férfiak életre: az anyák -kitartása, áldozatvállalása és hathatós segítsége nélkül, az nem terebélyesedhetett volna minden magyar szivet gyönyörködtető tölgyfává. Dr. CHÁSZÁR EDE, a cserkész-külügyek nagyszerű humorú intézőjének beszámolójából örvendetesen állapíthatta meg mindenki, hogy ma már a befogadó országok hatalmas cserkészintézményei teljesen egyenrangúnak tartják a mi cserkészmozgalmunkat. Bájos mozzanatokat elevenített fel Oh. Ede rendkívül színes világ - járásaiból. így pl., ahol c-ak megfordult arablakta országokban egy-egy küluöt.ségun.v, zöld cserkész .nyakkendőjük lát-Az erdélyi magyarság ügye a képviselőház bizottsága előtt tára (mivelhogy az a Próféta színe, amit csak kivált-rágós néhányan viselhetnek) mélyen meghajol Allah minden hivő je... Az árvalányhajat pedig, tolinak képzelik a bennszülöttek, s igy a magyar, cserkészeknek törzsfőmöiköket, fekete fejedelmeket meg illető tisztelet jár a legsötétebb Afrikáiban. Sorra következtek a kipróbált vezérkar kitűnőségei jelentéseikkel. Megannyi tapasztalt, dedikált cserkész-tiszt, akik különböző feladatkörben, minden szaioad idejüket feláldozva szolgálják ifjúságunk magyarnak megtartását. BEODRAY FERENC vezetőtiszt impozáns statisztikájából megtudhattuk, hogy Ausztriától Ausztráliáig összesen 80 csapat működik, viszont a működő és igaziolt cserkészek száma 5,131 világszerte. Egyre nagyobb százalékban szerepelnek a már külföldön születettek és éppen ez mutatja mozgalmunk vonzóerejét és a magyar jövő szempontjából páratlan fontosságát. BÖCSAY ZOLTÁN, a magyarságiismereti tanfolyamok vezetője és BÓCSAY ZOLTÁN NÉ, a kiscserkészek vezetőit képző táborok lelke, munkatársaik áldozatos ügyszeretettét enieték ki — elsősorban VARESKA ANDREÁT — akik a zsenge em be np alánt ák szivében oly odaadó szeretettel csöpög,tették el a cserkészet szeretetét, hogy ezzel óvizedektre biztosították ifjúságunk magyarság iránti vonzalmát. Dr. FORGÁCH PÉTERNÉ, mint a cserkész- és nyári iskolák tanfelügyelője, örvendeztette. meg hallgatóságát azzal, hogy a beiratkozottak száma kétszeresére emelkedett. DERKA ATTILA gazdasági jelentésében kiemelte, hogy MINDSZENTY JÓZSEF bíboros A- tyánk, Chicagóitól Dr. SZATHMÁRY LAJOS és Ausztráliából BAKÁCS LAJOS nagy lelküsége folytán a [Sík Sándor Cserkészpark új épülettel, villanyvilágítással, megnagyobbított konyhával gazdagodott, a cserkész-ismereteket terjesztő kötetek száma pedig 16,000-el emelkedett, összesen $23,500 adomány segítségével. Csoda ezekután hogy a közgyűlés egyhangúlag újraválasztotta a tisztviselőket? A banketten Dr. NAGY GYÖRGY, a Kanadai Magyar Szövetség elnöke, fordulatosán mutatta be TŰZ TAMÁS neves pap-poétánkat, az ünnepi szónokot, aki erre az alkalomra irt költeményével és a budai Hárshegy cserkészparkjában töltött táborozásával elevenítette fel az ólhazai cserkészet világviszonylatban is kimagasló, történelmi jelentőségét. JASCH Kó BALÁZS jezsuita házfőnök atya, JÁMBOR LAJOS, a kanadai cserkészkerület vezető tisztje, és ENDES LÁSZLÓ, a Magyar Ház látrehozásában oroszlánrészt vállalt, derék hazánkfia, a legapróbb részletekről is gondoskodtak. A vasárnapi szentmise és istentisztelet után, az Ontario tó partján lévő Budapest Park szabadság hal Cos emlékművéhez vonultak zászlóikkal a cserkészek. Ott Dr. MATTY ASOVSZKY ZSOLNAY MIKLÓS, a Cs. Szövetség tiszteletbeli elnöke, ezúttal is miélyenszántó gondolatokat helyezett a messze földről Torontóba érkezettek tarsolyába, megszívlelendő útravalóul. BÁCHíKAI BÉLA. (Folytatás az első oldalról) olvadás veszélye nagy. A különböző munkahelyeken és hi\ atalokban magasabb beosztásba magyarok alig kerülnek, állami hivatalokból és a hadsereg tisztikarából szinte teljesen ki vannak zárva, LA magyar kulturális élet a legnagyobb elnyomás alatt tengődik. A “magyar’’ vallásfelekezetek hive:, a reformátusak, katolikusok és unitáriusok, sokkal jobban el vannak nyomva, mint a román orthodox egyház. Részletesen foglalkozott a memorandum a román kormánynak azzal a felháborító intézkedésével, mely a 40 évnél idősebb egyházi és privát iratok beszolgáltatására vanatkozik, és amelyet különösen a magyar egyházközségeknél hajtanak azonnal végre, hogy a magyar múlt írásos emlékeit megsemmisítsék. A Szövetség részben romániai forrásokra támaszkodott, részben pedig a i Romániából nemrég kivándo- | nőit személyek leírását használ- i ta fel az emlékirat összeáiMtásánál. Henry Helstoski (D., N.J.) képviselő és bizottsági tag kérésére, aki több ízben hozta fel az erdélyi magyarság siralmas helyzetét az előző tanúkhoz i*té zett kérdéseiben, William Green (D., Pa.) képviselő, albizottsági elnök felkérte Dr. Száz Zoltánt a Szövetség: Írásbeli em.ékiraiiának ismertetésére. Dr. Száz kifejtette a rövid tájékoztatás végén, Helstoski képviselő kérdésére, hölgy az Amerikai Magyar Szövetség az elszakított családtagok egyesítésére irányuló minden törekvést helyeisel, de annál határozottabban ellenzi a kereskedtelmi törvényhez csatolt általános kivándorlási követelményt, melyet, a román kormány felhasználhat az Erdélyben élő magyar őslakosság erőszakos kivándonoltatás útján való csökkentésére, és ami semmiképen sem áll az Egyesült Államok kormánya szándékában. Franciaországi magyar hírek Dr. Albrecht Dezső erdélyi iró és újságíró, volt országgyü- | lési képviselő a Katholiku.-: Ma- j gyár Egyetemi Mozgalom e őadássonozatának keretében Márton Áronról, Erdély püspökéről tartott igen jól összeállított előadást a párizsi Katho- ; likus Misszió kistermében. t- * * Pósa Mária operaénekesnő a párizsi Invalidusok templomában, a Zenés Vasárnapok keretében legközelebb május 25.-én énekel, férje, Pierre Gazin orgonamüvész kíséretével. * ¥ * Littay Gyula operaénekes is fellép a május végén illetve június elején a Genf-i Nagysziniiában, Richard Srtauss “Salome” c. opérájának bemutatásakor. A zenekart hat estén át Sebastian (Sebestyén) György vezényli. — Itt írjuk meg, hogy Littay fellép az Aix-en Provense-ban július 10 é,s 31 között megrendezendő nemzetközi zenei és színházi ünnepségeken is. Liptay hangja Donizetti: Elisir d’Amore c. operájában lesz halható. * * * Kádár József szervezésében Janine Deckert közreműködésével 47 magyar részvételével sikeres kép és szobor kiállítás volt a párizsi Galerie ISIS-ben. A sikeres kiállításon részt vettek: Antal András, Balkányi Suzanne, Beöthy István, Csato György, Dallas Miklós, Frank Magda, Gertier Tibor, Hetei j Katalin, Hamar Lehel, Kádár ! József, Kemény Michel, Kilar, Kolos-Vary, Konos Tamás, Kovács'Ferenc, Kovács Izsák, Lengyel-Braun Vera. Lucien Hervé, Liptai Mátyás, Major If imül, (Márk Anna, Monda Ernő, j Niouveau Henri, Orgonási Já- j nos. Pátkai Ervin, Rákóczi Basil, Román Viktor , Rozsda Endre,'Sándor Antal, Sántha Ger-j gely, iSehoffer Miklós, Stein An- j namarie, Simon Balázs, Szabó- Doczi Éva, Szabó Endre, Szabó László, Szalay Lajos, Székely Péter és felesége Vera, Szendy Arisztid. Szenes Árpád. Torday, Vally Pierre, Vasarely Viktor Vörös Béla, Weinberger Rudolf, Vincze Balázs. * * * Hubay képkiállitása a La L: corne galériában szép sikerrel zárult. f ÍK Jjc ífc Medveczkynéi Bernadette Lafont Jacques Rivette legújabb filmjében egy hatalmas kapitalista, nő (női Onassia) szerepében mutatkozik be Géraldlne Chaplin társszereplésével. Itt írjuk meg, hogy a Cannesi filmfesztiválon elsőnek bemutatott Henning, Carisen “Un divorce hereux” c. filmjében is szerepel. V * Í}: Jancso Miklós “Elektráért” c. filmjével indul, i a Cannes-i fesztiválon. * * Földes Péter “Daphnis és Chloé” c. 52 perces szórakoztató rajzfilmjét a francia televízió is bemutatta. * Janikovszky Éva gyerme,kinevelő könyve Réber László rajzaival a párizsi Flammarion kiadásában “Reiponds gentitnent, mon petit” címmel jelent meg. * * * Kertész André (aki egyébként Nadar-fotó-dijat is nyert) összeállításában jelent meg “J’aime Paris” cimme] az Edition du Chene kiadásában legújabb fotogyüjteménye a francia fővárosról. * * * A spanyolországi Torremolinosban rendezett 14. Costa de Sol-i sakkbajnokságon Tarján (U.S.A.) az 5-ik és Ben kő (UlSA) a hetedik helyen végzett. (14 résztvevő.) (b.a.) APRÓHIRDETÉSE Egy számában kbzlés ára 91.26, három számban $3.00 SZIGORÚAN BLÖRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! Kegyelem a magyar nyelvnek! Folytatom azzal, ami más, amikor tehát különbsége: kell tennünk. Ilyen a ki, mi, mikor, stb. Ezek kérdőmondatafeban helyénvalók. Pl. Ki zörög? mi kopog? Aliitokban aki, ami (amely), amikor, six, a helyénvaló. Pl. Amikor Pál elment, jött János, aki meséit. Ugyancsak különbséget kell itennünk a se és a sem között. A se tiltó; a sem tagadó szó. Pl. Ezt se tedd. azt sem. Ez sem jó, az sem. Iliánytjelző vesszőcskével élünk, ha a sem helyett se-t használunk. Pl. Se’ fia, se’ borja ... A tagadó nem szócskával kapcsolatban említem a kérdő -e szócska helyes használatát. Például eleve észszerűben, ha valaki igy beszél, vagy ir: “Nem-e Írtál?’’ ehelyett: “Irtál-e?” Különben is igy kellett volna fogalmaznia, ; ha már minden áron a nem i szócskával akant élni: “Nem irtál-e?” Tagadó válaszra, hogy “nem”! nyomatékos kérdésben Önálló mondatként helyes ez: “Nem-e?” Szörnyű, ha valaki ezt mondja: “El-e menjünk?” ehelyett: “Elmenjünk-e? ’’ Cs. C. M. dr. M E G R E N D E L Ö -1 V mmmmmmmmmBmmmmmmnmmmMumBmmsmmarmmmKeswmm KANADAI MAGYAR UJSaG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (külc'jík t v b‘3) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ...... $ .... Képes Nagy Naptárunk ($2.0?) . . $ . . .. * : \ Sajtó Alap.............................................$. . . . f Összesen: $.. ’ Név: ................................ ............................................................... Cim (utca, ház-szám, vagy Box): .................................................» Város és tartomány:............................................................................„ A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— . i félévre 96.50, Karndán kivül $13.—, félévre $7.—. ,