Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-16 / 20. szám

Ha minket is elfej a sors zivatarja, Nem lesz az istennek soha több magyarja BÍRÓSÁGI rendeletre abbahagyták a sztrájkot a kikötómunkasok Elfogtak egy U.S. fehérhajót a cambodiai kalózok WASHINGTON. — Az ame­rikai kormányt s közvéleményt egy újabb váratlan kalózko­dás tartja izgalomban. A (hét e­­lejéin ui. egy amerikai teli erha­­jót fogtak el a vörösök 36 főnyi személyzetével, Cambodia part-MOSONYI ÁKOS: jától 36 mérföldre. Fqrd elnök és Kissinger kiil-' ügyminiszter a legerélyesebben tiltakoztak a kalózkodás ellen s a kinai fővárosban levő követ­ség utján követelik a hajó és személyzete kiadását. — Quebec kormánya a sztrájkok ellen Védnökség alá helyezik a sztrájkoló négy szakszervezetet Quebec tartományban — Montrealban a postai alkalma­zottak tárgyainak a miniszterrel - Romboltak a repülőgép-gyár munkásai Mit tárnak föl a bánatos bűvész könnyei1. MONTREAL. — A kormány közbelépésére s a tartományi bi íróság rendeletére, a hosszú ide­je sztrájkoló kikötői rakodó­munkások abbahagyták a sztráj kot és megindult a búza elszál­lítása. A három kikötőben sztrájko­­lókat, az egyeztető bizottság ja­vaslata alapján a kormány fel szólította a munka felvételére, amit azonban a szakszervezeti vezetők és a tagság nem telje­sített. A bíróság, börtön bünte­tés terhe alatt, határidőt sza­bott ki a munka felvételére. Ezzel kapcsolatban közölték, hogy az olympiai építkezést vég ző, mintegy ezet épitőmunkás sztrájkja következtében, a tar­tományi kormány védnökség a­lá helyezett négy, sztrájkot ve­zető szakszervezetet. Montrealban viszont a postá­sok, sztrájkkal fenyegetőzve,tár gyalnak a posta-ügyi miniszter­rel. A szakszervezet nyomására 39 ideiglenesen alkalmazott se­gítő munkást efeocsájtottak. Hétfő éjjel a repülőgépgyár 50 alkalmazottja birtokba vette a gyárat és rombolást végzett. (Folytatás!) Milyen mérlegelések készte­tik Izraelt (makacsságra? — A CHICAGO DAILY NEWS nem a nietzschei, hanem a zsidó 'Übermensch” faji elgondolá­sában így válaszol a kérdésre: “Az, ami halálosan rossz az iz­raeli politikában, az az, hogy mindenek előtt az arab orszá, gokat statikus térségnek tekin­tették, ahol sohasem követke­zik be változás és fejlődés. -— Most, amikor az ellenkezője történik, az izraeli politika i­­dejét múlta klisé benyomását kelti. Bárkit, aki békés megol­dást elősegítő, érdemleges ter­vekkel szolgálni óhajt, azon­nal újabb ái'dozathozatal sürge­tésével vádolják. Izrael .. . ka­tasztrofális politikájával egyre inkább elszigeteli magát. E tér­ség eseményeit figyelő, nagy­részt nem-zsidó zsakirók mind egyeznek azon véleményük­ben, hogy valamennyi számot­tevő arab vezető politikus “a békét, nem pedig Israel megsem misitését óhajtja.” — Majd a következőkben a USA médiái­hoz meglepően, kritikiusan ava ­tott az idézett lap e mega.la­­pitása: “Elszigetelés elszigetelí­­l.get és mindezen felül a nem­zeti (önérzet őrültségig menő túl zását (paranoia) eredményezi!” (Ezt mondták Hitlerre is egy­kor.) Izrael még ma is az arab olajzárlatot és gazdasági el- Ly;>m'ást kárhoztatja a viJ-ig, közvéleménye előtt elvesz,tett népszerűségéért. E népszerű­ség-vesztés fokozatosan bekö­vetkezett 1968 óta, hiszen az izraeli politika párhuzamosan járt el az araboktól elfoglalt területeken. S ha bármikor er­re a megszálló politikára tere-­­lődött a kérdés, minden bira- j latot a régi stílusú antisemitiz­­mussal akaitak kizárni, ahe­lyett, hogy helyt adtak volna bírálatoknak olyan törvényes államban, amelynek hatalmas a katonai ereje.” Nem igen kell ehhez kom­mentár. Magunk előtt látjuk a náci Németországtól gyakorolt megszállás menetét. Arra is em fekszünk, hogy a felelősek el­­(Folytatás a 4. oldalon) DIÓSZEGHY TIBOR: Kommunisták vették át a vezetést Laosban VIENTIANE, Laos. — Hét­végi jelentések közölték), hogy Laos fővárosában pánik ural­kodik, miután a kommunista Pathet Lao párt átvette a ve­zetést és ijgy az eddigi koalíciós kormány a vörösök uralma alá kerül. Az utolsó napokban több mint 1090 laotian és külföldi mene­kült ki a Mekong folyón, kis hajókkal Thailandba,- inig Wat tay repülőtéren minden járat le van foglalva a következő hétre is. Souvanna Pthouma miniszter - elnök! vasárnap bejelentette, hogy a vezetést a vötrlösök vet­ték át aiz országban. — Szkíta kiállítás a New lork-i Metropolitan Múzeumban Mf IS FELSZABADULUNK! K Tarlományosilolták" Anticosti szigetét (Canadian Scene) — A Szent Lőrinc öbölben levő Anticosti sziget XIV. Lajos kora óta ma­gántulajdonban volt. Legutóbb eigy Irancia milliomos kezéből került a tartomány tulajdoná­ba. 3,150 négyzetmérföld kiter­jedésű, Quebea City-től 360 méríoldnyire fekszik észak-ke- J letre lakossága 235. Louis Jol­iiét (1645-1700) kapta meg a francia (»irálytól. Az a személy, i aki 1673-ban, felfedezte a Mis­sissippi folyót és később bejár­ta Labradort. 1891-ben 675-en éltek a szi­­igeten, részben francia katoliku­sok, részben pedig angolul be­szélő protestánsok, akik Új­fundlandi, ól mentek oda. Vala­mennyien fóuéppen halászatból és gazdálkodásból éltek. A szigetet Henri Menier Lan­cia nagyiparos 1895-ben vásá­rolta meg 1(25,000 dollárért. A franciákat rá tudta beszélni, hogy eladják neki földjeiket, az angolokat azonban nem. Ettől függetlenül végiüiis távozni kel­lett az angoloknak is. A volt párizsi tulajdonos szakembereiket vitetett a sziget­re, hogy mindenféle gazdasági épületet emeljenek és kastélyt építsenek neki, amely végülis 1953-ban, leégett. Menier korlátlan hatalom­mal. aéváskodóan “uralkodott”. Minden az övé volt, mindenki neki dolgozott!. Megtiltotta az ! alkoholfogyasztást, a puska használatát, a vadászatot, hala-1 szatot, nem engedett házi álla- j tot tartani, ugyanakkor igon- ' doskodott számukra papról, o - , vasról és tanítóról. A lakosság- • nak Port-*Menierben kellett le­telepednie és a tulajdonos © vár­ta az emberektől, vio|gy kalap levéve üdvözöljék, miikor talál­koznak vele. Az engedetenkedő­­ket eltávolította a sziget, ől. Lovakat és mindenféle vad­állatot importált a szigetre és a lehető legnagyobb stílusban élt. Szervezett, nagyméretű va­dászatokat rendezett Franc ía­­orsizágból érkezett vendégei szórakoztatására és kirándulá­sokat csinált velüú Savoy nevű hajóján. A sziget körüli vizeket méltán nevezték a 'halászok pa­radicsomának. Menier 1014-ben meghalt, a sziget Gaston bátyja tulajdoná­ba került, aki eladta -— 1926- ban, 6.5 millió dollárért. — Az Anticosti Corporation-nak. 1938-ban, nem sokkal a máso­dik világháború kitörése előtt, náci megbízottak tettek ajánla­tot megvételére, de ajánlatukat nem fogadták el. Később faki­termelés kezdődött a szigeten. Egyik vállalatnak, a Consolida­ted. Bathurst-nak 24 milliót ígértek érte, de nem adta fi. Végül a québeci tartományi kormány elhatározta, hogy — 30 millió dollárért — tartomá­nyi tulajdonba veszi. Amennyiben Kissinger (jobb demokraták és filoszemiták ré­szére “Kisszindzser”) ameri­kai külügyminiszter szavainak hitelt achunAuk, “tíz éven be­lül egész Európa marxista lesz”. Ami azt jelenti, hogy Eu­rópa még aránylag szabad ré­sze is a totális felszabadulás előtt áll a dolgozó milliók jó­tevője, a dicsőséges Szovjeunió részéről. Bocsássaiiak meg te­hát az elvtársak odaát, — már a vasfüggöny mögött, — ha napjaink 30 éves felszabadulási jubileumát csak korlátozót, ö­­römkit'örések között ünnepel­jük. Tartogatnunk (kell az erőn ­ket és a “szulfát” a vivátokia, Ö&szeurópa felszabadításakor. Az amerikai külügyi diplo­mácia sohasem rendelkezett ál­lamférfiaknak kijáró képessé ge'kikel. Külpolitikája sohasem a Nemzet, (s mint világhatalom az egyetemes emberi kultúra, jog és szabadság) érdekében dolgozott, hanem egy fából vas­karika nemzetközi liberalizmus előnyére, melynek egyetlen ha­szonélvezői mind máig a viliág,­­bolsevizmus és a cionizmus voltak! Nem csoda te­hát, ha a Kissinger, Schlesinger és Erltichmann (mely patinás amerikai nevek!) politikai gár­da jó kereskedői múltjához hí­ven Kambodzsa és Vietnám e­­lestén, jobban mondva kiszol gáltatásán a bolsevizmnsnak, elsősorban a semmibe ellő vöidözött dcllárinilLárdíoka siratja s csaik másod sor­ban tesz említést arró.’ az 55 ezer amerikai katonáról kiket hidegvérüen legyilkol, at tak Távolkelet dzsungeleiben a győzelemre való jog és. eshető ség legelemibb kilátása nélkül. Mert ki hiszi azt el, hogy az USA légi, tengeri és szárazföl­di hadereje nem lett volna ké pes Észak Vietnamot egy hé en belül térdre kényszeríteni, -­­ha az illetékesek akarták vol­na!? S ugyanezt tehette volna annakidején Korában, Kubá­ban, sőt Németországiban is. Keleteurópáról nem is szólva! A nagy csali mese: “De mit szólt volna hozzá a (nagy Szcv­­etunió?!” azonban — úgy lát­szik — csa'k a közönséges ha­landó államokra talál alkalma­zást. Izrael állam biztonsága érde­kében mindenkor eltörpült és eltörpül ez a felelőség-teljes te­kintetbevétel. S'záz és százmil­liós népek vándorolhatnak hui­­iahegyekkel a hátuk mögött a kommunizmus igája alá, fő, hogy a világeioni-zmus cégére — Izrael védve legyen, — ha kell, még egy III. vüágbáború árán is! Egy olyan állam létér­deke kockáztatja a szabad világ létérdekét, melynek saját nép­társai fordítanak hátat beván­dorlásukat követő néhány hét, vagy hónap után. Gondolok itt első sorban azokra a Szovjet­unióból New Yorkban “kipro­­tesiált” zsidókra, kiknek ezrei Bécs, Berlin és a többi nyugat­­európai város idegenrendőrsé­geit foglalkoztatják letelepedé­sük .mikéntjét' illetően. Különö­sen Nyugatnémetországban öl­tött ez a különös re-repatriálás már-már komikus formáikat, a­­mikor a Szovjetunióból a zsidó hazába bevándorolt s onnan iz­raeli útlevéllel “menekült” iz­­reaKták német származásuk a- Iapján — mint német kiüldözöt­tek — kaptak végleges letele­pülési engedélyt és kártérítést (Folytatás a 4. oldalon) Mindszenly Hercegprímás emlékére Ki volt nekünk e parasztból lett Herceg? Ki volt nekünk e németből lett magyar? Ő volt nemzetünk élő mintaképe A szenvedésből feltört diadal! A rosszal szemben örök ellenállás, Az elesettnek pajzsa s védelem, A megtévedtnek ö a megbocsátás Csak bűnnel szemben volt könyörtelen! A rögös utón végig tudott menni Ám lehajolni is volt ideje Az elesetthez, hogy azt felsegítse; Közömbös nem volt néki senki se. Mint a Jó Pásztor kész volt éltet adni Egy eltévelygett báránya miatt. Szerénység volt és megtestesült nagyság; Szerető szív és acél akarat. Szilárd pont volt e szertehulló korban Hol megbocsátás elnézéssé fajult, Hol szabadságból szétzüllést csinálnak, Hol a szépség rútsággá aljasult . .. Ő végigjárta a keresztnek útját A kin poharát fenékig itta ki, Meg lett gyötörve teste és a lelke, Meg lett alázva szive s álmai . .. Mindentől fosztva itt a földi létben Meddővé vállt már minden küzdelem Szerető szóval hívta őt a Mester Egy szebb világba, hol nincs gyötrelem ... A föld nem méltó lábnyomát hordozni Ki ily' nagy, annak itt nicsen helye. Mi magyarok meg ittmaradtunk árván E rom-világnak bánat-völgyibe’ . .. Winnipeg, 1975. máj. 10. Domokos Sándor. Az amerikai-orosz toultúrcse­­re egyezmény keretében 1975. ápr. 19.-én nyitották meg a Metropolitan Múzeumban a “From the Land of the Scy­thians: Ancient Treasures from the Museums of the U.S.S.R., 3000 B.C. to 100 B.C.” kiállí­tást. A kiállítás jún. 6.-ig lesz nyitva és utána Los Angelesbe viszik. Az amerikaiak a Metro­politan Múzeumitól európai és amerikai (?) festőművészek 100 mestermüvét küldték a Szovjet Unióba. Ez a -maga nemében egyedül­álló. kiállítás, mint egy 180 da­rabból áll, melyet az Euráziai­­steppe ősi népeinek — az észak kaukázusi (iMaikopi kultúra, kir. e. 3000), a délkaukázusi (Kubán! kultúra, Kr. e. 1000 és az Urartui kultúra Kr. e. 900-600), a szkíta (Ki. e. 7-400), az altáji (Kr.e. 6-400), a szibériai (Kr. e. 6-300) és, a szamarta (Kr. e. 100- Kr. u. 100) népek — fejedelmi sírjai­ból (kurgán) ástak ki. A kiállított anyag zöme a Nagy Péter által alapított szentpétervári (ma leningrádi) Hermitage Múzeum féltett kin­cse, melyet az oroszok) közül is csak a kiváltságosak láthatnak; külön engedéllyel. A többi a moszkvai, kievi és rostovi mú­zeumokból való és hogy a kép teljes legyen a berlini és a phi - j ladelphiai múzeumok anyagával ! egészítették ki. A kiállított tárgyak, ékeze- j rek, fegyverek és egyéb hasz- 1 nálati tárgyak, amelyeknek kb. fele a népi görög ötvösművé­szek csodálatos, eddig soha nem látott arany, ezüst, bronz reme­kei. Egy ilyen ismertetés, kereté­be lehetetlen mágcsak megkö­zelítőleg is hü képet adni a kiál­lított anyagról. Mégis, a jól is­mert tápiószentmártoni és a zöldhalompusztai arany szkita­­szai vasokhoz mindenben ha­sonló darabok mellett — a kiál­lítás emblémája is a szkita­­szarvas — meg kell említeni né­hány darabot. Véleményem sze­rint a kiállítás legcsodálatosabb darabja az az arany melldisz - (piákét), melyen készítője; 48 imiekebbnél remeiktetob figu á­­val örökíti meg- a szkiták min­dennapi életének egyes jelene­teit és az állatok viaskodásái. A másik egy arany fésű, mely­nek felső peremét egy szkita lo­vasnak két gyaloghaicossal va ló viaskodása díszíti. De nem le­het említés nélkül hagyni azt az arany vázát (korsó) sem, melyen készítője szkita harco­sokat örökít meg, napi tevé­kenységük közben. Ezek közül a jelenetek közül általánosan isméit az ijját felajzó, térdelő harcos alakja. A bronz tárgyak közül a bot­ra- tűzhető, áuatalakos csörgő­ket — amelyekben vas golyó játszik” — kell külön megem­líteni, már csak azért is, mert Bakay Kornél fiatal magyar ré­gész fedezte fel, begy ezek a csörgők egymáshoz vannak hangolva, ami zenetörténeti szempontból is nagy jelentősé­gű. A fent felsorolt tárgyakkal, ha szépségre nem is, de régé­szeti szempontból teljesen e­­gyenértékü az altáji Pazyryki huligánnak (<Kr. e. 600) a jég által tökéletes épségben meg­őrzött textil, szőrme, bőr és, fá­ból készített használati tárgyai. Bár a céhbeli történészek ta­gadják, eredetmondánk, króni­káink és a néphit szerint is, a magyarok a szkítáktól szár­máznák, amit a Kárpátmeden­cében feltárt gazdag szkita le­folytatás a 4. oldalon) Vasgárdista röplap fenyegeti az erdélyi magyarokat és követeli Besszarábiáf Nyilvánvalóan Nyugatra me­nekült román vasgárdisták Bel­giumból, Brüsszelből gyűlölkö­dő hangú román röplapokat terjesztenek a németországi ro­mán emigráció tagjai közt, me­lyeikben a Szovjetuniót és a ma­gyarokat-, mint közös ellenségü­ket gyi.lázzák. A román emig­ráció vissza téré s át sürgetik a szerintük küszö ön álló orosz­­kinaia háb eú esetére,- fegyver­rel a kézben, inert “Erdély nesz-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2 vételetek nélkül elveszhet. Üss, * gyillk/olj, könyörület nélkül, hogy egyetlen magyar életben ne maradjon.” A röplap szerint “Kína fog végetvetni a moszk­vai barbárok zsarnoki uralmá­nak. A mi Besszairábiánkat ki­ragadjuk a .barbárok karmai közül.” Ez a röplap talán tájékoztat­hatja Ceausesouékiat arra néz­ve, hogy kik és kiknek az esz­­metársai állhatnak az óki ály­­ságbeli gyári szabotázsok, rob­bantások mögött, melyek ódiu­mát egyes román elemek sze­­retnéSk a magyarokra hárítani. (Transsylvania)

Next

/
Oldalképek
Tartalom