Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-09 / 19. szám

PÜNKÖSTI GONDOLATOK! Forradalmai akarunk, Uram... Forradalmat! (Folytatás az első oldalról.) is végtelen testvéii közösséggé alakítani a világ téréit. MIN JÖEJN'Kl TESTVÉR MÁR URAM ... MINDENKI! A KORSZELLEM szavai pe­dig ragyognak a nagy politikai események transzpai ensein is, s a politikusok — akik mindig a valóságok emberei — a népek és nemzetek világ szolidaritása­itól, a világhékéről, a legmaga­­sebbrendü keiesztényi ideálok­ról beszélnek és hatalmas po­litikai koncepcióikkal fűznek azonosra minden kapcsolatot. A legnagyobb hatalom, a KORSZELLEM dolgozik most, amelynek kezében eszköz min­den, amit MADÁCH IMRÉNK: “Az Ember Tragédiája” c. rop­pant víziójában meglátott. A KORSZELLEM AZ UR! Az mozgatja a világ két pólusát: NYUGATOT és KELETET is, es dolgozik a lelkekben, min­den ember lelkében!... Megindult és dolgozik’ a Nagy Forradalom; MEGINDULT: AZ EMBERÉRT, és újra KRISZ­TUS a LELKE ENNEK A FOR­RADALOMNAK! Az ezerszer megtagadott és újra megtalált Krisztus; AZ EMiBERRÉ-TE­­VÉS ÖRÖK MESTERE. Krisz­tus. AKI eleiével isteni hittelt a­­dott ennek a forradalomnak; AKI felébresztette a zsibbadt, fejletlen lelkeket; ... AKI meg­elevenítette a belső világ szí­neinek, hangjainak és alakjá­nak csodálatos harmóniáját! KRISZTUS a lelke ... AKI pedagógiájával az erőtlen em­berből királyialakot formált: az ELET KIRÁLYÁT, — aki most már erőteljesen, acélosan, 'bát­ran állhat a lábán. Embert teremtett! Az'Élet és fejlődést királyi-emberét, a­­melynek hatalmán és erején ott* ragyog a szépség, a létek derű­je: KRISZTUS LELKE. .. . AKI így szól hozzánk: — “Ember! ... Ez a te Világod; ez a te Életed! ... ez a te Mennyor­szágod! . . . Ez, és itt kell érvé­nyesülnöd, itt kell Hőssé, Em­berré, lenned ... Itt kell Szent­té lenned . . .! Ez a le Mennyor­szágod. amelyet én teremtettem néked! Én, akinél senki mély­ségesebb és igazabb nem érezte és nem élte át az életet ... ; mert én meghaltam érte!” “Látod, Én az élet szerelmese vagyok és azt akarom, hogy ré­­szegedj meg te is az élettől, at­tól a mérhetetlen szépségtől és jóságtól és igazságtól, amely az életben villog. Résizegedj meg attól a gondolattól, hogy ez mind a tiéd! .. . És annyira tiéd, amennyire képessé tetted magad a befogadására és meg­értésére; és amennyire harmó­niába hoztad a magad egyéni­ségét az Isten Atyával, aki ezt íeliéd sugározza.” “És ha mindezt megértetted és az emberség legmagasabb életsikján akarsz élni: példázd, neveld, sugározd ezt te is azok felé, akik még, keresői ennek a magasrendü életérzésnek.” “Légy az én Élet-forradal­maim Apostola, Nevelője: ... légy az Én Munkatársam; ... az Én Nevelő-társam ... az Én Mindenem . . . ! Segíts és segít­setek embert teremteni! Erős, igaz boldog, harmonikus, küzdő egyéniségeket,” “Gyújtsátok meg az Ember­ség Forradalmát! Borítsátok lángba a sziveket! Tegyétek életté az Evangéliumot!” “Menjetek és hirdessétek, hogy a világ nem értett meg •engem, hogy az Élet Élő Krisz­tusa helyett ócska gipsz-önt­vényt rejteget. Hirdessétek, hogy tévedés, tévedés a filozó­fiájuk, hogy hamis és torz: az életük, . .. mert nem emberek csak gólemek.” ‘Segítsetek embert teremte­ni, hogy átéljék és stilizálják azt, amit nékik adtam! Hiszen olyan mérhetetlen nagy dolog élni és emberré lenni.” Forradalmat akarunk, üzenik a mai Vértanuk és Szentek .. . “Forradalmat! Forradalmat . . . A lélek, a keresztény-lelkiség világot megváltó szent forra­dalmát . .sürgeti a mi nagy VÉRTANUNK Mindszenty Jó­zsef prímás! . .. “Le kell dön­tenünk minden modern bál­ványt és a kereszténységből ki kell robbantani azt, ami a ke­reszténység lényege .. . Krisz­tus forradalmát ... kiáltjuk Chestertonnal .együtt mi ma­gunk is...” “Teremtsétek meg a magas­­rendű emberség Krisztusi for­radalmát’’ — eseng a KOM­MUNISTÁBÓL Krisztus-kato­nává érett JPaul Grde, George Orwell, és még mennyien és mennyien végig Szolzsamici­­nig ... ! Forradalmat! FORRA­DALMAT a minőség korszak­­alkotó forradalmát “sikolt iSan­­tayana, Ortega Y. Gasset és Paul Valery és Andre iMalroux, és P. Telhard De Chardin és Toynbee, és a Papinik, és a Paul Claudelek, és a Franz Werfelek; és velük az írók és költők és művészek, és filozó­fusok és szociológusok mai vi­lágkórusa; és velük az egész felvilágosult világ! . .. Forradalmat! Forradalmat — kiáltjuk mi magunk, mert már tudjuk, hogy a Krisztusi Élet­mű nem passzív várakozás töb­bé, hanem harc és küzdelem, és forradalom és szolgálat. Szent és örök Szolgálat. Krisztus sociétását akarjuk; kereszténységünk lelki és testi szociális teljességét, amelyhez nem kell többé semmiféle ál­próféta, mert benne mindenki nivatlan próféta Kasztoson kí­vül! Es senki sem teremtheti meg, csak Krisztus pedagógiá­ját végigjáró; a krisztusi-élet müvet átélő egyéni életek meg­váltó cső a át. Hogy érezte ezt a morális válságot a mi halhatatlan nagy ifjúsági forradalmárunk, Lord Baden Powel, aki a cserkészet világ forradalmába vitte a vi­lág elite-ifjuságát; a 'Cserkésze­ket! Isten küldötte volt .. . ! Ö már akkor tudta, ho,gy a száza­dunk végére mi következik! Igen, forradalmat akadunk, Uram! Forradalmat akarunk, amelynek tüzét először Krisz­tus élte át! Forradalmat, amely az Apostolokat teremtette meg. Forradalmat, amellyel az őske­resztények ostromolták meg a gőgös, hatalmas Rómát! For­radalmat, amelynek levegőjé­ben a kegyelmi-életek ragyogó hősei: a Vértanuk és a Szentek élnek. Forradalmat, amelyet a lényeg nélküli formalizmusba merült álkeresztény századok elsikkasztottak! Forradalmat! Amely most a hamis próféták szörnyű zsibvásár — forradal­mából kivezethet ... Forradal­mat! ... az igaz, szociális-em­berség krisztusi forradalmát, a krisztusi forradalmárok száz­milliós forradalmi láncát: az Is­ten és Emberszolgálat forradal­mi életközösségét. Forradalmat, amely nem rombolja le a civilizáció vívmá­nyait sem, hanem itt akar élni, itt, a mai ember, mai világá­ban, frissen, életetőn, úgy, a­­hogy Krisztus megálmodta, minden idők, minden embere számára. Az Élet Forradalmát akarjuk, Uram, a haldokló emberisig, haldokló világába ... Az Élet Forradalmát, amely azonos Krisztussal és azonos a mi élet­érzésünkkel; és azonos a világ megújulni akaró irtozatos erő­feszítésével ! Akarjuk, akarjuk a Világért és az Emberiségért re­megő lelkiünk minden rezdülé­sével. Akarjuk ,. . , akar juk, és Téged várunk vissza Uram — mi, a Világ ifjúsága, mert csak Néked akarunk élni és szolgál­ni! Krisztus lelke lebeg már a világ felett! És nagyon érez­zük, és nagyon tudjuk, hogy Krisztus győz újra, mint közel kiét-ezer éve a gőgös, bün'ös Róma felett. Ő, az örök Krisz­tus! és azt is tudjuk, hogy csak velünk és általunk akar győzni, mert ö igy akarja! Mindany­­nyiunk egyéni felelősségét a­­karja! Kezét nyújtja most fe­lénk a Történelemben. Ugy-e értitek, hogy érte mindenki fe­lelő® a jővéért! Újra mondom: Krisztus lelke lebeg már a világ felett ... A kezeteket, a sziveteket, és min­den tehetségteket kéri ...! Ő, az egyetlen igaz, Jóság, Szép­ség és Igazság a földön! A Bé­ke és az Élet URA! Mindany­­nyiatok kezét kéri; Ti boldog­­ságos, Boldog Világ — Ifjúság! (Parancsodra URAM a TE hűséges cserkészed: g. i.) ANYÁK NAPJÁN Anyák napján a lelkűnknek egy a gondolatja, Legyen áldott itt e földön minden édesanya. Szálljon rájuk az Istennek minden ajándéka. Utaikon mindörökké, legyenek megáldva. Ragyogja be életűiket a szeretet napja, Tündököljék, mint az égnek ragyogó csillaga. Utaikon ez vezessen, mutassa az utat, Mint a sötét éjszakában, a ragyogó csillag, Édesanyák utaitok legyenek megáldva. Szálljon rátok, mint a. harmat az Isten áldása. Azért a sok szenvedésért mig felneveltetek. Édesanyák legyen áldott mindig emléketek. Hogyan épült a socializmus a Sárközben! A következő cikksorozatot Kunszabó Ferenc “Sárköz’’ cí­mű könyvéből vettük át, me­lyet a pesti “Szépirodalmi Könyvkiadó” adott ki a “Ma­gyarország felfedezése” nevű sorozatban. Ez a szociográfiai mü a Sárköz múltját és jelenét írja le. I. PASSZÍV ellenállás- A szociológus emlékeiből — Ezerkile no zázötve nnégy nyarán e,gy konok közópparasz­­tot kutattam Alsószentiván tel­jes körzetében, akit ötven­kettőben állítólag úgy kísértek aláírni a belépési nyilatkozatot (a kolhozba); alá is irta, aztán ismeretlen helyre távozott, mi­kor aztán, ötvenhárom nyarán szabad volt kilépni a “TÉSZ”­­iből, akko,r megjelent, s mintha mi sem lenne természetesebb, munkát kért a száz gondban és félelemben fövő vezetőség­től ... Napokig keresgéltem, s mikor már meguntam, szembe jött rám a főutcán, felosattanó Jókedvvel köszöntött, egyene­sen hazacipelt: megmutatta az első világháborúban megrok­kant apja fényiképét, a Lenin­­fióként Dunába lőtt nagybáty­ja hadi kitüntetéseit, a mosto­hatestvéréről készült fotót, a­­mint Horthy Miklós éppen vi­tézzé úti, a második gyerek születésébe belehalt felesége arcmását, majd az Áróla ké­szült szines rajzot, amint a Ki­­jev melletti pihenőben róka­tánccal mulattatja bajtársait: felmutatta saját háborús kitün­tetéseit, aztán egy fluszpapirra gépelt szöveget, miszerint ő, a negyezüst érmes katona nem KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sírok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 kaphat földet, aztán égy másik okmányt, hogy néigy hold apai örökségét kilenc (holdra egészi­­'tik; majd behívta nagyobb fiát, aki éppen érettségire készült a pannonhalmi bencéseknél, s a kisebbiket, aki az eperfáról jött le, és ott Makarenkó Uj ember kovácsát olvasta. Mindezt igen szívélyesen, szinte túláradó kedvességgel, pillanatnyi szünetet sem enged­ve tette, s csak mikor már lát­ta, hogy jócskán szédelgek, ak­kor tűnt el arcáról minden mo­soly, s olyat ordított, hogy a konyhában összekoccantak a poharak: Rám ordított, de nem önkívü­letben, mert minden nyelvbotlás és nyelvtani hiba nélkül ponto­san körvonalazta, hogy hova, milyen módon, milyen céllal , menjek, de azonnal; s én men- J dem is, örültem, hogy mehet­­j tem — csak jóval később ér­tettem meg, hogy szinészke­­det't, amikor ordított, szinészke­­d-ett, amikor nyájas volt, s ta­lán akkor is, mikor a “TÉESZ”­­ban (Termelőszövetségben) munkára jelentkezett, de miikor erőszakkal léptette be magát, akkor is; és ezért sokáig 'ha­ragudtam rá gondolatban, mi,g­­| nem arra jutottam, hogy szi­­nészikedett ugyan, de ez a szi­­nészkedés is csak szinészkedés volt, mert csupán elfojtani igye­kezett vele azt az alaktalan és tömegtelen kínosomét, mely a saját sorsából meg az apja sor­sából és ükapja sorából meg a tizedik szépapja sorsából gyü­­lemlett fel benne. w Ezerkilencszázötvenhat vé- I gén Domosaló és (Márkáz között | utolért egy lovas kocsi, s félig kínálva, félig kérve feltápász­­kodtam a bakra .’hogy sajgó lá­bamat kicsit pihentessem; az öreg magyar végig az úton hall­gatott hatalmas bajusza ési ki­álló pofacsontjai mögött, csak mikor a szives fuvart még egy­szer megköszönni már a ke- j resztútról visszafordultam, ak­kor mondott annyit: Olvasta a Bibliát? Mert ott megtalálhat­ta, hogy aki kardot ránt, (kard által vész el; most maga vész, vagy veszejtik? ... Egy észak-magyarországi kisközségben a negyvenes évek legvégén valami nagyon hatal­mas és borzasztóan veszélyes összeesküvés nyomait vélték felfedezni a hatóságok. A gya- | másítottak közül néhányat el­fogtak, nébányan pedig az er­dőbe szöktek. A kézrekerülte­­ket egyenként több évi börtön­re Ítélték — a távollevőket pe­dig többre, hiszen a szökéssel a még nagyobb bűnösségüket igazolták, ugyebár. Azt hitték, az illetők Nyugatra távoztak, ez azonban merő tévedés volt, mert a hozzátartazók csaknem öt éven át táplálták, ruházták az erdőben ibujkálókat — és a Winnipeg, Man. 1975. május 9. falu tudta, fedezte ezt az ak­ciót! Pedig, ha (kiderül, a lako­sok közül szinte arra húzzák rá a bünsegédi bűm észességet, aikiire akarják! . .. S a legérde­kesebb a dologban, hogy a köz­ség közben élte az ötvenes évek első felének tipikus éle­tét: Kulákokat “avattak”, TÉES'Z-t alakítottak, felhábo­rodott táviratot küldtek Rajk 'László ellen ... X. vagy Y. te­szem délután öt órakor a szén­csata legújabb eredményeinek tapsolt, este tízkor pedig az ágasvári csúcs alatt füttyentge-5 tett, hogy jöjjenek elő a bujdo­sók, vegyék át az élelmiszencso­­magot ... Mikor aztán a hata­lom merőben másként látta a helyzetet, akikor az eltűntek előballagtak, s fél évtizedes kényszerű henyélés után elfog­lalták helyeiket a mindennapi munkás életben — a (falu pedig csendes diadalt ült: Bár sajátos módón, de ezzel a tettel mér­hetetlen módion erősítette ma­gában az összetartozást, az ösz­­saefogás erejébe vetett hitet. (N.U.) (Folytatjuk) KEVESEN TUDJÁK hogy a winnipegi Galovics Tünde, Patricia, a fiatal, ma­gyar sport lady, egymás után aratja sikereit. Ifjúsági távfutó és ping-pong bajnok. A 15 éves Tünde ifjúsági si­kerekben gazdag. Az iskolai bajnokságokon, mint futó, min­den évben első 'helyet biztosí­tott magának. Az idén az ifj. “Winter Ga;me”-en ' tizenhat győzelemmel, kente then nyerte az aranyérmet, ping pongban. Jó lenne, ha felkarolnák a sportkörök, amíg el nem kalló­dik. Kelő foglalkoztatás mel­lett, könnyen Oiympikont ne­velhetnének belőle. A sport mellett a tanulást sem hanyagolja el, ami külön érdeme. Gratulálunk a fiatal magyar bajnoknőnek és, természetesen a szülőknek is. További sok sikert kívánunk, minden ma­gyar nevében. Naphegyi Imre. MAGYARORSZÁG. Ezen a nyáron a CP Air közvetlen repülést ajánl Önnek Amsterdamba Winnipeg, Vancouver, Calgary, Edmonton, Toronto és Montreál városokból Repüljön a CP Air-rel, mely segiti Magyarországba való utazását. Mi elvisszük önt bármelyik héten csodaszép narancs CP Air jetgépeken Amsterdamba, Ma­gyarországba való csatlakozás­sal. Igénybe veheti a mi alacsony 22|45 napos kiránduló díjszabá­sunkat. Ami azt jelenti, hogy nem kell hónapokkal előre le­foglalni jegyét. Vagy foglalót letenni. Emlékezzék, hegy a CP Air Prepaid Ticket szolgálattal ro­konait és barátait könnyen ki­­nozathatja Magyarországból. Bármelyik CP Air utazást választja, útja kellemes lesz a többnyelvet beszélő barátságos és szakértő hivatásos alkalma­zottakkal. Keresse fel utazási ügynökét, vagy a CP Air-t. Élvezze légiutazását azzal a szolgálattal, amelyet nem felejt cl könnyen. Orange is Beautiful. CP Air PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK — Úgy éreztem. Egy kicsit magukba süppedtek boldogan. Egyszerre Sá­rika hirtelen felemelte a fejét. — Nem baj. Későn kelsz. Délelőtt telefonozok! neked. Mindennap megmodom tíz órakor, hogy “Szeretlek”. Jó lesz? Sárika élénken megmozdult. — Jaj, de kedves, vagy! — Azután felöltözöl. Egyet sétálsz a Dunaparton. Ké­sőbb hazamész. Kiülsz a balkonra s olvasol. — Hát balkon is lesz? — Mit gondolsz? Az ilyen regényes életet balkon nélkül elképzelni sem lelhet. Majd azután szépen felöltözöl a iumc'h-höz. — Szépen? — Nagyon szépen és elegánsan. A legújabb divatlapokat elküldöm. — Ugyan! iSoha nem voltál ilyen figyelmes. — Most az leszek. Hiszen dtthagysz. Most újra meg kell, téged hóditanom. — Istenem, milyen nehéz dolgod is lesz! — Ezt nem tehet tudni. Sokkal komplikáltáhb, nagysá­gos asszonyom, mint hinné. — Gondolja uraságod? — Tudom. — Vigyázzon, nagyon ne kapasson el engem — Azután lemegy a lünch-höz. Végigszemléli az éttermet. Pihenteti szemét a rózsásarcú angol sportman-eken, vagy az idetévedt, szegletes yenkiken. — Ez érdekes tesz. — Azután egy pillantást vet arra a pár .szál virágra, amiről én mindennap gondoskodom. Sárika pirulva mondta: — Mindennap virágot kapok tőled)? — Istenem — felelte Csobáncz mosolyogva. — Egyszer van ilyesmi az életben. Sárika a keblére eresztette a kezét, felállt, Csobáncz felé hajolt. — Ó uram! Ön gáláns és van képzelete. Megvallom, már­is meghódított. Csobáncz feléhajolt. — 92 — — Hiszen Berta néni maga állapította meg, hogy (bol­dogtalanok vagyunk! — Egyelőre különválunk, a többi magától jön. — Csak nem akarod azt mondani, hogy végleges az el­határozásod? — Hát mit gondol1, Berta néni? Csak nem élhetek egy olyan nővel, aki az édesapám nővérét megsértette? Berta néni csüggedten/ folytatta: — Hiszen én megbocsátok neki ... Ha akarod, meg is kérem. Csobáncz felpattant. — Nem! Azt megtiltom! Berta néni hozzálépett. Átölelte Csobánczot és pityogva beszélt: — Még mindent helyre lehet hozni. Csobáncz kibontakozott a Berta néni karjaiból. Hirtelen eszébe jutott, hogy kisgyerek-korában is milyen kínos volt neki, amikor Berta néni megcsókolta. Ha tehette, az ágy alá bujt előle. Ahogy csak tőle telt, dühös pillantással kiáltotta: — Csak nem élhetek egy olyan nővel, aki nem érti meg a művészetemet? Igaza volt Berta néninek! Berta néni. a (Sárika szobája felé lépkedett. Az ajtóból visszafordult Csobáncz felé: — Beszélek vele. Belépett Sárikához. Megállt a szóiba közepén. Tipegett s egyet köhintett. Azután megszólalt bátortalanul: — Nem akartam idáig vinni a dolgot . . . Belátom, téved­tem ... Majd összeszoktok, lelkem. Sárika határozottan rázta a fejét. — Amit mondtam, az komoly elhatározásom ! Berta néni szeme felémeredt.-— EH akarsz válni?-— Mit keresnék! itt? iSohasem tudnék az ő nagy művé­szetéhez felemelkedni. — Dehogy nem, telkem, —- nyekeregte Berta néni. — Mindenhez csak idő kell. — Mi szerettük egymást, de rájöttünk, hogy nem valók vagyunk egymáshoz. Azaz, hogy nem is mi jöttünk rá, hanem — 89 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom