Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

na minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az Istennek soha több magyarja

KIRENDELTE AZ AMERIKAIAKAT SAIGONBÓL DÉL-VIETNAM KORMÁNYA

Mérsékelt baloldali párt győzött Portugáliában

LISBON. — A múltév áiprili- j mérsékelt baloldali szocialista

sában történt forradalom után a kommunista párt vette át az ország vezetését. A most, április 25.-én tartott titkos szavazatin választásokon viszont a

párt nagy győzelmet aratott a kommunisták felett.

Az első szabad választáson a szosialistá'ki 125, a kommunisták 23 képviselőt nyertek. —

Bomlik a jugoszláv kapcsolat a Szovjet felé

Nem hajlandók tárgyalni a Viet Cong vezetők

(serben hagyta Kanada konzulátusa a délvielnami kivándorolni akarókat — Teljesen körűi van zárva Saigon főváros - Több mint 60 ezer meneküli van Guam szigeten

Lázadó postások és kiköfőmunkások tovább sztrájkolnak

(A jugoszláv ellenállás történetének tárgyalása kapcsán ellentétek merültek fel egyrészt a Szovjetunió .és . Jugoszzlávia, másrészt a szovjet hadsereg és párt között.

E vitákat ismerteti a “Le Monde” c. párisi lap 1975. ápr. 10.-i száma.)

“Bjedics, a jugoszláv szövetségi kormány elnöke Moszkvába látogat a megérkezése előtt az lzvesztija és a TASS-hirügynökség április 8.-án tisztelettel adózott“ a jugoszláv ha^ukuvuák a hitleri'Zdiuus ellen folytatott hősi küzdelme előtt, mely IMI július 7.-én kezdődött; — e hódolatnyilvánitás célja az, hogy elkerüljenek ujabb vitát Titóval a Jugoszlávia felszabadításában részt vett szovjet hadsereg szerepét illetőleg. E kiigazítások helyesbíteni kívánják a március 27.-én a csehszlovák Rude Pravo c. lapban megjelent cikk irányzatát, melyet Jakuboszki tábornok, a Varsói Paktum haderejének főparancsnoka irt. E cikk Tito marshallt éles válaszadási a

serkentette, ki Skopljéban méltatlankodva jelentette ki, hogy “Jugoszláviát a fasiszta Bulgáriával helyezték egy kalap alá,”

A “Libre Belgique” 1975 április 4.-1 száma igy számol be e vitáról:

Jugoszlávia kapcsolatai a Szovjetunió és vele együtt —

Románia kivételével — az öszszfcs szocialista államok felé, ismét romlottak. Ennek bizonyítéka Titónak Szkopljéban, a macedón fővárosibán mondott beszéde, melynek során hevesen bírálta a szovjet és bulgár szemléletet, mely kedvezőtlen sziliekben tüntette fel a jugoszláv ellenálló mozgalom és a jugoszláv felszabadító hadsereg tevékenységét. Tito nyilatkozatára Iván Jakubovszki man sail, a varsói paktum haderejének főparancsnoka által megüt és a esc ii. /'foTáü ‘í.ommunhta párt “Rude Pravo” «c. sajtószervéiben megjelent cikk adott okot.

E cikkben a szovjet marsall egy síkra helyezte a jugoszláv kommunistákat a többi keleteurópai országok kommunistáival, célozva arra, hogy “az öszszes európai felszabadító mozgalmak a 'Szovjetunió közvetlen hatására jöttek létre és erősödtek meg”. Tito éppen ezt a megállapítást kívánta megcáfolni minden erejével. Igaz, beszédében nem említett neveket, csak “egyes vezetőkről” beszélt, de amit mondott, félreérthetetlenül a szovjetre vonatkozott,

Tito beszédének szándékosan nagy visszhangot adtak másnap, kihangsúlyozva, hogy a jugoszláv ellenállást a szovjettől teljesen függetlenül szervezték meg, majd Jugoszlávia (Folytatás a 8. oldalon)

'SAJGÓN. — Legutolsó hirek szerint Dél-Vietnami fővárosát teljesen bekerítették a Viet Gong és Észak-Vietnam csapaj tai, s a hét végén aknatüzet nyitottak a belváros ellen.

A parlament az elmúlt vasárnap hozzájárult Duong Van Minh elnökké történt kinevezéséhez, kit beiktattak hivatala

ba. — Az uj köztársasági elnök

első ténykedése az volt, hogy elrendelte a Dél-Vietnamban levő amerikaiak kiürítését, majd fegyverszünetet és béketárgyalást kért a kommunistáktól, amit a Viet Cong vezetők visszautasítottak.

A elmúlt hét végén a kanadai konzulátus bezárta hivatalát és elhagyta Saigont. — Nemcsak Saigonban, de Kanadában is nagy felháborodást keltett a ka

nadai külügyminisztérium meg nem értése, hogy többszáz olyan délvietnami nem kapott vízumot, kiknek hozzátartozói Kanadában élnek.

Az Egyesült Államokba igyek vő és vízummal rendelkező több mint hatvanezer személyt, a US fennhatóság alá tartozó Guam szigetére mentették ki s onnan fogják az Egyesült Államokba szállítani.

MONTREAL, Que. —■ Dacára a múlt csütörtöki egyezségnek, Montraalban, Quebecben és Ot[ tawában a lázadó postások toj vább folytatják a sztrájkot, a | kormány és szakszervezet rendelkezése ellenére is.

Ha so utókép en a tartományi kikötőmunkások is megtagadták a munka felvételét, még azután is, hogy a parlament törvényt hozott a sztrájk ellen.

Kína így latja a helyzetei

ISIIN FIZESSE MEG! - IMAHADJÁRAT!

j Ritkán érik mifelénk az embert, különösen a magamfajta romantikus, álmodozó, búsmagyart, olyanféle kellemes meglepetések, mint annak a sok és igazan testveri szeretetnek, szolidaritásnak, tiszta és önzetlen jóságnak a megnyilvánulásai, amelyekben a napokban részem volt. Mivel nincs módomban egyenként megköszönni minden jótevőm, távoli és ismeretlenül is ismerős magyar barátom jóságát, engedjék meg, kedves olvasóim, hogy | Újságunk hasábjainak segitsé- 1 gével rójjam le hálakötelezettségemet és legalább ily nagyon ; is szerény módon mondjak egy ' pár bátortalan hálaszót jósá-1 gukért, jókívánságukért, imáikért és anyagi segítségükért, a- j melyek eljutottak hozzám a Főszerkesztő Ur követitésével.

Nagyon jói esett megtudnom azt, hogy vannak még a világnak egy tőlem földrajzilag nagyon távoleső világrészében i-Tiszacsernő, 1975. március 11.

gaz testvéreim, akik azonnal segítségére sietnek a bajbajutott nemzetbeli sorstársuknak és az igaz és önzetlen Segítség minden formájával eíúalmozzák Akkor, amikor ériXs a ’legnagyobb a szükség. Annál is jobban esett e Segítség realitása és e segítési realitás gyorsasága, mivel jómagam nem kértem meg v. Nemes Gusztáv Főszerkesztő Urat, hogy megsegítésem céljából rendelkezésemre bocsássa mindannyiunk szeretett Kanadai Magyar Újságját, amelynek már évek hosszú sora óta rendszeres munkatársának érzem magamat. Csak távolélő, de annál inazibb magyar barátaim jöttek e gondolatra és a Főszerkesztő Úrral karöltve világgá röpítették segélykiáltásomat abban az időben, amikor a rettenetes csapás alatt csak suttogni, halkan kérni és sírni tudtam a hozzám legközelebb állókhoz, hogy minél előbb gyógyszerhez és ezzel

megfelelő és hatásos gyógyszerekhez juttathassam hirtelen megbetegedett feleségemet, két ! gyermekem anyját.

Hála a Jó Istennek, kaptam segivséget Nyugutifeinetórszágí ból, Ausztriából és Angliából | valamint Svájcból és Magyarországról is, ottani barátaimtól S és ismerőseimtől. Segítséget nyújtott a BAYER és a Wellcome Borroughs gyógyszergyár i is. örömmel számolhatok be a kedves Olvasóknak, hogy a gyorsan kapott és hathatós segítség, a komplexen alkalmazott prágai kezelés már mostan is valami kis javulást hozott, legdrágább betegünk valamivel jobban van. A jövőben is megteszünk természetesen mindent, hogy javuljon lehetőleg a helyzet.

Sok hivő barátommal együtt, akár más országokban élnek, i imahadjáratot kezdtünk Isten' hez, akitől várom és kezdettől

(Folytatás a 4. oldalon)

Sok Pekingiben járt látogató azzal a nézettel találkozott kínai köröknél, hogy a Szovjetunió nem Kina, hanem Nyugateurópa elleni fog politikailag és katonailag fellépni. Az oroszok Keletet fenyegetik inkább, die valójában Nyugat felé tervezik a komoly lépéseket, Ho Ying külügyminiszter és Yao Wen Yuang párt-ideológus, (valószínűiéig egyben Mao veje és az 19(15-ös kultúrfonradalom vezére, ma 39 éves), a torinói Stampa c. újságnak adott interjú során ezt a véleményüket különösképpen kihangsúlyozták.

Ez a feltételezés Vétség kívül helyes és reális. Moszkva ugyan is első sorban Európa, azaz

A fizikai munkásnak nincs nagy keletje Magyarországon

(ISZJMT) — Nyolszáznógy fiatalt, az általános iskola nyolcadik, a gimnázium 3. és 4. osztályosait, ipariskolai tanuló- , kát, főiskolai és egyetemi hallgatókat felszólították, hogy L- ják meg miként képzelik el életüket tiz év múlva. Ha nem is képviselték teljességében a társadalom keresztmetszetét, az összeválogatásiból mégis meg Lázható kép alakul ki a mai ma- j gyár ifjúság gondolkodásáról: j 357 budapesti, 304 kisvárosi, j 143 falusi. Az elfogadott 630 Írásból kiderül, hogy kereken 44 százalék vezető-, vagy legalábbis értelmiségi állást akar; véleményük kialakításánál kétségtelenül szerepet játszott a szülői befolyásolás, mert többségük apja vezető, vagy értelmiség munkakörben dolgozik, de határozottan szerepet játszott saját tapasztalatuk is. Az eredményeket a párt ideológiai j folyóirata, a Társadalmi SzemlJ februárig szánra közölte, komor beismeréssel, hogy “igen nagy, a társadalmi munkamegosztás igényeinél jóval nagyobb a vezető és az értelmiségi posztok elérésére irányuló vágy: egyszerre remélnek nagyobb anyagi lehetőségeket, könnyebb, jobb életet azj ilyen fajta státuszvágyak teljesülésétől”.

A rendszer, amely változatlanul munkás- és parasztkormánynak nevezi magát, kénytelen azt is beismerni folyóiratában, hogy “igen kicsi viszont azoknak az aránya, akiiki ipari, fizikai munkássá szeretnének válni”. Ipari munkás 16 százalék akar lenni mezőgazdaság csak 0.6 százalék'; náluk is szerepet játszott a szülők befolyásolása, ellenkező irányban: ne vállalják a nehéz fizikai munkát! !A dolgozatírók 12 százalékának apja mezőgazda sági dolgozó; fiaik inkább az iparban, vagy értelmiségi állásokban akarnak elhelyezkedni. Alsószintű vezető-technikus 19.4, irodai szolgáltató (szerviz) dolgozó 10.6 százalék akar lenni, önállóságra csak kevesen gondolnak, 1.1 százalék. Háztartásbeli munkára 1.7 százalék gondol; a »megkérdezett fiuk

21.5 százaléka úgy képzeli, hogy a felesége nem fog dolgozni, viszont a lányoknak csak 2.6 százaléka akar háziasszzony lenni, a többiek valamiféle feglelkozás jár az eszében.

DIÓSZEGHY TIBOR:

TANÍT omese

Fö 1 d kő z i-te nger i térség és a Balkán felé sandít. A biztonsági konferenciával szintén hegemouikus célokat próbál elérni. A kínaiak most már nyiltan beszélnek Európa “elfinnesitéséről”. Ez a kifejezés igen szemléletes: Finnország ugyanis

kultúráiig és alkotmányos tekintetben Nyugatén, ópához tar tozik, de földrajzilag, politikailag és stratégiailag már nem a Keleti-tenger nyugati partján fekszik .. . E minta szerint kísérli meg Moszkva a nyugatiakat a “viselkedjetek jól” politikájára szorítani.

A kínaiak azokban a Szovjetuniót nemcsak politikai-diplománciai, hanem fegyveres támadás gyanújával is illetik.

Nyngateurópában ezt a látásmódot általában kétlik. A kételkedés alapja azonban kizárólag az, hogy ma már az európaiak el sem tudják képzelni, hogy képesek lennének, maguk és hatalmukat fegyveresen megerősíteni, megtartani, vagy pláné kiterjeszteni. E téren a kínaiak sokkal reálisabban gondolkoznak, s bizonyos mértékben “történelmi” méretekbe.! értékelik a helyzetét. Moszkva persze c,sak akkor támadna, ha erre alkalom nyílna, vagyis, ha a támadás nem járna egy atomháború veszélyével, -— vagy ha erre rákényszülne. Lehetségeazonban, hogy a “békepoliitika” is elegendő eszköz befolyásának megerősítésére.

A kínaiak politikát folytatnak e feltételezésükkel. Ma, mikor ilyesmi Nyugaton már kihalt, a kapitóliumi libák szerepét játszák. Az ő világszemléletük szerint a Nyugateurópáért folyó harc az Oroszország által kézbevett európai rész és Amerikai között fog lezajlani. A játék a hatalomért folyik. A nyugati individualizmus, és a szovjet bürokratikus rendszer két pártállást képez, nem pedig vagylagosságot. Az igazi alte;nativát egyedül Kina testesíti meg a kínai fegyelemmel és aszkézissel, ami a kultúrforradalom kezdete és vége, esélye és kérdése is egyibem

Árgus — Párizs.

Az 1784-es oláh vérengzés és a zsidók

lejátszódó események) kétféle szempontból jelentősek: felvázolják a kommunizmus törvény szerűen és törvényesen, való hatalomra jutását — lSb°-os történelmi fordulatban — a demokráciától a népidemokiáciaig. Szemléltetik azt a politikai bűntényt, melyet a nyugati demokráciák immár három évtizede szinte megállás nélkül a világ nyakába zúdítanak) s hajtanak szilárd bel- és külpolitikai biztonságban élő nemzetekét at legnagyobb) politikai káosz ai, népi, nemze.i jövőtlenségbe!

Portugália iskolapéldája mindazon metódusoknak, melyek segítségével a csatornaforradalmárok a “népakaratot” győzelemre juttatják: .nyújtsd oda a körmöd a bolsevizmusnak s azonnal bekapja az egész karodat! Ez az unalomig elcsépelt mondás Spinola -generális esetében ismét bebizonyosodott. Engedve a nyugati “világközvélemény” ostromlásának,

uevezeue a uemoKraciat irortugáliába. Mintha egy államrendet egy tollvonással el lehetne büntetlenül törülni s ezzel együtt hosszú évtizedek beidegzodöttségét milliók agyában és életmegnyilvánulásában És Nyugat ujjongva zárta karjaiba a “fasizmus igájából” kiszabadult testvért, h-ogy hanyat-homlok bevezesse a demokráciák egyedül szalonképes társaságába. S ez a testvér most, egy rövid év leforgása alatt, a kommunizmus vüágboldogitó ökölrázásávai, találja szemben magát.

És itt felvetődik a kérdés: honnan veszik a-z u.n. demok. áciák maguknak a jogos és bátorságot arra, hogy beleavatkozzanak mindazon államok belügyébe, akik a nemzeti tradíciók szellemében, az ősi természeti törvények elfogadása mellett akarják élni életüket, távol egy dekadens világ, hüzlő szellemi, erkölcsi és érzelmi szemétdlom jától?!

Honnan veszik az u.n. demokráciák messze New Yorkban a jogot ^hlioz, hogy alapjaiban megingassanak egészséges államrendeket csak azéic, mert az-ok nem felelnek meg nihilista, szabadosságba korcsosult elképzeléseikkel?!

Honnan veszik magukaiak a jogot ahhoz, hogy más népekre kéretlenül -rázúditsák a bolsevizmus szörnyűségeit, egy testvér haue mindmegannyi pcklát., hogy aztán — évek után és í mindent alapjaiig lerombolva — magukra hagyjanak milliókat egy olyan sorssal, melyet csak í több ezer kilóméter távolságból kellemes szemlélni a telt tálak melói.

Honnan veszik a nyugati demokráciák az arcátlanságot ahhoz, hogy szóiban és Írásba 1 propagálják, miszerint a kommunizmus diktatúrája emberségesebb és demokratikusabb egy nemzeti érzelmű kormány uralmánál, mely a szennyet szennynek, az árulást árulásnak és a gyávaságot gyávaság

(Folytatás!)

“Hóra és Kicska vezetésével az uralkodó reformjait bevárni nem tudó román jobbágyok, Dácia létes,téséről ábrándozva, fellázadnak és Horát Dácia királyának kiáltják ki. Százharminchárom falut égetneK fel és 4000 embert ölnek meg. A császári katonaság egy ideig tétlenül nézi felkelésüket, azonban a dákoromán fiigget.enségi törekvések már sértik a központi hatalom érdekeit, ezérc vezetőiket e.ifogjácc és gr. Jankovic? j rendeletére Gyulafehérváron ke lékbetörik.'' (2) — (A kiemeléseket én eszközöltem.)

“Ha méreteiben nem is volt akkora, mint az előbbi, de következményeiben talán még tragikíusabb a 1784. évi oláh jobbágylázadás, amiben a császári katonaság és kormányhivatalok bűnös közönyétől felbátorodott és a pópák által feltüzelt oláh jobbágyok HÓRA l(Ursz) MIKco. , KLCSKA MIHÁLY és KRIZ5ÁN GYÖRGY vezetésével a megállatibb kegyetlenséggel kiirtották fél Erdély nemességét és magyarsá-i

ték, hogy a magyarok kiirtása, földjeik elvétele és a görögkeleti vallás terjesztése a calju*.

Vezérük még érmet is veretett, egyik oldalon: NOS PRO CAESARÉ — ez II. József —, a másik oldalon HOR1A REX DÁCIÁÉ 1784 felírással. Pontos adiatok ma már alig találhatók; éppen ezért nem lesz érdektelen, ha a még fellelhető adatok alapján feljegyezzük legalább a legtöbbet szenvedett községek neveit az utókor számára: NYIRFAILVA (Meszkaton), FENYŐFÁÉVÁ (Brad), KŐRÖSFALVA (Kricsor), KÖRÖSBÁNYA, A ‘Maros és a Sztrell völgye, ZALATNA. ABRUDBÁNYA, TOPÁNFALVA, VERESPATAK, OFFENBAR Y A, —

NAGY- és RIS-ARANY'OS, KÉR PENYES, az Aranyos mentén fel TOROCZKŐIG, ALVJNCZ, BORBEREK, MAGYAR-IGEN, MOGOS, ÜYLONiOR, REMETE. NAiGYENYED, ÁLBAK, BELEZ'SÉNYES és Mihelég. De voltak elszigetelt forrongások és vérengzések ARAD, KRASÍSÓ s TEMES megyékben, sőt még BESZTERNYE KÖRNYÉKÉN, SZÁSZ-PÉNTEKEN és TENKEN is.” (3) — (A kiemeléseket érni eszközöltem.)

A fenti idéeztekből világosan kitűnik, hogy az 1784-es véres (Folytatás a 8. oldalon)

(Folytatás a 8. oldalon! gát. A lázadók nyiltan hirdet-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2.